Hogyan befolyásolta a koronavírus a hitelpiacot? Hogyan reagáltak a piaci szereplők a kialakult helyzetre? Kire milyen hatással voltak a lépések, és ezek hogyan fognak hatni a jövőben? Ezekre a kérdésekre kereste a választ elemzésében a Hitelválasztó.hu.
Mint ismeretes, a koronavírus járvány okozta társadalmi sokk jelentős hatással bírt a pénzügyi-gazdasági területek, így a hitelpiac szereplőire is. Elsősorban munkaerőpiac kedvezőtlen változásai, és az ezzel párosuló gazdasági visszaesés következtében – főként a fogyasztók védelme érdekében – a kormány új szabályozásként bevezette törlesztési moratóriumot. Haladékot adva ezzel az esetleg nehezebb helyzetbe került hitelfelvevők számára, és egyben korlátozva a bankok kamatrésből befolyó nyereségét.
Ezen felül a moratórium végéig (december 31.-ig) maximalizálták egyes hitelek esetében a THM mértékét.
Hogyan hatottak az intézkedések a piacra?
A hiteltörlesztési moratórium elsősorban adósvédelmi szempontok miatt került bevezetésre, mivel a gazdaság – elsősorban a szolgáltatóipar és a turizmus – területén történt visszaesés miatt sokan kerültek váratlanul nehezebb anyagi helyzetbe. A rendelkezés főleg az ő eladósodásuk, és csődhelyzetük elkerülése végett történt, elősegítve pénzügyi stabilitásuk fenntartását. Habár maga a törlesztési moratórium nem is annyira, de az ezzel együtt bevezetett, jelenleg 5,6 %-os THM plafon (5% + mindenkori jegybanki alapkamat) már alaposan befolyásolta a piacot, mivel a bankok nem szívesen nyelték le a komoly, akár 15 %-os kamat veszteséget, ezért sokan közülük vagy felfüggesztették bizonyos személyi hitel termékek (elsősorban hitelkártyák) forgalmazását, vagy szigorúbb feltételekkel szűrték meg az igénylő ügyfeleket.
A lakáshitel piacon nem történt hasonló korlátozás, így ott ez nem okozott visszaesést. Ugyanez igaz, a babaváró és CSOK hitelekre is.
A járvány közvetlen hatása a hiteligénylésekre
A járvány következtében március óta sokak anyagi helyzete hátrányosan változott. Többen – akár ideiglenesen – elvesztették munkahelyüket, mások részmunkaidős foglalkoztatásba kerültek. Így sokan estek ki a potenciális hiteligénylők közül, részben azért, mert a csökkent jövedelem mellett nem engedhetik meg maguknak a hitelfelvételt, másrészt pedig azért, mert az esetleges új munkahelyen legalább 3 hónapos munkaviszony szükséges ahhoz, hogy valaki hitelképes legyen, nem is beszélve arról, hogy próbaidősöknek sem szívesen folyósítanak hitelt a bankok, emiatt akár 6-9 hónap munkaviszony is szükséges lehet ahhoz, hogy munkakezdés után hitelt igényelhessünk.
Mindemellett a pandémia pszichés gazdasági hatása, hogy a társadalom egy része biztonsági életmódra rendezkedik be, így a nem feltétlenül szükséges beruházásait – a fogyasztási hitelek zöme ilyen – elhalasztja, illetve pénzügyi téren is inkább tartalékolásra rendezkedik be. Minimális szinten ez is csökkenti a hiteligénylők számát, ennek következtében arányosan csökken a fogyasztás, befolyásolva így – igaz kis mértékben – a gazdasági növekedést.
Mit mutatnak a számok?
Az utóbbi időszak statisztikái szerint a megtakarítások drasztikusan nőttek: 2 hónap alatt 560 milliárd forinttal nőtt a lekötés nélküli bankbetét állomány, és ez a szám egyértelműen arra mutat, hogy a lakosság a jelenlegi, némileg kiszámíthatatlan gazdasági tendenciákat látva tartalékolásba kezdett, méghozzá könnyen hozzáférhető (likvid) tőke formájában.
Nem meglepő módon a hitelezési oldalon a lakáshitelezés 5, a személyi hitelezés a 2 évvel ezelőtti szintre esett vissza.
A lakáshitelek 28 %-kal 61,92 milliárd forintra, a személyi kölcsönök májusban 66,5 %-kal 18,68 milliárd forintra estek vissza az előző évi adatokhoz képest. Míg az első szám magyarázható egy általános lakáspiaci visszaeséssel, addig utóbbi fő oka a növekvő megtakarítások mellett az is, hogy a rendkívül alacsony kamatrés miatt a banki hitelkínálat ezen a piacon visszaesett.
Érdekes viszont, hogy a személyi kölcsönök iránti érdeklődés azonban nem változott nagy mértékben. A lakáshitelek piacán THM tekintetében nem történt kormányzati beavatkozás, mivel itt a kamatlábak már hosszabb ideje a személyi hiteleknél limitált maximális kamatszint alatt vannak (lakáshitelek már jelenleg 3,5%-tól elérhetők), ezért ezen a piacon nem számolhatunk kínálati visszaeséssel, a bankok részéről a lakáshitel ajánlatok továbbra is korlátlanul elérhetők. További meglepő adat, hogy a CSOK igénylés 84 %-kal növekedett az OTP adatai alapján. Ebben feltehetően nagy szerepe van a tavaly júliustól igényelhető falusi CSOK-nak is. A Babaváró hitel esetében viszont a termék megjelenése óta 28.7 %-os visszaesést láthatunk.
A használtautó piacon felvett hitelek esetében stabilizálódás tapasztalható: bár az előző évi adatokhoz képest 10%-os visszaesés keletkezett, de az április mélyponthoz viszonyítva 61 %-os növekedés látható, talán azért is, mert a használt autók ára és az átírási költségek akár teljes mértékben fedezhetők személyi kölcsönből, magáncélra lízingelni pedig már nem éri meg.
Míg a lakáshitelek kisebb fokú visszaesése az ingatlanpiac lassulását és az árak minimális csökkenését okozza, addig a személyi hitelek drasztikus csökkenése a fogyasztási cikkek kereskedelmének kis arányú csökkenését idézheti elő, az így csökkenő kereslet viszont negatív hatással lehet a gazdaság teljesítményére, ezáltal a GDP-re is.
Az, hogy a lekötés nélküli betéti állomány ilyen mértékű növekedése után mi várható, még nehéz megjósolni. Egyrészt, ha a járványhelyzet elhúzódik, az emberek biztosan nem kezdenek el költekezni, sőt ez az állomány még duzzadhat is. Másrészt a bankok nem nyújtanak olyan opciókat, amelyek befektetésre ösztönöznék a lakosságot: gyakorlatilag elenyésző hozamokra köthetjük le pénzünket. S hogy mi lesz ezzel a felhalmozott tőkével, ha visszaáll a világ rendje, az még megjósolhatatlan.
Miként hat a moratórium a zsebünkre hiteleinknél?
Az viszont sokakat érdekel, mi lesz a moratórium anyagi hatása egyes hitelek esetében, mert bár – előreláthatólag – 2020. december 31.-ig nem kell törlesztenünk, azonban ennek következtében a hitelszerződések futamideje meghosszabbodik. Felmerül tehát a kérdés jobban, vagy rosszabbul járunk így, és ha igen, akkor mennyivel.
Ha példaként veszünk egy 5%-os kamattal, 20 éves futamidőre felvett lakáshitelt, akkor a hátralévő futamidőt tekintve 5 évnél kb. 1 %-kal, 10 évnél kb. 2 %-kal, 15 évnél kb. 3%-kal kell majd többet visszafizetni.
Jövőbeni reálértéken számítva azonban ez nem feltétlenül jelent ekkora százalékos költséget, mivel például a 15 év múlva visszafizetendő +500 ezer Ft megfizetése mai érteken, évi 3 %-os pénzromlással számolva 320 ezer forintnak felel meg.
Személyi hitelek esetében a kamatok jóval magasabbak, viszont a futamidő rendszerint rövidebb.
Ha megnézünk egy olyan hitelt, amelyet jó másfél éve, 7 éves futamidőre vettek fel 12 %-os kamattal, (tehát kb. a futamidő negyedénél tartunk), azt látjuk, hogy kb. 7-7,5 % kell majd többet visszafizetnünk a teljes, meghosszabbított futamidő végén, ez jelenértékre számolva kb.6,2 %-os költségnövekedést jelent.
Mindkét esetben azonban vegyük figyelembe azt a nyereséget, hogy most 9 hónapnyi törlesztőrészlet összege maradhat a zsebünkben, amit bármire költhetünk, vagy befektethetjük, esetleg tartalékot képezhetünk belőle.
Vegyük figyelemben, hogy minden itt leírt számítás elsősorban tájékoztató jellegű, és a számítási feltételek is megváltozhatnak, ha…
De mi történik, ha…
Bár a jelenleg érvényes kormányrendelet értelmében a törlesztési moratórium 2020. december 31.-ig van érvényben, de ne felejtsük el, hogy ez nem kőbe vésett határidő, mivel a moratórium meghosszabbítható egy esetleges kormánydöntéssel! És hogy ez mennyire elképzelhető, arra Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter is sejtelmesen utalt az augusztus 28.-i Kormányinfóban.
Senki nem tudja ugyanis megmondani, meddig is tart majd a járványhelyzet, meddig kell korlátozásokat bevezetni, és mi várható január 1. után akár egészségügyi, akár gazdasági területen.
Mint ahogy arra is csak tippelni lehet, hogy egy esetleges meghosszabbított moratórium hogyan hat majd a bankszektorra, a fogyasztóbarát személyi hitelek bevezetésére, és nem utolsó sorban a lakosság anyagi jövőjére. A téma nyilvános napirendre hozatala nem véletlenül csúszik, hisz egy elhúzódó válság beláthatatlan következményeket vonhat maga után, és pont a pánikkeltésre nincs szükség most. Az azonban szinte biztos, hogy a kormány és a bankszektor képviselőinek, amennyiben rövid időn belül kedvező folyamatok nem következnek be a pandémiát illetőleg, hamarosan kemény tárgyalásba kell kezdeniük a jövő biztosítása érdekében.
