Featured

Ferenc pápa a technokrácia uralma ellen

A Covid 19 járvány elmúltával olyan új gazdasági modellek kellenek, melyek nemcsak a profitot veszik figyelembe, de a szegények érdekeit is éppúgy mint a környezetet. Ezt hangsúlyozta a katolikus egyház feje, aki egy Assisiben ülésező közgazdász konferenciához intézte videó üzenetét.

A fiatal közgazdászokat sürgette, hogy a szegényeket ne csak úgy vegyék figyelembe mint fogyasztókat, akik csak a minimális szükségleteiket tudják kielégíteni, és munkavállalókat, akik olcsón alkalmazhatóak a legnehezebb munkákra is.

Ferenc pápa ismét felhívta a figyelmet arra, hogy a világon egyre nő a különbség a szegények és a gazdagok között. A szupergazdagok pedig a javak aránytalanul nagy részét birtokolják, mert a tőzsdék a Covid-19 járvány idején is jól teljesítettek miközben a szegények milliói veszítették el a megélhetésüket.

Nem elég a jóléti állam

A jóléti állam gondoskodik a szegényekről, de nem vonja be őket a döntéshozatalba! Ferenc pápa szerint olyan új gazdasági modellek kellenek az emberiség számára, melyekben a szegények milliói is szóhoz juthatnak: beleszólhatnak a fontos döntésekbe!

Az ember kikerülhet a társadalomból

Ferenc pápa arra hívta fel a fiatal közgazdászok figyelmét, hogy az emberek immár nemcsak elnyomás áldozatai lehetnek, de teljesen kizárhatják őket a társadalomból! Felidézte, hogy Buenos Airesben, ahol korábban érsek volt, már 1970-ben voltak olyan városrészek, ahova az átlagemberek nem merészkedtek be! Azóta csak még rosszabb lett a helyzet …

Ferenc pápa elvetette azt a gondolkodást, mely a francia forradalom óta terjedt el a világon: „mindent a népért, de a nép nélkül”!

Ehelyett be kell vonni az embereket a döntésekbe, és meg kell akadályozni, hogy

„a politikai és a gazdaság a technokrácia szolgálója legyen!”

A válságból sohasem jövünk ki egyenlőképp: vagy jobban járunk vagy rosszabbul – hangsúlyozta Ferenc pápa. Aki végül az individualista álláspontot bírálta mondván: senki sem üdvözülhet egyedül, szükségünk van egymásra!”

Brüsszeli támadás a magyar-lengyel vétóra

Az Európai Unió állam- és kormányfői három órán át tanácskoztak csütörtök esti videokonferenciájukon. Bár a téma nem volt napirenden minden más felett fenyegetően merült fel: Magyarország és Lengyelország az EU következő hét évre szóló pénzügyi keretének elutasítását.

Ursula von der Leyen asszony gyors megoldást sürget mondván: milliók várják a pénzt az uniós költségvetésből és a válságkezelő alapból, melyeket Magyarország és Lengyelország megvétózott.

Michel javaslat

A minisztertanács elnöke szerint az Európai Unió kiadhatna egy deklarációt arról, hogy milyen konkrét esetekben lehetne pénzt megvonni az egyes tagállamoktól. A jogállamiságról szóló határozatot ugyanis sokféleképpen lehet értelmezni. Ily módon a magyar és a lengyel vezetés megmenthetné az arcát, és mindenki a pénzénél lenne. Csakhogy ez a nyilatkozat nem lenne kötelező érvényű jogszabály, ezért valószínűtlen, hogy Orbán és Kaczynski rábólintana. Ők abban bíznak, hogy a déli tagállamok, melyeknek nagyon sürgős a pénz, felpuhítják a jogállami határozatot.

Csakhogy nincs kompromisszum készség a fukar tagállamokban, ahol szeretnék tudni: ki mire költi a pénzt?! Még az osztrák kancellár is határozottan elvetette a magyar és lengyel vétót. Alexander Schallenberg külügyminiszter elmondta a Der Spiegelnek, hogy

„a pandémia idején nem vétózunk! A jogállamiság nem lehet vita tárgya!”

Mark Rutte holland kormányfő volt a legkeményebb:

„a jogállamiságról szóló passzus a minimum a mi szempontunkból. Hollandia számára semmiféle kompromisszum sem fogadható el!”

Guy Verhofstadt liberális uniós parlamenti képviselő előállt egy javaslattal, mellyel a franciák is egyetértenek: ez pedig az, hogy az euróhoz hasonlóan legyen itt is két sebességes Európa! Aki nem akarja a válságkezelő alapot, az kimaradhat belőle!

Franciaország európai ügyekkel foglalkozó államtitkára közölte:

„az Európai Uniót nem lehet túszul ejteni!”

A nukleáris opció

Ez tulajdonképp a Verhofstadt javaslat vagyis Magyarország és Lengyelország kizárása a válságkezelő alapból. Mi lesz az uniós költségvetéssel? Január elsejétől a mezőgazdasági támogatásokat továbbra is kifizetnék, de az összes többi alapból csak egy részt kapna mindenki. Magyarország és Lengyelország számára a mezőgazdasági támogatás nagyon fontos, mert mindkét országban a kormánypártok legfőbb támogatója a vidéki lakosság.

Megengedheti magának azt a luxust Lengyelország, hogy kérdésessé tegye 100 milliárd euró kifizetését?

Az országban politikai válság uralkodik az abortusz törvény miatt. A PiS népszerűsége zuhan. Ráadásul a markánsan jobboldali igazságügyi miniszter közölte:

vétó vagy halál!

Ziobro igazságügyi miniszter új választásokat szeretne, hogy megszerezze a PiS elpártolt szavazóit.

A válság miatt bűnbak kell

Mind a magyar mind pedig a lengyel gazdaságot megrázza a járvány okozta válság sorozat, amelynek egyáltalán nincsen vége. Mind Orbánnak mind Kaczynskinek nagyon kell az uniós pénz, hogy működtessék rendszerüket. Hosszú távon semmiképp sem lennének meg az EU pénzei nélkül. Ámde rövid távon igen ugyanis mindkét renitens állam bespájzolt. A strukturális alapokból még rengeteg pénz jár nekik, mert eddig csak a felét költötték el a nekik járó összegeknek. Ily módon Magyarország még 11,5 milliárd eurót, Lengyelország pedig 39,3 milliárd eurót vehet fel az Európai Uniótól, melyet mind Budapesten mind Varsóban bűnbaknak használnak minden felmerülő probléma esetében.

Gyalázatos

Gyalázatosnak nevezte a minap az Országgyűlés plenáris ülésén Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője, hogy Romániában törvényben hivatalos ünnepnek nyilvánították június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját.

Akár még egyet is érthetnénk vele, hiszen ezzel valóban megalázzák a Romániában kisebbségben élő magyarokat, akik száz év elteltével sem tekintik ünnepelni valónak, hogy egy magát nem magyarnak, ráadásul nemzetállamnak tekintő államban élnek.

Mégsem értek vele egyet ebben. A román törvény ugyanis válasz volt, válasz arra, hogy a magyar Országgyűlés határozatban nyilvánította emlékévvé a századik évforduló évét, miután tíz éve már emléknappá nyilvánította június 4-ét, most pedig olyan emlékhelyet hozott létre Budapest szimbolikus főtere, a Kossuth Lajos tér bejáratánál, az Alkotmány utcában, amelyen

magyar nyelven vésték kőbe az egykori Magyar Királyság valamennyi településének nevét.

Mindennek üzenete nem volt más, minthogy a magyar állam legalábbis lélekben ma is hozzá tartozónak tekinti az egykori Magyar Királyság egész területét, még ha annak területén többségükben nem magyarok élnek, s az ma különböző államokhoz tartozik. Mint ahogy a magyar hivatalos politika a „nemzeti összetartozás” kifejezéssel definiálta az emléknapot már tíz évvel ezelőtt, az emlékévet és az emlékhelyet ma, s ezzel jellemzi a magyar kisebbségek és a magyar állam viszonyát is, erre alapozza a kettős állampolgárság egyoldalúan bevezetett intézményét. „Egységes magyar nemzetről” beszél Orbán alaptörvénye, holott az egykori Magyar Királyság területén ma élő magyarok ma nyilvánvalóan nem alkotnak értékeiben és érdekeiben egységes nemzetet:

a kisebbségben élő magyarokat nyelvük, kultúrájuk és az 1920 előtti évszázadokra vonatkozó történelmi emlékezetük a magyarsághoz, szociális és politikai érdekeik viszont ahhoz az állampolgári közösséghez kötik, amelynek keretei között immár száz éve élnek.

A magyar nacionalizmusra korábban is román, szlovák, szerb nacionalizmus volt a válasz. Most is az. A román törvény most magyarokat aláz meg, a magyar parlamenti döntések a szomszédokat alázzák meg, és a kisebbségben élő magyarokat hozzák konfliktusos helyzetbe. December 1-én Romániában azt ünneplik, hogy a korábban a magyar állam területén élő románok kinyilvánították, hogy a Kárpátokon túl élő románokkal egy államban kívánnak élni, június 4-én pedig mostantól azt, hogy ehhez a békeszerződésben elnyerték a nagyhatalmi jóváhagyást.

Az, hogy a magyar politikai osztály jelenleg domináló része – amibe a Fidesz mellett a Keresztes vezette LMP-frakciót is bele kell értenünk – folyamatosan a politika napirendjén tartja ezt, hozzájárul a Fidesz politikai hegemóniájához a mai közéletben, és ugyanakkor a kisebbségben élő magyarokat hozza tartósan nehéz helyzetbe. Ha becsmérlő kifejezést akar valaki használni, akár ezt is nevezheti gyalázatosnak.

Koronavírus miatt halt meg a szerbek pátriárkája

Irinej pátriárka  nemrég részt vett Montenegro ortodox egyházi vezetőjének temetésén. Az ottani pátriárkát nyitott koporsóban temették el.

A pópák és a hívek csókjaikkal búcsúztatták Montenegro pátriárkáját, aki életében nyíltan gúnyt űzött a korona vírusjárványból. Nem kizárt, hogy a szerbek pátriárkája ott kapta meg a Covid-19 fertőzést, amely azután az életébe került.

A szerb ortodox egyház híveinek a számát 12 millióra becsülik. Döntő többségük az egykori Jugoszlávia területén él: Szerbiában, Montenegróban és Bosznia Hercegovinában illetve Koszovóban.

Orbán magára marad

„Rengeteg uniós pénzt fogunk kiosztani. Az nem lehet, hogy ezt ne ellenőrizzük!” – Ezt hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák kancellár, aki a vétózó államok gyenge pontjára tapintotta rá: mind a budapesti mind a varsói kormány politikai szándékokkal vádolja az Európai Uniót.

Az osztrák kancellár viszont az uniós pénzek elköltésére kérdez rá, amely különösen Magyarországon igen kényes kérdés. Miért is nem lépett be Magyarország az európai ügyészségbe?

A magyar miniszterelnök Soros Györgyöt vádolja és a migráns politikáról beszél, de az EU valójában azt szeretné tudni: mire is költik el a pénzét? Erre a kérdésre a magyar kormányzat nemigen szeret válaszolni …

Orban kontra Orbán

Ludovic Orban román miniszterelnök, aki a brüsszeli Politico-nak nyilatkozott, felszólította a magyar és a lengyel miniszterelnököt: vonják vissza a vétót! Európa minden államát sújtja a vírus, minden országnak nagy szüksége van az uniós pénzekre beleértve Magyarországot és Lengyelországot is – hangsúlyozza a román miniszterelnök.

Románia adja az európai ügyészség vezetőjét: Codreanu-Köves korábban a korrupcióellenes ügyészség vezetője volt Bukarestben. A román elit sok tagját börtönbe juttatta korrupció miatt.

Ludovic Orban kormányfő nem tart attól, hogy Románia kapcsán is kérdések merülhetnek fel a jogállamiság terén. A Transparency International korrupciós listáján Bulgária és Románia megelőzi Magyarországot.

Bulgáriában hetek óta tüntetnek a kormányzat korrupciója miatt, de Brüsszel nem indít vizsgálatot. Miért? Mert az Európai Néppártnak nagy szüksége van a bolgárok szavazataira – írja a brüsszeli Politico. Egyáltalán nem kizárt, hogy Magyarország kapcsán is ez az oka Merkel kancellár visszafogott viselkedésének.

Hát az édesanyátok az!

Varga Judit és az összes többi arról beszél, hogy ez itten egy jogállam, ez itten egy szabad piacgazdaság, ez itten egy demokrácia.

Speciel nekem most lett elegem, s ha ebből az országnak nem lesz hasonlóképp elege, akkor minden mindegy, s akkor lökjék vissza ezek az ócska gazemberek Magyarországot minél távolabb a civilizált világtól, bele a dzsungelbe, ki a prérire, ahol továbbra is ők lesznek a prérifarkasok, a hiénák, a dögkeselyűk.
Mert olvasom, hogy a Varga Judit-féle kurvára jogállamiságú Magyarországon most épp a magánóvodákat kívánják betiltani, ahol angol (francia, spanyol etc)., azaz valamely világnyelvet oktatnak, s arra kötelezik a PRIVÁT (azaz MAGÁN) óvodákat, hogy mind a nevükből, mind a nevelési programjukból töröljék az angol (stb.) nyelvre történő utalást.
Mi a franc zajlik itt Varga Juditostól és jogállamiságostól meg szabadpiacostól, meg 133 bátor emberestől? Vagyis ha én magánóvodát akarok indítani, s megfelelek a Köjálnak vagy minek, megfelelek az összes hatóságnak, a földről lehet enni, olyan a tisztaság, a behozott gyerek sem érzi magát kényszerzubbonyban, hanem van képe remekül ellenni, s még mellette egy világnyelvet (angolt, you know, package, Hungarian fairy tale és társai) tanítok, akkor jön Varga Judit, s a gigantikus magyar jogállamiságra és szabadpiacra apellálva dekázgat egy kicsit az angol nyelvű mesekönyvvel, majd bezáratja az óvodámat, kitiltja a gyerekeket (akik azért jöttek, hogy tanuljanak angolul – you know), vagy franciául, vagy spanyolul, vagy ha én, a szülő és gondviselő úgy akarom, akkor A héten nyakjuszául, B héten baszariul, C héten gudzsarátiul, D héten pedig Fidesz-fogalomcsúsztatós újbeszél makogásul.

És az egyházi iskolákban mi van?

Ott lehet mindent, mi szem szájnak ingere: hittant és hitbizományt, hitvallást és hitcikkelyt, hitbuzgalmat és hittérítést, hitéletet és hitsorsost, hithűséget és hitehagyást, hitvitát és hitványságot (bocs, azt még csak fakultatíve) tanulni, ott jogállamiság van és szabadpiac, ott minden megengedett. Nem úgy a privát óvodákban.
Komolyan mondom, ezek mind elmebetegek, idióták, született gazemberek. Nem elég ezeknek a példa: Semjén példája meg a többi alaké? Semjén annyit tud idegen nyelven, hogy néha egy-egy vadászkiállításon remek kiejtéssel elbődül, elegánsan barcog, akár az üzekedési időszakban a dámbika. Nagyjából ezzel ki is merült a mi miniszterelnök-helyettesünk nyelvismerete, nyilván ő ilyen magánoviba járt egykor.
De most tényleg: egy jogállamban, egy XXI. századi európai országban betiltani a magánóvodát, mert angolra tanítják a gyerekeket? Kik ezek a pattintott kőkorszak szellemiségét, erkölcsi állapotát és mentalitását idéző szörnyetegek? És miért kell nekem erről írni, hogy magához térjenek az apukák és anyukák, nagypapák és nagymamák?

Tényleg nem ország ez!

Most megint nem értek valamit: a bérsajtó jóvoltából egészen tegnapig úgyszólván kizárólagosan a melegekről lehetett olvasni: analitikus és kontinentális megközelítésben, a férfi = férfi, a nő = nő, a férfi ≠ nő, a nő ≠ férfi, s ennek fúga-szerű építményét (fugere = kergetni), előre és hátra, oda és vissza, permutációs fúga, duplafúga, triplafúga, tükörfúga, rákfúga, ráktükör-fúga, jegyzetapparátussal és jegyzetapparátus nélkül.
Mára azonban, akár egy karmesterpálca intésére befejeződött a felettébb izgalmas és intellektuális témafolyam, s a nem nő nők és a nem férfi férfiak, vagyis a melegek helyére visszaköltöztek jól kiérdemelt helyükre a migránsok. Mert a migráns = migráns, vagyis a Nap körbejárt, hogy mára ismét felragyogjon, s hogy újra megkezdhesse megszokott pályáját.
Tartsuk jól figyelmünk homlokterében azt a vaskos történelmi tapasztalatot, amely arra int, hogy a diktátorok úgy veszítenek, hogy közben győzelmi jelentéseket adnak ki, s triumfálásuktól hangos a hozzájuk hű cselédsajtó. Csak jut eszembe alapon: Sztálin úgy vetett véget az amúgy is vesztes és stratégiailag részben elhibázott, részben felesleges berlini blokádnak, mintha azt engedményeivel megnyerte volna, miközben látványos vereség volt számára az egész. Vagy Hruscsov például úgy vonta ki Kubából a rakétákat, hogy azokat jó előre átkeresztelte támadó rakétákról védelmi rakétákká, mintha azt a hülye USA rosszul tudná, s ennek megfelelően nem a támadó rakétákat vonta ki, egy frászt, hanem a védelmi rakétákat, vagyis nyert.
Vagyis vesztett, tudniillik az történt, amit az USA feltételül szabott, de hát a Pravda, meg a Komszomolszkaja Pravda, meg a sikerre kiéhezett szovjet munkásosztály és parasztság… Szaddam Huszein úgy engedte be a nemzetközi megfigyelőket, mintha be sem engedte volna.
Vagy itt van nekünk a miénk, Orbán. 2010-es hatalomra kerülése után rögtön megpróbálta megemelni a deficitplafont 3%-ról 6%-ra, amivel Barroso és Merkel elhajtotta, ám erre Orbán válaszként kirúgta az IMF-et, amire már amúgy sem volt semmi szükség.

A diktátorok úgy nyerik a csatát, hogy közben a csata elmarad:

állnak kivont karddal a harcmezőn, seregek nincsenek, legfeljebb egy-egy tehénpásztor téved arra, ezerszer gondolt csodaszépet, gondolt halálra, borra, nőre, és kérdezi, mi a búbánatot álldogál ez itten azzal a lopott múzeumi szablyával, aztán megy tovább, mert dolga van Riskával. Nemsokára odatéved egy másik alak, piszkos, gatyás, bamba, káromkodik és fütyürészik, ő a cselédsajtós, aki viszont azonnal vezércikket kanyarít a látottakból: vérfürdő, hullahegyek, vergődő testek és csonthalmok, halálhörgés és siralom, ám a lovak patájától felkavart homok ködfellegén egyszeriben feltűnik a győztes, úszik a diadalban, megmentő és életadó, jótevő és gondoskodó, rettegett hős és vajszívű érzület (a köbön).

Most tehát Orbán újfent győztes csatára készül.

Meglehet, a férfi = férfi, a nő = nő jogelméleti eszmefuttatást, ami, ha jól tudom, még csak tervezet, nincs elfogadva, csendben, valamilyen trükkel előbb megszoptatja, aztán betakarja és elaltatja, meggyőzve a nyugati világot arról, hogy itt jogállamiság van, de abszolút jogállamiság (nyugati barátaink amúgy hasonló melegségi okokból és teljes joggal buktak ki nemrég a lengyelekre), úgyhogy ezt a disznóságot valamilyen trükkös módon és szép csendben álomba ringatja a Nagy Vezér, miközben idehaza győztesként fogja magát ünnepeltetni, hiszen egyetlen migráns sem költözött az országba, s ezt most megint a mi Viktor apánk elszánt és harcos szellemének köszönhetjük, miközben a nyugati világ nagy ívben tesz erre a repetitív módon migránsozó orbáni szélmalomharcra.
Minden szép, minden jó, felragyoghat az európai arcél és dagadhat a büszkeségtől a magyar kebel, megoldódott minden, hiszen a belga söröző tulajnak, a francia vendéglősnek, az olasz panziósnak, a spanyol taxisnak, a görög strandi nyugágy-kölcsönzőnek, vagy a magyar kisvállalkozónak valóban kell a pénz, a segély, a támogatás, a hitel, hogy életben maradjon.

Ez tehát nem vicc.

A rossz vicc csak az lenne, ha az Európai Unió három és további sok-sok bölcse elfeledkezne nagy örömében arról, hogy a magyar szemfényvesztő fiók-Cipolla a jogállamiság részét képező korrupcióellenesség fogalmát áttolta a migráció fogalmába, holott a korrupció és a migráció között egyetlen a hasonlóság: mindkettő cióval végződik.
Vagyis most, legalább egy kis időre a melegek cseréljenek helyet a migránsokkal, a korrupciót pedig nyelje le a melegekért és az újabb migrációs győzedelemért cserébe az Európai Unió (le fogja nyelni, elvégre a görög strandos, a belga sörözős, a francia vendéglős és az olasz panziós mögött van egy sokkal gránitszilárdságúbb érv, maga a német autóipar, an sich), a magyar meg ismét átviheti a vállain a diadalkapu fenséges íve alatt a hon örök migránsbajnokát.
Így aztán mindenki jól járt, a belga sörözős, a francia vendéglős, az olasz panziós és a magyar lelkületes, meg persze a megszokott csapat Mészáros Lőrinctől Tiborcz Istvánig, Ráheltől Garancsiig, s legfeljebb a magyar sörözős szépen kiballag a belgához csaposnak, a magyar éttermes a franciához mosogatónak, s a magyar panziós az olaszhoz éjszakai portásnak.
A világ ismét kigömbölyödött, itt a vége, fuss el véle. Mármint a pénzzel (lével, korpával, zsetonnal).
Gábor György

Hamarosan a fővárosban is annyiért veszünk lakást, mint vidéken?

A főváros ingatlanpiacát az elmúlt hónapokban igen sok csapás érte. A koronavírus-járvány mellett az Airbnb-törvény is odavágott Budapest lakáspiacának. Elemzésünkben arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakult a családi házak, a téglalakások és a panellakások piaca az agglomerációban, összehasonlítva a vidéki nagyvárosokkal. 

Országosan nőtt a kereslet a családi házak iránt

Idén márciusban a koronavírus-járvány következményeként bevezetett kijárási korlátozások nem minden esetben ingatták meg a hazai használt lakás-piacot. A kertes házak iránt országos szinten nőtt meg a kereslet a kijárási korlátozások feloldását követően, a májusi időszakban. A fővárosban csupán két hónap alatt – május és július között – több, mint 3%-ot drágultak a családi házak. Míg májusban 553 ezer forint volt a családi házak négyzetmétere, addig júliusban már 557 ezer forintot kértek a tulajdonosok négyzetméterenként. A családi házak esetén a négyzetméterenkénti árak a júliusi árakhoz képest szinte nem változtak, októberben átlagosan 554 ezer forintba került egy négyzetméter.

A vidéki városok közül a családi házak négyzetméter árai tekintetében Debrecen vezeti a rangsort. Az októberi statisztikák alapján 385 ezer forint volt a négyzetméterenkénti eladási ár a legnagyobb vidéki városban. Ezt követi Szeged 365 ezer forinttal, majd Pécs 288 ezer forinttal, és végül Miskolc áll az ötödik helyen 232 ezer forintos négyzetméter árral.

Az egekben a téglalakások négyzetméter árai

A januári adatokhoz képest a fővárosi téglalakások októberben csupán 1,1%-kal kerülnek többe, jelenleg egy négyzetméter 832 ezer forintot ér. Az agglomerációban vizsgált téglalakás típusú ingatlanok egy négyzetméterre jutó eladási árai esetén az év folyamán hullámzó tendenciát figyelhettünk meg. Míg januártól márciusig 2%-os drágulást tapasztalhattunk, addig a járványügyi intézkedések ideje alatt csupán 1%-os csökkenés következett be. Az idei év legmagasabb négyzetméter ára a téglalakások esetén júliusban volt: 842 ezer forint. Jelenleg a fővárosban például egy 50 nm-es, 3 szobás téglalakás esetén csaknem 50-60 millió forintot kérnek a tulajdonosok.

A téglalakások esetén vidéken sem fényesebb a helyzet: a négyzetméter árak még vidéken is az egekben vannak. Ez esetben is a listát Debrecen vezeti 536 ezer forintos négyzetméter árral, majd ezt követi szintén Szeged a maga 480 ezer forintos egy négyzetméterre jutó árával. A téglalakások esetén a negyedik legdrágább város Pécs, ahol a téglalakások négyzetmétere 450 ezer forint, végül a sort szintén Miskolc zárja, 374 ezer forinttal.

Stagnálnak a panellakások árai

Míg a téglalakások négyzetméter árai az év során hullámzó tendenciát mutattak, addig a panellakások árai országos szinten stagnáltak. Budapesten csupán januárról februárra érzékelhettünk egy kisebb mértékű emelkedést: ez mindössze 1,5%-ot jelentett. Az agglomerációban idén májusban volt a legalacsonyabb a panellakások egy négyzetméterre jutó eladási ára, ez 568 ezer forint volt. Az ingatlannet.hu statisztikái alapján októberben még alacsonyabb volt a panellakások egy négyzetméterre jutó ára, igaz nem sokkal. Ez az agglomerációban átlagosan 567 ezer forintot jelent. Ennek alapján a főváros területén átlagosan 25-30 millió forint között juthatunk panellakáshoz.

A vidéki árak sem sokkal maradnak el a főváros áraitól. A panellakások négyzetmétere Debrecenben 446 ezer forintba, Szegeden 362 ezer forintba kerülnek. Pécsen valamivel olcsóbb, jelenleg átlagosan 320 ezer forintot ér a panelek négyzetmétere. A panellakások esetén szintén Miskolc minősült a legolcsóbbnak, itt októberben átlagosan 256 ezer forintba került egy panellakás négyzetmétere.

További stagnálás várható a hazai ingatlanpiacon

Azt már sejteni lehetett márciusban, hogy az idei ingatlanpiacot nagy átalakulás fogja jellemezni. Azonban az idei ingatlanpiaci visszaesés még nem mondható drasztikusnak, csupán 2020-ban a korábbinál jóval lassabb ütemben folytatódott a lakásárak reálértelemben vett növekedése a MNB előrejelzése szerint. A 2021-es előrejelzések szerint a következő években a magyar ingatlanpiacon stagnálás várható.

Lesz-e Brexit egyezmény?

Boris Johnson kormányfő karanténban, főtanácsadója elhagyta a Downing Street 10-et. Vajon a Brexit bajnok bukása meghozhatja-e az egyezményt?

Dominic Cummings szervezte a Brexit kampányt, és ő volt a kormányfő rossz szelleme, akit a konzervatív képviselők utáltak. Végül azért rúgták ki, mert Boris Johnson barátnőjét „buta libának” titulálta.

Dominic Cummings profi volt a választások megnyerésében, de a kormányzásban jóval kisebb hasznot hajtott. Boris Johnson mégsem ezért rúgta ki hanem, mert levonta a tanulságot az amerikai választásokból. Trump veresége megfosztotta egyik legfontosabb ütőkártyájától. A brit kormányfő abban bízott, hogy olyan szabadkereskedelmi egyezményt köthet az Egyesült Államokkal, mely pótolja az uniós kapcsolatokat. Trump ezt is ígérte neki, ámde a valóság kiábrándítóan alakult. Robert Lightizer Trump fő tárgyalója kíméletlenül képviselte az amerikai érdekeket, a legcsekélyebb mértékben sem érdekelte őt a brit szuverenitás, melyre Boris Johnson oly büszke.

Biden a Fehér Házban

A megválasztott amerikai elnök mindenekelőtt Merkel kancellárt hívta fel Európában, és nem Boris Johnsont, aki Trump kedvence volt. Dominic Cummings Trump követésére biztatta Boris Johnsont, aki politikai szélkakasként csinált karriert. Az Európai Unió elszánt támogatójából lett a Brexit híve. A decemberi választásokon – Dominic Cummings tanácsait követve – így szerzett meggyőző többséget a konzervatív kormánynak. Csakhogy közbejött a korona vírus, melybe Boris Johnson is majdnem belehalt, a brit gazdaság pedig belegebed. Mind a halottak számát mind pedig a gazdasági visszaesés mértékét tekintve Nagy Britannia rekorder az európai hatalmak között.

Döntő hét

Ezen a héten mindenképp döntenie kellene a brit kormánynak és az Európai Uniónak, mert január elsején új korszak kezdődik a kettejük kapcsolatában.

50-50% az esély a megállapodásra – állítja az EU ügyeinek egyik szakértője, aki a Euronews-nak nyilatkozott.

„Ha nincs megállapodás, akkor Boris Johnson mondhatja azt a brit közvéleménynek, hogy a káosz az Európai Unió miatt van. Ha van megállapodás és mégiscsak káosz van, akkor azt nehezebb elmagyarázni” – jelentette ki John Worth EU szakértő, aki a Euronews-nak nyilatkozott.

Búcsú Visegrádtól?

Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem osztja a magyar és a lengyel kormány álláspontját a jogállamiság és az uniós pénzek összekapcsolását illetően. Mindkét állam úgy véli, hogy a jogállamiság normái egységesek, és nem regionálisak, ahogy azt a jelenlegi magyar és lengyel vezetés gondolja.

Szlovákia a magyar és a lengyel kormányhoz fordul, hogy vonja vissza a vétót az uniós költségvetéssel kapcsolatban – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.

Maria Kolikova, szlovák igazságügyi miniszter rámutatott:

a jogállamiság egységes kategória, nincs mód helyi értelmezésre.

Szlovákiában nemrég őrizetbe vették az egykori rendőrkapitányt és a pénzügyi felügyelet vezetőjét – korrupciós ügyben. A rendőrkapitány korábban azért kényszerült lemondásra, mert kétértelmű szerepet játszott egy oknyomozó újságíró meggyilkolásában.

Szlovákiában jóval komolyabban veszik a korrupciós ügyeket mint Magyarországon, ahol magasrangú vezetőket sohasem ítéltek el emiatt!

Tomas Petricek cseh külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy a magyar és lengyel vétó nem hátráltatja sokáig az európai pénzek kifizetését.

„Csehország számára a németek által kidolgozott kompromisszum teljesen elfogadható”

– hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője.

Korábban a francia diplomácia megpróbálta fellazítani a visegrádi együttműködést: Macron elnök ebből a célból felkereste Pozsonyt és Prágát is – mellőzve Budapestet és Varsót.

Merkel kancellárnak kell megoldania a problémát

A németek kompromisszuma a magyar és a lengyel kormányon kívül mindenkinek megfelel az Európai Unióban.

Épp ezért Guy Verhofstadt, aki nemrég még a liberális frakciót vezette az Európai parlamentben, ahol most is fontos szerepet játszik, a két renitens tagállam kihagyását javasolta.

Az euró mintájára kétsebességes Európa lenne, ahol a magyar és a lengyel kormány magára marad a jogállamiság nem ortodox értelmezésével.

A döntő szót Angela Merkel német kancellár mondja ki, aki a németek uniós elnöksége idején különösen nagy szerepet játszik Brüsszelben. A kancellár asszony többször is tárgyalt telefonon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy elérje célját: az uniós pénzek mielőbbi kifizetését. Ezekre a pénzekre a Covid-19 járvánnyal küszködő Magyarországnak és Lengyelországnak is mind nagyobb szüksége van.

Mihez kezd az EU Orbán vétója után?

Érdekes javaslattal állt elő a liberális Guy Verhofstadt, aki szerint az Európai Unió alaptörvényei lehetővé teszik, hogy a 25 tagállam túllépjen a magyar és a lengyel vétón.

Hogyan?

Úgy mint az euró esetében! A 325-ös paragrafus lehetővé teszi, hogy kilenc vagy több uniós állam fokozhatja együttműködését miközben a többiek kimaradnak ebből. Ez történt az euró esetében is, és jól működött.

1850 milliárd euróról van szó

Erre nagy szüksége van valamennyi tagállamnak, mert a Covid-19 járvány mindenütt visszavetette a gazdaságot. A magyar és a lengyel kormány azzal számol, hogy Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban különösen rossz a helyzet, ezért ezek a kormányok készen állnak a kompromisszumra.

Guy Verhofstadt szerint ez hiba lenne, mert így tovább finanszírozhatnának olyan tagállamokat, melyek egyre korruptabbak miközben lépten-nyomon megsértik az jogállamiság elvét.

Ha a tagállamok elfogadják az eurónál alkalmazott megoldást, akkor 25-en vígan előre léphetnének miközben kihagyják Magyarországot és Lengyelországot.

Brüsszel viszont támogathatná azokat a nemkormányzati szervezeteket ezekben az országokban, melyek az európai elvek betartásáért küzdenek Magyarországon és Lengyelországban.

Ha az Európai Unió nem akarja teljesíteni elveszíteni az arcát, akkor nem hagyhatja, hogy két, egyre autokratikusabb tagállam zsarolja. Ezért ezt a megoldást kell választania !- hangsúlyozta Belgium egykori miniszterelnöke, az Európai parlament liberális frakciójának egykori vezetője, aki jelenleg a frakció prominens tagja Brüsszelben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK