Featured

Moszkva kiutasít 20 cseh diplomatát

Mint a gyerekek az oviban. Csehország szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki, mire az oroszok tromfoltak és Moszvából kettővel több cseh diplomatát küldtek haza.

Adrej Babis arra  hivatkozva utasította ki a diplomatákat, hogy titkosszolgálati tevékenységet folytattak. Sőt, néhányan közülük részt vettek egy robbantásos akcióban még 2014-ben.

A brit külügyminiszter sietett gratulálni, mert néhányan a kiutasított titkosszolgálati tisztek közül blamálták magukat a Szkripal botrányban Nagy Britanniában. Az orosz titkosszolgálat ex ezredesét és lányát Novicsok idegméreggel próbálták meg eltenni láb alól Salisburyben. Putyin elnök állítólag személyesen adott utasítást Szkripal likvidálására, mert az ezredes mint a katonai hírszerzés személyzeti főnöke  eladta az egész hálózatot az USA-nak illetve Nagy Britanniának. Az ex ezredes és lánya majdnem belehalt az akcióba, de végül túlélték azt. Azóta is a brit rendőrség védelme alatt állnak.

Oroszország Biden célkeresztjében

Kínát és Oroszországot az USA stratégiai ellenfelének nevezte Blinken amerikai külügyminiszter amikor Európában járt. Arra akarta rábeszélni európai szövetségeseit, hogy újítsák fel az atlanti együttműködést és távolodjanak Moszkvától illetve Pekingtől.

Biden tíz orosz diplomatát utasított ki az USA-ból arra hivatkozva, hogy az oroszok beavatkoztak kétszer is az amerikai elnökválasztásba. Mind 2016-ban mind pedig 2020-ban Donald Trumpot támogatták a demokrata jelölttel szemben.

Babis túlteljesít

Lengyelország mint az USA leghűségesebb európai szövetségese azonnal kiutasított három orosz diplomatát, de a másik három visegrádi állam továbbra sem követte az oroszellenes vonalat. Sőt a magyar külügyminiszter orosz vakcinával oltatta be magát, Szlovákia miniszterelnöke pedig kockáztatta kormányfői posztját a Szputnyik V vakcináért.

Babis cseh miniszterelnök finom figyelmeztetést kapott: újra elővették a múltját. A szlovák Andrej Babis Moszkvában tanult, és az amerikai hírszerzés szerint ott be is szervezték. Hazatérve összekötő tiszt volt a csehszlovák és a szovjet titkosszolgálat között. Babis természetesen tagad, de megértette: lépnie kell! Ezért Prágában elővették a 2014-es ügyet, és erre hivatkozva 18 orosz diplomatát kiutasitottak. Ez szokatlanul nagy szám hiszen Csehországban nem dolgozik olyan sok orosz diplomata (Magyarországon valamiért sokkal többen vannak).

Az orosz válasz csattanó: 20 cseh diplomata kiutasítása 24 órán belül!

Biden-Putyin

Az USA elnöke csúcstalálkozót javasolt, Oroszország ura nem sietett ezt elfogadni. Bécs és Helsinki máris jelentkezett. A héten csütörtökön és pénteken virtuális csúcs lesz a környezetvédelemről. Ennek kapcsán Biden és Putyin is eszmét cserélhet egymással – ha mindkét fél úgy akarja.

Valószínűleg egyikük sem akar komoly konfliktust. Mindketten a hazai közönségnek játszanak. Biden azt akarja bizonyítani, hogy az USA újra világhatalom, amelyik mindenütt érvényre tudja juttatni az akaratát. Putyin pedig azt az illúziót szeretné megőrizni, hogy Oroszország USA-val egyenrangú világhatalom.

Mindketten álomvilágban élnek: üzenik Pekingből. Ma már Kína az USA egyenrangú partnere, az oroszok pedig csak mint Peking szövetségesei rúghatnak labdába. A virtuális csúcson talán kiderül, hogy a valóság és a virtuális világ milyen viszonyban is van a Washington – Peking – Moszkva háromszögben.

Az orosz összekötő orosz diplomatát utasít ki?

Andrej Babis cseh miniszterelnök személyesen jelentette be a hírt, amely igencsak fagyossá teheti a két állam kapcsolatát. Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki. Miért most reagált ily hevesen a cseh kormány? A 2014-es ügy felmelegítése mitől vált hirtelen időszerűvé? 

Kapóra jött, hogy Biden elnök a napokban tíz orosz diplomata kiutasítása mellett döntött, mert szerinte az oroszok kétszer is beavatkoztak az elnökválasztásba az USA-ban: 2016-ban és 2020-ban. Mindkét alkalommal Donald Trumpot támogatták.

Lengyelország az atlanti szolidaritás nevében három orosz diplomatát utasított ki.

A csehek most ehhez 18-al csatlakoztak

A másik ok az a heves cseh reakcióra, hogy az ellenzéki sajtó újra előhozta: Babis miniszterelnököt szoros szálak fűzték az orosz titkosszolgálathoz. A cseh miniszterelnök a Szovjetunióban tanult, és állítólag ott szervezték be.

Hazatérése után összekötő tisztként szolgált az orosz és a csehszlovák titkosszolgálat között.

Babis természetesen mindent cáfolt, de 18 orosz diplomata kiutasításával nyomatékosította: nem fűzi különleges kapcsolat Moszkvához.

A robbanások 2014 őszén történtek.  A 2014-ben az orosz titkosszolgálat robbantásokat hajtott végre egy morvaországi lőszerraktárban. Ketten meghaltak és többen megsérültek. Az anyagi kár igen jelentős volt. Több száz lakost ki kellett telepíteni a környékről.

Orbán és az ukrán válság

Magyarország kiáll Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett – hangsúlyozta Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki fogadta Ukrajna nagykövetét. Ljubov Nepop nagykövet tájékoztatta a magyar honvédelmi minisztert az Ukrajna határain összevont orosz erőkről. Volodomir Zelenszkij ukrán elnök nemrég a fronton járt, és felkérte Biden elnököt, hogy garantálja Ukrajna szuverenitását.

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, és csúcstalálkozót javasolt. Bécs és Helsinki máris jelentkezett, de Putyin szóvivője tudatta: nekik egyelőre nem olyan nagyon sürgős.

Ukrajna NATO tagsága

Zelenszkij elnök megerősítette: Ukrajna szeretne bekerülni a NATO-ba. Ezt Moszkva tökéletesen elfogadhatatlannak tartja. Lavrov külügyminiszter szerint ez vörös vonal, mert aki azt átlépi olyan konfliktust produkálhat mint az 1961-es kubai válság. Akkor Hruscsov rakétákat telepített Kubába. Erre Kennedy elnök flotta zárlatot rendelt el a szigetország körül és készültségbe helyezte az amerikai csapatokat. Hruscsov végül visszatáncolt, és kivonta az orosz rakétákat Kubából.

Jelenleg Magyarország blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar kormány ezzel akarja rákényszeríteni Ukrajnát arra, hogy változtasson a nyelvtörvényen, mely hátrányos a magyar kisebbségnek  Kárpátalján. Kijev azzal gyanúsítja a magyar kormányt, hogy Putyin kérésére blokkolja Ukrajna közeledését a NATO-hoz. A magyar diplomácia természetesen cáfol. Kijevben feltűnést keltett, hogy a magyar külügyminiszter az orosz Szputnyik V vakcinával olttatta be magát.

A magyar honvédelmi miniszter támogatást ígért Ukrajnának

Magyarország lélegeztető gépeket adott Ukrajnának, ahol tombol a járvány, és az egészségügy csak nehezen birkózik meg vele, mert a függetlenség kikiáltása óta szisztematikusan alulfinanszírozza az állam.

A kelet ukrajnai harcokban megsebesült katonák egy részét Magyarországon kezelik. Kárpátalján a magyar fiatalokat is behívják az ukrán seregbe, de nemigen van hajlandóság a hősi halálra. A 140 ezres magyar kisebbség döntő többsége magyar állampolgár is. Bár Ukrajna törvényei ezt elvben nem teszik lehetővé, de a hatóságok behunyják a fél szemüket. A magyar kormány jelentős összegekkel támogatja az oktatást és a kulturális életet Kárpátalján, ahol az egyházak is jelentős részben a budapesti támogatásból élnek.

Svédország is vesz Szputnyik V vakcinát

Az a célunk, hogy mire az Európai Unió engedélyezi a Szputnyik V vakcinát, mi már készen álljunk annak importjára – nyilatkozta a New York-i Bloomberg portálnak a svéd program vezetője.

Az Európai Unió gyógyszer ellenőrző szakértői Oroszországban vizsgálják a Szputnyik vakcina előállításának feltételeit. Az oroszoknak komoly gondot okoz a vakcina tömeggyártása. Ezt elismerte a legnagyobb vakcina gyárban a tudományos igazgató is amikor a CNN tudósítóját fogadta a helyszínen. Az oroszok a problémát úgy próbálják megoldani, hogy külföldre telepítik a gyártó kapacitás egy részét. Indiában Haiderabadban készül majd millió számra a Szputnyik V vakcina egy kínai tulajdonban levő gyógyszergyárban. Innen az év utolsó negyedében várhatók az első nagy szállítmányok. Gondot okoz, hogy India leállította a vakcina exportját, mert maga is fel akarja használni a Szputnyik V oltóanyagát a Covid-19 vírus ellen.

Svédország nincs egyedül

A Bloomberg tudósításából kiderül, hogy más uniós államok is érdeklődnek az orosz vakcina iránt. Ország nevet nem említ a New York-i portál, de köztudott, hogy Magyarország után Szlovákia is jelentkezett. Ott most

áll a bál, mert kiderült, hogy a kiszállított Szputnyik V oltóanyag nem felel meg azoknak a normáknak, melyeket az oroszok hivatalosan garantáltak.

Az osztrák kancellár is jelezte, hogy 1 milliárd Szputnyik V vakcináról írtak alá előszerződést.

Ők is arra készülnek, hogy akkor importáljanak orosz vakcinát, ha azt már az Európai Gyógyszerügynökség engedélyezte.

Ez júniusra várható.

Németország egészségügyi minisztere is bejelentette, hogy importálnak majd Szputnyik V vakcinát. Angela Merkel kancellárt pénteken oltották be az Astra Zeneca vakcinával. Németországban tombol a vírusjárvány, melynek harmadik hulláma sokkal több áldozatot követel mint az első.

Az oroszok tartanak a Szputnyik V-tól

Oroszországban is meghaladta már a 100 ezret a járvány áldozatainak a száma. A valós számot a Putyin rendszer titkolja, mert az őszi választások előtt nem akarja tovább csökkenteni a népszerűségét. Minthogy a közvélemény nincs tisztában a járvány súlyosságával, ezért kevesen jelentkeznek oltásra.

Peszkov, Putyin elnök szóvivője ezt azzal indokolta, hogy az oroszok hagyományosan bizalmatlanok a hatalom állításaival szemben. Annyiszor átverték őket a múltban, hogy nem bíznak Putyinban és a Szputnyik V vakcinában sem.

Hurrá, mehetek meccsekre!

Megtudtam a miniszterelnöktől, hogy a júniusi Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzéseire a védettségi igazolvánnyal lehet bemenni. Én pedig túlvagyok az első oltáson, a védettségi igazolványt is megkaptam, úgyhogy kimehetek a meccsre. Egyetlen baj van csak: nem érdekel. Több mint hatvan éve nem néztem meccset, és már nem is fogok. Egyébre viszont nem jó a védettségi igazolvány.

Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormánysajtótájékoztatón kerek perc kimondta:

„Érvényesnek az igazolvány természetesen most is érvényes, csak egyelőre nem társulnak hozzá olyan jogosítványok, hogy önmagában az érvényességnek lenne komoly értéke.”

Kilátásba helyezte, hogy később rendelkeznek majd arról, hogy mire jogosít fel, de arra például nem, hogy külföldről hazatérve mentesüljünk a karantén alól. Persze tudjuk, hogy az első oltás nem jelent még teljes védettséget. Az igazolványt azoknak is kiadják, akik igazoltan átestek már a betegségen, holott egy év elteltével már tudjuk, hogy másodszor is el lehet azt kapni.

Akkor minek küldenek az embereknek ilyen védettségi igazolványt? Miért ilyen sietősen, már az első oltás után?

Vannak, akik azt gondolják, hogy csak az üzletért: valaki jól keres az igazolványok legyártásán. Nem állítom, hogy ennek semmi szerepe nincs a dologban, de szerintem nem ez a lényeg.

Már februárban rájöttem és megírtam ezen az oldalon, hogy Orbán és csapata megtalálta az új rezsicsökkentést, az új menekültkérdést, és ez éppen az oltás, amivel a kormány úgymond mindenkit megvéd a gyilkos betegségtől. Ahogy a rezsicsökkentéssel a szolgáltató multiktól, ahogy a kerítéssel az „illegális migránsoktól” védte meg. Emlékszünk még arra, ahogy rendeletben kötelezte a kormány a szolgáltatókat: tüntessék fel a számlákon, hogy mekkora megtakarítást eredményezett forintban a kormány által előírt rezsicsökkentés. Hogyne emlékeznénk, hiszen azóta is minden hónapban így állítják ki és küldik el nekünk a számlákat. El ne felejtsük, mit köszönhetünk jóságos kormányunknak.

Nos, a védettségi igazolványnak éppen ez a funkciója: arra emlékeztetni bennünket mindig, amikor többi igazolványunk mellett a kezünkbe kerül, hogy mitől védett meg bennünket a kormány. Ugyanolyan kampányeszköz, mint a minden közüzemi számlán látható kiegészítés a rezsicsökkentésről, illetve mint maga a kerítés a déli határon. És annyiba, mint a kerítés, messze nem kerül.

Gulyás bizalmat épít

Azt halljuk, olvassuk a nemzetközi médiában, hogy előbb az AstraZeneca, majd a Janssen vakcinák felhasználását függesztik fel, vagy éppen a gyártó vonja azt vissza, mert néhány esetben az oltást követően vérrögök jelentkeztek a beoltottaknál.

Arról is értesülünk, hogy a Sinopharm vakcinával beoltottaknak egyes országokban (Szerbia, Egyesült Arab Emirátusok) harmadik oltást is adnak, mert kétszeri oltás után nem mutatkozik elegendő antitest-termelés, és egy vezető kínai tisztségviselő is elismeri egy konferencián, hogy „lehetne magasabb” a kínai vakcina hatásfoka.

Muszáj hosszabban idézni, hogy miképpen kezeli a problémát szokásos csütörtöki tájékoztatóján Gulyás Gergely miniszter:

„Kilencvenkilenc százaléka védett azoknak, akik eddig az oltást megkapták, és az egy százalék is, ha megbetegszik, a kockázatok lényegesen csekélyebbek. Azt is elmondhatjuk, hogy az oltóanyagok között nincs lényegi különbség a hatékonyságban. […] Ebben a helyzetben a világ egyik legnagyobb üzlete a vakcinaszerzés és a vakcináknak az értékesítése, ezért elsősorban üzleti érdekek állnak a mögött, amikor az egyik vagy másik vakcináról megpróbálják elterjeszteni, hogy kevésbé hatékony. Magyarországon mi minden vakcinával oltunk, ami biztonságos, megvizsgált és elérhető, és azt tudjuk mondani, hogy érdemi különbség a hatékonyságban nincsen. Mindegyik vakcina hatásos és védelmet biztosít a betegséggel és különösen a súlyos megbetegedéssel szemben, tehát a járvány legyőzésének nincs és nem is lesz más eszköze, mint az oltás.

[…]Azt, amit a baloldal felelőtlenségéről mondtam, azt természetesen általánosságban is fontosnak tartom, és szeretném hangsúlyozni, a sajtónak is van felelőssége.

Tehát azt tudom mondani, hogy néhány újságírónak talán fel sem tűnik, hogy esetleg piszkos üzleti érdekek kiszolgálójává válik akkor, amikor az egyik vakcina ellen próbál írni, vagy pedig ezzel kapcsolatosan vagy bármelyik vakcinával kapcsolatosan bizonytalanságot próbál kelteni.

Azt tudom mondani, hogy a magyar egészségügyi hatóságok pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit, miért és hogyan engedélyeznek. Csak átvizsgált, megbízható és hatékony oltóanyagokat engedélyeztünk. Ráadásul azt is figyelemmel kísérjük, hogy az oltást követően bármilyen mellékhatás fellép-e, és azt tudjuk mondani, hogy ilyen nem volt.

Magyarországon valamennyi oltóanyag, ami rendelkezésre áll, megbízható, és védelmet jelent.

A Sinopharm és az AstraZeneca semmivel nem rosszabb, sőt, bizonyos adatokban lényegesen jobb eredményeket is mutat, mint például a Pfizer. Tehát mindenkit arra szeretnék kérni, hogy közös felelősséget viselünk azért, hogy a nyilvánosság a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapjon, és az,

amit néhány vakcinával kapcsolatosan Európában és világszerte is tesznek, az önmagában nem indok arra, hogy Magyarország a saját hatóságaiban, a saját orvosaiban, a saját virológusaiban és a saját egészségügyi intézményeiben ne bízzon meg. Ők sokkal jobban teljesítenek, mint ahogy az Európai Bizottság, az európai intézmények teljesítettek, akik több bajt okoztak és több gondot, mint amennyi hasznot hoztak.

Örülünk neki, hogy ha az Európai Unió is szerez be vakcinákat, de látjuk, hogy most például félmillió vakcinát vagyunk kénytelenek pótolni, mert a korábbi, Európai Unió által megkötött szerződés értelmében nem fog érkezni hozzánk vakcina.”

Miért is kényszerül Gulyás erre? Tudjuk, az Orbán-rendszer most mindent egy lapra tett fel. Ha már az oltási időszakot megelőző védekezésben végig elmulasztották a megfelelő tesztelést és a fertőzés fékezését, a második hullámban késve korlátozták az emberek közötti találkozásokat, és ezért már a télen felgyorsult a járvány terjedése és megnövekedett a halálozások száma, a harmadik hullám megfékezését kizárólag az oltásoktól várják.

Orbán meghirdette, hogy korlátozásokkal nem lehet legyőzni a vírust, csak oltásokkal, és büszkék arra, hogy az Európai Gyógyszerhatóság által jóváhagyott oltóanyagok mellett a hatóság által nem vizsgált orosz és kínai oltóanyagot is beszereztek és alkalmaznak.

A Szputnyik vizsgálatát a magyar gyógyszerhatósággal végeztették el, a kínai esetében azonban kormányrendelettel kötelezték a magyar hatóságot annak engedélyezésére arra hivatkozva, hogy azzal másutt már beoltottak egymillió embert, és ezek közül egyik az EU-tagságra jelentkezett Szerbia.

Másutt, ahol már alkalmazták, harmadik oltást is adnak be, mert két oltás után nem tűnik elég hatásosnak. A sokfelől érkező hírek bizony a Fidesz választási kampánystratégiájának aduászát, az orosz és kínai vakcinával felgyorsított járvánnyal szembeni fellépést teszik kérdésessé, és ezért utasít el Gulyás minden kételyt.

A demokratikus világban, ha kételyek merülnek fel akár az AstraZenecával, akár a Janssennel szemben, felfüggesztik azok alkalmazását, újabb vizsgálatokat végeznek, és a kormánytól független szakhatóságok mérlegelik, hogy alkalmazzák-e azokat tovább, illetve a népesség mely csoportjaira alkalmazzák, amelyekkel kapcsolatban nem látnak kockázatot. Ott úgy gondolják, hogy így lehet megőrizni az oltások iránti bizalmat.

Úgy tűnik, jól gondolják. Az Orbán-rendszer vezetői másképpen gondolkodnak: el kell hallgattatni a kétségeket, a kormánynak tévedhetetlennek kell mutatkoznia, így kell megakadályozni a bizalomvesztést, az oltási kampány pedig nem lassulhat le.

Az lenne a korrekt eljárás, ha az állam mindenkinek, akit a Sinopharmmal oltottak be, felkínálna egy antigén-tesztet, amely megmutatja, hogy nála eredményes volt-e az oltás. Az ellenzéknek ezt kellene követelnie.

Mindenesetre mesteri kampányfogás, hogy a kilátásba helyezett lazítást az oltások számához kötik, fittyet hányva a fertőzöttség alakulására az országban.

Olyan mutatót, mint a vírus terjedését mérő R-érték, még csak nem is közölnek (nem tudni, hogy egyáltalán mérik-e),

a százezer lakosra eső új fertőzések száma, amely nálunk többszöröse annak az értéknek, amely mellett Németországban vagy Ausztriában korlátozásokat léptetnek életbe, szóba sem kerül.

Az újságírók – nemcsak a kormánypártiak – szemlátomást elfogadták az oltások számához kötést, és ők sem kérdeznek rá a fertőzések alakulására. Két hónapja figyelmeztettem, hogy az oltás lesz a Fidesz választási kampányfegyvere, és lám, működik. Hiába látszanak igazolódni az európai hatóság által nem jóváhagyott vakcinákkal kapcsolatban előadott ellenzéki aggályok, melyektől a legtöbb ellenzéki politikus visszakozott (csak a DK tart ki mellette), ebben a politikai csatában is a Fidesz áll nyerésre.

Orbán Viktor a szülőkre hárítja azt a felelősséget, amit neki kellene vállalnia!

A kormány jövő hétfőtől több százezer óvodást, alsó tagozatos diákot, szülőt és tanítót tesz ki a koronavírus harmadik, és eddig legveszélyesebb hullámának. Miközben a frissen beoltott pedagógusoknál még nem alakulhatott ki teljes védettség, addig a betegek és a kórházban ápoltak átlagéletkora folyamatosan csökken, egyre több fiatal kapja el a betegséget és kell megküzdenie a súlyos tünetekkel.

Ha úgy nyitnak ki az óvodák és iskolák, hogy a pedagógusoknak még nem megfelelő a védettségi szintjük, akkor sokkal nagyobb az esélye a vírus terjedésének, így a szülők is sokkal kitettebbek a fertőzésnek, mert sok esetben még nem kapták meg az oltást.

Maruzsa Zoltán szerint az a megoldás, hogy az intézményvezetők engedélyezhetik a gyerekek távollétét, ha a szülők tartanak attól, hogy gyermekük az iskolából hazaviheti a vírust. Ez azonban hazárdjáték, Orbán Viktor a tanárokra és a szülőkre hárítja a felelősséget. A fertőzöttek és a halottak magas száma miatt a kormánynak kellene döntenie az online oktatás teljes körű fenntartásáról. Orbán Viktor azonban nem nyújt segítséget, csak a magának megrendelt közvélemény-kutatások alapján hozza meg járványügyi intézkedéseit.

Felszólítjuk a kormányt: ne játsszon több százezer magyar életével! Vonja vissza az óvodák és iskolák hétfői nyitását, és arról ne politikai alapon, vagy teltházas focimeccseket kergető álmok miatt, hanem az aktuális járványadatok alapján döntsön, azután, hogy minden azt kérő pedagógus megkapta a második oltást, és eltelt a védettség kialakulásához szükséges idő.

Ha már a magyarok munkáját, és megélhetését nem tudták megvédeni, legalább az egészségüket ne tegyék kockára!

DK Jobbik LMP Momentum MSZP Párbeszéd

Európa Tanács: Magyarország nemigen küzd a korrupció ellen

Ajánlásokat fogalmaz meg a Greco /a korrupció ellenes államok szövetsége/ a korrupció elleni harcban, de Magyarország ezeket nem nagyon fogadja meg – ez derül ki a legfrissebb jelentésből.

18 ajánlást fogalmazott meg a szervezet, ezekből Magyarország mindössze ötöt teljesített. Így továbbra is annak a renitens ország csoportnak a tagja az Európa Tanácsban, amely ellen vizsgálat folyik. Az Európa Tanácsban benne vannak azok az egykori szocialista államok is, melyeket nem vettek fel az Európai Unióba: például Azerbajdzsán vagy Szerbia. Oroszország is tag, így nem csoda, hogy 16 tagállam ellen folyik korrupció ellenes vizsgálat. Az Európa Tanácsnak nincs döntési csak ajánlási joga.  Az Európa Tanácsnak 49 tagja van, de a Greco-nak 50, mert az USA is részese a korrupció ellenes nemzetközi küzdelemnek.

Fegyver az autokrata rendszerek ellen

A Biden adminisztráció a korrupció ellenes nemzetközi harcot fel akarja használni az autokrata rendszerek meggyengítésére. A minta megvan: Malajzia. Abdul Razak miniszterelnök több milliárd dolláros korrupciós ügyét New Yorkban kezdte el vizsgálni a korrupció ellenes ügyészség. Amíg Abdul Razak hatalmon volt addíg a hazai hatóságok nem találtak okot a vizsgálatra, de miután elveszítette a választást, megindult az igazságszolgáltatás gőzhengere. A hosszú perben 20 éves börtönre ítélték a korrupt kormányfőt.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, hatékony módszernek nevezte a korrupciós ügyek felderítését az autokrata rendszerek meggyengítésére illetve a megbuktatására.

A Greco vizsgálat eredményei alapot nyújthatnak arra, hogy egyes tagállamok korrupciós ügyeit alaposabban is szemügyre vegyék.

Romániában kipróbált módszer

Laura Codruta Kövesi ügyésznő az USA nagykövetség adataira támaszkodva indított sok korrupciós pert Romániában.

Ennek eredményeképp sok magasrangú román vezető bukott meg és került rács mögé.

Végül Bukarestben megbuktatták a korrupció ellen küzdő ügyésznőt, de Laura Codruta Kövesi az EU-ban folytatja. Ő irányítja az uniós korrupció ellenes ügyészséget, melybe a magyar kormány nem lépett be. Vajon miért nem?

Orbán és a 22-es választás

Külföldön is lehet korrupciós vizsgálatot indítani – erre jött rá az USA és nyomában az Európai Unió. Ezek a vizsgálatok akkoris hatékonyak lehetnek, ha a hazai hatóságok akadályozzák azokat. A nagy korrupciós ügyek ugyanis általában olyan pénzmozgást eredményeznek, melyeket külföldi bankszámlákon hajtanak végre.

A magyar miniszterelnök egyik nagy félelme az, hogy a nagy korrupciós ügyek közül valamelyikre még a 22-es választások előtt fény derül. Ez ugyanis megtépázhatja presztízsét, melyet a nem épp sikeres járvány és válságkezelés amúgyis meggyengített.

FT: A haldokló üzent, köszöni egyre jobban érzi magát

A lap szerint az EU-t évtizedek óta temetik, különösen ha beüt egy olyan válság, mint a mostani, de a szervezet továbbra is stabil, és ez megzavarja bírálóit. A szerző, a lap külpolitikai fő elemzője kiemeli: az Unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok.

Gideon Rachman azzal érvel, hogy az integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben az unió több mint négyszeresére nőtt. Szóval akár el is lehetne ismerni, hogy igencsak ellenáll a nehézségeknek, miközben az amerikai törvényhozást a közelmúltban megrohamozta a dühös csőcselék, az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London ugyanakkor azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, de arra is jó esélye van, hogy Nagy Britannia elveszítse területének egyharmadát, ha kiválnak a skótok.

Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. Ugyanakkor egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik.

Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini.

Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény-kutatásokat. Orbán Viktor, aki előszeretettel szokott az EU-n gúnyolódni, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van szorulna a támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az unióval, nem fog kiosonni a szervezetből. Lehet, hogy cinikus, de nem ostoba. Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyiket is kihajítja a klubból.

Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, de amennyiben nem kell Franciaország kilépésétől tartani, akkor az integráció megemészti a csapást.

Idővel pedig egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják, és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbb, az USA viszont mind kevésbé megbízható.

Egyszóval nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet predesztinálja az EU-t az összeomlásra. A nemzeti és nemzetek fölötti hatáskör óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele – írta Gideon Rachman.

(Ford: Ara-Kovács Attila)

A muszlimok háromnegyede jól beilleszkedett Európában

Az alapvető jogok európai uniós hivatalának jelentése szerint a muszlim lakosság háromnegyede sikeresen beilleszkedett Európában. A megkérdezettek hetvenhat százaléka mondta azt, hogy erősen kötődik ahhoz az európai országhoz, amelyben él.

A beilleszkedés a legjobban a skandináv országokban megy: Finnország és Svédország van az élen a listán, de jól szerepelt Nagy-Britannia és Franciaország is. A két utóbbi államban, ahol igen jelentős muszlim közösség él, a szélsőjobboldali szervezetek gyakran hangoztatják, hogy nem sikerült a bevándorlók integrációja.

A jelentést közzétevő hivatal elnöke viszont arról beszélt Bécsben, hogy ez nem igaz. Az elnök elmondta, hogy a felmérését azután végezték, amikor Európa már túl volt az első nagy iszlamista merénylethullámon. 15 országban kérdeztek meg 10 527 iszlám vallású polgárt, akik már régóta Európában élnek. Sokan közülük már meg is szerezték az állampolgárságot.

„A muszlimok döntő többsége erősen kötődik a befogadó országhoz és elismeri annak jogrendjét. Tudomásul veszi, hogy neki kell alkalmazkodnia. Különösen igaz ez a bevándorló apák nemzedékére. A fiatalok körében kevésbé biztató a kép.” 

– mondta az európai alapjogok hivatalának igazgatója.

Több uniós államban viszont nem ilyen jó a helyzet. A beilleszkedés szempontjából Hollandia, Ausztria és Görögország a sereghajtó.

Ezekben az államokban a muszlimok nem érzik teljes jogú polgároknak magukat. A vizsgálat megmutatta, hogy sok helyen diszkriminálják őket: a megkérdezettek 39 százaléka számolt be ilyen esetről az elmúlt öt év során. Különösen a fátyol viselő nők érzik úgy, hogy az európai társadalom nem fogadja el őket (majdnem a megkérdezettek fele számolt be erről). 

A megkérdezettek 48 százaléka azt sem ellenezné, ha a gyermeke nem muzulmán partnert választana. A homoszexuálisokat a többség elfogadja, de 23% nem örülne annak, ha ilyen szomszédja lenne.

A jelentés is hangsúlyozza, hogy a muszlimok beilleszkedése az európai társadalomba hosszú folyamat, de

a többség tisztában van vele, hogy a magasabb életszínvonal azzal a követelménnyel is jár, hogy el kell fogadnia az európai jogrendet.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK