Featured

Újratemettük

Harmincegy évvel ezelőtt 1989. június 16-án Nagy Imrét és mártírtársait tisztességben helyezték örök nyugalomra. Nagy Imre megítélése azóta sem egyértelmű, sajnos politikai érdekek mentén ítélik meg. Álljon itt egy ma közzétett tisztelgés személye előtt, amelyet nem érdek, hanem a tisztesség szült.

„Amikor hite szembekerült a valósággal, a nemzet érdekeivel, akkor nem a valóságot hajlította, hanem önmagát.

Nem beletört, hanem eltörték. Azok, akiknek az eszme, a hatalom volt a minden, akik ezért, ha kellett mások életét áldozták, öltek. Őt is.

Nagy Imre az előző század legbátrabb, legbecsületesebb hazafiak egyike lett. Az erkölcstelenség poklából a tisztaság magasságába emelte önmagát.
Ha csak töredékét értenék a maiak, dicsőbb hely lenne a haza.

A dicstelenség éveiben különös tisztelettel gondolunk a meggyilkolt Nagy Imre miniszterelnökre. Áldozata legyen a magyar demokraták küzdelméhez szükséges erő örök forrása.”

Gyurcsány Ferenc

Szimbolikus robbantás a két Korea határán

„A hadseregre bízom, hogy reagáljon e korcs kutyák kihívására” – jelentette ki néhány napja a diktátor húga. Észak Korea beváltotta Ki Jodzsong minapi  fenyegetését és ma megsemmisítette a két Korea közötti határmenti városban, Kaesongban lévő közösen használt hivatalt. – irja a Reuters.

Mint azt korábban a fuhu.hu megírta Kim Jodzsong fenyegetését az váltotta ki, hogy a déliek rendszeresen propaganda anyagokat szórnak az Észak Koreához tartozó településekre amiben az észak-koreai vezető Kim Dzsong Un-t támadják és az emberi jogok megsértésével vádolják.

A koreai közötti összekötő irodát 2018-ban hozták létre egy olyan projekt sorozat részeként, mely a párbeszéd szimbóluma volt a két Korea között.

Az épületben normál esetben mindkét oldal emberei dolgoztak. A dél-koreaiak hetente utaztak északra.

Az iroda január óta bezárt a koronavírusos félelmek miatt.

Szöul védelmi minisztériuma felszólította Phenjant a 2018. évi megállapodás betartására, amelyben mindkét fél katonasága megígérte, hogy megszünteti az „ellenséges cselekedeteket”   demilitarizált zónát hoz létre.

„Komolyan vesszük a helyzetet” – mondta Choi Hyun-soo a minisztérium szóvivője. „Katonáink készenlétben, hogy bármilyen helyzetre reagálni tudjanak.”

A dél-koreai elnök, Moon Jae-in hétfőn sürgette Phenjant, hogy tartsa fenn a két vezető által megkötött békemegállapodásokat, és térjen vissza a párbeszédbe.

A pekingi vírus jobban fertőz mint a vuhani

A kínai fővárosban négy nap alatt 79 embert fertőzött meg a korona vírus, ez sokkal több mint amit Vuhanban tapasztaltunk a kezdet kezdetén – nyilatkozta a pekingi Global Times-nak egy vezető vírus szakértő, aki Vuhanban dolgozik.

Jang Csancsiu professzor, aki a vuhani egyetemen tanít, elmondta, hogy a járvány ott a tengeri állatok piacán kezdődött és csak lassan terjedt át az emberekre. Pekingben viszont a nagybani piacon kezdődött meg a korona vírus járvány, amely valószínűleg külföldről érkezett Kínába! Ezt állapították meg a pekingi járvány központban, ahol alaposan elemezték a vírust. Szerintük ez a vírus Európából érkezhetett Pekingbe! Hogyan? Vagy az emberek hozhatták be a vírust Európából vagy pedig valamilyen áruval érkezett – mondják a kínai kutatók.

Tömeges tesztelés Pekingben

Több mint 200 ezer embert vizsgáltak meg a nagybani piac környékén a kínai fővárosban. Kiderült, hogy hétfőig 79-en fertőződtek meg. Ez sokkal rosszabb arány mint Vuhanban. Ott ugyanis november közepén kezdődött meg a koronavírus járvány és január közepén csak 62 fertőzöttet regisztráltak! Ráadásul Vuhanban tél volt, amely kedvez a járványnak míg Pekingben már nyár van, mely elvben nem számít járványos időszaknak a meleg miatt.

Többféle oltóanyag kell

A kínai járvány szakértők elmondták: ha a vírus felépítése különböző, akkor nem lehet univerzális oltóanyagot használni velük szemben. Lehet tehát, hogy a kifejlesztett oltóanyag sikeresen véd az egyik vírus típus ellen, de hatástalan a másikkal szemben!

Pekingben mindenesetre szigorú elzárást alkalmaznak, mert a kínai fővárosnak több mint 20 millió lakója van és jelentős nemzetközi forgalma. A Global Times arra utal, hogy megszigorítják az ellenőrzést a repülőtereken és a kikötőkben, hogy megakadályozzák a korona vírus visszatérését Kínába.

Kínának kémkedett az orosz akadémikus

Tengeralattjárókkal kapcsolatos katonai titkokat adott el Kínának Oroszország egyik legmegbecsültebb tudósa. Házi őrizetbe helyezték a Tudományos Akadémia Arktika részlegének fejét.  A 78 esztendős akadémikust súlyos börtönbüntetés fenyegeti, ha a vádak beigazolódnak.

Valerij Mitko akadémikus ügyvédje elmondta, hogy a hatóságok már februárban letartóztatták a tudóst, most pedig októberig meghosszabbították az előzetest. „A tudós Kínában tanított majd tett körutat, és ott adott át katonai titkokat. Amint hazatért, a lakásában házkutatást tartottak és letartóztatták hazaárulás gyanújával” – mondta el az ügyvéd a TASZSZ hírügynökségnek.

Oroszország és Kína két jóbarát, de…

Az Interfax hírügynökség értesülései szerint az akadémikus 2017 óta dolgozott a kínaiaknak. Elsősorban a tengeralattjárók észlelésével kapcsolatos szonár érdekelte a kínaiakat, akik beszálltak az északi sark körüli versengésbe annak ellenére, hogy tőlük elég távol fekszik ez a terület. Stratégiai fontossága és gazdag tengeralatti ásvány kincsei miatt azonban nagyon is érdekli Pekinget az Arktika éppúgy mint az USA-t, Kanadát, Norvégiát és persze Oroszországot.

Ki az a Valerij Mitko?

Hivatalos életrajza szerint a flottánál szolgált 1963 és 1994 között. Sokáig teljesített szolgálatot tengeralattjárókon. Tudományos munkával csak azóta foglalkozik, hogy nyugdíjba vonult a flottától. A feladata az volt a Tudományos Akadémia Arktika részlegében, hogy megindokolja Oroszország „jogos érdekeit ” a térségben.

A katona-akadémikus Kínában is oktatott nevezetesen Dalien városában. Ez a kínai hadiflotta egyik legfontosabb kikötője, és itt van a flotta akadémiája. Ezen tanított Valerij Mitko, akit az orosz kémelhárítás gyanúja szerint beszervezhettek a kínaiak. A két nagyhatalom szorosan együttműködik ugyan, de nincs közöttük katonai szövetség. A Szovjetunió az ötvenes években épp erre hivatkozva tagadta meg a nukleáris technológia átadását Kínának. Ezzel kezdődött meg a szakadás a két kommunista nagyhatalom között, mely azután szakításhoz vezetett. Azóta helyreállt a barátság: amikor nemrég Oroszország a második világháború óta a legnagyobb hadgyakorlatot rendezte meg a Távol Keleten, akkor azon a kínaiak is részt vettek. De a barátságba nem fér bele a kémkedés – ezt kívánta megmutatni Moszkva azzal, hogy letartóztatta a Kínából hazatért akadémikust, akit húszéves börtönbüntetés fenyeget hazaárulás miatt Oroszországban.

Még hosszú az út Brüsszelbe

Míg a város iskolái és éttermei most már több mint két hónapos lezárás után nyitottak, az Európai Bizottság és a Tanács továbbra is a legtöbb ülést online tartja, a sajtókonferenciák virtuálisak maradnak, és a legtöbb alkalmazott otthonról dolgozik. 

Az Európai Parlament ezen a héten tartja a plenáris ülését. Pénteken az EU állam- és kormányfői ismét csak videokonferencia útján tartanak csúcstalálkozót. Ebből rögtön le lehet vonni a következtetést: még mindig nem biztonságos személyesen találkozni, nagy létszámú tanácskozásokat egy légtérben folytatni. Ennek demonstrálása, hogy a vezetők továbbra se mennek Brüsszelbe.

A EU parlament számos tisztviselője elismeri, hogy eddig nem játszottak jelentős szerepet a döntéshozatalban a koronavírus-válság idején, mert a világjárvány mindenütt rontott a demokratikus intézmények hatékonyságán. A rendkívüli helyzetben a vezetők annak érdekében, hogy az online és a  személyes munka kombinálásán keresztül a Parlament működését megőrizhessék, létrehoztak egy kétsebességű intézményt amelyet nehéz hatékonyan működtetni. A társadalmi távolságtartás fenntartása nehézkessé válik, amikor az európai parlamenti képviselők megvitatják, módosítják és szavaznak az EU gazdasági fellendülési tervéhez kapcsolódó intézkedésekről.

Miközben a Tanács különleges döntéshozatali eljárásokat fogadott el, amelyeket most július 10-ig meghosszabbítottak, és a Bizottság arra számít, hogy köztisztviselők nagy része folytatja a távmunkát annak ellenére, hogy a Parlament nyomást gyakorol a rendes munkamenet folytatására.

Gyakorlati szempontból a „normális munkamenet” még sokáig nem valósítható meg.

„Ideje visszatérnünk a normalitáshoz” – mondta a Politiconak Vangelis Meimarakis, görög EP-képviselő és az Európai Néppárt alelnöke, az EU parlamentjének legnagyobb frakciója nevében.

Hiába bizonyult hatékonynak az online munkavégzés a „fizikai jelenlét, a politikában szükséges és pótolhatatlan.”

A magyar kormány és az „igazság pillanata”

Orbán Viktor magyar miniszterelnök kormányát széles körben kritizálták azért, hogy a koronavírus-válságra adott válasz részeként olyan rendkívüli hatásköröket ruházzon rá az országgyűlés, amelyekben rendelet érvényességének nem szabtak határidőt A magyar kormány rendkívüli felhatalmazása június 20-án véget ér – ígérte Varga Judit igazságügyi miniszter. Ez az igazság pillanata lesz! – hangsúlyozta Vera Jourova.

Az Európai Unió jogi biztosa, aki a brüsszeli bizottság alelnöke is, már többször is bírálta a magyar kormányt, mert átlépi a jogállamiság határait. Most a brüsszeli Politiconak elmondta: „ez az igazság pillanata lesz, mert kiderül: a magyar kormány visszatér-e a normális keretek közé vagy pedig fennmaradnak elemek a rendkívüli felhatalmazásból. Ha az utóbbi eset állna elő, akkor azt az Európai Unió problémának tekintené!”

Vera Jourova azt is bírálta, hogy két embert lecsuktak, mert a Facebook-on kritizálták a kormány vírus kezelő politikáját. Mindkettőt hamar elengedték. Vera Jourova, aki maga is került korábban előzetesbe, elmondta, hogy az ilyesmi komoly jogi és emberi problémát jelent akkor is hacsak rövid ideig tart. A brüsszeli bizottság ebben a két esetben nem tervez vizsgálatot, de továbbra is alaposan elemzi azokat a jogi intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a vírusválság idején hozott.

7-es cikkely

Mind Magyarország mind Lengyelország esetében folyik a vizsgálat: megsértette-e ez a két tagállam az Európai Unió alapvető értékeit. Mind Budapesten, mind Varsóban azt állítják: ez a beavatkozás a belügyekbe! Brüsszel azonban érvényt akar szerezni a közös normáknak minden tagállamban.

Időzítés

Vera Jourova figyelmeztetése akkor hangzott el amikor az EU tagállamai elosztják egymás között azt a 750 milliárd eurót, mellyel a vírusválságot akarják leküzdeni. Több tagállam azon a véleményen van, hogy az elosztásánál ne csak gazdasági kritériumokat vegyenek figyelembe hanem politikaikat is. Vagyis ebben az esetben mind Magyarország, mind Lengyelország komoly pénzektől eshetnének el, mert jogrendszerűk átalakítása sérti az uniós normákat.

Természetesen mind a magyar, mind a lengyel kormány kész az EU-t zsaroló válasszal: ebben az esetben nem szavazzák meg a válságalap felosztását illetve a közös költségvetést.

Mindkettő konszenzushoz kötött vagyis az EU valamennyi tagállamának el kell fogadnia ahhoz, hogy érvénybe lépjen.

A diktátor húga katonai akcióval fenyeget

„A hadseregre bízom a választ a korcs kutyák propaganda akciójára”- jelentette ki Kim Jodzsong a KCNA hírügynökség szerint. Észak Korea diktátorának húga mind nagyobb szerepet kap hazája politikai életében amióta kétségek merültek fel Kim Dzsong un egészségi állapotát illetően.

Az ifjú diktátor komoly keringési problémákkal küzd. Emiatt nem vett részt azokon az ünnepségeken, melyeket a rendszer alapítójának születésnapján rendeztek. Kim Ir Szen, a diktátor nagyapja, szentnek számít Észak Koreában. Szülőháza hivatalos zarándokhely. Április 15-e a nagyapa születésnapja, a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam legnagyobb ünnepe. A diktátor távollétét azóta sem indokolták meg. Kim Dzsong un azóta is ritkán jelenik meg a nyilvánosság előtt. Csakis a hazai fotósok fényképezhetik. A propaganda irányítója a diktátor húga. Kim Jodzsong egyben bátyja kabinet főnöke is. Ezért utasításai a diktátor parancsának számítanak.

Újabb fenyegetések

Ha a dél-koreai kormányzat nem fékezi meg azokat az antikommunista szervezeteket, melyek luftballonnal próbálnak meg röplapokat eljuttatni a világtól elzárkózó Észak Koreába, akkor Phenjan megszüntetheti a két Korea közötti diplomáciai képviseleteket illetve a különleges gazdasági körzetet Keszon közelében. Ezzel is fenyegetőzött Kim Jodzsong – minden bizonnyal bátyja nevében.

Észak Korea külügyminisztere az Egyesült Államokat fenyegette meg. Új fegyverkezési programokat sürgetett „az amerikai fenyegetéssel szemben”.

Mindez figyelem elterelés – mondják a szakértők, akik szerint a diktátor egészségi gondjai komoly politikai problémává válhattak Észak Koreában. Kim Dzsong un-nak ugyanis nincs olyan örököse, aki átvehetné a kommunista dinasztia trónját. Fia 10 év körül lehet. Húgát pedig nem fogadná el a hadsereg, melynek meghatározó szava van Észak Koreában. Kim Jodzsong legfeljebb a mentora lehetne a diktátor fiának, akinek még hosszú évekig kellene várnia a trónra lépésre. Közben a hazai és kínai orvosok a hírek szerint kétségbeesetten küzdenek azért , hogy életre galvanizálják az ifjú diktátort, aki nélkül a rendszer hosszú távon működésképtelen Észak Koreában, ahol több mint hetven éve uralkodik a Kim dinasztia, a nemzeti kommunista eszme, a dzsucse nevében.

400 millió vírus elleni oltás

Szerződést írt alá a brit Astra-Zeneca gyógyszergyár az Európai Vakcina Szövetséggel 400 millió új koronavírus elleni oltás legyártására. Ezt a szervezetet négy uniós állam: Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia alapította.

Az Astra Zeneca vállalta, hogy még az év vége előtt megkezdi a Covid 19 elleni oltás szállítását az uniós államokba. „Ezzel nem a profit növelése a célunk ” – mondta az Astra Zeneca vezérigazgatója. „Több százmillió európai polgár juthat hozzá az oltáshoz. Jelenleg az ellenőrző tesztek folynak, és a nyár végére megtudjuk: valóban hatásos-e a szer?!”

Ki fizet?

A szövetséget alapító négy állam vállalta, hogy kifizeti az egész számlát és minden uniós államnak juttat az oltóanyagból. Azt egyik fél sem közölte, hogy mekkora összegről is van szó. Az oltóanyagról Pascal Soriot vezérigazgató elmondta: jók az első teszt eredmények, de végleges választ csak nyár végén adhatnak arra, hogy valóban hatékony-e a szinte az egész világot megbénító korona vírussal szemben?!

Ami nem éri meg az nem megy!

220 milliárd jenes vagyis 2 milliárd dolláros támogatási alapot hozott létre Abe Sinzo miniszterelnök azoknak a japán cégeknek, melyek hazahozzák vállalkozásukat Kínából. Egyelőre egyetlenegy ilyen japán vállalatról tudunk – írja elemzésében a Reuters.

Nemzetbiztonság kontra profit

„Függővé váltunk Kínától” – állapította meg Japán gazdasági minisztere. Nisimura Jasitosi épp ezért arra ösztönzi a japán vállalkozásokat, hogy diverzifikálják a beruházásaikat. „Növelnünk kell a hazai termelést!” – hangsúlyozza a konzervatív kormányzat gazdasági minisztere. Abe Sinzo miniszterelnök éppúgy a nemzetbiztonsággal indokolja ezt mint Trump elnök a Kínával szemben folytatott kereskedelmi háborút. Csakhogy a Reuters által megkérdezett japán gazdasági vezetők tudnak számolni: a hazatelepülés nem jó üzlet!

„Az alkatrészek, amelyeket gyártunk olyan nagyok, hogy a szállítás problematikus. Ezért közel kell lennünk a felhasználóhoz” – magyarázza a Jorozu autó alkatrész gyártó cég szóvivője. A just in time rendszer olyan termelési láncot jelent, melyet nagyon nehéz megszakítani. Ennek a japán cégnek a gyára csak 7 kilométerre van Vuhanban a Honda összeszerelő üzemétől. A japán autógyáraknak azt is figyelembe kell venniük, hogy Kína a világ legnagyobb autós piaca!

Emiatt és az olcsó munkabéreket kihasználva a nagy japán autógyárak a kutató – fejlesztő részleteket is áthelyezték Kínába. A Toyota, a Honda és a Nisszan egyaránt 3-3 kutató-fejlesztő részleget működtet Kínában. „Ahol a szoftver ott a hardver!” – hangsúlyozza egy magát megnevezni nem kívánó japán gazdasági vezető. Aki elmondta a Reuters-nek, hogy szerinte a japán kormány tévúton jár, ha a termelés hazavitelére buzdít miközben megfeledkezik a kutatási-fejlesztési részlegekről.

Az olcsó munkaerő még mindig nagy vonzerő

7400 japán leányvállalat működik Kínában, ahol a számuk gyorsan növekedett az elmúlt időszakban: 60%-al van több belőlük mint tíz évvel korábban. Ezek a japán cégek 252 milliárd dollár értékű árut állítottak elő – ez az éves magyar GDP duplája – és ennek 73%át Kínában adták el!  Japánba csak 17%-át szállították az előállított áruknak.

A vírus végez a vörös lámpás negyeddel Amszterdamban?

Ettől tartanak a szexmunkások, és ebben reménykedik sok helyi polgár – élükön Amszterdam első polgármester asszonyával. Hollandia legnagyobb városát ugyan újra megnyitották, de szinte senki sincs a vörös lámpás negyedben, ahol korábban nyüzsögtek a turisták a világ minden tájáról – írja a Der Spiegel.

„Mintha valaki megnyomta volna a stop gombot az egész világon ” – panaszkodik Charlotte, aki a koronavírus válság előtt csoportokat kalauzolt a vörös lámpás negyedben. Az 56 éves nő korábban ápolónő volt, majd szexmunkás lett. Most csoportokat vezetne, ha lennének ilyenek…

„Üzletasszonyok vagyunk”

Ezt mondja egy 35 éves szexmunkás, aki aggódik a jövő miatt. „Évszázadok óta fennáll a vörös lámpás negyed. A tömegturizmus csak pár éve tart. Ha megszűnik a tömegturizmus, annak nem kellene a prostitúció végét is jelenteni Amszterdam belvárosában!” A szexmunkások közül sokan felélték a tartalékaikat, és a nyitás után azt remélték: újra kezdődik a régi világ. Egyelőre csalódniuk kellett…

„Isten áldása ez a vírus”

Így vélekednek Amszterdamban azok a polgárok, akik naponta együtt éltek a részeg turista csoportokkal. Különösen a legénybúcsúra érkezett csapatok viselkedtek szörnyen: vécének használták az utcákat. Ordítozásuk pedig akkor is zavarta a nyugalmat, ha a polgárok bezárkóztak a lakásukba.

A polgármester asszony tervei

Femke Halsema, aki Amszterdam első női polgármestere, korábban küzdött azért, hogy a prostitúciót legális foglalkozásnak ismerjék el. Ezért a legális szexmunkások számíthattak állami és önkormányzati támogatására az elzárás idején. A nyitás viszont a polgármester asszony számára nem jelenti a régi viszonyok visszaállítását. Többféle elképzelést vázolt fel a vörös lámpás negyed jövőjével kapcsolatban. A szexmunkások egyiknek sem örülnek igazán, mert költözködniük kellene egy új helyre, amely távolról sem rendelkezne oly vonzerővel mint a vörös lámpás negyed. Július egytől mindenesetre az Airbnb-t betiltották. A polgármester asszony valamiféle új Erosz központot ajánl Amszterdam egy másik pontján.  Ott egy helyen találnák meg a turisták a prostitúciót, a kábítószert és az alkoholt. Mindezt távol a tisztes polgároktól. Egyelőre Amszterdamnak egyetlen kerülete sem jelentkezett, hogy nála rendezzék be az új vörös lámpás negyedet.

Mi lesz a régivel? A polgármester-asszony megszüntetné azt, hogy a lányok az ablakokból kínálgassák fel magukat. Sőt az egész prostitúciót megszüntetné a vörös lámpás negyedben, amely valamiféle múzeummá alakulna át. „Azt szeretnénk, hogy a jövőben a turisták ne a prostitúció, a kábszer és az alkohol miatt jöjjenek hanem a városunk gazdag kulturális öröksége vonzza őket” – jelentette ki Amszterdam első polgármester asszonya.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK