Featured

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 25. hétfő

Magyarországon 3756 regisztrált megbetegedést és 5 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 491-re nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 96 ezerrel növekedett, azaz 5.412.942 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1784 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (527 fertőzött), és Fejér megye (368 fertőzött)  Zala megye (245 fertőzött) a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.643 ezer, Brazíliában 363 ezer, Oroszországban 344 ezer,  Nagy Britanniában 260 ezer,  Spanyolországban 235 ezer, Olaszországban pedig 229 ezer, míg  a franciáknál 182 ezer, a németeknél 180 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Brazíliában és Oroszországban jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3756-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 491-re emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 5.412.942
    elhunytak: 345.193  felgyógyultak: 2.217.829

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 24. vasárnap

Magyarországon 3741 regisztrált megbetegedést és 4 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 486-ra nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 98 ezerrel növekedett, azaz 5.316.011 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1780 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (525 fertőzött), és Fejér megye (367 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.622 ezer, Brazíliában 347 ezer, Oroszországban 335 ezer,  Nagy Britanniában 258 ezer,  Spanyolországban 235 ezer, Olaszországban pedig 229 ezer, míg  a franciáknál 182 ezer, a németeknél 179 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Brazíliában és Oroszországban jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3741-re nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 486-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 5.316.011
    elhunytak: 342.229  felgyógyultak: 2.116.465

Gulyás büszkélkedik

Több mindennel is büszkélkedett Gulyás Gergely miniszter a kormány sajtótájékoztatóján. Két dolgot emelek ki ezek közül.

Szokás szerint büszkélkedett azzal, hogy Magyarországon sikeres a járvány elleni védekezés. Szokás szerint azzal – sokszor hallottunk ilyen összehasonlítást Rétvári államtitkártól az Országgyűlés plenáris ülésén –, hogy az első megbetegedéshez képest mennyivel kevesebb nappal hozta meg a különböző korlátozó intézkedéseket a magyar kormány, mint a nyugati kormányok. Gulyás az olasz kormánnyal hasonlította össze a magyar kormány korlátozó lépéseit az első nyilvántartott megbetegedés időpontjához képest.
Szerintem ez az összehasonlítás tényszerűen ugyan lehet igaz, de mégsem megalapozott. A magyar kormány ugyanis – hasonlóan a többi közép- és kelet-európai kormányhoz és nem mellékesen a magyar lakossághoz – az első megbetegedések előtt értesült az Észak-Olaszországban pusztító járványról, a szörnyű helyzetbe került kórházakról. Orbán egy péntek reggeli rádiószózatában előre figyelmeztetett arra, hogy nálunk is lesz megbetegedés. Mi több, Magyarországon nem olyan csoportos megbetegedéssel tört ki egy-egy nagy rendezvény látogatói között a járvány, mint például Németországban vagy Ausztriában. Ezért az ilyen összehasonlítással nincs mit büszkélkedni.

A járvány elleni védekezés eredményességéről hosszú ideje vita folyik a kormány és az ellenzék között

A kormány az elhalálozások számát az ország népességéhez méri, Magyarországot rendszeresen a vírus által korábban elért nyugat-európai országokhoz, Belgiumhoz, Olaszországhoz, Franciaországhoz méri, és így büszkélkedik a kevesebb elhalálozással.
Az ellenzéki politikusok a nyilvántartott fertőzések, megbetegedések számához mérik az elhalálozásokat, és így jutnak arra a következtetésre, hogy a jóval 10 százalék fölötti elhalálozás európai összehasonlításban, különösen a szomszéd országokhoz képest magas.
Ennek az összehasonlításnak az erejéből sokáig sokat levont, hogy azt feltételeztük, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma a kevés tesztelés miatt a valóságosnak csak töredéke.
A négy orvostudományi egyetem által végzett reprezentatív kutatás eddig ismert eredményei azonban azt valószínűsítik, hogy a nyilvántartott megbetegedések száma nem csekély töredéke a valóságosnak, hanem mintegy fele, így az azokhoz képest tíz százalék fölötti halálozást a ténylegesen bekövetkezett megbetegedéseknek öt százalékát meghaladó halálozásnak indokolt tekinteni, és ez nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető. Különösebben büszkélkedni ezért nincs mivel.
Amit leginkább szégyellni kell, az természetesen az, amit kórházi ágyak felszabadításaként emlegetett az elmúlt hetekben a kormány. Noha húsvétkor

maga Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a kórházi ágyak hatvan százalékát szabaddá kellett tenni, és ehhez a már eleve üres ágyak mellett az ágyak mintegy 14 százalékáról haza kellett küldeni a betegeket,

Kásler miniszter a Demokratának adott interjújában most tagadta, hogy ő adott volna erre utasítást. Nyilván rájött arra, hogy gyalázatos dologhoz adta a nevét.

Szerintem a leggyalázatosabbhoz, amit az Orbán-kormány tíz év alatt elkövetett.

Azzal is büszkélkedett Gulyás, hogy Heiko Maas német külügyminiszter egy nyilatkozatában belátta: nem lesz összeurópai együttműködés az Európába érkezett menekültek elosztásában. Ugyanakkor bejelentette, hogy végrehajtják az Európai Unió luxemburgi bíróságának ítéletét, és bezárják a déli határon felállított tranzitzónákat. Az ott élőket – nyilván zárt – menekülttáborokba szállítják, és a jövőben csak külképviseleteken lehet Magyarországtól menedékjogot kérni. Vagyis gyakorlatilag ugyanúgy nem lehet, mint eddig.
Gulyás elismételte azt az először Orbántól hallott rettenetes formulát, hogy „mi dönthessük el, hogy kivel akarunk együtt élni”. Én azt, hogy

a nyugat-európai országok és az EU vezetőinek, akik ma is a második világháborút követően elfogadott emberjogi normák alapján állnak a menekültügyben, tudomásul kell venniük, hogy a mai magyar állam nem fogadja el ezeket a normákat

– mert az idézett orbáni formula ezekkel szöges ellentétben áll –, szégyellnivalónak tartom.

Akik nem tisztelik a jogállamot

Ne kapjanak pénzt, akik nem tisztelik a jogállamot. Ez a véleménye Hollandia kormányfőjének azzal a válságkezelő alappal kapcsolatban, melyet Merkel kancellár és Macron elnök javasolt.

Mark Rutte kormányfő véleményét tanácsadója mondta el a Politico című brüsszeli portálnak nyilvánvalóan Magyarországra és Lengyelországra utalva. Merkel kancellár még nem egyeztetett a holland miniszterelnökkel.

Merkel: a protekcionizmus nem válasz a válságra

A német kancellár egy videó konferencián mondta ezt, melyet két nappal azután rendeztek meg, hogy Németország – Franciaországgal együtt – 500 milliárd eurós válságkezelő programot javasolt az Európai Uniónak.

Már a koronavírus válság előtt is sok kihívás érte a multilaterális világot – hangsúlyozta a kancellár asszony. Azóta ez a kihívás nem lett kisebb – mondta Angela Merkel, aki egy olyan videokonferencián vett részt, melyen nagy nemzetközi szervezetek vezetői vettek részt / ILO, IMF, OECD, Világbank és WTO /.

„A nemzetközi ellátási hálózatot nem lehet újra nacionalizálni! Ezért nagyon nagy árat kellene fizetni!”

– mondta a német kancellár.

A globalizáció ellenfelei épp a koronavírus válságot szeretnék arra kihasználni, hogy visszatelepítsék az anyaországba azokat a vállalkozásokat, melyek az outsourcing keretében külföldre kerültek az elmúlt évtizedekben. Ebben Donald Trump jár az élen. Az amerikai elnök ebben a tekintetben eddig egyáltalán nem volt sikeres: a globalizáció visszafordítása, az America First megmaradt választási jelszónak.

Viták az EU-ban a válságkezelésről

Merkel kancellárt megkérdezték, hogy beszélt-e Mark Rutte holland miniszterelnökkel vagy Sebastian Kurz osztrák kancellárral azóta, hogy Macron elnökkel közösen meghirdették az 500 milliárd eurós programot? Mind Ausztria mind Hollandia ellenzi a tervet mondván: az 500 milliárdot nem kaphatják meg ingyen azok az országok, melyeket a koronavírus járvány a legjobban megviselt. Ebben a tekintetben érdekes a holland álláspont, mely Magyarországot és Lengyelországot érintheti elsősorban. A hollandok azon a véleményen vannak, hogy csakis azok az államok kapjanak az 500 milliárd eurós keretből, melyek megfelelnek a jogállami követelményeknek.

Merkel közölte az újságírókkal: nem beszélt a program meghirdetése óta sem Kurz osztrák kancellárral sem pedig Rutte holland miniszterelnökkel. Macron elnökkel jelenleg arra várnak, hogy a brüsszeli bizottság megfogalmazza a maga álláspontját az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagról. Erre május 27-én kerülhet sor. A német kancellár és a francia elnök közös javaslata része lenne az új uniós költségvetésnek, ezért igen komoly viták várhatóak. Sebastian Kurz osztrák kancellár jelezte: ellenjavaslattal kíván élni, mert Ausztria számára nem elfogadható, hogy az EU tagállamai ingyen jussanak pénzhez az 500 milliárd eurós válságkezelő csomagból.

A britek is negatív kamattal szereztek 4,6 milliárd dollárt

-0,003% a kamat vagyis a befektetők fizetnek azért, hogy brit államkötvényeket tarthassanak. Nagy Britannia egyáltalán nem az első ebben a tekintetben.

A jó adósnak számító államok ingyen vagy negatív kamattal jutnak hatalmas összegekhez, melyekből azután finanszírozhatják a válságkezelő programokat.

Franciaországnak 1400 milliárd eurós, Németországnak 1240 milliárd eurós olyan államkötvény állománya van, melynek a kamata negatív! – írja a Tradeweb-re hivatkozva a Market Watch.

A Bank of England is gondolkodik a negatív kamaton

A bank kormányzója tett erre utalásokat, de a szakértők nem tartják valószínűnek, hogy ez hamarosan bekövetkezne. Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója megvitatta ezt a lehetőséget vezető munkatársaival miután az elmúlt két hónapban 100 milliárd fontos mennyiségi lazítást /quantitative easing/ hajtottak végre, hogy kezelni tudják a Nagy Britanniára is rászakadt koronavírus válságot.

Mélyponton az infláció

A MarketWatch arra is felhívja a figyelmet, hogy négy éve nem volt ilyen alacsony az infláció az Egyesült Királyságban, melynek gazdaságát és annak megítélését alaposan megviselték a Brexit körüli hercehurcák. Áprilisban mindössze 0,8% volt az infláció Nagy Britanniában, ahol az elzárás miatt szinte teljesen leállt a gazdaság.

A populisták álma: Észak Európa Dél Európa ellen

A koronavírus válság kiélezi az ellentéteket az EU-ban a gazdag északi és a szegényebb déli tagállamok között. Az IMF arra hívta fel a figyelme, hogy ez az ellentét belülről bomlaszthatja az Európai Uniót.

Miért oly magas a munkanélküliség Dél Európában – és alacsony Északon?

Míg Ausztriában és Németországban csak 6%-os munkanélküliség várható a koronavírus válság csúcspontján addig Görögországban és Spanyolországban 20%. Erre a kellemetlen kontrasztra mutat rá a Nemzetközi Valutaalap  jelentése, mely azt vizsgálta, hogy mennyire mély válság várható a munkaerő piacokon Európában?

„Az eurozóna tagállamai megtanulták a leckét a 2008-as nagy pénzügyi válság idején, és csak kevés embert bocsátottak el” – nyilatkozta a Le Monde-nak Nadia Gharbi, aki a Pictet WM elemzője. „Európa és az USA között óriási a különbség ebben a tekintetben. Az Egyesült Államokban rekord magasságba emelkedett a munkanélküliség míg Európában inkább a részleges vagy technikai munkanélküliséget választották illetve a Kurzarbeitet”. Ezzel azonban csak elnapolni sikerült a problémát, de megoldani nem. „Ha ugyanis megszűnik a kormányzati támogatás, mely lehetővé teszi a munkahelyek döntő többségének megmaradását, akkor a döntéshozók Európában is szembekerülnek azzal, hogy a cégek túlélésnek záloga a leépítés. Robbanásszerű változás várható” – hangsúlyozza Nadia Gharbi.

Időzített bomba Európa déli részén

Már a korona vírus válságot megelőzően is jóval magasabb volt itt a munkanélküliség mint Európa északi részén. Ráadásul a munkavállalók jelentős része szerződéses alkalmazott volt vagyis eleve reménytelen helyzetbe került volna, ha az állam nem siet a segítségükre.

„A turizmus meghalt, nem találok munkát magamnak” – mondja a 28 éves portugál Joana Ribeiro. Külföldre kellene menni, de hova? Hol nem fenyeget a vírusfertőzés és a nyomában kialakult válság?”

Dél Európában a turizmus aránytalanul nagy szerepet játszik a gazdaságban. Ezért annak leállása emberek millióinak munkahelyét fenyegeti. Így érthető, ha Görögország és Itália már június elején megnyitja turista piacát az uniós polgárok előtt.

10%-os munkanélküliség fenyeget az eurozónában

Erre hívja fel a figyelmet az IMF. Ez önmagában is olyan nagyságrend, amely komoly társadalmi problémát jelenthet, de ez átlagos mutató. Míg a globális versenyben sikeres északi tagállamok megőrizhetik a munkahelyek döntő többségét, addig a déliek  (Görögország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) drámai mértékű változás elé nézhetnek. Mindez megrendítheti a társadalmi stabilitást ezekben az országokban – hangsúlyozza Macron francia elnök. Arra utalva, hogy a populista erők kihasználhatják a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalomra jutásra. Ott pedig olyan politikát folytatnának, melyből ízelítőt kapott az Európai Unió amikor az Öt csillag és a Liga együtt kormányozta Olaszországot. A populista Matteo Salvini most ellenzékbe szorult, de távolról sem mondott le a hatalomról. Minthogy az eurozóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, ezért ez egész Európa számára igen fontos kérdés. Ezért is javasol Merkel kancellár és Macron elnök 500 milliárd eurós válság kezelő mentőcsomagot, mely a víz felszínén tartaná a dél-európai tagállamokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője, sietett üdvözölni Merkel kancellár és Macron 500 milliárd eurós elképzelését. A tömeges munkanélküliséggel szembenéző dél-európaiak ebben reménykedhetnek, mert különben jönnek „a hónap végék amikor már elfogyott a pénz ” – mondta a Le Monde-nak a fiatal portugál nő, aki se otthon nem talál munkát miközben nem látja azt sem, hogy hol lehetne vendégmunkás…

Ha Tokióban jövőre sem lesz olimpia, akkor törlik a rendszerből

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke szerint nem lehet felfüggeszteni a sport naptárat. Még senki sem tudja, hogy milyen lesz a világ vírus helyzete jövő júliusban.

Ha a japánok nem tudják akkor sem megrendezni az olimpiát, akkor már végképp nem számolunk vele – mondta a BBC-nek Thomas Bach, a NOB elnöke. Aki arra hivatkozott, hogy 3-5000 ember foglalkozik az olimpia szervezésével. Ennyi embert nem lehet folyamatosan fizetni. Idén azért marad el az olimpia a japán fővárosban, mert a koronavírus járvány miatt nem lenne biztonságos a megrendezése.

Lehet, hogy jövőre sem lenne az

Ezt pedzegetik többen is Japánban és másutt. Senki sem tudja ugyanis biztosan, hogy nem lesz-e új világméretű vírus járvány, amely tragikus hatással lenne egy olyan tömeg rendezvényre mint az olimpia. A japán szervezők egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. Csak a legutolsó pillanatban mondták le az idei olimpiát, mert egyre több ország jelezte: problematikus lenne a részvétele a korona vírus válság miatt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak március 24-én döntött úgy, hogy az idei olimpiát jövőre rendezik meg Tokióban.

Pénzhiány Párizsban

Közben a francia sajtó már arról számol be, hogy a következő olimpia szervezői is pácban vannak: nagyon jelentős plusz költségekkel jár ugyanis, hogy egészségügyi szempontból biztonságos olimpiát varázsoljanak 2024-ben. A jelenlegi helyzetben a szponzorok enyhén szólva nem igazán lelkesek amiatt, hogy nekik kellene fizetniük az egészségügyi plusz kiadásokat. Guy Drut gátfutó olimpiai bajnok, aki korábban sport miniszter is volt Párizsban, bízik az állami támogatásban, de emellett nemzetközi pénzeket is szeretne begyűjteni. Gondot okoz, hogy senki sem tudja: a szép új világban, mely a vírusválság után kialakulóban van, milyen vonzereje lesz az olimpiának – rendezzék azt Tokióban vagy Párizsban.

Reggeli vírusjelentés – 2020. május 22. péntek

Magyarországon 3678 regisztrált megbetegedést és 3 újabb halálesetet jelentettek, így összesen 476-ra nőtt az új koronavírus halálos áldozatainak a száma. A hajnali összesítés alapján az új megbetegedettek  száma  a világban 103 ezerrel növekedett, azaz 5.108.397 igazolt megbetegedést regisztráltak. 

Budapesten regisztrálták a fertőzöttek több, mint 60%-át, összesen 1754 fertőzöttet tartanak nyilván. A főváros után Pest megye (510 fertőzött), és Fejér megye (365 fertőzött)  a legfertőzöttebb gócpont.

Az Egyesült Államokban  több mint 1.577 ezer, Oroszországban 317 ezer, Brazíliában 310 ezer, Nagy Britanniában 252 ezer,  Spanyolországban 233 ezer, Olaszországban pedig 228 ezer, míg  a franciáknál 181 ezer, a németeknél 179 ezer igazoltan új koronavírussal fertőzött beteget tartanak nyilván. Örömteli, hogy Nyugat Európában lecsengőben a járvány, míg sajnálatosan Oroszországban és Brazíliában jelentősen nőtt a betegek száma.

  • 3678-ra nőtt Magyarországon a beazonosított fertőzöttek és az elhunytak száma 476-ra emelkedett 
  • A ma reggeli  járvány világhelyzet: igazoltan fertőzöttek: 5.108.397
    elhunytak: 333.057  felgyógyultak: 1.953.544

A hazugság anatómiája

Oroszországban a COVID 19 járvány sokkal nagyobb arányú lehet és sokkal több áldozattal jár, mint azt a Kreml elismeri. A korábbi idők szovjet vezetőihez hasonlóan Vlagyimir Putyin  rendszerét is igencsak átszövi a hivatalos statisztikák sokszor arcpirító kozmetikázása.

A hivatalos adatok szerint Oroszország sokkal sikeresebb a COVID 19 elleni harcban, mint a Nyugat, kiváló egészségügyi rendszerének és kiváló vezetésének köszönhetően. Habár Európában a legmagasabb a regisztrált fertőzések száma,  halálozási arány azonban a kontinens országainak statisztikájában csak a hetedik helyen szerepel. Feltéve, hogy lehet hinni az orosz statisztikáknak.

Kevés független szakértő van a hatalmas országban. Oroszország hivatalosan közel
290 ezer COVID 19 fertőzöttet jelentett be, ugyanakkor csupán 2700 halálesetet regisztrált, ami annyit jelent, hogy halálozás a aránya kevesebb, mint 1%, szemben a németországi 4,5%-kal és Nagy-Britannia 14%-ával. A saját nyilvántartást vezető orosz élvonalbeli egészségügyi szakemberek szerint halálozási arány mintegy tizenötször olyan magas, mint a hasonló országokban, ami azt sugallja, hogy a hivatalos adatok igencsak rózsaszín álmokat kergetnek.

Mindazonáltal ezek a hivatalos adatok vezették Vlagyimir Putyint, hogy  bejelentette: vége a munkamentes napoknak, vége a bezárkózásnak. Noha a korlátozások megtartásáért a regionális hatóságokra hárította a felelősséget, jelezte, hogy Oroszország nehéz helyzetben van.

„Köszönetet kell mondanunk orvosainknak és elnökünknek, akik éjjel-nappal dolgoznak az életmentés érdekében” – jelentette ki Vjačeslav Volodin, az Orosz Duma szóvivője.

Az orosz kormány és az őt kiszolgáló parlament meglehetősen ideges volt, amikor ugyanazon a napon a Financial Times beszámolt arról, hogy a valódi halálesetek száma 70% -kal magasabb lehet; a New York Times pedig egy szakértőt idézett, aki szerint a hivatalos számok csaknem háromszorosa lehet a valóság. Ezeket a becsléseket a „túlhalálozások” kiszámításával derítették ki.  Válaszul a Duma egyik tagja követelte az újságírók akkreditációjának visszavonását. Az orosz állami propaganda elindította a Nyugat által Oroszország ellen szervezett támadásnak nevezett kampányt, amelynek célja, hogy elvonja a figyelmet a saját problémáiról.

Eközben néhány orosz orvos a szociális médiában azt mondta, hogy arra utasították őket, hogy tartsák alacsonyan a számokat azáltal, hogy csak a betegség közvetlen okát vonják be a statisztikákba, és nem azokat, amik kiváltották a halálozáshoz vezető állapotot. Az áldozatok rokonai dühösek.

A zavart még a régiók által közzétett valószínűtlen számok fokozzák.. Például Krasnodarban, egy 5,2 millió lakosú régióban, a bejelentett fertőzések száma csak napi 96 és 99 eset között ingadozott az elmúlt két hét során. Ez elég valószínűtlennek tűnik.

Számos más régió készített még különös statisztikákat. A regionális központokban és azzal szomszédos területeken regisztrált fertőzések számát változtatják, hogy ellentétes irányban ingadozva mozduljanak, így kiegyensúlyozott számokat jelentenek le az egész régióból.

A hivatalos számok nem sokat mondnak senkinek az oroszországi járvány valódi mértékéről. Oroszország politikai rendszere, amely akárcsak szovjet elődje, tele van hazugságokkal és bizalmatlansággal ezért senki nem csodálkozik az adatok kozmetikázásán. Az orosz választásokon hasonló rendszeresek a visszaélések. Az orosz sportolókat évek óta tiltólistára tették a nemzetközi szövetségek a teljesítményjavító gyógyszerek központi irányítás mellett folytatott szedése okán.

Konstantin Sonin, a Chicagói Egyetem szerint a probléma nem az, hogy a Kreml elrejti vagy eltorzítja a számokat, hanem az, hogy gyakran nem rendelkezik velük. A legtöbb regionális vezető nem válik elszámoltathatóvá a választók előtt, hanem státusuk és pénzük teljes mértékben a Kremltől függ. Hamis jelentéseket nyújtanak be, úgy tűnik, hogy teljesítik a hivatalos célokat. A cél az elnök, és nem az emberek szimpátiájának megnyerése.

„A Kremlnek nem is kell elmondania nekik, hogy milyen számot kell bejelenteni, tudják mit szeretne hallani a Kreml .” – mondja.

Az elmúlt hetekben az orosz állami televízió tökéletesen bemutatta ezt a torzított rendszert. Nyugaton a tisztviselők legalább megpróbáltak kommunikálni választóikkal és a médiával. Az orosz televízióban az emberek látják, hogy tisztviselőik videokonferencia-képernyőn jelentenek Putyinnak.

Putyin népszerűsége az elmúlt hetekben történelmi mélypontra estek. A legutóbbi visszaesés május 17-én történt, amikor az Észak-Kaukázus orosz területén fekvő dagesztáni egészségügyi miniszter egy helyi blogírónak elmondta, hogy a köztársaságban a koronavírus-fertőzések valódi száma négyszer magasabb, mint a hivatalosan bejelentett, és hogy 657 embert öltek meg, a hivatalosan bejelentett huszonhéttel szemben. A járvány során eddig negyven orvos halt meg. Erre Putyin azzal vádolta a polgárokat, hogy megpróbálták otthon kezelni magukat.

Moszkva városa, valamint néhány másik város, kommunikációjában nyitottabb volt, mint maga a Kreml. Azt is elismerte, hogy az fertőzöttek tényleges száma jelentősen nagyobb lehet.

A Kreml válságkezelése emlékeztet a csernobili nukleáris katasztrófa elfedésére, amely arra késztette Mihail Gorbacsovot, a szovjet vezetőt, hogy elindítsa glasznosztyot, a nagyobb nyitottság kampányát.

„Az egész rendszertévedés, a másképp gondolkodók üldözése, klánitás, az átláthatatlanság. Mindennek most véget vetünk ”- mondta Gorbacsov.

Putyin, aki megváltoztatta az alkotmányt, hogy lehetővé tegye maga számára határozatlan időre szóló felhatalmazását, eltökélt szándéka, hogy nem ismételi meg ezt a kísérletet, amely végül elősegítette az egész  szovjet rendszer összeomlását.

Lemondás vagy kizárás

A Jobbik elnöksége szerint annak vállalnia kell a hibáért a felelősséget és vonja le az ebből eredő konzekvenciát, ellenkező esetben az elnökség tesz lépéseket. 

Mint az ismeretes, kedden a Jobbik – a téma felelősének, a honvédelmi és rendvédelmi bizottság alelnökének, Varga-Damm Andreának a javaslata alapján – megszavazta az állami megfigyelőrendszerről szóló salátatörvényt. – áll a Jobbik elnökségének közleményében.

Tudjuk, hogy a parlamenti kétharmaddal rendelkező Fidesz elfogadta volna a salátatörvénybe rejtett paragrafusokat nélkülünk is, tehát a szavazataink nem befolyásolták a konkrét döntést. A Jobbik frakciója – ha megfelelően tájékoztatják a törvényjavaslat tartalmáról és megfelelően előkészítik számára azt – sohasem adta volna a nevét egy ilyen javaslat elfogadásához. A Jobbik nem egy következmények nélküli párt, ezért a frakcióelnökség felvállalta, elismerte a közvélemény előtt a hibát.

A Jobbik vezetésében ugyanakkor egy feloldhatatlan bizalmi válság alakult ki Varga-Damm Andreával szemben, és elvárjuk tőle, hogy vállaljon felelősséget az üggyel kapcsolatosan. A Jobbik összevont elnöksége felszólítja Varga-Damm Andreát, hogy 24 órán belül adja vissza a mandátumát! Amennyiben ő ennek nem tesz eleget, akkor az ellenzéki párt frakcióvezetése kezdeményezi Varga-Damm Andrea kizárását a Jobbik frakciójából.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK