Featured Archives Page 330 of 755 › Független Hírügynökség

Izraeli vizsgálat a Pegasus ügyében

Kenderessy Milán

-

2021-07-29

A kém szoftvert előállító cég, az NSO irodáit az izraeli hadügyminisztérium emberei vizsgálták át nem sokkal azelőtt, hogy Beni Gantz, Izrael honvédelmi minisztere Párizsban próbálta meg elmagyarázni a Pegasus ügyet Florence Parly hadügyminiszternek.

A Pegasus botrány legmagasabb rangú megfigyelt személye nem más mint Emmanuel Macron köztársasági elnök. Aki korábban telefonon követelte Naftali Bennett izraeli miniszterelnöktől az ügy alapos kivizsgálását.

A francia sajtó szerint a marokkói titkosszolgálat vette meg az NSO-tól a Pegasus szoftvert, mellyel azután Macron elnök telefonját lehallgatták. Ez azt is mutatja, hogy a francia titkosszolgálat mennyire el van maradva ezen a téren hiszen nem ők vették észre a lehallgatást, melyet meg kellett volna akadályozniuk. Izrael az élen jár a kém szoftver technológiában, a Pegasus már elavult programnak számít, melyet csak olyan országok vettek meg mint Marokkó vagy Magyarország.

Orbán akkori biztonságpolitikai főtanácsadója, Czukor József köthette meg az üzletet 2018-ban az üzletet. A magyar főkém ezt követően az Információs Hivatal főnöke, majd svájci nagykövet lett.

Ki használta a Pegasus szoftvert Magyarországon és mire?

Az egyszerű kérdésre nincs válasz. Amikor az RTL klub riportere érdeklődött erről Pintér Sándor belügyminiszternél, akkor azt a furcsa választ kapta, hogy államtitok sértést követne el a nemzetbiztonságot felügyelő miniszter, ha a kérdésre válaszolna. Sőt még az újságírót is bíróság elé citálhatnák mint felbujtót. A sajátos jogi érvelés mögött az van, hogy

Magyarországon a nemzetbiztonságra hivatkozva bárkit meg lehet figyelni. Aki pedig erre rákérdez, az veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

A rendőrállam logikája ez, amelyet Putyin képvisel a maga pőre valóságában, Orbán mint hű tanítvány európai paraván mögött ugyanezt próbálja megvalósítani.

Csakhogy Magyarországon még van sajtó, amely kérdezősködik. Az RTL klub megkérdezte a hadügyminisztert, Benkő Tibor tábornokot is a Pegasus ügyről. Elvben hozzátartozik a katonai titkosszolgálat, de a valóságban Orbán megkíméli ettől hadügyminiszterét, és saját hivatalából irányítja a legprofibb szolgálatot.

Használtak-e Pegasust?

„Nem tudom ezt most megmondani Önnek. Én biztos vagyok benne, hogy minden a törvény szerint történik Magyarországon, ennek megvannak a felelősei és biztosan a törvény szerint járnak el” – mondta Benkő Tibor hadügyminiszter.

Tegyük hozzá, hogy Biszku Béla, a Kádár rendszer biztonsági főnöke ugyanígy védekezett a bíróság előtt.

Egy jogállamban viszont kicsit nehéz azt előadni, hogy bárki bármikor megfigyelhető a nemzetbiztonságra hivatkozva. Ezért a zavar a hivatalos nyilatkozatokban, de a valóságos helyzettel úgyis mindenki tisztában van az elit soraiban: a nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben épp a titkosszolgálatok túlhatalmán alapul hiszen Orbán Viktornak „mindíg mindenkiről, aki fontos mindent kell tudnia.”

Hogyan növelhető meg az állami nyugdíj

FüHü

-

2021-07-29

0

A nyugdíj téma nem véletlenül érdekli az embereket nagy mértékben, legalábbis egy bizonyos kor felett: ez valakinél 30 felett, másoknál a 40-es éveikben, de szinte mindenkinél az 5. X után, hogy hogyan is lesz tovább.

A jelenlegi születéskor várható élettartam Magyarországon 79,33 év nőknél és 72,86 év férfiaknál. Jelenleg mindkét nemnél a nyugdíjkorhatár ideje 65 év, a legtöbb kedvezményt az utóbbi 11 évben eltörölték, kivéve azt, hogy 40 év munkaviszony után a nők nyugdíjba vonulhatnak akkor is, ha nem töltötték be a 65. életévüket. Ebbe nem számítanak bele a tanulmányok, az egyetemi tanulmányok sem, így ez azoknak a nőknek jelent könnyebbséget, akik egyetem elvégzése nélkül kezdtek dolgozni és (hosszabb) megszakítások nélkül dolgozták végig az életüket. A következő időszakban azonban várható a várható élettartam további növekedése (az egészségügy, étrendek, közlekedésig biztonság stb. fejlődésével) és a nyugdíjkorhatár növekedése is, még úgy is, hogy rengeteg nagy kérdőjel árnyéke vetül a jövőnkre (többek között a klímaváltozás és az elképesztő sebességű tudományos fejlődés és ezen belül is a mesterséges intelligencia előretörése).

Néhány tévhit és alapvető tudnivaló a nyugdíjaskorról és a nyugdíjrendszerről

Ha egy általános iskolás matematikai feladatról lenne szó, akkor könnyen ki lehetne jelenteni, hogy a nők valamivel több mint 14 évet töltenek nyugdíjasként, míg a férfiak közel 8-at, amely átlagban igaz is, azonban ez nem azt jelenti, hogy valóban csak ennyi ideig nyugdíjas valaki, hanem azt, hogy sokan a nyugdíj előtt elhunynak (a gyermekhalandóság nagyon alacsony hazánkban, de ez is létezik), így a statisztikát lejjebb viszik. Tehát ne számítsunk arra, hogy csak rövid nyugdíjas időszakunk lesz: bár minden elképzelhető, a valószínű az, hogy 1-2, de akár több évtizedig is nyugdíjasak leszünk.

És erre, csakúgy, mint bármi másra, lehet legyinteni, de mi ezt semmiképp sem ajánljuk. Azért, mert az ember idős, nem fognak elsuhanni a napok, hanem épphogy az idő bizonyos szempontból, szubjektíven legalábbis, meg is fog hosszabbodni, hiszen a hetünket kitöltő átlagosan 40 órás munkaidő (plusz a home office időszakán kívül az oda-vissza utazás) egyik napról a másikra el fog tűnni az életünkből, így ezt is ki kell majd tölteni valamivel.

A gyorsan eltelő idő mellett gyakori tévhit a pénzzel kapcsolatban az, hogy a nyugdíjas kor sokkal olcsóbb, mint a fiatal vagy középkorú évek. Hiszen az idő eltöltése a legtöbb esetben nincs (teljesen) ingyen, sokan háziállatot tartanak idős korukra és nem szabad elfeledkezni a növekvő gyógyszer és egészségügyi költségekről.

Míg a legtöbb szakértő azt valószínűsíti, hogy az állami nyugdíjrendszer nem fog eltűnni, de az állami nyugdíjak egyre kevésbé lesznek alkalmasak rá, hogy 100%-ban lefedjék az idősek szükségleteit. Ez a folyamat elindult már az utóbbi években is: az idén nyugdíjba menők a szolgálati idejük alapján számított fizetésük alacsonyabb százalékát kapják meg, mint néhány évvel ezelőtt.

Milyen módokon lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Az állami nyugdíjat közvetlenül a jól ismert módszerekkel lehet megnövelni:

ha magasabb adóalap után kapunk jövedelmet (azaz megnövelik a fizetésünket, vagy ha nem vagyunk teljesen hivatalosan bejelentve, akkor a hivatalos fizetésünket), és / vagy
ha hosszabb ideig dolgozunk.

Mint köztudott, a 40 éves szolgálati idő a „szokásos”, amely után a nyugdíjakat számítják, de ez lehet ennél alacsonyabb is: 20 év után jár öregségi nyugdíj, ennek meg kell felelnie a minimum nyugdíj összegének (28.500 Ft, ez nem elírás!), míg az öregségi résznyugdíj ennél alacsonyabb is lehet (ha a szolgálati idő nem éri el a 20 évet).

Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati idő a minimálbér adó- és járulékalapja után számolódik, így ha alacsonyabb fizetésű részmunkaidős állást vállalunk, akkor könnyen lehet, hogy egy évnyi munka kevesebb mint egy évnyi szolgálati időnek felel majd meg.

Az egyik rendkívül népszerű adózási forma, a KATA egyéni vállalkozás szintén rejt magában ilyen csapdát: ha havi 50.000 Ft-ot fizetünk adóból, akkor egy évnyi munka 7,3 hónap munkaidőnek felel meg. A teljes adóalap pedig 102.000 Ft-nak felel meg, így elviekben 40 évnyi KATA vállalkozás után (az idei számokkal) mindössze havi 41.376 Ft-os nyugdíjat eredményezne. Sajnos itt sincs elírás. Akik havi 75.000 Ft KATA adót fizetnek (ők vannak kisebbségben), kb. 90.500 Ft nyugdíjra számíthatnak 40 év ilyen munkaviszony után (ha ez egyáltalán lehetséges lesz, hiszen a KATA adózás nincs még 10 éves sem). De szerencsére léteznek más pénzszerzési módszerek is, mint az alkalmazotti lét önmagában.

Mik az alternatívák?

Minden befektetés és megtakarítás lehetőség, ha a nyugdíjas éveinket szeretnénk anyagilag jobbá tenni. Lehet szó párna alatt vagy éppen folyószámlán tárolt pénzről, állampapírról (például az inflációkövető verzióról), devizáról és valutáról vagy éppen kriptovalutáról, nemesfémekről (arany, ezüst stb.) és minden másról, amely a befektetés és / vagy megtakarítás kategóriákba tartozik.

Azonban létezik olyan nyugdíjcélú megtakarítás, amelyet a magyar állam is támogat. Ezeket nyugdíj előtakarékosságoknak hívjuk (és nemcsak mi, hanem a 2014-es SZJA (személyi jövedelemadó) törvény is. A három nyugdíj előtakarékossági termékcsoport az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP), a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ). Ezek közül a termékcsaládok közül az egyes (jövendő) nyugdíjasoknak érdemes a számukra leginkább megfelelőt kiválasztani, természetesen. Ezt meg lehet tudni hosszas egy személyes keresgélés, esetleg az összes biztosító- és ilyen termékeket ajánló pénzintézetek felkeresésével, vagy -mi ezt ajánljuk- egy független (nyugdíj)biztosítási szakember segítségével. Az ilyen konzultációk az ügyfelek részére díjmentesek.

Mennyi nyugdíjam lesz és hogyan kerülhetem el, hogy csökkenjen a bevételem?

Bármilyen magas is a fizetésünk és az adóalapunk, a nyugdíj mindig az aktív kereset alatt fog maradni. Azonban tévhit, hogy a nyugdíjas korszak alatt a kiadások is csökkennek. Még ha ez igaz is rövidebb távon, hosszabb távon az egészségügyi problémák és a család támogatása legalább ugyanannyi pénzt emészt fel, mint az aktív dolgozó korban.

A jövendő nyugdíjunkat kiszámolhatjuk a hivatalos nyugdíj kalkulátorral vagy egyes honlapoknak (pl. a nyugdíjbiztositas.com-nak) vannak saját nyugdíjkalkulátoraik is, és létezik nyugdíjbiztosítás kalkulátor is, amely a megtakarítások mértékében és milyenségében segít.

Itt 20 pénzintézet 32 nyugdíj ajánlatát találjuk, és ezekről megtudjuk, hogy:

mekkora teljes költségmutatóval rendelkeznek (TKM),
milyenek az ügyfelek értékelései, akik az adott cégen keresztül kötöttek ilyen biztosítást,
látjuk a választható portfóliók számát (hány különböző helyre tudunk befektetni),
a termékcsoportot (nyugdíjbiztosítás / garantált nyugdíjbiztosítás / önkéntes nyugdíjpénztár),
az adott terméket forgalmazó pénzintézetet (biztosítók és bankok), és
azt is látjuk, hogy jelenleg (a cikk megírásakor) az összes termék megfelel a Magyar Nemzeti Bank ajánlásának.

Ahhoz azonban, hogy valóban a számunkra leginkább megfelelő termékcsaládból a legjobb terméket ki tudjuk választani, a mi véleményünk szerint mindenképp érdemes egy független tanácsadóval személyesen is elbeszélgetni. Bár ez ingyenes, hosszabb távon akár szó szerint milliókat is nyerhetünk vele: akár egy új autó ára is lehet a különbség a legjobb és legkevésbé jó nyugdíj előtakarékosságok végeredményei között.

Fenyegeti-e a forint árfolyamát a Brüsszellel folyó vita?

Kenderessy Milán

-

2021-07-29

0

Fenyegeti-e a forint árfolyamát a Brüsszellel folyó vita?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre nem fenyegeti veszély a forintot, mert mindenki biztosra veszi, hogy Magyarország végül megkapja az uniós pénzeket. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mikor?

A pénzpiacok a zlotyt is figyelik hiszen Varsó és Brüsszel között is folyik a kötélhúzás. A lengyeleknek azonban nem oly sürgős az uniós pénz, mert csak 2023-ban lesznek a választások. Ráadásul a zloty kockázati mutatói is jobbak mint a magyar forinté.

Matolcsy nem véletlenül emeli a kamatlábat

Nemcsak az infláció elleni harc a cél hanem a külföldi befektetők megnyugtatása is. A hatalom ellenőrzi a helyzetet a magyar gazdaságban annak ellenére, hogy egyelőre nem érkezett meg a Brüsszelből várt pénzes boríték.

Magyarország államadóssága is magasabb mint Lengyelországé, ezért magasabb a kockázati felár.

Matolcsy György ezért is bírálja a kormány gazdaságpolitikáját, mert az nagy költségvetési deficittel számol vagyis tovább növeli az államadósságot. A Nemzeti Bank elnöke szerint le kellene vinni a költségvetési hiányt 3% alá. Miért nem teszi ezt a kormány? Mert készül a választásokra , a választópolgárok megvásárlására.

Az idő pénz

A forint árfolyamát katasztrófálisan érintené, ha sokáig nem érkezne meg a pénz Brüsszelből. Azok, akik magyar államkötvényekben tartják a pénzüket, megkezdenék annak kivonását hiszen a galoppozó infláció azt ráfizetésessé tenné. Orbán fő gazdaságpolitikai tanácsadója viszont arról győzte meg a miniszterelnököt, hogy egy pénzügyi támadással szemben van elegendő muníció a magyar államkötvényekben.

Matolcsy György korántsincs erről meggyőződve: ő arról ír, hogy a közeljövőben erőteljes pénzügyi támadás érheti a forintot külföldről. Ha ez bekövetkezik, akkor borulhat a nemzeti együttműködés egész rendszere is, mert a választópolgárok szemében a stabil gazdasági rend a legfontosabb Magyarországon.

A pedofil ügyek 30%-a katolikus egyházhoz kötődik

Polonius

-

2021-07-28

1

A pedofil ügyek 30%-a katolikus egyházhoz kötődik

349 esetet tárt fel az az állami bizottság, amely tavaly kezdte meg a működését Lengyelországban. 100 bűncselekmény a katolikus egyházhoz köthető.

Az állami bizottság büntetőjogi eljárást is kezdeményezhet. Lengyelországban szigorú ítéletek szabhatók ki pedofil ügyekben: 5-30 éves börtönbüntetés. Igen súlyos esetekben pedig életfogytiglan is lehet a pedofil bűnös büntetése.

A katolikus egyház is vizsgálódik

2018 és 2020 között 368 pedofil ügyet regisztrált a katolikus egyház vizsgálóbizottsága. A bejelentések 39%-át megalapozottnak találta a vizsgáló bizottság, 51% esetében még tart a vizsgálat. Mindössze 38 bejelentést találtak megalapozatlannak.

A katolikus püspöki kar gyermekvédelmi felelőse attól tart, hogy a jövőben még több eset kerül napvilágra. Adam Znak kijelentette: „leleplezések hullámával nézünk szembe. Ez folyamatos, és egyáltalán nem csökken. Tartósan magas számokat tapasztalunk.”

Wojciech Polak, Lengyelország prímása sietett bocsánatot kérni mindazoktól „akiknek ártott a gonosz”.

A Vatikán nem elégedett a pedofil ügyek kezelésével Lengyelországban

A püspökök általában azt a megoldást választják, hogy a pedofil papokat áthelyezik, de ezzel egyáltalán nem oldják meg a problémát. Ferenc pápa megbízásából nemrég Lengyelországban járt Bagnasco bíboros, aki a krakkói érsek fő egyház megyéjében elkövetett pedofil ügyeket vizsgálta meg. Krakkó ex érseke nem más mint Stanislaw Dziwisz bíboros, aki korábban II. János Pál pápa titkára volt. Az érsek – több más egyházi vezetőhöz hasonlóan – azt a gyakorlatot folytatta, hogy nem jelentette a pedofil ügyeket az állami hatóságoknak. A pedofil papokat pedig új plébániára helyezte át vagyis nem oldotta meg a problémát. Stanislaw Dziwisz érsek nemrég nyugalomba vonult, de továbbra is óriási a tekintélye Lengyelországban hiszen a szentté avatott lengyel pápa titkára volt. Ferenc pápa ezért is küldött egy másik bíborost a Vatikánból a pedofil ügyek kivizsgálására Krakkóba, mert a lengyel katolikus egyház nem sietett a problémák feltárásával.

A magyarok háromnegyed része szegény

Polonius

-

2021-07-28

0

Ha az uniós átlagot választjuk, akkor kiderül, hogy Magyarország lakosságának a döntő többsége szegénynek számít. Nálunk rosszabbul csak Románia teljesít az Európai Unióban.

A TÁRKI tanulmánya szerint minden más egykori szocialista országnak sikerült csökkentenie a lemaradását az Európai Unió átlagához képest – kivéve Magyarországot! A magyar szegénységi küszöb éppúgy az uniós átlag 40%-a volt mint 2005-ben miközben mindenki másnak sikerült javítania. A lengyelek például , akik szintén 40%-on álltak elérték az uniós átlag 70%-át! A szlovákok 60, a csehek 80%-nál tartanak.

Hol mekkora a szegénység?

Finnországban, Franciaországban és Holkandiaban mindössze a lakosság 5%-a számít szegénynek. Csehországban a lakosság 20%-a, Lengyelországban a 40%, Szlovákiában 50%, nálunk több mint 75%!

Orbán Viktor népe

A magyar gazdaság ennyivel nem teljesített rosszabbul.

A jövedelem különbségek nőttek meg: a hatalom és hű oligarchái növelték rohamtempóban a bevételeiket.

Ezek a kiugró jövedelmek az átlagot ugyan emelik, de a szegények millióinak nem sok vigaszt jelentenek.

Orbán stratégiája világos:

a jól megfizetett elit és a szegénységben tartott többség alkotja a nemzeti együttműködés rendszerének sziklaszilárd alapját. No meg az uniós euró milliárdok.

Ezek most nem jönnek…

Pedig nagy szükség lenne rájuk hiszen az elitet pénzelni kell, és nem lehet teljesen elhanyolni az egészségügyet vagy a rendfenntartást sem.

A szegények ugyanis állam függőek, és így arra szavazhatnak, akitől juttatást remélnek. Azért persze szükség van a hatalomhoz hű médiára is, amely szorgosan félrevezeti a szegényeket, hogy Brüsszelben lássák a fő ellenséget.

A hatalom érdeke az, hogy a szegények függő helyzetben maradjanak, de ne kerüljenek vele szembe. Ehhez viszont pénz kell, és nem is kevés. A szegényeket olcsón meg lehet vásárolni, de minthogy sokan vannak, így a hatalomnak egyáltalán nem kis pénzt kell erre fordítani a választások előtt.

Varga Mihály pénzügyminiszter reméli, hogy az uniós pénzek nélkül is megoldhatják a problémákat, de Orbán pontosan tudja, hogy ez nincs így.

Ezért engedélyezi Matolcsynak a gazdaságpolitika bírálatát.

A Nemzeti Bank elnöke ugyanis arra hívja fel a figyelmet, hogy az infláció megroppanthatja a nemzeti együttműködés rendszerét.

A szegények ugyanis hozzászoktak ahhoz, hogy szánalmasan alacsony életszínvonaluk legalább biztosan megmarad vagy csekély mértékben még növekszik is.

Ha kiderül, hogy a forint mélyrepülése miatt erre nincs lehetőség, akkor Orbán is úgy járhat mint Horn Gyula, aki a Bokros csomag után búcsút mondhatott a hatalomnak, mert a szegények életszínvonala radikálisan csökkent.

Hazai forrásból sem

FüHü

-

2021-07-27

0

Döntött az EU: hazai forrásból sem előlegezheti meg az Orbán-kormány az elmaradó brüsszeli támogatásokat.

A múlt héten már kiderült, hogy az Európai Bizottság nem fogja elfogadni a magyar kormány helyreállítási tervét, mert hazánkban rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal. A kormány tehát nem csak nem tud, nem is akar garanciát vállalni arra, hogy ezek az uniós pénzek nem fognak szőrén szálán eltűnni valamelyik fideszes csókos zakózsebében, az Európai Unió pedig világossá tette: az Orbán-kormány nem előlegezheti meg hazai forrásból a támogatásokat.

A Demokratikus Koalíció szerint ez figyelmeztetés a miniszterelnök és elvtársai részére, hiába próbálják hazugságokkal elkendőzni:

Magyarország a kormány hibájából esik el tekintélyes pénzektől.

Nyilvánvaló, hogy az orbáni korrupció, valamint Mészáros Lőrinc, Tiborcz István, az Orbán-papa és a többi a milliárdossá vált sógor, koma, jóbarát miatt esik el Magyarország a támogatásoktól.

A DK szerint az egyesült ellenzéknek elsődleges feladata elérni, hogy 2022-ben a magyar miniszterelnököt ne Orbán Viktornak hívják. Szerintük erre a legnagyobb garancia, ha a következő miniszterelnököt Dobrev Kárának hívják.

Így lehetünk újra erős, teljes jogú, demokratikus európai ország és akkor jönnek majd újra az uniós források az országba.

Ujhelyi: a harmadik oltás megoldás lehet

FüHü

-

2021-07-27

0

Ujhelyi: a harmadik oltás megoldás lehet

Írásbeli megkereséssel fordult Ujhelyi István szocialista EP-képviselő az Európai Bizottság illetékeseihez annak érdekében, hogy azok a keleti vakcinával oltott magyar állampolgárok, akik a hamarosan megnyíló lehetőség részeként harmadik oltásnak egy európai engedéllyel rendelkező vakcinát – például Pfizert – kapnak, automatikusan részesei lehessenek az egységes, digitális covid-igazolvány rendszerének.

Jelenleg akiket a kínai Sinopharmmal vagy az orosz Szputnyikkal oltottak be, azoknak nem mindenhol fogadják el automatikusan az oltási igazolásait és így csak jelentős nehézségek, illetve költségek árán tudnak külföldre utazni tanulás, munkavállalás vagy épp kikapcsolódás céljából.

Január óta rendszeresen figyelmeztették a kormányt arra, hogy az Európai Unió nem fogja automatikusan elfogadni az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyével nem rendelkező keleti vakcinákat, a kormány mégsem gyakorolt nyomást az érintett gyártókra annak érdekében, hogy mielőbb beadják kérelmüket és a vonatkozó, teljes dokumentációt.

„Ennek ellenére az oltási kampányban túlzottan is a keleti vakcinákat nyomta a kormány, nyilván ez volt egy speciális kormányzati kör érdeke; rengetegen nyerészkedtek az át nem gondolt hazai oltási akción”

– fogalmazott a szocialista politikus. Ujhelyi István rámutatott, annak ellenére a keleti oltóanyagokat erőltette a kormány – még a most sok esetben védettség nélkül maradt idősebb korosztály esetében is -, hogy tudható volt: májustól tömegével fog rendelkezésre állni a nyugati oltóanyag, így a legveszélyeztetettebb korcsoportoknak ezt is adhatták volna az oltási kampány elején. Az MSZP EP-képviselője szakértői adatokra hivatkozva hangsúlyozta, hogy 300-500 ezer olyan magyar polgár van, aki védettnek gondolja magát, de a Sinopharm (idősebbek esetében igazolt részbeni) hatástalansága miatt valójában védtelenül várhatja a negyedik hullámot.

„Éppen ezért helyeslem, hogy a kormány végre engedett a nyomásnak és augusztustól megnyitja a harmadik oltás lehetőségét minden állampolgár számára.

Ezzel lehetővé válik, hogy aki keleti oltóanyagot kapott, az most az EMA által engedélyezett vakcinát kaphasson, így már részesei lehetnek-e az európai, egységes covid-igazolvány rendszerének. Én erre tettem javaslatot a döntéshozóknál” – fogalmazott Ujhelyi István.

Jelenleg erre nincs érvényes uniós szabály, hiszen egyedül a magyar kormány lóg ki a közös, uniós megoldásokból. Az MSZP EP-képviselője hivatalos levelében arra kérte az Európai Bizottság vezetőit és illetékes biztosait, hogy azok az állampolgárok is részesei legyenek az egységes, uniós covid-igazolvány rendszerének, akik két keleti után egy uniós oltóanyagot is kapnak.

„Ugyanezt várom a kormánytól is, hogy tegye meg a szükséges lépéseket.

A kormány hibázott, de a rendbetétel közös ügyünk”

– tette hozzá Ujhelyi István.

Matolcsy: a kormány vasba fektet nem az agyba!

FüHü

-

2021-07-27

0

Matolcsy: a kormány vasba fektet nem az agyba!

A Nemzeti Bank elnöke folytatja a hivatalos gazdaságpolitika bírálatát. Minden bizonnyal Orbán Viktor jóváhagyásával, mert különben nem jelenne meg a Magyar Nemzet online kiadásában.

Minden növekedési forrás fontos, de a legfontosabb a termelékenység növekedése – fedezi fel a spanyol viaszt a Nemzeti Bank elnöke. Ehhez jobb oktatásra lenne szükség és olyan intézményrendszerre, amely támogatja a kreativitást. Magyarországon szemmel láthatóan nem ez a helyzet pedig a hatalom rengeteg pénzt fektet be. Ennek következtében az ország eladósodik, de cserébe nem teremtődik meg a hitelek visszafizetésének alapja. Évtizedes dilemmája ez a magyar gazdaságpolitikának, de Matolcsy György most újra előhozta ezt, mert rádöbbent: az ígért felzárkózás Ausztriához csak vágyálom.

Szükség van-e a tervezett 5,9%-os államháztartási hiányra 2022-ben?

Matolcsy szerint nem. Ehelyett vissza kellene térni a 3%-os hiány alá vagyis nem kellene tovább növelni a gyorsan gyarapodó államadósságot. A magyar gazdaságpolitika nyilvánvalóan arra gondol, hogy az EU jövőre még nem kéri számon a 3%-os hiányt. Tehát ki kell használni a lehetőséget az állami beruházások fokozására az ország újraindításához. Így viszont az állam mindinkább korlátokba ütközik, mert az új pénz források megszerzése egyre költségesebb lesz.

Mit javasol Matolcsy?

Át kell térni az extenzív fejlődésről az intenzívre. Vagyis a termelékenységet kellene növelni. Ugyanezt javasolja Mellár Tamás, a Statisztikai Hivatal egykori elnöke, aki jelenleg ellenzéki képviselő.

A dolog szépséghibája az, hogy ezt már akkor felvetették amikor Matolcsy György a tanulmányait folytatta a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen a hetvenes években. Már akkor sürgették azt, hogy ne a hagyományos ágazatokban legyen tőkebefektetés hanem a jövő iparágaiban. Matolcsy most joggal kifogásolja, hogy az „okos beruházások” aránya elenyésző. Mellár Tamás szerint a nemzeti együttműködés rendszere tudatosan negligálja az okos beruházásokat, mert ezeket nem tudná úgy uralni mint a hagyományosakat. Valójában persze az igazán „okos beruházásokat” az érintett országok önmaguknak tartják fenn. A periféria gazdaságainak mint Magyarországnak ilyesmi nem nagyon jut ahogy Kelet vagy Dél-Európa többi gazdaságának sem. Egész Európa el van maradva ebben a tekintetben Észak Amerikától és Kelet Ázsiától. A kevés okos beruházás az EU centrum országának jut míg a periféria a hagyományos köröket futja – függetlenül attól, hogy a magyar kormány mit akar.

Matolcsy kritikája tehát bármennyire jogos is, de pusztába kiáltott szó marad. Nem azért, mert Orbán Viktor nem érti az idők szavát hanem azért, mert az okos beruházások terén Kelet Európának nem osztottak lapot.

Erdogan rendszere részben maffia kormányzás

Polonius

-

2021-07-26

0

Erdogan rendszere részben maffia kormányzás

Maffia kormányzás. Felkaphatjuk fejünket, mintha ezt már hallottuk volna valahol… Nem akárki mondja ezt: Erdogan elnök egykori jobbkeze, Ahmet Davutoglu ex miniszterelnök, aki a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy padlóra küldi Törökországot a szinte teljhatalmú elnök.

A hatalom korrumpál. (*szerk.: Már megint áthallásom van)

Amikor Erdogan hatalomra került 2003-ban, akkor még küzdeni akart a korrupció ellen.

Manapság a korrupció sokkal nagyobb mint akkor volt. Küzdeni akartam az ellen, hogy rokonokkal töltsék be a fontos állásokat, de az erőfeszítéseim hiábavalónak bizonyultak. Miután távoztam a hivatalomból Erdogan veje lett a rendszer második legfontosabb embere. Ha elfogadtam volna a korrupciót, a nepotizmust, a rossz menedzselését Törökország problémáinak, akkor még mindig a hatalom részese lennék – nyilatkozta dél törökországi birtokán az ellenzéki politikus, aki szerint Erdogan rendszere hamarosan összeomlik. Ő pedig szeretne fontos szerepet játszani a következő kormányban.

Kicsoda Ahmet Davutoglu?

A most 62 éves politikus 2009 és 2014 között Törökország külügyminisztere volt, korábban pedig Erdogan külügyi tanácsadója. 2014 és 2016 között ő volt Törökország miniszterelnöke. 2016-ban volt az állítólagos puccskísérlet, melynek nyomán Erdogan tömegesen csukatta le ellenfeleit és az ellenzéki sajtó munkatársait.

Miért alakult így a helyzet Törökországban?

2010-ben Erdogan olyan reform programot hirdetett meg, melyet az ellenzék nagyrésze is elfogadott. A FETÖ – Fetullah Gülen iszlám szónok mozgalma – egyre inkább hatalomra tört, és erre Erdogan egyre inkább autokrata módon reagált. (Ez az állítólagos puccskísérlet leírása. Erdogan az USA-t vádolta a puccskísérlet megszervezésével és kérte az iszlám prédikátor kiadatását, de ezt Washington megtagadta. Erdogannak nagyon rossz kapcsolata volt a demokrata vezetéssel az USA-ban. Orbán Viktor miniszterelnök viszont még a fiát is elvitte Erdogan beiktatására, melyet sok nyugati vezető bojkottált.)

Miért van az, hogy öntől eltérően, a kormánypárt oly kevés vezetője lázad fel Erdogannal szemben?

Amikor engem kizártak a vezetésből, akkor Erdogan aláíratott erről egy okmányt, melyet szinte mindenki aláírt. Azután odajöttek hozzám és bocsánatot kértek: mester, tudjuk, hogy neked volt igazad, de nem tehettünk másként.

Sokan félnek Erdogantól, de sokan nagyonis profitálnak a rendszerből.

A vezetők általában akkor a leggyengébbek amikor a legerősebbnek képzelik magukat. Erdogan csupa talpnyalóval vétette körül magát. Ő már nem ismeri az ország reális helyzetét. Senki sincs a mai kormányzatban, aki kezelni tudna egy olyan súlyos válságot mint a mostani. Jelenleg ugyanis nemcsak a gazdaság, de az állam is válságban van. Szerintem 2022-ben választások lesznek Törökországban.

Elfogadna egy választási vereséget Erdogan elnök?

Igen. A választásoknak már régi hagyománya van Törökországban. Lehet, hogy Erdogan megkísérelné azt, hogy kérdésessé tegye a választások eredményét, de nem járna sikerrel. Nekem nem az a célom, hogy megbuktassam Erdogant hanem az, hogy helyreállítsam a demokráciát Törökországban.

Sedat Peker maffia vezér a You Tube-on videókat tett közzé, melyek azt igazolják, hogy Erdogan kormányzata kapcsolatban állt a maffiával. Igaz ez?

Azt hiszem, hogy ez legalábbis részben igaz. Az igazságszolgáltatásnak már réges régen meg kellett volna kezdenie a vizsgálatot ezekben az ügyekben.

Törökország maffia állam lenne?

– tudakozódik a Der Spiegel. – Nem egész Törökország, de a kormányzat egy része igen.

Bíróság elé kellene ezért állítani Erdogant a bukás után?

Nem szeretném elkövetni ugyanazt a hibát mint Erdogan vagyis a hatalmi ágak összekeverését, a beavatkozást az igazságügy menetébe. Azt gondolom, hogy mind a korrupciót mind a hatalmi visszaéléseket független bíróságoknak kell kivizsgálniuk – mondta Ahmet Davutoglu ex kormányfő a Der Spiegel tudósítójának.

Nem értékrendi hanem jóléti határ van Európa keleti és nyugati része között

Kenderessy Milán

-

2021-07-26

0

Nem értékrendi hanem jóléti határ van Európa keleti és nyugati része között

Az Eurostat jelentéséből derül ki, amely azt vizsgálja, hogy mi mennyibe kerül az Európai Unió 27 tagállamában és milyen órabéreket kap valaki Magyarországon vagy Németországban.

A kínos igazság az, amelyről mindenki tud, de az uniós vitákban alig kerül említésre, hogy egy magyar diplomás kevesebbet keres mint egy képzetlen migráns segédmunkás Németországban! 17 évvel azután, hogy Magyarország belépett az Európai Unióba – abban a reményben, hogy az olló összezárul, de erről szó sincs! Az Eurostat reálértékben számol vagyis mindig figyelembe veszi azt, hogy mennyit ér a megkeresett munkabér abban az országban, ahol az uniós polgár lakik.

Keleten minden olcsó

Ha 100-nak vesszük a 27 uniós tagállam árszintjét, akkor Dánia volt a legdrágább 2020-ban, mert 32%-al volt magasabb az árszínvonal. A legolcsóbb Bulgária. Az Európai Unió legszegényebb országában „csak” 64%, Magyarországon 70%.

Bulgária, Lengyelország, Magyarország és Románia az Európai Unió négy legolcsóbb országa. Ahol minden olcsó – beleértve a munkaerőt is. Nem véletlen, hogy ezekből az országokból oly nagy a kivándorlás – különösen a diplomás fiatalok körében.

Érdekes, hogy miközben a magyar közvélemény magasnak érzi az alkohol és a dohány árát addig ez kifejezetten alacsonynak számít az Európai Unióban. Csak Bulgáriában lehet olcsóbban rágyújtani vagy berúgni mint nálunk.

A bruttó órabérek összehasonlítása kifejezetten siralmas képet mutat. Az uniós átlag fölött egyetlenegy keleti tagállam sincsen. Az egykori szocialista országok mind a sereghajtók csoportjába tartoznak. Magyarország hátulról a negyedik vagyis csakis Bulgária, Románia és Litvánia teljesít rosszabbul ezen a téren. Magyarországon, Romániában és Bulgáriában minden olcsó – beleértve a munkaerőt is. Nem véletlen, hogy ez a három állam vezeti a Transparency International korrupciós listáját az Európai Unióban.

Frusztráció a szegényházban

A magyar, a lengyel, a bolgár és a román elit eltérő stratégiát alkalmaz Brüsszellel szemben: Budapest és Varsó szembeszáll míg Bulgária és Románia szervilisen alkalmazkodik. Egyikük se jutott túlságosan sokra: továbbra is ők a legszegényebbek az Európai Unióban, és jó esélyük van rá, hogy ez így marad hosszú távon is.

A perifériák lecsúszása globális trend – jól látható ez az Eurostat jelentéséből is. Görögország és Portugália is megérkezett az uniós szegényházba. Őket már Szlovénia – a legjobban teljesítő keleti tagállam – is megelőzi.

Ebben a helyzetben nem könnyű perspektívát mutatni a választópolgároknak: Bulgáriában ez nem is sikerül. Boriszov miniszterelnök korrupt rendszerét sem elviselni sem leváltani nem tudják. Eléggé hasonló a helyzet Magyarországon és Lengyelországban is. Romániában az elit ügyesebben lavírozik: európai szósszal önti le a szegényes táplálékot, amely a lakosság többségének jut. Emiatt Brüsszelben és Washingtonban jó pontokat kapnak, és nem éri őket bírálat. Csakhogy Románia továbbra is az Európai Unió második legszegényebb állama, melyet alig előz meg Magyarország.

Featured

A kém szoftvert előállító cég, az NSO irodáit az izraeli hadügyminisztérium emberei vizsgálták át nem sokkal azelőtt, hogy Beni Gantz, Izrael honvédelmi minisztere Párizsban próbálta meg elmagyarázni a Pegasus ügyet Florence Parly hadügyminiszternek.

Ki használta a Pegasus szoftvert Magyarországon és mire?

Használtak-e Pegasust?

A nyugdíj téma nem véletlenül érdekli az embereket nagy mértékben, legalábbis egy bizonyos kor felett: ez valakinél 30 felett, másoknál a 40-es éveikben, de szinte mindenkinél az 5. X után, hogy hogyan is lesz tovább.

Néhány tévhit és alapvető tudnivaló a nyugdíjaskorról és a nyugdíjrendszerről

Milyen módokon lehet megnövelni az állami nyugdíjat?

Fontos tudni azonban, hogy a szolgálati idő a minimálbér adó- és járulékalapja után számolódik, így ha alacsonyabb fizetésű részmunkaidős állást vállalunk, akkor könnyen lehet, hogy egy évnyi munka kevesebb mint egy évnyi szolgálati időnek felel majd meg.

Mik az alternatívák?

Mennyi nyugdíjam lesz és hogyan kerülhetem el, hogy csökkenjen a bevételem?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egyelőre nem fenyegeti veszély a forintot, mert mindenki biztosra veszi, hogy Magyarország végül megkapja az uniós pénzeket. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy mikor?

Matolcsy nem véletlenül emeli a kamatlábat

Az idő pénz

349 esetet tárt fel az az állami bizottság, amely tavaly kezdte meg a működését Lengyelországban. 100 bűncselekmény a katolikus egyházhoz köthető.

A katolikus egyház is vizsgálódik

A Vatikán nem elégedett a pedofil ügyek kezelésével Lengyelországban

Ha az uniós átlagot választjuk, akkor kiderül, hogy Magyarország lakosságának a döntő többsége szegénynek számít. Nálunk rosszabbul csak Románia teljesít az Európai Unióban.

Hol mekkora a szegénység?

Orbán Viktor népe

Ezek most nem jönnek…

Ezért engedélyezi Matolcsynak a gazdaságpolitika bírálatát.

Döntött az EU: hazai forrásból sem előlegezheti meg az Orbán-kormány az elmaradó brüsszeli támogatásokat.

„Éppen ezért helyeslem, hogy a kormány végre engedett a nyomásnak és augusztustól megnyitja a harmadik oltás lehetőségét minden állampolgár számára.

A Nemzeti Bank elnöke folytatja a hivatalos gazdaságpolitika bírálatát. Minden bizonnyal Orbán Viktor jóváhagyásával, mert különben nem jelenne meg a Magyar Nemzet online kiadásában.

Szükség van-e a tervezett 5,9%-os államháztartási hiányra 2022-ben?

Mit javasol Matolcsy?

Maffia kormányzás. Felkaphatjuk fejünket, mintha ezt már hallottuk volna valahol… Nem akárki mondja ezt: Erdogan elnök egykori jobbkeze, Ahmet Davutoglu ex miniszterelnök, aki a Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy padlóra küldi Törökországot a szinte teljhatalmú elnök.

Kicsoda Ahmet Davutoglu?

Miért alakult így a helyzet Törökországban?

Miért van az, hogy öntől eltérően, a kormánypárt oly kevés vezetője lázad fel Erdogannal szemben?

Sokan félnek Erdogantól, de sokan nagyonis profitálnak a rendszerből.

Elfogadna egy választási vereséget Erdogan elnök?

Sedat Peker maffia vezér a You Tube-on videókat tett közzé, melyek azt igazolják, hogy Erdogan kormányzata kapcsolatban állt a maffiával. Igaz ez?

Törökország maffia állam lenne?

Bíróság elé kellene ezért állítani Erdogant a bukás után?

Az Eurostat jelentéséből derül ki, amely azt vizsgálja, hogy mi mennyibe kerül az Európai Unió 27 tagállamában és milyen órabéreket kap valaki Magyarországon vagy Németországban.

Keleten minden olcsó

Frusztráció a szegényházban

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA