Featured

COVID-19 teszt: megbízható eredmény 5 perc alatt

Egy kaliforniai kutatócsoport olyan tesztet fejlesztett ki, amely öt perc alatt képes felismerni a koronavírust. Mindezt génszerkesztő technológiával és egy módosított mobiltelefon kamerával érik el. Ez a felfedezés megoldhatja a járvány sújtotta országokban az alultesztelés kérdését.

A Kaliforniai Berkeley Egyetemen Dr. Jennifer Doudna vezetésével, aki a közös nyertese
az idei kémiai Nobel-díjnak, a teszt sikeres kifejlesztését egy szeptember 30-án megjelent tanulmányban jelentette be. A tanulmány még mindig előnyomtatásban van, vagyis nem került sor szakértői értékelésre.

Mivel a Covid-19 esetek továbbra is felfelé ívelő pályán mozognak méghozzá a világ legnagyobb országaiban, például az Egyesült Államokban, Indiában és Brazíliában, a tesztek hatalmas lemaradása megterhelte a közegészségügyi rendszereket. A legtöbb Covid-19 teszt jelenleg legalább 24 órát vesz igénybe, de néha a lemaradás több napos késéseket eredményezhet.

Egy nemrégiben az Egyesült Államokban végzett felmérés azt mutatta, hogy a vizsgálati eredmények átlagos várakozási ideje – több mint
19000-es minta alapján – 4,1 nap volt, tíz százalékuk 10 vagy több napot vett igénybe.

A megbízhatósággal is felmerült probléma. Szakmai tanulmányok szerint a PCR-tesztek  30 százaléka pontatlan.

A teszt mobiltelefonos kamera és olcsó lézer megvilágítással és gyűjtőoptikával ellátott hordozható eszköz segítségével képes felismerni a vírust, elkerülve a világszerte jelenleg használt terjedelmes laboratóriumi felszerelést.

A Nobel-díjas Doudna által feltárt CRISPR génszerkesztő eszközt alkalmazták a Covid-19 okozó vírus mintáira. Az eszköz megkönnyíti a vírusanyagok detektálását anélkül, hogy a DNS-t amplifikálni kellene, ami nagyobb pontosságot tesz lehetővé.

Számos tudós CRISPR-alapú teszteket fejlesztett ki az elmúlt hónapokban, köztük Kínában született tudós Feng Zhang, akiről sokan azt gondolták, hogy megosztják Doudnával a Nobel-díjat, miután megmutatta, hogy a CRISPR az emlős sejtjeiben dolgozik, hat hónappal azután, hogy Doudna 2012-ben felfedezte a genomszerkesztőt. De a Feng CRISPR alapú tesztje, amelyet május óta használnak az Egyesült Államokban, egy óra alatt eredményezi a vizsgálati eredményeket, és még mindig megköveteli, hogy a DNS-minták komplex laboratóriumi berendezésekkel amplifikálódjanak.

Doudna csapata sikeresen kombinálta több CRISPR szálat tandemben, növelve a teszt érzékenységét és feleslegessé téve az amplifikációt. Ez volt a kulcsa a tesztidő drasztikus csökkentésének, egy óráról öt percre.

Ezenkívül a teszt érzékenysége nemcsak azt képes felismerni, hogy a minta pozitív vagy negatív-e a koronavírusra, hanem azt is, hogy mennyi vírusanyag van a mintában!

„A jelenlegi gyorstesztelési lehetőségek egyike sem szolgáltat mennyiségi eredményeket, amelyek segíthetnek az egyén fertőzésének és a betegség előrehaladásának értékelésében” – áll a cikkben.

Versenyképesség és fenntarthatóság

Előnyben a versenyképességet és fenntarthatóságot szem előtt tartó pályázók! Ezzel az üzenettel zárult az Agrisol Beruházás és Pályázat Menedzsment Kft. és a Portfolio közös, Új agrárpályázatok a vírusválságban elnevezésű online konferenciája.

Az Agrisol Kft. pályázatíró tanácsadói az előadásukban kiemelték, hogy a pályázat elkészítése és benyújtása során ma már azért elengedhetetlen felkészült pályázatírók alkalmazása, mert alapfeltétel, hogy a beérkezett pályázatok jó költségvetéssel rendelkezzenek, megvalósíthatóak és a későbbiekben számon kérhetőek legyenek az illetékes ellenőrző szervek által.

A lassan egy éves múltra visszatekintő koronavírus pandémia, ami, ha nem is egyforma intenzitással, de jelentős mértékben érintette a hazai mezőgazdasági ágazat szereplőit. Ma már tisztán látható, hogy a vírus nem csak visszavetette a belföldi fogyasztást (és azzal a hazai termékek vásárlását), de kimondottan hátrányosan érintette a piac olyan szereplőit, amelyek elsősorban a HORECA szektor beszállítóiként működtek.

Agrisol

 

 

A hazai termelők és gazdák azonban nem maradtak magukra a kialakult helyzetben, hiszen a kormány egy egyszeri három lépésben megvalósuló 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készített a mezőgazdasági és élelmiszeripari résztvevők számára, amellyel a vírus okozta károkat kívánják enyhíteni. A kárenyhítés mellett azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy a hazai gazdaságok megerősítése is ugyan olyan fontos része ennek az időszaknak – amihez régóta nem látott mértékű forrást nyújtanak az októberben megjelenő Vidékfejlesztési Program keretén belüli Állattartó telepek korszerűsítése, valamint a kertészeti ágazatra vonatkozó lehetőségek.

A pályázat kapcsán Viski József, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy rendkívül nagy az érdeklődés a mostani, az állattartókat és kertészeti ágazat szereplőit célzó pályázati kiírás iránt, így az állattartási pályázatokra akár 200 milliárd forintnyi támogatási igény is várható. A pályázat első szakasza a hetekben (október elsejével) kezdődött és egészen november 2-áig tart majd. A szakpolitikus szerint szinte egészen biztos, egyik felhívásban sem lesz felfüggesztve az első szakasz, ezért arra biztat mindenkit, hogy lehetőleg minél korábban nyújtsa be a pályázatát. Valamint azt is hozzátette, hogy

a Vidékfejlesztési Program eredeti célkitűzéseiben 80%-20%-os volt az arány az ágazat kis és nagy szereplői támogatása kapcsán, ez a mostani, nagyobb szereplőket érintő pályázati kiírást nem fenyegeti, és szinte egészen biztosan lesznek jövőre kisüzemek számára kiírásra kerülő források is.

Az elmúlt időszakban nem csak a pályázható összegek nagysága, de az ügyintézés, válaszadás, és az értékelési folyamat is felgyorsult – tette ehhez hozzá előadásában Szabó Adrienn az Agrisol Kft. pályázatíró-szaktanácsadója, aki kiemelte, hogy tapasztalatai szerint elsősorban az olyan jó költségvetésű pályázatok indulnak sikerrel az elbírálási folyamatban, amelyek figyelembe veszik az elszámolhatósági korlátokat és reálisan és számon kérhetően terveznek a megvalósítás során. A pályázati tanácsadó beszélt arról is, hogy az októberben megnyílt pályázatban viszonylag nagy projekteket kell számításba venni, hiszen a minimális igényelhető támogatási összegek a tenyésztett állatfajtól függően 5, 50 és 100 millió forint lehetnek, valamint arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisüzemek fejlesztésének támogatása jogcím nem összekeverendő a kis állattartó telepek korszerűsítésének támogatásával.

A pályázatok banki finanszírozását illetően Szabó Adrienn elmondta, hogy a bankoknak vannak már olyan termékei amelyek szintén segíthetik a gazdákat, és ennek kapcsán a pályázóknak érdemes lehet felkeresniük a pénzintézeteket, amennyiben további kedvező finanszírozási lehetőség iránt érdeklődnek.

Agrisol

 

 

 

A beszélgetés során Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke elmondta, hogy amikor egy ilyen pályázati lehetőség megnyílik, az mindig megbolygatja a teljes agrártársadalmat, és ez így van rendjén.

Egyúttal hozzátette, hogy a gazdáknak elsősorban olyan fejlesztések kapcsán tanácsolja a pályázást, amelyek modern technológiák bevezetését, a robotizációt, és a gépesítés fejlesztését tűzik ki célul, mert csak így tudják majd hosszú távon is biztosítani a versenyelőnyt maguk számára a versenytársaikkal szemben. Nem kell nagy dolgokra gondolnunk, egészen kis megoldások is sikeresek lehetnek és már egészen kicsi, 3-4 százalékos költségmegtakarítás is sokat jelenthet a piaci versenyben– fogalmazott előadásában. A szakember szerint nagyon fontos, hogy ezek a források minél hamarabb „forinttá” és tényleges fejlesztésekké váljanak.

„Önmagában az, hogy lesz egy szép állattartó telepem, vagy még szebb, mint ami eddig volt, az lehet esztétikailag érték, de gazdaságilag nem az.”

– fogalmazott Győrffy Balázs.

A tervezett beruházások banki előfinanszírozási, finanszírozási megoldásai kapcsán Győrffy Balázs az Agrár Széchenyi Kártya átalakítását emelte ki, mint nagyon fontos lehetőséget és eszközt a gazdák számára. A szakember szerint az elkövetkező pályázatok során a feldolgozottság irányában kellene előrelépni, hogy minél nagyobb hozzáadott értékű termékekkel tudjanak megjelenni a szereplők a piacokon, valamint szükséges lenne a kisebb vállalkozások stabilitásának erősítésére kiegészítő tevékenységekkel, hogy diverzifikálják a működésüket.

Vírus, válság és demokrácia

Sok populista vezető hirdeti, hogy a liberális demokrácia gyengeségét mutatja a Covid-19 vírus válság kezelése, és ehelyett autoriter rendszerekre lenne szükség.

Sokan példálóznak Kínával, ahol az országot vaskézzel kormányzó kommunista párt az elsők között kerekedett felül a válságon. Nem ért egyet ezzel a véleménnyel Joseph Nye harvardi professzor, aki korábban a Nemzeti Hírszerzési Tanács elnöke is volt az Egyesült Államokban. A Foreign Policy című szaklapban megállapítja: a liberális német demokrácia eddig remekül kezelte a válságot míg a populista tendenciákat mutató USA, Brazília – épp ellenkezőleg – leszerepelt. Mind Trump mind Bolsonaro brazil elnök igyekezett elviccelni kezdetben a vírusjárványt. Az eredmény lesújtó: mindkét országban nagyon sok a fertőzött és a halott. A gazdaság drámai mértékben visszaesett. Mindkét vezető maga is megfertőződött. Az egészségügyi ellátásról kiderült: nem megfelelő a tömeges megbetegedések kezelésére!

Joseph Nye professzor ugyanakkor rámutat arra, hogy az autoriter vezetők igyekeznek kihasználni a lehetőségeket: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a válságra hivatkozva növeli a hatalmát Magyarországon. Csakhogy ez nem kockázatmentes vállalkozás, mert a járvány és vele a gazdasági válság elhúzódik. Vagyis az első számú vezető olyan időszakban vállalja fel a teljes felelősséget, amelyik nem kecsegtet túlságosan jó nyerési esélyekkel.

Kínában épp ezért tanácsolta Hszi Csinping elnök legközelebbi politikai szövetségese, hogy az államfő ne vállaljon teljes felelősséget a Covid-19 járványban, mert kudarc esetében kínos következményekkel kell számolni.

Geostratégiai következmények

Az USA világhatalmi szerepe meggyengül, mert a gazdasági visszaesés következtében egyre kevésbé lesz képes a globális gazdaság folyamatainak a befolyásolására. Épp ezért az Egyesült Államoknak a jövőben – Trump eddigi politikájától eltérően – az együttműködésre kell törekedni a liberális demokráciákkal Európában, Japánban és Dél Koreában.

Kína megerősödése a Covid-19 járványtól függetlenül is végbemegy, de jelenleg az a helyzet, hogy a kínai gazdaság az egyetlen, amely pozitív eredménnyel számolhat 2020-ban a nagyhatalmak közül. Joseph Nye professzor épp ezért javasolja a fokozott összefogást az USA, az EU, Japán és Dél Korea között, hogy ellensúlyozni tudják Kína növekvő befolyását és Oroszország kísérleteit a nemzetközi erőegyensúly megbontására.

Fideszes győzelem Szerencsen

A Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes oldalán azt közölték, hogy 

DR. KONCZ ZSÓFIA FIDESZ, KDNP
16 719 (50.07%) jelöltje nyert időközi országgyűlési képviselő választáson a Borsod megyei 6-os választókerületben.
BIRÓ LÁSZLÓ PÁRBESZÉD, MSZP, DK, MOMENTUM, LMP
15 583 (46.67%) végzett a második helyen.

A japán szupergyorsvonatot is megtámadta a Covid-19

Nincs elég utas, és ami még szomorúbb a jövőben ennyi sem lesz. Japán népessége öregszik és csökken, a külföldiek pedig nem jönnek a Covid-19 miatt.

1964 óta Japán büszkesége a Sinkanzen, amelynek technológiája a távol-keleti szigetország egyik legjobb exportcikke. A szupergyorsvonat biztonságos és hasznot is hajt, amely nem oly gyakori vasút világában. A Covid-19 vírus viszont a felszínre hozta Japán legfőbb problémáját: a népesség csökkenését és a mobilitás drámai mértékű visszaesését. A szigetország lakossága mindinkább néhány olyan nagy centrumban koncentrálódik mint Tokió vagy Oszaka.

2050-re Japán vidéki városainak fele kihal

A fiatalok menekülnek ezekből a városokból – hangsúlyozza a Bloomberg, mert olyan világvárosban akarnak élni mint Tokió. Ahol viszont a gyerekvállalási kedv a legalacsonyabb egész Japánban! Ehhez jön még a Covid-19 vírus járvány hatása, mely a távol-keleti szigetországban is fokozza az otthoni munkavállalást. Csakhogy a Sinkanzent épp a bejárásra építették! Arra, hogy nagy tömegben szállítsa a munkavállalókat oda és vissza a munkahelyükre. Kinek kell így az új Sinkanzen?

84 milliárd dollárba kerül

A szupergyorsvonat csúcs sebessége 480 kilométer per óra, és a megbízhatóságát a japán mérnökök szaktudása garantálja. A Hirosima elleni atomtámadás után három nappal már közlekedtek a vonatok 1945-ben a városban és környékén. Japánban gyakori a földrengés, de a vágányokat úgy tervezték, hogy ezt is kibírják. 2011-ben Japánt hármas katasztrófa sújtotta: földrengés, cunami és a nukleáris szivárgás Fukusima körül. A vasúti közlekedés ezt is kibírta. A Covid-19 másképp fenyeget: eltűnnek az utasok!

73%-al csökkent a bevétel

A legnagyobb bevételt produkáló Tokaido Sinkanzent működtető vasúti társaság ennyit volt kénytelen elkönyvelni a második negyedévben. Hogy reagáltak a vasúti társaságok a Covid 19 járványra? Úgy, hogy előre menekülnek: még több szupergyorsvonatot járatnak, hogy lehetővé tegyék a  távolságtartást. Csakhogy ez magával hozza a profit csökkenését. A japán vasutakat 1987-ben privatizálták. A szupergyorsvonatokat működtető cégek általában nyereségesek, de ehhez kell az állami támogatás. Meg még valami: a vasúttársaságok a pályaudvarokon éttermeket és boltokat tartanak fenn, melyek szép pénzt hoznak – persze csak akkor, ha van sok utas.

A jövő bizonytalan

Jól mutatja ezt az új Sinkanzen, amely Tokiót köti majd össze Nagoja-val és Oszakával. Abe Sinzo miniszterelnöknek szívügye volt ez a terv, ezért dőlt a pénz az építkezésbe: 2016-ban 27 milliárd dollárt fordított erre a központi költségvetés! Aztán megtört a lendület, mert a parasztgazdák ellenálltak az építkezési területeken. Abe Sinzo leköszönt, az olimpiát elhalasztották, a lelkesedés is csökkent az új Sinkanzen iránt, melyet a környezetvédők is bírálnak, mert a szupergyorsvonat négyszer-ötször annyi energiát fogyaszt mint a hagyományos. Ennek ellenére Japán kitart az új Sinkanzen program mellett.

„Ha nem húzódik el évekig a Covid-19 járvány, akkor előbb vagy utóbb visszaáll a korábbi helyzet. Lehet, hogy az utas szám nem éri majd el a korábbi csúcsot, de nem indul be az ítéletnapi forgatókönyv a Sinkanzen ellen” – hangsúlyozza Christopher Hood vasúti szakértő,  aki a Bloombergnek nyilatkozott.

Játék a számokkal

A győzelem jelen helyzetben azt jelenti, hogy az egészségügyi rendszer bírja a terhelést egészen addig, amíg meg nem érkezik a vakcina, mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Az elmúlt héten átlagosan kevesebb tesztet végeztek az országban, mint az előző héten, amikor is szeptember utolsó hetéhez képest végeztek kevesebbet. A tesztkapacitás tehát nem növekszik, hanem csökken – írja szabó Andrea politológus blogbejegyzésében.

A fertőzöttek átlagos napi száma rekordot döntött.

Egy hónap alatt, szeptember hasonló időszakához képest lényegében háromszorosára nőtt a COVID-19-ben megfertőzöttek száma. Ennek következtében persze a napi új esetek száma és aránya is érdemben nőtt, akár az előző hetekhez, akár a szeptember eleji időszakhoz viszonyítjuk.

Különösen aggasztó, hogy a napi új esetek találati aránya a tesztek között átlépte az átlagos 10 százalékos arányt. Ez a duplája a WHO ajánlásának.

A másik végtelenül aggasztó adat, hogy a halálesetek napi száma dinamikusan növekszik. Az első hullámnak volt egy relatíve gyors ellaposodása, a maximum értéke pedig április 17-19. között volt 14, 16 és 17 elhunyttal. A második hullám teljesen máshogy alakul. Itt 7 napos mozgóátlag is egy szinte lineáris növekedést jelez, és azt, hogy nem vagyunk a plafonnál.

A halálesetek mellett a harmadik aggasztó adat a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépre kerültek nagyon nagy száma. A múlt hónap első napjaihoz képest a kórházban ápoltak száma 3,5 a lélegeztetőgépre kerülteké pedig több mint ötszörösére nőtt!

Az előző héthez képest is szembetűnő az emelkedés. Az első hullám hasonló eredményeit már meghaladtuk, és különösen aggasztónak tűnik a kórházi ápoltak és lélegeztetőgépen lévők számának linearitása, úgy, hogy közben a halálesetek is dinamikusan növekszenek.

A  pozitív adatok közül kiemelhető a gyógyultak számának jelentős emelkedése és az, hogy ezzel párhuzamosan az aktív esetek száma is csökken.

A rendszerből hamarabb vezetődnek ki a gyógyultnak nyilvánított személyek.

Az első a két hullám során elhalálozottak korfáját nézve bár, a második hullám időszakában több fiatal halt meg, mint az elsőben, valójában, összességében, mégis a 70 éven felüliek tűnnek a legveszélyezettebb korosztálynak.  Ami talán mégis különbség a két időszak között, hogy sajnálatos módon 60 év körül kétségtelenül többen haltak meg ősszel, mint tavasszal.

Az összehasonlítva a szomszédos Ausztria és az északi szomszéd, Szlovákia adatai Magyarországgal összevetve siralmas itthoni állapotot jeleznek.

Nem állunk jól! Nagyon nem!

Magyarországon több az aktív fertőzött, mint az egyébként, összességében fertőzöttebb Ausztriában, és ami még szomorúbb, hogy 2020. október elejére már több személy halt bele a koronavírusba Magyarországon, mint nyugati szomszédunknál. Fontos látni azt is, hogy az aktív esetek száma jelentős dinamikát mutat most már Szlovákiában is.

Mai kérdés – Ön szerint a mai időközi választás után megmarad a Fidesz kétharmados többsége az országgyűlésben?

Országgyűlési képviselő időközi választása – Borsod-Abaúj-Zemplén megye 6. OEVK

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a mai időközi választás után megmarad a Fidesz kétharmados többsége a parlamentben?

Állami tisztviselők védelmére kért hitelt a kormány?

Tizenöt pontos kérelmet nyújtott be az Orbán-kormány az Európai Bizottsághoz a munkahelyvédelem érdekében létrehozott brüsszeli hitelprogram kapcsán – ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő ismertetett vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa emlékeztetett: már a koronavírus-járvány kezdetekor felhívta a kormány figyelmét arra, hogy számtalan konkrét uniós program és támogatás nyílt meg az egészségügyi- és a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására, ezeket azonban a Fidesz-kormány eleinte elutasította, sőt – emlékeztetett Ujhelyi – nagyrészüket a kormányzat le is tagadta.

A Fidesz propagandájával szemben számos ágazat sokszázezer munkavállalójának megélhetése került veszélybe a járványhelyzet miatt, a kormány azonban eleddig csak részben valósított meg olyan munkahelyvédelmi programokat, amelyek más tagállamokban már sikerrel működnek.

Ujhelyi a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum egyértelműsíti, hogy az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi programjának legtöbb intézkedését brüsszeli hitelből kívánja utólag finanszírozni. A politikusa rámutatott, hogy a százmilliárdos eurós keretösszegű SURE-program célja kedvezményes hitelkeretből segíteni a válság miatti rész- vagy csökkentett munkaidős alkalmazásra kényszerült dolgozók bértámogatását.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány pályázatát másfél hónapos csúszással és csak módosításokkal tudta elfogadni az Európai Bizottság, ráadásul

jóval kisebb keretösszeget kapunk, mint más tagállamok: Csehország például a négyszeresét, Románia a nyolcszorosát kapja hitelkeretként a Magyarországnak várhatóan megítélt összegnek, ami 504 millió euró, vagyis nagyságrendileg 180 milliárd forint lesz.

Az MSZP EP-képviselője egy héttel ezelőtt kért tájékoztatást Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől arról, hogy pontosan mekkora összeget kértünk Brüsszeltől, mi volt az oka a késlekedésnek és a kényszerű módosításnak, illetve mely ágazatokat és miként kívánnak ebből az összegből megsegíteni; válasz azonban a Miniszterelnökségtől egyelőre nem érkezett.

„Támogatom a programot és örülök annak, hogy a kormány végre benyújtotta az igényét, de fontos a mélyére nézni annak, hogy mire fogják költeni ezt az összeget”

– fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint vannak kérdéseket felvető tételek.

Az európai parlamenti képviselő a tizenöt intézkedést ismertetve elmondta: a magyar kormány igényei között szerepel például egy olyan pont, amely „az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek” megtérítését kéri, de szerepel olyan tétel is, amely a kórházak és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfizetését kéri. Ez utóbbi pedig élesen szemben áll a kormány korábbi kijelentéseivel, miszerint az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak a védekezésben.

A SURE-programhoz benyújtott kormányzati igények között szerepel az a korábban épp az MSZP által szorgalmazott, majd a Fidesz-kormány által az egészségügyi dolgozóknak végül megadott egyszeri pénzügyi juttatás is, amelyet most ezek szerint a brüsszeli hitelből kívánnak utófinanszírozni.

A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány a KATA-sok adómentességét, de a rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentését és a szociális-, valamint a szakképzési hozzájárulási adó felfüggesztését is ebből a hitelkeretből kívánja elszámolni.

A sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy szintén a SURE-programhoz beadott kormányzati igények között szerepel számos gazdasági szektor, többek között a turisztikai ágazat megsegítése is, azonban utóbbi olyan szűkítő kitétellel („turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából”), amely

egyértelműsíti, hogy elsősorban a turizmusban érdekelt „fideszes csókos körök” kapnak majd ebből az uniós hitelből, nem pedig például azok a budapesti érintett kis- és középvállalkozások, akik érdemi segítség nélkül maradtak a válságban.

„Kevés pénzt kértünk és nem minden olyan munkavállalót akar a kormány megsegíteni belőle, akik valóban rászorulnak. A kormány ráadásul ezek szerint végighazudta az elmúlt hónapokat, hiszen a nagy hévvel bejelentett gazdaságvédelmi csomagot brüsszeli hitelből kívánják kifizetni, amelytől korábban hangosan elzárkóztak!” – fogalmazott Ujhelyi István.

Vera Jourová: nem állok kapcsolatban Sorossal!

A brüsszeli bizottság alelnök asszonya Soros Györgyhöz fűződő való kapcsolatáról a Hospodarske Noviny című cseh lapnak nyilatkozott annak kapcsán, hogy Magyarországon a hatalom médiája Soros bérencnek nevezte őt, mert bírálta a magyar kormányt a jogállami normák megsértése és a korrupció miatt.

Vera Jourová egy angol szó viccet faragott arról, hogy Magyarországon beteg a demokrácia. Ezt követően a magyar kormány Vera Jourová leváltását kezdeményezte, melyet Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya visszautasított.

Közben a magyar miniszterelnök odáig ment, hogy korrupcióval vádolta meg a brüsszeli bizottságot, mely szerinte Soros György befolyása alatt áll. Ebből az látszik, hogy igazában Vera Jourová és a többi uniós tisztségviselő korrupcióval kapcsolatos állításai fájnak igazán a magyar miniszterelnöknek, akinek nehéz magyarázatot találni arra, hogy Magyarország miért is nem lép be az európai ügyészségbe, amelynek az első számú feladata az, hogy ellenőrizze: a tagállamok mire is költik el az EU-tól kapott pénzeket?!

Vera Jourova, aki az uniós szabályok betartása felett őrködik mint biztos, többször is kifogásolta, hogy a miniszterelnök családja és holdudvara lenyúlja az európai pénzek jórészét.

Vera Jourová épp ezért javasolta, hogy tartsanak olyan egyeztetést, melyet Varsóban sikeresen megrendeztek a lengyel kormánnyal. Csakhogy Kaczynski – a magyar miniszterelnökkel ellentétben – nem nyúlja le az európai pénzeket. Elveit tekintve közel áll a magyar kormányhoz, de korrupciós gyakorlatához nem!

Vera Jourová azt javasolja, hogy az uniós pénzeket vonják meg a magyar elittől, amely saját céljaira fordítja azokat. Ez a felvetés aggasztja a magyar miniszterelnököt, aki pontosan tudja: rendszere hosszú távon fenntarthatatlan a Brüsszelből érkező euró milliárdok nélkül.

Tablet történelem: honnan indult, hol tart?

A táblagépeket időről időre temetni kezdi a szakma és a közvélemény, ahogy a mobilok kijelzője egyre nagyobb és nagyobb lesz. A tabletek azonban köszönik szépen, jól vannak, és töretlen népszerűségnek örvendenek. Egyszerűen azért, mert még egy hatalmasnak számító 6,5”-os telefon sem nyújtja azt az élményt játék vagy munka esetében, mint egy lényegesen nagyobb kijelzővel szerelt tablet. A cikkünkből megtudhatod, honnan indultak a táblagépek és hova tartanak a fejlesztések.

A tabletek előnyei

A táblagépek tulajdonképpen se nem mobiltelefonok, se nem teljes értékű számítógépek. Ezt sokan hátrányként kezelik, azonban az előnyök is ebből származnak. A filmnézés vagy a játék sokkal teljesebb élmény egy 10-14 colos kijelzőn, mint mobilon, és ha munkáról van szó, a tableteken összehasonlíthatatlanul kényelmesebb gépelni vagy Excel-táblákat böngészni és szerkeszteni.

Kétségtelen, hogy laptopon még kényelmesebb, a tabletek előnye itt a kisebb méretben mutatkozik meg. Még egy könnyebb notebook is legalább egy kilót nyom, a tabletek ennek a felét sem. Mobilitás szempontjából tehát a tábalgépeknél az előny, ahogy a kompakt kialakítás is mellettük szól. A laptopot le kell tenni valahova, hogy használhassuk, a tablet viszont kézben is jól elvan.

A tabletek történelme

A táblagépek ötlete egyáltalán nem új gondolat. Olyannyira nem, hogy már Stanley Kubrick 1968-as mesterművében, a 2001: Űrodüsszeiában is megjelenik egy tabletre hasonlító eszköz. Később a Star Trek sorozatban rendszeresen felbukkantak tabletszerű kütyük, a technika pedig Douglas Adams ikonikus Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében is felbukkant. Arra azonban még sokat kellett várni, hogy a tudományos fantasztikumból valóság legyen.

Egészen pontosan 1989-ig, ekkor dobta ugyanis piacra a Grid Systems nevű vállalat a GRiDPAD-et. A robosztus, 10 hüvelykes gép persze igen távol áll a ma ismert tabletektől: a kijelzője monokróm volt, MS-DOS futott rajta, a működtetéséhez pedig egy érintőtollra volt szükség. Aligha lehet azt állítani, hogy a GRiDPAD forradalmasította volna az IT-szektort, amiben vélhetően borsos, mintegy 2400 dolláros ára is közrejátszott.

Ugyanez mondható el a Microsoft 2002-ben bemutatott készülékéről, ami szintén rövid életűnek bizonyult. Mégis mérföldkőnek számít, hiszen az első mai értelemben vett táblagépnek tekinthető, ráadásul ekkor használták először hivatalosan is a Tablet PC elnevezést. Bár a termék bukás volt, megalapozta a fejlesztések jövőjét, ami a 2010-ben bemutatott Apple iPadben csúcsosodott ki. A táblagépek népszerűsége és fejlődése innentől rohamléptekben haladt.

Mivel az iPadből egy év alatt több mint 100 millió darab talált gazdára, a többi gyártó is igyekezett piacra dobni a saját táblagépét. A hatalmas felhasználói igény érhető, hiszen akkoriban a mobilok kijelzője alig 3-4” volt. Ezen aligha lehetett filmeket, videókat nézegetni. Nem csoda tehát, hogy a Samsung sem akart lemaradni: 2011-ben megjelent az első Androidot futtató tablet, a Samsung Galaxy Tab.

Bár mind az iPad, mind a Galaxy Tab kiemelkedő siker lett, a piacról 10 évvel ezelőtt még hiányoztak a megfizethető árkategóriába tartozó tabletek. Ezt a rést használta ki a 2012-ben debütált Google Nexus 7, ami megalapozta az Androidos tabletek forradalmát. Az Amazon Kindle Fire-re talán már kevesen emlékeznek, pedig a maga idejében igazán kelendő volt 50 dolláros árcédulájának köszönhetően.

Ahogy a tabletek szinte minden háztartásban megjelentek, egyetlen gyártó sem engedhette meg magának a luxust, hogy ne rukkoljon elő saját termékkel. Így tett egyebek mellett a Sony, az LG, a Huawei és persze a Microsoft is. Az operációs rendszerek is igazodni kezdtek a tabletek igényeihez, és az alkalmazásfejlesztők is kezdték felfedezni a platform előnyeit.

A táblagépek elképesztő fejlődésen mentek keresztül alig egy évtized alatt. Az első gépeknél még elképzelhetetlen volt a HD-felbontás, a HDMI-bemenet vagy az, hogy egeret, billentyűzetet csatlakoztassunk hozzájuk. Ma már ezek alapnak számítanak minden árkategóriában. Ami pedig a csúcstermékeket illet, itt ma már egyáltalán nem ritka a hátsó duál kamera, az OLED-képernyő, a multifunkciós érintőtoll és a több száz GB-os tárhely.

Mit hoz a jövő a tabletek számára?

A határok lassan elmosódnak telefon, tablet és laptop között. Mindez összhangban van az életünkkel is, hiszen az otthoni vagy rugalmas munkavégzéssel egyre vékonyabb a vonal magánélet és munka között. A felhasználók ezért olyan okoseszközt keresnek, amit egyszerre használhatnak játékra, böngészésre és persze a legkülönfélébb munkára. Számos olyan termék kapható a piacon, ami egy mozdulattal laptoppá vagy tabletté alakítható, és persze SIM-kártyát is képes kezelni. Zsebre tenni ezeket persze nem lehet, de a Bluetooth-headsetek terjedésével a telefonálás sem jelenthet problémát.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK