Csökken a zsidók száma Európában
Ezer év óta nem volt ilyen alacsony a részesedésük az európai lakosságban. Az ok: a kivándorlás. Ezt elsősorban az váltja ki, hogy másutt kedvezőbb anyagi lehetőségeket találnak illetve, hogy Európában növekszik az antiszemtizmus – írja a londoni Jewish Policy Research jelentése.
Jelenleg 1,3 millió olyan ember él Európában és Törökországban , aki zsidónak vallja magát. 1970-ben ez a szám még 3,2 millió volt. A legjelentősebb a csökkenés Franciaországban, ahol Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége él egymás mellett. Jelenleg 449 ezren vallják magukat zsidónak míg 1970-ben ez a szám még 530 ezer. Ez persze a vallásos zsidók statisztikája. Európában a zsidóság jelentős része asszimilálódott. Így például a Franciaországban élő zsidó származásúak többsége mindenekelőtt franciának tartja magát. A francia törvények kizárják az állampolgárok vallási vagy etnikai megjelölését, ennek következtében a statisztikák csakis a vallási kimutatásokat összegezhetik Franciaországban.
2000 óta több mint 50 ezer zsidó vándorolt ki Franciaországból Izraelbe.
A gyakori antiszemita merényletek miatt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök nyíltan alijára biztatja a zsidókat Franciaországban. A francia állam vezetői ezt elutasítják: mondván meg tudjuk védeni a zsidó intézményeket és polgárokat Franciaországban.
1,5 millió zsidó kivándorló a vasfüggöny megszűnte után
Az első világháború előtt Európa keleti felében élt a világ legnépesebb zsidó közössége. Jelentős részüket a nácik meggyilkolták a holokauszt idején. A Szovjetunió bukása után tömeges kivándorlás indult meg: a zsidók százezer számra hagyták el a felbomlott állam szövetséget. Többségük Izraelbe vagy az Egyesült Államokba illetve Kanadába ment, de sokan választották Nyugat Európát is. Később sokan továbbálltak Nyugat Európából Észak Amerikába vagy Izraelbe.
1900-ban az Európában élő zsidók a zsidóság 83%-át alkották, de ma már alig 9%-ot- állapítja meg a jelentés.
Más zsidó szervezetek , melyek nemcsak vallási statisztikákat vizsgálnak magasabb számokat közölnek: a European Jewish Congress szerint 1 929650 a zsidók összlétszáma Európában. A World Jewish Congress szerint ez a szám: 1 438000.
A Vatikán bíborosai egymást vádolják a pénzügyi botrányban
Ferenc pápa két bíborosra bízta a pénzügyi reformot, mely több mint félmilliárd eurós visszaélést mutatott ki a Vatikánban. Ki a felelős? Giovanni Angelo Becciu bíboros a pápa utasítására minden tisztségéről lemondott, de ártatlannak vallja magát.
George Pell bíboros viszont azzal vádolja egykori helyettesét, hogy komoly összegeket fizetett terhelő tanúknak abban a pedofil perben, amelyben börtönbüntetésre ítélték Ausztráliában. Aztán a bíróság felmentette. Rómába sietett és panaszt tett egykori helyettesével szemben.
Ferenc pápa mielőbb szeretné lezárni a kínos pénzügyi botrányt, mert az komolyan árt a Vatikán presztízsének.
A bíboros és a Camorra
Az olasz sajtó szerint a nápolyi maffiával, a Camorra-val is kapcsolatban állt Giovanni Angelo Becciu bíboros. Aki Ausztráliában épp a maffia segítségével próbálta meg befolyásolni azt a pert, mely egykori felettese ellen folyt. A Camorra más ügyekben is igen hasznos partnernek bizonyult.
Londonban a Vatikán egy méregdrága ingatlant vásárolt, a közvetítők között ott ügyködtek a Camorra pénzügyi emberei is.
A bíborosnak szeretője van?
Az olasz sajtó szerint Giovanni Angelo Becciu bíboros, aki nemrég még a szenttéavatási kongregació élén állt a szeretőjének is juttatott a vatikáni pénzekből.
Cecilia Marognat az olasz hatóságok letartóztatták miután ellene az Interpol adott ki körözést egy nemzetközi pénzmosó hálózat miatt.
Cecilia Marogna, aki az olasz sajtó szerint a bíboros szeretője volt, a vatikáni pénzeket jótékonysági célokra kapta, melyeket külföldön kellett volna felhasználni. Például Szlovéniában, ahova állítólag 500 ezer eurós vatikáni pénznek kellett volna érkeznie. Ám kiderült, hogy Cecilia Marogna ehelyett Prada és Chanel táskákat vásárolt más luxus divatcikkekről már nem is beszélve. Az olasz hölgy természetesen tagad éppúgy mint Becciu bíboros.
Csakhogy most már az olasz hatóságok is vizsgálódnak nemcsak a Vatikán pénzügyi ellenőrzése tesz fel kínos kérdéseket. Vádat egyelőre még nem emeltek Giovanni Angelo Becciu bíboros ellen. Ferenc pápa viszont kizárta őt a bíborosi kollégiumból. Ami azt jelenti, hogy a következő pápaválasztó konklávén nem vehet részt, szerepe a Vatikánban véget ért. Lehet, hogy Pell bíboroshoz hasonlóan neki is börtönbe kell vonulnia, amely nagy csapás lenne a Vatikánra, melynek egykor a harmadik legfontosabb tisztségviselője volt.
A kormány elhallgatja az Európai Bizottság szociális konzultációját
November végéig várja az Európai Bizottság az önkormányzatok, szakszervezetek, civilszervezetek és egyszerű polgárok véleményét a szociális kérdésekkel kapcsolatban – jelentette be vasárnapi online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István.
Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint a kormány tudatosan elhallgatja ezt a fontos konzultációt, pedig most érdemi lehetőség nyílik arra, hogy a magyar emberek is befolyásolhassák a szociális programok alakulását. Ujhelyi emlékeztetett, hogy 2017-ben az Európai Unió egy „forradalmi programot” fogadott el a göteborgi szociális csúcstalálkozón:
a Szociális Jogok Európai Pillérjét, amely húsz pontban gyűjtötte össze a legfontosabb tennivalókat az oktatás, az egészségügy, a foglalkoztatás vagy épp a gyermek- és ifjúságvédelem területén.
Orbán Viktor miniszterelnök annak idején tiltakozott a „szociális pillér” elfogadása ellen, mert azt „lopakodó hatáskör-elvonásnak” tartotta, de végül ő is aláírta Magyarország részéről a vonatkozó dokumentumot. Ujhelyi szerint ugyanakkor a Fidesz vezetői és képviselői azóta is mindent elkövetnek, hogy a szociális pillér céljai ne valósulhassanak meg, most is elhallgatják például az erről szóló széleskörű konzultációt.
„A magyar kormány érzéketlen az emberek mindennapi problémái iránt, helyette az eliteket, a multikat és az oligarcháikat szolgálja ki”
– fogalmazott a politikus, hozzátéve: éppen ezért fontos, hogy minél több önkormányzat, civil- és szakszervezet küldje el saját véleményét a szociális pillér megvalósításával kapcsolatban, hogy az része tudjon lenni a jövő tavaszra ígért európai cselekvési tervnek.
Ujhelyi István közölte azt is, hogy az MSZP szociáldemokrata pártként konkrét programmal rendelkezik a felmerülő kérdésekben, ezért a legutóbbi kongresszusokon elfogadott javaslatcsomagot el is küldik az Európai Bizottságnak a konzultáció részeként. Ujhelyi kiemelte, hogy az MSZP programja három átfogó pillérre épül: demokrácia és szabadság, esélyegyenlőség és igazságosság, valamint a környezettudatosság és természeti értékeink védelme. Hozzátette, hogy a párt támogatja az önkormányzatokhoz és civilszervezetekhez közvetlenül eljuttatható uniós források növelését, a tisztességes nyugdíjszint és az európai minimál-nyugdíj meghatározását, de ugyancsak a programjuk része az európai minimálbér megteremtésének támogatása és az Európai Egészségügyi Unió létrehozása, amelynek kidolgozásában és beterjesztésében a képviselő aktív kezdeményező szerepet vállalt.
„Orbán elszegényített, félelmében a demokráciáról lemondó alattvalókat akar, eközben az Európai Unió egészséges, kiegyensúlyozott és foglalkoztatott szabad polgárokat” – tette hozzá online sajtótájékoztatóján az MSZP EP-képviselője.
Koronás mellékhatás: Michelin csillagos séf a konyhámban
Havi 14 ezer dollár fölött kereshetnek a világ legjobb szakácsai, ha otthagyják a Michelin csillagos éttermeket és a szupergazdagoknak főznek – otthon.
15000-17750 dollárt fizetne havonta egy mesterszakácsnak egy orosz család Monacóban – idéz a Business Insider egy friss hirdetést, melyben az a legfontosabb kikötés, hogy a séfnek olyan éttermet kell otthagynia, melynek legalább egy Michelin csillagja van.
Bárt a Michelin szigorú ellenőrei nem a mesterszakácsot hanem az éttermet díjazzák, de azért ez olyan fontos referencia, melyet az igazi ínyencek nagyon is komolyan vesznek.
Az Amandine International Chef Placement évek óta foglalkozik a mesterszakácsok közvetítésével az egész világon, de az utóbbi időben annyira megnőtt az érdeklődése a Michelin csillagos szupersztárok iránt, hogy külön részleget terveznek indítani Amandine Stars néven.
Kate Emery, az Amandine főnökasszonya brit ugyan, de 2011 óta Nizza mellett él. A francia Riviéra a szupergazdagok kedvenc helye, mely a vírusválság idején felértékelődött hiszen sokkal jobban el lehet itt szigetelődni mint a nagyvárosokban. Az étterembe járás is kockázatossá vált a Covid-19 vírus miatt szinte az egész világon. A szupergazdagok megtalálták a megoldást:
„Volt egy kliensem, aki négy Michelin csillagos sztár séfet kért egy hathetes periódusra”- mesélte az Amandine főnökasszonya a Business Insider tudósítójának.
„Egyre nő az igény arra, hogy Michelin csillagos mesterszakácsok készítsék el az ételeket – otthon. Exponenciálisan növekedett az emberek érdeklődése a táplálkozás iránt az elmúlt 10-15 évben. A sok televíziós főző műsor illetve az instagram ráerősített erre.”
Justine Murphy megerősíti ezt: ő hat évig volt szupergazdagok szakácsa jachtokon, majd ügynökséget alapított, mely az egész világon közvetít séfeket.
„A klienseimnek nagyon fontos, hogy megmutathassák: nekik olyan szakács főz, aki egy nagy presztízsű étteremből érkezett.”
30-35 ezer dolláros napidíj
Ha valaki egy napra bérel egy Michelin csillagos séfet, akkor minimum ennyivel kell számolnia, de lehet jóval több is. „A határ a csillagos ég!” – mondta az Amandine főnökasszonya a Business Insider tudósítójának.
Vajon miért vállalják ezt a mesterszakácsok?
„Kétféle döntés van. Az egyik az, hogy valaki megunja az étterem vezetését és a nagy stresszt. Egy családnak főzni jóval egyszerűbb mint egy egész étteremnek, ahol naponta változik a közönség.
A másik változat az, hogy a Michelin csillagos mesterszakács tovább folytatja híres éttermének vezetését, de egy kis szünetet tart. Általában azért, mert szüksége van pénzre!”
Pénzért váltott az első Michelin csillagos séf
Neil Snowball olyan híres volt mint egy rock sztár amikor a Petrus éttermet vezette Londonban. Négy éve váltott, azóta szupergazdagoknak főz.
„Azért váltottam, mert saját éttermet akartam. /a londoni Petrus Gordon Ramsay tulajdona/.”
Nem egészen ez történt, de majdnem. Két társával együtt létrehozta az Opus Provisions céget, mely Michelin színvonalú ételekkel látja el a világ tengerein kóborló szupergazdagokat.
Nemcsak a presztízs miatt akarnak Michelin csillagos séfeket a szupergazdagok hanem azért, hogy azok pontosan nekik és a családjuknak főzzenek. Nem akarnak étel költeményeket minden nap: ” nem kívánnak 25 féleképp elkészített paradicsomot, egyszerűen csak finom paradicsomot szeretnének enni” – magyarázta a szupergazdag kliensek elvárásait Neil Snowball, a mesterszakács, aki elsőként váltotta fel az éttermi sztár szerepet a magán konyhafőnök kevésbé elismert, de annál jobban megfizetett pozíciójáért.
Airbus és a Covid-19
A 74 milliárd eurós repülőgépgyártó és űrhajózási ágazat, melynek zászlóshajója az Airbus, kritikus helyzetbe került a pandémia miatt. Az óriás minden bizonnyal megmenekül, de az 1200 beszállító közül sokan csődbe mehetnek.
„Minden hónapunk veszteséges” – mondta a Bloombergnek a Celso nevű családi vállalkozás főnökasszonya. Az 55 éves Agnes Timbre-Sauniere a helyi kereskedelmi kamara főnökasszonya is, ezért nemcsak a saját kis cége nevében beszél: „a főnökök hangulata a mélyponton, a dolgozók pedig a jövőjük miatt aggódnak.”
Az Airbus, melynek a központja a dél-franciaországi Toulouse-ban van nemcsak a beszállítóknak jelentette a megélhetést hanem a környékbeli éttermeknek, fodrászoknak, pékségeknek stb.
Mi lesz, ha elfogy az állami támogatás?
A szakértők ötéves elhúzódó válságra számítanak, mert a légitársaságok maguk is az életükért küzdenek, és eszük ágában sincsen új repülőgépet rendelni.
A vírus válság a fellendülés kellős közepén találta telibe a repülőgép ipart, amely tavaly még azzal küzdött, hogy nem talál elég szakképzett embert a környéken. Aztán az elzárások miatt földre kényszerültek a repülőgépek, és az Airbus nagyszabású leépítést jelentett be:
15 ezer embert rúgnak ki
40%-al csökkenti termelését az Airbus miután a kereslet befuccsolt. Ez nemcsak a franciaországi munkahelyeket jelenti: Németországban 5100 embert küldenek el. Ez az ottani személyzet egyharmada! Franciaországban a tervezett elbocsátás 5000 embert érint.
Nagy Britanniában ugyanez a helyzet: a Rolls-Royce, Collins and Gardner Aerospace megrendelései eltűntek, és ennek következtében a beszállítók törölhették az előzetes rendelések felét!
„Kétségbeejtő a helyzet. Azzal számolunk, hogy jövő tavaszig el kell küldenünk az emberek 30%-át” – nyilatkozta a Bloombergnek Andrew Mair, a a Midlands Aerospace Alliance főnöke. „Lesz olyan cég, amelyiknek el kell bocsátania a munkavállalók felét!”
Egy kis családi vállalkozás Birmingham mellett már el is küldött 50 munkatársából 23-at. A kilábalás a válságból hosszú lesz és nehéz: „arra számítok, hogy 2025-ben érhetjük el a válság előtti szintet” – mondta Steve Boyd ügyvezető igazgató.
Németországban Bréma áll a munkanélküliség szempontjából a legrosszabbul – nem kis részben a repülőgépipar miatt.
Az IG Metall szakszervezet helyi vezetője szerint „sok kis beszállító cég nem bírja majd ki a válságot és beadja a kulcsot.”
A legrosszabb a helyzet magában Toulouse-ban – írja a Bloomberg.
„Az egész régió az Airbus-tól függ” – hangsúlyozza Mickael Nogal parlamenti képviselő. 159 ezer ember dolgozik ebben az ágazatban Toulouse környékén, ahol egyelőre senki sem találja a megoldást. Jelenleg 40 ezer munkavállaló állása csakis azért van biztonságban, mert az állam támogatja a cégeket a bérek kifizetésében. Még így is 20 ezer elbocsátásra számítanak.
A kétségbeejtő helyzet annak ellenére alakul így, hogy a francia kormány 15 milliárd eurós rendkívüli támogatást ad az ágazatnak. Macron elnök stratégiai ágazatnak nyilvánította a repülőgépipart de hát az állam sem önthet euró milliárdokat számolatlanul a repülőgépiparba hiszen Bruno LeMaire pénzügyminiszter így is rekord költségvetési deficittel számol jövőre.
A környék éttermei is megérzik a válságot Toulouse-ban. A Bloomberg tudósítója egy repülőtéri étteremben érdeklődött a főnökasszonynál, aki elkeseredetten nyilatkozott: „a helyzet most is rossz, de tartok tőle, hogy a jövőben még ennél is rosszabb lesz!”
A SzFE hallgatóinak sajtóközleménye 2020.10. 23.
A Színház- és Filmművészetért Alapítvány ma reggeli sajtóközleményében említett határozatról ismét a sajtóból értesültünk elsőként; amennyiben a közlemény valóságon alapul, úgy a határozat még nem lehet jogerős, a sztrájkbizottságnak, tudomásunk szerint, öt napja van fellebbezni az ellen.
Továbbra is kitartunk az SZFE sztrájkoló dolgozóinak követelései mellett, hiszünk azok jogszerűségében, ahogy tudomásunk szerint az a három szakszervezeti szövetség is, amely a mai napon kiáll mellettünk a szellemi szabadság jegyében, ’56-os vonulásos megemlékezésünk keretein belül.
Az egyének újbóli felelősségrevonását ismét teljes mértékben elutasítjuk. Bízunk az intézmény sztrájkoló dolgozóinak józan ítélőképességében – úgy véljük, Egyetemünk oktatói és munkatársai képesek önálló döntéseket hozni a saját munkabeszüntetésük kapcsán. Ezen kívül szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az illegitim vezetőség nem teljesítette az általa jogszerűnek vélt két sztrájkkövetelést, hanem teljesítésüket ultimátumhoz kötötte, ez a gesztus pedig sérti a sztrájkjogot.
A munkáltatói jogkörökkel való hatalmi visszaélés lehetőségének fitogtatását, nemzeti ünnepnapon, amikor egy önkényes elnyomó rendszer ellen hősi forradalmat vívott magyarokra emlékezünk, nem csak ironikusnak, de méltatlannak is tartjuk.
Megátalkodottak
Gulyás Gergely szokásos, kormányülés utáni sajtótájékoztatójának ezúttal az volt a legfontosabb eleme, amit nem mondott.
Elmondta, hogy a kormányülésen a járványhelyzettel foglalkoztak a legtöbbet, azt is, hogy mind a fertőzöttek száma, mind az elhalálozásoké a járvány súlyosbodásáról tanúskodik.
Ugyanakkor – a karanténszabályok megsértése esetén érvényesítendő szankciók növelésén kívül – nem jelentett be semmiféle újabb óvintézkedést.
Amikor arról kérdezték, hogy van-e olyan terv, hogy a középiskolás és felső tagozatos diákoknál áttérjenek a távoktatásra, azt válaszolta, hogy nincs ilyen terv. Amikor újabb korlátozásokról kérdezték, azt válaszolta, hogy nem, a jelenlegi intézkedések következetes érvényesítése jelenleg elegendő, ez a többségi álláspont.
Az ország működőképességét fenn kell tartani, ismételte meg válaszában az Orbán által a második hullám előtt megfogalmazott kiindulópontot. Tegnapi jegyzetemben negyedik melléfogásként jellemeztem azt, hogy a kormány, amikor a kézmosást, a maszkviselés és távolságtartás propagálását (és a maszkviselés kötelező előírásán), valamint a határok lezárását alkalmazza óvintézkedésként, de az emberek közötti érintkezés, találkozások további korlátozásáról lemond.
Látványos és a járványügyi szakértők által támadott elem ebben a nézők jelenlétében tartott labdarúgó mérkőzések, futóversenyek és más nagy rendezvények engedélyezése, és az is, hogy nem korlátozzák a magánrendezvények, házi ünnepségek, egyházi szertartások részvevőinek számát, ami Európa-szerte terjed.
Minden korlátozásnak ára van.
Mindenütt el akarják kerülni az első hullám idején alkalmazott gazdasági leállást és az iskolák lezárását, és ebben igazuk van. A fertőzés gyorsuló terjedése azonban sok európai országban készteti a kormányokat az első hullám idején alkalmazott óvintézkedések visszahozására: maszkviselést írnak elő közterületeken is, korlátozzák a vendéglátóhelyek és üzletek nyitva tartását, és bizony súlyosabban fertőzött területeken az iskolai jelenlétet is korlátozzák, sőt kijárási korlátozásokat is újra bevezetnek.
Ezek, amíg a gyermekintézmények és az iskolai alsó tagozat működését nem érintik, az emberek közötti érintkezések, találkozások olyan korlátozásai, amelyek nem járnak a gazdasági teljesítmény számottevő korlátozásával.
Gulyás azonban mindezt elutasította: „a kormány szándéka az, hogy ne legyenek” a jelenlegihez képest további korlátozások.
A kormány azt tekinti a fő kérdésnek, hogy a megbetegedetteket ellássák, ezt tekinti a járvány első hullámához képest biztosítottnak, és nem azt, hogy minél kevesebben fertőződjenek illetve betegedjenek meg.
Ezt fogalmazta úgy Orbán, hogy egyrészt „működjön az ország”, másrészt „aki elkapja ezt a betegséget, azt meg fogjuk gyógyítani”. Megerősít ez abban, hogy ez rendkívül felelőtlen döntés, s azt negyedik, súlyos melléfogásnak tekintsem.
Az influenza védőoltás kifogyóban Franciaországban
„Ha nem jön újabb szállítmány a gyógyszergyárakból, akkor a gyógyszertárak 92%-ában nem lesz influenza elleni oltóanyag a hétvégén ” – közölte sajtóértekezletén a gyógyszerész szövetség elnöke.
5 millió embert oltottak be egy hét alatt. Ez a tavalyi egész éves influenza oltás fele! Franciaországban is azt hangsúlyozzák az orvosok és a hatóságok, hogy lehetőség szerint mindenki oltassa be magát az influenza ellen, mert ezzel csökkentheti a Covid-19 fertőzés esélyét. A veszély ugyanis az, hogy az amúgy is nehéz helyzetben levő kórházakat eláraszthatják a hagyományos influenza betegek, és így elvehetik a Covid-19 páciensek helyét, akik sokkal inkább rászorulnak az orvosok és ápolók figyelmére.
Épp ezért most 13 millió védőoltást rendelt a francia állam a tavalyi 11 millióhoz képest. Ezenkívül még plusz 1-2 millió védőoltás érkezhet más uniós országokból, de csak decemberben – mondta a gyógyszerész szövetség elnöke.
16 millió embert szeretnének beoltani
Ennyien szerepelnek a prioritási listákon: a 65 éven felüliek, a cukor betegek, asztmások, túlsúlyosok, terhes anyák stb.
Ezenkívül vannak még a magán egészségügy dolgozói: 319 ezer embert szintén be kell oltani a hagyományos influenza elleni szerrel.
2-6 millió ember kapja meg az influenzát évente Franciaországban, közülük körülbelül 10 ezren halnak meg. A Covid-19 járvány következtében eddig 33885 ember vesztette életét Franciaországban.
Az amerikai demokraták fenik a fogukat Orbánra
Ha elég fegyvert veszel magad szabhatod meg a demokratikus normákat, sőt ha még azon felül is, akár törölheted a demokratizmust is a palettáról. Ha csak ezen múlik Orbán az atomarzenált is beszerzi…
„Orbán jó srác, sok amerikai fegyvert vásárol” – közölte Trump elnök Menendez demokrata szenátorral, a külügyi bizottság tagjával. Mindez még tavaly történt azt követően, hogy a magyar miniszterelnököt fogadta Donald Trump a Fehér Házban.
Robert Menendez szenátort nem sikerült meggyőznie: szerdán közzétett jelentésében felrója az elnöknek a baráti találkozót Orbán Viktorral. Mindez emlékeztet arra, hogy Joe Biden demokrata elnökjelölt azt vetette Trump szemére, hogy keblére ölelt olyan banditákat mint Belarusz, Lengyelország és Magyarország első embere.
Menendez szenátor azt írja, hogy Trump is felelős azért, hogy Orbán hevesen támadja a demokratikus értékrendet.
„Évtizedeken át fenntartottuk ezeket a demokratikus normákat, de a diplomatáink belefáradtak abba, hogy Trump rendszeresen a fejük felett intézkedik.”
A Covid-19 vírusválsággal kapcsolatban mutatkozik meg a legjobban Trump politikája: „ahelyett, hogy a pandémia elleni harc vezetését magára vállalná, igyekszik azt aláásni!” – nyilatkozta a Politico portálnak.
Robert Menendez szenátor profi politikus, aki a külügyi bizottság elnöke szeretne lenni. Ezért sok kérdésben együttműködik a republikánusokkal is. Tavaly például a külügyi bizottság republikánus elnökével, James Risch idahoi szenátorral együtt írt levelet Trumpnak Orbán Viktor látogatása előtt, melyben figyelmeztetik az USA elnökét: a magyar miniszterelnök már csaknem a fékek és ellensúlyok kikapcsolásával irányítja Magyarországot.
