Az a kérdés, hogy összekapcsolják e az európai helyreállítási tervből származó források elosztását a jogállamiság tagállami alkalmazásával, megtörte a visegrádi csoport egységét. Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem tartja ördöginek, hogy az uniós pénzeket feltételekhez kössék. A történteket Magyarország és Lengyelország elszigetelésével magyarázza – Sylvie Kauffmann, a „Le Monde” rovatvezetője.
A lap egykori főszerkesztője, Sylvie Kaufmann idézi Csehország és Szlovákia külügyminiszterét ezzel kapcsolatban. Nemrég Szlovákia államfője is amellett foglalt állást, hogy teljesen jogos az EU követelése: kössék a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését!
Ezenkívül ne felejtsük el, hogy Vera Jourová uniós biztos, akivel a magyar kormány megszakította a kapcsolatot és akinek az eltávolítását követelte – hiába – cseh! Sőt a miniszterelnök, Babis küldte őt ki Brüsszelbe!
Jellemző az is, hogy Morawiecki lengyel kormányfő, aki önkéntes karanténban van, nem „jóbarátját”, Orbán Viktort bízta meg érdekeinek képviseletével az uniós csúcstalálkozón hanem Andrej Babis cseh miniszterelnököt!
A három másik visegrádi állam nem akar háborúzni Brüsszellel
Erre jó okuk is megvan: kell az uniós pénz! Ez persze Magyarországnak is kell, de Orbán Viktor úgy véli: konfrontatív magatartással érheti el céljainak megvalósítását. A többiek viszont a kompromisszumban hisznek, melyet meg is kötöttek már a német illetve a francia vezetéssel. A magyar kormány kitartó konfrontatív politikájával magára maradhat a visegrádi csoportban is, ahol a többség realistának mutatkozik: mindenképp kompromisszumra törekszik, mert az egyre elhúzódó vírusjárvány nagyon komoly gazdasági válságot okoz mindenütt az Európai Unióban. Az uniós pénzek ezt nemcsak enyhíthetik, de alapot teremthetnek az újrakezdéshez is. Ha viszont késlekednek az uniós pénzek vagy egyáltalán nem érkeznek meg – a jogállami normák megsértése miatt -, akkor erre esélye sincsen egyetlen visegrádi államnak sem.
Julius von Jan sokat kockáztatott amikor a Kristály éjszaka után /1938/ a templomban vasárnap az ige hirdetés során elítélte az antiszemita kampányt, mely végigsöpört egész Németországon.
A nácik által felheccelt tömeg megrohamozta a zsidó üzleteket, iskolákat, sőt a zsinagógákat is. Törtek, zúztak, raboltak sőt gyilkoltak is. Többszáz zsidó meghalt, és végérvényesen megváltozott a zsidó kisebbség élete a náci Németországban.
A keresztény egyházak nem siettek elítélni az antiszemita akciókat, de Julius von Jan lelkész bátran idézte Jeremiás próféta szavait arról, hogy „megszentségtelenítették a templomokat!”
Aztán így folytatta: „Olyan embereket, akik híven szolgálták Németországot, koncentrációs táborokba zárnak csak azért, mert másik fajhoz tartoznak!”
Bírálta azokat a papokat, és főként egyházának vezetését, akik Heil Hitlerrel köszöntek, és nem léptek fel az antiszemita akciók ellen.
„Az Úr nem nézi tétlenül, hogy az övéivel így bánjanak!”
– hangsúlyozta a lelkész. Egy hét múlva megismételte vádjait a templomban a kisvárosban, ahol élt: Oberlenningenben. A hatalomnak és az egyházi vezetőknek ez sok volt: a lelkészt eltiltották hivatásától. Többé nem prédikálhatott. A nácik koncentrációs táborba akarták zárni a bátor papot, de ezt az egyházi vezetők megakadályozták. A háború kitörése után azonban büntető zászlóaljba került, ahol igen durván bántak vele. A háborút túlélte ugyan, de viszonylag fiatalon meghalt.
Azt még megérte, hogy a protestáns egyház önkritikát gyakorolt amiatt, hogy hallgatott a nácik bűneiről Hitler 12 éves uralmának idején. A kiadott felhívás elismerte, hogy az egyház becsületét az olyan lelkészek mentették meg mint Julius von Jan.
Izrael nagykövete adta át a Jad Vasem elismerését
A lelkész 82 éves fia vette át apja nevében az Igazaknak szóló oklevelet, melyet olyan keresztények kapnak meg, akik kiálltak az üldözött zsidók mellett a vészkorszakban. A lelkész fia nagy kockázatot vállalt azzal, hogy Dél Németországból Berlinbe utazott az elismerés átvételére a Covid-19 vírus járvány erősödése idején. A 82 éves fiú úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy ezzel mindenképp tartozott apjának, aki kiállt az üldözött zsidók mellett a legnehezebb időkben.
Németország támogatja a holokauszt áldozatokat a pandémia idején
A német kormány 560 millió eurós támogatást nyújt 240 ezer holokauszt túlélőnek – közölték Berlinben. Közismert, hogy a Covid-19 járvány különösen veszélyes az idősebb korcsoport számára. Ezért határozott úgy Merkel kancellár, hogy a holokauszt túlélők segítségére siet az egész világon. A német kormány nemrég úgy döntött, hogy felemeli a jövő évi költségvetését a holokauszt áldozatok pénz alapjának, mert az elhúzódó vírus válság ezt a társadalmi csoportot különösen hátrányosan érintheti hiszen idős és betegeskedő emberekről van szó.
Manilában Szijjártó elintézte, hogy a saját pénzünkön egy gyilkos hatalmát legalizálhassuk, Gyurcsány optimistán lovagol Orbán döglött lován, míg a Magyar Nemzet autentikus hírforrásra (Origo, Mandiner) bízta a baloldal sárba döngölésének igazolását. Hogy nyomatékosítsák az orgánumok mondandójának súlyát hallatja hangját a „mi zsidónk jó zsidó” címmel kitüntetett Köves Slomo.
A megbonthatatlan magyar-manilai barátság jegyében segélyt nyújtunk Dutertének, a tömeggyilkosnak
Szijjártó Péter Manilában tárgyalt… A tárcavezető abban állapodott meg manilai tárgyalásain, hogy harmincmillió dolláros kötött segélyhitelprogram indul, amelyet magyar vállalatok hajtanak végre…
„Magyar vállalatok nemzetközi piaci jelenlétéért most erőteljesen meg kell küzdeni. A magyar kormány készen áll erre, és Délkelet-Ázsiában is minden politikai támogatást megadunk a magyar vállatoknak” – mondta Szijjártó Péter. (Origo: Magyar vállalatok fogják rehabilitálni a legnagyobb Fülöp-szigeteki tavat)
Gyurcsány Orbán döglött lován
Attól még nem lehet csak úgy átlépni a borsodi kudarcon, hogy Gyurcsány Ferenc a tegnapi parlamenti ülésre be sem ment, elbújt a világ elől, mint új szövetségese, a pártjával Szerencsen nagyot bukó Jakab Péter, aki az „október 11-én felmossuk magukkal a padlót” – kiszólással fennhéjázott nem is olyan régen. Meg nem történtté tenni az eseményeket pedig nem érdemes.
A választó ugyanis nem hülye, igenis igényli, hogy segítsenek neki feldolgozni a kudarcot, adjanak némi támpontot hozzá, hogy hol lett elrontva a dolog. Elvétve találunk a neten önkritikus hangokat, amelyek bevallják, hogy a baloldal még mindig nem találta meg a Fidesz győzelmi politikájának ellenszerét, s arra ösztökélik Gyurcsányékat, hogy ideje már az innovációnak.
Gyurcsány a kudarcon való nagyvonalú átlépéssel egyúttal azt is szimbolizálja, hogy neki igazából nem fáj a vereség, neki csak a végső győzelem a fontos. Ő a kudarcnak is képes örülni, főleg ha a Jobbik bukik, és ezen keresztül válik a párt pépesebben bedarálhatóvá a Soros-kolbászba.
Hiába mondja, hogy „Egy évvel az október 13-i győzelem után a tanulság egyszerű: ha összefogunk, győzni fogunk!” Vagy nem.
Annak idején Orbán Viktor idézte a dakota közmondást: „Ha döglött lovon ülsz, szállj le róla!” Nagy bölcsesség. Alkalmazásához mindössze az kell, hogy a delikvens észrevegye, hogy a szegény pára elhalálozott. (888: Gyurcsány a döglött lovat sarkantyúzza)
„mi zsidónk jó zsidó”
A baloldal teljes kudarcot vallott Borsodban, ahol az antiszemita Bíró Lászlót jelölték az időközi választáson. Bíró korábban azzal vált ismerté, hogy Budapestet Judapestnek nevezte, tetűcsúszdásoknak hívta az izraeli turistákat, de fenyegette már meg dolgozóit agyonlövéssel is.”
„Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezetője azonnal elítélte Bíró Lászlót, amint kiderültek a politikus antiszemita megnyilvánulásai.
Hozzátette, hogy Bíró László elfogadhatatlan kijelentései nem meglepőek, azonban aggasztó, hogy az őt támogató pártok akaratlanul is legitimálják az antiszemitizmust. Az EMIH vezetője azt is elmondta, hogy az ilyesfajta megnyilvánulásnak éppen az ellenkezőjét várják el a közéleti szereplőktől.”
„…nem állt ki határozottan az antiszemitizmussal szemben Heisler András, a Mazsihisz elnöke, ennek persze egyik oka az, hogy a Mazsihisz egyre szorosabban fonódik a (politikai) baloldalhoz.” (Magyar Nemzet: Mentegetőzik a Mazsihisz elnöke az antiszemita baloldali jelölt miatt)
Négy év és négy hónap fogházbüntetésre ítélték tegnap, október 12-én első fokon Marián Kotlebát, a Mi Szlovákiánk Néppárt nevű szélsőjobboldali párt (szlovák rövidítése L’SNS) elnökét, korábbi besztercebányai megyefőnököt (így fordítjuk a szlovák župan kifejezést), parlamenti képviselőt. Erről a Sme, a vezető szlovák napilap internetes oldaláról értesültem, melybe bele szoktam nézni.
Az ügyészség Kotlebát újnáci jelkép nyilvános használat, „az emberek jogait és szabadságát veszélyeztető mozgalmakkal való rokonszenv kinyilvánítása” tényállásának megvalósításával vádolta meg. Kotleba ugyanis évekkel ezelőtt, besztercebányai megyefőnökként 1488 euró értékű csekket adott át nyilvánosan segítségre szoruló családoknak. Az 1488-as számot pedig az ügyész két jelkép összevonásaként értelmezte, amiből
a 88 köztudottan náci jelkép (a Heil Hitler! jelszó kétszeri H kezdőbetűjét jelenti, mivel a H betű a latin ábécé nyolcadik betűje), a 14 pedig David Lane brit szélsőjobboldali terrorista jelmondatának („We must secure the existence of our people and a future for white children”) szószáma.
Nincs más magyarázat arra, hogy Kotleba éppen 1488 euróban határozta meg a nyilvánosan átnyújtott segély összegét.
Az ügyész elfogadta az ítéletet, Kotleba viszont – aki a tárgyaláson végig tagadta, hogy bűnös lenne, és ügyvédei példák sorát hozták fel arra, hogy különféle áruk és szolgáltatások éppen 14,88-ba vagy 1488-ba kerülnek – természetesen a Legfelső Bírósághoz fellebbezett. Ha azonban ott is bűnösnek találják, akkor parlamenti mandátumát is elveszíti. Bármi legyen is a dolog vége, mindenképpen figyelemre méltó, hogy Szlovákiában egyáltalán vádat emelnek a szélsőjobboldali mozgalmak iránti rokonszenv kinyilvánítása miatt.
Korábban, 2017-ben az ügyészség – programja, nyilvános rendezvényeinek tartalma és sajtóbeli megszólalásai alapján – már pártjának betiltását is kezdeményezte, de ezt a kezdeményezést a Legfelső Bíróság Illetékes tanácsa még nem tárgyalta.
Magam persze azt a magyar büntetőtörvénykönyv-módosítást sem szavaztam volna meg, amely az „önkényuralmi jelképek” nyilvános megjelenítését szankciókkal sújtja. A négy év és négy hónapos szabadságvesztés összehasonlíthatatlanul súlyosabb szankció, mint a magyar bíróságok által e törvénymódosítás nyomán néhány alkalommal kiszabott pénzbüntetés vagy felfüggesztett szabadságvesztés.
Aminek értelme lenne, az az, ha a bíróság döntene az ügyészség betiltási kezdeményezéséről. (Kotleba korábbi pártját már betiltották.) Mindenekelőtt pedig annak van értelme, ha a politikai közvélemény mond egyértelmű véleményt a szlovák szélsőjobboldali tradíció felélesztéséről.
A nemzeti konzultáció meglehetősen megosztó téma a választók között. Vannak olyanok, akik csupán a kormány transzparens mivoltát és a szabad véleménynyilvánítás lehetőségét látja ezekben a kérdőívekben. Mások erőltetett és felesleges kampánytevékenységnek és egyszerű manipulációnak bélyegzik az Orbán kormány által 2010-ben életre hívott kérdőíveket és az azokat övező reklámokat.
A nemzeti konzultációkról általában, mire való, miért használják a politikában
A nemzeti konzultáció egy politikai eszköz, egy kérdőív, melyet a kormány küld ki a legtöbb magyar választókorú állampolgárnak. A kérdőív kitöltése és visszaküldése megoldható hagyományosan postai úton és online platformon egyaránt. Ezek a kérdőívek a kormány által összeállított kérdéseket tartalmazzák.
A konzultációs kérdőívek funkciójukat tekintve sokrétűek. Egy a valóságtól távolabb álló értelmezés szerint a kormány egyszerűen csak kikéri az állampolgárok véleményét, olyan kérdésekben, melyek sarokpontjait adják a politikai terveinek, törekvéseinek.
Egy másik, a realitással közelebbi kapcsolatot ápoló magyarázat szerint a nemzeti konzultációk sokkal inkább a választások közötti időszak, politikai kampányának fontos elemeiként jelennek meg a kormányzati kommunikációban. Ez a magyarázat nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a kormány valóban kíváncsi lenne az emberek véleményére. Azonban az állampolgárok véleményének megismerése, ebben a felfogásban csupán a sokadik helyen áll, a politikai racionalitás által kialakított hierarchiában.
Az adott politikai erő, jelen esetben a Fidesz-KDNP elsősorban a nemzeti értékek kifejezésére, szavazói mobilizálására és politikai témák kijelölésére alkalmazza a nemzeti konzultáció intézményét.
A konzultációban szereplő kérdések többsége egyszerűen megválaszolható. A közérthetőség végett az összetettebb gondolkodásra okot adó tartalmat csupán nyomokban lehet felfedezni a kérdések leírásában.
Ahogyan az lenni szokott a kormány és az ellenzéki oldal abszolút másként tekintenek a nemzeti konzultáció, most már az évek alatt megtűrt, megszokott intézményére.
Az ellentétes politikai oldalak érvei a konzultáció mellett és ellen
A kormány érvei a konzultáció mellett:
Kormány oldalról a konzultáció melletti érvek általánosan a demokratikus elvekből vezethetők le.
Miszerint a konzultációs kérdőív kitöltésével a választók kifejezhetik véleményüket, álláspontjukat, fontos politikai kérdésekben. Hozzájárulhatnak a választók a kormány politikájának alakításához.
A kérdőívekkel kapcsolatban fontos kiemelendő tény, hogy a nemzeti konzultációk erősítik az egyes jövőben érvényesíteni kívánt törvények és intézkedések legitimitását. A kormány könnyedén előhúzhatja a népakarat kártyáját amikor szükségesnek érzi.
A pártszövetség kétharmados felhatalmazása mellé, időről időre hozzászegődik a konzultációkat kitöltő és visszaküldő, korántsem elhanyagolható tömegek hangja és akarata.
Furcsa a kettősség, mely a kormány oldali érveket illeti. Az ellenzékkel szimpatizálók és az ellenzéki pártok a legtöbbször éppen a demokratikusság hiányát róják fel a rendszer leginkább meghatározó elemeként. A kormány érvelése a konzultációk mellett meg pont a demokratikusságra épül.
Mindenesetre a konzultáció egy roppant hatékony eszköz a Fidesz-KDNP saját szavazótáborának mobilizálására. Egy-egy ilyen kérdőívet változó számban küldenek vissza a választók, de az bizonyos, hogy több tízezres, százezres, sőt akár milliós tömegek érdeletek a válaszok visszaküldésében.
Szemléltető példaként nézzük meg a 2015 májusában kiküldött kérdőívet, mely a bevándorlás és terrorizmus kérdéskörét járja körbe. A rendelkezésre álló adatok szerint az összesen kiküldött 8 millió példányból körülbelül 1 millió kérdőívet küldtek vissza kitöltve kormány részére. Ez a szám a Fidesz-KDNP szavazótáborának közel felét teszi ki.
Ebből a milliós nagyságrendű számból is látható, hogy a választók nagy számban, elsősorban a Fidesz-KDNP pártszövetséggel szimpatizálók, élnek a konzultáció adta lehetőséggel.
A kormány a felsoroltak mellett gyakran érvel azzal, hogy a konzultációs kérdőívek fegyvertényezőt nyújtanak Brüsszellel, vagyis az Európai Unióval szemben.
Az ország szuverenitásának megerősítését és a választók egyértelmű akaratát tükrözik a nemzeti konzultációk eredményei. Ugyanez a retorika köszön vissza a hazai politika játszóterén is. Amikor az ellenzéki pártok bírálják a kormányt tevékenysége miatt, akkor a kormány gyakorta használja hivatkozási alapként a konzultációk eredményét és eredményességét.
Az ellenzék érvei a konzultáció ellen
A konzultációkkal kapcsolatban az egyik leginkább szemet szúró negatívum az a felmerülő költségek mértéke.
Az időről időre kiküldött konzultációk költségei változók, azonban általában 200 millió és 1 milliárd forintnyi anyagi ráfordítás volt eddig a jellemző a már kiküldött konzultációk esetében.
Az első nemzeti konzultáció még 2010-ben látott napvilágot. Körülbelül nettó 200-230 millió forintba került és a kormány nyugdíj és támogatáspolitikai kérdésekben kérte ki a választók véleményét.
A 2017-es „Állítsuk meg Brüsszelt!” témában indított konzultáció összes anyagi ráfordítása meghaladja a 949 millió forintos összeget is.
A 2010-es konzultációt leszámítva mindegyik kérdőív költségei közpénzből kerültek finanszírozásra. Ebbe beleértendő a napokban kiküldött konzultációs kérdőív, eddig még nem ismeretes költsége is.
A költségek több milliárd forintnyira duzzadtak 2010 óta. Az ellenzék feleslegesnek és drágának tarja a nemzeti konzultációkat. Elmondásuk szerint másra költenék a fentebb leírt közvagyont.
A másik legfontosabb konzultációk ellen felhozott érv szerint a konzultációt a kormány kampányra és az állampolgárok manipulálására használja. Már a kérdések megfogalmazása is arra utalhat, hogy a leírt eldöntendő kérdések magukban hordozzák a logikus és egyszerű választ, ami jellemzően a kormány akaratához áll közelebb.
A kérdőívek szakmaiságát is sokan vitatják. Mivel az egyszerűen megfogalmazott, közérthető kérdések a legtöbb esetben kiölik az esetlegesen szükséges szakmai hátteret, mely a választók segítségére lehetne a felelős döntés meghozatalában.
A magukat a kormány ellen meghatározó politikai pártok és szimpatizánsaik mindezek mellett korrupciót sejtenek a konzultációk megvalósítása mögött.
A tematizálás
A nemzeti konzultáció, mint eszköz tulajdonképpen egy kampányidőszakon kívül eső kampánytevékenységnek is megfeleltethető. Ezen okból kifolyólag fontos szerepet játszik a Fidesz-KDNP tematizáló tevékenységében.
Amennyiben egy politikai erő képes tematizálni a közbeszédet, úgy elmondható róla, hogy különleges hatalom birtokosa. A közvélemény tematizálása egy nagyon fontos, sőt elengedhetetlen tevékenység a politika világában. Ami a különféle elterelő témák bedobálásában és témák aktualizálásában nyilvánul meg leginkább.
Amikor egy politikai erő egy megadott témát beemel a közbeszédbe és a politikai közösség fontos, közös ügyeként jelöli meg, akkor már tematizáló tevékenységet végez.
Nem is szükséges éveket visszautazni az időben, hogy találjunk egy olyan témát, melyet a kormány beemelt a közbeszédbe. A bevándorlás és Soros György elleni kampány, mely 2015 után végig kísérte az emberek életét is ilyen. De ilyen volt a nyilatkozatok és intézkedések egész sorozata, mely az „állítsuk meg Brüsszelt” politikai szlogen alatt fut, még a mai napig is, változó intenzitással.
Ezen folyamat, aktus végrehajtásában meghatározó szerepet játszanak a nemzeti konzultációk és az azokat hirdető televíziós csatornákon, rádióban, írott és elektronikus médiában megjelenő reklámok sokasága.
Az teljesen biztos, hogyha a kormány nemzeti konzultációt indít, a sajtó és a politikai elemzők éhes disznóként vetik rá magukat a kérdőívekre, hogy megfejtsék a kérdések mögötti szándékok keszekusza összefüggéseit.
Néhány kérdés, néhány értelmezés
A teljesség igénye nélkül, kiragadnék néhány kérdést a konzultációs kérdőívekből, hogy értelmezzük, milyen üzenetet közvetítenek a választók számára.
Egy kérdés a 2015-ben kiküldött nemzeti konzultációból, melynek címe: Nemzeti konzultáció a bevándorlásról és a terrorizmusról
Forrás: Wikipédia
„Sokféle véleményt lehet hallani az erősödő terrorcselekményekkel kapcsolatban. Ön mennyire tartja fontos kérdésnek a terrorizmus térnyerését (franciaországi vérengzés, az ISIS riasztó cselekményei) a saját élete szempontjából?”
Ezen kérdéssel kapcsolatban tudni, hogy a válaszadók 70,49%-a „nagyon fontos” választ jelölte meg, a „fontos” és „nem fontos” opciók ellenében. Ez a szám teljesen érthető a feltett kérdés tükrében.
Ennek oka egyszerű, maga a kérdés megfogalmazásának módja logikus választ rejt magában. A világ sokféle kultúrát és népet tömörít, azonban egy fejlett, globalizálódott és civilizált társadalomban az állampolgárok alapvetőnek tartják biztonságuk fontosságát. Ebből következik, hogy az embereket igenis érdekli a terrorizmus témája. Önnön és szeretteik biztonságának féltéséből adódik, hogy követik a terrorizmussal kapcsolatos történéseket. A magyar politikai kultúra egyik legfőbb jellemzője is a biztonság utáni általános vágy. A magyar politikai kultúráról és jelentőségérő itt írtam bővebben.
Egy ehhez hasonló eszmefuttatás nélkül is evidens a válasz a legtöbb ember számára, illetve így már körvonalazódik a kérdés valódi célja, mely nem más, mint a politikai álláspont kifejezése és a választók fenyegetettség érzésének tudatos növelése.
A következő kérdés a 2011-ben kiküldött szociális konzultáció egyik kérdése.
Forrás: Wikipédia
„Vannak, akik azt javasolják, hogy az ország segély helyett inkább munkalehetőséggel segítse a munkanélkülieket. Mások szerint a segélyezés a megoldás a munkanélküliség problémájára. Ön mit gondol?”
A kérdés felvetése ebben az esetben releváns. A munkanélküliekkel való bánásmód megítélése egy igencsak megosztó téma. A kormány álláspontja azonban világos. A kormány jóléti politikája alapvetően konzervatívnak nevezhető. Mivel a legtöbb szociális támogatás és segély munkaviszonyhoz van kötve. A munkanélküliek és a szociális hálón kívül rekedt társadalmi rétegeknek a kormány politikai víziója ellenséges lehet. Ezen konzultáció előrevetítette a politikai értelemben vett jövőt, mely később a közmunkaprogram képében vált valósággá.
Még két konzultációs kérdés a Nemzeti konzultációból, mely a családok védelméről címet viseli.
Forrás: kormany.hu
„Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint a gyermekeknek joguk van anyához és apához?”
Maga a kérdés egyszerű, azonban mélyebb tartalmat hordoz magában. A kérdés másként megfogalmazva úgy is hangozhatna, hogy: Egyetért-e Ön azzal az alapértékkel, miszerint gyermekeknek joguk van a Fidesz-KDNP által elismert, valódi családmodellhez, melyben egy anya és egy apa van, a gyermekek mellett. Mivel ismeretesek a kormány családpolitikai törekvései és álláspontja, meghatározható, hogy jelen esetben nem a nagyarányú válások számát kívánja csökkenteni a kormány, hanem sokkal inkább a tradicionális keresztény alapú családmodellt igyekszik elterjeszteni a köztudatban. Ez természetesen nem foglalja magában a homoszexuális kapcsolatban élő egyéneket, a gyermeküket egyedül nevelő, gondozó szülőket. A kívánatos családmodell az apa, anya és gyerekek köré épül.
Valószínűsíthető, hogy a jövőben a kívánatos családmodellt erősítő intézkedések nagyobb reflektorfényt kapnak. Ebbe persze a szegényebb rétegek nem férnek bele, hiszen akkor őket lélegeztetőgépre helyezné a kormány. A kormány egyik pillanatról a másikra, nem lenne képes megszüntetni a szegénységet Magyarországon. Ez egy túlontúl összetett és hosszútávú terv megvalósítását igénylő feladat, mely támadási felületet nyújt a többi politikai erőnek a Fidesz-KDNP kritizálására. A konzultáció sem foglalkozik a szegénység kérdésével. Ez nem is meglepő, hiszen a kormány nem akarja felszítani a kritikus érzelmeket a választók körében.
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a népességfogyást nem bevándorlással, hanem a családok erőteljesebb támogatásával kell orvosolni?”
Magyarország súlyos demográfiai problémákkal néz szembe. A népesség szapora fogyása és elöregedése, jelenleg is kihívásokat állít a teljes magyar társadalom és a kormány elé. Néhány évtizedes távlatban pedig a jelenlegi nyugdíjrendszer sem tartható fent.
Az aktív korú népesség fogyása és a teljes népesség körében tapasztalt alacsony születésszám korrigálására, a bevándorlás egy megoldás lehet, de a kormány szemében egy rossz megoldás.
A kormány élesen bevándorlásellenes szemléletmódja találkozik a magyar demográfiai valósággal. A bevándorlás és a család politika összefüggése ebben a kérdésben kerül kifejtésre.
A kérdés semmit nem vetít elő a jövőre nézve, amit eddig nem tudtunk volna. A kormány kommunikációjában ellenzi a bevándorlást és támogatja a hazai családokat.
Összességében elmondható, hogy a nemzeti konzultációk kérdései üzenet értékűek.
Mindegyik kérdés aszerint van kialakítva, hogy tükrözze a kormány álláspontját az egyes témákban. A legtöbb „helyes” válasz, mely egyenesen következik a kérdésből valójában az a válasz, amit a kormány tagjai is bejelölnek a konzultáció kitöltésekor.
Olaszországból jött a vészjelzés a Covid járvány kialakulásakor, hogy a meggyengült cégek a maffiától vesznek fel kölcsönöket. Az illegális pénzek így válhatnak legálissá…
A válságba került kis és közepes vállalkozások jelentik a fő célpontot a különböző maffiáknak, melyek egyből felismerték: a bankok egyáltalán nem folyósítanak hiteleket a megrendült cégeknek. Melyek csakis az állami támogatásra számíthatnak – ha van ilyen.
Ahogy a válság egyre csak elhúzódik, úgy válnak egyre kiszolgáltatottabbá ezek a cégek különösen, amelyek a vendéglátásból, a turizmusból éltek.
Vendég nincs, a kölcsönöket viszont törleszteni kell. Ilyenkor bukkan fel a keresztapa megbízottja, akinek az ajánlatát nem lehet visszautasítani …
Csőd lavina fenyegeti a bárokat és éttermeket Párizsban azt követően, hogy a Covid-19 miatt újra be kell zárniuk – állapítja meg a Le Figaro.
A guillotine vasárnap sújtott le rájuk amikor kiderült, hogy keddtől az alkoholból élő éjszakai helyeket két hétig zárva kell tartani.
Lehet, hogy ez a pohár lesz a végső – mondták búsan a Saint Martin bulvár egyik népszerű bárjának pultosai. A tulaj körül köröznek a cápák: a bankok, melyek várják vissza a pénzüket noha tudják, hogy nincs bevétel és a maffiák, melyek kölcsönt kínálnak magas kamattal. Persze ott az állam, amelyik segíthet, de a kezdeti támogatás már régen elfogyott hiszen valamiből fizetni kellett az embereket a nagy leállás idején is.
A pénzügyminisztérium külön munkacsoportot hozott létre, hogy megakadályozza a tömeges csődöt és azt, hogy a maffiák ezt kihasználva tisztára mossák a pénzüket.
Ki is találták a megoldást, melyet a gazdasági portál, a Les Echos ismertetett. Eszerint azok a kis és közepes vállalkozások is pénzhez juthatnak a központi költségvetésből, melyeket nemcsak a bankok utasítottak el, de az állami segély programok is. Kétféle megoldás van, melyet az év végéig lehet igényelni: az egyik, hogy visszatérítendő előleget lehet kérni a későbbi támogatások alapjából illetve, hogy kedvezményes kölcsönért lehet folyamodni.
Ennek persze fontos kritériuma, hogy a cégnek tiszta legyen a kartonja az adóhivatalnál illetve a pénzügyi felügyeletnél meg persze a rendőrségnél. A támogatás maximális összege nem haladhatja meg az üzleti forgalom egynegyedét. A döntés a pénzügyminisztérium kezében van – hangsúlyozza a Les Echos.
Csakhogy
a pénzügyminiszter minden idők legnagyobb költségvetési deficitjét terjesztette elő a jövő évre vagyis égető a pénzhiány.
Párizsban ezért is nagyon számítanak arra, hogy az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alap kifizetései január elsején megindulhatnak. Ehhez azonban minden tagállam parlamentjének meg kell azt szavaznia – nem is beszélve az Európai parlamentről.
Republikánus főnök sem megy a Fehér Házba, mert ott nem tartják be a Covid-19 szabályokat. A szenátus republikánus frakciójának 78 éves vezetője közölte: be sem tette a lábát Trumphoz két hónapja óta, mert tart a vírusfertőzéstől.
Mitch McConnel, aki a legfontosabb politikai szövetségese az elnöknek a washingtoni kongresszusban, a sajtónak elmondta, hogy náluk a szenátusban igenis betartják az óvatossági rendszabályokat: majdnem mindenki maszkot visel és igyekszik tartani a távolságot a másik szenátortól.
Trumppal ellentétben nem próbálják meg félvállról venni a járványt már csak azért sem, mert a választók egyre inkább ezt várják el tőlük. Két republikánus szenátor így is megfertőződött, de egyik sem a szenátusban hanem a Fehér Házban, ahol Trump vendégei voltak. Az elnök környezetében már több mint két tucat ember kapta el a Covid-19 vírust, a First Ladyvel az élen. Az ABC News szerint a Fehér Házban 34-en fertőződtek meg Covid-19 vírussal vagy legalábbis ennyiről tudunk.
A republikánus szenátor taktikusan nem Washingtonban mondta el ezt a médiának hanem szűkebb pátriájában Kentucky-ban.
A maszk politikai hitvallás lett
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnökasszonya elrendelte, hogy a kongresszus alsó házában kötelező a maszk viselése. A szenátusban ez csak ajánlott, de nem kötelező. Épp Mitch McConnel szenátornak kellene ezt elrendelnie, de ő nem mer ilyen nyíltan szembemenni az elnökkel.
Trump pedig még a kórházból kijövet sem érzi magára nézve kötelezőnek a maszk használatát.
Míg a demokraták a maszkban és a távolságtartásban bíznak – és lelke mélyén osztja ezt a szenátus republikánus frakcióvezetője is – addig a Fehér Ház a tömeges tesztelés megelőző hatásában reménykedett. Mint kiderült hiába …
A Johnson&Johnson COVID-19 oltóanyag jelöltjének végső szakaszában végzett vizsgálat szünetel, mert a vállalat ellenőrzi, hogy a vizsgálatban résztvevő egyik személy „megmagyarázhatatlan betegsége” összefügg-e a vakcinával. A leállításról először a STAT egészségügyi híroldal számolt be.
A társaság hétfő esti nyilatkozatában bejelentette, hogy az úgynevezett nemkívánatos események miatt kötelességük megvizsgálni minden rendellenességet. A vizsgálat szüneteltetését azzal indokolták,hogy annak oka „a vizsgálat egyik résztvevőjének megmagyarázhatatlan betegsége”. A társaság nem volt hajlandó további részleteket közölni. Orvosaik és egy külön erre a célra felállított biztonsági ellenőrző testület megpróbálja kideríteni okozta a nem várt betegséget.
Tekintettel arra, hogy ilyen vizsgálatokat emberek tízezrein végeznek, egyes orvosi problémák többnyire véletlenek. Valójában az egyik első lépés, amelyet a vállalat szerint meg kell tenni, az annak meghatározása, hogy az illető hatóanyaggal kapta e az oltást vagy placebót kapott.
A társaság a résztvevő személyiségi jogaira hivatkozva nem volt hajlandó további részleteket elárulni a betegségről.
A Johnson&Johnson 60 000 önkéntes beoltása azt a célt szolgálja, hogy az egyadagos megközelítés biztonságos és hatékony védelmet biztosít a koronavírus ellen.
Az USA-ban más oltóanyag-jelölteknek két lövésre van szükségük.
Nem ez az egyetlen leállás a számos COVID-19 vakcina harmadik fázisú vizsgálata során
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem vakcinájának utolsó szakaszában történő tesztelése az Egyesült Államokban továbbra is szünetel, mivel az illetékes hatóság tisztviselői még vizsgálják, hogy a vakcina jelent-e biztonsági kockázatot. A tesztsorozatot felfüggesztették, amikor egy nőbetegen súlyos neurológiai tüneteket észleltek, amelyek megfelelnek a gerincvelő gyulladásának, a keresztirányú myelitisnek – közölte a társaság. Azóta a vállalat tesztelése más országokban újraindult, de az Egyesült Államokban a hatóságok ezt még nem engedélyezték.
A nagyszámú alanyokon végzett orvosi tesztelések átmeneti leállítása viszonylag gyakori. A tipikus gyógyszerkísérletek során kevés ilyen eset kerül nyilvánosságra, de a koronavírus elleni oltóanyag előállításának gyorsított tempója növelte az ilyen típusú szövődmények tétjét.
A vállalatoknak meg kell vizsgálniuk a kábítószer-tesztelés során bekövetkező súlyos vagy váratlan reakciókat.
Trump elnök, aki a Covid-19 fertőzés miatt csupán néhány napos kórházi kezelést vett igénybe hétfő este visszatért kampánykörútjához és megjelent a Floridában tartott kampánygyűlésen. Rajongóinak kijelentette teljesen felépült, és már immúnis a koronavírusra. Mondta mindezt annak ellenére, hogy állítását semmilyen orvosi vizsgálat nem támasztja alá.
Az orlandói Sanford Nemzetközi Repülőtér egyik hangárjában tartott kampánygyűlésen Trump kijelentette, hogy „erősnek és egészségesnek érzi magát”, méghozzá olyannyira, hogy nyugodtan elvegyülhetne az őt éltető tömegben.
– Minden rajongómat megcsókolnék közületek – mondta. – Megcsókolnám a srácokat és a gyönyörű nőket.
Az elnök körülbelül egy órán át beszélt. A tömegben sok támogató nem viselt maszkot, köztük azok közül is, akiket az elnök előadótere mögé állítottak, és a kamerafelvételen láthatóak.
Trump azt állította, hogy a vírus elleni oltásokat „nagyon hamarosan szét fogják osztani”, bár az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal még nem hagyott jóvá egyet sem.
Az elnök bizonyítékok nélkül utalt arra is, hogy
az ügynökség szándékosan visszafogta az oltások jóváhagyását, hogy ezzel hátrányos helyzetbe kerüljön az újraválasztása.
„Őszintén szólva nagy politikai játszma folyik ott, ahol nem akarják, hogy a választások előtt legyen vakcina” – mondta az elnök.
Trump, akinek a több mint 214 ezer amerikait megölő járványra adott válasza továbbra is a legnagyobb veszélyt jelenti újraválasztására, bizonyítékok nélkül még azt is állította, hogy demokrata vetélytársa, ifjabb Joseph R. Biden volt alelnök késlelteti az oltást és „meghosszabbítja a járványt”.
Trump Floridába csak néhány órával azután érkezett, hogy a Fehér Ház orvosa, Dr. Sean P. Conley azt mondta, hogy az elnök „egymást követő napokon” negatív eredményt adott egy nem erre a célra szánt gyors koronavírus-teszt segítségével.
Három hét van hátra a versenyből, a közvélemény-kutatók szerint Biden tobábbra is vezet Trump előtt. Elsősorban azok körében maradt le Biden mögött, akiket különösen érint a vírus terjedése, tehát az időskorúak körében, mert őket a koronavírus aránytalanul nagy mértékben veszélyezteti.
Hatékony mechanizmus kell a jogállami normák védelméhez az Európai Unióban – hangsúlyozta Zuzana Caputová, aki a londoni Financial Timesnak nyilatkozott.
A liberális szlovák államfő épp úgy került hatalomra, hogy mozgalmat szervezett Fico miniszterelnök kormányzata ellen, mely gyakran megsértette a jogállami normákat. A biztosítékot végül az csapta ki, hogy meggyilkolták azt az oknyomozó újságírót, aki megpróbálta leleplezni a kormányzat korrupciós ügyeit.
Fico miniszterelnök kénytelen volt lemondani, később pedig utóda elveszítette a választásokat. Az új miniszterelnök fogadkozott, hogy véget vetnek a régi kormányzat módszereinek.
„Ha nincs hatékony mechanizmus azokkal szemben, akik megsértik a jogállami normákat, akkor nem tudjuk megvédeni az európai értékrendet”
– fejtette ki Szlovákia államfője. Arra utalt, hogy Brüsszel évek óta bírálja Magyarországot és Lengyelországot, mert megsértik az igazságszolgáltatás önállóságát, korlátozzák a sajtószabadságot. A magyar kormányt ráadásul a korrupció eltussolásában is vétkesnek tekintik, de a bírálatnak eredménye nincs.
Az ok: Brüsszelben általános szabály az egyhangú döntés. Márpedig az nyilvánvaló, hogy sem Magyarország sem pedig Lengyelország esetében nem lehet számítani arra, hogy megszavazzák a másik elítélését. Ezért az Európai Uniónak el kell vetnie az egyhangúlag elvét – hangsúlyozza Zuzana Caputová.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
