Featured

Szputnyik V oltás után vírusfertőzés

Alberto Fernandez államfő, arról tudósította a világot Twitteren, hogy januárban kapta meg az orosz védőoltást sok ezer honfitársához hasonlóan, most viszont arról kellett beszámolnia, hogy több mint két hónappal az oltás után ő is elkapta a Covid-19 vírust.

Ez nem növeli a bizalmat az orosz vakcinában, melyet egyelőre vizsgál az uniós gyógyszer felügyelet. Az uniós szakértők április végén tesznek látogatást Oroszországban, hogy a helyszínen győződjenek meg arról: a beadott dokumentumoknak megfelelően zajlik az oltóanyag gyártása. Ezzel kapcsolatban az oroszok több problémát is jeleztek. A Szputnyik V program tudományos igazgatója a CNN-nek nyilatkozva elismerte, hogy problémáik vannak a tömeggyártással. Emiatt Oroszország arra kényszerül, hogy Indiából vásárolja vissza a saját vakcináját, hogy teljesíteni tudja az export kötelezettségeket.

Orosz-kínai-indiai együttműködés

Haiderabadban hamarosan megkezdi a Szputnyik vakcina termelését egy olyan indiai gyógyszergyár, mely kínai tulajdonban van. Innen akarják kielégíteni a világméretű keresletet az orosz vakcinára.

60 ország vásárolt Szputnyik V vakcinát. Az Európai Unióban még mindig Magyarország az egyetlen, ahol azt oltásra is használják. Szlovákiában a miniszterelnök belebukott az orosz vakcina ügybe, de Pozsony nem mondott le a Szputnyikról. A nemzeti gyógyszer ügynökség főnökasszonya igen aktív e téren: Zuzana Batova mindent elkövet annak érdekében, hogy mielőbb oltsanak az orosz oltóanyaggal is Szlovákiában – ahol Magyarországhoz hasonlóan igen súlyos a járvány helyzet. Igor Matovic ex miniszterelnök 2 millió vakcinát rendelt Oroszországból. Ennek csak egy része érkezett meg, és a raktárakban várja az engedélyezést.

Sok más uniós tagállam is fontolgatja a Szputnyik V vakcina megvásárlását. Ebből szerződés csak azt követően lehet, ha az EU már engedélyezi az orosz vakcinát. Erre várhatóan csak júniusban kerül sor. Az indiai gyár Haiderabadban a negyedik negyedévre vállal szállításokat.

Macron francia elnök is tárgyalt Putyinnal az orosz vakcinákról, de azokat nem Franciaországban kívánja felhasználni hanem az egykori francia gyarmatokon Afrikában.

Irán és az Egyesült Államok közvetett tárgyalásokba kezd

A jövő héten Bécsben minden fél között tárgyalások folynak arról, hogyan lehet mind az Egyesült Államokat, mind Iránt összhangba hozni a 2015-ös iráni nukleáris megállapodással. Irán és az Egyesült Államok között nem lesznek közvetlen tárgyalások.

Az, hogy miként lehet a két felet visszatéríteni az eredeti megállapodás feltételeihez, bonyolult politikai és technikai kérdés volt, mert mindkét fél ahhoz ragaszkodott, hogy az első lépést másik tegye meg. A kedden kezdődő bécsi közvetett tárgyalás az első komolynak nevezhető erőfeszítés Biden elnök hivatalba lépése óta annak érdekében, hogyan lehetne mégis kimozdítani a holtpontról a megbeszéléseket.

Biden vissza akar térni a megállapodáshoz. Ugyanakkor

kemény korlátokat szabott Irán nukleáris tevékenységének azért cserébe, hogy a Teheránnal szembeni amerikai és nemzetközi szankciókat  feloldják.

Irán és az Egyesült Államok között Bécsben folytatott közvetett tárgyalások, amelyekről a résztvevők pénteken megállapodtak, és közvetítők útján személyesen zajlanak majd, megpróbálnak megállapodni egy ütemtervben arról, hogyan lehet szinkronizálni a kötelezettségvállalásaikhoz való visszatérés lépéseit.

Miután Irán és a megállapodást aláíró többi ország, köztük Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az Európai Unió, mint elnök, kidolgozzák az ütemtervet. Ezt követően Irán és az Egyesült Államok ideális esetben találkoznak, hogy véglegesítsék a részleteket.

Donald Trump elnök 2018 májusában kiléptette a korábban megkötött egyezményből az Egyesült Államokat – „az eddigi legrosszabb megállapodásnak nevezte” -, és visszaállította, majd megerősítette  az Irán elleni szigorú gazdasági szankciókat, megpróbálva ezzel újratárgyalásra kényszeríteni. Irán részben úgy reagált, hogy jelentős mértékben dúsított uránt a korábban kötött megállapodás határain túl, és a korábbianál fejlettebb centrifugákat épített.

Biden tárgyalói azt mondták, hogy ha a nukleáris megállapodást kölcsönösen betartják, amelyet közös átfogó cselekvési tervnek neveznek, Washington további tárgyalásokat akar folytatni Iránnal. További tárgyalási témák közé tartozik az egyezmény időkorlátjainak meghosszabbítása, valamint Irán rakétaprogramjainak és a Közel-Keleten folytatott katonai támogatásának  korlátozása olyan csoportok számára, mint a Hezbollah, a Hamász és a Síita milíciák, nem beszélve a szíriai vezető, Bashar al-Assad részére.

Mindkét fél megpróbálta az európai tárgyalókon keresztül megtalálni az utat a megállapodáshoz anélkül, hogy otthon politikai problémákat okozna.

Iránban kulcsfontosságú júniusi elnökválasztás van, és a kormány egyértelműen haladást akar mutatni a büntető szankciók feloldása terén. Biden valószínűleg arra törekszik, hogy a szenátusban a republikánusoknak, akik közül a legtöbben ellenezték az egyezményt, ne mondhassák, hogy engedett az iráni követeléseknek.

Az idő Washington számára is fontos tényező: Iránról most úgy gondolják, hogy csak néhány hónap választja el attól, hogy elegendő erősen dúsított urán álljon rendelkezésre legalább egy atomfegyver létrehozásához.

Orbán Putyin egyet akar?

Jobboldali reneszánszról beszélt a magyar miniszterelnök Budapesten azt követően, hogy találkozott Matteo Salvinivel, az olasz jobboldal vezérével és Mateusz Mazowiecki lengyel kormányfővel.

Populista reneszánsznak írja le ezt a világsajtó jórésze , amelyik elsősorban PR eseményt lát a hármas találkozóban. Sem pártszövetség nem született sem pedig közös program – állapítja meg a New Yorki Bloomberg. Miért nem?

Mert komoly nézetkülönbségek vannak a három vezér között. A legkomolyabb talán az, hogy milyen viszonyban legyenek Oroszországgal?

Moszkvában koccintanak

Erről beszélt a budapesti hármas találkozó kapcsán Donald Tusk. Az Európai Néppárt elnöke, aki korábban sem fukarkodott Orbán Viktor bírálatával, arra mutatott rá, hogy a lengyel kormánypárt , a PiS súlyos kockázatot vállal. Orbán Viktor Putyin érdekeinek képviseletében lép fel az Európai Unióban miközben az USA külügyminisztere nemrég Brüsszelben a demokrácia ellenfelei közé sorolta Putyin elnök Oroszországát. Varsóban az atlanti lojalitás nem képezheti vita tárgyát miközben mind Orbán Viktor mind pedig Matteo Salvini kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával.

A populista reneszánsz tehát már mindjárt az elején súlyos és megoldhatatlan diplomáciai dilemma előtt áll: Putyinnal vagy ellene?!

Hidegháború?

Varsóban teljes mértékben támogatják az USA hidegháborús retorikáját Oroszországgal szemben. Lengyelország számára természetes, hogy az ellenzéki Navalnij bebörtönzése miatt az USA és az EU szankciókkal sújtotta Putyin embereit.

Szijjártó külügyminiszter ugyan megszavazta a szankciókat, de sietett kijelenteni, hogy azok nem érnek célt. Hangsúlyozta: Magyarország nem akar új hidegháborút! A magyar diplomácia vezetője az orosz vakcinával oltatta be magát, és így a Szputnyik egyik reklám arca lett. Mindezt nem könnyű eladni a lengyel közvéleménynek. A PiS vezére, Jaroslaw Kaczynski személyes dilemma előtt is áll: korábban Putyint ikertestvére, Lech Kaczynski államfő meggyilkolásával vádolta. Az ex államfő gépe Katyn közelében zuhant le: az oroszok szerint baleset történt míg Jaroslaw Kaczynski szerint poltikai gyilkosság.

Szputnyik diplomácia

Merkel kancellár és Macron elnök Putyinnal tárgyalt az orosz vakcináról. Rajtuk kivül Sebastian Kurz osztrák kancellár is érdeklődést mutat. Olaszországban már szerződés is van a gyártásra. Uniós engedély egyelőre nincs. Közben az orosz diplomácia nem tétlenkedik.

Kína is orosz vakcinát gyárt

60 millió Szputnyik V vakcinát állít elő egy sencseni cég. India után Kína – írja a párizsi Les Échos, ez rámutat arra, hogy az oroszoknak komoly gondot okoz exportkötelezettségeik teljesítése.

30 millió ember beoltását teszi lehetővé a Shenzen Yuanxing Gene-tech-el megkötött szerződés, melyet a Szputnyik vakcina tulajdonosa, az RDIF szuverén alap írt alá. Ez már a második szerződésük Kínában, tavaly novemberben a tibeti Rhodiola gyógyszergyárral kötöttek megállapodást a vakcina előállításáról.

Csaknem 60 országba exportáljuk a Covid-19 elleni védőoltást – dicsekszik az Rt.com, amely közel áll a moszkvai vezetéshez. A New York Times viszont arra mutat rá, hogy Oroszországban magában vakcina hiány van, mert nem tudnak eleget gyártani. Ezt korábban elismerte a Szputnyik V oltóanyagot előállító legnagyobb orosz gyógyszergyár tudományos igazgatója is, aki a CNN stábját látta vendégül. Mi a megoldás?

Külföldön gyártják ezentúl nagy mennyiségben az orosz vakcinákat. Ott, ahol megvan ehhez a szükséges kapacitás és technológiai fegyelem. Indiában például 352 millió Szputnyik V oltóanyagot gyártanak a jövőben. Erről írt alá több szerződést az orosz szuverén alap főnöke. A kínai kapcsolat itt is nagy segítség volt: a Gland Pharma nevű kínai cég Haiderabadban állít elő 252 millió vakcinát, melyet a negyedik negyedévben exportálni is tud majd. Egy másik cég Haiderabadban, a Hetero 100 millió orosz vakcinát gyárt. Ily módon megháromszorozódik a Szputnyik V előállítása.

250 millió vakcinát az oroszok megígértek Indiának – írja a Business Standard portál. A többi elvben mehetne exportra, de menetközben kiderült : Indiában olyan súlyos járvány helyzet alakult ki, hogy betiltották a korona vírus vakcinák exportját.

Különben is csak a harmadik negyedévben kezdődik meg a gyártás, és az export a negyedik negyedévtől lenne várható.

Kirill Dmitrijev, az orosz szuverén alap főnöke arról nyilatkozott, hogy 500 milliótól egymilliárdig képesek exportálni a globális piacra, ha mindenütt beindul a gyártás.

Ennek érdekében több országban kötöttek illetve kötnek együttműködési szerződéseket: Indiában, Kínában, Braziliában, Dél Koreában és Magyarországon – írja a Business Standard portál.

Istenkísértés

Orbán újra győzelmet hirdet. Ha elérjük a két- és félmillió ember beoltását, akkor elkezdhetünk nyitni. Ezen belül, ha a pedagógusok – mármint az oltásra regisztrált pedagógusok – megkapták az első oltást, ki lehet nyitni az iskolákat és óvodákat.

Több mint egy hónapja állapítottam meg ezen az oldalon, hogy a 2022-es kampányban a védőoltás lesz a Fidesznek az a csodafegyvere, ami 2014-ben a rezsicsökkentés volt, 2018-ban pedig a menekültügy. Azóta minden nap, minden orbáni megszólalás, minden parlamenti ülésnap igazolni látszik ezt a feltételezést.

Magyarország élen jár az oltásban, az ellenzék pedig oltásellenes, tehát a Fidesz védi meg az embereket a koronavírustól.

Sőt, a nyár már szabad lesz, és ebben Magyarország lesz az első.

A pedagógus-szakszervezetek tiltakoznak: szerintük csak akkor szabad megnyitni az iskolákat, akkor szabad kitenni a pedagógusokat a beoltatlan gyerekektől eredő fertőzés-veszélynek, ha már előállt a védettség, ehhez pedig nem elég az első oltás, ehhez a második oltás is kell, sőt további egy hét, tíz nap. Tehát az Orbán által bedobott április 19-ről legalábbis május közepére kell halasztani a jelenléti tanítás elkezdését az iskolákban. Igazuk van.

Az első és második hullám idején az volt a véleményem, hogy mindenekelőtt az iskolákban és óvodákban kell nyitni, és még azzal is egyetértettem, hogy Orbán ez év elején nyitva akarta tartani az óvodákat és az általános iskolákat. A gyerekeknek okozza ugyanis a legnagyobb veszteséget a járvány miatti otthon maradás. Most azonban nem helyes sietni az óvodák és iskolák megnyitásával.

Egyszerű az ok: a harmadik hullámban a brit mutáns uralja a járványt, amely sokkal inkább megfertőzi a gyerekeket és sokkal inkább terjed általuk, mint az eredeti, vuhaniként emlegetett vírus.

A nagyobb fertőzőképesség és a betegség súlyosabb lefolyása miatt nemcsak az iskolák megnyitásával nem helyes sietni, de a nyitással általában sem.

Két és félmillió ember első beoltása még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a felnőtt lakosság többsége védett lenne.

Az a hungaricum, hogy regisztrációhoz kötik az oltást ahelyett, hogy a népességnyilvántartás illetve az egészségbiztosítás nyilvántartásai alapján mindenkit behívnának, tovább rontja annak esélyeit, hogy meg lehessen fékezni a járványt.

Az is hungaricum, hogy nem a fertőzöttségi adatok alakulásához, a fertőzés terjedését jelző, nálunk azonban a kormány kommunikációjában elő sem forduló R-mutatóhoz (ha 1-nél magasabb, akkor gyors a járvány terjedése, megfékeződéséről csak 1 alatti R-mutató esetén beszélhetünk) kötik a korlátozások szigorítását vagy enyhítését, hanem az oltások számához. Igazuk van azoknak a járványügyi szakembereknek, akik ezt képtelenségnek tartják.

Orbán ma mindent az oltástól vár, és a járvánnyal szembeni védekezés más eszközeiről egyáltalán nem beszél. Más országokban, ha a gyerekeket visszaengedik az iskolákba, heti két-három alkalommal tesztelik őket, és csak az megy iskolába, akinek negatív a tesztje. Magyarországon az ilyesmi fel sem merül. Kezdettől fogva keveset tesztelnek az országban, még olyan munkakörökben sem, ahol az emberek folyamatos kapcsolatban állnak másokkal.

A fertőzésveszély nyomon követése, ami a járvány kezdetén is döcögött – hiszen az erre alkalmas állami intézményt, a tisztiorvosi hálózatot még Lázár János felszámolta – ma már fel sem merül.

Az orbáni állam nem fékezi, hanem gondatlanságával szinte ösztönzi a fertőzés terjedését, és egyedül az oltástól vár mindent.

Indokolt keményebben fogalmazni: amit most Orbán tervez, legyen szó az iskolákról vagy sportrendezvényekről, vendéglátásról, turizmusról – márpedig Orbán szemlátomást nem akar lemondani a nyári szezonról, ha már barátainak és üzletfeleinek juttatta a legjövedelmezőbb turisztikai vállalkozásokat –, igazi istenkísértés.

Üdvözlet a fideszes kerületeknek is

“Mi demokraták elítéljük a politikai diszkriminációt. Ezért a Feltámadás Ünnepének közeledtével úgy döntöttem, hogy a kormánypárti vezetésű kerületekben is lesznek a következő években útfelújítások és fővárosi fejlesztések” – írta Karácsony Gergely húsvéti üdvözletében.

A főpolgármester a következő sorokban kitért arra, hogy az ellenzéki vezetésű kerületekben már 2027-ig terjedően bejelentették a fővárosi önkormányzati fejlesztéseket. Ilyen körülmények között szerinte nem lenne sem hiteles, sem védhető álláspont, hogy a fővárosnak a kormány miatt nincs fejlesztési forrása. Karácsony Gergely a Facebook-bejegyzésében írt a 2019 novemberétől leállított útfelújításokról is:

Nincs kormánypárti vagy ellenzéki út. Ezért volt rossz döntés leállítani a kormánypári vezetésű kerületekben az útfelújításokat, és rossz döntés volt a már aláírt szerződéseket felbontani.

A néhány hete bejelentett, és a napokban lezárásra kerülő fővárosi Integrált Településfejlesztési Stratégiáról kijelentette:

A 2027-ig megfogalmazott ITS része az Élhető Belváros Akcióterület, de az anyag nem foglalkozott élhető külvárosokkal. Vettük és elfogadjuk Budapest polgárainak ezzel kapcsolatos kritikáját. Ígérem, hogy a jövőben nem csak a belvárossal és annak fejlesztésével, hanem a külvárosi kerületek fejlesztésével is foglalkozunk. Hiszen nincs élhető belváros élhető külvárosok és agglomeráció nélkül

– emelte ki.

Karácsony Gergely kitért a Csepelen és Soroksáron leállított fejlesztésekre is:

Húsvét a feltámadás ünnepe. Ezért döntöttem úgy, hogy

mégis elindítjuk a HÉV kormányzati felújításához kapcsolódó P+R parkolók építését. Ezt a főváros vállalta magára, és én ebben folytatni fogom Tarlós István törekvéseit.

Szükség van parkolókra a külvárosi kerületekben. Csepelen és Soroksáron a belvárosi hajléktalanok beköltöztetése helyett a jövőben inkább az infrastrukturális fejlesztésekre fogunk koncentrálni. Támogatni fogom a korábban leállított kerékpárút megépítését is, mert összeköti a dél-pesti kerületeket, ami hiánypótló és jó dolog. – fogalmazott a Főpolgármester.

Ötpontos amerikai bírálat a nemzeti együttműködés rendszerének

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 45. alkalommal tette közzé az egész világra kiterjedő emberi jogi jelentést. Első alkalommal mióta Tony Blinken áll a Külügyminisztérium élén.

„Tudjuk, hogy nálunk is vannak problémák, de mi nyíltan beszélünk erről. Ez különbözteti meg a demokráciát az autokráciától” – mondta Tony Blinken külügyminiszter amikor bemutatta az egész világról szóló emberi jogi jelentést, melyet a washingtoni külügy 45-ik alkalommal tett közzé.

A jelentés természetesen Magyarországgal is foglalkozik, és öt pontot kifogásol a nemzeti együttműködés rendszerében.

  • Első helyen azt említik, hogy a bíróságok immár elítélhetik azokat, akik „hamis állításokkal” bírálják a hatalmat illetve annak képviselőit.
  • A második probléma a migráns ügyek kezelése: el kell bírálni és ha kell vissza lehet toloncolni a menedékkérőket, de Magyarországon ez nem így működik.
  • Harmadik helyen említi a jelentés azt a Magyarországon jólismert jelenséget, hogy a hatalomhoz közelállók kapják az állami megrendelések javát.
  • A negyedik probléma a civil szervezetek megfélemlítése, amely gyakorlattá vált a nemzeti együttműködés rendszerében.
  • Az ötödik kifogásolt kormányzati magatartás: a hatalom nem védelmezi a meleg vagy a roma kisebbséget a szélsőséges támadásoktól.

A sajtószabadság megsértése az első ponthoz kapcsolódik, de a bírálat meglehetősen visszafogott. Ezt elsősorban azt magyarázza, hogy másutt szisztematikusan gyilkolják az újságírókat például Mexikóban. Sor került ellenzéki oknyomozó újságírók megölésére Szlovákiában és Máltán is.

Az USA elsősorban Kínát és Oroszországot bírálja

A két nagyhatalom, amelyeket az amerikaik stratégiai ellenfélnek tekintenek valóban szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Navalnij, az orosz ellenzék bebörtönzött vezére épp most kezdett éhségsztrájkba tiltakozásul a rémes körülmények ellen.

Csakhogy az USA vígan együttműködött Putyin elnökkel amikor az oroszok brutális háborúban kényszerítették ki a békét Csecsenföldön, ahol mindmáig semmi beveszik az emberi jogokat.

1989-ben Peking kellős közepén a hadsereg végzett a Tienanmen téren tiltakozó diákokkal, de az amerikai kormányzat nyugodtan folytatta az együttműködést a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párttal.

Az emberi jogi kampány csak fedőszöveg

Ez derül ki Biden elnök két külügyi tanácsadójának /Richard N. Haass és Charles A. Kupchan/ tanulmányából. A Foreign Affairsben megírták: az USA tisztában van azzal, hogy nem játszhat immár vezetőszerepet a világban. Ezért le kell mondania arról, hogy saját elképzeléseit próbálja meg kiterjeszteni az egész világra. Ehelyett a nagyhatalmak józan együttműködésére van szükség miközben mindenki elfogadja, hogy a másik politikai rendszere egészen más mint az övé.

„Heil Fritz!”

Temesváron a Németországból érkezett polgármester ellen „Heil Fritz!” jelszóval tüntettek a szélsőjobboldali románok. Dominic Fritz csak szimbólum hiszen egész Romániában tüntetés sorozat folyik a vírusszabályok ellen.

Az Aur nevű szélsőjobboldali szervezet az egyik fő szervező, amely visszatérőben van a Vasgárda hagyományaihoz. Ez az ortodox náci szervezet a nemzetet mint valamiféle egységet feltételezi, amelyet ellenséges erők mérgeznek és pusztítanak. Temesváron a Németországból érkezett liberális politikus vált célponttá. Másutt a magyarok, akiknek a távozását követelték Erdélyből.

Néhány helyen antiszemita megnyilvánulások is voltak. Soros György a román szélsőjobboldal célkeresztjében is benne van.

Székely zászló

A szélsőségesek összefognak a vírus terjedése ellen hozott szabályok miatt. Még a kötelező maszk viselése ellen is tiltakoznak. A húsvéti ünnepek előtt ezért egészen különös egymásra találásokról is beszámol az erdélyi sajtó: a székely zászló is ott lobog néhanapján az ilyen szélsőjobboldali tömegmozgalmi tüntetéseken. A teljes ideológiai zűrzavar mögött az emberek jelentős részének frusztrációját lehet felfedezni: a több mint egy éve tartó vírus tilalmak kifárasztották a társadalmat Romániában is.

A szélsőjobboldali tüntetéseket elítélte Klaus Johannis államfő, aki származását tekintve erdélyi szász. Korábban Nagyszeben polgármestere volt. Florin Citu román miniszterelnök éppúgy bírálta a szélsőjobboldali tüntetéseket mint az RMDSZ.

Romániában mindenki nagyon várja az uniós válságkezelő alapnak (750 milliárd euró/) az országra eső részét, mert a hosszúra nyúlt vírusválságból csak ennek segítségével tud kikecmeregni az EU egyik legszegényebb tagállama.

Az oroszok nem törik magukat a Szputnyikért

Putyin elnök szóvivője abban reménykedik, hogy az államfő példája nyomán honfitársai is megváltoztatják a véleményüket, és akár a Szputnyik V, akár a másik két elérhető oltásról és regisztráltatják magukat a hazai vakcinákra.

„Nálunk nemzeti tulajdonság a gyanakvás”

– nyilatkozta erről Dmitrij Peszkov az Argumentü i faktü című lapnak.

„Fontos, hogy megerősödjön az oltási folyamat!”

– hangsúlyozta a szóvivő. Oroszországban 100 ezerhez közelít a vírus halottainak száma miközben a fertőzötteké meghaladja a 4,5 milliót.

Kirill Dmitrijev, a Szputnyik előállító szuverén alap főnöke úgy nyilatkozott , hogy eddig 3,5 millió ember kapta meg mindkét Szputnyik oltást Oroszországban. Ez 2,4%-os oltási aránynak felel meg, és messze elmarad Nagy Britanniától vagy Németországtól – írja az Rt.com.

97 éves holokauszt túlélő doktor még mindíg gyógyít

„Apám is orvos volt, 1920 óta praktizált. Én 1950-ben kezdtem. 1989-ben ugyan nyugdíjba mentem, de tovább folytatom a gyógyítást” – mondta az AFP tudósítójának Körmendi István doktor, aki Budapesten a Vár közelében él és dolgozik.

„Amikor apám dolgozni kezdett, akkor nem voltak még nagy rendelők. Minden orvos a lakásán rendelt.” A papa katonaorvos volt az első világháborúban. Katonai egyenruhás portréja most a fia lakását díszíti.

Egyetemre nem járhatott volna zsidó származása miatt, de miután titkolta azt, orvosi tanulmányokat folytatott. Aztán 1944-ben behívták munkaszolgálatra. A hátizsákjában ott voltak az orvosi tankönyvek.

Budapest ostroma idején még egy sebesült SS tiszten is segített. Eszébe sem jutott, hogy az SS tiszt esetleg lelőheti őt, ha megtudja, hogy egy zsidó segített rajta.

Körmendi doktornak a lánya is orvos.

A 97 éves háziorvosnak még mindig 300 páciens van a listáján. Köztük egy nagymama is, akit még kislány korában kezdett el kezelni.

A Covid-19 járvány miatt kénytelen a betegeivel telefonon vagy e-mail segítségével tartani a kapcsolatot.

„Nem nagyon szeretem ezt. Nagyon fontos a betegek arckifejezése, amely sokat elárul az állapotukról” – mondta a 97 éves doktor. Aki nem akarja abbahagyni:

„A gyógyítás a szenvedélyem. Amíg tudom , csinálom.”

– nyilatkozta a csaknem 100 éves holokauszt túlélő doktor Budapesten az AFP tudósítójának.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK