Featured

Csodák nincsenek, csak csodálatos teljesítmények

A világjárvány elején, amikor egyes tudósok azt jósolták, hogy koronavírus elleni vakcina 12-18 hónapon belül elérhető lesz hozzáértők csak  forgatták a szemüket.

Az új betegségek elleni oltások nem készülnek el 12-18 hónap alatt. Évekbe telik.
Már 40 éve azt jósolják, hogy egy HIV/AIDS ellenes vakcina elkészítésének küszöbén állunk. Ez az optimizmus, ez a rendíthetetlen tudományba vetett töretlen hit a hajtóereje minden új kutatásnak…

Eltelt nyolc hónap. Nincs vakcinánk.

Donald Trump elnök állandó megnyugtatása ellenére rendkívül valószínűtlen, hogy az amerikai elnökválasztás napjáig vakcinával merne előrukkolni bárki, legalábbis nem olyan jó, szilárd, megbízható adatokkal, amelyek azt mutatják, hogy egyszerre biztonságos és hatékony.

Mára igencsak egyöntetű a szakemberek véleménye, hogy széles körben elérhető oltóanyag piacra kerülése egészen a következő év elejéig eltart.

De mára már nem szerforgató állítás, hogy hónapokon belül elkészül.

Elképesztő teljesítményt láthattunk az elmúlt nyolc-kilenc hónapban. A kutatók képesek voltak az egész tudományos világ összefogásával olyat alkotni, amelyre korábban azt hittük lehetetlen.

Sok előre nem látható probléma még adódhat – mint az Oxford-AstraZeneca tesztelésének közelmúltbeli rövid leállása -, de mindez mit sem változtat azon, hogy több mint fél tucat  hatékonynak ígérkező oltóanyag van, amelyek közül hárommal már előrehaladott (III. fázisú) klinikai vizsgálatokat végeznek.

Talán egyik sem fog működni, vagy talán kevésbé lesz hatékony, mint reméltük. Ezek valódi lehetőségek, amelyeket tudomásul kell vennünk és készülnünk kell, hogy több terápiás kutatással a kipróbált közegészségügyi intézkedésekkel is hatékonyan védekezzünk, olyanokkal, mint a tesztelés és az érintkezés nyomon követése.

De minden egyes nappal közelebb kerülünk az oltóanyaghoz

Az eredmény részben a kutatócsoportok odaadásának és elkötelezettségének, kemény munkájának és hatalmas tudásának köszönhető egészen a laboratóriumi asztaltól a klinikai tesztelésig. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a koronavírus nem mutálódott olyan mértékben, hogy a tudósoknak el kellett vetniük az egyik hipotézist vagy oltási célt a másik után.

A Covid-19 még mindig Covid-19

Az oltás nem varázslat. Ez a betegség egy ideig velünk lesz, még akkor is, ha oltást kapunk. Lesznek disztribúciós hibák, ellátási hiányok, hibák – és félelmek és összeesküvés-elméletek. A legjobb esetben az emberek milliárdjainak immunizálása a világon időbe telik.

De egy vakcina, még akkor is, ha az elsők nem olyan erősek, mint szeretnénk, segíthet a vírus visszaszorításában, a halálozások csökkentésében. Ezt megkönnyítheti a közegészségügy utasításainak szigorú betartása és betartatása.

És bár egy oltóanyag feltételezve, hogy egy vagy több érkezik, nem közvetlenül politikai ígéretek, vagy egyetlen elnök sajátos nemzeti képessége vagy fellépésének következménye, de bármennyire nem szeretjük Trump elnököt az is igaz, hogy a Warp Speed had​​művelettel a Fehér Háznak eddig többnyire igaza volt.

A Trump-adminisztráció támogatta a vakcinakutatás előmozdítását, és pénzt adott az ipar számára a gyártás megkezdéséhez.

Az összes állítás és viszontkereset arra vonatkozóan, hogy mikor készül el az oltóanyag, és mennyire biztonságos lesz – némelyek magától Trumptól származnak -, a rendszeres oltásellenes érzelmeken túlmenően nagy nyilvános tétovázást váltottak ki.

Joe Biden azt mondta:

„Bízom az oltásokban, bízom a tudósokban, de nem bízom Donald Trumpban.”

Jól hangzik, de ez már tisztán politika.

Amerikai pénz menti meg a válságban levő európai fociklubokat?

Az angol Premier League 650 millió dollárt veszített a Covid-19 járványon – állapította meg a Deloitte. A Barcelona elnöke, Josep Maria Bartomeu elmondta: 200 millió euró a veszteségük. Eddig. Egy amerikai dollár milliárdos ezt a helyzetet akarja kihasználni és másokat is erre buzdít.

Egyszerre két Premier League klubbal folytat tárgyalásokat Joseph DaGrosa Jr. A dollármilliárdos és a Kapital Football Group elnöke. Befektetés szempontjából az angol bajnokság a csúcs – magyarázta a CNN tudósítójának. „Az egész világon ezt nézik, ha minőségi focit akarnak látni. Ezért ennek van a legnagyobb elismertsége.” A dollár milliárdos célja az, hogy a megvásárolt klub köré üzleti hálózatot építsen ki éppúgy mint a Manchester City. Amely létrehozta a City Football Groupot a futballcsapat üzleti háttereként. Ugyanilyen szerepet kíván játszani a Kapital Football Group is. Az sem baj, ha a futball klub veszteséges: „minket nem érdekel, ha a futball klub pénz veszít – különösen, ha ezt a koronavírus válság idején teszi. Mi megértjük, hogy a világ változik, de azt gondoljuk: ha a futball csapat a pályán sikeres, akkor abból előbb vagy utóbb pénzügyi siker is lesz!” Az amerikai milliárdos ért azért a focihoz is: „nekünk fontos, hogy milyen a klub vezetése, ki az edző, de még fontosabb az infrastruktúra. A fiatalok nevelése. Van-e a klubnak sikeres futball akadémiája?” – nyilatkozta a CNN sport rovatának.

Válság idején kell vásárolni

Joseph DaGrosa Jr. először Franciaországban próbálkozott: megvette a Bordeaux első osztályú csapatát, de azután el is adta. Utána a Newcastle következett volna Angliában, de az utolsó pillanatban meghiúsult a futball klub eladása. Azóta viszont beütött a Covid-19 vírusjárvány és nyomában a válság: a futball stadionok üresek. A kluboknak hiányzik a jegybevétel, sok mérkőzés elmaradt. Így aztán az amerikai befektetők pénze ma már jobban érdekel mindenkit Európában. „Ez egyedülálló alkalom, hogy olcsóbban vegyük meg a klubokat. Ami ennél is fontosabb: a játékosokat is olcsóbban lehet megszerezni ilyenkor. A kluboknak ugyanis égetően szükségük van pénzre, ezért kénytelenek engedni a játékosok árából is.”

A minta a City Football Group

Ez tíz éve jól működik. Abu Dhabi uralkodója, Manszur sejk 2008-ban vette meg a Manchester City-t, amely mostanában a legjobbak között van a Premier League-ben. A pénzügyi háttér csoport pedig ugyancsak nyereséges. Újabb futball klubokat vásároltak az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban, Spanyolországban, Indiában és Uruguayban. A sikerre mások is felfigyeltek: a China Media Capital 13%-os részesedést szerzett 400 millió dollárért. Egy amerikai befektető csapat, a Silver Lake 500 millió dollárért 10%-os részesedést vásárolt.

„Az ötlet az, hogy diverzifikálják a bevételeket, és egyidejűleg egységes üzleti modellben működjenek” – hangsúlyozza Joseph DaGrosa Jr. dollármilliárdos befektető, aki a CNN sportnak nyilatkozott.

1553

Ennyi menekült befogadásáról döntött a német kormánykoalíció a görög szigetekről. Nem kerek szám, hanem konkrét családok, és nemcsak Leszboszról, hanem más szigeteken levő táborokból is.

Kompromisszum ez a szociáldemokraták és a CDU-CSU között. Az SPD több ezer menekültet szeretett volna fogadni, Seehofer belügyminiszter korábban csak százötvenet. Ennél több menekültet csak közös európai megoldás keretében vállalt volna. Csakhogy a CDU képviselőinek egy csoportja is a Moria tábori tűzvész után több menekült átvételét szorgalmazta.
Az ellenzéki pártok bírálják a kormánykoalíció kompromisszumos döntését. A zöldek és a Baloldal szégyenletesen kevésnek mondja a címben szereplő számot, az FDP (a liberálisok) nem helyeslik, hogy a német kormány nem várt addig, amíg közös európai vállalás történik, a szélsőjobboldali AfD viszont a menekülteknek szóló meghívásnak tekinti, és ekként utasítja el a döntést. Vagyis azt az álláspontot képviseli, amit a menekültügyben az Orbán-kormány képvisel 2015 óta.
A német kormány tehát nem fordított teljesen hátat 2015-ben követett humanista álláspontjának, vállalta az EU-tól függetlenül is menekültek fogadását, de csak korlátozottan. Még mindig a legtisztességesebb európai kormány, európai parlamenti többség.

Magyarország jelenlegi kormánya pedig a legtisztességtelenebb.

A mentőcsomag túl fontos ahhoz, hogy a jogállamisághoz kössék

Az Európai Parlament össze akarja kötni a válságkezelő mentőcsomagot a jogállamisággal, melyet Brüsszel szerint Magyarországon és Lengyelországban megsért a kormány.

A liberális Die Zeit véleménye az, hogy a pénzt, melynek a kiosztása sürgős, nem lenne jó politikai feltételekhez kötni, mert egész Európa egy óriási válság kellős közepén van. Minden bizonnyal ez Angela Merkel kancellár véleménye is, aki a vonakodó német elittel elfogadtatta a mentőcsomagot.

„Most nem késtünk el, időben döntöttünk a mentőcsomagról!”

– büszkélkedett joggal a brüsszeli bizottság elnökasszonya. Csakhogy a döntést még jóvá kell hagynia nemcsak az Európai Parlamentnek, de a tagállamok parlamentjeinek is. Ez zsarolási potenciált jelent Lengyelország és Magyarország kormánya számára.

Az idő pénz – ez még soha ennyire nem volt igaz. Ezért most a két renitens tagállam jogállamisága másodrangú kérdés. Különben pedig az autokrata rezsimek nem állnak jól – mutat rá a Die Zeit, amely felidézi Románia egykor erős emberének a bukását. Dragnea úgy irányította Romániát mint Kaczynski Lengyelországot. Még azt is el tudta érni, hogy egyik fő ellenfelét, Laura Codreanu-Kövesi korrupcióellenes főügyészt menesszék Bukarestben.

Most viszont mi a helyzet?

Dragnea börtönben míg Laura Codreanu-Kövesi az Európai ügyészség vezetője. Vagyis az idő egyáltalán nem biztos, hogy a jogállamiságot tudatosan megsértő populista rendszereknek dolgozik – véli a liberális Die Zeit.

A kínai vakcina novemberben már tömegesen alkalmazható

  • A klinikai vizsgálatok zökkenőmentesen haladnak, és folynak az előkészületek a tömegtermelésre – mondja Wu Guizhen, a CDC biológiai biztonsági vezető szakértője

  • Wu magát oltotta be még áprilisban és azóta is nagyon jól van

A kínai emberek számára már novemberben, de legkésőbb decemberben elérhetővé válnak a  koronavírus  elleni védőoltások – állítja a Kínai Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ (CDC) vezető tudósa.
A klinikai vizsgálatok oltóanyagjelöltek zökkenőmentesen haladnak, és előkészületeket tettek a tömegtermelésre – mondta Wu Guizhen a CCTV állami műsorszolgáltató hétfő esti műsorában.

„Csatlakoztam a kísérleti csoporthoz, és áprilisban beoltottak egy koronavírus ellenes vakcinával” – mondta Wu. „Nagyon jól éreztem magam az elmúlt hónapokban, semmi rendellenes,  még helyi fájdalmat sem okozott a beadás után.”

A Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, világszerte több mint 30 oltójelölt vesz részt klinikai vizsgálatokon. A harmadik fázisba jutott kilenc vakcinából  ötöt Kínában fejlesztettek ki.
Wu elmondta, hogy optimista az oltóanyag-jelöltek hatékonyságával és biztonságával kapcsolatban.

„Arra számítunk, hogy egy-három évig hatékonyak maradnak … [de] az eredményeket hosszabb ideig kell megfigyelni.”

Wu szerint a szakértők kellően felmérték a különböző gyártók termelési képességeit.

„Két gyártó már elnyerte a jóváhagyást, és egy harmadik értékelése folyamatban van” – mondta.

Zheng Zhongwei, a Nemzeti Egészségügyi Bizottság tudományos és technológiai fejlesztési központjának igazgatója a múlt hónapban sugárzott CCTV-interjúban elmondta, hogy Kína egy helyben előállított Covid-19 vakcinajelölttel  még júliusban beoltottak kiválasztott munkavállalói csoportokat, beleértve az egészségügyi személyzetet és a határellenőrzés tisztviselőit.

Elmondta, hogy az oltási programot olyan személyekre is kiterjesztik, akik a közlekedési és szolgáltató iparban, valamint a nedves piacokon dolgoztak, azzal a céllal, hogy létrehozzák az „immunitás gátját”.

A kezdeti dózist kapók egyike sem számolt be lázról, és csak kevesen jelentkeztek mellékhatásokkal

– mondta.

Az a hír, miszerint két hónap múlva kapható oltóanyag Kínában, azután érkezett, hogy a WHO hétfőn figyelmeztetett a fertőzések esetleges újbóli megjelenésére októberben és novemberben, miután vasárnap az egész világon csaknem 308 000 új esetet jelentettek, az eddigi legmagasabb napi összesített érték.

„Az együttműködés nagyon fontos a járvány globális visszaszorítására”

– mondta Wu.

Xi Jinping kínai elnök a WHO májusi ülésén ígéretet tett arra, hogy bármely Kína által kifejlesztett Covid-19 oltóanyag „globális közjó” lesz, és minden nemzet számára elérhetővé válik.

Peking felajánlotta, hogy egymilliárd dolláros hitelt nyújt latin-amerikai és karibi országoknak, hogy segítsen nekik az oltások kifizetésében, és kijelentette, hogy a Mekong folyó országai – Kambodzsa, Laosz, Mianmar, Thaiföld és Vietnam – és az afrikai nemzetek az elsők között kapják meg a vakcinát.

Annak ellenére, hogy Peking bizakodik termékei iránt, Anthony Fauci, az Egyesült Államok legfőbb fertőző betegségeiért felelős tisztviselője szerint nem valószínű, hogy Amerika Kína vagy Oroszország által kifejlesztett vakcinákat használna, mivel szabályozási rendszereik sokkal átláthatatlanabbak, mint a nyugati országokban.

A helyzet kényszerei

Az idén őszelőn a magyar társadalom minden szegmense válságban van, miközben a kormánypártok és a keresztény-illiberális kormány képviselői és hírszolgáltatása harsogva sorolják az egész világot lenyűgöző sikereink sokaságát. A kivéreztetett egészségügyi rendszer a járvány terheivel súlyosbítva a működőképesség határán létezik. Az oktatás az alsó tagozatoktól az egyetemekig …!

Az ellenzéki önkormányzatok inognak a kormány csapásai alatt, a kormánypártiak a fű alatt külön támogatáshoz jutnak, de az egész rendszer hovatovább összeomlik. Fegyverkezünk eszelős összegekért, jóllehet az országunkat érintő tényleges biztonsági fenyegetések ennek módját és eszközeit nem indokolják. Viszont nem segítünk a milliónyi nyomorgón és a tartósan munkanélkülieken.

Közben pedig vészesen megbillent az államháztartás egyensúlya, ismét külföldről kell kölcsönöket felvennünk, mert az ország gazdasági teljesítménye és jövedelme zsugorodik, a vírus elleni gazdasági védekezés jegyében hozott intézkedések jószerint hatástalanok, és a kormány ostobaságokra fecsérel tíz-húsz-százmilliárdokat!

Ráadásul a további gazdasági visszaesésnek komoly esélye van.

Közben pedig az MTA, az Index, az SZFE, a Klubrádió esete és más rémtörténetek annak igazolásai, hogy pártunk és kormányunk sziklaszilárdan halad a nagy nemzeti pöcegödör irányába.

És akkor?

„Akkor nemesb e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét, s nyilait, vagy kiszáll tenger fájdalma ellen…“

Ezen a hamleti kérdésen szerintem immár túl vagyunk. Irányt kellene váltani! Helyesebben:

irányt kell váltani! Még pontosabban kormányt és rendszert kell váltani!

No, idáig bárki demokrata, hazafiúi lélek eljuthatott, aki a mindennapok során a bőrén érzi a Fidesz és a kormány áldásos működését, és legalább valamelyest tájékozott közügyekben. A továbbiakat illetően a bölcs véleményformálók és a hatalom megszerzésére ácsingózók, nemkülönben a haza önzetlen megmentőinek mezében harcba induló közszereplők sokasága csak tétován botorkál a célravezető módszerek és eszközök kiválasztásakor.

E tétovaság mögött sokszor sejthető a rejtőző szándék:

„a mi politikai csoportosulásunk, főként pedig a mi jelöltünk legyen, lehet az egyesült ellenzék vezető ereje és majdani miniszterelnök-jelöltje.“

Ami a jelenleg még nagyon kesze-kusza állapotban levő ellenzék és a választók számára eddig világos: minden választókerületben egyetlen közös jelölt lesz. És előválasztásokat tartanak majd mindenütt, ahol kell, de hogy hol mindenütt, az még kérdéses. Formálódik egy közös program. Ennek tartalmát egyelőre ne feszegessük, de bizonyára érdekes lesz, mert a programalkotók között helyet kap majd a jobbközép nemzeti hitvallású Jobbik, a balliberális DK, a liberális-zöld Momentum, a magát a munkavállalók pártjának hirdető balos MSZP és egy sor kisebb párt és csoportosulás képviselője, valamint a szakértők.

Churchill is parolázott Sztálinnal, sőt elmondta, ha sikerülne szövetséget kötni Belzebubbal, alighanem szólna néhány jó szót a pokolról az alsóházban.

Szanyi, Thürmer, valamint Toroczkai  követői biztosan kimaradnak ebből a csapatból valamint a kamupártok tucatjai, amelyek a Fidesz zsoldjában állva igyekeznek megosztani a választókat.

Ördög tudja, hol tart most a folyamat, talán maguk a résztvevők sem tudják. A választók alighanem világosabban látnak. Világosan látják a helyzet kényszereit, vagyis az ország állapotát, a kormány és a rendszer leváltásának kényszerét, amely csak a szervezett és tartalmi együttműködés révén lehetséges 106 közös jelölt, közös program, közös vezető révén.

2018. évi voksolás előtt Bokros Lajos egymás iránti türelmet kért az ellenzéki pártoktól a , de senki nem hallgatott rá.

A kényszerű összhang megteremtésének igénye most is érvényes lenne legalább a győzelem után az első-második évig, ameddig a fideszes romhalmazt eltakarítják, és újjáépítik a jogállamot, a gazdaságot, a nagy elosztási rendszereket és az Unióval fenntartott kapcsolatokat.

Ha egyáltalán lesz győzelem. Mert a kényszereket mihamarabb fel kell ismerni, el kell fogadni, s alkalmazkodni kell hozzájuk! Tűrni pedig nem kell, ami tűrhetetlen – írta valaha TGM!

Növekvő egyenlőtlenséget hoz a pandémia világválság

Ki nyer és ki veszít a a Covid-19 járvány nyomán kialakult válság idején? A reálgazdaság lent, a tőzsdei árfolyamok fent. Vajon miért ? Erről közölt érdekes tanulmányt a Project Syndicate portálon Michael Spence. A Nobel díjas professzor a Stanford egyetemen tanított vagyis az informatikai gazdálkodást igen közelről ismeri.

Az információ hatalom, annak birtoklása és ellenőrzése jelenti a jövőt. Márpedig a tőke piacokon ezt díjazzák a befektetők. Ezért futottak fel az informatikai óriások – érvel a szerző hangsúlyozva, hogy az S&P 500-as index cégei közül azok szerepelnek jól a vírus pandémia idején, ahol az egy dolgozóra számított informatikai tartalom magas. Ahol alacsony, azok a cégek folyamatosan leértékelődnek. Legkevesebb két oka van ennek: az egyik az, hogy a pandémia – különösen az elzárás időszakában – felgyorsította a digitalizáció folyamatát. A másik az, hogy a reálgazdaságban a munkaintenzív ágazatok jórészt pihenőre kényszerültek. Jó példa erre a légiforgalom és a repülőgépgyártás, amely padlót fogott a vírus válság idején, és csak évek múlva reménykedhet abban, hogy visszanyeri a válság előtti formáját.

A jegybankok szerepe

A Federal Reserve Board és általában a jegybankok azért árasztják el pénzzel a piacot, hogy megkönnyítsék az államnak a Covid-19 világjárvány kezelését. A hihetetlenül alacsony kamatlábak ösztönzik a tőzsdei árfolyamok emelkedését, de azt nem magyarázzák meg, hogy miért van az ágazatok között olyan nagy különbség?! A munkaintenzív ágazatok szenvednek leginkább – elég csak a turizmusra és a vendéglátásra utalni. Ezek a cégek annyira mélypontra kerültek, hogy képtelenek saját erőből felfogni a válság sokkhatásait. Ezért érdemes megfigyelni, hogy kiknek a kezében összpontosul a részvény pakettek zöme?! Olyan cégek tulajdonosi köre ez, melyek a válság nyertesei közé tartoznak. Az informatikai cégek viszonylag kevés alkalmazottal produkálnak eredményt, ezért a befektetők számára vonzerőt jelenhetnek.

Növekvő egyenlőtlenség

Ezt jósolja a Nobel díjas professzor, aki a munkaerő piaccal kapcsolatban sem igazán derűlátó. Arra mutat rá, hogy a jelenlegi helyzetben egyetlenegy index sem tudja önmagában bemutatni azt, hogy mi is zajlik valójában a piacokon? Valójában az indexek gyakran inkább elhomályosítják az összképet, melyet egy olyan trend jellemez, amely már a pandémia előtt is megindult: tovább növekednek az egyenlőtlenségek, mert miközben a tőkejövedelmek dinamikusan emelkednek addig a munkajövedelmek stagnálnak vagy reálértékben még csökkenhetnek is. Ráadásul, ha a tőkepiac azt díjazza, hogy minél kevesebb embert alkalmazzanak, akkor a munkaintenzív ágazatok képessége, hogy felszívják a munkaerőt a válság végén, erőteljesen csökkenhet. A gazdasági és technológiai haladás gyümölcseiből ezért nemigen jut majd a jövőben a munkaintenzív ágazatok dolgozóinak vagy azoknak , akik a válság után ott szeretnének elhelyezkedni – állapítja meg a Nobel díjas professzor.

Milliárdokért kínozzák az embereket

A gyógyszermentes pszichiátriai kezelés akár jobb eredményeket produkálhat, mint ha gyógyszerekkel tömik a pácienseket – erre a következtetésre jutott egy, a BMC Psychiatry című folyóiratban megjelent friss tanulmány.

A kutatók egy norvég kezdeményezést vettek górcső alá, amely azt vizsgálta: előnyére szolgál-e a pácienseknek, ha választást kínálnak nekik a terápiában, beleértve a gyógyszermentes verziót is. Mindeközben Magyarországon milliárdokat költünk ezekre a tudatmódosító szerekre, úgy, hogy szedésük sokszor erővel van a páciensekre kényszerítve.

A közhiedelemben sokféle elképzelés élhet arról, hogy mit lehet tenni egy zavart elméjű emberrel. Legtöbben talán egy zárt osztályt gondolnának megfelelő helynek számukra, ahol vagy helyrehozzák őket valamiféle „gyógyszerekkel”, vagy ott töltik életük hátralévő részét.

A gyakorlat nem áll túl messze ettől a képtől. Sokan valóban nem szabadulnak ki az ellátórendszerből, még akkor sem, ha nem egy zárt intézmény falai között töltik napjaikat, hanem szabadon élhetnek saját otthonukban. Az viszont szinte borítékolható, hogy folyamatosan szedniük kell egy bizonyos típusú pszichiátriai szert: az antipszichotikumokat.

Ez szolgálhat magyarázatul arra, hogy miért fizetett ki a társadalombiztosító közel 17 milliárd forintot az antipszichotikus szerekre a tavalyi évben Magyarországon – ez nagyságrendileg 100 ezer ember teljes évi adagjának felel meg.

Talán még így is rendben volna a dolog, ha ezek a szerek tényleg segítenének a „skizofréneken”, meggyógyítanák őket, vagy legalább teljes életet tudnának élni. Azonban bármilyen lelkesen is hangoztatják ezt a pszichiáterek, a valós helyzet eléggé messze áll ettől.

Gondolhatnánk, hogy az antipszichotikus szerek gondosan fejlesztett hatóanyagok, és kíméletesen rendbe teszik a betegek idegrendszerét. Ez volna talán az ideális kép. Ám a valóság sokkal inkább az, hogy ezek a kemikáliák nemes egyszerűséggel elnyomják az agy vegyi folyamatait, egyfajta „kémiai kényszerzubbonyként”, így egyebek között a pszichotikus tüneteket is képesek minimalizálni.

A mentális egészségügyben ma jóformán kizárólag tudatmódosító szerekkel és elzárással „kezelik” a pszichotikus tüneteket, gyakran akár a páciensek élete végéig. Ám még ennél is elkeserítőbb, hogy az esetek jelentős hányadában ezt akaratuk ellenére teszik az emberekkel. Az efféle kényszerkezelések pedig számos esetben rémálomszerű élményeket okoznak az ellátottaknak.

Mindezt az teszi igazán tragikussá, hogy valójában egyáltalán nem volna szükség ilyen eszközökre a „gyógyításhoz”. Erre élő bizonyítékul szolgálnak azok a

Norvégiában működő pszichiátriai intézmények, ahol a betegnek megadják a döntési szabadságot: választhat a tudatmódosító szerek és a gyógyszermentes pszichoterápia között.

Ez a megközelítés végre szakít azokkal az elnyomó gyakorlatokkal, hogy a „kezelés” érdekében figyelmen kívül hagyják a betegek emberi jogait.

A BMC Psychiatry nevű folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint ezzel a módszerrel jelentősen hatékonyabban kezelhetőek a pszichotikus állapotok, sőt, az eredmények végre túlmutatnak a tünetek enyhítésén.

A tanulmány írói felmérést végeztek az ellátottak körében, és egyöntetűen pozitív visszajelzéseket kaptak azok között, akik maguk választhatták meg, milyen kezelésben akarnak részesülni. Nem is csoda, hiszen ezáltal a betegek megőrizhetik emberi méltóságukat, és gyakorolhatják emberi jogaikat, ami már önmagában is elősegítheti a javulást.

Az első ilyen intézményeket a norvég Egészségügyi Minisztérium utasítására hozták létre annak szellemében, hogy a betegek szabadon eldönthessék, akarnak-e antipszichotikus szereket szedni, vagy a gyógyszermentes terápiákat vennék inkább igénybe. Ugyanakkor egy ilyen intézményben az ellátottaknak arra is lehetősége nyílik, hogy a régóta szedett pszichiátriai szereket szakértői segítséggel elhagyhassák. Ezzel pedig egy olyan hiánypótló szerepet töltöttek be, ami rengeteg, mentális problémákkal küzdő ember életét mentheti meg.

A Medical Online nevű szaklap korábban ismertetett egy 2014-es tanulmányt, amely az antipszichotikumok hosszú távú hatásait vizsgálta. Kevesen gondolnák, hogy ezek a szerek amellett, hogy elnyomják a pszichotikus tüneteket (hallucináció, paranoid téveszmék stb.), rendkívül kellemetlen, olykor visszafordíthatatlan mellékhatásokat is okoznak. Egy ismert amerikai pszichiáter, Dr. David Healy szerint ezek a szerek „a legkellemetlenebb élményeket képesek okozni, amiket egy ember átélhet.”

Ebbe beletartoznak a kényszeres mozgások, izomgörcsök, az arc izmainak irányíthatatlan rángásai, amelyek olykor a szerek elhagyása után sem múlnak el. Az efféle mellékhatások miatt ezek a szerek ahelyett, hogy megelőznék az öngyilkosságokat, egyenesen belehajszolhatják a betegeket saját életük kioltásába.

Healy kutatásai szerint a skizofrének körében 100 évvel ezelőtt nem volt több az öngyilkosság a társadalmi átlagnál, napjainkban viszont minden tizedik skizofrén megöli magát.

Ráadásul az eredmények szerint azok, akik abbahagyják a pszichiátriai szerek szedését, kétszer nagyobb eséllyel nyerik vissza korábbi képességeiket, mint azok, akik tovább szedik a szereket.

Kérdés, hogy vajon kinek éri meg évi 17 milliárd forintot költeni olyan módszerekre, melyek mérhetetlen kínok között tarthatják hazánk lakosságának 1%-át, miközben élő példákat láthatunk arra, hogy a mentális zavarok tudatmódosító szerek nélkül is hatékonyak kezelhetőek. Tablettákkal és injekciókkal az emberek jó eséllyel életük végéig a rendszer rabjai maradnak. A beszélgetéseken alapuló módszerek segítségével viszont visszatérhetnének régi életükhöz, és újra a társadalom hasznos tagjai lehetnének.

Hosszú távon nem tűnik kétségesnek, melyik megoldás hozná a legtöbb hasznot a közösség számára. A norvég példa alapján nem elérhetetlen egy olyan mentális egészségügyi rendszer, ahol senkinek sem kell tartania igazságtalan kényszerítésektől és megaláztatástól.

*A teret adunk olyan véleménynek is amely nem tükrözi  szerkesztőségünk álláspontját.

Putyin nyert, de…

Az orosz elnök pártja megnyerte a helyi választások többségét, de néhány helyen érzékeny veszteségeket szenvedett el: Novoszibirszkben és Tomszkban nem úgy alakultak az eredmények, ahogy Putyin szerette volna.

A választási kampány hajrájában épp e két városra koncentrálta erejét Navalnij, akit Szibériában megmérgeztek. Az életét csak egy Merkel-Putyin telefonnak köszönheti. A német kancellár asszony elintézte, hogy a kómában levő ellenzéki vezetőt szállítsák Németországba. Ahol időközben magához tért. Merkel kancellár azzal vádolta meg Oroszország elnökét, hogy a Novicsok idegméreggel próbálta meg eltenni láb alól az ellenzék vezérét.

Novoszibirszk

Oroszország harmadik legnépesebb városában Putyin pártja kisebbségbe került a képviselői testületben, ahova viszont bejutott Navalnij jobbkeze, Szergej Bojko. Ez azért is nagy csapás Putyin számára, mert Novoszibirszk szimbólum Oroszországban: az Akagyemgorodok a Szovjetuniónak azt a törekvését tükrözte, hogy az USA-val egyenrangú tudományos nagyhatalommá váljon. A Szovjetunió bukásával ez a lehetőség végképp elúszott, de az oroszok szemében Novoszibirszk még mindig az elpuskázott jövő szimbólumának számít. Putyin veresége tehát akár jelkép is lehet a jövőt illetően …

Tomszk

Navalnij a Novoszibirszk-Tomszk légijáraton lett rosszul vagyis az utolsó percig küzdött azért, hogy az ellenzék megmutassa erejét Szibériában. Tomszkban Putyin pártja még a szavazatok egynegyedét sem kapta meg! Miközben a legtöbb helyen kényelmes többséget szerzett. A két renitens város megmutatta, hogy a hatalom brutális elnyomó politikája és a kormánypárti sajtónak a szovjet időket idéző propagandája ellenére is lehet eredményes az ellenzék. Főként, hogyha az életét is kockára teszi mint Navalnij, aki csak Merkel kancellárnak köszönheti, hogy nem lett az orosz választási kampány hősi halottja Szibériában.

Völner Pál hazudott

A Magyar Helsinki Bizottság jóhírneve megsértése miatt személyiségi jogi pert indít Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára és a Magyar Hírlap ellen. A Magyar Helsinki Bizottságot a polgárok gyülekezési szabadsága érdekli, nem pedig a kormány színezete. A civil jogvédő szervezet 2006-ban is kiállt a békés tüntetés szabadsága mellett, ahogyan ma is ezt teszi.

A Magyar Helsinki Bizottság 2006-ban sokféleképpen lépett fel az állami szervek önkénye ellen. Felemelte szavát a futószalagon elrendelt előzetes letartóztatások ellen, más jogvédő szervezetek – pl. a TASZ – mellett  ügyvédi segítséget adott a rendőri erőszak áldozatainak. Emellett több nemzetközi szervezetnek is jelentést tett a jogsértésekről, így az ENSZ Kínzás elleni bizottságának, az ENSZ Emberi jogi bizottságának, valamint az Európa Tanács Kínzás elleni bizottságának. (A Helsinki Bizottságnak a 2006-os rendőri brutalitással kapcsolatos szerteágazó jogvédő tevékenységéről itt részletesen is lehet olvasni.)

A Kossuth tér gyülekezési jogot sértő „preventív elkordonozásával” (műveleti területté nyilvánításával) szembeni fellépés keretében Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke személyesen próbált belépni az önkényesen lezárt közterületre, és miután a rendőrök azt megtiltották neki, rendőrségi panaszeljárást indított. A Legfelsőbb Bíróságot is megjárt ügyben a Fővárosi Bíróság megállapította: a rendőrség nem tudta megindokolni a tér nagy részére kiterjedő kordon fenntartásának szükségességét, ennek hiányában pedig a területlezárás jogsértő volt. Ennek nyomán a rendőrség végül elismerte, hogy törvényes indok nélkül zárta le a Kossuth teret.

Ilyen előzmények után nehezen érthető, miért nyilatkozta Völner Pál a Magyar Hírlapnak azt, hogy „utánanéztek”, és a 2006-os véres rendőrattak idején sem a TASZ, sem a Magyar Helsinki Bizottság nem kezdeményezett egyetlen eljárást sem a gyülekezési joggal összefüggésben a magyar állam ellen, és miért mondta, hogy e szervezetek alapjogi érzékenysége „kormányfüggő”.

Különös ez azért is, mert a Fidesz politikusai ellenzékben még többször szóltak elismerően a Magyar Helsinki Bizottság 2006-os tevékenységéről. Sőt 2010 őszén – már kormányon – más civil szervezetek mellett állami kitüntetésre javasoltak a Magyar Helsinki Bizottságot is a 2006-os jogsértések kivizsgálásában végzett munkájáért.

Tíz év nagy idő, de azért azt feltételezzük, hogy Völner államtitkár valójában nem feledkezett meg ezekről az tényekről. Ha pedig mégis ilyen rövid lenne a memóriája, nem tartott volna sokáig neki vagy kiterjedt minisztériumi apparátusának a Helsinki Bizottság honlapjának gyors átböngészésével, vagy a 2006-os eseményeket vizsgáló fideszes vezetésű parlamenti albizottság jelentésének felütésével megtalálni a fenti információkat.

Völner Pálnak vélhetően az csípi inkább a szemét, hogy a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ a strasbourgi ítéletek végrehajtását felügyelő Miniszterei Bizottsághoz egy helyzetelemzést nyújtott be. Ebből pedig egyértelműen látható, hogy az új gyülekezési jogi törvény sem biztosít minden tekintetben megfelelő garanciát az alapjogukkal élni kívánó polgároknak. Az önkényes jogkorlátozás korábbi ürügyei megmaradtak, sőt bővültek. És mivel az elemzésben foglaltakat nehezére esett volna érdemben cáfolni, inkább a szerzők hitelességét próbálta aláásni 2006-os tevékenységük eltagadásával, noha jogerős bírósági ítélet is bizonyítja, egyszerűen hazugság az a vád, hogy a Helsinki Bizottság tétlenkedett a 2006 tömeges rendőri brutalitás elítélésben, mivel a szervezet számos módon segítette a 2006-os áldozatok jogérvényesítését.

Ezért a Magyar Helsinki Bizottság személyiségi jogi pert kezdeményez Völner Pál ellen. És így tesz a Magyar Hírlappal szemben is, mert sem a Magyar Helsinki Bizottság jóhírnevét súlyosan sértő egyoldalú politikusi nyilatkozat közlése előtt, sem pedig utána nem kereste meg a jogvédő egyesületet, hogy kommentálja Völner kijelentéseit.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK