Featured

Gulyás miniszter viccel

Baráti kérdés a Magyar Nemzettől: „A baloldal az Index portál kapcsán egy tipikus kabátlopási ügybe kívánja a kormányt keverni, miközben egyre több bizonyíték mutat arra, hogy itt egy baloldalon belüli hatalmi harcról van csupán szó. Mi a véleménye ezzel kapcsolatban?

Gulyás miniszter válasza: „Addig van Magyarországon sajtószabadság, amíg ezekbe a kérdésekbe a kormány semmilyen formában nem szól bele. Több érdekes hír is volt az elmúlt hetekben. Tehát az egyik baloldali médiatulajdonos úgy vesz ki jelentős osztalékot, miközben harminc százalékkal csökkenti az ott dolgozók fizetését, a másik a főszerkesztő személyéről egyértelműen a baloldalhoz és az Indexhez kötődő döntésre jogosult személy pedig a főszerkesztőt távolítja el. A kormánynak egyikhez sincs köze. Mi annak örülünk, hogy ha mindenki szabadon és kötöttségek nélkül tudja végezni a munkáját. Ez a sajtószabadság. És ugyanilyen elv a magántulajdon védelme.”

Gulyás miniszter jót viccelt velünk.

Persze, a dolog attól függ, hogy mit értünk kormányon. Liberális demokráciában – aminek Magyarország Orbán Viktor és hívei szerint sem tekinthető – az a mondat, hogy a kormánynak nincs köze ahhoz, hogy mi történik a magántulajdonú sajtóban, a médiában, természetesen helytálló. A kormányoknak nincsenek lapjaik, legfeljebb közlönyeik, s a közszolgálati rádió és televízió sem a kormány álláspontját közli a közönséggel. Az ellenzékben levő nyugati kommunista pártoknak valaha voltak napilapjai – az Humanité, a Daily Worker, az Unità vagy a Volksstimme –, de a nagy demokratikus pártoknak, köztük kormánypártoknak már régen nem. Pártállami rendszerben, mint az Orbán-rendszer, persze más a helyzet.
Talán Gulyás miniszter is emlékszik rá, hogy amikor Simicska Lajos ellenzékivé változtatta a Magyar Nemzetet, a Hír TV-t, a Lánchíd Rádiót és a Heti Választ, Orbán Viktor azt mondta, hogy „elvették a sajtónkat”, és sietett intézkedni a Magyar Idők elindításáról, hogy legyen a Fidesznek saját napilapja. A közmédia persze folyamatosan ellenőrzése alatt állt. Az országgyűlési választás után Simicska belátta, hogy veszített, és megegyezett Orbánnal, hogy visszaadja az egész médiabirodalmat valakiknek, akik Orbán hívei. A TV2, a Hír TV, a Magyar Nemzet, a Demokrata és társaik mind-mind „magántulajdonban” illetve alapítványi tulajdonban vannak, miként a vidéki napilapok is. „Magántulajdonos” vásárolta meg a Figyelőt vagy az Origót is, és azok is a Fidesz médiabirodalmához tartoznak. Olyannyira, hogy Orbán parancsára mindezek egyetlen „alapítvány”, a KESMA részévé váltak, s a sajtótulajdon ilyen koncentrációját még Orbán Alkotmánybírósága is alaptörvényszerűnek találta.

Igazán mulatságos, ahogy Schmidt Mária magánpénzéből megvásárolja a nagy múltú Figyelőt, azt a fideszes szennysajtó részévé teszi, majd ingyen és bérmentve átadja a kijelölt alapítványnak.

Tiszteletre méltó képességre vall, hogy Gulyás miniszter az Index körül történtekre komoly képpel azt tudja mondani, hogy a kormánynak, vagyis a Fidesznek a médiában történtekhez semmi köze, és hogy addig van sajtószabadság, amíg ez így marad. A magántulajdon védelméről pedig a magán-nyugdíjpénztári tagok meg azok a vállalkozók tudnának beszélni, akiket fenyegetéssel bírtak rá, hogy eladják cégüket. Meg persze az önkormányzatok, akiktől a járványhelyzet idején kormányrendelettel vonták el a tulajdonukat képező pénzt vagy területet.
Az Index esetében már régen kialakították azt az „üzleti” konstrukciót, amely mellett a portál irányítása kellő időpontban „a magántulajdon védelmét” is biztosítva megfelelő kezekbe kerülhet, a kormány illetve a Fidesz pedig moshatja kezeit: neki az egészhez semmi köze, a sajtószabadság háborítatlanul virágzik.
Ha-ha-ha.

A bűnözők és a terroristák járnak jól a Brexittel

Megszakad a brit rendőrség és terrorelhárítás közvetlen kapcsolata az Europol közös adatbázisával december 31-én, ha addig nem kötnek új megállapodást. Ennek esélye egyre csökken.

Mindenki a kereskedelmi ellentétekről beszél, a rendőrségek és a titkosszolgálatok kapcsolatairól hallgatnak mind Londonban mind Brüsszelben. December végén viszont elsötétülhetnek a képernyők Nagy Britanniában, ahol a rendőrség és a terrorelhárítás szinte élőben követheti /real time/ a kontinentális kollégák munkáját – írja a brüsszeli Politico.

„A hatékony rendőri munkához az kell, hogy a hírszerzés szinte élőben /real time/ cserélhessen információkat más hasonló szervezetekkel külföldön” – jelentette ki a brit rendőrség Brexittel megbízott főnöke a Lordok házában. Richard Martin helyettes rendőrfőnök ehhez hozzátette: „bármi, ami akadályozza ezt, problémát jelent.” Méghozzá nagyot hiszen az iszlamista terrorizmus egyik fő célpontja a világban épp Nagy Britannia. Az együttműködés ezen a téren a kontinentális terrorelhárítással életfontosságú. A schengeni információs rendszerben 79 millió ember adatai vannak, és a brit rendőrség illetve a terrorelhárítás 603 millió esetben kért le onnan adatokat 2019-ben. Mi pótolhatja ezt?

Five eyes only- ötszemközt

Boris Johnson kormánya abban bizakodik, hogy a hagyományos angolszász kapcsolat működik ezen a téren.  Az USA, Nagy Britannia, Kanada, Ausztrália és Új Zéland szövetsége vígan fennállt akkor is amikor a britek az EU tagjai voltak. A Politico megemlíti, hogy a kontinentális rendőrségek és terrorelhárítók gyanakodtak is a britekre, mert az európai információk kissé túlságosan gyorsan eljutottak Washingtonba. Visszafelé viszont nem működött a rendszer. A britek tartották magukat ahhoz, hogy csakis ötszemközt maradjanak az információk. A probléma viszont az, hogy Nagy Britannia Európában van: a bűnözők és a terroristák igen gyakran a szárazföldről érkeznek illetve oda menekülnek. A Brexit után a kiadatásukat is csak igen lassan lehet majd elintézni. A szeptember 11-i merényletek után az európai igazságügyi együttműködés lehetővé tette, hogy 60 nap alatt kiadják a keresett személyeket. Ha Nagy Britannia kikerül a rendszerből, akkor a hagyományos módon a kiadatás elhúzódhat akár egy évig is vagy még tovább.

A dán megoldás

Londonban sokan abban bíznak, hogy követhetik Dánia példáját. A skandináv állam 2017-ben elhagyta az Europolt, de olyan szerződést kötött, amely továbbra is lehetővé teszi számára a létfontosságú európai adatbázisok használatát. Csakhogy Dánia nem lépett ki az Európai Unióból vagyis Brüsszelben jóindulattal kezelték a távozását az Europolból. Más a helyzet Nagy Britanniával, amellyel Brüsszel meg akarja fizettetni a kilépés költségeit. A bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben ez az ár ugyancsak magas lehet- figyelmeztet a brüsszeli Politico.

Bíróság elé kerülhet Salvini

Döntött a szenátus Rómában, ahol megvonták a szélsőjobboldali Liga vezérének mentelmi jogát. A vizsgálatra amiatt kerül sor, hogy múlt nyáron Matteo Salvini belügyminiszter utasította a flottát: akadályozza meg az Open Arms nevű migránsokat szállító hajó kikötését Lampedusa szigetén.

Rómában még a populista szövetség uralkodott, mely nem sokkal később megbukott. Épp Salvini akarta megpuccsolni a kormányt, de rajtavesztett: szövetségesei, az Öt csillag mozgalom vezetői a baloldallal együtt alakítottak új kormányt. A miniszterelnök ugyanaz a Giuseppe Conte maradt, aki ma is irányítja Itália politikai életét.

„Akkor az egész kormány döntött”

Erre hivatkozik most Salvini, aki fuldoklik a dühtől hiszen nem ez az egyetlen vizsgálat, mely ellene folyik. Ami még ennél is jobban aggasztja az az, hogy egyre csökken a népszerűsége. Ellenfele, Giuseppe Conte miniszterelnök ugyanis diadalmasan tért vissza Brüsszelből az ötnapos csúcstalálkozóról: Olaszország rengeteg pénzhez jutott. Az EU-t bíráló Matteo Salvini népszerűsége ezért jelentősen csökkent.

Szijjártó Péter kiállt Salvini mellett

A magyar külügyminiszter szerint Salvini belügyminiszteri működése azt igazolta, hogy a migránsokat távol lehet tartani az európai partoktól, ha megvan hozzá a megfelelő politikai akarat. Matteo Salvini, akinek első miniszteri ténykedései közé tartozott, hogy találkozzon Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában, Putyin orosz elnök aktív támogatására is számíthat.

Salvini politikai karrierjét a migráns válságra építette, de azt elsodorta a vírus járvány. Olaszország a fizetésképtelenség határára került és ezt csakis az EU támogatásával úszhatja meg. Ezért Salvini demagógiája ma jóval kevésbé kelendő Olaszországban mint a vírus járvány előtt.

Kína kitart a globalizáció mellett

Hszi Csinping, kínai elnök a világjárvány kapcsán hangsúlyozta, hogy az emberiségnek együtt kell megoldani a problémáit.

Kína első embere kiállt a globalizáció mellett és bírálta az USA egyoldalú politikáját. „A Covid-19 vírus világjárvány bebizonyította, hogy csak együtt győzhetünk vagy különben elbukunk” – hangsúlyozta Hszi Csinping, aki az Ázsiai Infrastruktúrális Befektetési bank közgyűlésén mondott videó beszédet. Az AIIB-nek 103 tagja van. Japán és néhány európai állam is jelezte érdeklődését – mondta a bank vezetője Pekingben.

„A nyitás és a kölcsönösen előnyös együttműködés örökké Kína politikája marad. A multilaterális együttműködés a problémák megoldásának útja” – hangsúlyozta a kínai államfő.

Hszi Csinping elnök válaszolni akart Trump Kína ellenes kampányára, de oly módon, hogy elkerülje a konfrontációt – erre hívták fel a figyelmet azok a kínai szakértők, akik a pekingi Global Times-nak nyilatkoztak.

Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank újraválasztott vezetője arról beszélt, hogy a világjárvány miatt óriási a tét: „egy egész nemzedéket veszíthetünk el”. Csin Licsün bankelnök elmondta: eddig több mint 6 milliárd dollár értékű kölcsönt adtak olyan országoknak, amelyeket különösen sújtott a koronavírus járvány.

Kína lehet az egyetlen nagyhatalom, amely pozitív mérleggel zárja 2020-at

A pekingi szakértők arra is felhívták a figyelmet Hszi Csinping beszéde kapcsán, hogy Trump irányításával az USA rosszul kezeli a válságot és emiatt a GDP az Egyesült Államokban idén kisebb lesz mint tavaly. Eközben Kína 3,2%-os növekedést produkált a második negyedévben, és a hátralevő félévben 5%-os GDP emelkedésre számíthat. Mindezt azután, hogy az első negyedévben a GDP 6,8%-os visszaesést produkált. Mindeközben a kínaiak exportja is masszívan növekedett és újabb pozíciókat foglaltak el a globális gazdaságban. Ezért is sürgette Hszi Csinping államfő, hogy az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank „segítse a gazdasági globalizációt! Maradjunk nyitottak és készek az együttműködésre, legyen ez a bank a szimbóluma a sokoldalú nemzetközi együttműködésnek!”

Trump a novemberi választás halasztását javasolja

Donald Trump Twitter üzenetben javasolja a novemberi elnökválasztás elhalasztását mindaddig, amíg az emberek nem tudnak „megfelelően és biztonságosan” szavazni. Mondván, hogy a megnövekedett postai szavazás csalásokhoz és pontatlan eredményekhez vezethet. 

Kevés bizonyíték támasztja alá Trump  állításait, aki már régóta fellép a levélben történő szavazás ellen. Ugyanakkor az államok sorra megkönnyítik a postai úton történő szavazást a koronavírus-járvány közegészségügyi aggályai miatt.

New York júniusban megengedte a szavazóknak, hogy postai úton szavazzanak a párt elnöki jelöltjének elsődleges demokratikus szavazásán. De a szavazások megszámlálása hosszú időt vesz igénybe és az eredmények még mindig nem ismertek. Számos másik állam már régóta postai úton szavazott.

A hónap elején hat amerikai állam tervezte novemberben a választás levélben történő engedélyezését: Kaliforniában, Utahban, Hawaii-ban, Colorado-ban, Oregonban és Washingtonban. Más államok fontolgatják a postai szavazási engedélyezését.

Ezek az államok automatikusan postai szavazólapot küldnek minden regisztrált szavazónak, amelyeket aztán vissza kell küldeni, vagy a választási napon le kell azt adni, mert bizonyos korlátozott körülmények között továbbra is rendelkezésre áll a személyes szavazás.

Az Egyesült Államok körülbelül fele megengedi bármely regisztrált választónak, hogy kérésre postai úton szavazzon.

Számos országos és állami szintű tanulmány szerint az évek során semmilyen bizonyíték nem került elő, hogy széles körben elterjedt csalások történtek volna.

Úgy tűnik, hogy Trump mindent megtesz annak érdekében, hogy aláássa a novemberi szavazás hitelességét, amelyben rekordszámú amerikai támaszkodik a levélben történő szavazáshoz a koronavírusnak való kitettség kockázatának elkerülése érdekében.

Többször hamis és félrevezető állításokat tett a levélszavazás megbízhatóságával kapcsolatban, és különböző összeesküvés-elméleteket emlegetett.

Trump csütörtök reggeli tweetje  kísérlet lehetne arra, hogy elterelje a figyelmet az éppen megjelent második negyedéves katasztrofális gazdasági számokról. Április-júniusban 32,9 százalékkal csökkent az amerikai GDP a kereskedelmi minisztérium első becslése szerint. Újraválasztási kampányának nem tesz jót mivel a kilátások rendkívül komornak tűnnek.

Bármi is legyen az ok, a választási késedelemmel kapcsolatos tweettelés nem egy győzelemébe bízó jelöltre utal, sokkal inkább jelezheti a jövőbeni kétségbeesett lépéseket.

Tom Udall, az új mexikói demokratikus szenátor, reagálva Trump javaslatára közölte, hogy „nincs módja” annak, hogy Trump késleltesse a választásokat. „De az a tény, hogy pont ő is ezt sugallja, a demokratizmus elleni súlyos, bűnös támadás. A Kongresszus minden tagjának – és az adminisztrációnak is fel kell emelnie ellene a hangját” – mondta.

Donald Trump nem halaszthatja el a novemberi elnökválasztást Kongresszus nélkül, amelyet mint tudjuk a demokraták ellenőriznek.

Ha Trump nem tudja ezt, akkor valaki majd biztosan elmondja neki.

A román elnök köszönti az új amerikai csapatokat

USA katonai csapatlétszám csökkentést hajt végre Németországban, ugyanakkor katonákat telepít Romániába. Codruta segítségével a korrupt elit egy része kikerült a hatalomból, a besúgó múltja miatt Németországban nem kívánatos Johannis elnök az USA számára „készséges” partnerként elfogadható személy.

Az USA 11900 katonával csökkenti csapatainak létszámát Németországban, és egyúttal bezárja ottani parancsnoki központját is, melyet Mons-ba, a NATO központjába helyez át – jelentette be Esper hadügyminiszter Washingtonban. A döntés részben stratégiai részben politikai. Trump rossz viszonyban van Angela Merkel kormányával és általában az Európai Unióval. Ezért bünteti Németországot a csapatok kivonásával. De hova kerülnek ezek a csapatok?

Romániában örülnek

Klaus Johannis elnök máris sietett üdvözölni azt, hogy az amerikai csapatok egy része a Fekete tenger partjára kerül. Közölte, hogy a pontos létszámról később döntenek. Románia az egyik leghűségesebb szövetségese az USA-nak az Európai Unióban. Igen sok fegyvert vásárol az Egyesült Államoktól. A hivatalos indoklás az, hogy Oroszország a Krím félsziget elfoglalása után (2014) fokozott veszélyt jelent a térségben. Valójában azonban a románok tudják, hogy Trump azon az alapon ítéli meg szövetségeseit, hogy ki mennyi fegyvert vásárol az Egyesült Államoktól.

Klaus Johannisnak személyes oka is van az örömre

Ceausescu bukása után a szász származású Klaus Johannis azzal próbálkozott, hogy sokezer más német anyanyelvű honfitársával együtt áttelepüljön Németországba. A németek azonban alaposan megvizsgálták a bevándorolni kívánó szászok személyi dossziéját. Klaus Johannis esetében kiderült: aktívan együttműködött a rettegett titkosszolgálattal, a Securitate-val! Ezért azt tanácsolták neki, hogy térjen vissza Romániába. Ahol Nagyszeben polgármestere majd pedig az ország államfője lett. Romániában ez nem számít igazán újdonságnak hiszen a királyi család is német volt Bukarestben.

A Szovjetunió bukása után az USA felülvizsgálta európai stratégiai terveit: térségünkben két államot jelölt ki stratégiai partnernek. Az egyik Lengyelország, a másik Románia. Ezt követően Washingtonban elhatározták a román elit megtisztítását a korrupt, korábban Moszkvához kötődő vezetőktől. Ennek volt készséges eszköze Laura Codruta Kövesi ügyésznő, aki szép számban juttatott vezetőket rács mögé. Jelenleg ő az EU korrupció ellenes főügyésze. Klaus Johannis azonban megúszta a vizsgálatot, az amerikaiak elfogadták mint készséges partnert. Ezért is örvendezett most olyannyira annak, hogy amerikai csapatok érkeznek Romániába.

„…szájából szép volt az igaz.”

Az utóbbi hetekben felerősödtek azok a hangok amelyek az összefogásról és annak mikéntjéről szólnak. Ötletelések és miniszterelnök jelöltséget vállalók már vannak.

Ja, meg vannak pártok is!

Ha összeadjuk a teljes felnőtt népesség körében a júniusi felmérés szerint az ellenzéki pártokra szavazók arányát, akkor nagyjából harminc százalékos összesített eredményt kapunk. A Fidesz-KDNP-nek 34-35 százaléknyi szavazója van. A maradék 26-30 százalék  nem tudja kire szavazzon, vagy nem akar szavazni, vagy egyszerűen csak nem mondja meg, de a korábbiak szerint legalább a fele valóban nem is megy el leadni voksát.

A számokat reálisan értékelve nincs más alternatíva, mint az összefogás.

Nincsen lehetőség ki-kivel és ki-kivel nemet játszani, mert sehogyan se jön össze másként a matek. Így is csak akkor, ha az összefogás pártjai képesek növekedésre, szemben azzal a jelenlegi tendenciával, hogy némelyik párt növekedés helyett mínuszos eredményt ér el még az elmúlt hónaphoz képest is. A Jobbik még mindig fizeti a néppártosodás árát, most éppen a gyöngyösi szervezete szűnt meg, de ne legyenek kétségeink nem ez az utolsó ág amelyik leválik a törzsről. Igaz, a jobbik magához is vonzhat olyan választókat, akik nem vállalnak közösséget a baloldaliakkal, de egyelőre mínuszos az egyenlegük. Az LMP zöld orientációja inkább mantrának tűnik, látszik is a két százalékukon, míg az MSZP csak a Párbeszéddel együtt éri el a parlamentbe bejutási küszöböt. El kell, hogy keserítsem őket, ha a Párbeszédnek van egy csepp politikai érzéke másik pártot keres társnak.

A Párbeszédnek a pártpiacon szétnézve két lehetősége marad:

Momentum vagy Kétfarkú. Az Összefogás érdeke a Kétfarkúval kötött szövetség lenne, mert ezzel integrálná a Kutyapártra szavazókat is! A Momentum még mindig csak a lehetőségek pártja. Attól, hogy egyre többen szavaznának rá még sem elvi, sem gyakorlati politikájának nincsen határozott kontúrja. Igaz, pontosan ezért lehet a nem baloldali, sőt kimondottan konzervatív, ám demokrata szavazók gyűjtőpártja is.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki ténykedését értékelve sok hibát vétett és még több hibás kompromisszumot kötött. Azt időben felismerte, hogy új világnak kell eljönnie (Őszödi beszéd), azt azonban nem, hogy az új világ túllép az MSZP-n. Csak amikor végképp tarthatatlanná vált helyzete akkor lépett ki pártjából és megalakította a Demokratikus Koalíciót. MSZP örült, hogy megszabadult tőle, volt kire fogni a kormányzás minden kudarcát. Nem tekintették konkurenciának, de azért maguk is élénken rádolgoztak a Fidesz csontig hatoló lejáratókampányára. Az idő Gyurcsányt igazolta, mára vitathatatlanul az ellenzék legnagyobb pártjává tette a DK-t, míg

az MSZP, ha nem kap hátsó támogatást a Fidesztől valószínűleg el sem éri az országgyűlésbe való bekerülés küszöbértékét.

Gyurcsány néhány napja „kiáltványt” tett közzé Facebook oldalán: „Most akkor tényleg: hagyjuk a pávatáncot Orbánra!” címen.

Szándékát nem lehet kétségbe vonni: minden szó egy demokratikus, szabad európai országért szól.

„Parlamentáris demokráciát akarunk. Ez a pártok tisztességes versengésén, a pártokban megjelenő népképviseleten keresztül lehetséges. Vagy találjatok ki másik politikai rendszert! Szervezett politikai szándékok, akaratok, programok versengenek egymással.

A szervezetlenség a szervezett diktatúra legjobb barátja. Ezt akarjátok?”

vagy:

„Ha mindenki ugyanazt teszi a demokratikus oldalon, mint amit eddig tett, akkor az eredmény is ugyanaz lesz, mint amit eddig elértünk. Majdnem semmi.

Vagy együtt, vagy sehogy.

Mondom minden demokratának, minden európai hazafinak.”

Okos mondatok. Van azonban olyan mondat is amivel nagyon nem értek egyet, minden hallgatást kérő szava ellenére is szóvá akarom tenni.

„Vagy együtt, vagy sehogy.
És ez mindenkire vonatkozik. Politikusra, szimpatizánsra, megmaradt tisztességes újságíróra és elemzőre, mindenkire.
Kit érdekel, hogy kinek milyen fenntartásai vannak ezzel vagy azzal? Nekem is temérdek van. Temérdek.
Majd egyszer lejátsszuk ezt a meccset. De nem most. Majd ha egyszer megint lesz szabad szó, szabad szerveződés, szabad egyház, szabad egyetem, és a többi. Egyszer. Majd ha demokrácia lesz.”

Elnök úr! Ki az abszolút igazság letéteményese, hogy ne csak a célt, de a hozzá vezető utat is kijelölje? Ki az a tévedhetetlen vátesz, aki erre vállalkozhat? Ugye…

És amíg a célhoz vezető út rögökkel teli addig többféle lehetőség van kikerülésükre is! Jobbról is, balról is kikerülhetjük, sőt, mint az orosz tankok egyenesen haladva, magunk alá gyűrve a rögöket közelíthetünk a célhoz.

És itt van az írás elhallgathatatlan  tévedése: tisztességes újságíró és elemző nem hallgathat. Politikus megteheti, de a média még a cél érdekében sem! Sőt, akkor segít a legtöbbet, ha a célhoz vezető utat akár másoknak ellentmondva is, de tényekkel véleményekkel segíti a minél kevesebb veszteséggel kijelölni.

Aki öncenzúrát kér, az cenzor! – tudom, ez erős mondat.

Viszont azt is tudom, a Facebook poszt írója azon kevés itthoni politikusok egyike, aki képes tévedése elismerésére és hiszem, hogy jobb politikus lesz általa.

Példának okárt javasolom a megszámlálhatatlan tiltakozás helyett a pártok készítsenek közös programot, méghozzá olyat, amelyik egyiküket sem kényszeríti önfeladásra csak kompromisszumra. Törekedjenek erre méghozzá ne csak hangzatos deklarációk szintjén! Ne legyőzendő félként tekintsenek a többiekre, hanem egyenrangú félként.

És mindenekelőtt sürgősen találják meg közös miniszterelnök-jelöltjüket. Olyan jelöltet, akinek „szájából szép volt az igaz.”

Mi médiamunkások addig is tesszük a dolgunkat.

Putyin: kísért a múlt

Mivel foglalkozott Putyin alezredes Drezdában amikor az ottani KGB központot vezette? Hivatalosan csak annyi jelent meg erről, hogy 1985 és 1990 között „unalmas papír munkával teltek a napok” .

Valójában azonban Putyin részlege nagyon fontos szerepet töltött be a korabeli terrorizmus megszervezésében. Drezdából irányították a szélsőbaloldali német terroristák és a közel-keleti palesztin gerillák közötti operatív kapcsolatot, melyet nemritkán gyilkos terrorakciók követtek. A KGB és a palesztin terroristák között az összekötő tiszt nem más volt mint Carlos. A latin amerikai hivatásos forradalmár több szeretője is a német szélsőbaloldali szervezetekből került ki. Miután Párizsban rendőröket gyilkolt, nemkívánatos személy lett Németország keleti felében is. Ezért Magyarországon pihente ki fáradalmait. Magyar összekötő tisztje megírta emlékiratait, melyet előszeretettel forgattak a francia kémelhárítók, akik mindenáron el akarták kapni Carlost. Ez sikerült is, mert Carlos a Szovjetunió bukása után szabad préda lett. Végül Szudánban eladták a francia kémelhárításnak, akik szőnyegbe csomagolva Párizsba vitték, ahol életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

Putyin csecsenföldi múltja

Az orosz elnök hatalomra kerülése után vérbe fojtotta a csecsenföldi iszlamista lázadást. Ebben a könyörtelen háborúban nagy segítségére volt az a tapasztalat, amelyet Drezdában szerzett amikor a kapcsolatot tartotta a palesztin terroristákkal. Még egy szempontból volt nagyon hasznos a drezdai tartózkodás.

A hibrid hadviselés

Putyin itt tanulta meg alkalmazni azt a komplex hadviselést, amelyet a Szovjetunió kidolgozott a bukás előtti években. Már világos volt, hogy a gazdasági versenyt nem nyerhetik meg a Nyugattal szemben. Ezért felértékelődött a politikai destabilizálás! Ezt alkalmazza jelenleg is Nyugat-Európában, ahol Putyin az Európai Unió minden rendű és rangú ellenfelét segíti.

A Szovjetunió, amely destabilizálni akarta a Nyugatot, maga bukott meg. Ez a veszély fennáll Putyin számára is, aki elődeihez hasonlóan nem talált modellt arra, hogy miképp lehetne modern nagyhatalommá tenni Oroszországot.

„Az antiszemitizmus járványos vírus”

A Covid-19 világ járvány megnövelte az antiszemita jelenségek számát a világhálón és azon kívül is. Németországban az antiszemita ügyeket vizsgáló nemzeti hivatal március óta több mint ötven ügyben indított vizsgálatot.

Mindegyik kapcsolatba hozta a gyilkos járványt a zsidókkal – éppúgy mint a középkorban amikor a pusztító kolera vagy pestis járványok idején gyakran hibáztatták a zsidókat. A hatalom pedig, amely nem tudta kezelni a vírus válságot, sok helyen pogromokat szervezett, hogy levezesse a társadalmi feszültséget , amely a pusztító járvány miatt alakult ki. „Közvetlen kapcsolat áll fenn a járvány terjedése és az antiszemtizmus fokozódása között. Az antiszemitizmus járványos vírus!” – hangsúlyozta Felix Klein, aki az antiszemita ügyekkel foglalkozó kormányhivatal főnöke Németországban.

Franciaországban is felélénkült az antiszemitizmus

Twitter

A You Tube-on és a Facebook-on sok összeesküvés elmélet jelent meg a korona vírus járvány kitörése óta. A fő célpont egy híres házaspár: Agnès Buzyn, aki nemrég még a kormány egészségügyi minisztere volt és férje, a híres immunologus, Yves Lévy. Szabályosan kútmérgezéssel vádolják őket az antiszemita támadások. „Egész Európában szokás volt a középkorban, hogy a zsidókat tegyék felelőssé a járványokért. Franciaországban ez a forradalom óta megszűnt, de most visszatért” – nyilatkozta Tal Bruttmann történész a párizsi Le Figaronak.

Stürmer stílus

A Conspiracy Watch talált egy olyan antiszemita kiadványt, mely a náci Stürmer stílusában bírálja a volt egészségügyi minisztert illetve a férjét. A Twitteren megjelent durván antiszemita közlemény 24 óra alatt 1300 like-t gyűjtött be, és több mint 700-an terjeszteni kezdték!

Az antiszemita közleményeket olyan képekkel illusztrálják, melyeken a nagyorrú miniszter asszony épp egy kút mellett áll, és mérget csöpögtet bele!

Az USA-ban is növekszik az antiszemitizmus

„Nálunk még nem olyan nagy mértékben mint Franciaországban, de az antiszemitizmus kétségkívül növekszik” – nyilatkozta Deborah Lipstadt amerikai professzor. Az FBI olyan felhívások után nyomoz, melyeken arra szólítják fel az embereket, hogy szándékosan fertőzzék meg a zsidókat Covid-19 vírussal!

„Az antiszemitizmus a világ legrégibb gyűlölete. Nagyon is ismert a legtöbb országban, hogy minden rosszért  a zsidókat teszik felelőssé – különösen a járványok idején. Az internet pedig sokban elősegíti ezeknek az antiszemita nézeteknek a terjedését” – magyarázza Deborah Lipstadt professzor, aki a párizsi Le Figaro-nak nyilatkozott.

Győzelem vagy vereség Brüsszelben?

Amikor vége lett az EU-s állam- és kormányfők maratoni brüsszeli tanácsülésének, Orbán Viktor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel kettesben tartott sajtótájékoztatót, amelyen Morawiecki köszönetet mondott Orbánnak azért, ahogy harcolt. Ezt figyelemre méltónak tartom. Mindjárt elmagyarázom, hogy miért.

A magyar politikai közéletben sokféle értelmezést hallottunk arról, hogy mit ért el Orbán Brüsszelben. Az egyik értelmezés Orbáné és a többi fideszesé: e szerint Orbán sikert ért el Brüsszelben, hiszen több pénzt szerzett, és emellett még a nemzeti büszkeségünket is megvédte. Ez utóbbin az lenne értendő, hogy sikerült megakadályozni, hogy jogállamisági kritériumokhoz kössék a költségvetési pénzek kifizetését. Ez persze így félig igaz. Mint a magyar ellenzékiek és maga Ursula von der Leyen is hivatkozik rá, a jogállamiság szempontja bekerült a kiadott közleménybe, csak éppen annak a mechanizmusnak az elfogadását halasztották el későbbre, amelynek révén ezt érvényesíteni lehetne.
Az, hogy ez így történt, nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy a költségvetésről és az uniós segélyalapról szóló döntéshez szükség volt Orbán egyetértésére is, és ebben a pillanatban ezt a konfliktust nem tudták felvállalni. Ilyen értelemben igaz az, hogy Orbán egyelőre sikeres volt. Abban az értelemben viszont nem, hogy a jogállamiság mint az uniós pénzek folyósításánál figyelembe veendő szempont egyáltalán bekerült a közleménybe, ami hivatkozási alap lehet egy mechanizmus kidolgozásánál és elfogadásánál, amennyiben meglesz erre a Bizottságban a politikai akarat, Orbán nem győzött.

Persze, annyiban sem, hogy azokból a feltételekből, amikhez az itthoni parlamenttel, annak kormánypárti többségével elfogadtatott határozattal megkötötte a saját kezét Brüsszelben, szinte semmi sem teljesült.

Nem zárták le még a költségvetés elfogadása előtt a hetes cikkelyes eljárást Magyarországgal és Lengyelországgal szemben, nem szüntetik meg a civil szervezeteknek juttatott uniós támogatásokat, és nem mondtak le arról, hogy az uniós pénzek folyósítását jogállami kritériumokhoz, tehát politikai szempontokhoz kössék – csak éppen nyitva maradt az, hogy ezt ténylegesen megteszik-e. A három közül az első két feltétel esetében nyilvánvaló volt, hogy azt nem fogadhatják el. A harmadik volt az, ahol Orbán győzhetett volna, ha nem kerül be a közleménybe a jogállami kritériumok betartása mint költségvetési szempont.

De bekerült. Vajon miért?

E kérdésre ad választ a záró sajtótájékoztató, amelyen csak Mateusz Mazowiecki állt Orbán mellett. Csak annak a lengyel kormánynak a vezetője, amelyet az Orbán-kormányhoz hasonlóan hetes cikkelyes eljárás fenyeget. A másik két visegrádi ország, Szlovákia és Csehország ebben a dologban nem érintett, és a brüsszeli tárgyalásokon nem állt Orbán mellett. Az Orbán által összekovácsolt visegrádi négyek közös fellépése – számos korábbi esettől, például a menekültügytől vagy a Bizottság elnökének tavalyi megválasztásától eltérően – nem működött, és szlovéniai híve, Janez Jansa miniszterelnök sem állt mellé.
Érdemes visszaemlékezni: a tavaly májusi európai parlamenti választás előtt még az volt Orbán ambíciója, hogy alapjaiban megváltozhatnak az európai erőviszonyok, a szélsőjobb mellé kényszeríthető a Néppárt, és ez a jobboldali új szövetség vezetheti Európát, ellenzékbe szorítva a szociáldemokratákat, liberálisokat és zöldeket.
Akkoriban beszéltek arról a Fidesz-párti „elemzők”, hogy Orbán kilépett az európai színpadra, és a „dekadens” régi Európával szemben sikerre viheti a „nemzetek Európájának” eszméjét.
Az európai parlamenti választáson azonban ezt nem sikerült elérnie, a szociáldemokraták és néppártiak mandátumvesztését a liberálisok és zöldek erősödése ellensúlyozta. Az új Bizottság létrehozatalakor még úgy tűnt, hogy a visegrádiak erős hatalmi tényezővé válhattak az európai politikai játszmában, mostanra azonban az derült ki, hogy még erről sincs szó.
Sőt,

a közös hitelfelvétellel az Európai Unió föderatív jellege erősebb lett, mint valaha is volt.
A járványválságban a legsúlyosabb veszteségeket elszenvedő Olaszország és Spanyolország kényszerült rá, hogy támogassa az erre irányuló német-francia kezdeményezést (ami mellesleg támogatást jelent Giuseppe Conte olasz miniszterelnök számára Orbán barátjával, Matteo Salvinivel szemben).

Orbán európai ambícióinak egy időre vége.

Egyetlen dologban könyvelhetett el sikert: egyelőre csak egy szó szerepel a közleményben, de nincs szó arról, hogy az európai demokráciák érdemben beleszólnának abba, hogy mi történhet Magyarországon. Saját országában továbbra is azt csinálhat, amit akar, és ehhez minden jel szerint továbbra is folyósítják neki az európai adófizetők pénzét.
Ez persze azt is jelenti, hogy az az értelmezés, miszerint Orbán teljes vereséget szenvedett volna – a DK és az MSZP képviselőitől ezt hallottuk – szintén nem állja meg a helyét. Ők tették központi kérdéssé azt, hogy kaphat-e uniós pénzeket a magyar kormány a jogállamisági kritériumok érdemi érvényesítése, például az európai ügyészség elfogadása nélkül, és egyelőre kaphat.
Arról megszületett a döntés, hogy mennyi pénzt kap Magyarország, de arról nem, hogy ez milyen ellenőrzéssel párosul. Orbán nem volt már abban a helyzetben, hogy kenyértörésre vigye a dolgot Brüsszellel szemben – és nekem az a gyanúm, hogy Brüsszel (illetve Berlin) sem lesz abban a helyzetben, hogy a jogállamisági mechanizmus kialakításával kenyértörésre vigye a dolgot Orbánnal is Kaczyńskival szemben.
Nekünk sincs okunk az ünneplésre.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK