Featured

Harari: a nacionalizmus az egyetlen eszme, amely középpontba állítja a halált

Megváltoztatja-e a koronavírus járvány viszonyunkat a halálhoz ? Erről elmélkedik Yuval Noah Harari a londoni Guardianben. Az izraeli gondolkodó szerint a halál ma már sokkal inkább orvosi-technológiai kérdés az emberiség többsége számára. Míg a múltban ez teljesen másképp volt, mert a vallások a túlvilági élet fontosságát hangsúlyozták. Ma már csak a nacionalizmus az egyetlen modern ideológia, mely kulcsszerepet tulajdonít a halálnak.

„Örökké él a nemzet emlékezetében az, aki érte áldozza életét” – mondják a nacionalisták. De mit jelent az, hogy örökké él? – teszi fel a kérdést Yuval Noah Harari. Aki Woody Allen egyik szellemes anekdotáját idézi. A jeles filmrendezőt arról kérdezték, hogy vajon számít-e arra: örökké él majd a filmkedvelők millióinak emlékezetében? „Szívesebben élek a saját lakásomban” – válaszolta Woody Allen.

A modern ember a tudományban hisz, mely úgy véli: minden probléma technikai, melyet technikai eszközökkel lehet megoldani – írja az izraeli gondolkodó. Aki szerint az orvosok vették át a papok korábbi szerepét a társadalomban. De míg a papok minden vallásban a túlvilági élet fontosságát hangsúlyozták, az orvosok azon vannak, hogy minél inkább meghosszabbítsák az e világi életet. Ebben pedig nem is sikertelenek hiszen az emberek manapság sokkal tovább élnek és sokkal jobb állapotban mint az elmúlt évezredekben.

Vajon megváltoztatja-e az emberek viszonyát a halálhoz a mostani világjárvány?

Valószínűleg nem! – állítja Yuval Noah Harari

A keresztény, a zsidó és a muzulmán egyházak mind megfogadták a tudósok tanácsát és arra kérik a híveket: ne látogassák a templomokat! „Évszázadokon át a vallás volt az emberek védekezési mechanizmusa, de ez mostanra a tudomány lett.”

Ennek következtében az izraeli gondolkodó nem hisz abban, hogy a filozófiai vagy vallási fakultások több pénzt kapnának a jövőben. Sokkal inkább az egészségügyi költségvetést kell megemelnie az államoknak, mert „a kormányok általában nem nagyon jók a filozofálásban. Nem is ez a dolguk hanem az, hogy jobb egészségügyi rendszereket teremtsenek. A filozofálás pedig az egyének ügye!” – hangsúlyozza Harrari a Guardianben.

Populizmus kontra szakértelem V.

A járvány kiélezi, radikalizálja, az eddig el nem döntött politikai/ideológiai vitákat, sőt olyan kérdéseket vet föl, melyek eddig szőnyeg alá söpörve lappangtak.

A populista/konzervatív/alt right oldal (és whisful thinking „szakértői”, az alternatív tények bajnokai) a „konzervatív forradalom” kiteljesedését, diktatúrák kiépítését, nemzeti elszigetelődést (EU-ellenesség, Brexit-pártiság, „America, Russia, Turkey… First”- nacionalisták, stb.) remélnek a poszt-pandemikus korszaktól.

A progresszívak pedig a populizmus végét remélik, racionálisabb, szakértelemre épülő, környezettudatosabb, és demokratikusabb, stb., közpolitikákat és szolidaritást.

A harc országonként/régiónként más-más állást mutat, de minden esetre változni látszik, a vírus és az ellene való küzdelem ritmusára, annak dinamikája szerint. Az ütközet epikus, hosszú ideje működő folyamatok és kudarcok, eredmények tarkította történelmi előzmények mellett régóta folyik, csakhogy most először, a rendkívüli helyzet hosszát, nem a politikusok és többé-kevésbé önkényes döntéseik határozzák meg, de nem ők jelölik ki sem ritmusát, sem mélységét, stb.

A politikus sajátos helyzetben van, mert békeidőben maga választ káoszt, melyet azután renddé varázsol, rendkívüli helyzetben, mint amilyen a mostani is, a káosz nem választás kérdése: a pandémiát a vírus okozza, és olyan adott helyzetet teremt, melytől elvonatkoztatni nem lehet, még a szuverénnek sem.

Más szavakkal, ha a politikus (a populista mindenekelőtt) maga választott ezidáig „ellenséget” (rendszerint külsőt, hiszen azzal kapcsolatban lehetett könnyedén gyűlöletet kelteni, ignoráns tömegekben), akkor

most az ellenség valós és önjáró.

Meg lehet próbálni elhessegetni – első körben ezt tette Trump és Orbán, Johnson és Bolsonaro, stb. is, mint tapasztalható kevés sikerrel (Jair Bolsonaro és Boris Johnson is fertőzött, mások sem érzik túl jól magukat), úgy tenni, mintha nem is létezne a járvány (Putyin még tartja magát, legjobb tanítványával a fehérorosz diktátorral együtt), de ez egészen biztosan csak tetézi a bajt.

A poszt-pandémia korszakról kevés látható előre, mert egyfelől minden változás annak függvénye, hogy milyen mély és mennyire elhúzódó lesz a válság – nemcsak a közegészségügyi, hanem a gazdasági is –, másfelől pedig a fent jellemzett erők közötti harc kimenetele dönti el, hogy mi következik.

A helyzet, amit biopolitikai fordulatként jellemeztem (I.), a pandémia kimenetele, erősen kapcsolódik a szakértelemhez, az orvosok, egészségügyiek, és virológusok, kutatók és fejlesztők, de például a kommunikációs- és médiaszakértők is, stb., teljesítményéhez.

Ezért

a szakértelem a progresszív politikát támogatja.

Teszi ezt spontánul, anélkül, hogy ideje lenne ezt a maga során értelmeznie, vagy politikai kommunikációs panelekbe kényszerítené: ha a járvány ellen küzdőknek tapsolunk, a progresszív erőket erősítjük, az válik népszerűbbé és hitelesebbé és a populista erők hitelvesztését eredményezi. A civil társadalom és cívis tudat szakértelemre épül – nem tehet másként, hiszen itt a hatékonyság és a moralitás a legfőbb cél – és ezért hozzájárul a szakértelem hitelének és befolyásának visszaszerzéséhez (a populisták fő ellenségként a szakértőket tekintették – az alternatív tények és poszt-igazságok, csak a babonás tudatlanság és vallásos bigotizmus talaján él és virul).

A helyzet éleződik és politikai kríziseket előz majd elő, Tom Nichols (The Death of Expertise…, 2017.) pár éve írta, hogy

a szakértelem marginalizálásának felszámolását, akárcsak az egész populista politikai struktúra bukását csak egy „most előre előre nem látott katasztrófa fogja okozni”, hát a „katasztrófa” (szerencsére még nem valós háború), de egyfelől egészségügyi, másfelől gazdasági már itt van.

Helyzet van tehát, amit a progresszív erőknek kell(ene) kihasználni, a szakértők segítésével, és utána, azok segítségével (lehet, hogy az orvosok/egészségügyiek harca a járvány ellen, elhozza a szakértelem általános habitusának, hitelének és presztízsének visszaszerzését? – ha igen, akkor többszörösen hálásak lehetünk nekik).

Valószínű, hogy nem a civilizáció végéhez, csupán a poszt-populista politikai „stílus” bukásának küszöbéhez jutottunk el.

Ez minden valószínűség szerint (történelmi léptékkel mérve, egészen biztosan) rövid időn belül kiderül: igyekezzünk a jó oldalra állni!

Csak a Fidesz

Az Országgyűlés most kezdődött, a napirend szerint négynapos üléséből két nap most hétfőn és kedden van, ahogy lenni szokott: hétfőn a napirend előtti felszólalásokkal és azonnali kérdésekkel (az interpellációkat a járvány miatt közös megegyezéssel szüneteltetik, hogy ne kelljen a szavazáshoz sok képviselőnek hosszú ideig az ülésteremben tartózkodnia), kedden a napirend előttiek után általános vitákkal és szavazásokkal. Utána jövő héten hétfőn megint napirend előtti felszólalások és azonnali kérdésekkel.

Ez így szokás, most így működik az országgyűlés. De jövő szombaton lesz még valami:

ünnepi ülés az első szabadon választott országgyűlés megalakulásának harmincadik évfordulóján.

Megjegyzem, volt ilyen ünnepi ülés az ötödik évfordulón is. Akkor éppen az MSZP és az SZDSZ alkotta a többséget. De a Házbizottságban megbeszélték, hogy az akkori ellenzékből is beszéljen valaki, így mondott beszédet Szabad György, a korábbi MDF-es házelnök is. Nem a kormányoldal dominálta az ülést.

Most egyedül Áder János beszél majd, a minden ízében fideszes mai köztársasági elnök.

Csakhogy ezzel nem érik be. Elfogadtatnak az országgyűléssel egy politikai nyilatkozatot is, amelynek szövegét rendesen be is nyújtották. A politikai nyilatkozat műfaját az 1994-es házszabály vezette be olyan parlamenti dokumentumként, amelynek funkciója a parlamenti pártok közös véleményének kifejezése nagy jelentőségű kérdésekben, s elfogadását ezért kétharmados többséghez kötötte.

A Fidesz azonban kétharmados többségével élve 2010 májusa, a „nemzeti együttműködési nyilatkozat” elfogadása óta arra használja ezt a formát, hogy a maga felfogását az ország egészének felfogásaként tüntesse fel.

Ez történik most is, amikor a politikai nyilatkozat elfogadásához a fideszes házszabály szerint feles többség is elég, ami az intézmény lényegi sajátosságát szünteti meg. A politikai nyilatkozatot Orbán Viktor és Kövér László, valamint a Fidesz és a KDNP jelenlegi frakcióvezetője és négy további fideszes politikus, Kósa Lajos, Varga Mihály, Hörcsik Richárd és Németh Zsolt jegyzi. Orbán és Kövér mellett ők voltak már tagjai a harminc éve, 1990. május 2-án megalakult Országgyűlésnek is (bár Hörcsik még nem a Fidesz, hanem az MDF képviselőjeként). E hat név hivatott jelezni a kontinuitást az 1990-es új magyar demokrácia és a mai orbáni önkényuralom között.

Természetesen a politikai nyilatkozat benyújtott szövege is ezt a folytonosságot hivatott kifejezni. Persze, a folytonosságon van egy nagy hézag: ők hatan ugyan végig parlamenti képviselők voltak, a hatalom részesei, 1998 és 2002 között még a kormányzásnak is meghatározó részvevői voltak miniszterelnökként, miniszterként, államtitkárként, kormánypárti képviselőként, és mégis: az 1990-től egészen a 2010-es „fülkeforradalomig”, illetve ezt pontosítva az orbáni alaptörvény 2012-es hatályba lépéséig terjedő időszakot mint „posztkommunizmust” jellemzi a szöveg. Elismeri ugyan az 1990-es fordulatot mint az „új demokrácia és alkotmányos rend kezdetét”, amit a „Szent István-i államszervezéshez fogható” tettnek tekint, mivel kialakult a demokratikus jogállam, a piacgazdaság jogi keretei, átrendeződött az ország nemzetközi kapcsolatrendszere és „a nemzetpolitikába illesztették” „a határon kívül rekedt magyar közösségekért való felelősségvállalást”. Mégis

„posztkommunizmusnak” nevezi az 1990 és 2010 közötti időszakot,

mivel „nem sikerült gátat szabni a társadalom jelentős részét érintő kiábrándulásnak és a kommunista diktatúrát korábban fenntartó csoportok meg-megújuló uralmi törekvéseinek”, és emiatt végig fennállt szerintük „az ország újbóli lecsúszásának és külső függésbe kerülésének” veszélye.

A szöveg fontos sajátossága, hogy nem fordul benne elő Európa, nem tartalmazza az európai integrációhoz, a demokratikus országok közösségének való csatlakozás gondolatát, viszont többször szerepel benne az önrendelkezés, a függetlenség gondolata, s szerinte

csak „az önálló Magyarország kerülheti el, hogy ismét gyarmati sorba süllyesszék”.

Tudjuk, hogy ez a retorika a közelmúltban a békemenetek molinóin jelent meg, a távolabbi múltban pedig Csurka István írásaiban.

A szöveghez szűkszavú indoklást fűztek, mely szerint az nem más, mint „az előterjesztők akaratának kinyilvánítása”. Az előterjesztők – Orbán, Kövér és társai – akaratát kell az országgyűlésnek elfogadnia.

Nincs ebben semmi meglepő, a Fidesz ellenzékben is önmagát azonosította a nemzettel, és 2010-es hatalomra jutása óta folyamatosan ezt teszi. Híven korábbi választási jelszavához, a nemzet „csak a Fidesz”.

Kérdés szokás szerint csak egy van: mit tesznek az ellenzéki képviselők?

Részt vesznek-e ennek a politikai nyilatkozatnak a jövő hétfői parlamenti vitájában? Elmennek-e az ünnepi ülésre, és ha igen, hogyan szavaznak erre a nyilatkozatra.

Remélem, nem vesznek részt a vitában, nem mennek el az ilyen módon tartott ünnepi ülésre, és megtalálják a módját, hogy kinyilvánítsák: elutasítják a nyilatkozat tartalmát.

Hol van Kim Dzsong un?

A CNN szerint operációt hajtottak végre Észak Korea ifjú diktátorán, akit már régóta nem láttak a nyilvánosság előtt. Kim Dzsong un nem vett részt az ország legfontosabb ünnepén, melyet nagyapja születésnapján rendeznek meg minden évben.

Kim Ir Szen 108-ik születésnapján az unoka nem volt jelen, pedig legitimitását épp ez adja Észak Koreában, ahol a Kim dinasztia már több mint hetven éve uralkodik. A CNN szerint szívműtétje akadályozta meg az ifjú diktátort abban, hogy részt vegyen a kötelező ünnepségeken.

Dél Koreában szkeptikusak az amerikai információkkal szemben. Nincsenek információink arról, hogy Kim Dzsongunon műtétet hajtottak volna végre – közölte az elnöki hivatal szóvivője Dél Koreában. Észak Koreában semmilyen rendkívüli mozgást sem tapasztalunk – fűzte hozzá.

Észak Korea népét szisztematikusan megkímélik az információktól tehát hogyha valami történt a diktátorral, akkor azt ők tudják meg utoljára. Kim Dzsong un épp nemrégiben erősítette meg húgát a propaganda főnök tisztségében.

A piramis szerű rendszerben minden az első számú vezetőtől függ. A Kim család valamelyik tagja illetve a politikai vezetés egyik erre kijelölt figurája átmenetileg lehet a „király”, de ez életveszélyes pozíció, mert Kim Dzsong un hihetetlen mértékben kényes a hatalmára. Mentorát, aki nagynénje férje volt, családjával együtt halálra ítélte mint hazaárulókat. Nagynénje, aki Kim Ir Szen lánya volt, öngyilkos lett. A véres leszámolások évtizedek óta jellemzik a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert, melynek első számú vezetőjét néhány napja nem látták. Ez már elég ahhoz, hogy a legvadabb kombinációk lássanak napvilágot az ifjú diktátorról, aki vaskézzel irányítja Észak Koreát.

Kitapsolva

Emlékezetem szerint ilyen még nem történt az Országgyűlésben – már ha egyáltalán országgyűlésnek nevezhető, ami most az Országház felsőházi termében folyik. De ezt most tegyük félre. Az történt ugyanis, hogy egy képviselőt, miközben mondta a magáét, kitapsoltak.

Napirend előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szólalt fel a kormány nevében, és többedszer dicsekedett el azzal, hogy mennyi védőeszközt hoztak be repülőgéppel, és micsoda készlet vár kiosztásra az állami raktárakban.
Ilyenkor két percben szólhat hozzá minden frakció egy-egy képviselője, s másodikként Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője kapott szót. A Szijjártó dicsekvésében szereplő védőeszközökről megjegyezte:

Ráadásul nem tudjuk, hogy hova mennek ezek a maszkok. Ahányszor a miniszterelnök parádézik a sajtó előtt a kórházakban, a fele esetben nincsen a fogadó orvosokon maszk, vagy az a sebészi maszk van, amiről az orvosok nagy része azt mondja, hogy hát nem sokat ér.

Viszont azt halljuk, hogy Kolozs megyében kaptak huszonegyezer maszkot, Maros megyében hatvanezret, Beregszászban, Csíkszeredában, Kovászna megyében, Zilahon, Horvátországban, Macedóniában …
Meg sem várták, mire fut ki a felszólalás, a határon túli magyar területekre tovább szállított védőeszközöknek már az említése is annyira felbőszítette a fideszeseket, hogy ütemes tapsba kezdtek, hogy Szabó ne is folytathassa hozzászólását.
Nem is tudta befejezni, nem derülhetett ki, hogy mit is mondott volna ezekről a szállítmányokról.
Kövér László sem hagyta, hogy befejezze: „Képviselőasszony, sajnos az Ön által kiváltott viharos tetszésnyilvánítással nem tudtam mit kezdeni.” Jóval később, egy azonnali kérdésre válaszolva Szijjártó azt állította, hogy a továbbszállított eszközök a teljes behozott mennyiség mindössze két és fél százalékát teszik ki, tehát jószerével csak szimbolikus segítségről van szó.
A fideszesek nem véletlenül reagáltak spontán módon ennyire durván. A mai magyar közéletben megkérdőjelezhetetlen tabu, hogy a magyar állam különösebb mérlegelés nélkül, számolatlanul folyósítja a milliárdokat a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok szervezeteihez, intézményeihez. Harminc éve megy a pénz a magyar iskolarendszerbe, a magyar magánegyetemekre, de a székelyföldi mezőgazdaságba, a vajdasági magyarok lakásépítésére, vállalkozásaik támogatására is.
Ebbe a logikába illik, hogy a drága pénzért vásárolt eszközökből ajándékba ad a magyar állam a szomszéd országokban kisebbségben élő magyaroknak (és mellesleg azoknak a nyugat-balkáni államoknak is, amelyeket az Orbán-rendszer a maga befolyási övezetévé kíván tenni). Ez pedig nem magától értetődő.
A következőket írtam erről az Élet és Irodalomban januárban megjelent elemzésemben:
A szomszéd országokban élő kisebbségi magyar közösségek nyelvhasználatához, oktatási intézményeinek, színházainak, helyi sajtójának fenntartásához a magyar költségvetésből nyújtott támogatások a köztársasági Alkotmányban is rögzített állami kötelezettséget valósítják meg, amennyiben arra irányulnak, hogy a kisebbségi magyarok nyelvükben és kultúrájukban magyarokként élhessenek más állam területén, más állam politikai fennhatósága alatt teljes életet.

Az ilyen támogatásokat ugyanúgy tartalmazta a 2010 előtti kormányok költségvetése is, mint a mostaniaké, ezek tekintetében a magyar politikában 1989 óta konszenzus volt.

Ennek alapja, hogy minden politikai erő egyetértett abban, hogy a kisebbségi lét hátrány, amit súlyosbított a szomszédos államok kommunista–nacionalista kormányainak a kisebbségeket elnyomó asszimilációs politikája, és a mai magyar állam erkölcsi kötelezettsége ennek ellensúlyozása e támogatással.
Más a helyzet az Orbán-kormány által növekvő mértékben nyújtott gazdasági, szociális és sportcélú juttatásokkal, mivel ezek nem a kisebbségi magyarok magyarként való életvitelével függenek össze, s vállalkozásaik, lakáshoz jutásuk, gyógykezelésük vagy futballakadémiáik finanszírozása – lássuk be – egyszerűen nem várható el a magyarországi adófizetőktől, hiszen a határon túliak a lakóhelyük szerinti államban szereznek jövedelmeket, fizetnek adókat és járulékokat, amivel az ottani állam működtetéséhez járulnak hozzá.”
Szerintem ez vállalható különbségtétel: mi a magyar állam dolga, és mi nem az. A koronavírus-járvány idején alkalmazandó védőeszközök beszerzése pedig nyilvánvalóan a második kategóriába tartozik. A csallóközi, székelyföldi, vajdasági vagy kárpátaljai magyarokat az ottani egészségügyi rendszernek kell maszkkal, védőkesztyűvel, az ottani kórházakat lélegeztetőgéppel ellátnia, hiszen ők oda fizetik az adót és az egészségbiztosítási járulékot, nem a magyarországi költségvetésbe.

Szabad ezt kimondani?

Legalábbis annak az ellenzéknek, amely nem támogatja a Fidesz nacionalizmusát, ki kell mondania.

A német autógyárak mindenképp indulni akarnak

A termelési láncok az egész globális gazdaságban végzetesen károsodhatnak, ha sokáig tart a leállás – nyilatkozta a Der Spiegelnek a Continental vezérigazgatója.

A világ autóiparának ez az egyik legnagyobb beszállító cége, amely „az elmúlt 50 év legnagyobb válságával néz szembe” – mondja a 61 éves Elmar Degenhart. Aki most Darmstadtból – házába zárva – irányítja cégét, melynek 249 gyára van az egész világon.

Kurzarbeit a dolgozók többségének – ezt a megoldást választották, hogy a 60 ezer Continental munkavállaló megtarthassa az állását az elzárás idején is. „Ha nem indul be az autóipar, akkor sok kis beszállító cég egész egyszerűen csődbe megy! Ezért a leállás nem tarthat tovább!”- hangsúlyozza a vezérigazgató.

Az újrakezdés hónapokig eltarthat

A leállás pillanatok alatt megtörtént, de a termelés újraindítása hetekben sőt hónapokban mérhető. A Continental főnöke szerint neki legalább egy éve rámegy arra, hogy az újrakezdést hatékonyan végrehajtsa.

A határokat újra meg kell nyitni

Az uniós tagállamok támogatására mindenképp szükség van, mert a németek autóipara nemcsak az ő gazdaságuk számára meghatározó tényező. A nagy német autógyárak Merkel kancellártól várják a megoldást arra hivatkozva, hogyha azt akarják, hogy Németország húzza ki egész Európát a válságból, akkor véget kell vetni az elzárásnak, és meg kell nyitni az uniós határokat!

Csúcstalálkozó Merkellel

A Volkswagen, a BMW és a Daimler-Benz vezérkarai időpontot kértek a kancellár asszonytól: mikor kezdhetik újra a termelést? Nem kaptak konkrét dátumot. Merkel kancellár arra hivatkozott, hogy a koronavírus járványnak még csak a közepe táján vannak: a gyors nyitás súlyos kockázatokkal járna! Németország lassan, fokozatosan oldja fel az elzárást és az európai határok megnyitása érdekében sem lép fel. A járvány szempontjából ez tökéletesen érthető, de a nagy német autógyárak nem tudnak várni! Hihetetlenül nagyok ugyanis a veszteségeik.

500 milliárd euró

Kéthónapos leállás ilyen nagy veszteséggel járna. Legalábbis ezt számolta ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet főnöke. Ennyi idő alatt sok kis beszállító csődbe megy , és az egész termelési lánc megszakadhat. De a válságnak lehet jótékony hatása is: a Volkswagen vezérkara végiggondolta a cég fejlesztési terveit és radikális struktúra váltást határozott el. 100 pontos tervet dolgoztak ki arra, hogy milyen is legyen az új Volkswagen a válság után. A terv a cég mind a 630 ezer dolgozóját érinti. Azokat is, akik Kínában már dolgoznak. A németországi gyárakban elsőként ott kezdik meg a munkát, ahol Kínába szállítanak alkatrészeket.

A globalizált termelési rendszer nem állhat le, mert mindenképp versenyképesek akarnak maradni a konkurenciával.

Mi van Európával?

Olaszország az egyik legfőbb beszállítója a nagy német autógyáraknak – ugyanakkor Itália a járvány által leginkább sújtott uniós tagállam. A német autógyárak sürgetésére a római kormány azt válaszolta: április 27 előtt szó sem lehet az alkatrész gyártó üzemek beindításáról! Ez azt jelenti, hogy május előtt a németek sem indulhatnak be igazán. Márpedig az idő sürget.

Európa lemarad Kína és az USA mögött?

„Katasztrofális lenne, ha a válság miatt Európa elvesztené a belső mobilitását és versenyképességét, és így lemaradna vetélytársai: Kína és az Egyesült Államok mögött” – nyilatkozta a Spiegelnek Degenhart vezérigazgató, a Continental főnöke.
Herbert Diess, a Volkswagen főnöke szerint javítani kellene az európai együttműködést. Kiállt az európai szolidaritás mellett: sürgette a német kormányt, hogy fogadja el a korona kötvényt, amely jelentős segítség lenne Olaszországnak és Spanyolországnak, melyek a német autóipar legfőbb beszállítói. Ugyanezen az állásponton van Degenhart vezérigazgató is. Mindez persze nem érdekmentes – állapítja meg a Spiegel – Olaszország és Spanyolország nemcsak mint beszállító, de mint piac is fontos a németek autóipara számára. De mi van, ha nem lesz vevő ?

A nagy német autógyárak roncsautó programot szeretnének

2009-ben ez már kihúzta az autóipart a kátyúból. Az autók életkora tíz év körül jár Németországban, tehát indokolt lenne az új autóvásárláshoz kötött állami támogatás. Merkel kancellár nyitott erre hiszen tudja: az autóipar 1,6 millió embernek ad munkát Németországban. Nélküle aligha játszhatja el a lokomotív szerepét a német gazdaság Európában.

Reggeli vírusjelentés – 2020.április 22. szerda

A hajnali összesítés alapján az új megbetegedések száma a világban 89 ezerrel növekedett így 2.568.225 igazolt megbetegedést regisztráltak. Magyarországon 2168 regisztrált megbetegedést és 12 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 225-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. 

Az Egyesült Államokban  több mint 825 ezer fertőzöttet tartanak nyilván, Spanyolországban majdnem 204 ezer koronavírusos emberről tudtak, Olaszországban pedig 183 ezer, míg a franciáknál 159 ezer, a németeknél 148 ezer, Nagy Britanniában pedig 130 ezer fölé emelkedett a számuk.

  • 2168-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 225-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 2.479.100 elhunytak: 170.365  felgyógyultak: 648.902

Vetésterv

Kiváló közgazdász kollégám és évtizedeken át intézeti szobatársam, Soós Károly Attila azzal jellemezte a szovjet tervgazdaság működését, hogy a mezőgazdaságban vetéstervet adtak ki a kolhozoknak, amelyben előírták, hogy az év melyik napján milyen terményeket kell elvetni.

Hiába jött a fagy, az előírt vetéstervet mindenütt végre kellett hajtani, és aki nem tette, az számíthatott arra, hogy szabotázs miatt vonják felelősségre, és akár ki is végezhetik. Ez jutott eszembe, amikor két tekintélyes kórházigazgatót is felmentettek, mert nem hajtották időben végre azt a miniszteri utasítást, hogy tegyék szabaddá az ágyak 60 százalékát a koronavírus miatt megbetegedettek számára.
Azután láttuk, ahogy Orbán Viktor az ajkai kórházban azzal dicsekszik, hogy minden koronavírusos betegnek lesz helye valahol, jut neki intenzív ágy és lélegeztetőgép.
Tudjuk, ilyen szörnyű helyzet alakult ki február-márciusban Észak-Olaszországban, ahol nem jutott minden, intenzív kezelést igénylő koronavírusos betegnek ágy és lélegeztetőgép, és emiatt arról kellett dönteniük az orvosoknak, hogy melyik beteget lássák el, és melyiket hagyják meghalni.
Azt már korábban tudni lehetett, hogy Magyarországon mintegy ezer intenzív ágy van, ami az ország népességéhez képest valamivel több az olaszországinál, de sokkal kevesebb a németországinál a járvány előtt, amihez képest a németek is meg akarták kétszerezni az intenzív ágyak számát. Ha a megkétszerezést nem is érték el, de jelentősen növelték az intenzív ágyak számát, és ennek érdekében elhalasztottak minden halasztható műtétet, kezelést, és valóban felszabadult sok hely a kórházakban, olyannyira, hogy ez számos kórházban pénzügyi nehézségeket okozott, hiszen csökkent a bevételük.

Közben a betegség terjedését a korlátozó intézkedésekkel sikerült fékezni, a ma már közismert görbe laposabb lett, és valóban mindenütt minden betegnek jutott hely és szükség esetén lélegeztetőgép.

Mint tudjuk, az Orbán-kormány hatalmas beszerzési akciót indított el, és el akarják érni, hogy nyolcezer lélegeztetőgép álljon rendelkezésre az országban. Az ágyak szabaddá tételére vonatkozó utasítás deklarált célja, hogy 36 ezer ágy legyen üres a koronavírusos betegek számára.
Én eddig szakértőktől – először talán László Imre többször volt kórházigazgatótól, ma XI. kerületi polgármestertől a Klubrádióban – csak olyan véleményt hallottam, hogy ez messze több, mint amire szükség lehet. Most Lantos Gabriella korábbi újságírótól majd egy magánkórház ügyvezetőjétől olvastam alapos számítással alátámasztva ugyanezt. Mind László Imre, mind Lantos Gabriella szerint sem nyolcezer lélegeztetőgépre, sem 36 ezer ágyra nem lehet szükség Magyarországon.

A megfertőzöttek nagy többségének nincsenek vagy enyhék a tünetei, kórházi ellátásra csak 15-20 százalékuknak lehet szüksége (ez a szám ma sem éri el az ezret), és közülük is csak kevesen (ma száznál kevesebben) kerülnek lélegeztetőgépre.

Lantos számítása szerint még ha a járvány pályája a legrosszabb belgiumi vagy olaszországi pályához kerülne közel, akkor is legfeljebb az Orbán által megjelölt szám legfeljebb egynegyedére lehet szükség. Az, hogy rengeteg pénzt költenek feleslegesen lélegeztetőgépekre, önmagában is baj, de ennél sokkal nagyobb baj, hogy súlyos betegek ezreit küldik haza emiatt a kórházakból, akik folyamatos orvosi ellátásra, de legalábbis szakszerű ápolásra szorulnának, és akiknek a szakszerű ápolását a családoktól nem lehet elvárni.

Mi az, amit ebből az EMMI minisztere és az egészségügyért felelős államtitkár nem tud?

Nyilvánvaló, hogy amit László Imre és Lantos Gabriella tud, azt ők is tudják, tudhatják. Mégsem eszerint cselekednek.
Azt mondja Orbán is, a miniszter is és a tiszti főorvos is, hogy orvosi szakmai döntés, hogy kit küldenek haza a kórházból és kit nem.

Ez akkor lehetne igaz, ha nem határozták volna meg előre, hogy az ágyak 60 százalékát kell szabaddá tenni, és nem ezt bontották volna le az egyes kórházakra. De meghatározták ezt a számot, és lebontották kórházakra.

Pontosan úgy, ahogy a Szovjetunióban, majd szovjet példára az ötvenes évek Magyarországán is kiadták a vetéstervet a kolhozoknak illetve téeszeknek. Ahogy annak idején nem tudták előre, hogy milyen lesz az időjárás, és milyenek az egyes mezőgazdasági üzemekben a talajviszonyok, ugyanúgy nem tudták a miniszteri utasítás kiadásakor sem, hogy az egyes kórházakból hány beteget lehet felelős módon kiebrudalni, hány betegnek nincs szüksége szakszerű kórházi ellátásra.
Az egyes betegek és hozzátartozóik számára a kérdés természetesen az, hogy milyen felháborító méltánytalanság történik velük, és hogyan fogják a helyzetet megoldani. A következő,

valamennyiünk számára fontos kérdés az, hogy hogyan sértheti meg a kormány ezzel az intézkedéssel sok-sok ezer beteg elemi jogát az egészségügyi ellátáshoz.

Annak számára, aki a magyarországi közállapotokat elemzi, az a következő kérdés, hogy vajon mi késztette Orbánt – mert ne legyen kétségünk: magát a döntést sem a miniszter, hanem maga Orbán hozta, és minden bizonnyal ő döntött arról is, hogy a szembeszegülő kórházigazgatókat felmentsék – erre a példátlanul durva lépésre?
Csak az történhetett, hogy amikor

Orbán érzékelte, hogy Magyarországon is terjed a koronavírus-fertőzés, és értesült arról, hogy milyen szörnyű helyzet alakult ki Észak-Olaszországban a járvány csúcsán, páni félelem vett erőt rajta: nehogy nálunk is előállhasson hasonló helyzet, ami veszélyeztethetné a hatalmát, és úgy döntött: ezt minden áron el kell kerülni.

Úgy döntött: kerül, amibe kerül, biztosítani kell a szükséges számú ágyat, benne intenzív ágyat és lélegeztetőgépet, mégpedig a járvány legkedvezőtlenebb alakulásának lehetőségéből kiindulva. A hatalmas mennyiségben, a járvány és a vevők világméretű versenye miatt magas áron importált védőfelszerelést is központi raktárakban tárolják, hogy a kórházakban mindenképpen legyen elegendő, ha majd eljön a járvány csúcsa, ezért jut még mindig csak kevés a háziorvosoknak, a lakosságnak pedig ezért nem adnak még mindig az állam által beszerzett készletekből.
Egy dolog az, hogy Orbán erre a következtetésre jutott, és a másik dolog, hogy senki nincs, aki azt mondhatná neki: ez őrültség, ennek semmi értelme, kizárt dolog, hogy akár harminchatezer ágyra, akár nyolcezer lélegeztetőgépre szükség lenne.

Ezt hívják önkényuralomnak. A minden korlát nélkül hatalmat gyakorló zsarnok súlyosan elhibázott döntést hoz, és senki sem mer neki ellentmondani.

Tíz éve lehet tudni, hogy Orbán önkényuralmat épít, de soha ennyire egyértelmű nem volt, hogy mit jelent az önkényuralom.

Mit tehet(ne) az EU? – IV.

Figyelem, hogy a pandémia nem erősíti, hanem tovább gyengíti az EU-s ingtegrációt, a határokon átnyúló szolidaritás (ha ugyan van ilyen egyáltalán), egyre kevésbé érzékelhető.

Kiváló intézkedés a költségvetési hiányra vonatkozó szabályzat felfüggesztése, de.

Azt hiszem az EU akkor lenne képes erősödni – mondjuk szemben az Orosz-kínai-amerikai negatív hatással, és a belső populista nyomással -, ha bevezetnék AZ EURÓPAI GARANTÁLT ALAPJÖVEDELMET (legalább 6 hónapra) MINDEN EU-s ÁLLAMPOGÁR SZÁMÁRA! Ez még akkor is megerősíthetné az együvétartozást, az európai identitás-tudatot, ha mondjuk ez nem egységes lenne, hanem a GDP (vagy Gini), a lakosság száma, vagy az egyes országok átlagjövedelmeihez mérten lenne bevezetve. Minden esetre megfontolásra ajánlanám a dolgot, ha abban a helyzetben lennék, hátha mások is így látják és tehetnek is ezért.

Magyarán hatékony közös európai szociálpolitikák nélkül, nincs szorosabb integráció, sőt a szétesés fenyeget!

Az USA biológiai Csernobillal gyanúsítja Kínát

Maga Trump elnök is beszállt abba a kampányba, amely teljes gőzzel folyik Kína ellen az Egyesült Államokban. Trump kedvenc televíziója, a Fox News terjeszti a sztorit – mindenféle bizonyíték nélkül!

Ma már az USA a korona vírus által leginkább sújtott ország, ezért a bűnbak keresés némiképp érthető. Pompeo külügyminiszter magyarázatot követel Pekingtől. De pontosan mire?

Biológiai Csernobil

A Fox News szerint Vuhan városában titokzatos vírus kutató központ működik, amely a hadseregnek is dolgozik. Innen szabadulhatott el a korona vírus, amely miatt szinte az egész világot le kellett zárni. A kínaiak természetesen cáfolnak: azt kérdik, hogy hol a bizonyíték?

USA vezérkari főnök: nincs bizonyíték

Mark Milley tábornok is elismerte, hogy nincsen egyértelmű bizonyíték arra, hogy a korona vírus mesterséges termék lenne. Az amerikai hadsereg egészségügyi főnöke nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a Covid 19 mesterséges vírus-e?! A tudósok döntő többsége velük ért egyet. De akkor mégiscsak miért adja elő  Trump és csapata ezt a tragikomikus színjátékot?

Az elnök a választás elvesztésétől fél

Amíg ki nem tört a járvány addig Trumpnak állt a zászló a választási kampányban. Az amerikai gazdaság a történelem leghosszabb konjunktúráját mutatta fel, a munkanélküliség a mélypontra jutott miközben a tőzsde index szárnyalt. Innen taszította a mélybe az elnököt a korona vírus. A járvány kezdete óta az elnök népszerűsége és szavahihetősége erősen gyengült. A gazdaság pedig lehanyatlott: 22 millió új munkanélkülit regisztráltak a járvány kitörése óta!

A kínai bűnbakra tehát nagy szükség van. Ráadásul Peking bírálatával a demokrata ellenzék is egyetért még hogyha ezt az összeesküvés elméletet nem is fogadja el.

Az amerikai sajtó értesülései szerint Trump el is mondta telefonon Hszi Csinping elnöknek, hogy a vuhani vírus körüli washingtoni színjáték kizárólag választási célokat szolgál. Trump egyáltalán nem szeretne összeveszni Kínával hiszen Washingtonban mind többen gondolkodnak úgy, hogy a mostani válság után új globalizált világrend alakulhat ki, melyben az USA Kínával együtt játssza a vezető szerepet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK