Néhány napja átvitt értelemben azt olvashatták lapunkban, hogy Gulyás Gergely felnyergelte Orbán Viktor lovát és a győzedelmes Vezér az országgyűlési határozat 132 nyelvcsapásának páncéljával csatába indul a gaz Európai Unió „huszonhatja” ellen! Ez azonban így nem igaz.
Nézzük csak mi történik.
Tudható, hogy a héten Brüsszelben pénzszagra „gyűl az éji vad”. Márpedig ahol pénzhez lehet jutni, főleg ingyen pénzhez (is) azt miniszterelnökünk ki nem hagyná a világ minden kincséért sem!
Sőt, felkészül a csatára. Előbb itthon felhergeli több mint kétmilliónyi vak lovát, aztán körbe telefonálja határon túli nacsalnyik pártjait, és még érdekközösséget is hangoztat – más ügyekben – ellenfeleinek a cél érdekében.
Felkészülten vonul csatába. Pontosan tudja ki és milyen ügyek mentén van vele azonos platformon. Azt is előre tudja honnan és milyen támadásokra számíthat.
Így tesz egy politikus legyen az jó, vagy kevésbé jó, netán rossz ügy képviselője.
Mi van Orbán puttonyában?
Mindenek előtt egy Országgyűlési határozat, ami felszólítja a miniszterelnököt milyen feltételek teljesülése mellett fogadhat el bármiféle határozatot. Ha bármelyik feltétel nem teljesül vétózza meg akár egyedül is a huszonhét tagállam közül. Kemény fegyver ez kérem szépen, főleg ha a bolha is egy súlycsoportba képzeli magát az elefánttal! Történt ugyanis, hogy három bolha (Kövér László házelnök és a két kormánypárti frakcióvezető, Simicskó István és Kocsis Máté) benyújtott egy határozati javaslatot. A javaslat szerint ha nem állítják le a 7-es cikkely szerinti eljárásokat, és jogállamisági feltételekhez kötik a pénzek kifizetését, valamint, ha nem a szegénységi mutatók alapján osztják el a pénzeket, akkor a magyar kormánynak mind a helyreállítási alapot, mind az EU következő hétéves költségvetését meg kell vétóznia.
A határozat nagyot futott a médiában és az ellenzéki pártok dörgedelmei is szokás szerint teli torokkal lettek a szép magyar pusztába kiáltva. A média felkészültebb része, és talán némely politikus is tudván tudja, hogy ezzel maximum klikkszámot lehet szaporítani, Orbánt azonban semmi sem kötelezi az országgyűlési határozat felszólításának megtartására.
Orbán nagyon jól tudja, hogy a 750 milliárd eurós, de feltételekhez kötött segély és hitelcsomagot elutasítani lehet, de megakadályozni egy megállapodást azt nem!!! Vagyis az elutasítás azzal járna, hogy Magyarország sem egyikből sem másikból nem részesülne.
Az lehet, hogy a fent említett kétmilliónyi vak(on) követő nem lát, de azt valljuk be a legrosszabb indulattal sem lehet rá mondani, hogy ő sem. Sőt, többnyire előre látja a dolgok menetét!
A hétéves költségvetés megvétózása megakadályozná egy nekünk nem tetsző határozat hatályba lépését, csakhogy ha valami nem, hát ez nem az ország érdeke, márpedig azt több alkalommal is láthattuk, hogy ugyan képes a végsőkig kitartani, de a rámért vereség elől minden teketória nélkül képes visszatáncolni, és mosolyogva beállni a sorba.
Most is ez várható. Azt ne reméljük, hogy a visszatáncolás már ma bekövetkezik. Az uniós vezetők maguk sem számítanak első fordulós egyezségre, így Orbán nyugodtan folytathatja itthon kommunikációs offenzíváját az Unió ellen, közben felkészülhet arra hová pozicionálja magát a következő fordulóban.
Sose feledkezzünk meg szállóigévé vált mondatáról:
„Ne figyeljenek oda, arra amit mondok, egyetlen dologra, figyeljenek, amit, csinálok!”
