Featured

Gulyás mellesleg hazaárulóz egyet

A miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján szinte csak a járványkezelésről volt szó, ami természetes. Ugyanakkor az Azonnali véleményt kér tőle arról, hogy három szlovákiai magyar párt egyesül. Arra jutottak, hogy      csak így van esély arra, hogy a szlovákiai magyaroknak újra legyen képviselete a Szlovák Nemzeti Tanácsban (így hívják a szlovák parlamentet).

Merthogy a Fidesz és az Orbán-kormány megalakulása óta semmilyen kapcsolatot nem tartott a Most/Híd párttal, melyet csak, mint „köröm alatti tüskét” emlegettek.

Gulyás válaszában azt mondta, hogy a Híd azért volt tüske a kormány szemében, mert „elárulta azt a határon túli magyar képviseleti elvet, (…) hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok, de a Híd vegyes pártot hozott létre.” Szerinte azzal, hogy most három szlovákiai magyar párt egyesül, a Híd „igyekszik visszacsinálni azt a történelmi tévedést”, amit az MKP-ból való kiszakadásával okozott. Azzal, hogy a Híd 2009-ben kivált az MKP-ból, Gulyás szerint „kiszakította a magyarság egy részét és megosztotta a szavazatokat”, és ezzel elárulta azt a rendszerváltás utáni határon túli magyar képviseleti elvet, hogy nemzeti alapon szerveződjenek pártok. Szerinte a Híd kilépése az oka annak, hogy ma a szlovák törvényhozásban egy magyar párt sincs – a független Szlovákia történelmében először.

Kétségtelen tény, hogy az egy évvel ezelőtti szlovákiai választáson a Magyar Összefogás és a Híd összesen majdnem 6 százalékot kapott, és ha valaki azt hiszi, hogy egy pártként elérték volna ugyanezt a szavazatarányt, akkor gondolhatja azt, hogy a tizenkét évvel ezelőtti szakadás miatt nem jutott be magyar párt a szlovák parlamentbe.

Csakhogy a 2009-es szakadást az okozta, hogy a 2006-os választás után, amikor a két cikluson át Mikuláš Dzurinda vezetésével, a Magyar Koalíció Pártja részvételével működő demokrata kormánykoalíció megbukott, a Bugár Bélával szembenállók Csáky Pál vezetésével megbuktatták őt és a szlovák demokratákkal való együttműködés helyett a minden szlovák politikai erővel való szembefordulás politikáját választották.

Míg 2006-ban a magyar párt a magyar kisebbség számarányának megfelelő 12 százalékot ért el, a szakadás utáni, 2010-es választáson (amelyen a demokratikus pártok legyőzték Ficót és a mögötte álló baloldali-nacionalista koalíciót), a Híd 8 százalékos eredménnyel jutott be a parlamentbe, és része lett az új kormánykoalíciónak, az MKP viszont 4,3 százalékkal kiesett.

A következő előrehozott választáson, 2012-ben (amikor újra Fico Smerje nyerte a választást és egyedül alakíthatott kormány, megint a Híd jutott be a parlamentbe közel 7 százalékkal, az MKP pedig 4 százalékkal megint kiesett. A magyar pártok tekintetében hasonló eredményt hozott a következő, 2016-os választás is, a Híd 6,5 százalékkal újra bejutott, az MKP pedig 4 százalékkal újra kiesett.

Csakhogy a választás egészében más történt: a Smer visszaesett, viszont megerősödött a szélsőjobboldali L’SNS, és a Híd arra kényszerült, hogy – az L’SNS további erősödésétől tartva, a többi demokratikus párttól eltérően – belépjen egy Robert Fico vezette kormányba, és ezt a kormányt a 2018-as újságíró-gyilkosság miatti politikai válságban sem hagyta el. Ennek volt köszönhető a Híd totális bukása a 2020-as választáson, ahol az MKP hozta a maga 4 (pontosabban 3,9) százalékát, viszont a Híd csak 2 százalékot (egészen pontosan 2,2-t) ért el. Ezt úgy értelmezhetjük, hogy a szlovákiai magyarok (számuk a 2011-es népszámláláskor még a lakosság 8,5 százaléka volt, ma valamivel 8 százalék alatt lehet) mintegy fele az MKP politikáját követi, viszont

a szakítást követő három korábbi választáson a Híd támogatottsága volt nagyobb,

és ez csökkent most 2 százalékra. A Hídtól elfordult választók 2020-ban alighanem szlovák demokratikus pártokra szavaztak. Ezt a feltételezést erősítheti meg, hogy – a magyar lakta területek választási adatait vizsgálva – úgy tűnik, hogy a 2019-es köztársasági elnökválasztáson a szlovákiai magyarok nagyobb része szavazhatott Zuzana Čaputovára, a demokrata jelöltre, mint Bugár Bélára.

Talán megengedhetjük magunknak azt a feltételezést, hogy a szlovákiai magyaroknak legfeljebb a fele képviseli azt a Gulyás miniszter által kizárólag helyesnek tartott normát, hogy a magyarokat csak a szlovákokkal szemben álló magyar párt képviselheti. Másik, talán valamivel nagyobb részük a nemzeti kisebbség sajátos érdekeinek képviseleténél még fontosabbnak is tartja választói döntésekor a szlovákiai demokrácia védelmét a nacionalista maffiapolitikával szemben.

Gulyás és általában a Fideszben tömörülő magyar nacionalisták számára ez a politikai magatartás – amely megalakulása óta a Híd képviselt – nem elfogadható, sőt árulás.

Szerintem pedig időtől és tértől, a magyar kisebbségnek az egyes országokban kialakult helyzetétől függ, hogy helyes-e kitartani a politikai szerveződés etnikai alapja mellett, miként ez 1989-et követően valamennyi szomszédos országban magától értetődő volt, vagy eljött már az ideje annak, hogy a kisebbségben élő magyarok politikai meggyőződés alapján válasszanak a többségi népességben és a kisebbségek körében egyaránt támogatókat kereső pártok között. (Ez utóbbi megfontolás vezette a Momentumot, amikor a többségi és kisebbségi szavazatokat egyaránt gyűjtő romániai és szlovákiai pártokat támogatott választási kampányukban.)

A rendszerváltás első éveiben a magyarság egészének képviseletére törekvő RMDSZ és MKP igyekezett politikai hazát kínálni a különböző politikai irányokat képviselő kisebbségi politikusok és választók számára.

Ahogy azonban 2006-ban Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártjában hirtelen, Romániában az RMDSZ-ben pedig a Markó/Kelemen váltást követően fokozatosan a Fideszhez közelálló nacionalista irány vált dominánssá, a kisebbségi politikusok és választók egy része távolabb került ezektől a pártoktól, ami Szlovákiában pártszakadáshoz vezetett, Romániában pedig a kisebbségi értelmiség liberális részének elfordulásához az RMDSZ-től.

A Fidesz mint magyarországi állampárt számára a nemzeti alapon szerveződő kisebbségi pártok a kívánatosak, ezeket tudja a maga szatellitpártjaként működtetni.

Ez magyarázza Gulyás árulózását

Orbán és Salvini álma más

0

Az olasz Liga vezére nyilatkozatot adott a sajtónak magyarországi útja előtt. Csütörtökön látja vendégül a magyar miniszterelnök lengyel kollégáját és Matteo Salvinit, hogy egyeztessék Európa politikájukat.

Matteo Salvini belépett Mario Draghi Európa barát kormányába. Az olasz miniszterelnök első nyilatkozatában világosan megmondta: nincs mese! Le kell tenni a garast Brüsszel és Washington mellett! „Nincs magányos szuverenitás!” – hangsúlyozta az olasz miniszterelnök, aki korábban az Európai Központi Bank elnöke volt.

Matteo Salvini nemcsak a Liga vezére, de az egyesült jobboldal miniszterelnök jelöltje is. Ebben a pártszövetségben benne van a veterán Silvio Berlusconi is. Aki korábban épp azért kényszerült távozni az olasz kormány éléről, mert Európa ellenes húrokat pengetett, és felvetette a kilépést az eurozónából.

Berlusconi példája lebeg Matteo Salvini előtt amikor közeledik Brüsszelhez.

Európa képe ezért különbözik a magyar miniszterelnökétől. Orbán Viktor tovább folytatja Brüsszel bírálatát, amelytől Matteo Salvini már inkább tartózkodik.

Ki lesz a vezér?

Mind Orbán mind Salvini pályázik erre a posztra, amely úgy lenne igazán erős, ha mögötte állna mindkét markánsan jobboldali frakció az Európai parlamentben. Matteo Salvini számára evidencia, hogy csakis a 60 milliós Olaszország potenciális vezetője lehet a vezér, de Orbán Viktor nem másodhegedűs karakter. A harmadik vitapont: Oroszország.

Putyin barátai és ellenfelei

Matteo Salvini mezei parlamenti képviselő volt Brüsszelben amikor Putyin emberei felfigyeltek rá. Az olasz sajtó szerint Putyin támogatásával lett a jobboldal vezére Itáliában. Orbán Viktor is kiváló kapcsolatokat ápol minden oroszok elnökével. Ebben

nem kis szerepet játszhat, hogy az orosz földgáz reexportja Ausztriába a magyar miniszterelnöknek állítólag nem kis személyes hasznot hoz.

Ámde Lengyelországban mindez elfogadhatatlan. Varsó atlanti elkötelezettsége vitán felül áll. Ráadásul a PiS vezére, Jaroslaw Kaczynski Putyint személyesen is felelősnek tartja ikertestvére halálért. Lech Kaczynski akkori lengyel államfő gépe lezuhant amikor Katyn felé tartott. Az oroszok minden szándékos akciót cáfoltak, és Lech Kaczynskit hibáztatják a katasztrófáért, mert ő utasította a pilótát leszállásra a sűrű ködben.

Ilyen körülmények között picit nehéz lesz közös nevezőre jutni csütörtökön Budapesten.

PR siker azonban lehet, és mindhárom résztvevőnek ez most az igazán fontos, mert tudják, hogy a választópolgárokat nemigen érdeklik a pártok ügyei akkor amikor Európa az elmúlt évtizedek legnagyobb válságával néz szembe a koronavírus miatt.

A szer, mely átalakíthatja a COVID elleni küzdelmet

A molnupiravir vírusellenes gyógyszer, még klinikai vizsgálatok alatt áll, de az már biztos: fontos új kezelést és fegyvert adna az orvosoknak a koronavírusok és a jövőbeni járványok ellen.

Hol volt, hol nem volt, de még a nagy COVID pandémia előtt egy tudós és egy cégvezető egy egészségügyi konferencián vett részt San Franciscóban, és tervezetet készítettek arról, hogy egy ígéretes gyógyszert a kutató laboratóriumból eljuttassák az engedélyeztetés stádiumáig. George Painter, az Emory Gyógyszer-fejlesztési Intézet elnöke és Wendy Holman, a Ridgeback Biotherapeutics vezérigazgatója  a Nemzeti Egészségügyi Intézet finanszírozásával közösen akart a fejlesztésbe kezdeni.

Amikor Painter és Holman egyértelművé tette egy olyan megállapodás feltételeit, amelyben Ridgeback megvásárolja a gyógyszert, és elkezdik tanulmányozni annak biztonságosságát és hatékonyságát az emberekben, Covid beszivárgott a köztudatba.

Mire bejelentették a molnupiravir megszerzését, a világ leállt, és egyértelmű volt, hogy milyen irányt kell szabni a további kutatásoknak.

A Merck & Co. fertőző betegséggekkel foglalkozó laboratóriumaiban gyors ütemben nagyszabású kísérletekbe kezdtek remélve, hogy mielőbb eljuttatják a gyógyszert forgalmazási engedély megszerezhetőségének stádiumáig.

A vakcinák világszerte történő bevezetése ellenére a koronavírus és annak mutációi továbbra is komoly egészségügyi veszélyt jelentenek. Több százezer embernek, akik továbbra is naponta megfertőződnek a Coviddal kevés a rendelkezésre álló kezelési lehetőség. Nincs olyan egyszerű, olcsó tabletta, amely megakadályozhatja, hogy a fertőzés legkorábbi szakaszában a fertőzöttek ne szorüljanak később kórházi kezelésre. Az orvosok által jelenleg rendelkezésre álló monoklonális antitest-terápiákat infúzióval kell beadni a speciális orvosi központokban.

AZOK SZÁMÁRA, AKIK KÓRHÁZBA KERÜLNEK, A VÍRUSELLENES REMDESIVIR GYORSÍTJA A GYÓGYULÁST, DE NEM CSÖKKENTI A HALÁLESETEKET.

A gyógyszergyártók lehetőséget látnak arra, hogy kiegészítsék a lehetséges terápiák arzenálját. A Biotechnológiai Innovációs Szervezet egy ipari kereskedelmi csoport szerint 246 vírusellenes gyógyszer fejlesztése folyik. Akkora vállalatok, mint a Pfizer Inc. és a kevésbé ismert, mint a Veru Inc., tabletták formájában tesztelik őket. A Merck fejlesztői azt remélik, hogy a molnupiravir tablettákat széles körben fel lehet írni bárkinek, aki megbetegszik.

Az antivirális szerek fejlesztői évtizedek óta foglalkoznak a problémával, eddig nem sikerült megoldást találni. Ha a Mercknek sikerül bebizonyítania, hogy a molnupiravir hatékony és súlyos mellékhatásoktól mentes, ez jótékony hatással lehet a társadalomra és a gazdaságra az elkövetkező évek során.

A vírusokat egyedülállóan nehéz gyógyszerrel támadni, kezelni. „Elrabolják” az emberi sejteket, és olyan mechanizmust állítanak fel, amelyek önmaguk szaporodását teszik lehetővé. A kihívást az jelenti, hogy a vírus elpusztítása az emberi sejtek károsítása nélkül alig lehetséges. A siker, ha el is jön, mulandó lehet, mert a vírusok a túlélés érdekében mutálódnak.

Sok tudós úgy gondolja, hogy molnupiravir széles spektrumú vírusellenes szer lehet, amely számos vírus fenyegetés ellen hatékony.

A molnupiravir alapjául szolgáló kémiai vegyület – C9H13N3O6 vagy N4-hidroxicitidin – évtizedek óta ismert. Mint az idoxuridin, a herpesz gyógyszer, ez is nukleozid analóg. Beavatkozik a replikációba, megakadályozva a súlyos fertőzés okozta fenyegetést. A molnupiravir azonban nem akadályozza meg a vírus szaporodását; ehelyett a gyógyszer hibákat vezet be a vírus RNS-ében, amelyek ezt követően addig replikálódnak, amíg az meg nem szűnik.

Az ilyen vírusellenes szerekkel „alapvetően egy darab homokot tesz a fogaskerekekbe, és   reméli, hogy ez megállítja a vírus hatását” – mondja Gomez, a Niaid volt tudósa. De hozzáteszi, hogy a vírus leállítása a genetikai kód hibáinak létrehozásával vagy más eszközökkel nem szándékos következményekkel is járhat. – Nem tudod, hová kerülhet a homok a test többi részén. A Pharmasset Inc. nevű cég (a Gilead hepatitis C gyógyszergyártó cég 2011-ben vásárolta meg) a századforduló környékén vizsgálta a molnupiravir fő összetevőjét, de felhagyott a kutatással azon aggodalmak miatt, hogy mutagén, vagyis születési rendellenességekhez vezethet.

Az aggodalom, miszerint az idoxuridin káros a szívműködésre, arra késztette a gyártókat, hogy csak helyi alkalmazásra ajánlják – ez az az akadály, amely régóta gátolta a vírusellenes gyógyszerek terjedését.

Az első vírusellenes gyógyszer, amelyet az USA-ban engedélyeztek, az idoxuridin volt. A herpesz kezelésének szabályozói 1963-ban, az antibiotikumok felfedezése után generációkon keresztül hatékonynak mutatkoztak. A nukleozid-analógoknak nevezett, széles körben használt gyógyszerek közé tartozik. A nukleozid-analógok megakadályozzák a vírusok replikációját vagy hatékony replikálódását (szaporodását) a sejtek belsejében.

A HIV megjelenéséig nagyon kevés antivirális szer volt. A növekvő halálozási arány arra késztette a gyógyszergyártó cégeket és a kormányokat is, hogy dollármilliókat öntsenek egy olyan területre, amely még nem látott ilyen jellegű befektetést.

A tudósok felfedezték, hogy néhány ember természetes ellenállással rendelkezik a HIV-fertőzéssel szemben – hiányzik belőlük a vírus sejtekbe jutását lehetővé tevő receptor – ami új gyógyszerosztályhoz vezetett.

Arra is rájöttek, hogy a vírusellenes szereknek elégségesen alkalmazkodóképeseknek kell lenniük a mutációk kezeléséhez, és hogy a hatékony, több gyógyszert magában foglaló kombinált terápiák megakadályozhatják a gyógyszerrezisztencia kialakulását és terjedését. Ugyanakkor az új kezelések némelyikének súlyos mellékhatásai voltak, beleértve a vérszegénységet és a májproblémákat, ami arra késztette a gyógyszergyártókat, hogy folyamatosan javítsák kezeléseiket.

Ebben a korszakban az amerikai kormány is fokozni kezdte pandémiás felkészültségét, különös hangsúlyt fektetve a bioterrorizmus elleni védekezésre.

Bill Clinton elnök, miután elolvasta Richard Preston A kobra esemény című regényét, amelyben egy terrorista kibontakoztatja az agyhimlőnek nevezett kitalált betegséget okozó vírust, 1998 áprilisában összehívta a kabinet tagjainak és tudósainak egy csoportját az ilyen fenyegetések felmérésére. 

Ez vezetett az úgynevezett stratégiai nemzeti készlet kialakulásához, amelynek célja az volt, hogy válság idején elegendő sürgősségi gyógyszer és anyag álljon rendelkezésre a hivatalos kéréstől számított 12 órán belül. Ezután 2006-ban a kongresszus engedélyezte a Biomedical Advanced Research and Development Authority (BARDA) megalakítását, hogy segítsen a közegészségügyi fenyegetésekkel járó kezelések és oltások kidolgozásában.

A következő jelentős előrelépése a vírusellenes szerek terén 2013-ban történt, a Gilead által gyártott, tablettánként 1000 dolláros hepatitis C kúra. A céget kritizálták, amiért ilyen magas árat szabott meg egy ilyen széles körben használt gyógyszerért. Ez a szokásos kockázat-megtérülési probléma volt: ha a gyógyszergyártó vállalatok nem tudják megszabni az árakat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy profitáljanak a gyógyszerekből, akkor valószínűleg nem fektetnek be ezekbe a kutatás-fejlesztésekbe.

Amikor befektetnek, sokkal nagyobb ösztönzést kaptak arra, hogy a krónikus betegségekre összpontosítsanak, mint az akut betegségekre, amelyek eredendően rövidebb kezelési és bevételi időszakokkal járnak.

„HA MEGNÉZZÜK, MILYEN GYÓGYSZEREKET FEJLESZTETTEK KI A VÍRUSOK ELLEN: A HIV-RE, A HEPATITIS C-RE, MEG A HERPESZRE VAN SZER, MERT EZEK MIND KRÓNIKUS FERTŐZÉSEK, ami HOSSZABB TÁVÚ TERÁPIÁT JELENT. ”

– mondja Ashley Brown, a floridai egyetem orvosi iskolájának terápiás innovációs intézetének docense.

A Barda segítette a vírusellenes gyógyszerkutatás hiányosságának pótlását, de szinte a kezdetektől fogva nem kapta meg a szükséges forrásokat a hatékony támogatáshoz. Hatékonysága azért is volt korlátozott, mert különösen nehéz kifejleszteni azokat a gyógyszereket, amelyek a pandémiára való felkészülésben lehetnek a leghasznosabbak – mint például a széles spektrumú vegyületek, amelyek több vírus ellen is bevethetők.

Az Egyesült Államok kormánya célzottabb megközelítést alkalmazott, és specifikus vírusokra szabott vírusellenes szereket finanszírozott, nem pedig a széles spektrumú vegyületek kutatását.

Anélkül, hogy a kormány dollármilliárdokat költött volna potenciális járványellenes gyógyszerekre, maroknyi akadémiai központ maradt a kutatási munka nagy részében, míg valami elég ígéretesnek bizonyult ahhoz, hogy egy biotechnológia vagy egy gyógyszeripari vállalat belépjen a nagyszabású kísérletek finanszírozására.

Holman, aki karrierjét arra tette fel, hogy áthidalja a szakadékot a tudományos felfedezések és a biotechnológia és a gyógyszeripar között.

Megvette azt a kémiai szerkezetet, amelyet a Pharmasset valaha tanulmányozott, és a vírusok széles skálája ellen vizsgálta, beleértve a SARS-t és a MERS-t is. 2016 végén megvalósította a tabletták formájában történő alkalmazását azzal, hogy a kémiai szerkezetet „prodruggá” módosította, ami azt jelentette, hogy a vegyület lebomlik a szervezetben, lehetővé téve a vírus replikációját zavaró rész megfelelő felszívódását a véráramba.

Ezután az influenzára összpontosította – mint a mindig ismétlődő fenyegetésre –  a molnupiravir kutatásokat és felkészült egy NIH által finanszírozott biztonsági vizsgálat megindítására 2020 elején. Emellett támogatást kért a Bardától is, de nem kapta meg, mert más nukleozid-analógok születési rendellenességeket okoztak az állatokban, és ezért további biztonsági adatokra akart, mielőtt aláírta volna.

A Ridgeback Bio, Holman cége leginkább egy jóváhagyott Ebola-kezelés, az Ebanga kifejlesztéséről ismert. A molnupiravir iránti érdeklődése abból adódott, hogy új ebolajegyszereket akart találni.

Amint Painterrel rájöttek a Covid-válság fontosságára a molnupiravir-kutatásukat a SARS-CoV-2 irányába terelték.

A Merck II / III fázisú kísérleteinek adatai március végére várhatók. A tudósok alig várják, hogy kiderüljön, hogy a milyen mértékben csökkenti a vírusterhelést, hogy a korábbi terápiákhoz képest jobb Covid-eredményeket eredményez-e. Az egyik ok, amiért a Merck a molnupiravirt tanulmányozza a korábbi stádiumú, valamint a későbbi stádiumú kórházi betegeknél, az az, hogy a vírusreplikációba való beavatkozás mekkora különbséget jelenthet azokban, akiben már egy ideje jelen volt a Covid.

A vállalat szorosan figyelemmel kíséri a mellékhatásokat, és figyelemmel kíséri a betegség progresszióinak széles körét, beleértve a nyomon követést, hogy megtudja, vajon a Covid különböző szakaszaiban lévő betegek kórházba kerülnek-e, szenvednek-e nemkívánatos tünetektől vagy meghalnak-e. Azt is megvizsgálja, hogy a molnupiravir csökkenti-e a vírusterhelést. Ezek a tanulmányok gerincét jelenthetik a sürgősségi felhasználásra vonatkozó engedélyek benyújtásának a szabályozóknál.

„MINDIG VAN EGY KIS FESZÜLTSÉG EZEKEN A KÉRDÉSEKEN, NOS, VAJON MŰKÖDIK-E A GYÓGYSZER VAGY SEM?”

A Merck laboratóriumban, rágcsálókon és embereken végzett vizsgálatokat, és az adatok közzéteszi. Előzetesen a legnagyobb bizalmat az adja, hogy két különálló vizsgálati módszert alkalmaztak, amelyek azt vizsgálják, hogy a gyógyszer képes-e megváltoztatni az élő szervezetek DNS-ét. Itt a molnupiravirt nagyobb dózisokban és hosszabb ideig tanulmányozták, mint amit az embereknek adnának. Az adatok összessége azt jelzi, hogy ez nem mutagén, mondja Kartsonis: „De ezekre a hatékonysági adatokra szükség van, hogy megerősítsük, ez nem csak egy placebo.”

A Merck II / III fázisú kísérleteinek adatai március végén várhatók. A tudósok alig várják, hogy kiderüljön, hogy a vírusterhelés csökkenése jobb Covid-eredményeket eredményez-e.  Továbbá adatok arról, hogy a molnupiravir mennyire csökkenti a vírusterhelést, milyen hatással van ez a Covidra, és milyen mellékhatásai vannak. Ezek az adatok „mindenképpen befolyásolni fogják, hogy milyen széles körben alkalmazhatnak egy ilyen gyógyszert.”

A Merck számára ez milliárdos kérdés lehet.

„1 vagy 10 milliárd dolláros termék lehet”, attól függően, hogy az adatok hogyan alakulnak – mondja Mara Goldstein, a Mizuho Securities Co elemzője. A Merck fontolóra veszi a molnupiravir megelőző kezelésként való tanulmányozását, amelyet akkor kell alkalmazni, ha egy személy ki van téve a fertőzésnek, de még nem betegedett meg. Ez lehetővé tenné a gyógyszer még szélesebb körű bevetését a Covid elleni harcban.

Ha a gyógyszer biztonságosnak és hatékonynak bizonyul, akkor a Merck szerint készen áll az indulásra, képes arra, hogy az év végéig akár 100 millió molnupiravir tablettát készítsen, amely 10 millió ember kezelésére elegendő.

A gyógyszer akár a Covid elleni harcon kívüli eszköz is lehet.  Painter szerint ígéretesnek bizonyult számos RNS vírus ellen, nemcsak a SARS-CoV-2 ellen, ami azt jelentené, hogy ez segíthet a kormányoknak a következő pandémiára való felkészülésben. „Soha nem lehet tudni, mi lesz a következő” – mondja Brown, a Floridai Egyetemről. „Akkor, amikor Zika történt, én is sok ilyen gyógyszert néztem Zika ellen. Minden Ebola volt, aztán Zika. Valahogy előbbre kell jutnunk, mint a felzárkózási próbálkozásokkal.

A tudósok határozottan azt állítják, hogy egy-két év múlva messze több vírusellenes szer lesz, mint manapság. A molnupiravir csak a kezdet lehet.

A cikk a BB nyomán készült.

Hol gyártják az orosz vakcinát?

Több mint 60 országba exportáljuk a Covid-19 elleni vakcinát – dicsekszik az Rt.com, amely közel áll a moszkvai vezetéshez. A New York Times viszont arra mutat rá, hogy Oroszországban magában védőoltás hiány van, mert nem tudnak eleget gyártani. Ezt korábban elismerte a Szputnyik V oltóanyagot előállító legnagyobb orosz gyógyszergyár tudományos igazgatója is, aki a CNN stábját látta vendégül.

Mi a megoldás?

Külföldön gyártják ezentúl nagy mennyiségben az orosz vakcinákat. Ott, ahol megvan ehhez a szükséges kapacitás és technológiai fegyelem. Indiából például 200 millió Szputnyik V oltóanyag érkezhet. Erről írtak alá szerződést. Csakhogy menetközben kiderült: Indiában olyan súlyos helyzet alakult ki, hogy betiltották a koronavírus vakcinák exportját.

A másik választott ország Dél Korea, ahonnan a jövőben érkezhet orosz vakcina. Kérdés, hogy mikor?

És Európa?

El leszünk az orosz vakcina nélkül is – jelentette ki Thierry Breton uniós biztos, aki az iparpolitikáért felel Brüsszelben. A francia biztos korábban – éppúgy mint Macron elnök – a Sanofi francia gyógyszergyár vakcinájáért lobbizott. Csakhogy kiderült: legkorábban novemberben lehet abból valami. Ezért jelenleg a Sanofi is Pfizer védőoltást gyárt. Thierry Breton biztos most épp azt szervezi, hogy az Európai Unió a saját területén gyártson minél több vakcinát a Covid-19 ellen. A versenyfutás az idővel nem Brüsszelnek dolgozik, mert akármilyen új szerződés csak hónapok múlva jelent felhasználható vakcinát miközben a legtöbb uniós tagállam maximális járvány helyzetben küszködik.

Az Európai Unió brüsszeli bizottságának elnökasszonya, aki különben maga is orvos, azt igérte, hogy nyár végére lehet nyáj immunitás az integrációban  – hála az oltási kampányoknak. Putyin ugyanezt ígéri az oroszoknak.

A szakértők egyiküknek sem hisznek, mert ehhez a lakosság kétharmadát – háromnegyedét kellene beoltani. Vakcina hiányában erre aligha kerülhet sor az Európai Unióban vagy Oroszországban szeptember elejéig.

Putyinnak fáj a karja a védőoltás után

A 69 éves államfőt kedden oltották be – állítása szerint egy orosz vakcinával. Még a legbizalmasabb embereinek sem árulta el, hogy melyikkel.

Az orosz sajtó arról faggatja Vlagyimir Vlagyimirovics Putyint, hogy vannak-e mellékhatások?

„Igen, vannak. Fáj az a karom, amelyikbe az oltást kaptam. Ezenkívül úgy éreztem, hogy lázas vagyok. Megmértem a hőmérsékletemet, de semmi!” – mondta az Rtv orosz televíziónak.

Putyin egyrészt azért vállalkozott a védőoltásra, mert az Európai Unióban folyamatban van a Szputnyik V vakcina jóváhagyása. Az európai Gyógyszerügynökség egyik fejese orosz rulettről beszélt mondván, hogy maga Putyin sem próbálta ki a saját szerét.

Az elnök döntésének másik oka az, hogy Oroszországban is egyre jobban pusztít a korona vírus járvány, a halottak száma hamarosan meghaladja a 100 ezret. Közben viszont az oroszoknak csak a kisebbsége – 38%-bízik a hazai oltóanyagban.

Vlagyimir Putyin szerint a nyájimmunitást Oroszországban a nyár végére érhetik el, így akkor kezdődhetnek el a lazítások.

Mivel oltották be Putyint?

Azt mondta az orosz elnök, hogy a nyilvános oltás megrendezett esemény. Putyin az egyes számú orosz televízió munkatársának elmondta: még legközelebbi emberei sem tudják, hogy mivel oltották be az elnököt! Annyit elárult, hogy orosz volt a vakcina, de azt nem mondta meg, hogy melyik a három közül? – írja a moszkvai hatalomhoz közelálló Rt.com portál.

Ezt csak az orvosom tudja, őt meg köti a titoktartás – válaszolta mosolyogva minden  oroszok 69 éves elnöke. Akitől azt is megkérdezték: miért nem a nyilvánosság előtt hajtották végre az oltást, melyet Putyin sokáig húzott-halasztott.

„Ha valaki át akarja verni az embereket, akkor a mi szintünkön ez gyerekjáték”

– mondta az orosz elnök , aki a Covid-19 járvány kezdete óta védő buborékban él.

Már csaknem 100 ezer halottja van a járványnak

Oroszországban a hivatalos adatok szerint a Covid-19 járvány eddig több mint 97 ezer ember életét követelte. A fertőzöttek száma meghaladta a 4,5 milliót a 140 milliós országban.

Oroszországban folyik az oltási kampány, de az emberek eléggé bizalmatlanok. A Levada közvélemény kutató intézet szerint a polgárok mindössze 38%-a bízik az orosz vakcinákban.

Oroszország a Szputnyik V oltóanyagot csaknem 60 országba exportálja – köztük Magyarországra is.

Az Európai Unió gyógyszerészeti ügynöksége jelenleg vizsgálja az oltóanyagot, mellyel Magyarországon már többezer embert beoltottak.

Világos beszéd: megérkezett a válasz az Európai Bizottságtól!

Határozott és gyors választ küldött az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen arra a megkeresésre, amelyet néhány nappal ezelőtt Karácsony Gergely főpolgármester és Ujhelyi István az Mszp EP képviselője közöse küldött az uniós testület vezetőjének. Arra hívták fel Budapest első emberével közösen a Bizottság elnökének figyelmét, hogy a magyar kormány nyomokban sem tesz eleget azon kötelességének, hogy széleskörű társadalmi vitát folytasson a hazánknak járó újjáépítési csomag mintegy 5472 milliárd forintnyi támogatásának sorsáról.

Rámutattak arra, hogy az Európai Parlament és a Tanács nemrég fogadta el azt a rendeletet, amely konkrétan a társadalmi partnerekkel (önkormányzatokkal, civil- és szakszervezetekkel, egyéb fórumokkal) megvitatott nemzeti reformterv benyújtására kötelezi a tagállami kormányokat. A Fidesz azonban egyelőre csak elbábozza ezt a társadalmi konzultációt, ez a magatartás pedig végső soron veszélyezteti ezeknek a (következő hétéves uniós költségvetésen felül rendelkezésre álló) újjáépítési forrásoknak a lehívását.

Megérkezett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének a válasza, amely világos és egyértelmű.

Az uniós vezető többek között leszögezi: uniós rendelet kötelezi a tagállamokat a megfelelő konzultáció lefolytatására.

„A folyamatot az egyes tagállamok jogi keretrendszerével összhangban, a helyi és regionális hatóságok, a szociális partnerek, civil szervezetek, ifjúsági szervezetek és más érdekelt felek bevonásával kell lefolytatni és az érdekeltek véleményének figyelembevételével a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben. A Bizottság ezt a kérdést a tagállamokkal folytatott kétoldalú találkozókon is aktívan és rendszeresen felveti” – írja levelében Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke arra a felvetésre is kitért, hogy bár sem a konzultáció nem zajlott még le érdemben, sem a részletes nemzeti reformtervet nem fogadták még el, a magyar kormány máris 1500 milliárdot ígér az egyetemeknek ebből a költségvetésből. Von der Leyen erre azt írta, hogy tudomásul veszi az ezzel kapcsolatos aggályokat, hozzátéve: a tagállami kormányoknak

„biztosítaniuk kell az uniós és nemzeti jogszabályok betartását, és helyreállítási és rugalmassági tervükben pedig indokolniuk kell a vonatkozó intézkedéseket”,

az Európai Bizottság ezután mérlegelni fogja, hogy kellő biztosítékot nyújtanak-e az abban megfogalmazott tételek vagy sem. Sokatmondó a bizottsági elnök válaszlevelének utolsó mondata is, eszerint:

„az Európai Csalás Elleni Hivatal, az Európai Számvevőszék és maga az Európai Bizottság is hozzáférést kérhet a releváns adatokhoz, és szükség esetén felülvizsgálhatja a pénzeszközök felhasználását.”

Ez világos beszéd. A magyar kormány tehát ha nem akarja veszélyeztetni vagy épp elveszíteni a Magyarországnak, a magyar embereknek és a magyar vállalkozásoknak járó újjáépítési források időbeni lehívását, akkor ideje összekapnia magát és április végéig nem kamu-konzultációt, hanem érdemi és átfogó társadalmi párbeszédet folytatni a források felhasználásáról.

A Fidesz hűbérurai abban a tévhitben élnek, hogy ez az összeg az övék, minden centje nekik jár, de legalábbis ők dönthetnek arról, hogy mire és hogyan jusson. Hát, nem.

Ez a pénz Magyarországé, a magyar embereké.

Ha a fideszes uraknak valóban Magyarország az első, ahogyan hirdetik, akkor most végre valós tartalommal is megtöltik ezt az üres propaganda-szöveget.

Az USA-nak le kell mondania vezető szerepéről a világban

Ezt javasolja a washingtoni külügyi tanács elnöke, Richard N. Haass és a Georgetown egyetem professzora, Charles A. Kupchan a Foreign Affairs szaklapban, ahol kifejtik: hat nagyhatalom együttműködésére kell alapozni a XXI-ik század jövőjét.

Melyik legyen ez a hat nagyhatalom? A két legnagyobb, az USA és Kína, rajtuk kivül az Európai Unió, Oroszország, Japán és India alkotna olyan döntéshozó testületet, ahol rendezni lehetne a globális problémákat és mindenekelőtt elkerülni a háborút.

A XIX-ik századi példa

Biden fő külügyi tanácsadói szerint tanulnunk kell a XIX-ik századtól amikor a bécsi béke után sikerült százéves stabilitást teremteni Európában. Hogyan?

A két fő nagyhatalom: a brit birodalom és Oroszország, és a kisebbek : Franciaország, Poroszország/később Németország/ valamint a Habsburg birodalom megtárgyalt minden fontos kérdést miközben elfogadta azt, hogy a társadalmi berendezkedésük különböző.

Henry Kissinger ezért is írt könyvet Metternich kancellárról, aki kitalálta a Napóleon utáni világot Talleyrand francia külügyminiszterrel együtt.

A bécsi békét követő száz évben ugyan voltak háborúk: a Krímben és azután Poroszország és Ausztria illetve Poroszország és Franciaország között, de ezek nem ingatták meg a stabilitás alapjait. Ennek csak az első világháború vetett véget.

A brit birodalom – az USA-tól eltérően – nem kívánta a maga liberális demokratikus eszményeit elterjeszteni a világon. A XXI-ik században az amerikai diplomáciának ugyanígy kell cselekednie.

Biden elnök első sajtóértekezletén elmondta: régi jó kapcsolat fűzi Hszi Csinping elnökhöz, akivel két órán keresztül beszélgettek azt követően, hogy Kína első embere gratulált az elnökválasztás sikeréhez.

Mindketten tisztában vannak azzal, hogy nem tudják megváltoztatni a másik nagyhatalom rendjét. Együttműködésre vannak ítélve annak ellenére , hogy Hszi Csinping meg van győződve arról: a Kelet feljövőben van, a Nyugat pedig hanyatlik.

Joe Bidennek kell megállítania ezt a tendenciát – írják a külpolitikai szakértők elsősorban azzal, hogy megerősíti az Egyesült Államokat, és versenyképessé teszi a tudományos- technológia terén mindenekelőtt a mesterséges intelligenciában. Míg a kínaiak dinamikusan fejlődnek ezen a téren is addig az USA-ban a GDP mindössze 0,7%-át fordítják tudományos kutatásra miközben Obama elnök idejében ez még 2% volt!

Ha ez így megy tovább, akkor az amerikai hadsereg lemaradhat a kínaiak mögött, akik rohamtempóban állítják át a saját fegyveres erőiket a mesterséges intelligencia felhasználására.

Kínai flotta a Földközi tengeren

Ha a NATO flotta gyakorlatot tarthat a Dél-kínai tengeren, akkor a kínai flotta is zászlót bonthat a Földközi tengeren – jelentette ki a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, aki a hadügyminiszter körútját kommentálta.

Vej Fengho kínai hadügyminiszter négy európai államban tesz látogatást március végéig. Budapesten kívül Belgrádban, Szkopjéban és Athénben tárgyal.

Görögországgal a 2008-as világgazdasági válság után vált szorossá Kína kapcsolata miután Peking támogatást adott a bajba jutott görög gazdaságnak. Cserébe a görögök a kínaiaknak adták a pireuszi kikötőt nagyrészét, amely így az Új Selyemút európai kiindulópontja lett. Ennek folytatása lenne a Belgrád-Budapest vasútvonal, amely azután az EU belsejébe is eljuttatná a kínai árukat.

Tavaly már Kína lett az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.

Amerikai figyelmeztetés

Tony Blinken külügyminiszter első európai útján felhívta a szövetségesek figyelmét: az USA stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Biden elnök jelezte: az Új Selyemúttal szemben az Egyesült Államok hasonló vállakozáson gondolkodik, hogy gátat vessen a kínaiak előrenyomulásának.

Jelenleg az USA hadiflottába hadgyakorlatot tart a dél-kínai tengeren, és ebben részt vesznek brit, francia és német hadihajók is.

Erre válaszul vetette fel Cuj Hongcsien a pekingi nemzetközi kapcsolatok intézetének európai osztályvezetője, hogy a kínai flotta is megjelenhetne a Földközi tengeren, melyet az amerikaiak saját vadászterületüknek tekintenek.

Lavrov orosz külügyminiszter nemrég erről is tárgyalt Pekingben. Az oroszoknak Szíriában van egy jelentős flotta bázisuk, amelyet a kínaiak igénybe vehetnének. Peking persze elsősorban Görögországra számít, de egy NATO tagállam nem könnyen vállakozhat ilyesmire.

Szijjártó: nem akarunk hidegháborút

A magyar diplomácia vezetője – válaszolva az amerikai külügyminiszternek – nyilatkozatában azt fejtegette, hogy Magyarországnak nem érdeke a hidegháborús feszültség. Továbbra is jó kapcsolatokat kíván fenntartani Kínával és Oroszországgal.

Tony Blinken azt mondta ugyan, hogy az USA nem akarja rákényszeríteni arra európai szövetségeseit, hogy válasszanak Washington és Peking között, de valójában erről van szó.

A kínai hadügyminiszter látogatása Budapesten azt jelezte, hogy a magyar diplomácia kitart különutas elképzelései mellett.

Korábban a magyar diplomácia Peking és Moszkva barát vonalát Merkel kancellár támogatta, ám az ő mandátuma lejár. Kérdés, hogy az új német vezetés milyen álláspontot foglal el?

A szociáldemokrata külügyminiszter máris állást foglalt az USA mellett, de a többiek még haboznak.

Kérdés persze, hogy az USA mennyire gondolja komolyan a hidegháborús politikát hiszen ezen többet veszíthet mint az egyre dinamikusabban felzárkózó Kína.

Oltás főnöki utasításra?

A Covid-19 elleni védőoltásokat a vészhelyzetre hivatkozva rendkívül gyorsan engedélyezték az USA-ban, a normális engedélyezési folyamaton nem mentek még keresztül. Ez pedig jogilag kényes kérdéseket vet fel – mutat rá egy kaliforniai jogászprofesszor a CNN portálon.

Már több tízmillió Covid-19 elleni vakcinát beadtak a világon, és azok biztonságosnak bizonyultak – hangsúlyozza Dorit Reiss jogász professzor.

Ha tehát egy munkaadó arra a következtetésre jut, hogy el kell rendelnie a kötelező oltást a munkavállalóknak, akkor ezt meg kell tennie.

Mi történne egy börtönben, ha az egyik börtönőr megtagadná az oltást?! Ilyen eset nem fordulhat elő! – hangsúlyozza a jogász professzor.

Csakhogy minden új gyógyszernél sok a kétség, különösen, ha  azokat villámgyorsan engedélyezték. Az amerikai közvélemény változását jól mutatja, hogy az oltási kampány előrehaladtával egyre inkább csökken a kétkedők száma.

Az USA-ban nemrég ünnepelték, hogy beadták a 100 milliomodik Covid 19 oltást is.

Utasítás helyett rábeszélés és ösztönzés

Erre buzdítja az amerikai munkaadókat a kaliforniai jogászprofesszor. Ha ezek az enyhe módszerek nem használnak, akkor arra lehet kényszeríteni a munkavállalót, hogy viseljen védőruházatot a munkahelyen. Ez komoly ösztönzés lehet az oltás elfogadására.

Mi történik vészhelyzetben?

Ha nagyon magas a vírus fertőzöttség egy munkahelyen, akkor elkerülhetetlen a főnöki utasítás: mindenki oltassa be magát! Ugyanez a helyzet az idős otthonokban illetve a börtönökben. A kisvállalkozók is kerülhetnek olyan helyzetekbe, hogy elkerülhetetlenné válik a kötelező oltás. De általában nem ez a helyzet.

Épp ezért érdemes az enyhébb megoldást választani, és rábeszélni a munkavállalókat az oltásra – írja a CNN portálon Dorit Reiss kaliforniai jogászprofesszor.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK