Featured

Orbán és a lengyel New Deal

Vajon készül-e Magyarországon is olyan nagyszabású gazdasági program mint amilyennel Lengyelországban a PiS meg akarja nyerni a 2023-as választásokat?

A Morawiecki kormány levonta a következtetéseket a Covid járványból, amely óriási áldozatot követelt Lengyelországtól: több mint 71 ezren haltak meg a Baltimore-i Johns Hopkins egyetem szerint. Magyarországon ez a szám 29 ezer. Varsóban a kormányzat tisztában van azzal, hogy a közvélemény jobb egészségügyet akar. Ezért a lengyel New Deal, melyet a pénzügyminiszter ismertetett a Financial Times-szal előirányozza, hogy a GDP-ben az egészségügy részesedés 5-ről 7%-ra növekedjen. Ezenkívül csökkentik a szegények adóját, és további családtámogatást vezetnek be. A nyugdíjasok életszínvonalának megőrzése is prioritás lett Lengyelországban.

Az adócsökkentés több mint 7 milliárd zlotyba kerül az államnak, de a kormány bevállalja, hogy újra beindítsa a gazdaságot, amelyet recesszióba taszított a járvány, és persze azért is, hogy ily módon megnyerje a következő választást, amely a nagyarányú elégedetlenség miatt kétesélyes.

500 ezer új munkahely megteremtése is cél, mert a járvány okozta válság ezen a téren is súlyos gondokat okozott Lengyelországban.

Uniós források

A varsói kormány jelentős részben az Európai Unió 750 milliárd eurós válságkezelő alapjára alapozza a számításait.

Orbán Viktor miniszterelnök arról tájékoztatta Ursula von der Leyen asszonyt, hogy a magyar kormány ennek csak azt a részét veszi igénybe, amely vissza nem fizetendő támogatás. A kedvezményes hitelfelvételből egyelőre nem kér. A vonakodása oka: a közös hitelfelvétel egy lépés az Európai Egyesült Államok felé, ezt pedig a magyar kormány elutasítja.

Vajon elég lesz-e a vissza nem térítendő támogatás egy magyar New Dealhez? Ráadásul az Orbán kormánynak az idő horizontja szűkebb: a választások jövőre lesznek. Addigra kellene érezhető életszínvonal növekedést produkálni. Csakhogy a magyar gazdaság teljesítménye egyelőre még a 2019-est sem éri el, és erre valószínűleg csak jövőre lesz lehetőség. Akkor viszont miből várható az életszínvonal növekedése? Ha Orbán Viktor a varsói példát nézi, akkor előállhat a magyar New Deal-lel, de nem kizárt, hogy abban a hitben él: olcsóbban is megúszhatja a választást. A magyar nyugdíjasok nyári inflációs pótléka mindössze 26 milliárd forintjába kerül a nemzeti együttműködés kormányának…

Vona Gábor megkövette az MSZP-s Ujhelyit!

„Szerintem sokakat meglepünk azzal, hogy most beszélgetünk!” – fogalmazott Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az általa indított „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat legfrissebb epizódjában, amelyben a Jobbik egykori elnöke, Vona Gábor volt az európai politikus vendége.

Az MSZP képviselője ezzel arra utalt, hogy az elmúlt években a legtöbb politikai és emberi vitája az akkor még szélsőséges Jobbik politikusaival volt, többek között a most vendégnek hívott Vona Gáborral. A szocialista politikus a beszélgetés egy pontját arra emlékeztette a korábbi pártelnököt, hogy a gárdisták egyszer napokon át hangosan tüntettek az Ujhelyi-család szegedi háza előtt, amely rendkívül fenyegető élmény volt a szocialista politikus kisgyermekei számára.

„Akkor rohadtul utáltalak benneteket és tudnod kell, hogy nagyon messziről indulunk ahhoz, hogy most normális hangon beszélgetni tudjunk és megvitassuk a hét legfontosabb eseményeit”

– tette hozzá az MSZP EP-képviselője.

Vona Gábor a közösségi oldalakon elérhető beszélgetésben erre válaszul nyilvánosan megkövette Ujhelyit. „Sok idő eltelt azóta és nyilván sok minden lezajlott és megváltozott bennem is.

Ha van valami, amit gusztustalannak tartok a mai fejemmel, ha a politikát a családdal összekeverjük, ha a családtagokat is bevonjuk a politikába. Ha ez számít bármit is, akkor most megkövetlek ezért és elnézést kérek”

– mondta Vona Gábor, akinek szavait Ujhelyi korrektnek és megnyugtatónak nevezte.

A jövőre esedékes választás kapcsán Vona többek között azt mondta, hogy nem normális állapot eltérő értékrendű pártokat „egybeterelni”, de a Fidesz rendszere ezt megköveteli a változás eléréséhez. Vona egyenesen arról beszélt, hogy nem csupán kormányváltásra, hanem rendszerváltásra van szükség, hiszen a Fidesz maga is rendszerként tekint arra, amit felépített az elmúlt években.

„Ebben nyilván vita van köztünk, de én a több lista híve lettem volna. Számomra a legszimpatikusabb és a leghatékonyabb módszer az lett volna, ha az egyéni képviselői mandátumok szintjén egy jelölt áll fel a kormánnyal szemben, pártlisták esetében viszont lett volna alternatíva.

A Fidesz által elfogadott törvénymódosítás persze ezt múlttá tette, de én olyan országban szeretnék élni, ahol van hat-hét párt a Parlamentben, amely között mindenkinek van olyan, amelyről úgy érzi, hogy őt képviseli” – fogalmazott a Jobbik egykori vezetője.

Arra a kérdésre, hogy vajon újra belépne-e a Fideszbe, mint tette ezt annak idején 2001-ben, Vona Gábor azt válaszolta: biztosan nem, de – tette hozzá – a mostani Fideszbe szerinte egyébként is kevés fiatal akar most csatlakozni, hiszen nem képvisel olyan értékrendet, amely vonzó lenne a számukra.

A Jobbik egykori kormányfőjelöltje azt sem tartotta kizártnak, hogy hamarosan újra aktívabb politikai-közéleti szerepet vállal,

mint fogalmazott: jelenleg „közéleten belül, de pártpolitikán kívül vagyok, amiben jól is érzem magam, de nem zárom ki, hogy ez megváltozik, hiszen a közéleti szoftverem nem változott”.

A „Heti Kettes Ujhelyivel” című videósorozat eheti epizódjában az egyik aktuális téma az önkormányzati bérlakások kötelező és nyomott áron történő kiárusítása volt. Ezzel kapcsolatban Vona többek között azt mondta: a Fidesz koncepciója ebben is a hatalom megtartása, vagyis még egy esetleges kormányváltás esetén is be akarnak rendezkedni egy olyan erőpozícióba, ahonnan könnyebben vissza tudnak majd térni.

„Orbán szeretné olyan helyzetbe hozni a 2022-ben következő, esetleges ellenzéki kormányt, hogy erőforrások, államigazgatási pozíciók és más eszközök nélkül kelljen egy gazdaságilag egyébként nem könnyű helyzetben irányítania az országot”

– kommentálta az ügyet a korábbi jobbikos politikus. Vona azt is hozzátette, hogy szerinte a vonatkozó törvényt benyújtó, fideszes Böröcz László azok közé tartozik (ide sorolta még Gulyás Gergelyt is), akiknek a gesztusain látszik, hogy nem érzik jól magukat jelenlegi helyzetükben és valójában azt várják, hogy kimentse őket valaki a NER-ből.

Ezzel kapcsolatban Ujhelyi is rámutatott, hogy számos – még a régi mozgalmi időkből meglévő – ismerőse van a Fidesz mostani vezetői között, akiknek rendszeresen felhívja arra a figyelmét, hogy

„Orbán után is lesz élet Magyarországon és akkor szembe kell majd nézzenek azzal, hogy mihez adták a nevüket”.

Az MSZP EP-képviselője szerint erre az egyik legjobb példa Gulyás Gergely, mert „rajta tényleg látszik, hogy beszorult az ügybe.”

A beszélgetés során szóba kerültek még az uniós helyreállítási alapból Magyarországnak járó források és azok felhasználása is, ezzel kapcsolatban Ujhelyi többek között arról beszélt, hogy a kormány láthatóan kapkod, hiszen az eredeti – több mint négyszáz oldalas és még az egyetemeknek 1500 milliárdos támogatást ígérő – nemzeti tervet Orbán brüsszeli tárgyalásai után elvetették és az új programot már úgy adták le, hogy érdemben senkivel nem is egyeztették.

Vona Gábor szerint a Fidesznek sürgősen kell a pénz, hogy a választások előtt bele tudják pumpálni a gazdaságba, és ezzel kapcsolatban

a kedvezőtlenebb kamattal felvehető orosz és kínai hitel is hasznosabbnak bizonyul a számukra, hiszen – az uniós forrásokkal szemben – ezek felhasználásába kevésbé szólnak bele.

Vona a Fidesz kormányfőjét egyébként a beszélgetés során az Európai Unió egyik olyan „trolljának” nevezte, akit külföldi hatalmak tartanak fenn.

A Jobbik korábbi elnöke hozzátette, hogy a jelenlegi EU rendkívül gyenge, ezért mielőbb az intézmény teljes reformjára van szükség. Ebben Ujhelyivel egyet is értettek,  n  a mostani uniós konstrukció nem maradhat működőképes hosszútávon, viszont szerinte az orbáni feszítéssel szemben inkább meg kell erősíteni az Unió rendszerét: bizonyos kérdésekben centralizáltabb formát kell létrehozni, de minél több helyi döntést és kompetenciát a lokális szinteknek adva.

Azzal kapcsolatban, hogy hányasra értékelné a kormány járványkezelését egészségügyi és gazdasági szempontból, Vona azt válaszolta: nem adna rá jegyet, mert értékelhetetlen.

„Túlértékeljük a kormány ráhatását a járványra. Úgy gondolom, hogy a vírus nem Orbán Viktor kottájából játszik. Orbán csak megpróbálja lekommunikálni, hogy épp azért megy arra a vírus, mert ő erre kérte (…) Amiben ez a kormány ’jól’ teljesített, hogy saját hatalmának megőrzésében kihasználta a lehetőségeket”

– fogalmazott Vona Gábor.

Az online beszélgetésben szóba került még a covid mentális hatása, amellyel kapcsolatban az elmúlt napokban Ujhelyi István szakmai kerekasztal-beszélgetést is szervezett és egy célzott, mentálhigiénés program létrehozását sürgette. Azt is elmondta, hogy sokgyermekes családapaként szorongott a covid-járvány kezdeti szakaszában, amelynek leküzdéséhez szakember segítségét kérte.

Vona Gábor ezt példaértékű és edukációs szempontból is kiemelkedően fontos nyilatkozatnak nevezte, támogatva Ujhelyit a mentálhigiénés program sürgetésében is. A Jobbik korábbi elnöke ezzel kapcsolatban elmondta: gyermekkora óta „halálszorongása” volt, amelyről nemrég egy könyvet is írt, feldolgozva a problémát.

„Mindenkit arra bátorítok én is, hogy beszéljünk ezekről a kérdésekről,

mert nekem is jólesett olvasni ezeket a nyilatkozatokat. Jó tudni ilyen helyzetben, hogy nem vagyunk egyedül” – mondta a videóban Vona Gábor.

A Pesti Srácok kártérítést fizet Gréczy Zsoltnak

A Fővárosi Törvényszék jogerős határozatában kártérítésre kötelezte a Pesti Srácok kiadóját. A fideszes sajtótermék azzal, hogy hamis állításával zaklatónak nevezte, megsértette a DK politikusának személyiségi jogait.

Korábban a Bíróság helyreigazításra kötelezte a Pesti Srácokat, most fizetniük is kell a hazugságért. Gréczy Zsolt számos pert indított az őt rágalmazó fideszes kiadványok ellen, valamennyit megnyerte. Összesen 19, az ő igazát bizonyító ítélet született.

A mostani az első határozat, amikor a rágalmazó fizetni is kényszerül.

A döntés ellen nincs helye fellebbezésnek.

A Momentumtól sem fogadom el

A március 9-i Európa Napon jelentette be Fekete-Győr András, hogy az ellenzéki pártszövetség közös választási listájára a Momentum két külföldön élő magyart is felvetet: a Londonban élő Csillag Tamást, aki a Momentum londoni közösségének tagja, illetve a sepsiszentgyörgyi Tomos Endrét. Ez az a kérdés, amiben a legmélyebb az egyet nem értés köztem és a Momentum között.

Sok mindenben értünk egyet, évekkel ezelőtt – kéretlenül – alapos véleményt írtam vaskos programjukról, a legtöbb részt kifejezetten helyeseltem, és kevés helyen fogalmaztam meg kifogásokat, melyek közül a határon túli magyarokkal kapcsolatos álláspontjuk volt a legfontosabb.

Három évtizede, amikor kialakult az új magyar demokrácia, konszenzussal került a köztársasági alkotmányba, hogy a magyar állam „felelősséget érez” a határon túli magyarokért, és konszenzus volt abban is, hogy a magyar államnak sokrétű kulturális és oktatási támogatással kell hozzájárulnia ahhoz, hogy magyarként élhessenek teljes életet szülőföldjükön, a határ túloldalán, és hogy mindennapos kapcsolatban állhassanak az anyaországgal.

Azt azonban, hogy közjogi értelemben a magyar állam polgárai legyenek etnikai alapon, akkoriban az Antall József vezette MDF sem tudta elképzelni, nem is beszélve a magát még liberálisnak vélő,

a Trianon-évfordulón a házelnök Szabad György elrendelte parlamenti felállás miatt az ülésteremből kivonuló, Orbán és Kövér vezette Fidesz-frakcióról.

Amikor tíz évvel később, 2010 nyarán az MSZP-frakció nagy többsége megszavazta az Országgyűlésben a kettős állampolgárságról szóló Orbán-féle törvényt, ezt bizonyára inkább gyávaságból, mint meggyőződésből tette. Mire azonban létrejött a Momentum, az ebben is 180 fokos fordulatot végrehajtó Fidesznek már sikerült olyan helyzetet teremtenie a hazai politikai közgondolkodásban, hogy a politikába bekapcsolódó fiatalok számára magától értetődő lett annak magukévá tétele, hogy a magyarság nemcsak kulturális összetartozást jelent, de közjogi-politikai közösséget is, és ebből következően a budapesti parlamentben is képviseletet kell adni a „külhoni” magyaroknak.

Nemcsak választójogot, ahogy a Fidesz bevezette és az MSZP is elfogadta, de azt is, hogy olyanok képviseljék őket a budapesti Országgyűlés tagjaiként, akik maguk sem Magyarországon élnek,

hanem kisebbségben a szomszéd országok valamelyikében, illetve vendégmunkásként, bevándorlóként bárhol másutt a világban.

Márpedig ez nem helyénvaló. A népszuverenitás elvéből az következik, hogy a törvényhozó hatalom összetételének és ezáltal

a kormányzás irányának meghatározásában azoknak legyen szavuk, akik a parlament által hozott törvények hatálya alatt, a kormányzás által meghatározott körülmények között élnek, tehát Magyarország lakosainak.

Ezért tartom ma is helyesnek, hogy a 2010-ig érvényes törvény a választójogot magyarországi lakóhelyhez kötötte. Sőt, nemcsak az nem indokolt, hogy más országokban élők részt vegyenek a magyar törvényhozás megválasztásában, de az sem, hogy etnikai illetve történeti indokok alapján állampolgárságot kapjanak a más országokban élők. Aki Székelyföldön született, és ott is – mondjuk Sepsiszentgyörgyön – él, dolgozik, tanul és állami juttatásokban részesül, az noha ugyanazon a nyelven beszél, ugyanazokat az írókat olvassa, ugyanazokat a történelmi személyiségeket tiszteli (legalább nagyobb részben), mint mi Magyarországon, nem indokolt, hogy a magyar költségvetés elosztásáról illetve a Magyarországon élők különféle jogairól és kötelezettségeiről szavazzon az országházi ülésteremben.

Tudom, hogy amikor az ellenzéki pártok a 2018-as választás előtt közös választójogi törvénytervezetben egyeztek meg, az is tartalmazta ezt a megoldást, és ezt törvényjavaslatként is benyújtotta akkor az Országgyűlésben, de ebben a DK olyannyira fenntartotta különvéleményét, hogy ezt még a frakció számára készített módosító indítványban is megfogalmaztam a soha napirendre nem vett törvényavaslathoz.

Miért ragaszkodom ennyire a letelepedés nélküli kettős állampolgárság s az ehhez kötött választójog elutasításához?

Nem a praktikus következménye miatt, nevezetesen, hogy ez többletszavazatokat jelent a Fidesz számára. Ha egyszer majd eljutunk oda, hogy a magyar társadalom többsége meg akarja dönteni az Orbán-rendszert, a szomszéd országokban és másutt élő kettős állampolgárok kisebbségének a Fideszre leadott szavazatai nem fogják ezt megakadályozni. (Kisebbségének szavazatai, hiszen többségük jó ízléssel nem él a felkínált választójoggal.)

Más okból gondolom így én is, és sokan mások is, akik ugyanígy látják ezt. Az alapkérdés, hogy a politikai közösséget nem etnikai, nem vérségi, hanem polgári alapon értelmezzük: az állam polgárai alapesetben azok, akik a határai között élnek, s ezen csak a házasodás illetve a kiköltözés esetén szabad, és mindig csak egyes személyek tekintetében eltérni. Ez a nemzetközi norma, s a határváltoztatások folyományaként más államok határai közé került nemzetiségek problémáját a demokratikus világban kisebbségi jogokkal és nem kettős állampolgársággal kezelik.

Ahol ilyesfajta (és nem költözés vagy házasodás folyományaként létrejövő) kettős állampolgárságot vezetnek be (mint egyes balkáni országokban illetve az Orosz Föderáció peremvidékein), ott ez a kialakult határok megkérdőjelezésének kifejezése, korábbi vagy tervezett fegyveres konfliktusok hírnöke.

Aki – mint a Momentum – nyugati és nem keleti mintákat követő Magyarországot szeretne, annak, ha következetes akar lenni, le kell mondania a politikai közösség és az annak képviseletét ellátó parlament etnikai alapú értelmezéséről.

Akik kivándorolnak az országból, de állampolgárként kapcsolatban maradnak a magyar állammal, azok választójoga a nemzetközi gyakorlattal összhangban maradjon meg, de aki külföldön él, az nem tudja ellátni az országgyűlési képviselő munkáját. Nem tartom ezért jó ötletnek külföldre költözöttek jelölését sem a listára.

Hároméves börtönbüntetést kaphat Kurz kancellár

Fennáll a gyanú, hogy az osztrák kancellár hamis vallomást tett egy parlamenti bizottság előtt, mely az Ibiza botrányt vizsgálta. Az Ibiza videó ügybe belebukott a kormány 2019-ben Bécsben.

„Tudtam, hogy a törvény előírja, hogy az igazat kell mondanom a parlamenti bizottság előtt, és ezért igazat is mondtam” – jelentette ki Sebastian Kurz, aki megerősítette: nemcsak ő, de kabinetfőnöke, Gerhard Bonelli is korrupciós vizsgálat alatt áll.

Miért? Kurz kancellár tagadja, hogy bizalmasát, Thomas Scmidet ő nevezte volna ki az ÖBAG élére, de a hatóságoknak bizonyítékuk van az ellenkezőjére. Az ÖBAG irányítja az állami holdingokat Ausztriában. Ennek vezére Thomas Schmid úgy kapta meg az állást, hogy elintézett egy fontos politikai ügyet Kurz kancellárnak. A katolikus egyház ellenállt annak a kormányzati elképzelésnek, hogy migránsokat gyanú alapján is őrizetbe lehessen venni. Schönborn bíboros szerint ez a náci időket idézi. Scmid megfenyegette a katolikus egyházat, hogy a jövőben csökkentik az állami támogatást, ha ellenállnak.

Ezek után igérte meg Sebastian Kurz Thomas Schmidnek: bármit megkaphatsz amit akarsz! (Érdemes megemlíteni, hogy a törvényjavaslatból nem lett semmi, mert végülis Schönborn érsek a fenyegetések ellenére nem hátrált meg.)

Ibiza videó

2017-ben a Szabadságpárt vezére találkozott egy nővel, aki egy olyan orosz oligarcha lányának  mondta magát, aki Putyin bizalmasa volt.

Heinz-Christian Strache, aki a botrány kirobbanásakor 2019-ben alkancellár volt Kurz kormányában, kissé becsípve kínos részleteket árult el a pártok pénzügyeiről. Nem véletlenül, mert pénzt akart kérni Putyin feltételezett bizalmasától egy olyan sajtó birodalom megteremtésére „mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon”.

A nőről kiderült, hogy nem is orosz, és pénzért vállalta a szerepet. Az ügybe a kormány belebukott. Heinz Christian Strache a perifériára sodródott, de Sebastian Kurz ma is kancellár – igaz, hogy immár a zöldekkel együtt.

Csakhogy Strache sokféle ügyet említett, és a vizsgálat eljutott az ÖBAG-hoz is. A sarokba szorított Thomas Schmid elnök vezérigazgató megígérte, hogy megbízása lejártakor távozik tisztségéből.

Egy másik kínos ügyben Kurz másik bizalmasa, a pénzügyminiszter érintett. Gernot Blümel a Novomatic botrányban játszott szerepet: ez a szerencsejáték cég sok pénzt adott a Néppártnak. Vajon mit adott cserébe Kurz kancellár? A gyanú szerint adókedvezményeket.

A pénzügyminiszter nem akarta kiadni a számukra kellemetlen dokumentumokat, de van Bellen államfő megfenyegette: ha kell, akkor karhatalommal veszik azokat el tőle. A pénzügyminiszter engedett, és most Sebastian Kurz-cal együtt nyakig ül a pácban.

Három év börtön

Ennyit kaphat Kurz kancellár, ha rábizonyítják a hamis vallomást a parlamenti bizottság előtt. A még mindíg csak 34 éves kancellár azt állította szerdán, hogy elferdítik szavait, melyeket a parlamenti bizottság előtt mondott. Semmiképp sem kíván lemondani bárhogyan is végződjön a vizsgálat.

A korrupciós vádak ellenére Sebastian Kurz kancellár népszerűsége változatlan Ausztriában – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

Magánvállakozók vagy alkalmazottak a pizzafutárok?

A jövőben legyenek alkalmazottak, és ne magánvállakozók a pizzafutárok! Ilyen törvényt fogadott el a spanyol parlament minden házhozszállításban dolgozó polgár védelmében. Mind a munkaadók mind a szakszervezetek elégedetlenek.

Mit jelent ez a törvény Európa számára? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A Lovas törvény, ahogy Spanyolországban nevezik hosszú utat járt be. A munkaügyi miniszter, Yolanda Diaz múlt ősszel kezdett hozzá méghozzá azért, mert a Legfelső Bíróság úgy döntött, hogy egy pizzafutár valójában alkalmazottja volt a cégnek nem pedig szerződéses munkavállalója.

Márciusban hosszas viták után megállapodásra jutottak a munkaadók és a szakszervezetek. Elfogadták, hogy a házhoz szállításban dolgozók éppúgy alkalmazottai a cégnek mint azok, akik a falakon belül dolgoznak.

„Ők most már éppen olyan fizetett alkalmazottak mint mások, és az ennek megfelelő jogok illetik meg őket”

– deklarálta akkor Yolanda Diaz munkaügyi miniszter.

Miért nem elégedettek a szakszervezetek?

Túlságosan puha a törvény – mondja a legnagyobb spanyol szakszervezet, az Union General de Trabajadores és a pizza futárok érdekvédelmi szervezete a Rider X Derechos. Mit kifogásolnak? Azt, hogy a törvény nem azonnal lép életbe hanem három hónap múlva. Ezalatt az idő alatt a cégek vígan leépíthetik a házhoz szállításban dolgozók jórészét.

A Rider X Derechos azt is nehezményezi, hogy a törvény csakis a házhoz szállitásra vonatkozik holott nagyon sokan más szektorokban is szenvednek attól, hogy szerződéssel alkalmazzák őket mint magánvállalkozókat.

Miért nem örülnek a törvénynek a munkaadók?

Arra hivatkoznak, hogy nekik rugalmasan kell alkalmazkodniuk a piachoz, amely a pandémia idején jóval inkább igényli a házhoz szállítást. Az Uber Eats szerint a törvény súlyos csapást jelenthet a pizzafutárok egy csoportjára. Szóvivőjük szerint „többezer olyan pizzafutár van, akik egy digitális alkalmazás keretében dolgoznak, és nem is akarnak alkalmazottak lenni.”

Az éttermek sem örülnek igazán a törvénynek – legalábbis ezt mondja az Uber Eats, mert szerintük egyre több pizzafutárt alkalmaznak, de szerződéses magánvállakozóként, mert csak így éri meg nekik.

A 30 ezer házhoz szállító 75%-a elveszítheti a megélhetését – figyelmeztet egy iparági felmérés. Az éttermek pedig 250 millió eurót veszíthetnek hiszen másképp kell fizetniük az alkalmazottakat mint a magánvállalkozó pizzafutárokat.

Mit jelent mindez az EU számára?

Brüsszelben árgus szemekkel figyelik a spanyol törvényt, mert valami hasonlóra gondolnak az egész unióban. A brüsszeli bizottság ezzel kapcsolatos javaslata még ebben az évben megvitatásra kerülhet.

Az európai szakszervezeti szövetség – European Trade Union Confederation – szerint mindenütt követni kellene a spanyol példát. Ugyanez a véleménye Leila Chaibi francia képviselő asszonynak az Európai Parlamentben, ahol gyakran felszólal a pizzafutárok érdekében.

Az Uber szerint nem a spanyol hanem a brit megoldás a célravezető. Nagy Britanniában worker-nek munkásnak minősítették a pizzafutárokat. Ez olyan munkavállalói kategória, amely nem azonos az alkalmazotti státusszal, de kötelezővé teszi a munkaadók számára, hogy évente szabadságot biztosítson a dolgozóknak és főként, hogy bejelentse őket a nyugdíj alapnak.

Margrethe Venstager, az EU digitális biztosa nem osztja a lelkesedést a brit megoldás iránt:

„a tapasztalataim szerint a viták igen komplexekké válnak akkor, ha egy új kategóriát akarunk bevezetni.”

Yolanda Diaz spanyol és Andrea Orlando olasz munkaügyi miniszter közös cikket írt a brüsszeli Politicoban, melyben támogatják az EU elképzeléseit e téren. Ugyanakkor kifejtették, hogy hiba lenne, „ha a pandémia utáni újrakezdés során a cégek előnyben részesítenék a magánvállakozói szerződéseket, és az ezzel járó rossz munkakörülményeket a pizzafutárok számára.”

USA-orosz külügyi találkozó Izlandon

Tony Blinken és Szergej Lavrov előkészíthette a két elnök csúcstalálkozóját is azon a  telefonbeszélgetésen melyet tegnap folytattak.

Május 20-án ül le tárgyalni a két külügyminiszter Izlandon – erről szerdán állapodtak meg egy telefon beszélgetés során. Másról is szó esett, például stratégiai kérdésekről, az iráni atomalkuról és Észak Koreáról.

Érdekes módon Ukrajnát most nem említették pedig nemrég épp emiatt éleződött ki Oroszország és az USA viszonya.

Putyin komoly hadgyakorlatot rendezett Ukrajna határainál mire Zelenszkij ukrán elnök az Egyesült Államok segítségét kérte. Biden telefonon figyelmeztetette is Putyint, hogy Ukrajna megtámadása komoly következményeket vonna maga után. Ezután az oroszok visszavonultak.

Később kiderült: megkapták amit akartak!

Putyin-Zelenszkij paktum

Kijevben leváltották a Naftogaz vezérét, aki a nyugatiak embere volt az ukrán földgáz óriási élén. Helyére a korábbi energiaügyi minisztert nevezték ki, akinek édesanyja egy oroszbarát párt vezére Kijevben. A felügyelő bizottság nyugati tagjai lemondtak.

Stratégiai szembenállás?

Biden Kínát és Oroszországot nevezte meg az USA két fő ellenfelének. Mi lett az eredmény?

Az USA-Kína sikertelen külügyi találkozó után Lavrov külügyminiszter gyorsan Pekingbe utazott, ahol minden korábbinál szorosabb együttműködésről nyilatkoztak.

Ez a gyakorlatban is megmutatkozik: Indiában egy kínai cég gyártja az orosz Szputnyik V vakcinát, amelyet otthon az oroszok csak nehezen tudnak nagy mennyiségben előállítani.

Biden tanácsadói egy olyan szép új világrenden dolgoznak, amelyben az USA-nak már nem lenne vezető szerepe.

Hat egyenrangú partner döntene a világ ügyeiről: USA, EU, Kína, Oroszország, India és Japán. Az amerikai diplomaták ezt készítik elő, de úgy vélik, hogy csak kemény fellépéssel juthatnak el idáig. Ráadásul a saját közvéleményük előtt sem vállalhatják fel nyíltan, hogy lemondanak az amerikai leadership-ről, amelyhez az USA-ban a második világháború után nagyon is hozzászoktak.

Földművessé válik az Orbán család

Az Orbán család újabb tagja szedi meg magát mezőgazdaság címszó alatt uniós támogatásokból – Benedek Szilveszter DK Agrárkabinetjének vezetője.

A miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az édesanyja is mezőgazdaságban utazik, mint ahogy mostanában nagy divat lett a fideszes elitnél. Sajtóinformációk szerint a Tiborcz családhoz 2016 óta – az idén kifizetett összegekkel együtt –

összesen 352,2 millió forint mezőgazdasági támogatás érkezett uniós és hazai forrásokból.

A Demokratikus Koalíció szerint nettó arcátlanság, amit Orbán családja és baráti köre megenged magának. Az új magyar mágnásréteg úgy veszi fel a mezőgazdaságra szánt pénzeket, mintha nem lenne holnap, miközben a generációk óta a földből élő embereknek semmi sem jut.

Németország nem ismeri el a kínai és az orosz vakcinákat

Csak az Európai Unióban elfogadott védőoltások mentesítenek a karantén kötelezettség alól – jelentette ki Jens Spahn német egészségügyi miniszter.

Az Európai Gyógyszerészeti Ügynökség még vizsgálja az orosz Szputnyik vakcinát, a kínaiak be sem nyújtották a saját oltóanyagaikat.

A WHO mind az orosz mind pedig a kínai vakcinát elfogadta, mert megfelelő védelmet nyújtanak a Covid-19 vírus ellen.

Jens Spahn német egészségügyi miniszter sem kételkedik ebben, de arra nem talált bizonyítékot, hogy az orosz és kínai vakcinákkal beoltottak nem fertőznek!

„Mutassanak erre bizonyítékot!” – követelte Jens Spahn miniszter.

Közben Brüsszelben lázas tempóban készítik elő az európai zöld kártyát, mely Ursula von der Leyen szerint június végére megszülethet.

Mi lesz azokkal, akiket orosz vagy kínai vakcinákkal oltottak be? Erre egyelőre nincsen válasz …

A magyar infláció az uniós átlag duplája

A magyar infláció az uniós átlag duplája, többi között az derült ki azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, melyen Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa ismertette a kilátásokat.

A pandemia nagy sokkot jelentett minden gazdaságnak. Valószínűleg emiatt az uniós tagállamok döntő többsége csak a jövő év végére éri el a 2019-es színvonalat. Az EU ezzel messze elmarad globális vetélytársai: Kína és az USA mögött. Az EU GDP-je tavaly 6,1%-al csökkent. Idén 4,2, jövőre 4,4%-al nőhet.

Magas magyar infláció

Magyarország GDP-je tavaly 5%-al csökkent. Idén várhatóan 5%-al nő, jövőre pedig 5,5%-os bővülés várható. Az infláció idén 4 jövőre 3,2% lesz – jósolja a brüsszeli bizottság.

Magyarország most adta be azt a tervet Brüsszelben, amely az újrakezdési programot részletezi. A brüsszeli bizottságnak két hónapja van arra, hogy azt jóváhagyja. Az idő sürget, ezért Brüsszelben aligha kukacoskodnak majd. A magyar parlament még nem szavazta meg az uniós válságkezelő alapot márpedig enélkül nem indulhatnak meg a kifizetések, melyeket mindenütt nagyon várnak az Európai Unióban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK