Featured

Merkel nyomás alatt

Angela Merkel kancellár saját pártjának nyomása alatt áll, hogy vesse el az ellentmondásos gázvezeték támogatását Oroszországgal, miután az orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij megmérgezésében a Kreml érintett lehet.

Norbert Roettgen, a német parlament külügyi bizottságának vezetője és Merkel kereszténydemokrata pártjának jelöltje szerint az Északi Áramlat 2 vezetéket le kell állítani, mert annak befejezése jutalmazza, nem pedig megbünteti Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

„Navalij megmérgezése után határozott európai válaszra van szükségünk, amelyet Putyin megért: az EU-nak közösen kell döntenie a Nord Stream 2 leállításáról”

– mondta csütörtökön a Twitteren.

„A diplomáciai rituálék már nem elegendőek.”

A Bild szerkesztőségében  – Németország legnagyobb napilapja – felszólította Merkelt, hogy „állítsa le a Putyin-vezetéket „, mondván, hogy a cselekvés elmulasztása a következő Kreml-támadás finanszírozását jelenti.

Merkel szerint a tesztek „egyértelműen” kimutatták, hogy Navalnijt egy katonai szintű novicsok idegméreg mérgezte meg, és válaszadásra szólította fel az orosz kormányt. Az anyagot a volt orosz kém, Szergej Szkripal és lánya meggyilkolásának kísérletében használták fel brit földön, ami 150 orosz diplomatának összehangolt kiutasítását eredményezte.

Merkel konzultációt tervez az Európai Unió és a NATO szövetségeseivel a válasz megfogalmazása érdekében a következő napokban, de nem tett javaslatot.

Alexander Dobrindt, Merkel pártjának tagja új uniós szankciókat követelt Oroszország ellen. Erre a tettre „közös európai válaszra” lesz szükség – mondta a törvényhozó szerdai sajtótájékoztatóján, valamint az orosz és a német kormány „kellemetlen és komoly” megbeszélésein.

Mielőtt egy különleges német fegyveres erők laboratóriuma megerősítette Navalnij novicsok mérgezését, a kancellár elválasztotta az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését a Putyin kritikusa elleni támadástól. A projekt egy közös orosz-európai gazdasági vállalkozás, és összekapcsolni azt a Navalij-esettel „nem megfelelő” – mondta pénteken.

A Nord Stream 2 konzorciumot az orosz Gazprom PJSC vezeti. A csoport, amely magában foglalja a BASF SE Wintershall DEA egységét és az osztrák OMV AG-t, eddig közel 8 milliárd eurót (9,5 milliárd dollárt) fektetett be a 745 mérföldes vezetékbe.

Még azelőtt, hogy a Navalnij-mérgezés fokozta az Oroszországgal fennálló feszültséget, miközben amerikai szenátorok újból erőfeszítéseket tettek a befejezés megtorpedózására.

„Néhány projekt blokkolható” – mondta Andrej Kortunov, a Kreml által alapított Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának igazgatója. „A befektetett pénz mennyisége miatt ez nem valószínű, de Merkel abbahagyhatja az Nord Stream 2 támogatását.”

A csővezeték üzemeltetője azt mondta, hogy megoldásokat keres a vezeték fennmaradó hat százalékának lefektetésére – mondta a szóvivő, aki nem volt hajlandó kommentálni a politikai vitákat.

Ralph Brinkhaus, a Merkel-párt parlamenti képviselő-testületének vezetője kétségeket ébresztett abban, hogy lehet-e most folytatni a Nord Stream 2-t.

„A következő napokban látnunk kell, hogy milyen válaszokat kapunk, és milyen megbeszélésekre kerül sor. De ez valóban nagyon súlyos eset”

– mondta Brinkhaus szerdán.

Brinkhaus miután észrevette, hogy kijelentése ellentmond Merkelnek az Északi Áramlattal kapcsolatban elfoglalt álláspontjával, visszavágott, mondván: „Nem építettem közvetlen kapcsolatot a Navalij-ügy és az Északi Áramlat között, csak az általános német-orosz kapcsolatokra gondoltam, és, hogy ennek milyen következményei lehetnek. ”

A politikai reakció körüli vita mellett Németország aggódik a hosszútávú energiaellátása miatt.

Peter Altmaier gazdasági miniszter megkérdőjelezte, hogy az ország hogyan fogja táplálni a gazdaságát anélkül, hogy felhasználná az orosz gázt, különösen, amikor Németország kilép a szén- és az atomenergiából.

„Milyen alternatívák vannak, ha nem akarunk több orosz gázt” – mondta Altmaier csütörtökön, anélkül, hogy közvetlenül utalt volna a Navalnij-esetre.

Az Oroszországgal folytatott kereskedelmet támogató ipari csoport, a Német Keleti Üzleti Szövetség támogatta a kormány cselekvési felszólítását, és követelte, hogy Oroszország azonnal tisztázza a Navalnij-ügyet.

„A kancellár jó okból elutasította a Navalnij-ügy bármilyen szankcióval való összekapcsolását a Nord Stream 2 ellen”

– mondta Andreas Metz, a csoport szóvivője közleményében. A szélesebb körű szankciók sértenék a „teljesen érintett vállalatokat és az orosz embereket”.

A GSK és a Sanofi megkezdi a vakcina humán kísérleteit

A GlaxoSmithKline és a Sanofi a világ legnagyobb oltóanyaggyártói korábbi vizsgálatok ígéretes eredményeit követően először  2021 elején kezdik el gyártani az általuk közösen kifejlesztett fehérje alapú Covid-19 vakcinát.

A két nagy gyógyszergyártó áprilisban összefogtak, hogy hatékony oltóanyagot fejlesszenek a pusztító járvány megfékezésére.

A londoni székhelyű GSK és a párizsi Sanofi által kifejlesztett vakcina ötvözi a Sanofi által az influenza elleni oltás előállításához használt meglévő technológiát, valamint a GSK adjuvánsként ismert kiegészítőjét, amely a vakcinával összekeverhető és erősíti az immunreakciót.

A cégek szerint az USA-ban 440 egészséges felnőtt bevonásával végzett klinikai vizsgálatot a vakcina biztonságosságának, tolerálhatóságának és immunválaszának értékelésére tervezték, és remélik, hogy az első eredmények 2020 december elején érkeznek meg.

Az év vége előtt megkezdődhet egy harmadik fázisú vizsgálat, amelynek során az oltást több ezer embernek adják be, és ha ez sikerrel jár, akkor a GSK és a Sanofi 2021 első felében hatósági jóváhagyást kér.

A két gyógyszercég együttvéve a világon a legnagyobb oltóanyag-gyártási képességgel rendelkezik, és 2021-ben 1 milliárd adag előállítását célozza meg.

A klinikai vizsgálat kezdete „fontos lépés” volt egy olyan potenciális vakcina felé, amely segíthet a Covid-19 legyőzésében – mondta Thomas Triomphe, a Sanofi Pasteur globális vezetője.

„Elkötelezett csapataink és partnereink továbbra is éjjel-nappal dolgoznak, mivel célunk az első eredmények elérése december elején.”

Roger Connor, a GSK Vaccines elnöke elmondta:

„Ennek az oltóanyag-jelöltnek a klinikai fejlesztésre történő előmozdítása fontos momentum  A globális járvány leküzdése felé. Ez a kormányok felénk  tanúsított bizalmára épül. ”

Az amerikai kormány júliusban megállapodott abban, hogy a GSK-nak és a Sanofinak 2,1 milliárd dollárt (1,6 milliárd fontot) ad a vakcina kifejlesztésének felgyorsítására, amely az Egyesült Államoknak 100 millió adag oltóanyagot is biztosítana, ha ez hatékony. A cégek megállapodtak abban is, hogy az Egyesült Királyság kormányának akár 60 millió oltóanyag-adagot is szállítanak.

Nagy-Britannia másik nagy gyógyszergyártója, az AstraZeneca , amely az Oxfordi Egyetem kutatóival saját oltóanyagot fejleszt, ők is megkezdik a tesztelés végső szakaszát az Egyesült Államokban, ahol 30 000 felnőtt beoltását tervezik.

Néhol már csökkennek az albérletárak

Sohasem voltak könnyű helyzetben azok, akik nem rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal és albérletbe kényszerültek. Az utóbbi években azonban egyre nehezebb volt asztalra tenni az albérlet összegét. Talán idén eljött az idő, amikor végre érezhetjük az árcsökkenés szelét. Főleg most, amikor megkezdődik az egyetemi oktatás.

A főváros máris sokkal olcsóbb lett

Budapest kivételével nem sokat mozgolódtak az átlagos albérleti árak hazánk régióközpontjaiban. Még az olyan egyetemi városokban, mint Pécs vagy Szeged sem sikerült a koronavírusnak felbolygatni a piacot. Bár az elmúlt egy évben Szegeden némileg csökkenés következett be, Pécsen még mindig drágulás volt tapasztalható. A napfény városában így a lakások egy négyzetméterét idén júliusban átlagosan 2000 forintért, míg a pécsiekét 2200 forintért lehetett kibérelni.

Szeged és Pécs átlagos albérletárai között Győr helyezkedik el, ahol egy négyzetméter bérleti díja átlag 2100 forint volt. Győrben egyébként olcsóbbá váltak az albérletek, Miskolchoz hasonlóan, ahol éves 11 százalékos áreséssel júliusban átlag 1800 Ft/m² volt a bérleti díj.

2019 júliusa és 2020 júliusa között viszont drágultak az albérletek Székesfehérváron és Debrecenben is, igaz négyzetméterenként csak száz forinttal. Így egy székesfehérvári albérletért négyzetméterenként átlagosan 2300 forintot, egy debreceniért pedig 2400 forintot kellett fizetni.

Ahogy az általában lenni szokott, a jelen elemzés főszereplője is kis hazánk fővárosa. Azonban a budapesti albérletpiac most nem a dráguló tendenciájával emelkedik ki a sorból, hanem éppenhogy az árzuhanásával. Az összes régióközpont közül Budapesten estek vissza a legnagyobb mértékben az albérletek átlagárai, méghozzá 4600 Ft/m²-ről 3700 Ft/m²-re. Ez a változás mintegy 24 százalékos csökkenést jelent.

Mi éri meg? Albérlet vagy saját lakás?

Amikor az albérletek kerülnek szóba, mindig felmerül a kérdés: az albérleti díj összegét miért nem fektetjük inkább be és veszünk lakást hitelre? Az ablakon kidobott pénz persze senkinek sem esik jól, de a hitelfelvétel sem mindig a legjobb választás.

A Bank360.hu elemzésében egy 35 m² alapterületű budapesti lakást vett alapul a vásárlás és bérlés közötti különbségek szemléltetésére. Ha a példában adott lakást megvásárolnánk, egy 20-30 millió forint körüli összegért kellene a zsebünkbe nyúlnunk. Bérlés esetén pedig körülbelül 110-160 ezer forintot kellene letennünk az asztalra. Az egyszerűség kedvéért azonban egy 25 millió forintos vételárral és 130 ezer/hó bérleti díjjal történt a kalkulálás. Amennyiben 10 millió forintos önrész mellé vennénk fel 15 millió forint hitelt 20 éves futamidő mellett, akkor 30%-kal kedvezőbb havi fizetési kötelezettséget jelentene a hitel felvétele, mint egy albérlet díja.

Egy saját tulajdonú ingatlannak természetesen vannak további költségei és mindemellett előnyei is. Plusz azt sem árt ilyen kérdés esetén megvizsgálni, hogy befektetési céllal milyen hosszú időtávval térülne meg a lakásvásárlásunk, és hogy milyen finanszírozási lehetőségek állnának a rendelkezésünkre. Összességében tehát minden esetben egyedileg kell mérlegelni azokat a tényezőket, melyek sokat dobnak a latba.

A hatalmasok sem úszhatják meg a szabályok megsértését

A liberális demokráciákban, ahol egy kormány döntést hoz az általánosan kötelező vírusszabályok betartására, akkor azt elvárja a hatalmasoktól és a gazdagoktól is. Elvben.

Phil Hogan, az Európai Unió nagy tekintélynek örvendő kereskedelmi biztosa nemrég azért kényszerült lemondásra, mert hazájában, Írországban olyan döntést hozott a kormány, hogy hat személynél többen nem gyűlhetnek össze nyilvánosan – a Covid 19 vírus veszély miatt. Korábban 50 fő volt ez a határ. Phil Hogan egy olyan rendezvényen vett részt, amely számára igen fontos volt egy golf klubban, ahol több mint 80-an voltak! Napokig töprengett a lemondásán, de Ursula von der Leyen asszony az értésére adta: nincs kivétel! Az uniós biztosok sem állnak hazájuk törvényei felett! A brüsszeli bizottság elnökasszonya igen fontosnak tartja az etikai normák betartását, mert úgy véli: a hatalmon levőknek jó példával kell elől járniuk nem pedig megszegni a mindenkire kötelező szabályokat. Írországban az agrárminiszter már lemondott azután, hogy részt vett a nevezetes összejövetelen, ezért Phil Hogan-nek is mennie kellett noha az Európai Uniónak ugyancsak nagy szüksége lenne a nagy tapasztalatú, komoly nemzetközi gyakorlattal rendelkező politikusra.

Új Zélandon maga az egészségügyi miniszter sértette meg a szabályokat amikor strandra ment a családjával olyan időszakban amikor ez mindenki számára tilos volt. Le is mondott…

Trump fütyül erre

A republikánus konvención több mint ezer ember figyelte, hogy Donald Trump elfogadja az elnökjelöltséget. Az előírt távolságtartásról szó sem lehetett. Ráadásul a küldöttek nagy része nem viselt maszkot sem – állapította meg a CNN tudósítója.

Nagy Britanniában Boris Johnson kormányfő kedvenc tanácsadója, Dominic Cummings sértette meg a vírus előírásokat, de nem mondott le pedig erre többen is felszólították. Az ellenzék kettős mércét emleget miközben rámutat arra, hogy Boris Johnson a saját bőrén tapasztalhatta a Covid-19 vírus fertőzés következményeit. A miniszterelnök maga mondta, hogy bele is halhatott volna a járványba, és mindmáig nem nyerte vissza a teljes munkaképességét.

A negatív példák tartós hatása a közvéleményre

Erre hívta fel a figyelmet a University College London egészség pszichológiával foglalkozó professzora. Susan Michie asszony ráadásul tagja a kormány tudományos tanácsadó testületének. „Tudjuk, hogy az emberek akkor fogadják el az intézkedéseket, ha bíznak a döntéshozókban, és abban, hogy azok fair módon viselkednek.”

Dominic Cummings főtanácsadó keresztül autózott Nagy Britannián a családjával együtt az elzárás idején. „Az adatokból tudjuk, hogy ez jelentős mértékben csökkentette a közbizalmat. Amelyet elveszíteni könnyű, de visszaszerezni annál nehezebb” – nyilatkozta a professzor asszony a CNN-nek.

A futball világban is gyakran megsértik a vírus szabályokat

A Premier League nagyon is a világ szeme előtt levő játékosai közül többen is átléptek a szabályokon, mert úgy vélték: rájuk azok nem vonatkoznak. Amikor aztán lebuknak, akkor sietnek bocsánatot kérni. Kylie Walker, a Manchester City és az angol válogatott játékosa olyan partikat rendezett a tilalom idején, melyeket szex munkások is szorgosan látogattak. José Mourinho, a világhírű portugál edző is megsértette a szabályokat az elzárás idején. Manapság könnyű lebukni, mert okos telefonnal mindenki kínos fotókat vagy videókat készíthet.

„Ezeknek az ismert embereknek inkább példát kellene mutatniuk” – érvel az egészségügyi pszichológia professzor asszonya, aki többször is javasolta a brit kormánynak: használjon fel népszerű sportolókat és színészeket arra, hogy népszerűsítse a Covid-19 kampányt! Bár Boris Johnson miniszterelnök is a vírus túlélő áldozatai közé tartozik, de a kormány eddig nem reagált a felvetésre pedig a fiatalok számára nagyon is hiányoznak a pozitív példák miközben arról, hogy a hatalmasok és gazdagok megsértik a vírus szabályokat percenként értesülhetnek a médiából.

Olcsó szteroid gyógyszerekkel a halál ellen

A szerdán közzétett nemzetközi klinikai vizsgálatok megerősítették azt a reményt, hogy az olcsó, széles körben elérhető szteroid gyógyszerek segíthetnek a súlyos betegeknél a koronavírus okozta betegség Covid-19 túlélésében.

Az új adatok közzététele után az Egészségügyi Világszervezet szerdán határozottan szteroidokat ajánlott súlyos vagy kritikus Covid-19-ben szenvedő betegek kezelésére világszerte. De az ügynökség azt javasolta, hogy ne adják a gyógyszereket enyhe betegségben szenvedő betegeknek.

Az új vizsgálatok egy elemzést tartalmaznak, amely hét randomizált klinikai vizsgálat adatait egyesítette, amelyekben három szteroidot értékeltek több mint 1700 betegen. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a három gyógyszer mindegyike csökkentette a halál kockázatát.

Három kapcsolódó tanulmányt a JAMA folyóiratban tettek közzé,  amely a kutatást „fontos előrelépésnek tekinti a Covid-19-ben szenvedő betegek kezelésében.

A szerzők hozzátették, hogy a kortikoszteroidoknak kell most a kritikus betegek kezelésénél elsősorban alkalmazni. Az egyetlen olyan gyógyszer, amely súlyos betegekben hatékonynak bizonyult, és ebben a sorban csak szerény eredményt mutat a remdesivir.

Az orvosok gyakran olyan szteroidokat használnak, mint a dexametazon , a hidrokortizon és a metilprednizolon, hogy lecsökkentsék a szervezet immunrendszerét, enyhítve a gyulladást, a duzzanatot és a fájdalmat. Sok Covid-19 beteg nem a vírus, hanem a szervezet túlzott reakciója miatt hal meg.

Az összesített adatok elemzése azt találta, hogy a szteroidok a halálozás egyharmadának csökkenésével voltak összefüggésben a Covid-19 betegek körében. A dexametazon hozta a legerősebb eredményeket: 36 százalékos haláleset-csökkenés 1282 betegnél, akiket három külön vizsgálatban kezeltek.

Júniusban az Oxfordi Egyetem kutatói felfedezték, hogy a dexametazon látszólag javította a súlyos betegek túlélési arányát. A kutatók azt remélték, hogy más olcsó szteroidok is segíthetnek ezeknek a betegeknek.

Az új tanulmányok együttvéve megerősítik a szteroidok iránti bizalmat, és orvosolják egyes orvosok elhúzódó tétovázását – mondta Dr. Todd Rice, a Vanderbilt Egyetem Orvostudományi Karának orvostudományi docense és kritikus gondozású orvosa.

Warp Speed ​​hadművelet

Újabb problémával kell szembesülni a Trump kormányzatnak amiatt, hogy erőltetett ütemben már októberre, azaz a novemberi elnökválasztást megelőzően piacra akarja hozatni  a COVID-19 elleni védettséget biztosító vakcinát.

Dupla adag egy-két ütéshez

A szövetségi kormány arra irányuló törekvése, hogy mihamarabb oltóanyagot hozzon piacra, hat gyógyszercégnek adott pénzt.
E társaságok közül kettő, a Moderna és a Pfizer, most a 3. fázisnál tart a tesztelésben, Folynak a nagyszabású klinikai vizsgálatok. Az egyes vizsgálatokban a 30 000 önkéntes két adagot kap, a Moderna a két oltás között 28 napos, a Pfizer pedig 21 napos időközt hagy.
Az AstraZeneca várhatóan ebben a hónapban kezdi meg a 3. fázisú vizsgálatokat. Az 1. és 2. fázisú kísérleteikben két dózist használtak, 28 napos különbséggel.
A Novavax még nem kezdte meg a 3. fázisú vizsgálatokat, de korábbi dózisa során két adagot használt.
A Johnson & Johnson közelgő, 3. fázisú kísérleteiben egyes résztvevők egy, mások kettő adagot fognak kapni.
A Sanofi nem tett bejelentést arról, hogy oltásuk egy vagy két adagban lesz-e hatékony.
Nem meglepő, hogy a koronavírus elleni vakcinának valószínűleg két adagra lesz szüksége a kíván védelem eléréséhez. Sok oltáshoz – beleértve a bárányhimlő és a Hepatitis A gyermekkori oltóanyagát, valamint a felnőttek övsömör elleni vakcinájához is két adag szükséges.
Egyesek még ennél is többet igényelnek – a gyermekek öt adag DTaP vakcinát kapnak, amely megvédi őket a diftéria, a tetanusz és a pertussis ellen.
A tömeges oltási programok rövid időn belüli kidolgozására is már korábban is volt példa. 2009 tavaszán, amikor egy új influenzatörzs jelent meg, az oltási program 161 millió amerikait vakcinázott hónapokon belül – derült ki az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központjából.

Ez azt jelenti, hogy a közelgő koronavírus elleni vakcinaprogramot nehéz lesz – de nem lehetetlen – végrehajtani.

Logisztikai kérdések

Először is, 660 millió adag elkészítése 330 millió amerikai számára nehéz teljesítmény.
„Kettős felvételeket nézünk. Ez kétszer akkora összeg” – mondta Nada Sanders, az Northeastern University menedzsment professzora.

Nem csak maga az oltások előállítása a feladat

„Meg kell duplázni mindent az ellátási láncban” – mondta Sanders. „A fecskendők megduplázódhatnak, az injekciós üvegek, megduplázódhatnak az üvegcsét lezáró dugók, az injekciós tűk. Mindennek meg kell duplázódnia, és időben el kell szereznie készülnie, hogy készletezni lehessen.”
Sanders szerint aggódik, mivel az Egyesült Államokban a Covid-19-járvány története eddig logisztikai problémákkal küzdött, ideértve a késedelmes tesztek piacra juttatását, valamint az egészségügyi dolgozók védőfelszereléssel történő ellátásának nehézségeit.

Már a pandémiát megelőzően hiány volt a Shingrix, egy övsömör elleni vakcinából is.

„Ilyen pontosságról beszélünk, és nem tudtuk helyrehozni az egyéni védőeszközöket, ezért aggódom” – mondta Sanders. „Ebben az ellátási láncban számos gyengeség található. Ha ezt most nem kezeljük, akkor a kudarc valószínűsége nagyon magas.”

Emberi kérdések

Úgy tűnik, nehéz lesz elérni, hogy az amerikaiak többsége csak egyszer jelenjen meg egy oltásnál, nemhogy kétszer.
A CNN ebben a hónapban végzett felmérése szerint az amerikaiak 40% -a azt mondja, hogy nem kéri az oltást, még akkor sem, ha ingyenes és könnyen beszerezhető.
Még azok számára is, akik szeretnék az oltást, nagy a kérésnek számít, hogy kétszer jelenjenek meg.
Az embereknek emlékeztetnünk kell arra, hogy másodszor is eljönnek. Lehet, hogy kétszer is szabadságot kell venniük a munkából. Lehet, hogy hosszú sorokban kell várniuk – és azt is kétszer. És esetleg kellemetlen mellékhatásokat tapasztalhatnak, például lázat – és azt is kétszer.
Vannak módok ezeknek az akadályoknak a kezelésére, például a mobil klinikák az oltások eljuttatásához az emberekhez, nem pedig fordítva.

„Ezek olyan dolgok, amelyeken gondolkodnunk kell annak biztosítására, hogy tudjuk ösztönözni az embereket, hogy jöjjenek vissza, hogy a lehető legkönnyebben megtarthassák a kétoltásos rendszert” – mondta Dr. Nelson Michael, a Walter Reed Hadsereg Kutatóintézetének Fertőző Betegségkutatási Központjának igazgatója, akit a Warp Speed ​​művelet munkájával bíztak meg.

Michael, aki korábban már dolgozott oltási kampányokon, még így is elmondta, a kihívások nagyon valósak.

„Azt hiszem, ha megadják a közegészségügyi közösségnek ezt a feladatot, akkor megtalálják a módját” – mondta. – De a feladat nagyon nehéz lesz.

Ahmed H. és Anas Modamani

Németország az öt évvel ezelőtti határnyitásra emlékezik. Öt éve hangzott el Merkel kancellár híres mondata: Wir schaffen das, (Megbirkózunk vele). Megbirkóztak? Valójában igen.

Az öt éve érkezettek felének már van állása. A menekült gyerekek 80 százaléka jól érzi magát Németországban, beilleszkedett az iskolai közösségbe. Az ARD esti hírmagazinjában meginterjúvolták azt a szír megekültet, Anas Modamanit, aki a világhírűvé lett szelfit készítette Angela Merkellel. Gazdasági informatikát tanul mint diák, s közben pénztárosként dolgozik egy élelmiszerüzletben. Van lakása, van barátnője, van baráti köre.
Németországot, Berlint tekinti a hazájának, ahol nyugalomban, biztonságban élhet. Van persze bűnözés is a bevándoroltak körében, bár, akárcsak a németországi bűnözés általában, csökken.
Anas Modamani a bevándorlók jelképes alakja Németországban. Nálunk ezt a szerepet Ahmed H-ra testálta az Orbán-rendszer, arra a tulajdonképpen Cipruson élő szíriaira, aki a megafonon szólt a röszkei konfliktus többi részvevőjéhez, követ is dobált, és akit tíz év fegyházra ítélt a magyar bíróság.
Azóta már szabadon bocsátották és kiutasították, bár a kiutasítást nem sikerült végrehajtani, mert nem fogadta be senki. Talán azóta már ez is megoldódott.
Mindenesetre a magyar kormány és médiája a menekültet veszedelmes ellenségként ábrázolja, szemben a némettel, amely segítségre szoruló áldozatnak. Németországban egy ideig növekedtek az ellenérzések a menekültekkel szemben, az utóbbi időszakban viszont már mérséklődnek. Magyarországon a migránsokkal szembeni ellenérzések a rendszer fontos támaszává váltak.

Németország és a Szovjetunió a felelős

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök visszaemlékezve a második világháború kirobbanásának 81-ik évfordulójára Németországot és a Szovjetuniót tette egyedüli felelőssé a II. Világháború kirobbanásáért.

Hitler és Sztálin 1939-ben paktumot kötött, és ebben felosztották egymás között az egész köztük fekvő régiót, így Lengyelországot is, melyet Molotov külügyminiszter  az első világháborút lezáró békék „szörnyszülöttjének” nevezett. A náci Németország csapatai szeptember elsején, a Szovjetunió katonái 1939 szeptember 17-én támadták meg a kétségbeesetten védekező Lengyelországot. Mateusz Morawiecki miniszterelnök újra felrótta a nyugati hatalmaknak, hogy tétlenül nézték Lengyelország pusztulását. A lengyel kormányfő egy olyan kisvárosban mondott beszédet, amelyre a nácik légiereje, a Luftwaffe több száz bombát dobott le, és ezzel több ezer alvó polgár halálát okozta.

Megemlékezés a Westerplatten

Andrzej Duda elnök mondott beszédet azon a Gdansk környéki területen, ahol a náci Németország megindította a második világháborút. Elmondta, hogy Lengyelország náci megszállásának idején több mint hatmillió polgár veszítette életét. A Lengyel Emlékezet Bizottsága szerint a hatmillió áldozat körülbelül fele zsidó volt. A holokauszt ennél több áldozatot követelt Lengyelország területén, ahol a haláltáborok működtek. Ide szállították például Magyarországról is a zsidókat 1944 tavaszán amikor több mint félmillióan kerültek a haláltáborokba Lengyelország területén. Döntő többségüket meggyilkolták.

Brazíliában nem lesz kötelező a Covid-19 védőoltás

Második a világon a vírus halálozások terén a legnépesebb latin-amerikai ország, ahol eddig több mint 121 ezer ember vált a korona vírus áldozatává. Maga Jair Bolsonaro elnök is, aki sokáig elviccelte a járványt, majd megkapta a vírusfertőzést. 

Brazília 346 millió dollárt szán arra, hogy oltóanyagot vásároljon a Covid-19 vírus ellen. Jair Bolsonaro elnök sietett megnyugtatni a közvéleményt: nem lesz kötelező a védőoltás!

Ausztráliában ingyenes lesz és kötelező

Ezt közölte az ország miniszterelnöke. Ausztráliát jóval kevésbé érintette a koronavírus járvány mint Brazíliát, de a konzervatív kormányfő mégiscsak azt szeretné, ha hazája lenne az első, ahol a lakosság 95%-a védőoltást kap a Covid-19 ellen.

A vita világszerte zajlik

Az oltás ellenfelei azzal érvelnek, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a lóhalálában kikísérletezett vakcinák biztonságosak. Másrészt arra hivatkoznak, hogy a lakosságnak csak kis százalékát fertőzi meg a Covid-19 vírus. Ha pedig kevés a fertőzött, azzal elbír az egészségügy – legalábbis a fejlett országokban. Európában az utóbbi hetekben már csak nagyon kevesen halnak bele a koronavírus járványba.

Kínos utóhatások

A vírus fertőzés szövődményei nagyon meggyengíthetik az emberi szervezetet, ezért a túlélők munkaképességét is csökkentik. Jó példa erre Boris Johnson brit miniszterelnök, aki csak félgőzzel kormányoz azóta, hogy felépült a Covid-19 fertőzésből. Hasonló a helyzet Jair Bolsonaro brazil elnök esetében is. Egyes hírszerzői jelentések szerint Kim Dzsong un is átesett a Covid-19 fertőzésen, és azért fogja vissza jelentősen munkatempóját. Észak Koreában hivatalosan nincs Covid-19 járvány, de intenzív küzdelmet folytatnak vele szemben…

Enyedi Ildikó üzenete

Kedves diplomázó diákjaim!

Augusztus 28-án felmondtam a Színház és FIlmművészeti Egyetemen. Azóta fogalmazom nektek ezt a levelet. Elsősorban nektek tartozom magyarázattal. Szerettem volna folytatni veletek mesterszakon a kezdeteknél felépített, öt éves ívet. Sok örömmel tervezgettük osztályvezető társammal, Gigor Attilával, mi férjen majd bele abba a két évbe. Ezt a mesterszakos osztályt már nem áll módomban elindítani.

Nem tudom, mit tennék, ha első vagy másodévesek lennétek – valószínűleg lehajtanám a fejem és maradnék, amíg végeztek. De nem biztos, hogy menne – az ember az egész személyes hitelességével tanít. Mindenesetre, tisztelem és megértem minden kollégámat, aki, hátrasorolva az önérzetét, marad a diákjaival.
Őszintén szólva, ez a harmadik levél, amit írok nektek. Érett egy ideje bennem ez a döntés, de újabb és újabb haladékot adtam, bolond módon reméltem, hogy a józan ész és az egyetemi hagyományok tisztelete mégis nyom a latba és megmarad az egyetemi autonómia, ami nem véletlenül záloga több száz éve a szabad tudományos és művészi alkotásnak, fejlődésnek.
Nem volt jó az elmúlt években folyamatosan érzékelni, hogy ellenszélben dolgozunk, hogy ezen az elvonásokkal mesterségesen csontig éheztetett egyetemen a sok energiával elkészített fejlesztési tervek zöme fiókban marad, ami pedig megvalósul, azt hatalmas energiákkal, szakmai szívességekkel tudjuk fenntartani. Nem volt jó érezni, hogy egyfajta büntetésben vagyunk.
Riasztó volt a bő egy éve kezdődött és szisztematikusan fokozódó rágalom és szidalom hadjáratot átélni, a közös munkánk, teljesítményünk eredményét látatlanban becsmérlő, lesajnáló, semmibe vevő tendenciózus, objektív véleménynek álcázott kirohanásokat hallani, olvasni.

Mint, amikor megindulnak a hajtók az őszi vadászaton. A vad megfeszül, fülel, vár. Aztán kitör…

Elképesztő volt olvasni az azóta sem igazolt vádakat, hogy az Egyetemen ideológiai szempontú oktatás zajlik, majd, ugyanabból a szájból, ugyanezzel a lendülettel egy kifejezetten ideológiai programot meghirdetni. Gyalázkodni, aztán megsértődni, mint áldozat. Kifejteni, hogy a munkánk hányféle értelemben értéktelen, majd negédesen biztosítani, hogy minden marad a régiben, csak egy kicsit kiegészül…miféle becsülete van a kimondott szónak az ilyen ember számára?
Személyesen is felkavaró volt átélnem, ahogy a munkám, amit sok lelkesedéssel végeztem és a tanítványaim teljesítményei, amire méltán lehetnek büszkék, néhány odavetett szóval lenullázódik.

És különösen felkavaró volt, hogy a saját hazámban bárki veszi a bátorságot, hogy majd ő megmondja, vajon elég nemzeti vagyok vagy sem.

Miféle tempó az ilyen?
Szívettépő volt látni az Egyetem vezetésének újabb és újabb kísérleteit a fenntartóval való valódi egyeztetésre. A temérdek munkát, amit beleöltek abba, hogy minden feltétele megmaradhasson a párbeszédnek. Látni, ahogy újra és újra felmossák velük a padlót – és ők, háttérbe szorítva minden normális emberi reakciót, tűrtek, hogy esélyt adjanak annak, hogy ez a nagy múltú intézmény, ahol a nyílt, sokszínű és szabad műhelymunkának a záloga az a demokratikus szerkezet, az az alulról építkező döntésmechanizmus, megmaradjon. Ja, és közben olvasni a sajtóban, hogy az Egyetem vezetősége nem hajlandó tárgyalni…
Hálás vagyok nekik és tisztelem őket, amiért végigcsinálták ezt a lehetetlen feladatot legjobb lelkiismeretük szerint, higgadtan és tárgyszerűen, vállalva azt is, hogy forróbb fejű tagjai a közösségünknek maflának nézzék őket.
És, ugyanilyen szívettépő volt látni a diákokat vitázni, gondolkodni, munkacsoportokba szerveződni, abban a hitben, hogy a szavuk számít, hogy a gondolataikra kíváncsi az Egyetem fenntartója, abban a hitben, hogy azért az a fenntartó számára is világos, hogy ez az egyetem miattuk és értük létezik. Hálás vagyok nekik és tisztelem őket ezekért az erőfeszítésekért. Mindannyian a lényeget védik, védték.
Diákok érkeznek és távoznak, tanárok jönnek és mennek, kicserélődhet mindenki, a lényeg mégsem változik, mert átadódhat egy hagyomány, egy éthosz, és, tulajdonképpen újra és újra, más és más formában, személyekkel ismét megszülethet, mert a döntési mechanizmusok ezt lehetővé teszik. Ennek

őre az egyetemi autonómia.

Ez kapott sebet augusztus 27 én, amikor egy előre aláírt dokumentumot nyomtak az Egyetemet képviselő személy kezébe. Tessék, mától így működtök. Majd a sajtóban megjelent, hogy az Egyetem vezetése nem volt hajlandó egyeztetni. Megküldték előre ezeket a dokumentumokat nekik? Nem. Megismerhették, felkészülhettek belőle? Nem. Az új kuratórium által szignált dokumentum elkészítői figyelembe vették – a fenntartó által kért – az Egyetem vezetőségének több hónapos munkával elkészített ajánlásait? Nem. Még egyszer: egy előre aláírt dokumentum volt náluk. Mégis, őszintén, ez miféle ideája az egyeztetésnek? Számomra valahogy nem annak tűnik.
Kedves diákjaim, nem tehettem mást. Másnap felmondtam. A közös munkát folytatjuk, a diplomafilmeiteket természetesen végigkísérem, ugyanúgy, mintha még mindig itt tanítanék.
Vannak olyan helyek , ahol a szabad munkálkodás elvétele – bár mindig megsínyli az eredmény – nem jár tragikus következményekkel. A mi esetünkben ezzel a lényeg sérül. Akkor is, ha nem szól bele senki abba, mit és hogyan tanítunk és tanulunk. Elég, ha tudjuk, hogy bármikor megteheti.
Talán még mindig nem késő. Talán mégis van annyi becsület a kuratórium tagjaiban, hogy nem akarják, hogy a nevükhöz tapadjon egy ilyen értékes hagyomány megtörése. Talán nekik sem mindegy, hogy a szavuknak milyen hitele van. Talán nem mindegy, hogy hogyan fognak rájuk emlékezni. Ha az egyetemi autonómia feltételei csorbítatlanul teljesülnek, boldogan és azonnal visszatérnék.
Enyedi Ildikó

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK