Featured

Putyin átverte Trumpot

Egyoldalú együttműködés az amerikai és az orosz hírszerzés között. Eredmény: az orosz titkosszolgálat levadássza az Európában bujkáló csecseneket. Trump így fizet Putyinnak a 2016-os választáskor nyújtott segítségért? Ugyan bizonyítani nem sikerült, de a Demokraták biztosak benne.

2004 óta több mint egy tucat csecsen ellenállót öltek meg az orosz hírszerzés emberei Európában, ahol általában a helyi rendőrség védelmét élvezték. Hiába. Magukat megnevezni nemkívánó titkosszolgálati tisztek elmondták a Business Insider tudósítójának, hogy az amerikai hírszerzés adta meg a külföldön élő csecsen ellenállók adatait az oroszoknak!

A profi hírszerzők tudták, hogy ezzel aláírják a csecsenek halálos ítéletét, de nem tehettek mást: Trump utasította őket, hogy adják meg a kért információkat az oroszoknak! Miért? Mert az USA elnöke szorgalmazta a két nagyhatalom titkosszolgálatának együttműködését.

„Mi nem kaptunk cserébe semmit”

Ezt nyilatkozta a Business Insidernek egy szolgálatból kilépett amerikai hírszerző tiszt. Mark Polymeroulos szerint az együttműködés teljesen egyoldalú volt, mert az oroszok az amerikai információk alapján levadászták a csecseneket, és cserébe nem adtak semmit. Amikor az amerikai hírszerzés arról érdeklődött, hogy mit keresnek csecsenek és dagesztáni muzulmánok Idlib tartományban Szíriában, ahol az oroszok Asszad elnök rendszerét támogatják, akkor nem kaptak értékelhető választ. Pedig Washingtonban egyértelműen megállapították: az orosz földről érkezett muzulmán harcosok a hadsereg veteránjai, akiket kiképeztek Oroszországban. Korábban a Wagner hadsereg zsoldosai intézték Putyin piszkos ügyeit Szíriában, de őket átvezényelték Líbiába. Helyükre érkeztek az orosz hadsereg muzulmán veteránjai Szíriába, hogy megerősítsék Asszad elnök instabil rendszerét.

Mivel tartja kézben Putyin Trumpot?

Ezt senki sem tudja pontosan, de az amerikai titkosszolgálat sok tisztje meg van győződve arról, hogy az USA elnöke nem véletlenül forszírozza az együttműködést Oroszországgal miközben hivatalosan fagyponton vannak a kapcsolatok. 2016-ban a választások elvesztése után Hillary Clinton azzal vádolta Trumpot, hogy Putyinnak köszönheti győzelmét. Ezt az állítást nem sikerült bizonyítani, de az ellenzéki demokraták most is meg vannak győződve arról, hogy Trump a 2020-as elnökválasztáson is élvezi Putyin támogatását. Aztán, hogy ez mire lesz elég, az más kérdés.

A csecsemő az anyaméhben is megfertőződhet

A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy terhes nő koronavírus fertőzése átterjed magzatára is. A kutatók szerint az eset határozottan arra utal, hogy a SARS-CoV-2 a méhben fejlődő magzatra is veszélyt jelent. 

Dr. Daniele De Luca, kutatócsoport, valamint egy gyermekgyógyászati ​​osztály vezetője, beszámolt arról, hogy eddig nem volt világos a SARS-CoV-2 átvihető-e az anyából a magzatba és ha igen, akkor hogyan.

Párizs-Saclay Egyetemi Kórházban kimutatták a SARS-CoV-2 transzplacentális transzmisszióját egy újszülöttnél, akinek édesanyja a terhesség utolsó  trimeszterében fertőződött meg és az anyánál neurológiai problémákkal járt. A fertőzést átfogó virológiai vizsgálatok igazolták. Részletesebben, a SARS-CoV-2 a következőket okozta: anyai viremia (vírusok vérben való jelenléte), immunhisztokémia és nagyon magas vírusterhelés által kimutatott placentás fertőzés; a méhlepény gyulladása, amit a szövettani vizsgálat és immunhisztokémia vizsgálat mutatott ki. A SARS-CoV-2 az újszülöttnél is neurológiai problémákkal járt, hasonlóan a felnőtt betegeknél leírtakhoz.

A ma már több mint 3 hónapos csecsemő kezelés nélkül gyógyult és  „klinikailag majdnem tünetmentes” – mondta Dr. De Luca, aki hozzátette, hogy az anya, akinek a szülés alatt oxigénre volt szüksége, teljesen egészséges.

Kutatásaik eredményét a Nature című lapban is publikálták.

Trump nem követi Orbánt

Nagy vita folyik a New York Timesban arról, hogy vajon lelép-e a színről Donald Trump, ha novemberben elveszíti az elnökválasztást? Kihasználja-e a vírus válságot arra mint Orbán Viktor Magyarországon, hogy átlépje az alkotmányos határokat?

Az USA-ban más a helyzet – hangsúlyozza Eric Posner jogász professzor a New York Timesban. A chicagói professzor arra utal, hogy a demokratikus intézmények sokkal szilárdabbak mint például Magyarországon. A tagállamok és az önkormányzatok ragaszkodnak alkotmányos jogaikhoz, és Trump ezeken nem léphet keresztül. A bíróságok és a sajtó függetlensége is vitathatatlan az Egyesült Államokban. De mi van az államhatalom intézményeivel? Az igazságügyi minisztériummal, mely felügyeli az FBI -t? A Pentagon-nal, amely irányítja a hadsereget?

Az igazságügyi minisztérium problémát jelenthet

Eric Posner jogász professzor szerint a hadsereg tudja a kötelességét, és nem avatkozik belső ügyekbe. Ámde az igazságügyi minisztérium, amely az FBI-t felügyeli, szinte mindig enged Trump akaratának. A gyakori személycserék a fontos posztokon azt mutatják, hogy az USA elnöke itt azt tehet, amit akar. Eddig Trump visszafogta magát, mert úgy érezte: kezében a győzelem az idei elnökválasztáson. Csakhogy a koronavírus és a nyomában kibontakozott gazdasági válság ezen is változtatott. Márpedig Trump nyolc évig kíván a Fehér Házban maradni.

A pesszimista jóslatairól ismert Nouriel Roubini szerint, ha ellenfele, Biden nem győz jelentős fölénnyel, akkor Trump nem hagyja ott a Fehér Házat. Minden eszközt fel fog használni annak érdekében, hogy megőrizze a hatalmat. Attól tarthat ugyanis, hogy távozása után kínos vizsgálatok indulhatnak ellene, amelyek leleplezik kétes külföldi kapcsolatait. Például azt a furcsa viszonyt, amely Putyin elnökhöz fűzi Donald Trumpot…

Meghalt Bogdán László, a POLGÁRMESTER

Nem szeretnénk több hírt kapni ma.

A vád: antiszemita gyilkosság

Félig elszenesedve találták meg Párizsban a 80 éves Mireille Knoll holttestét. A rendőrségi helyszínelés során megállapították: a Parkinson kórban szenvedő idős nőt meggyilkolták. 11 késszúrást fedeztek fel a testén, melyet a tettesek azután megpróbáltak elégetni.

Az ügyészség most emelt vádat az ügyben: gyilkosság, melyet két súlyosbító körülmény is terhel. Egyrészt, mert az idős nő Parkinson kórban szenvedett. Másrészt pedig zsidó volt. A tetteseket ez a két szempont motiválta elsősorban. A harmadik a rablás volt.

Három vádlott van

Két fiatalembert vádolnak a gyilkossággal. A harmadik az egyik gyilkos édesanyja, aki lemosta az áldozat vérét a késről, mellyel megölték a 80 éves Mireille Knollt. Aki évtizedek óta a szomszédjuk volt. A másik gyilkos, a fiú barátja, egy pszichikai problémákkal küszködő fiatalember. Mindketten arabok és muzulmánok, akik gyűlöletből ölték meg a szinte magatehetetlen szomszédasszonyt. Meg persze azért, hogy kirabolják.

Franciaországban nőtt az antiszemita bűncselekmények száma. Emiatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök többször is felszólította a Franciaországban élő zsidókat: vándoroljanak ki Izraelbe! Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége, és a francia állam mindent megtesz a védelmükben. A zsinagógákat és a zsidó intézményeket  a rendőrség védi, de minden állampolgár mellé nem állíthatnak őröket.

Franciaországban él Európa legnagyobb muzulmán közössége is. Közülük csak kevesen szimpatizálnak iszlamista eszmékkel, de az Izrael ellenesség elég gyakori a Franciaországban élő több mint ötmillió muzulmán körében.

Covid-19 vakcina, avagy a siker útján Pfizer

Mint azt korábbi terjedelmes cikkünkben megírtuk a Pfizer elnök tartja ígéretét és a cég a BioNTech német biotechnológiai laborral közösen négy vakcina típus közös fejlesztésének  eredményeként kettőre máris megkapta a gyorsított tesztelésekhez szükséges Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügynöksége (FDA) által kibocsátott engedélyt.

A német biotechnológiai cég, a BioNTech  és az amerikai gyógyszeripari óriás, a Pfizer közösen kifejlesztett két kísérleti koronavírus oltása  kapta meg a „gyorsított” engedélyt a BNT162b1 és a BNT162b2 vakcinákra, amely része annak a négy oltásnak, melyeken jelenleg dolgozik a két cég. – jelentették a vállalatok hétfőn.

BNT162b1 vakcinával július elején megkezdett tesztelések értékelése szerint a vakcina megfelelő immunreakciót váltott ki. Az eredmények megmutatták, hogy a szer jól tolerálható a korai stádiumú humán kísérletekben.

A vállalatok szerint a BNT162b1 német vizsgálatának korai adatait várhatóan júliusban teszik közzé.

A két cég havi 30 000 résztvevővel indít nagy teszt sorozatot, ha törvényi jóváhagyást kapnak, és ha a további kísérletek is sikeresnek bizonyulnak a vakcinák felügyeleti jóváhagyást kapnak, körülbelül 100 millió dózist gyárthatnak idén, jövőre pedig még 1,2 milliárdot.

A hírre a Pfizer részvényei 2%-ot, a BioNTech részvényei 6%-ot emelkedtek.

Kenyértörés

Előző jegyzetem írásakor még csak azt tudtam, amit Gulyás miniszter közölt csütörtöki sajtótájékoztatóján, vagyis hogy országgyűlési határozattal készülnek megerősíteni Orbán pozícióját az állam- és kormányfők tanácskozására, ahol az EU segélycsomagjáról fognak tárgyalni majd dönteni.

Annyit tudtam, hogy Orbán harcba indul, nagy csatára készül, és ezért mozgósítja maga mellett a „százharminchárom bátor embert”. Közben felkerült az Országgyűlés honlapjára a H/11282. számú országgyűlési határozati javaslat szövege is, melyet a két kormánypárti frakcióvezető jegyez, és amely súlyosabb feltételekhez köti a csomag magyar részről történő jóváhagyását, mint gondoltam, és sokan mások is gondolhatták.
Öt feltételt jelöltek meg, melyek közül háromnak van politikai jelentősége: ne kössék az EU-pénzeket semmiféle jogállamisági feltételhez, zárják le a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal és Magyarországgal szemben, szüntesse meg az EU a „politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek” támogatását uniós pénzből. A további két feltétel („az azonos helyzetben lévő tagállamoknak azonos elbánásban kell részesülniük” illetve „a gazdagabb tagállamok polgárai ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai”) uniós gazdaságpolitikai vitákat érintenek, s azokról akár még lehet is vitatkozni.

Az első három feltétel elfogadása az Unió önfeladását, az unió közös normáinak hatályon kívül helyezését jelentené, s ezeket sem a soros elnök szerepét betöltő Merkel kancellár nem fogadhatja, sem Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke.

Ezt Orbán is pontosan tudja.
Nekem úgy tűnik, hogy a fő kérdés az: kit tud Orbán ebben a konfliktusban maga mellé állítani. Ha maga mellett tudja a visegrádi négyeket és az immár az ő szövetségese, Janez Jansa miniszterelnök által vezetett Szlovéniát, az már olyan blokkoló kisebbség lehet, amellyel a brüsszeli vezetők alkura kényszerülhetnek. Egy szóvivői nyilatkozatból tudni lehet, hogy az Orbán-kormány erre a négy szövetségesre számít.

Csakhogy a felsorolt feltételek az Orbán-kormányon kívül csak a lengyel kormány számára fontosak, s a három kritikus feltételből annak is legfeljebb kettő.

Ha nem teljesítik feltételeit, Orbán nehezen léphet vissza a vétótól. Az viszont nem elképzelhető, hogy teljesítsék azokat.
Kézenfekvő a feltételezés, hogy Orbán ezzel a maga által gerjesztett konfliktussal kenyértörése viszi a Brüsszellel tíz éve folyó vitát. Az EU elhagyását készíti elő, s azt próbálgatja, hogy vajon hogyan reagál erre a konfliktusra saját tábora, hogyan az ellenzék különböző pártjai, hogyan a közvélemény különböző szegmensei, és hogyan reagál a nemzetközi környezet.

A konfliktus váratlan, de nem meglepő.

Valójában előbb-utóbb el kellett ide jutni: Orbán és pártja más világot, a múlt század harmincas éveinek világát, az egymással szemben álló európai nacionalizmusok világát képviseli. Azt a világot, amelynek meghaladására előbb az ENSZ, majd az Európai Unió létrejött. Orbán saját bevallása szerint nem az európai fővárosokban, hanem a keleti despota rendszerben érzi magát otthon.
Kíváncsian várjuk a fejleményeket, mindenekelőtt a hétfői és keddi parlamenti ülést.

Várjuk, hogyan lépnek fel az ügyben az egyes ellenzéki pártok, és mozgósítják-e támogatóikat Magyarország EU-tagsága védelmében.

Sok mobil lefagyhat

Ha három éven belül ki kell venni a Huawei berendezéseit az 5G rendszerből, akkor a mobil telefon használók jelentős részét kínos meglepetések érhetik – erre figyelmeztették a British Telecom és a Vodafone vezetői a honatyákat Londonban. Legalább öt, de még inkább hét évre lenne ehhez szükség – érveltek technikai alapon a nagy szolgáltatók.

„Nem ég a ház!” – hangsúlyozta a Huawei UK alelnöke, aki a BBC-nek nyilatkozott. Elmondta, hogy semmiképp sem tennének semmit sem a fogyasztóik kárára még akkor sem, ha a pekingi kormánytól erre kapnának utasítást.

Washingtonban azzal gyanúsítják a Huaweit, hogy együttműködik a pekingi hírszerzéssel, ezért 5G rendszere nemzetbiztonsági kockázatot jelent minden NATO tagállamban.

Londonban hamarosan dönteni kell

A brit honatyáknak egy-két héten belül el kell határozniuk magukat: engednek-e az amerikai zsarolásnak, és ha igen, akkor milyen mértékben?

Januárban Boris Johnson még úgy nyilatkozott, hogy jelent ugyan kockázatot a Huawei 5G rendszer bevezetése, de ez a kockázat menedzselhető. Azóta azonban Washington új szankciókkal fenyeget minden szövetségest, aki a Huawei 5G rendszerét alkalmazza. Az amerikai szankciók most elsősorban azt célozzák, hogy megakadályozzák: a Huawei saját chipjeit elő tudja állítani viszonylag gyorsan és hosszú távra is garantálni tudja az ellátást. Ha viszont a Huawei kénytelen lesz máshonnan beszerezni a chipeket, akkor veszélybe kerülhet a biztonság. A brit honatyákat már figyelmeztették is erre – számol be a BBC.

Általános vélemény, hogy lesz tilalom. A kérdés csak az, hogy milyen határidővel.

A legelszántabb toryk a 2023-as határidőt akarják megszavazni. Velük szemben lobbiznak a nagy szolgáltató cégek, amelyek minél távolabbi határidőt akarnak kicsikarni. „Ha 2023 lesz a zero tolerancia dátum, akkor sok fogyasztó mobilja lefagyhat nemcsak az 5G hanem a 4G és a 2G rendszerben is” – hangsúlyozza a British Telecom technológiai főnöke. A Vodafone UK hálózati igazgatója még kategorikusabb: „ötéves periódus a minimum!”

Boris Johnson napokon belül összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot, hogy döntsenek az ügyben. A nagy szolgáltatók mint a British Telecom meg a Vodafone tavaly még fogadkoztak: készek harcolni is a Huawei 5G rendszerért. Ma már beletörődtek abba, hogy amerikai nyomásra, mindenképp lesz tilalom. Csak annak várható következményeire hívják fel a figyelmet – állapítja meg a BBC.

Az USA-ban a gazdaság a „first”, legalábbis Disneyworldben

120-an haltak meg a Covid 19 vírus miatt szerdán Floridában, ahol ennek ellenére megnyitja kapuit a Disneyworld. Ami azért különösen érdekes, mert a Disneyland Kaliforniában szintén azt tervezte, hogy júliusban újra nyit. De ember tervez, vírus végez: a növekvő fertőzöttség miatt a nyitást elhalasztották az USA legnépesebb államában, Kaliforniában.

Floridában nyitnak, de semmi sem lesz olyan mint volt: jelentős mértékben csökkennek a látványosságok és a szolgáltatások, hogy be tudják tartani a távolságtartás követelményeit. A Disneyworld főnökei egyeztettek a szakszervezetekkel, melyek 43 ezer munkavállaló érdekeit képviselik. A főnökük a Guardian tudósítójának elmondta: az emberek nagyon idegesek, ha a vírus statisztikákat nézik vagy hallgatják, de hogyha látják majd, hogy milyen óvintézkedéseket teszünk, akkor megnyugszanak majd.”

20 ezer kényszerszabadságolt Disney dolgozó tér vissza a munkahelyére a hétvégén Floridában. Ahol sokan nyugtalankodnak…

132 ezer halottja van az USA-nak

A Trump elnök által korábban kigúnyolt Covid 19 vírus eddig már több mint 132 ezer ember életét követelte az Egyesült Államokban, amely messze világelső ezen a téren. Trump forszírozza az újranyitást mindenütt, mert novemberben elnökválasztás lesz, és egyelőre nem áll jól a szénája. Florida republikánus kormányzója több petíciót is kapott, amely a Disneyworld újranyitásának elhalasztását kéri mondván: nem életfontosságú intézményről van szó.

Business First?

Tavaly több mint 26 milliárd dollárt hoztak a Disney parkok, de idén a profit 90%-al csökkent! A 12 park bezárása katasztrofálisan érintette a média óriást. Ezért a republikánus kormányzó, aki Trump elszánt híve, sziklaszilárdan kitart az újranyitás mellett. Sajtóértekezletén kijelentette: „a Disney kétségkívül biztonságos terület lesz!”

Kérdés, hogy amikor a vágyainkat valóságnak vesszük /wishful thinking/, akkor ez hatásos formája-e a Covid 19 vírus elleni védekezésnek?!…

Tovább küzdünk Brüsszelben az euró bevezetéséért!

Egy csak egy ország van talpon e vidéken, aki lassan egyedüliként legalább az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerbe sem lép be, inkább a gyenge forinttal manipulálva a család és a haverok zsebeit tömik az uniós forrásokból. – áll a Demokratikus Koalíció közleményében.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek felvették Horvátországot és Bulgáriát az euró előszobájának nevezett ERM-II rendszerbe. Később csatlakoztak az Unióhoz mint Magyarország, mégis hamarabb lesz közös valutájuk, két éven belül mindkét országban euróval fizethetnek.

Magyarországnak is ez lenne az érdeke, csakhogy Orbánék ezt nem akarják. Nekik fontosabb, hogy a tudatosan gyengített forint miatt még többet érjenek a haverjaik által ellopott, uniós, eurómilliárdok.

A Demokratikus Koalíció amint tudja, bevezeti majd az eurót. Nemcsak azért, mert ez uniós kötelezettségünk, hanem mert euró nélkül végleg leszakadunk. Minden európai magyarnak az az érdeke, hogy a fizetésük ne kevesebbet, hanem egyre többet érjen. Csak Orbán családjának, és haverjainak fontos, hogy a gyenge forint miatt tovább tudjanak gazdagodni az euróban kifizetett uniós forrásokból. Mi, a DK EP-képviselői tovább küzdünk Brüsszelben, hogy az euró bevezetését egyetlen tagállam se tudja tovább halogatni. – fejezi be közleményét Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, az EP-delegáció vezetője

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK