Featured

Abramovics: nem Putyin parancsára vettem meg a Chelsea-t

A dollár milliárdos oligarcha beperelt egy oknyomozó újságírónőt, aki a Putyin emberei című könyvében a többi között azt írta, hogy az orosz elnök adott utasítást a londoni futball klub megvásárlására.

150 millió fontért vette meg a Chelsea csapatát Roman Abramovics, aki korábban Putyin oligarchái közé tartozott. Catherine Belton újságírónő könyvében idézi Pugacsovot, aki akkoriban szintén az orosz elnök bizalmasai között volt, hogy Putyin utasítására döntött Abramovics a Chelsea megvásárlása mellett, hogy „ily módon orosz hídfőállást építsen ki Londonban.” A Chelsea VIP páholyában azután valóban megfordult a brit elit jórésze beleértve a királyi család néhány tagját is.

Abramovics azt állitja, hogy nem áll közel Putyinhoz, és nincsen köze annak korrupt üzelmeihez.

Nem segíti az 54 éves immár izraeli állampolgár oligarcha ügyét, hogy Nagy Britanniában még sokan emlékeznek arra, hogy amikor Putyin ott vendégeskedett, akkor helikoptere gyakran landolt Abramovics angliai birtokán.

A másik ok, amely nem segíti az orosz oligarcha ügyét, hogy a Rosneft állami olajvállalat is beperelte az újságírónőt a Putyin emberei című könyv miatt – írja a londoni Guardian.

Abramovics Csukcsföld kormányzója volt

Az orosz oligarchát Putyin nevezte ki erre a posztra. Az orosz elnök házi portálja, az Rt.com fényképet is közöl abból az időből amikor 2005-ben Putyin parolázik Roman Abramoviccsal a Kremlben.

Az orosz portál emlékeztet arra, hogy Szergej Pugacsovot a brit újságírónő könyve úgy mutatja be mint Putyin bankárát, és bőségesen idéz tőle. 2016-ban egy brit bíróság megállapította, hogy „lehetetlen hitelt adni Pugacsov állításainak” – idézi az Rt.com.

Catherine Belton jól ismeri az orosz elitet hiszen a Financial Times moszkvai tudósítója volt, most pedig a Reuters orosz szakértője.

A Chelsea csapata öt angol bajnoki címet és ugyanennyi FA kupát szerzett, háromszor pedig a BL-t is megnyerte – büszkélkedik az Rt.com. Arra viszont nem utal, hogy Abramovicsot kiutasították Nagy Britanniából.

Hogy lett izraeli állampolgár Abramovics?

A Szkripal ügy miatt nem hosszabbították meg Roman Abramovics tartózkodási engedélyét Nagy Britanniában. Az orosz hírszerzés áruló ezredesét és lányát egykori kollégái próbálták meg eltenni láb alól a Novicsok idegméreggel. A támadás sikertelen volt, de Nagy Britannia tiltakozott és feketelistát állított össze Putyin embereiről. Így került a célkeresztbe Roman Abramovics annak ellenére, hogy öt gyermeke is brit iskolákban tanul.

Ezek után kérvényezte az izraeli állampolgárságot, amelyet gyorsan meg is kapott. Izraelben a televízió is közvetítette amikor átadták neki a Ben Gurion repülőtéren az izraeli útlevelet. Akkor – egy rövid időre – ő volt Izrael leggazdagabb embere.

Közben többször felmerült a hír, hogy Abramovics eladja a Chelsea csapatát, de ez mindmáig nem történt meg.

Ami a pert illeti: most csak az előzetes meghallgatások folynak, a bírósági tárgyalás csak csak jövőre várható. A per mindenesetre jó hírverés a Putyin emberei című könyvnek, melyet Cahtherine Belton egykori moszkvai tudósító írt.

Több tízezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből

Magyarország és Lengyelország ebben is hasonlít egymásra: óriási az orvos hiány. A brüsszeli Politico szerint 20-50 ezer orvos hiányzik a lengyel egészségügyből. Ez nagyon sok egy 38 milliós országban, amelyet nagyon megviselt a Covid 19 világjárvány.

A járvány miatt az orvosok 9%-a tervezi azt, hogy elhagyja hazáját – állapította meg a Krakkói Egyetem kutatása még tavaly.

„Az orvosok a magán szektorba távoznak vagy pedig egy uniós államban próbálnak szerencsét”

– nyilatkozta a Politico tudósítójának Bartosz Fialek doktor, aki az orvosok szakszervezetének regionális főnöke Bydgoszcz városában. Mindez összefügg azzal, hogy a kormányzat alulfinanszírozza az egészségügyet, a GDP mindössze 5,3%-a jut rá. Ezzel sereghajtó az Európai Unióban – éppúgy mint Magyarország.

Az eredmény? Lengyelországban jut a legkevesebb orvos egy lakosra az Európai Unión belül – Ciprus után.

Rekord kivándorolás

2021 első negyedévében 200 orvos kért engedélyt a kivándorlásra , és ezzel megdőlt a korábbi rekord. Andrzej Matyja, az orvosi kamara vezetője katasztrófának nevezte a kivándorlási kedv fokozódását.

Lengyelországban a kormány – Magyarországtól eltérően – nem emelte lényegesen az orvosi fizetéseket. Kínosan szegényes béremelést kaptak a közegészségügyben dolgozó orvosok: bruttó bérük 1485 euróról 1489 euróra emelkedett.

A következmény? Kórház bezárások illetve egyes osztályok megszüntetése. Különösen a gyerekgyógyászat és a belgyógyászat került súlyos helyzetbe, mert nincs elég szakorvos.

Ígéretek vannak, de a pénzt Brüsszeltől várják

A Kaczynski rendszer azt ígéri a lengyeleknek, hogy az egészségügyi kiadások a GDP 7%-ára növekednek 2027-ig. Csakhogy ez elég messze van, az embereknek meg is kellene ezt érniük.

Az uniós helyreállítási alap 4,5 milliárd eurós életmentő injekciót jelentene az egészségügynek. Ebből 700 millió jutna közvetlenül a kórházaknak. Csakhogy Lengyelország kormánya – éppúgy mint a magyar – kötélhúzást folytat Brüsszellel. Az eredmény: a pénz egyelőre nem jön pedig óriási szüksége lenne rá a lengyel egészségügynek. Rókafogta csuka helyzet alakult ki: az EU azt szeretné, ha Lengyelország betartaná a jogállamiság vállalt feltételeit, de a Kaczynski kormányzat szerint a hazai jog felülírhatja az uniós jogot.

A jogvita levét az átlagos polgárok isszák meg, akik egyre kevésbé jutnak megfelelő orvosi ellátáshoz a kórházakban.

Óriási árat fizetünk a kánikuláért

Pénzben ritkán szokták kifejezni a hőség árát, de a párizsi Les Échos erre tett kísérletet. Az üzleti körök lapja szerint nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen nagy hatása is van a társadalomra a hőségnek, amely az utóbbi időben minden nyáron szinte folyamatos.

814 euró – ennyibe került a kánikula egy főre számítva 2015 óta Franciaországban. 22-37 milliárd euró volt az ára a nagy hőségnek 2015 és 2020 között!

A francia közegészségügy és az Aix Marseille egyetem közösen vizsgálta meg a kánikula társadalmi költségeit. Amely ember életben sem elhanyagolható: körülbelül tízezren veszítették életüket a hőség miatt 2015 és 2020 között Franciaországban. Ez a legnagyobb veszteség, de „a jólét ” is csökkent a kánikula miatt, mert sokan megbetegedtek, mások csökkentették fizikai aktivitásukat, nem utaztak stb. Emiatt 6,3 milliárd euró esett ki a francia gazdaságból hat év alatt.

Érdekes, hogy a kánikula nem eredményezett extra forgalmat a kórházakban és az orvosi rendelőkben: ezen a címen a veszteség csak 31 millió euró.

A kánikulára olcsón fel lehet készülni

Ezt magyarázta a Les Echos tudósítójának a jelentés egyik szerzője, aki az Aix Marseille egyetem kutatója. Olivier Chanel szerint a jövőben még több és hosszabb ideig tartó kánikulára számíthatunk Európában. Ezért érdemes rá felkészülni. Franciaországnak van egy kánikula kerete – évi 450 ezer euró, de ez kevés. Egyrészt meg kellene erősíteni a kórházi ügyeleteket a kánikula idejére, amely egybeesik a szabadság időszakkal, ezért gyakran létszám hiánnyal kell számolni. Másrészt fokozni lehetne a kampányokat, melyek megismertetik az emberekkel, hogy miképp lehet együttélni a kánikulával?

Nem lehetne csökkenteni a hőség kínos hatásait?

De igen – mondja a kutató: több zöld terület kell a városokban, és általánossá kellene tenni a klimatizálást.

Végül pedig arra mutat rá a francia kutató, hogy

csökkenteni kell a szén-dioxid kibocsátást, amely a kánikula legfőbb oka – idézi a párizsi Les Echos.

A Delta variáns bizonytalanítja a globális gazdasági kilátásokat

Bár a gazdasági szakértők enyhén csökkentették idei globális GDP-növekedési előrejelzésüket, 6,4%-ról 6,2%-re, a közeljövő kilátásai továbbra is fényesek. A Delta koronavírus-változat elterjedése bonyolíthatja a visszatérést a normalitás felé, ez ugyan kockázati tényező, de nem jelenti feltétlen szükségességét annak, hogy alapjaiban módosítsák az előrejelzéseket. A szakértők előrejelzése 2022-ben továbbra is 4,6%.

Az statisztikai adatok megerősítik, hogy a globális gazdaság továbbra is erőteljes ütemben növekszik. Igaz, valószínűleg már a csúcsnövekedés közelében járunk, és a kötvényhozamok közelmúltbeli esése is egyre növekvő pesszimizmust tár fel a piacokon. Júniusban a globális összetett PMI január óta először – igaz magas szintről -, de esett. A legutóbbi, a vártnál gyengébb adatok arra késztetik a gazdasági előrejelzéseket, hogy csökkentsék az amerikai negyedéves GDP-növekedési előrejelzéseiket mind a második, mind a harmadik negyedévre. Aq/q alapon a globális GDP növekedésének csúcsát várjuk a harmadik negyedévre várják.

A rövid távú, de kulcsfontosságú bizonytalanság az, hogy a Delta koronavírus variáns elterjedése újabb globális rohamot vált-e ki Covid-esetekben, megköveteli a  korlátozások újbóli bevezetését.

Nevezetesen, a megbetegedések száma növekszik az erősen vakcinázott gazdaságokban, például az Egyesült Királyságban és Izraelben, ahol a Delta-változat a domináns törzs.

A vakcinák azonban jelentősen enyhítették az esetek és a kórházi kezelések közötti kapcsolatot, ami azt jelenti, hogy az esetek megugrása kevésbé aggasztó, mint a múltban.

Hacsak a körülmények nem változnak, a magasabb esetszámok valószínűleg nem ösztönzik a legszigorúbb tevékenységi korlátozások újbóli elrendelését azokban a gazdaságokban, ahol az átoltottság aránya  viszonylag magas.

A Delta variáns tehát nagyobb gondot jelent azon gazdaságok számára, ahol az oltási arány sokkal alacsonyabb.

Az ellátási lánc kérdése és a járványhiány továbbra is problémákat okoz bizonyos ágazatok számára. Néhány szektorban, például a gépjárműgyártásban, a fogászati ​​teljesítmény mellett arra is ösztönzött, hogy 2021-re és 2022-re a CPI-inflációs előrejelzéseket kissé, 3,9% -ra, illetve 3,2% -ra emeljék, szemben az egy hónappal ezelőtti 3,7% -kal és 3,1% -kal.

A megoldás továbbra is az átoltottság arányának növelése lehet.

Kérdés csupán az, hogy a kormányok milyen ösztönző esetleg kényszerítő eszközökhöz nyúlnak a még nem beoltottak számának csökkentéséhez.

Rekordszinten a magyarok vagyona, de kié?

68 ezer milliárd forint fölé emelkedett a magyar társadalom vagyona, és ez még akkor is sok, ha levonjuk belőle a kölcsönök összegét: a nettó vagyon így 56,5 ezer milliárd forint – írja az MNB adatai alapján a G7 portál.

Tavaly 12%-al nőtt a vagyon a pandémia idején, feltehetően azért, mert sokan nem tudták elkölteni a pénzüket.

Kiknél van a pénz? Az MNB korábbi felméréséből tudjuk, hogy az elit vagyis a lakosság 10%-a kezében van a vagyon több mint 50%-a. Ez persze a hivatalos adat miközben mindenki tudja, hogy az elit jelentős része offshore számlákon tartja a pénzét. Egy részük épp a Nemzeti Bankban Matolcsy Györgynél.

Mindenki spórol, aki tud

A magyar társadalom nagyon óvatos, nemigen bízik a ragyogó jövőben, melyet az épp aktuális kormányzatok meghirdetnek. GDP arányosan csakis Csehországban magasabb a pénzügyi megtakarítás mint Magyarországon. Ugyanakkor a tudatos pénzügyi tervezés még nem nagyon jellemző a magyar társadalom jórészére. Az OECD felmérése szerint a magyar társadalom többsége úgy véli, hogy „valaki csinálja meg helyettünk”. Vagyis mindig meglepődik, ha az állam vízben hagyja mondjuk úgy, hogy elengedi az inflációt.

A lakosság 70%-a szegény

Európai mércével mérve Magyarország az uniós sor legvégén kullog, mert az emberek döntő többsége nincsen abban a helyzetben, hogy félretegyen a nehéz napokra. Bulgáriával, Romániával és Lengyelországgal együtt ül az unióó szegényházában. Nem véletlen, hogy Bulgária, Románia és Magyarország egyben az Európai Unió három legkorruptabb országa is az Európai Unióban. De hogyha ilyen sok a szegény, akkor hol van a vagyon ?

A NER leleménye: aki minket támogat, az meggazdagodik

A politikai és az üzleti elit összeolvadhat éppúgy mint Oroszországban. A hatalomhű oligarchák, és csak ők, szépen gazdagodnak. Ki hallott Mészáros Lőrincről, Magyarország leggazdagabb emberéről 2010 előtt? Persze a lojalitás kötelező: Simicska Lajos mindent vitt 2010 után, de amikor szembekerült Orbán Viktorral, akkor csaknem mindent el is veszített. Járhatott volna persze úgy is mint Hodorkovszkij, aki Oroszország leggazdagabb vállalkozójából börtönlakó lett Szibériában – Putyin parancsára. Merkel kancellárnak kellett kiszabadítania.

A sikeres vállalkozók találkozhatnak a hatalom mindenre elszánt embereivel, akik visszautasíthatatlan ajánlatot tesznek cégükre – éppúgy mint Michael Corleone a Keresztapában. A lojális gazdagok vagyona exponenciálisan növekszik – és ez csak a látható rész. Az előrelátóak offshore számlákra menekítik a vagyon egy részét, mert arra gondolnak: a jegenyefák nem nőnek az égig. Ha Orbán Viktor kicsit elhagyja magát, akkor tőlük is megkérdezhetik: ugyan már honnan is e szép vagyon miközben a magyar társadalom 70%-a szegény a nemzeti együttműködés rendszerének 11-ik évében?

Miért váltotta le Orbán a kulcsemberét?

Távozik posztjáról Bíró Marcell, aki a Miniszterelnöki Kormányirodát vezette államtitkári rangban. Miután a közvetlen főnöke Orbán Viktor volt, ezért nyugodtan nevezhetjük kulcsembernek a nemzeti együttműködést irányító hatalmi hálóban.

Karrierje is azt mutatja, hogy mindig élvezte Orbán abszolút bizalmát. A 2010-es választási győzelem óta dolgozott fontos kormányzati posztokon, de mindig a háttérben. Navracsics György indította el a karrier útján, fiatalon már államtitkár lett, őt követte a külügyminisztériumba is, ott szintén államtitkár volt. Szijjártó kirúgta a külügyből, de Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke lett. Rogán Antal minisztériuma következett, ahol a kabinet iroda államtitkára volt. Innen emelte fel Orbán Viktor, akinek kulcsembere lett.

A titkosszolgálatokat is ő felügyelte

Bár a magyar titkosszolgálatok formálisan különböző miniszterek alá tartoznak, de valójában Orbán Viktor rajtuk tartja a szemét. Ezért mondhatta azt a Pegasus ügyről Szijjártó Péter, hogy halvány fogalma sincs róla. Benkő Tibor tábornok honvédelmi miniszter is csak hápogott, mert szemmel láthatóan nem rendelkezett információkkal a kínos lehallgatási ügyről. Amelyet korábban Czukor József, Orbán biztonságpolitikai főtanácsadója intézett. Aki azután az Információs Hivatal főnöke majd svájci nagykövet lett.

A polgári és katonai titkosszolgálatok felügyeletét valójában a Miniszterelnöki Kormányiroda végzi. Ettől persze még lehet véletlen egybeesés a Pegasus botrány kipattanása és a kulcsember távozása között. A megfigyelési botrány mindenesetre megmutatta, hogy több homokszem is kerülhetett a gépezetbe, amelynek pedig épp arra kell törekednie, hogy soha semmilyen információ ne szivárogjon ki a működéséről. Ha már a mértékadó külföldi sajtó is írogat róla, akkor baj van. Ilyenkor bűnbakra is szükség lehet. Aki értelemszerűen nem lehet maga Orbán Viktor, mert a rendszer nélküle nem működik. Azért olyan nagy baj nincs: Orbán Viktor Bíró Marcell eddigi helyettesét nevezte ki az utódjának. Bordás Gábor az új kulcsember. Ő mindössze 36 éves, és olyan posztot tölt be, ahol a hosszú élet titka az, hogy senki nem tud róla semmit…

Rekord profit Európa leggazdagabb luxus cégénél

A 72 éves Bernard Arnault dörzsölheti a kezét, mert az LVMH bruttó profitja 44%-al magasabb mint 2019-ben volt – írja az üzleti körök lapja, a párizsi Les Échos.

28,7 milliárd eurós üzleti forgalmat produkált az első félévben a francia luxus cég, amelyhez a Louis Vuitton vagy a Christian Dior is tartozik. Ez 53%-os növekedést jelent a tavalyi forgalomhoz képest, és 11%-ot 2019-hez viszonyítva. Még jobban mutat a bruttó profit, amely 7,6 milliárd eurót ért el. Ez pedig 44%-al magasabb mint 2019-ben és 4,6-szerese a 2020-as eredménynek. A nettó profit értéke majdnem 5,3 milliárd euro, ez tízszerese a tavalyinak, és 62%-al több mint 2019-ben. Vagyis a világjárvány nem küldte padlóra a francia luxus céget noha tavaly sokan tartottak ettől. A vírusválság miatt az emberek visszafogták kiadásaikat. Az elzárások pedig csökkentették azoknak az alkalmaknak a számát amikor be lehet mutatni a ruha költeményeket a méregdrága kiegészítőkkel.

Bernard Arnault lenyelte a Tiffanyt

A New Yorki cég megvásárlása nem ment könnyen, de végülis az eredmények igazolták Arnault-t, aki üzleti karrierjét New Yorkban kezdte, így jól ismerte a Tiffanyt. Az ékszereket árusító cég kiválóan teljesített az első félévben – hála elsősorban a remek eladásoknak Kínában. A szakértők kiemelik, hogy az LVMH globális politikájának köszönheti sikereit hiszen Európa gyengélkedett a vírusválság miatt, de Kelet Ázsia és Észak Amerika továbbra is vásárolta a luxus cikkeket – a pandémia ellenére is.

Nem csoda, hogy Bernard Arnault, Európa leggazdagabb embere, elégedett: „kiváló első félévünk volt, mert most arathattuk le a termését annak, hogy folyamatosan beruháztunk és újítottunk a vírus válság idején is. A kreativitás, a kiváló minőség és termékeink tartóssága eredményezte azt, hogy le tudtuk küzdeni a globális válság hatásait. Két fő eseménye volt az első félévnek : megszereztük a Tiffanyt és újra megnyitottuk a Samaritaine áruházat Párizsban. Az LVMH jó pozícióban van ahhoz, hogy az újraindulás során megőrizze vezető helyét a világ luxus iparában. Franciaország az alapja a vállalkozásunknak, amelynek az eredményei hozzájárulnak Franciaország sikereihez” – hangsúlyozta Bernard Arnault, aki idős kora ellenére továbbra is elnök-vezérigazgatója az LVMH luxus cégnek.

A Covid járvány árát évtizedekig fizethetik a brit adófizetők

A londoni képviselőház közpénzekkel foglalkozó bizottsága ezzel a kellemetlen meglepetéssel szolgált legfrissebb jelentésében, melyet címlapon idéz az egész brit sajtó. Nem véletlenül  hiszen óriási összegről van szó pedig a járványnak még nincs is vége.

Máris 370 milliárd font fölé emelkedtek az állami kiadások a járvány miatt. Az átfogó jelentés csak jövőre készül el, de már ez az előzetes szám is mellbevágó: egészen pontosan 372 milliárd fontról van szó. Ami még szomorúbb: bár a kormányzat több mint 10 milliárd fontot adott ki, hogy megfelelő készletek álljanak rendelkezésre a járvány csúcspontján, de félő, hogy bár a pénzt kiadták, de a raktáron levő eszközök lehet, hogy nem bizonyulnak elegendőnek. Kiderült például, hogy több mint 10 ezer konténert még mindíg nem rakodtak ki a beszerzett Covid elleni eszközökből. 8,4 milliárd font értékű Covid ellenes eszközt ugyan megrendeltek külföldön, de mindmáig nem érkezett meg Nagy Britanniába. Közben egy májusi vizsgálat feltárta: több mint 2,1 milliárd font értékű Covid ellenes eszköz időközben használhatatlanná vált a raktárakban!

Mindezt miből?

Nagy Britannia rohamosan adósodik el, és ennek fő oka a korona vírus járvány. A brit állam csak júniusban 22,8 milliárd fontot vett kölcsön, és ezzel az államadósság elérte a 2200 milliárd fontot! Ilyen magas arány az éves GDP-hez viszonyítva 1961 óta nem volt Nagy Britanniában.

Mi következik ebből?

A közpénz ügyek bizottságának elnöke, Meg Hillier asszony el is mondta a brit adófizetőknek:

„Húsz éves kockázattal számolhatunk – elsősorban a kulturális szféra újraindításában -, de a többi területen is, és a kormánynak meg kell mutatnia, hogy kezelni tudja ezt a problémát.”

Közben pedig lassul a brit gazdaság – elsősorban a munkaerőhiány és az alapanyagok illetve a chip hiány miatt.

Mindez odavezetett, hogy sok szupermarketben nem lehet tejet és csirkehúst kapni. A Chicken King kiskereskedelmi lánc főnöke pedig arra figyelmeztet, hogy „olyan élelmezési válság fenyeget mint amilyet Nagy Britannia 75 éve nem látott!” – írja a londoni Daily Mail.

Mi a bánat az a gyermekeket célzó „szexuális propaganda”?

„Felhőtlen-tiszta homlokú s ámuló szemű gyermek! Bár csöpp vagy, s én hajlott korú, s az évek futva telnek – tán örömödre lesz szerény ajándékom: e kis mesém. (Lewis Carroll: Alice Tükörországban – Tótfalusi István fordítása.)

Napok óta újra és újra felmerülő kérdés, kiváltképp a baráti kör azon tagjai körében, ahol kiskorú gyermeket vagy unokát nevelnek, hogy mi a bánat az a gyermekeket célzó „szexuális propaganda”? Mindenesetre ezeknek a gazembereknek semmi sem drága: ahogy kizárólag a saját zsebük érdekében kényszerítették rá a bevizsgálatlan, ámde rendkívül drága, s még a gyártó által sem javasolt módon a kínai vakcinára a 60 év feletti lakosság egy jelentős részét, ugyanúgy most is, kizárólag a legmocskosabb önös érdekeikből fakadóan pakolják teli az országot sötét elmék plakátjaival, amelyeken infantilis emojik üvöltve hívják fel leginkább épp a kiskorúak figyelmét a plakátok pervertált ötletgazdáira és az aberrált üzenetekre.

Én most megpróbálom a feltett kérdést megválaszolni, Freud, Jung és Bruno Bettelheim, kiváló gyermekpszichológus, analitikus mesekutató segítségével.

Mert a klasszikus mesék világából kiindulva, kedves barátaim, nyugodtan szóba hozhatjuk gyermekeink, unokáink előtt Jancsi és Juliska orális fixációját, az orális kielégületlenség megannyi példázatát, ahogy a testvérpár felzabálja a mézeskalács házat, avagy a gonosz boszorkányt, aki fel akarja falni Jancsit és Juliskát, beszélhetünk a kiskorúaknak a manifeszt orális szorongásról és annak kényszeres elfojtásáról, a testvérek közötti szexuális vonzódás sajátos szublimációiról, szólhatunk a nemváltás gyakorlatáról, amikor a nagymama az ágyban farkassá változik át, s a szülői ház terrorja elől menekülő pubertás kislány bebújik az ágyba a farkassá (nem)átváltozott szőrös nagymama mellé, amikor a bimbózó szexualitásának minden elfojtott érzékiségével Piroska a farkasban fölfedezi a csábító férfit, az ösztön-ént, szólhatunk kisgyermekeinknek a szülői ház által kijelölt útról való letérés szexuális következményeinek megannyi csábító következményéről, a virágoktól gazdagon tarkálló réttől a farkas bitorolta ágyig, szólhatunk az égig érő paszuly fallikus szimbólumáról, a fallikus fázis szerepéről, ecsetelhetjük a parányi hét törpe paradigmáját, utalva Priaposz termékenységistenre, a törpére, akinek hímvesszeje hatalmas volt és mindig tettre kész, erektált állapotban pompázott, felhívhatjuk a figyelmet a Hófehérkében szereplő csodás tükör és a nárcizmus szexuális vonatkozásaira, így a maszturbáció vagy az onanizáció szerepére, kitérhetünk a Csipkerózsikában megjelenő ajtóra a lépcső tetején, a zárban benne lévő kulcsra, ahol a zár a vulva szimbóluma, a kulcs a falloszé, s a zárban elfordított kulcs a közösülésé.

S persze érzékien mesélhetünk kiskorú gyermekeinknek, akiknek a plakáterdők emojijai már felkeltették figyelmüket, Csipkerózsikának az orsó tűjével megszúrt ujjacskájáról, az abból kiserkenő vérről, mint az első menstruáció megrendítő tapasztalatáról, a szexuális rabszolgaságban tartott Hamupipőkéről, a királyfi csókjáról, azaz az életre keltés orális aktusáról, vagy a békakirály örömteli nemváltásáról.

Vagyis a mesevilág sokszor ismétlődő motívumain felnőtt gyermekeink számára a fentiek aligha minősülnek tabunak.

De vajon mire kell vigyáznunk, mi az, ami a kormány számára szexuális propagandaként tiltott cselekménynek minősül?

Egyrészt tudjuk, hogy a név nélküli mesehősök mint állandó karakterek (tippi fissi, lásd például szegény ember, királyfi, gonosz mostoha, rút banya, a legkisebb testvér stb.), ha a mesében valóságos nevet kapnak (pl. Jancsi, Juliska, Piroska etc.), a történet rögtön hihetőbbé, valóságszerűvé változik. A konkréttá válás veszélyét elkerülendő eszünkbe ne jusson mondjuk a gonosz boszorkányt – teszem azt – Varga Juditként vagy a hétfejű, tüzet okádó, pusztító sárkányt Orbán Viktorként, s a falu bolondját Szijjártó Péterként megnevezni, mert az ilyen cselekedet az érintettek személyére nézve kifejezett szexuális propagandának minősül.

Ugyancsak szexuális propaganda szólni a behízelgően hazudozó, s a három kismalacot folytonosan félrevezetni, átverni és megzabálni óhajtó gonosz farkas emlegetése, aki kontinuus pávatánca során rendre mást mond és mást tesz, s akiről végül kiderül, hogy valójában egy jellemtelen, hazug vadállat.

S persze kiskorú gyermek által elkövetett szexuális propagandának minősül az, amikor mondjuk egy tömegtüntetésen a kisgyermek rámutat a zsarnokra vagy annak fényképére, s elkiáltja magát: A király meztelen! Mert ezt szívből jövő nevetés szokta követni, az addig nyakig betojt udvari szolgák várva várt felszabadulása, ami adott esetben még nagyobb örömforrássá is válhat, mint egy hétköznapi koitusz.

Gábor György

Az Amnesty International moratóriumot kér a kém szoftverekre

A Pegasus ügyek felderítésében döntő szerepet játszottak az Amnesty International informatikai szakértői, akiknek leleplezéseit azután 17 lap oknyomozó újságírói írták meg. Köztük volt a párizsi Le Monde is, amely közzétette az Amnesty International nyilatkozatát.

Azonnal állítsák le a Pegasus és más kémszoftverek eladását és felhasználását!

– követeli az Amnesty International arra hivatkozva, hogy „Az emberi jogok világméretű válságát jelzi a Pegasus ügy”.

A Forbidden Stories világosan megmutatta, hogy milyen veszélyekkel jár, ha valakit kémszoftverrel megfigyelnek – hangsúlyozza Agnes Callamard a nemkormányzati szervezet főtitkára. Nyilvánvalóan olyan esetekre céloz mint például a szaúdi újságíró ügye: a Washington Post publicistáját Pegasus szoftverrel figyelték, Isztambulba csalták, ahol megfojtották majd feldarabolták hazája főkonzulátusán. Halála után menyasszonyát és az újságíró szaudi családját is ezzel a kémszoftverrel figyelték tovább.

„Az izraeli NSO csak az egyik olyan cég, amely előállít és elad ilyen kémszoftvereket. Ez az egész ágazat a legalitás határán működik. Épp ezért le kell állítani az eladásokat és a kémszoftverek felhasználását mindaddíg amíg nem születik átfogó jogi szabályozás ennek ellenőrzésére” – követeli az Amnesty International.

Kiket figyeltek?

Több mint 50 ezer telefonszám van a listán – emlékeztet a Le Monde. Legkevesebb hatszáz politikusról és 180 újságíróról tudjuk, hogy megfigyelték őket a Pegasus szoftverrel. Marokkó, Mexikó és Szaúd Arábia az a három állam, ahol a legtöbb megfigyelés zajlott, de szerepel a listán Franciaország és Magyarország is. Párizsban Macron elnököt is ezzel figyelte a marokkói hírszerzés.

Macron két vizsgálatot követel

A francia államfő egyrészt a marokkói hírszerzéstől vár magyarázatot, másrészt pedig az izraeli kormánytól. Emmanuel Macron felhívta Naftali Bennett izraeli miniszterelnököt, hogy járjon utána az ügynek: miképp lehet egy terroristák megfigyelésére kidolgozott kémszoftvert használni a Francia Köztársaság elnöke ellen? Az NSO főnöke ugyanis úgy nyilatkozott, hogy figyelemmel kísérik: az eladott szoftverekkel kit figyelnek?!

Az NSO az engedélyeket még Benjamin Netanjahu miniszterelnöktől kapta, aki személyesen felügyelte a szektort.

Az Amnesty International nyilatkozata ezzel kapcsolatban kifejezi azt a reményt, hogy
„miután magasrangú politikusok is a megfigyeltek között vannak, ezért a világ államai is szükségét érzik majd, hogy szabályozzák a kémszoftver szektort.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK