Featured

A vírus véget vethet az USA vezető világhatalmi szerepének

A balul sikerült 1956-os szuezi kaland jelezte a brit birodalom végét. A korona vírus válság jelezheti az amerikai világuralom végét – írja a Foreign Affairs. A befolyásos szakmai folyóirat szerint az USA válság kezelése azt mutatja, hogy Washington a saját problémáit sem tudja megoldani nemhogy a világ válság megoldására mutasson utat.

Eddig az USA világ hatalma nemcsak a gazdasági és katonai erőn nyugodott hanem azon is, hogy képes volt megoldani a világ problémáit, és utat mutatni másoknak. Trump kapkodása Washingtonban most megmutatta: az Egyesült Államoknak semmiféle stratégiája sincsen!

Közben Kína kihasználja a helyzetet

A vírus válság Vuhanban kezdődött, és onnan terjedt át az egész világra. A pekingi vezetés kezdetben ugyanazokat a hibákat követte el mint az európai és amerikai kormányok: döntés képtelenség és szervezetlenség. Inkompetencia a válság kezelésében. A kínaiak viszont a maguk katonás módszereivel felülkerekedtek a vírus válságon: Vuhanban állítólag nincs új fertőzés. A pekingi propaganda igencsak hajlamos eltúlozni a helyzetet, de eddig nem cáfolta senki, hogy a korona vírus válság lecsengőben van a Mennyei Birodalomban. Maga Hszi Csinping elnök is ellátogatott Vuhanba, hogy bejelentse: legyőztük a vírust!

Kína külföldön is segít

Miközben Trump kizárólag Amerikával foglalkozik, megpróbálta például lenyúlni a németek által kifejlesztett vírus gyógyszert, addig a kínaiak most már jelentős segítséget nyújtanak más országoknak. Míg a németek megtagadták maszkok és egészségügyi berendezések szállítását Olaszországba mondván, hogy nekünk is erre van szükségünk, addig Peking komoly támogatást nyújt: kétmillió maszk, ezer lélegeztető gép stb.

Magyarország és Szerbia is kap kínai szállítmányt. A szerb elnök kijelentette: az EU csak tündérmesét ad elő, de a kínaiak valóságos segítséget nyújtanak. Magyarország 3 milliárd forint értékben kap egészségügyi berendezéseket Kínából – mondta az ATV-nek Varga Mihály pénzügyminiszter.

A pekingi Global Times egyetért a Foreign Affairs-szel

A Kínát vaskézzel irányító kommunista párt angol nyelvű portálja nemrég hosszas elemzésben fejtegette: a nyugati világ válsága alkalom arra Kínának, hogy növelje szerepét és befolyását a világban. Most Pekingben azt hangsúlyozzák: rendszerük hatékonyságának hála ők már legyőzték a koronavírust miközben a nyugati világ tehetetlenül nézi, hogy miképp roncsolja szét gazdasági – társadalmi rendszerét a vírus, melyet nem tud megfékezni miközben már jóval több a halálos áldozat Kínán kívül mint belül.

Már megint Gulyás-infó

Azt vártam, hogy ebben a válsághelyzetben nem kell majd kommentálni Gulyás Gergely miniszter sajtótájékoztatóját. De kell.

Amikor egy újságíró arról kérdezte, hogy mit szól az ellenzék reakcióihoz a kormány intézkedéseire, a következőképpen válaszolt:
Nem akarok a jelenlegi helyzetben az ellenzékkel foglalkozni. Az ellenzékiek közül is nagyon kevesen vannak, akik az országgal foglalkoznak a jelenlegi helyzetben. Majd egyszer, amikor véget ér a válság, akkor érdemes lesz megnézni azokat a javaslatokat, amiket ők tettek. Sok csupán elmélyítené a válságot és meghosszabbítaná. De nem akarok szándékosan ellenzékiekkel foglalkozni. Az a jelenlegi helyzetben elvárható, hogy az Országgyűlésben az ellenzék adja meg azt a négyötödös támogatást, ami ahhoz szükséges, hogy soron kívül, azonnal el tudjuk fogadni a felhatalmazó jogszabályt, ami továbbra is a vészhelyzet fenntartását lehetővé teszi, ezen túlmenően pedig nem szeretnék az ellenzék magatartásával és javaslataival foglalkozni. Vannak kevesek, akik felelősen cselekszenek, és vannak olyanok, akik, úgy tűnik, hogy a vírusnak drukkolnak. És van egy harmadik kategória, aki pedig azért szomorkodik, hogy nem magyar, hanem külföldi volt az első beteg.
Noha több komoly jogász egybehangzóan vonja kétségbe a veszélyhelyzet kihirdetésének alkotmányosságát, a pártok minden bizonnyal meg fogják annak fenntartását szavazni. Gulyás miniszter ennek tudatában beszél így az ellenzékiekről. Én is figyeltem arra, hogy miket javasoltak illetve miket követeltek az elmúlt hetekben az ellenzéki pártok. Sok olyat hallottam, amivel egyetértek, és néhány olyat is, amivel nem. De olyat, amelyre azt lehetne mondani, hogy „csupán elmélyítené a válságot és meghosszabbítaná”, én nem hallottam. Azt pedig kifejezetten aljas feltételezésnek tartom, hogy bárki is „a vírusnak drukkolna”.

Gulyás miniszter mondatain újra meg újra áttör a politikai ellenfelekkel szembeni vak gyűlölet.

Én sok rosszat gondolok az Orbán-kormányról, hibáztatom azért is, hogy milyen állapotban van ma a magyar egészségügy, de olyat sosem mondanék rájuk, hogy a vírusnak drukkolnak.

NOB elnök: nincs döntés az olimpia elhalasztásáról

0

Miközben szépen lassan leáll az egész világ sportélete a korona vírus járvány miatt, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint még korai lenne dönteni arról, hogy mi legyen a tokiói olimpiával.

„A nagy sportszövetségek júniusig állították le a bajnokságokat és versenyeket. A tokiói olimpia csak július 24-én kezdődik” – mondta Thomas Bach, aki a New York Timesnak nyilatkozott. Közben sok sportoló tiltakozott hiszen a versenyekre való edzések idején megnő a korona vírus kockázat. Jellemző például, hogy Kevin Durant, az amerikai kosárlabda sztárja is vírus fertőzött lett noha kihagyja az NBA idényét Achilles ín sérülés miatt. Az edzéseken viszont már részt vett: csapatának, a Brooklyn Nets-nek négy tagját diagnosztizálták korona vírussal.

A japánok is kitartanak

Abe Sinzo miniszterelnök is az olimpia megrendezése mellett van annak ellenére, hogy a japán szervező bizottság alelnöke is megkapta a vírus fertőzést. Japánt viszonylag kis mértékben érintette a korona vírus járvány annak ellenére, hogy közel esik Vuhanhoz, a járvány kínai központjához. Thomas Bach arra is hivatkozott, hogy Kínában leállt a járvány. Igaz, hogy szakértők szerint fennáll egy második hullám veszélye: a külföldről hazatérő kínaiak újra megfertőzhetik a honfitársaikat.

„Semmiképp sem törölhetjük az olimpiát, mert az emberiség fele nézi azt!” – érvelt a NOB elnöke. A tokiói olimpia törlését kevesen javasolják , de annál többen vannak amellett, hogy halasszák azt el: vagy idén őszre vagy pedig jövőre. Olimpiát eddig a világháborúk idején töröltek: 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben.

Kártérítés az orvosnak, aki elsőként figyelmeztetett a járványra

November közepén észlelték az első koronavírusos megbetegedéseket a 11 milliós Vuhanban, ahol kezdetben nem tulajdonítottak ennek különösebb jelentőséget. Decemberben egy fiatal szemész felhívta orvos kollégái figyelmét arra, hogy az új vírus meg is ölheti őket. Ezért védő felszerelést követelt maga és a kollégái számára.

Ehelyett behívatták a rendőrségre, ahol rémhír terjesztéssel vádolták. Megdorgálták, és közölték vele: ha folytatja felvilágosító kampányát a Weibo-n (ez a kínaiak Twittere), akkor börtönbe is kerülhet. Li Venliang doktor le is állt, de a járvány nem!

A helyi vezetők jelezték Pekingnek a bajt, de ott egy ideig nem hoztak döntést: közeledett ugyanis a Holdújév. Ez a kínaiak legnagyobb ünnepe amikor milliók kelnek útra, hogy felkeressék a szűkebb pátriájukat a Mennyei Birodalomban. A 11 milliós Vuhan városából 3 millióan mentek vidékre emiatt.

Amikor a várost lezárták, akkor a fertőzöttek jelentős része már kívül volt a karanténon.

Emiatt a helyi vezetést megbüntették. Személyesen Li Kocsiang kormányfő járt a helyszínen, aki leváltott néhány vezetőt és egy miniszterelnök-helyettest nevezett ki Vuhan élére – teljhatalommal. A kínaiak nemrég jelentették: a karantén eredményes volt , mert nincs új fertőzés.

Li doktor február elején meghalt

A 34 éves orvos hősiesen küzdött – kollégáival együtt –  a vírus fertőzöttek megmentésén miközben sokáig nem volt védőfelszerelése! Minden bizonnyal emiatt betegedett meg, és február elején meghalt. Halála hatalmas felzúdulást okozott a Weibon: nyíltan vádolták a hatalmat azzal, hogy késlekedett a járvány ellenes intézkedésekkel viszont megbüntette az orvost, aki figyelmeztetett a veszélyre.

Az orvost halála után kitüntették

A pekingi sajtó halála után hősnek nevezte az orvost. Családja kártérítést kap. A rendőrség ünnepélyesen bocsánatot kért noha nyilvánvalóan nem saját akaratából cselekedett: a városi pártbizottság utasította erre.

Kínában most hatalmas sikernek tüntetik fel a járvány elleni kampányt, melyet személyesen Hszi Csinping elnök vezetett. Kína első embere nemrég Vuhanban járt, hogy jelezze honfitársainak és a világnak: immár vége a járványnak. A propaganda pedig hőssé avatta az orvost, akit tavaly még megdorgáltak azért , mert figyelmeztetett a korona vírus járványra.

Stan wojenny – Hadiállapot

A cím lengyel kifejezés, szó szerint hadiállapotot jelent, bár annak idején magyarra szükségállapotnak fordították. A fiatalabbak már nem emlékeznek rá, de a mi történelmi tudatunkhoz hozzátartozik: 1981 december 13-án hirdette ki Lengyelországban Jaruzelski tábornok, pártfőtitkár és miniszterelnök, hogy megállítsa a kommunista pártállam szétesését és törvényen kívül helyezze a Szolidaritás szakszervezetet.

Arról jutott ez eszembe, hogy az Orbán-kormány most 140 vállalatot „a hadsereg ellenőrzése alá von”, katonatiszteket küld ki a kiválasztott, stratégiai jelentőségűnek minősített vállalatokhoz az „operatív törzs”. Az 1981-es lengyel szükségállapot esetében láttunk hasonlót, ott helyeztek minden nagyvállalatot a hadsereg ellenőrzése alá, de hát ott katonai junta (Wojskowa rada ocalenia narodowego, a nemzet megmentésének katonai tanácsa) vette át a főhatalmat az országban. Figyelem a médiát, az internetet, de egyetlen európai ország esetében sem hallottam, hogy a járvány elleni intézkedésekben ilyen feladatot róttak volna a hadseregre.

Igaz, olyat sem láttam máshol, hogy magas rangú rendőrtiszt vezetné a járványügyi intézkedésekről folytatott kormányzati kommunikációt, de még olyat sem, hogy „operatív törzsnek” nevezzék a járványügyi intézkedéseket koordináló kormányzati szervet.

Persze, nem minden európai országról vannak ismereteim.

Az eddig politológusként ismert Farkas Örs, aki most a miniszterelnökség egyik szóvivője, képtelen volt Bolgár Györgynek a Klubrádió adásában megindokolni, hogy miért kell a katonatiszteket a vállalatokhoz küldeni. Mint ahogy azt sem, miért kell katonai őrjáratokat küldeni az utcákra.

Én egyetlen magyarázatot tudok: Orbán Viktor, a „vezénylő tábornok” erőteljes vonzódását mindenféle fegyveres intézményhez: katonasághoz, rendőrséghez.
És még egy megjegyzés egy hírhez. Most hallom, hogy Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója fordult a nagy könyvkereskedő cégekhez és könyvkiadókhoz, hogy bocsássanak rendelkezésre könyveket a karanténba zárt emberek számára. Maga a könyvakció rendben volna, csak egyet nem értek. A megkeresés a könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületéhez érkezett. Miért Demeter Szilárdtól? A kormány bármely hivatala közvetlenül is fordulhatott volna az egyesülethez. Az, hogy Demeter Szilárdra bízták a feladatot, azt mutatja: őt a kormány az egész kultúra, benne a könyvszakma főnökének tekinti már az Orbán-kormány.

Érzek némi rokonságot Demeter szerepe és a katonatisztek vállalatokhoz küldése között.

Biopolitikai fordulat

Régebb foglalkoztat az a – megítélésem szerint – legfontosabb politikai kihívás és elméleti probléma, hogy hogyan ér véget és mi következik a populista kurzus után?

Két hónapja először fejtegettem egy “magán-workshop” keretében a poszt-populizmus lehetséges forgatókönyveit, viszont akkor eszembe sem jutott – valahogy nem is volt a “levegőben” legalábbis úgy nem , ahogy a mostani pandémia azt fölveti, hanem esetleg a menekültválság kapcsán került előtérbe, ott viszont szigorúan a populista-illiberális politikai kurzus keretei között –, hogy a fordulat BIOPOLITIKAI jellegű lehet. (A fogalmat, mint a hatalom gyakorlásának technikáját, Foucault már ezelőtt 4O évvel leírta, illetve definiálta: végső soron a hatalom azon képességére érti, hogy az képes dönteni élet és halál fölött, de ettől közelebb arra vonatkozik, hogy a hatalom megteremtve a maga szubjektumait, akik fölött uralkodva azután megszervezheti hatalmi rendszerét – Foucaultnál „governmentality” – többek között úgy, hogy betegségeket definiál és bejelenti igényét azok kezelésére).

Esetünkben, a pandémia következtében, egyre világosabbá válik, hogy a hatalmat biológiai eszközökkel, azaz medikációval gyakorolják a szubjektumok fölött, akiket társadalmi csoportokra különítenek el és ítélnek érdemesnek a „gyógyításra”  vagy éppen ellenkezőleg, marginalizálnak és megvonják tőlük a gyógyulás lehetőségét.

Másfelől a biopolitikai fordulat világjelenséggé válik nap, mint nap állnak le az élet egyéb területei, a kormányok és állami intézmények az egészségügyi ellátás és a szükségállapottal járó néhány más területére koncentrálják a politika, az adminisztrálás teendőit. Márpedig ezt a populista politika talaján (alternatív tényekre és poszt-igazságokra, az illiberális demokrácia manipulatív eszköztárával, “néphülyítéssel”), gyakorlati képtelenség véghezvinni.

Korántsem azért, mert a még mindig hatalmon levő populista vagy főként alt-right vezérkarokban ne lenne meg a szándék hatalmi rendszerük fenntartására, a lopakodó diktatúrák bevezetésére, egyáltalán nem. Hanem, mert a rendkívüli helyzet leleplezi eddigi politikájuk elhibázott voltát, a tömeges megbetegedés és magas elhalálozási számok “észre téríthetik” az emberek tömegeit, miközben a populista politika ellentmondásai, inkonzisztenciája egyre nyilvánvalóbb lesz.

A világméretű járvány nemcsak átalakítja a politikai prioritások rendszerét, hanem eldönt, olyan kérdéseket, amelyeket szinte minden más eszközzel elgondolni is nehéz volt sikerre vinni. Azok az álkérdések, hogy “stadion vagy kórház” építése az elsődleges, minden valószínűség szerint eldőlt, de az egyház szerepe is újraértékelődik, amikor kénytelen fejet hajtani a világi, a tudományos eljárások előtt: nincsenek csodagyógyulások, punktum.

És ezek a jelenségek csak a kezdet, a kibontakozó BIOPOLITIKAI FORDULAT első jelei, hosszabb távon viszont, át fogja írni az érdekek és konfliktusok egész piramisát, új prioritások jönnek, olyan területeken, melyeket a populista-illiberális kurzus még csak artikulálni sem tud, nincsenek hozzá eszközei.

Az észtek mindenkit megelőztek

Európa legtöbb országában most próbálgatják az áttérést a digitális oktatási rendszerbe, mert a koronavírus járvány az iskolák bezárására kényszerítette a kormányokat.

Észtországban viszont már évek óta megkezdődött az áttérés, amelyet megkönnyíti, hogy gyakorlatilag minden háztartás rendelkezik internet kapcsolattal (99%). A tanárok számára nem újdonság a digitális oktatás :

10 éve megkezdtük a tanárok átképzését

Ezt nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Észtország oktatási miniszterhelyettese. Marts Laidmets elmondta: régóta működik egy digitális oktatási rendszer, melyet több mint 200 ezren használnak naponta! (Észtország lakossága 1,3 millió). Az észt oktatási rendszer jórészt már a felhőben zajlik: az iskolák 87%-a része ennek a hálózatnak. Mégsem ment minden simán hétfőn: 20 percre összeomlott a rendszer! Miért? Mert sok szülő is be akart kapcsolódni! A rendszert eredetileg kisegítő szerepre tervezték nem pedig arra, hogy teljes mértékben átveszi az iskolai oktatás szerepét. Most 15-20-szor nagyobb a rendszer terhelése mint korábban, ezért állandóan figyelni kell: nehogy leálljon a digitális oktatás rendszere – mondta az oktatási miniszterhelyettes. Aki hozzátette: nemcsak ez okoz gondot hanem az is, hogy nem minden tanár áll a helyzet magaslatán. A digitális átképzés ugyanis nem volt kötelező. Az idősebb nemzedék egy része úgy érezte, hogy még eltanítgat nyugdíjig különösebb digitális ismeretek nélkül. A koronavírus járvány közbeszólt …

Míg Észtország az első Németország az utolsó a digitális oktatásban

A Deutsche Welle ismerteti azt a korábbi felmérést, amely az európai átállást mutatja a digitális oktatásra. Németország az utolsó helyen szerénykedik. Ezért most az átállás során a diákoknak sok helyen azt kellett tapasztalniuk, hogy a tanárok egy jelentős részének halvány fogalma sincs arról: miképp kellene működnie a digitális oktatási rendszernek! A mostani kötelező átállás mindenesetre nagy lökést ad ennek a folyamatnak – hangsúlyozzák azok a tanárok és diákok, akik a Deutsche Wellenek nyilatkoztak.

Parlament járványban

A hétfői parlamenti ülés természetesen a koronavírus-járványról szólt. Meg persze a mai Magyarországról.

Három dolgot emelek ki a hétfőn elhangzottakból. Az első: voltak azonnali kérdések, de látványosan nem voltak rájuk válaszok. A miniszterelnöknek címzett, a járvány kormányzati kezelésére irányuló azonnali kérdések megválaszolásával Nagy István agrárminisztert bízta meg az addigra már távol levő miniszterelnök. Ő pedig szép általánosságokat mondott, de érdemben semmire nem tudott válaszolni. Arra, hogy miért nem tesztelték azokat, akik fertőzöttekkel érintkeztek, persze nem is lehetett válaszolni. De mégis:

ha van az országnak egészségügyért felelős minisztere, miért nem ő válaszol a miniszterelnök helyett, miért az agrárminiszter?

Tekintettel arra, hogy a járvány miatti korlátozások miatt egyes területen tömegesen kerülhetnek veszélybe munkahelyek, Szabó Tímea felvetette: itt az ideje, hogy háromról újra kilenc hónapra emeljék az álláskeresési támogatást. Orbán ezt azonnal elutasította: „… a munkahelyvédelmi akciótervünknek a logikája pont az ellenkezője annak, amit Önök itt elmondtak. A mi elképzelésünk szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek segítik az embereket munkában maradni. Azt kell támogatni, hogy a munkavállaló meg tudja tartani, bocsánat, a munkaadó meg tudja tartani a munkavállalóját. Tehát abban kell segítséget nyújtani, hogy ne essenek ki a munkából.

Tehát nem az a cél, hogy pótoljuk a kieső jövedelmüket – ilyenre is lehet majd szükség –, hanem olyan intézkedéseket kell hozni, hogy bent tudjanak maradni.

Szeretném jelezni, hogy Magyarországon a 12 százalékos munkanélküliséget így szorítottuk le 3 százalékra. Mert olyan munkavédelmi akciótervet hirdettünk meg 2010-ben, talán van, aki még emlékszik erre, amely kifejezetten járulékcsökkentéssel és más eszközökkel ahhoz segítette hozzá a munkaadókat, hogy meg tudjanak egyezni a munkavállalókkal, és munkában tudják tartani az embereket (….) Tehát ne azon gondolkodjunk, hogy hogyan kárpótoljuk azokat, akik kiesnek a munkából, hanem első helyen azon gondolkodjunk, hogy senki se essen ki a munkából.
Azért idézem ilyen hosszasan, hogy világos legyen:

Orbán nem érti, hogy ami működhet konjunktúrában, az aligha működhet válságban, egyes iparágak súlyos visszaesése idején, és mint vallási dogmához ragaszkodik a „munkaalapú gazdaság” szent eszméjéhez. Rögeszméjéhez.

Fura önvallomást tett hozzászólásában Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője. Annak kapcsán, hogy az emberekkel el kell fogadtatni a korlátozásokat, a következőt jegyezte meg:

„… az Önök szimpatizánsait leginkább Önök tudják arra rávenni, hogy tartsák be a szabályokat, mi a saját szimpatizánsait tudjuk erre legjobban rávenni.

Hogyan? Normális országban a megválasztott, hivatalban levő kormányban az egész lakosság megbízik, ha az ellenzék támogatói nem is értenek egyet a politikájával. Kocsis ezzel a megjegyzésével elismerte – és ez nagyon fontos –, hogy velük kapcsolatban a társadalom fele tekintetében az elemi bizalom is hiányzik.
Végül valami, ami nem került szóba, holott szóba kellett volna kerülnie. A kormány, mint tudjuk, az alaptörvényre hivatkozva veszélyhelyzetet hirdetett. Először az Eötvös Károly Intézet, majd egy bejegyzésben Lattmann Tamás, majd Fleck Zoltán egyetemi tanár, a hvg.hu-n Schiffer András, az ATV Civil a pályán műsorában pedig Zamecsnik Péter ügyvéd mutatott rá:

a veszélyhelyzet kihirdetésére még a Fidesz alaptörvénye sem adott alkotmányos alapot.

Amit járvány esetében csinálni kell, annak jogi alapját megadja az egészségügyi törvény, a veszélyhelyzet viszont az alapjogok olyan korlátozását is lehetővé teszi, amire a járvány kezeléséhez nincs szükség. Az Országgyűlésben ezt a kérdést a parlamenti ellenzéknek kell felvetnie, de sem a napirend előtt, sem az azonnali kérdések során nem tette, holott ez lett volna a dolga.

Sanders nem lép vissza

Bernie Sanders nem lép vissza a Demokrata Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelemtől – közölte a vermonti szenátor kampánymenedzsere újságírókkal szerdán.

Faiz Shakir, Bernie Sanders kampánymenedzsere szerdán közleményben tudatta: a szenátor nem tervezi, hogy visszalép a kampányból. Sanders a kedden tartott előválasztásokon veszített Floridában, Arizonában és Illinois-ban, és az egy héttel korábbi, úgynevezett szuperkedden pedig, amikor egyszerre 14 tagállamban voksoltak, a legtöbb államban alulmaradt Joe Bidennel szemben.
A következő előválasztás legalább három hét múlva lesz. Sanders szenátor addig megvitatja támogatóival a kampánystratégiáját – fejtette ki közleményben álláspontjukat Faiz Shakir. Megjegyezte, hogy Sanders jelenleg a koronavírus terjedésének féken tartását célzó kormányzati döntésekre összpontosítja figyelmét.
Újságírók szerdán a szenátusban is megállították Bernie Sanderst, hogy a várható döntéséről faggassák. Az idős politikust felbosszantotta a kérdés, és a CNN hírtelevízió riporterének dühösen vágta oda: „én most egy kib…tt világválsággal foglalkozom”! Majd hozzáfűzte:
„…most éppen megpróbálom tőlem telhetően a legtöbbet tenni annak érdekében, hogy a gazdaságunk ne omoljék össze és hogy emberek ne haljanak meg.”
Más újságíróknak úgy fogalmazott:

„Egyelőre  azt vizsgáljuk, hogy hol tart a kampányunk. Bárki, aki azt sugalmazza, hogy befejezzük a kampányt, nem mond igazat!”

A Demokrata Párt elnökjelöltségéért folyó küzdelemben valójában még hárman vannak versenyben: a 77 éves Joe Biden és a 78 esztendős Bernie Sanders mellett a 38 éves Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő is, aki egyébként a szövetségi kongresszus első és eddig egyetlen hindu vallású tagja és az első szamoai-amerikai politikusa. Gabbard azonban az eddigi előválasztásokon és jelölőgyűléseken sehol sem végzett az első helyen és az elért eredményei alapján csupán két delegátus támogatását nyerte el, így az országos televíziós vitákon sem vehetett részt.

Járvány-jelentés

A Johns Hopkins Egyetem legfrissebb adatai szerint az új típusú koronavírussal fertőzöttek száma 218 815-re nőtt csütörtökre. A halálesetek száma 8810, és 84 114 ember meggyógyult.

A diagnosztizált esetek száma azonban nem tükrözi pontosan a valóságot, az egyes országokban korlátozott az elvégzendő tesztek száma, illetve a számontartás kritériumai is különböznek egymástól. Az összesítés szerint a fertőzést 158 országban mutatták ki.

Kínában, ahol a járvány december végén elkezdődött, összesen 81 138 esetet tartottak nyilván, ebből 3249-en haltak meg és 70 526-an gyógyultak meg.
A legjobban érintett országok Olaszország 2978 halottal és 35 713 megbetegedéssel, Irán 1135 halottal (17 361 eset), Spanyolország 638 halottal (14 769 eset) és Franciaország 148 halottal (9054 eset), Egyesült Államok 150 halottal (9415 eset), Dél-Korea 91 halottal (8565 eset), Nagy-Britannia 72 halottal (2644 eset), Hollandia 58 halottal (2056 eset), Svájc 33 halottal (3067 eset) és Németország 28 halottal (12 327 eset).

Magyarországon jelenleg 73 beteget tartanak nyilván, de ez valószínűleg csak abból eredően viszonylag kevés emberen végeznek tesztet! 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK