Featured

Orbán fel akarja számolni az ellenzéki sajtót

A New York-i Bloomberg tudósítójának Varga Zoltán nyilatkozott, aki egy kis média birodalom tulajdonosa. Nemrég vásárlási ajánlatot kapott, amely véleménye szerint kormányközeli vállalkozóktól érkezett. Ezt visszautasította, de azóta azt tapasztalja, hogy a titkosszolgálat rajta tartja a szemét.

Varga Zoltán birtokában van a 24.hu portál, amelynek népszerűsége jelentősen megnőtt azt követően, hogy kormányközeli hatalomátvétel történt az Indexnél.

A nyár folyamán két kéretlen ajánlatot kapott – egyet magyar, másikat külföldi befektető – cége megvásárlására. Varga úgy vélte, hogy a két férfi Orbán Viktor miniszterelnök közvetítője, bár nem akarta azonosítani őket.

Varga szorongása a koronavírus-járvány idején kopott idegeket tükrözheti, amely rekord recesszióba taszította a magyar gazdaságot. Varga aggodalma, hogy a megfélemlítés célpontja, sokat elmond az országról egy olyan vezető alatt, aki a bíróságok, a jegybank, az oktatás és a média felett befolyását kibővítheti, a kommunista korszak óta nem látott támadással. Elmondta, hogy mostanság két férfit is látott párszor a háza előtt sötétített ablakú autóban ülni.

A Varga által 2014 óta vezetett Centrál Média Group 25 nyomtatott magazint és 19 online kiadványt üzemeltet, összesen 650 embert foglalkoztatva. A társaság szerint elérik Magyarország 10 milliós lakosságának felét.

Állítja, hogy ez fontos emberré teszi őt egy olyan országban, amelyet az Európai Unió a jogállamiság és a demokrácia aláásása miatt vizsgál.

A Bloomberg 2017-es interjújában Varga némi bravúrral beszélt titkáról, mely szerint Orbán indulásakor boldogulni tudott mint mondta akkor „afféle naiv” lélek volt. Miután találkozóra hívta, egyszer személyesen találkozott Orbánnal, és Orbánt félelmetes politikusnak nevezte, aki mélyen megérti és tiszteli a hatalmat.

Abban az évben a versenyhatóság blokkolta azt az egyezményt, amelynek eredményeként a független sajtó megerősödött volna a Bertelsmann SE RTL-jében – a legnézettebb kereskedelmi tévécsatornában -, és részesedést vásárolt volna a Varga online média üzletágában.

„Határozottan alábecsültem, hogy a kormány hogyan fog nyomulni a média túlsúly megszerzéséért” – mondta Varga. Azt mondta, mostanra egyértelmű, hogy „mindenképpen szeretnének egyfajta orosz stílusú, ellenőrzött médiatájt.”

Ez a nyár különösen nehéz volt a független média számára Magyarországon.

Az Index, az ország legolvasottabb, 1999-ben létrehozott hírportálja ellen a kormányzat júliusban lépett fel, előbb főszerkesztőjét kirúgták, mert azt állította, hogy a portál függetlensége veszélyben van. Ezt egy szervezeti átalakítás követett, miután a kormánypárti vezetők befolyást szereztek a portálon. Az Index teljes szerkesztősége tiltakozásul kilépett.

Szeptember 11-én az állami médiaszabályozó – teljes egészében Orbán fideszes pártjának kinevezettjei vezetésével – a múltbeli szabálytalanságokra hivatkozva nem akarja meghosszabbítani Magyarország egyetlen ellenzéki rádiójának, a Klubrádió frekvencia engedélyét. A Klubrádió elleni a döntés a média pluralizmusa elleni támadás volt.

„A média kormányzati ellenőrzésének mértéke Magyarországot egyedülállóvá teszi Európában” – mondta Polyák Gábor, a dél-magyarországi Pécsi Tudományegyetem kommunikációs és médiatudományi osztályának vezetője.

Magyarország a World Press Freedom Index 89. helyére esett az idén a 2010. évi 23. helyről, amikor Orbán egy nacionalista menetrenddel tért vissza a hatalomra, ami arra késztette Donald Trump amerikai elnököt, hogy Orbánt  „ikertestvérének” nevezze.

A kormány „szisztematikusan felszámolta a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát, eltorzította a médiapiacot és megosztotta az ország újságírói közösségét” – áll a legfrissebb civil egyesületek jelentése szerint, köztük a Riporterek Határok Nélkül és az Újságírók Védelmével foglalkozó Bizottság részéről. Decemberben jelent meg egy magyarországi misszió után.

Orbán politikája az Európát uraló „liberális” erők visszaszorítására irányul. Az EU, amely évente dollármilliárdokat terjeszt Magyarországra, hogy segítse a gazdagabb nyugati tagok felzárkóztatásában, azzal fenyegetett, hogy csökkenti a finanszírozást, de semmi sem vált be.

Varga szerint az EU nem tett eleget Orbán politikájának megállítása érdekében, és azzal bátorította, hogy nem lépett fel határozottan.

Orbán hatalmi központosításának kulcsa Európa legnagyobb propagandagépezetének felépítése volt, amelyet 2018-ban pecsételtek meg, amikor közel 500 sajtóorgánumot – nyomtatott, digitális, televíziós és rádiót – egyesítettek egy alapítvány alá azzal a céllal, hogy elterjesszék Orbán politikai márkáját.

Bár Varga istállójában megtalálhatók a női életmódnak, lakberendezésnek és a National Geographic magyar nyelvű változatának szentelt kiadványok, a 24.hu-t is tartalmazza. Az Index bekebelezése után ez a legolvasottabb politikai híroldal, amely naponta csaknem egymillió olvasót vonz.

Világos, hogy Varga most tövisként áll a vezetés oldalán. A kormánypárti üzletek az elmúlt hetekben olyan cikkeket kezdtek megjelentetni, amelyek Vargát egy „tipikus vörös báróhoz” hasonlították. Ezt a kifejezést Orbán korábban az ellenzéki pártokhoz kötődő üzletemberek, például a szocialisták kifejezésére használta.

A 24.hu újságírói nem voltak nyugtalanok, és folytatták a kormánykritikus tudósításokat, ideértve az uralkodó elit körében folyó részrehajlást és a korrupció feltárását.

Orbán számára ez azért különösen veszélyes, mert a koronavírus-járvány újbóli fellendülésével és a recesszióval küzd, és ennek közvetlen kihatása lehet a 2022-ben, amikor negyedik egymást követő ciklust kívánja megnyerni. Az ellenzéki pártok megfogadták, hogy közös jelölteket állítanak be, miután a tavalyi helyi választásokon kötött szövetség Orbánnak több addig vezetett város elvesztését okozta.

Varga szerint most elvi kérdés, hogy kitartson-e az üzlet mellett. Nem fogakarja eladni.

„Erkölcsi kötelességem, hogy ezt ne tegyem”

– mondta Varga. Sikeres üzletember vagyok, és megengedhetem magamnak.

A kormányszóvivői iroda nem volt hajlandó válaszolni Varga állításaira. „A kormány nem foglalkozik a médiapiaccal kapcsolatos kérdésekkel” – mondta e-mailben. Havasi Bertalan, Orbán szóvivője nem válaszolt az e-mailre, amelyben választ kért.
A Bloomberg sem tudot hitelt érdemlő választ kapni arra, hogy a kormány megkörnyékezte e Varga cégét.

Putyin a példakép

Orbán Viktor olyan médiát akar mint az orosz elnök – hangsúlyozza Varga Zoltán. Oroszországban a független sajtó gyakorlatilag megszűnt: egyetlen központból irányítják a médiát éppúgy mint a szovjet időkben. A renitens újságírókat kirúgják vagy néha még meg is gyilkolják. Putyin bírálata elképzelhetetlen, a rendszer iránti lojalitás a fennmaradás alapfeltétele. A titkosszolgálat emberei mindenütt ott vannak a médiában – éppúgy mint a szovjet időkben.

2022 közel van

A magyar miniszterelnök brutális nyomulását a média teljes átvételére az motiválhatja, hogy a Covid-19 vírus járványt követő gazdasági válság akár a 2022-es választásokig is elhúzódhat. Akkor pedig Orbán Viktornak aligha lesz módja, hogy megvásárolja a szavazópolgárok millióinak jóindulatát mint korábban. Ebben a légkörben a korrupciós ügyek bírálata sokkal nagyobb negatív visszhangot váltana ki hiszen a szavazópolgárok döntő többségének megélhetési problémái vannak. A kormányzati karmester által vezérelt média erről terelheti el a figyelmet, mert különben fennáll a veszély a miniszterelnök számára, hogy az elégedetlen szavazók az ellenzékre voksolnak annak ellenére, hogy életképes alternatívát ott sem látnak.

Amerre a szem ellát ott a KGB

Szvetlana Alekszijevics Belarusz Nobel díjas írónője, az ellenzéki tanács tagja, egész régiónk problémájának tartja, hogy mindenki csak álmodozik a demokráciáról, de a valóságban a KGB uralkodik.

„Ha Európa keleti részéről beszélünk, ahol élek, akkor elmondhatjuk, hogy csapdába estünk. Azt hisszük, hogy rögtön új demokratikus hatalom lesz, ha megbuktatjuk a diktátort: Lukasenkát vagy Putyint. A Szovjetunió bukása után kipróbáltuk ezt. Olyanok voltunk mint a rabok, akiket kiengedtek a lágerből. Az ilyen ember csak azt tudja: hogy lehet erőszakkal igazságot tenni. Megint visszakerültünk a régi rendszerbe: a hatalom csúcsára egy KGB-s, Putyin jutott fel.

Amikor megválasztották Putyint, akkor Irkutszban voltam, ahol az egész kormányzóságot a Gulag rabjainak a csontjai borították annak idején. Kérdezgettem az ott élőket: mire emlékeznek? Rémisztő történeteket meséltek el arról, hogy a vonatról a hóba parancsoltak egész családokat, akiknek ott dolgozniuk kellett a szibériai hidegben. Száz emberre egyetlenegy lapát jutott!

Mégis kire szavaztak most?
„Hát természetesen Putyinra!”

Egy japán rendezővel jártunk ott, mert filmet készítettünk Szibériáról, a Gulagról a könyvem alapján. Mind a ketten megdöbbenve kérdeztük: miért szavaztak a KGB-s Putyinra? A válasz: „nálunk csak a KGB tudja fenntartani a rendet!”

Szvetlana Alekszijevics írónő jelenleg Belaruszban Lukasenka  elnök titkosszolgálatának ellenőrzése alatt áll, melyet a legutóbbi időkig úgy hívtak, hogy KGB!

A New York-i tőzsde Bidennek szurkol

A tőzsdék sem ússzák meg a járvány második hullámát – erre figyelmezteti ügyfeleit a Wall Street egyik befolyásos befektető cége, a Bernstein. Európában már pusztít a Covid-19 második hulláma, melyet az USA sem fog megúszni.

Ez fájni fog – írja a Bernstein ügyfeleinek arra célozva, hogy a New York-i tőzsde árfolyamai is egy hónapon belül megindulhatnak lefelé, mert a gazdaság újranyitása lefékeződik.

A második hullám kevésbé lesz rossz mint az első

Legalábbis ebben reménykedik a Bernstein, amelynek elemzését a Forbes portál ismerteti. A második hullámban ugyanis sokkal több a fiatal fertőzött , akiknek az esélyei a gyógyulásra jóval kedvezőbbek mint az idősebb korosztályé.

„Már most is elég rossz a helyzet úgyhogy sokkal rosszabb már nem lehet!”

– ezzel vigasztalják a New York-i tőzsde ügyfeleit.

Az Egyesült Államoknak már csaknem 200 ezer vírus-halottja van, az egész világnak majdnem egymillió. Ami még rosszabb: senki se látja a Covid-19 vírusjárvány végét. Jó hírek csak Kínából érkeznek, de Pekinggel szemben Trump lélektani háborút folytat. Persze az elnökválasztás mindent megváltoztathat a tőzsdei hangulatban is: a CNN szerint a Wall Street Joe Biden-nek szurkol…

Egyre nagyobb a biztonságos vakcina iránti igény

A fejlesztés gyorsasága aggodalomra ad okot a biztonság esetleges kompromisszumai miatt – jegyzik meg a szakértők -, márpedig a széles körű elfogadáshoz elengedhetetlen a közbizalom.

Az orvosszakértők ragaszkodnak ahhoz, hogy az átláthatóság abszolút prioritássá váljon annak ellenére, hogy a Covid-19 vakcina a történelem leggyorsabb kifejlesztett vakcina  lehet.

Hatalmas a politikai nyomás egy olyan vakcina mielőbbi gyártására, amely világszerte már közel egymillió ember halálát okozta. Ugyanakkor félelmet kelt a lakosság körében, még akkor is, ha a szabályozók és az egészségügyi tisztviselők szerte a világon többször is hangoztatták, hogy a biztonság nem kerül veszélybe.

A Pfizer, a Moderna és az AstroZeneca információkat közölt az általában bizalmasan kezelt protokollokról is.

A közvélemény iránti bizalom fokozása átláthatóságot igényel – állítják a tudósok és az orvosi szakértők. A gyógyszergyárakat arra ösztönzik, hogy adjanak ki több információt klinikai vizsgálataikról, és kerüljék a hagyományos szabályozási folyamat sarkalatos pontjait.

„A klinikai vizsgálatok, az ártárgyalások, valamint a kutatási és fejlesztési beruházások átláthatósága kiemelten fontos az oltásokhoz való méltányos és tisztességes hozzáférés biztosítása érdekében”

– írta a múlt héten a Lancet Covid-19 Bizottság, a brit orvosi folyóirat által támogatott tanácsadó csoport.

Csütörtökön két amerikai oltóanyag-fejlesztő, a Pfizer és a Moderna közzétette a klinikai vizsgálati protokollok részleteit, amelyeket a jelöltjeik értékeléséhez használni fognak – a vizsgálatok során általában bizalmasan kezelt információkat. Az AstraZeneca brit gyógyszercég azóta követte a példáját.

„Ez határozottan példátlan lépés”

– mondta John Donnelly, az amerikai Vaccinology Consulting igazgatója.

„Normális körülmények között, ha olyan cégek versenyeznének, akik ugyanazon javallat alapján készítenek oltást, semmiképpen sem tennék ezt meg”

– mondta, megjegyezve a vállalatok óriási ellenőrzését.

Közzétették a módszertani elemzések és kritikák, beleértve azokat az átmeneti szakaszokat is, amelyekben az eredményekhez a teljes klinikai vizsgálat vége előtt hozzáférhetők. Szakértők szerint ezek a pontok akkor lehetnek lényegesek, amikor a vállalatok engedélyt kérnek oltóanyagukhoz gyártásához, már ha megfelelnek az előírt hatékonysági kritériumoknak.

Az ilyen információk kritikus jelentőségűek az Egyesült Államokban, ahol a Fehér Ház szerint a vakcinát már októberben, a novemberi elnökválasztás előtt jóváhagyhatják, ami aggodalmat kelt a szabályozási folyamatba történő politikai beavatkozás miatt.

Ha a protokollok nyitva állnak a tudományos közösség számára, ez segít abban, hogy a vállalatok betartsák az általuk meghatározott szabványokat

– mondta Thomas Lumley biostatisztikus.

„Ha megbízhatunk bennük, fontos, hogy tudjuk, hogy tudunk, és ha nem, akkor fontos, hogy tudjuk, hogy nem tudunk” – mondta Lumley, az új-zélandi Aucklandi Egyetem biostatisztikai osztályának elnöke.

Hasonló hangulat alakult ki az AstraZeneca vakcinajelöltjének a hónap elején végzett globális kísérleteinek szüneteltetése körül, amelyet egy brit résztvevő megmagyarázhatatlan betegségét követő biztonsági felülvizsgálat váltott ki.

A tesztelések azóta Nagy-Britanniában, Brazíliában, Indiában és Dél-Afrikában folytatódtak, de az Egyesült Államokban hétfőtől kezdve még felülvizsgálat alatt álltak. További információ azonban nem történt, miután egy független brit bizottság azt közölte az ottani szabályozókkal, hogy biztonságos a vizsgálat folytatása.

„Ez nem fog sikerülni” – írta Ashish Jha, a Rhode Island-i Providence-i Brown Egyetem közegészségügyi iskolájának dékánja a Time magazin vezércikkében pénteken. „Sokkal nagyobb átláthatóságra van szükségünk ebben a folyamatban annak biztosítása érdekében, hogy csak olyan oltást fogadjunk el, amelyet az adatok bizonyítottak, hogy biztonságosak és hatékonyak.”

Az egészségügyi szakemberek az átláthatóság érdekében törekednek arra, hogy az a kilenc oltóanyag amely bekerült a 3. fázisú vizsgálatokba, különösen vonatkozik azokra a vakcinákra amelyeket már a klinikai vizsgálatokon kívül is alkalmaznak.

Ide tartoznak azok a jelöltek Kínában, ahol a hazai vállalatok által kifejlesztett oltások már megkapták a használati engedélyt a magas kockázatú veszélyeztetettek számára, mint például az egészségügyi dolgozók.

Kínai fejlesztésű kísérleti vakcinák a múlt héten hasonló sürgősségi engedélyt kaptak az Egyesült Arab Emírségekben, amely a 3. fázisú kísérleteket végzi.

Oroszországé Sputnik V vakcina megdöbbentette a nemzetközi közösséget, miután csak 76 embernél végezték el a korai klinikai vizsgálatokat,mégis engedélyezték használatát.

Európai, amerikai és japán kutatók egy csoportja pénteken aggodalmát fejezte ki amiatt, ami szerintük hiányosak az orosz vakcina korai klinikai kísérleteiről közzétett adatok. Felhívták a hatóságokat a „részletes publikáció és a tényleges adatok rendelkezésre bocsátását”. A klinikai tanulmányt és a kutatók levelét a The Lancet című folyóiratban publikálták .

Míg az átláthatóság a vakcina fejlesztésének alapelve volt, hogy a különböző régiók és joghatóságok valószínűleg sokféle megközelítést alkalmaznak.

A Pfizer, a Moderna és az AstraZeneca lépései a protokolljaik kiadása érdekében megfelelő precedenst teremthetnek más vállalatok számára – nemcsak a protokollokról, hanem azokról az adatokról is, amelyek a teljes adatsor tartalmazzák a 3. fázisból tesztelésekről – mondta Quinn, hozzátéve, segíthet a bizalom kialakításában.

„Biztonságos és hatékony vakcinával kell rendelkezni a közbizalomban eléréséhez” – mondta.

„A legfontosabb összetevő a bizalom.”

Gábor György: Villámkommentárok Orbán mai irományához.

1. „Óraműpontossággal járőröző libernyák határőrök”, vagyis a libernyákok teljes offenzívában:

„Kiutasítás az akadémiai életből, állásvesztés, megbélyegzés, egyetemi vesszőfutás, a példák lassan mindennaposak.”

– Hát persze, mintha kézi vezérelte udvari történészei azt írták volna, hogy a 380-ban kiadott vallási rendeletében a kereszténységet államvallássá tevő Nagy Theodosius (aki a törvénykönyvében keményen szigorította az eretnekek, a zsidók és a pogányok, vagyis a nem keresztények helyzetét), szóval Theodosius birodalmában borzalmasan üldözték a keresztényeket.

2. A Nyugat-imádók hamarosan csalódni fognak, s „hamarosan indul a visszasomfordálás. Mint Moszkvából egykoron.” – Meglehet. Én viszont most még a Moszkvába visszasomfordáló Orbánt érzékelem.

3. „A konzervativizmus és liberalizmus mai összekeveredése arra vezethető vissza, hogy a totalitarizmus elleni nagy csatákban a konzervatívok és a liberálisok félretették lényegbe vágó és akkor még nyilvánvaló különbözőségeiket. Félretették és szövetséget kötöttek a közös ellenséggel szemben.” – Így igaz.

Miként ma is egy totalitárius egypártrendszer leváltása vált szükségessé Magyarországon.

4. „Akik azt állítják, hogy a hatalmi ágak szétválasztását… vagyis a jog uralmát, jogállamot csak a liberalizmus szellemi keretei között lehet elgondolni és csak a liberális demokrácia eszközével lehet megvalósítani, azok tévednek.” – A hatalmi ágak szétválasztásának montesquieu-i elve Orbán illiberális demokráciájában is maradéktalanul érvényesül. Ennek mindenki által érzékelhető egyértelmű és vitán felül álló jele a futballstadionok díszpáholyában közös zacskóból szotyolázó miniszterelnöknek és legfőbb ügyészének bukolikus kettőse.

5. „A liberálisok – itt nem részletezendő, Kantig visszanyúló filozófiai megfontolásból – azt hiszik, hogy minden országot, azokat is, amelyeket ma nem liberális demokráciaként irányítanak, arra kell kényszeríteni, hogy elfogadják ezt a kormányzati formát.” – Megjegyzés a kollégáimnak: Drágáim, melyikőtök engedte át Lánczi Andrást a Kant-vizsgáján? Ez az akkori galamblelkületű vizsgáztatónak minimum ötven év pluszt jelent majd a purgatóriumban. „Itt nem részletezendő megfontolásból…” Bizonyára a vizsgáján sem részletezte a Kantra vonatkozó megfontolásait.

6. „Egymásnak feszülnek politikáink abban a kérdésben is, amit elegánsan szubszidiaritásnak szokás nevezni Brüsszelben. A liberálisok szerint az a jó, ha minél több nemzeti kormányzati hatáskört ruházunk át a nemzetközi szervezetekre.” –

Vagyis azt állítja, hogy a szubszidiaritás elve a nemzeti kormányzati hatáskör átruházása a nemzetközi szervezetekre. Épp ellenkezőleg! A szubszidiaritás elvét az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikke fekteti le, kimondva, hogy a döntések meghozatalára az állampolgárokhoz lehető legközelebbi szinten kerüljön sor.

A szubszidiaritás elvét – amely a katolikus egyház társadalmi tanításának egyik pillére – egyébként az 1931-ben közzétett Quadragesimo anno kezdetű enciklikájának 79. és 80. bekezdésében fogalmazta meg XI. Pius. Idézek az enciklikából: „örökérvényű alapelv”, „amit egy kisebb és alacsonyabb szinten szerveződött közösség képes végrehajtani és ellátni, egy nagyobb és magasabb szinten szerveződött társulásra áthárítani jogszerűtlenség és egyúttal súlyos bűn, a társadalom helyes rendjének felforgatása… A kézenfekvő megoldás tehát az, ha az állami vezetés a kisebb jelentőségű teendők és problémák megoldását… átengedi az alacsonyabb szervezettségű csoportoknak… minél tökéletesebben működik a… szubszidiaritási elv… annál sikeresebb lesz… maga az állam.” (Az egyház társadalmi tanítása, szerk. Tomka Miklós és Goják János, Szent István Társulat, Budapest, 1992. 81-82.)

Amúgy a szubszidiaritás elvét az az Orbán Viktor támadja, aki a vesztes pogány bosszújával fokozatosan csökkenti az önkormányzatok hatáskörét. Világos!

   Összegzésképpen annyit mondhatunk, hogy Orbánnak a remek és felkészült tanácsadói mellett ideje volna olykor hallgatnia az Idegen szavak szótárára is. Sőt!

7. A „globális tőke nagykutyái”, „mások tönkretétele útján gazdagodó pénzügyi spekuláns”. – Keresem ezeket a kifejezéseket az általam még használt (mert kellett) Politikai gazdaságtan c. tankönyvekben, de ezekben már a fentiek nem találhatók meg. Az egész kapitalista társadalom logikájának és működésének ellentmondó fogalmak az ötvenes évek utáni kötelező tankönyvekből kikerültek. Most „visszasomfordáltak” Pekingből.

8. „A konzervatívok szerint a karakteres nemzeti hagyományokra kell összpontosítani, s a nevelés célja, hogy a bevált hagyományainkat továbbvinni képes hazafiak lehessenek gyermekeinkből.” – Távoktatási program nélkül, egy-két nyilas nézetet valló kolléga tankönyveiből, a XXI. században, felfegyverzett iskolaőrökkel.

9. „az Isten által kinyilatkoztatott abszolút értékekre” kell építeni, s nem lehet tűrni, hogy „a vallás befolyását a közélet világából” a libernyákok kiszorítsák. – Ezt ennél szebben még a szép emlékezetű Ruholláh Muszavi Homeini ajatollah vagy Mahmud Ahmadinezsád, az Iráni Iszlám Köztársaság hatodik elnöke sem mondhatta volna. Ez utóbbi egyébként nagy barátja volt Izrael állam megsemmisítése gondolatának. Nézeteit amúgy rendre az Isten által kinyilatkoztatott abszolút értékekből vezette le.

10. A koronavírust „külföldről hurcolták be Magyarországra.” – Vicces! A külföldi országokba szintén külföldről hurcolták be, vagyis onnan nézve például Magyarországról.

11. „Magyarország nem húzódhat vissza csiga módjára a házába, haladnia, áradnia, növekednie és emelkednie kell, mint egy Liszt-rapszódiának.” – Bartók Béla nevezetes MTA-székfoglalójában (megjelent a Nyugat 1936/3-as számában, tetszenek tudni, abban a „kis zsidó lapocskában” – különleges köszönet Takaró Mihálynak, a Nemzeti Alaptanterv egyik kidolgozójának és motorjának) többek között ezt írta: a népművészetet illetően „…magából Liszt Ferencből hiányzott minden lényeges feltétel ahhoz, hogy valamennyire is tisztán láthasson”, „hiszen akkor a népművészetről alkotott fogalmak a legkezdetlegesebbek, illetve teljesen hamisak voltak… Persze, ha ő évtizedes anyaggyűjtő munkára adta volna magát, ha bejárta volna és nagy kitartással tanulmányozta volna a magyar falvak ezreinek zenéjét, akkor kétségkívül más következtetések szűrődtek volna le munkájának eredményeként… Liszt Ferencet, mint annyi más kortársát, jobban megragadta a sallangos díszítés, a pompa és kápráztató cifraság, mint a teljesen sallangmentes, tárgyilagos egyszerűség. Evvel magyarázható, hogy sokszorta fölébe helyezi a pompázó, túlzsúfolt és rapszódikus cigánymuzsikálást a paraszti előadásnak.” Szóval a Liszt-rapszódiákkal egy parányit óvatosabban, s habár nem zeneesztétikai analógia, de maradjunk az Orbán által használt, s igen-igen találó „mint gyöngy a borban” képénél.

12. „egy sikeres járvány elleni védekezéssel, felizmosított egészségüggyel, soha nem látott magasságba lendített gazdasági növekedéssel, teljes foglalkoztatással, még a korábbiakat is túlszárnyaló otthonteremtési boommal és a visszaépítés alatt álló 13. havi nyugdíjjal érkezünk meg a huszonkettes választáshoz.” – Amikor Orwell disztópiája szimbiózisba lép Campanella Napvárosával.

13. Az európai „nemzeti ellenállás, melynek Magyarország kezdettől fogva tekintélyes ereje.” – Orbán bejelentkezett.

14. „alkotmányos forradalom” – sajtóhiba, helyesen: alkotmányos puccs.

15. „valójában már nincsenek saját akarattal bíró pártok. A munka elvégezve: a Jobbiktól az LMP-ig mindenki bedarálva és betöltve, mint a kolbász” – mondja ezt az ország legeslegnagyobb kolbásztöltője.

Hiszen – többek között – az MDF, az FKgP, a KDNP vagy éppen a Jobbik széljobb szárnya már rég bedarálva, felfalva, megemésztve, s szerves anyagként visszaadva az anyaföldnek.

16. Az utolsó néhány sor keresztényi artikulációja: „döntő ütközet”, „ideje… hadrendbe állni”, „vissza kell térni a választási csatatérre”, „a megfelelő pillanatban kilovagolhassunk”, „nagy ütközet vár ránk”. Végül „Készüljetek.” (special thanks to Alapjogokért Központ)
A Magyar Nemzet Orbán írásának címét viszont – legnagyobb sajnálatunkra – rosszul adta meg. Szerintem az alábbi jobb és találóbb lett volna:

Sein Kampf

Védekezés vagy sem?

A médiából megismert kommentárok szerint sokan megértették: Orbán járványpolitikája gyökeresen megváltozott. Az a sokat ismételt mondata, hogy az országnak működnie kell, azzal a másik, különösen szembetűnő mondatával együtt, hogy az emberek nyugodjanak meg, „aki elkapja a betegséget, azt meg fogjuk gyógyítani”, azt jelenti: sem a gazdaságot, sem az oktatást nem akarják újra korlátozni, hogy megállítsák a gazdasági visszaesést és mielőbb elérjék a gazdasági teljesítmény újbóli növekedését.

Míg a tavaszi időszakban – mint szerte Európában – a járványgörbe lapossá tétele volt a cél, mert tartottak attól, hogy az egészségügy kapacitásai szűkösnek bizonyulnak, a tavaszi–nyári tapasztalatok alapján ilyesmitől már nem tartanak. Ezért lemondtak az emberek közötti érintkezés (kontaktusok, rossz magyarsággal kontaktok) radikális korlátozásáról, ahogy ezt tavasszal tették: a vállalatoknál folyjon a termelés, az iskolákban, az egyetemeken a tanítás, a gyerekek legyenek az óvodákban és iskolákban, hogy a szülők dolgozhassanak, járjanak az emberek színházba, moziba, hangversenyre, meccsre, templomba stb., és csak a maszkviselés előírásával mérsékelik az emiatt bekövetkezhető fertőzéseket.

Aki teszttel akarja megtudni, hogy elkapta-e a betegséget, fizesse meg az árát. Aki pedig mindennek következtében elkapja a fertőzést, „azt meggyógyítjuk”. Elvégre

ott a 300 milliárdért beszerzett tizenhatezer lélegeztető gép. Hogy nincs hozzájuk kezelőszemélyzet, apróság.

Hogy azok többsége, akik lélegeztető gépre kerülnek, nem az életbe tér vissza, hanem a temetőbe kerül, hát istenem. Ez is belefér Orbánnál a „meggyógyítjuk” fogalmába.

A járvány elleni védekezésen nyilvánvalóan az értendő, hogy minél kevesebben fertőződjenek meg. A fertőzötteket ezért el kell különíteni. Ez az Orbán-kormány számára ma sokkal kevésbé cél, mint tavasszal volt. Sokkal inkább a járvány következményeinek kezelésére, a fertőzöttek gyógyítására tesz ígéreteket, miközben tudjuk, hogy csak egy részét lehet azoknak meggyógyítani azoknak, akik elkapják a fertőzést.

Ma már azt is tudjuk, hogy azoknál is, akik magából a betegségből kigyógyultak, maradandó egészségkárosodás következhet be. Orbán járványpolitikájának ez a változása fölöttébb aggasztó.

Igaz, a fertőzés megállítására való erőteljes törekvés, az emberek közötti érintkezés durva korlátozása sokféle hátránnyal járt tavasszal nálunk is és más országokban is. Másképpen: súlyos árat fizettünk érte az oktatásban, a gazdaságban, az egészségügyi ellátás nem koronavírussal kapcsolatos területein, a kulturális életben. Józanul kellene mérlegelni: mely területeken kell a nagyobb károk elkerülése érdekében vállalni a kontaktusok újbóli sokasodását, és melyeken nem.

Ebben nyilván sokféle vélemény van, és helyes lenne erről széles körben vitatkozni. Magam úgy gondolom, hogy két olyan szféra van, ahol feltétlenül vállalni kell a tevékenységek folytatását, a kontaktusok emiatt bekövetkező sokasodását. Az egyik az egészségügyi ellátás további területeinek fenntartása, a másik az alapfokú oktatás, ideértve az óvodáztatást is. A közép- és felsőfokú oktatásban már alapos és differenciált mérlegelést kíván, hogy hol szabad közvetlen jelenlét mellett tanítani, és hol kell távoktatást alkalmazni.

Ugyanezt gondolom a munkahelyekről is: ahol lehet, érdemes megmaradni a távmunkánál. Ahol nem, ott a munkavégzés feltételeit kell lehetőségek szerint úgy alakítani, hogy a távolságtartás biztosítható legyen.

A templomok, a sportpályák, a hangversenytermek, a színházak, mozik nézőkét való látogatását viszont továbbra is korlátozni indokolt.

Az e területeken az emberek között létrejövő kapcsolatokat elektronikus, internetalapú kommunikációval kellene kiváltani.

Hol van a pénz, ha van pénz?

A Vas utcai ütközet kimenetele egyelőre kétséges. A kitartó művészpalánták tartják hadállásaikat, az oktatás folyik a sajátos hadiállapot sajátos feltételei szerint, az alapítványi kuratórium elnöke pedig a közvetlen hadműveleti területen kívül rekesztve nap-nap után nyilatkozik hol itt, hol ott.

A kormány, amelynek immáron semmi köze az egész eseménysorhoz, csak figyel és nem kommentál. Hanem azért a kasszakulcs valahol náluk van.

„Még mindig nem utalta át a Színház- és Filmművészeti Egyetem pénzét az Innovációs és Technológiai Minisztérium – tudta meg a hvg.hu. A pénz azért került le az SZFE számlájáról, mert az magánegyetemmé alakult át ősztől, így a számlája megszűnt a Magyar Államkincstárban, és kereskedelmi banki számlát kellett nyitni. A két számla nem létezett párhuzamosan, ezért az egyetem számláján lévő összeg az ITM-hez került, (miért pont oda?!) és most onnan várják az átutalást.“ Ez szeptember 8-án felröppent hír. A pénzről azóta én nem találtam semmit, a neten, talán alaposabban kellett volna böngészni.

Meglehet, az új számlát megnyitották, az SZFE pénze már ott van, s várja, hogy gondos kezek fedezzék belőle az egyetem kiadásait.  Merthogy fizetni kell a világítást, a folyóvizet, a fűtést a technikai és az adminisztratív személyzetet, még talán az oktató tanárokat is, netán az ösztöndíjakat, vagyis az egyetem működtetésének költségeit.

Az egyetemnek pedig van erre pénze. Van erre pénze?

És hosszabb távon is lesz erre pénze? Honnan? Ha van és lesz, ki férhet hozzá? Vajon ki nyitotta meg a számlát, ha már megnyílt? Kinek van erre joga? A magas minisztériumnak? A kuratóriumnak vagy az egyetem kancellárjának? Ki jogosult aláírni a számlákat? Ki dönthet a pénz felhasználásáról, ha a kuratórium illegitim, (a diákok szerint), vagy ha az egyetem jelenlegi spéci köztársasági formációja jogellenes (a kuratórium és a nem érdekelt fél kormány szerint).

Egy-két dolgot ez ügyben alighanem még tisztázni kell, s én élek a gyanúperrel, hogy pénzdolgokról nem kevesebb vita várható, mint az SZFE működéséről, oktatási-nevelési programjáról, s egyebekről. Sőt bátorkodom megemlíteni Montecuccolit, a hadvezért, aki szerint

a háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz!

Nagyon is reális, fenyegető lehetőség, hogy valaki mihamar elzárja az egyetemet tápláló (ma sem bőséges) pénzfolyam csapját, s ez sajnos a Vas utcai ellenállás végét, az alig létrejött, fiatal köztársaság bukását okozhatja.

Abban persze mindenki biztos lehet, hogy a kormánynak ehhez sem lesz semmi köze.

Lovász Péter

Vírus és futball

0

Soha nem látott veszteséget okozott a Covid-19 a világ futballjának: 14,4 milliárd dollárra saccolja a labdarúgás kárát a FIFA, amely önmagában képtelen megoldani a pénzügyi válságot.

„Ez hatalmas összeg , és az egész futball világot érinti ” – hangsúlyozta Olli Rehn, aki a FIFA vírusválság kezelő bizottságának elnöke. Nem csoda, hogy a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség 211 tagjából 150-en folyamodtak eddig vissza nem térítendő támogatásért. A FIFA egyik vezetője „lehetetlennek” nevezte a kérések teljesítését – írja a Guardian.

Ráadásul a veszteségek csak becsült számok, mert senki sem tudja pontosan, hogy mennyi pénz is veszett el azzal, hogy becsukták a stadionokat, és a televíziók sem közvetíthettek sokáig mérkőzéseket élőben.

„Abszolút számokban az európai klubok veszítették a legtöbbet”

mondta Olli Rehn, aki korábban uniós biztos volt és a nemzeti bank elnöke Finnországban.

40-45 milliárd dollár a klubok éves bevétele

Ezt szinte lenullázta a Covid-19 vírus az elzárás idején. A latin-amerikai klubok vesztesége relatíve még nagyobb mint az európaiaké, mert a járvány időzítése számukra katasztrofálisnak bizonyult.

„A FIFA nem képes megoldani a problémát, de nyáron már bejelentett egy 1,5 milliárd dolláros válságkezelő programot. Ez vissza nem térítendő támogatást illetve kölcsönt nyújt a tagállamoknak, a hogy enyhítsék a járvány által okozott bevétel kimaradást. Minden egyes futball szövetség 1,5 millió dollárt kapott azzal a kikötéssel, hogy ennek az egyharmadát a női futballra kell fordítani.”

A futball szövetségek többsége taktikusan a női focira kért vissza nem térítendő támogatást, de Olli Rehn elmondta: nagyon alaposan megvizsgálják , hogy valóban arra költik-e a pénzt a tag szövetségek?!

A FIFA-nak nagy korrupciós botrányai voltak: elég a 2022-es katari világbajnokságra utalni. Épp ezért most maximális átláthatóságra törekszenek : ” nem fordulhat elő, hogy a női futballra kért vissza nem térítendő támogatást futball pálya építésre használják fel!” – hangsúlyozta Olli Rehn, aki a Guardian-nek nyilatkozott.

Növekvő szegénység és kábszer fogyasztás az USA-ban

Véget nem érő kocsisor kígyózik az ételosztó pultoknál a Disneyworld előtt Floridában. 70 ezer embert foglalkoztatott a vírusválság előtt Florida állam legnagyobb szórakoztató központja Orlando városában. Április 19 után aztán ebből 40 ezren munkanélküliek lettek.

Disneyworld jelenleg abból igyekszik pénzt csinálni, hogy itt rendezik az NBA kosárlabda bajnokság döntőit. A nevezetes Bubble vagyis a Buborék hermetikusan el van zárva a világtól. Ahol a munkanélküliek a szakszervezettől várják a segélyt.

Almák, tojás, sajt és kis zöldség – ennyi van az élelmiszer csomagban, amelyre türelmesen várakoznak az amerikai családok a forróság kellős közepén. 18 ezer szakszervezeti tag jogosult a szerény élelmiszer adományra, de a jelenlegi válság idején mindennek örülnek a munkanélküliek: „az első héten csak 200 autó jött, de így is korábban elfogytak a csomagok. A következő héten kétszer ennyi autó jött, megint kevésnek bizonyult az élelmiszer. Most ez már a 19-ik hét, a kocsisornak nem látni a végét. Ez már maga a reménytelenség” – vázolta fel a helyzetet a szakszervezeti élelmiszer program helyi felelőse.

Megugrott a kábítószer fogyasztás

Különösen az életveszélyes opioid készítmények terjednek villámgyorsan a pandemia idején – számolt be a Wall Street Journal. A lap szerint Nevada, Kalifornia, Ohio, Indiana, Michigan és Minnesota államok a leginkább érintettek. Mindegyikből lényegesen több túladagolásos halálesetet jelentettek mint tavaly. A Covid-19 vírusjárvány nyomán kibontakozó gazdasági válság tarolt a szegényebb negyedekben. Los Angeles a rekorder, ahol 48%-al nőtt meg az overdose esetek száma a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva. Ohio állam Franklin megyéjében augusztus végéig 580 overdose halálesetet jelentettek augusztus végéig. Ez már majdnem annyi mint tavaly egész évben – mondja szomorúan a megyei főorvos.

Ez elzárás szörnyű csapás a kábítószereseknek, akiknek mindig azt tanácsolják: sose maradjanak egyedül, mert ha rosszul lesznek, akkor nincs, aki segítséget kérjen!

A válság miatt azok közül is sokan drogozni kezdtek, akik korábban elkerülték ezt a csapdát. A Wall Street Journal által megkérdezett kábítószeresek  13%-a úgy válaszolt, hogy a vírusválság miatt kezdett el drogozni vagy pedig lényegesen növelte a fogyasztását a pandémia idején.

Mi szociális Európát akarunk, a Fidesz még Európát sem!

Világos utat rajzolt fel az MSZP tegnapi tisztújító kongresszusa azzal kapcsolatban, hogy milyen Köztársaságot képzel el és milyen igazságos, szolidáris, szabad és zöld Magyarországot ajánl a polgároknak – kezdi nyílt levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Hiteles és jó csapat állt össze ennek képviseletére, amely – bizonyos vagyok benne, hogy – kellő motorja és erősítője lesz a kormányváltáshoz elengedhetetlen ellenzéki együttműködésnek. A párt európai parlamenti képviselőjeként számomra különösen fontos volt, hogy a kongresszus által elfogadott állásfoglalásban jelentős hangsúlyt kapott az európai közösséghez való viszonyunk, az Európai Unió jogos kritikája mellett az európai értékek és az Unió melletti határozott kiállás. Az MSZP álláspontja és ajánlata tehát világos és egyértelmű: egy szociális Európai Uniót akarunk!

Az európai egységes piacnak csak akkor vannak esélyei a dinamikusan fejlődő globális versenytársakkal szemben, ha erősödnek az EU föderális elemei.

A tagállamok gazdaságpolitikájának jelenlegi „összehangolását” szerintünk a közös gazdaságpolitikának kell felváltania. Ezért támogatjuk a költségvetési- és bankuniót, valamint az adójogszabályok harmonizálását a káros adóverseny mérséklése érdekében. Az MSZP egyik stratégiai célja, hogy Magyarország mielőbb csatlakozzon a megreformált euró-övezethez, és már most rögzítse a forint árfolyamát az euróhoz. Az MSZP támogat minden olyan megoldást, amely közelebb hozza az Európai Uniót az emberekhez azzal, hogy a támogatások mind nagyobb része közvetlenül jut el az önkormányzatokhoz, civilszervezetekhez és vállalkozásokhoz.

Támogatjuk a jogállami mechanizmust és az Európai Ügyészséghez való csatlakozást, az uniós források felhasználásának ellenőrzése ugyanis nem Magyarország, hanem annak jelenlegi korrupt politikai vezetői ellen irányul. Ugyanakkor fontos, hogy síkra szállunk az EU reformjáért is annak érdekében, hogy jobban érvényesüljenek a munkavállalói jogok, megszűnjön Európában a szegénység, valamint a természet kizsákmányolása. Azt valljuk, hogy Európának szociális piacgazdaságot kell építenie! Ennek fontos eleme lehet az európai minimálbér, amelyet valamennyi tagállamban egységes szabályok alapján állapítanának meg. A biztonságos megélhetést segítő időskor érdekében szükség van az európai minimál-nyugdíj szabályainak megalkotására is.

Az MSZP egyik sikertörténete az Európai Egészségügyi Unió várható létrehozása, amelyben aktív kezdeményező szerepet vállaltam Brüsszelben: már nemcsak az S&D-frakció, de az Európai Parlament többsége és most már az Európai Bizottság elnöke is az átfogó reform-elképzelés mellett áll.

Az Európai Unió legfontosabb pillére a béke és a fejlődés, az egymásnak feszülésből és feszítésből csak a háború(skodás)ba vezet az út, abból pedig láttunk már eleget az elmúlt évtizedekben. Megkérdőjelezhetetlen tény, hogy Magyarország az EU tagjaként is megőrizte nemzeti identitását, kulturális értékeit, egyúttal érdemben gazdagította Európa civilizációs örökségét is.

Az MSZP európai víziója tehát világos és pontos. Szemben a jelenlegi kormánypárttal, amely nemhogy szociális Európát nem akar, de valójában Európát sem. Kelet felé kacsintgatva azt mondják: „erős nemzetállamok laza szövetségére” van csak szükség, nem pedig a föderálisabb irányra.

Azt persze elfelejtik hozzátenni az álnemzeti nagyképűségtől elvakulva, hogy mi legyen majd például az erős román nemzetállammal, amely – a fideszeshez hasonlóan – visszautasítja majd, hogy beleszóljanak a dolgaiba. Hiszen miért ne tehetné, ha ez az alapelv.

A Fidesz egy olyan Európát akar, ahol neki mindent szabad (lopni, csalni, hazudni, megfélemlíteni, eltaposni), mindenki más pedig „adja meg a kijáró tiszteletet”.

Ezt a pozíciót az utcai gyermekgalerik frusztrált vezetői szokták felvenni, amíg fel nem nőnek, vagy el nem porolja őket a házmester. Ideje felnőni, ideje korszakot váltani. Az MSZP készen áll, hogy ennek részese legyen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK