Featured

MATOLCSY GLOBÁLIS ADÓSSÁGVÁLSÁGTÓL TART

A Magyar Nemzeti Bank elnöke egyért „a Végzet Apostolával”, Nouriel Roubinival, aki szerint fennáll egy világméretű stagfláció veszélye. Ez azt jelenti, hogy miközben a gazdaság stagnál az infláció növekszik, és olyan helyzet is előállhat amikor a legfőbb szereplők elveszítik a bizalmukat egymás iránt. Ez Minsky hatás – figyelmeztet Matolcsy György nemzeti bankos oldalán. Mit állít Roubini?

Ha emelkedni kezdenek a kamatlábak akkor adósságválság várható

A nemzeti bankok nagyon sok országban felvállalták az államadósság finanszírozását, és ez – noha szükséges volt a vírus válság idején – súlyos következményekkel járhat akkor, ha egy nagy pénzügyi krízis idején nem lesz elég pénzük a megoldásra mint a 2008-as világválság idején.

A New Yorkban élő Nouriel Roubini megjósolta a 2008-as nagy pénzügyi válságot. Azóta nevezik a Végzet Apostolának. Most arra hívja fel a figyelmet, hogy az államok, a cégek és magánszemélyek adóssága olyan hatalmas hitel piramissá válhat, melyet a nemzeti bankok sem tudnak majd kezelni krízis esetében.

Mit ajánl Matolcsy?

Pénzügyi szigorítást, melyet a nemzeti bank már meg is kezdett Magyarországon, és nemcsak ott. Moszkvában, Pekingben és Prágában hasonlóképp döntöttek. Emelték a bank kamatlábat. Matolcsy mindenkit erre buzdít mondván, hogy jobb fokozatosan emelni mint egyszerre nagy ugrást produkálni a válság idején, mert lehet, hogy akkor már késő lesz.

Nem ez a véleménye Yellen asszonynak. Az amerikai pénzügyminiszter, aki egyébként Pekingbe készül, korábban a Federal Reserve Board főnöke volt. Többször is arra kérte az utódát, hogy ne emelje a kamatlábat, mert az amerikai gazdaságnak szüksége van az olcsó hitelekre. Yellen asszony ugyanerre buzdította az uniós tagállamokat is amikor Európában járt.

Magyarországon Varga Mihály pénzügyminiszter képviseli ezt az álláspontot, amely folytatja a pénzügyi lazítást, mert úgy érzi, hogy erre a magyar gazdaságnak szüksége van. Még nagyobb szüksége van Orbán Viktornak, aki a következő évi választás előtt konjunktúrát akar produkálni. Kerül amibe kerül. Nem neki hanem az országnak.

Kémkedésért letartóztatták le a hiperszonikus fegyvereket tervező  kutatóintézet  főnökét

Legkevesebb ötször gyorsabbak a hiperszonikus eszközök a hangszerességnél, és ebben a kutatásban az oroszoknak előnyük van az USA-val szemben. Legalábbis ezt állitja az Rt.com, amely most azt közölte: letartóztatták a 73 éves Alekszandr Kuranovot, aki a kutató intézetet vezette Szentpéterváron.

Kuranovnak több mint 120 tudományos közleménye van. Ő felügyelte az Ajax programot, amely hiperszonikus fegyvereket tervezett. Ezek azért jelentenek előnyt, mert mire az ellenfél azonosítja őket általában már túlságosan késő a védő reakcióhoz.

A kémelhárításnak joga van ahhoz, hogy két hónapig vizsgálati fogságba tarthassa a professzort, aki 12-20 éves börtönbüntetést kaphat – szerencsés esetben. Ha peche van, akkor a kihallgatás során „szívrohamot kap”, és így távozik a túlvilágra.

Putyin a tudósokat is megregulázza

Valerij Golubkin professzort hasonló váddal vették őrizetbe. A neves elméleti fizikus a Zsukovszkij Aerodinamikai intézetben dolgozott. Áprilisban tartóztatták le.

Anatolij Gurbanovot, aki ugyanebben az intézetben dolgozott mint a hiperszonikus repülés szakértője, tavaly tartóztatták le ugyancsak kémkedés vádjával. Azóta nincs hír róla.

Putyin elődei nyomában jár …

Berija „fedezte fel a szovjet atombombát”

Sztálin a titkosrendőrség fejére bízta az atomprogramot, amelyet meglepő gyorsasággal sikerre vittek, de hogyan?

A szovjet tudósokat elit lágerekben dolgoztatták, melyekről a hozzátartozók sem tudhattak. A kiemelt ellátásért cserébe gyors eredményt vártak el tőlük.

Kurcsatov akadémikus volt a program névleges irányítója, mert ő tartotta a kapcsolatot Berijával.

Ez azért volt nagyon fontos, mert, ha a szovjet atomfizikusok megakadtak, akkor Kurcsatov mindig tudta a megoldást!

Honnan? Azokból a hírszerzői jelentésekből, melyeket az amerikai atomprogramban résztvevő kommunista tudósok szolgáltattak. Az amerikai kémelhárítás igyekezett kiszűrni a kommunistákat – Albert Einstein például ezért nem került be a programba. Mások viszont igen, ezért a szovjet atombomba villámgyorsan elkészült, és a hidegháború kezdetén már kiegyenlítette az erőviszonyokat.

Ezért is utasította el Truman elnök az amerikai atombomba bevetését a koreai háború idején pedig a tábornokok ezt követelték tőle.

VÍRUSLABORBAN FERTŐZŐDHETETT MEG AZ ELSŐ KORONAVÍRUSOS

Az első koronavírussal fertőzött beteget egy denevér fertőzhette meg a vuhani  kutatólaboratóriumban – olvasható a német Bild portálon.

Dr. Peter Ben Embarek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 13 fős kutatócsoportjának vezetője nyilatkozta a koronavírus eredetéről ezt a TV2 dán műsorszolgáltatónak csütörtökön.

„A vuhani laboratórium egyik alkalmazottja kaphatta el először a koronavírust mintavétel közben megfertőződhetett meg.

Ez lehetett az első eset amikor a  vírust denevérekről emberre is átvihették.

Egyre valószínűsíthetőbb, hogy a fertőzés a laboratóriumból kerülhetett ki.

De Embarek azt is mondta, hogy egyelőre nincs szilárd bizonyítéka. Néhány hónappal ezelőtt ugyanez a csapat jelentésében „rendkívül valószínűtlennek” nevezte ezt az elméletet. Számos állam aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a kínai szakértők a kínai szakértői vizsgálat során megtagadták az adatokhoz való hozzáférést.

Most a kutató nagy nyomásgyakorlásról beszél, amelyet a kínai tisztviselők a kutatókra gyakoroltak, hogy megszabaduljanak a jelentés laboratóriumi elméletétől.

!A WHO nemzetközi szakértői csapata csak januárban látogathatott el Vuhanba – több mint egy évvel a vírus felfedezése után. A megfelelő jelentést március végén tették közzé, de nem adott egyértelmű eredményeket.)

A WHO nyers kínai adatokat kér

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) most felszólította Kínát, hogy nyújtson be nyers adatokat az első koronavírusos esetekről. Az információkhoz való hozzáférés „döntő fontosságú” a járvány eredetének további vizsgálata szempontjából – közölte a WHO csütörtökön.

A legfrisebb információk szerint Kína visszautasította a nyers adatok kiadását csakúgy, mint a WHO kutatócsoportjának ismételt helyszíni vizsgálatát.

NE FÜGGESSZÜNK KI SEMMIT!

Emlékszünk még: 2010-es választási győzelme után a Fidesz a maga parlamenti többségével elfogadta a „nemzeti együttműködés nyilatkozatát”, majd elrendelte, hogy azt minden állami intézményben ki kell függeszteni. Így is történt.

Most annak emlékére, hogy tíz éve lépett hatályba a Fidesz alaptörvénye, elején a szörnyű Nemzeti Hitvallással, azt rendelték el, hogy azt függesszék ki minden állami intézményben. Erre a Karácsony Gergely vezette Városháza azzal válaszolt, hogy nem, ők nem a Nemzeti Hitvallást függesztik ki a hivatali helyiségekben, hanem az 1848-as Tizenkét pontot. A DK pedig azzal válaszolt, hogy a Nemzeti Hitvallás helyett Bibó István csodaszép szövegét függesztik ki, A szabadságszerető ember tízparancsolatát.

Bibó szövege nagyon szép, a Tizenkét pont pedig nagyon fontos történelmi dokumentum, a magyar szabadságtörekvés kiemelkedő szövege. Én azonban azt gondolom, hogy az Orbán-kormány dölyfös intézkedésére nem ez a helyes válaszlépés.

Mit jelentett Orbánék politikai szövegének kifüggesztése az állami intézményekben?

Azt, amit a Fidesz állandóan csinál: parlamenti többségére támaszkodva a maga álláspontját az ország, a magyar politikai közösség álláspontjaként tünteti fel.

Amit ők gondolnak a világról, Magyarországról, a magyar múltról, jelenről és jövőről, azt úgy állítják be, mintha az egész magyar nemzet, de legalábbis a nagy többség közös világképe lenne. Mint ilyen közös nézetet kellene azt az állami intézményekben kifüggeszteni. Ez a gesztus a maguk győztes büszkeségét és egyúttal mindenki más megalázását jelenti. Egyetértek azzal, hogy az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál ezt a kormányintézkedést nem kívánják végrehajtani.

Ugyanakkor nem helyeslem, hogy bármilyen más politikai deklarációt, programszöveget a Fidesz szövegei helyett kifüggesszenek az intézményekben. Akkor sem, ha az a politikai deklaráció személy szerint nekem, vagy a hozzám hasonló nézeteket vallóknak kifejezetten tetszik. Még olyan, a magyarok történelemszemléletében olyan kiemelt helyet elfoglaló, feltehetően a legtöbbek által elfogadott szöveget sem, mint a Tizenkét pont. Annak helye a történelemkönyvben van, nem a közintézmények falán.

Volt idő, amikor Lenin képe volt ott a hivatali falainkon. Más országokban az aktuális államfő képét függesztik ki. Ilyen hagyomány szerencsére Magyarországon nem alakult ki. Ne is alakuljon. Senki se írja elő, hogy kit kell tisztelnünk, kivel vagy mivel kell láthatóan azonosulnunk.

KÍNA KÖZBELÉP AFGANISZTÁNBAN

A tálibok Mao elnök stratégiájával foglalják el Afganisztánt: vidéken fokozatosan bekerítik a kormányerőket, hogy aztán a nagyvárosok érett gyümölcsként hulljanak az ölükbe. A tálib tisztek jól ismerik Mao elnök stratégiáját, mert azt tanítják a katonai főiskolákon Pakisztánban. A tálibokat a pakisztáni titkosszolgálat szervezte meg annak idején az USA kérésére. Aztán a tálibok által uralt Afganisztánban eszelte ki Oszama bin Laden szeptember 11-ét.

Találkozó Tiencsinben

A tálibok első embere a kikötővárosban cserélt eszmét Vang Ji külügyminiszterrel. Miben állapodtak meg? Peking számára az a fontos, hogy a tálibok Nyugat felé forduljanak és ne a Kínában élő 50 millió muzulmánt akarják felszabadítani a kommunista uralom alól. A tálibok ezt meg is ígérték. Mit kaptak cserébe? Valószínűleg olyan együttműködési ajánlatot, amely biztosíthatja Afganisztán gazdasági jövőjét.

A Mianmar modell

A kínaiak az egykori Burmában próbálták ki az ázsiai terjeszkedés modelljét, melynek lényege az, hogy együttműködnek a helyi elittel, amely viszont biztosítja a kínai tőke szabad működését. A modell évtizedekig jól működött, de Mianmar igazi urai – a katonák – mégiscsak puccsot hajtottak végre. Miért? Nem utolsósorban azért, mert a munkások kezdték agyonverni kinai kommunista menedzsereiket, akik végsőkig hajszolták őket – minimál bérért.

Peking igen megértően fogadta a puccsot, a rendszer újra üzemel. Működhet Afganisztánban is, ahol ráadásul ritka földfémek is találhatóak. Ezek kibányászása komoly előnyhöz juttathatja Kínát a globális piacon.

Mi lesz a demokratikus kormányzattal Afganisztánban?

Washingtonban 90 napot sem adnak nekik annak ellenére, hogy az amerikai légierő támogatja a kormánycsapatokat.

Hszi Csinping elnök felhívta Afganisztán elnökét a tiencsini találkozó után. Nem tudjuk, hogy miről beszélgettek, de Peking kompromisszumra ösztönzi mind a két felet. Eszerint Kabul megmaradna a demokratikus erők kezében míg az ország többi része elismerné a tálib fennhatóságot. Ily módon az amerikaiak is megőrizhetnék az arcukat. Nem véletlen, hogy bár pokolian rosszak az USA és Kína kapcsolatai, de Washingtonban üdvözölték a tiencsini tárgyalásokat a tálibokkal.

Peking igen jó kapcsolatot ápol Afganisztán mindkét szomszédjával: Pakisztánnal és Iránnal. Olyan gazdasági befolyást szerezhetne a térségben , amelyet korábban egyetlen nagyhatalom sem. A kínaiak pedig tudják: pénz beszél! Nem katonai megszállásra van szükség – ahogy azt az oroszok vagy az amerikaiak csinálták hanem arra, hogy érdek alapon együttműködjenek a helyi elittel, amelynek ideológiája meglehetősen hidegen hagyja a Mao elnök eszméiből réges régen kiábrándult kínai vezetőket.

GYURCSÁNY FÉLIG IGAZA

Gyurcsánynak igaza van. Pár napja azt írta a Facebookon: „Előbb nézek el egy régi, mára megbánt embertelen szöveget, mint a mai kormánypárt országárulását, országdúlását.” Azután így folytatta: „Sokan voltak embertelenek, vagy éppen nácigyanús szövegek kimondói. Küzdöttünk ellenük. De ma nem ők veszélyesek. Hanem az újbarna, emberosztályozó, bélyegző, gyalázó kormány.”

Igaza van: a hatalmon levő, az államhatalom minden eszközét gátlástalanul használó fasisztoid politikai erő összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint az ellenzékben levő, és gondolkodásának fasisztoid elemeit most éppen rejtegető párt.

Igen, a Fidesz nyilvánvalóan veszélyesebb, mint a Jobbik.

Erről jut eszembe, amikor sok-sok évvel ezelőtt, amikor még bejáratos voltam az ATV-be, egyszer azt találtam mondani Kálmán Olgának az Egyenes Beszédben, hogy két szélsőjobboldali párt van a magyar politikában. Csak egy, helyesbített Olga, és akkor ezen azt értette, hogy a Jobbik szélsőjobboldali, a Fidesz nem. Alighanem ma is helyesbítene, a DK politikusaként, de azért, mert a Jobbikot már nem tartaná szélsőjobboldalinak, a Fideszt meg alkalmasint igen. (A Mi Hazánkat most félreteszem.) Én most is azt gondolom, hogy mindkettő. Akkor is, ha a Fidesz, mivel hatalmon van, összehasonlíthatatlanul veszélyesebb.

Miközben abban igaza van Gyurcsánynak, hogy a hatalmon levő fasisztoid politikai erő, a Fidesz összehasonlíthatatlanul veszélyesebb, mint a Jobbik. Az már nem igaz, hogy a Jobbik a maga rejtőzködő, letagadott rasszizmusával, homofóbiájával, embertelenségével nem veszélyes. De az. Csak más adja a veszélyességét.

Rendszeresen mondják azt ellenzéki politikusok, az ellenzéki szövetséget helyeslő újságírók, hogy a fontos kérdésekben a hat párt egyetért, csak másodlagos, harmadlagos ügyekben van köztük különbség. Hogy az „ideológiát”, amiben különböznek, félre kell tenni.

Eszerint az, hogy homofóbok vagyunk-e, hogy tűrjük-e a rasszizmust, hogy egyetértünk-e a Fidesz nacionalizmusával, vagy sem, az másodlagos, az csak ideológia, és nem politika.

Ez nem igaz. Az Orbán-kormányok nacionalista törvényeket hoznak, nacionalista külpolitikát folytatnak, rasszista alapokon álló intézkedéseket hoznak, homofób üzeneteket küldenek a társadalomnak. Ezeket gyakran támogatja a Jobbik. Ez nem csupán ideológia, ez vastagon politika. Ebben – nagyon remélem – a DK nem ért egyet a Jobbikkal. Gyurcsány a jegyzetében a szövetkező ellenzékiek „közös éntudatról” ír, ami aggasztó.

A Jobbik akkor veszélyes, ha a vele kötött választási szövetség oda vezet, hogy a demokratikus pártok lemondanak a politikák megkülönböztetéséről.

A Jobbik akkor veszélyes, ha demokratikus pártok elfogadják, magukévá teszik azt a nacionalizmust, amelyben a Jobbik egyetért a Fidesszel.

A Jobbik akkor veszélyes, ha a demokratikus pártok tolerálhatónak tartják azt a rasszizmust, amelyben a Jobbik és a Fidesz között nincs vagy alig van különbség.

Gyurcsánynak tehát csak félig van igaza.

KORMÁNYVÁLSÁG LENGYELORSZÁGBAN

Elveszítette többségét a jobboldali koalició a varsói parlamentben, de Jaroslaw Kaczynski, a legerősebb kormánypárt, a PiS vezére nincs kétségbeesve. Ha ugyanis ma rendeznének választásokat, akkor azt nagy valószínűséggel ők nyernék meg. Vagyis ellenfeleik könnyen zsarolhatóak, mert a hatalom előrehozhatja a 2023-as választást. Mi történt?

Morawiecki miniszterelnök kirúgta mérsékelt helyettesét, Jaroslaw Gowint. Aki emiatt a pártjával együtt kilép a koalícióból, amely ily módon elveszítheti parlamenti többségét. Miért a szembenállás  A mérsékelt Gowin több kérdésben is szembekerült a PiS elképzeléseivel, de az utolsó csepp a pohárban a kormánynak az az elképzelése, hogy lehetetlenné teszi a nagy független televízió működését mondván, hogy az amerikai kézben van. Ezt a hatalom a média polonizációjának nevezi, de valójában arról van szó, hogy a választások előtt be akarják darálni az ellenzéki média jó részét.

Kérdés, hogy az USA megvédi-e televízióját?

Az Egyesült Államok kiemelten fontos stratégiai szövetségese Lengyelországnak, de a jelenlegi hatalom Trumppal értette meg igazán jól magát. Biden elképzelései a demokrácia garantálásáról nemigen tetszenek neki.

Kaczynski az EU előtt képmutatóan meghátrált

Lengyelországnak nagyon fontos az uniós pénz, ezért a PiS vezére megszünteti a Fegyelmi Kamarát, melyet Brüsszel különösen kifogásolt. Ez inkább látszat engedmény, mert a jogi reform többi folyamata vígan folytatódhat, de lehet, hogy Brüsszel beéri ennyivel, hogy mentse a látszatot.

Háromszor osztották fel a nagyhatalmak Lengyelországot, legutóbb Hitler és Sztálin 1939-ben.

Miért népszerű még mindig a PiS?

Lengyelországban még sohasem éltek olyan jól az emberek mint a jobboldali koalició idején. A kormány sok családsegítő intézkedéssel fokozza a népszerűségét. Amihez hozzájárul a katolikus egyház támogatása, amely döntő fontosságú Lengyelországban.

A másik fő ok az alternatíva hiánya.

Az ellenzék jóval erősebb mint Magyarországon, de igen megosztott. Nemcsak politikai problémáról van szó hanem arról is, hogy nem dúskálnak jó ötletekben. Nincsenek népszerű megvalósítható javaslataik. Ráadásul Lengyelországban a kormányzat sokkal kevésbé korrupt mint Magyarországon, ezért ezen a ponton kevésbé támadható.

Mit csinál jelenleg Jaroslaw Kaczynski? Igyekszik meggyőzni Gowin pártjának képviselőit, hogy jobban járnak, ha bent maradnak a koalícióban. Az árulást ugyanis szeretik a másik oldalon, de az árulókat nem. Lehet tehát, hogy a jobboldali koalició mégiscsak fennmarad. Különben pedig a PiS már kormányzott korábban kisebbségben is. A 72 éves Kaczynski, aki aszketikus szerzetesként él, igazi politikai profi: remekül ismeri a lengyel elitet, és annak gyenge pontjait is. Nyugodtan megúszhatja tehát ezt a kormányválságot is, de a probléma megmarad: a szembenállás a modernizációval, az USA-val és az EU-val nem tűnik nyerő kártyának Lengyelországban sem.

Miért nincs 40 milliárd a Velencei tóra?

A tó vízszintje minden negatív rekordot megdöntött: jelenleg 53 centiméterrel alacsonyabb mint amikor vészhelyzet címen a kormányzatnak be kellene avatkoznia. Készült is egy 40 milliárd forintos előterjesztés, melyet a Szijjártó Pétert által vezetett bizottság még jóváhagyott, de a kormány nem fogadta el mondván erre most nincs pénz. Vajon miért?

Mesterterv a Velencei tó megszerzésére

Négy strandot bezártak, az ingatlanok értéke csökken. Az éttermek és más vállalkozások tulajdonosainál már megjelentek azok az öltönyös fiatalemberek, akik pártunkat és kormányunkat képviselik. Visszautasíthatatlan ajánlattal jönnek ebben a nehéz helyzetben: hajlandók fél vagy inkább negyedáron megvásárolni az éttermet vagy más vállakozást vagy ingatlant. Persze vissza lehet utasítani az ajánlatot, de akkor jöhet az adóhivatal. Közben pedig a vállakozás vagy az ingatlan értéke folyamatosan csökken hiszen ki akar ilyesmit egy fürdőhelyen, ahol nincs elég víz?!

Ha viszont pártunk és kormányunk hű oligarchái megszerzik az értékes partmenti ingatlanokat, akkor a kormány gyorsan találhat 40 milliárdot, hogy megmentse a Velencei tavat. Ha a mieink vannak a nyeregben, akkor már nemzeti értékről van szó, ezt pedig nem szabad veszni hagyni!

Akkor aztán megindulhat a tó feltöltése, és persze az építkezések a parton, melyek immár a hatalom kasszáját gyarapítják.

A nemzeti együttműködés rendszere remekül bizonyítja ezúttal is, hogy a válság helyzetet is megfelelően tudja kezelni: milliárdokat nyer ott, ahol a kisvállalkozók és ingatlantulajdonosok életük munkájának értelmét veszítik el.

Matolcsy felelős az inflációért

Az egykori gazdasági miniszter, aki fiatal korában együtt küzdött a reformokért Matolcsy Györggyel a pénzügyminisztériumban, élesen kritizálta a Nemzeti Bank elnökének öndicsérettől hemzsegő írásait, melyeket a kormánypárti sajtó lelkesen közöl. Matolcsy olykor bírálja a kormányt is, de mondanivalójának lényege: soha ilyen jó nem volt Magyarországon mint a nemzeti együttműködés rendszerében.

Miért szabadultak el az árak?

Magyarország uniós rekorder az infláció terén – hangsúlyozta Csillag István a Klubrádióban. Ezért pedig Matolcsy György kétszeresen is felelős. Egyrészt azért, mert még gazdasági miniszterként ő inditotta el azt a gazdaságpolitikát, amely két kézzel szórta az euró milliókat betonba. Ma már Matolcsy bírálja emiatt a kormányt mondván, hogy vasba fektet be és nem agyba, de ennek a gazdaságpolitikának ő volt a végrehajtója az évtized elején. Másrészt pedig milliós olcsó hitelekkel szórta meg a haverokat és kábította a népet olcsó lakáshitelekkel. Mindez halálos CSOK – hangsúlyozta Csillag István egykori gazdasági miniszter, aki rámutatott arra, hogy épp emiatt szárnyalnak az építőanyag árak, amelyek erősítik az inflációt.

Ugyanott tartunk mint a Kádár korban

Akkoriban azt tartották közgazdász körökben: a reformok arra kellenek, hogy megoldják a problémákat, melyek a szocializmus nélkül nem jöttek volna létre.

Most súlyos inflációval küzd az ország, és Matolcsy megpróbálja áthárítani a felelősséget Varga Mihály pénzügyminiszterre, de ez gyerekes dolog. Bűnbakot keres ahelyett, hogy vállalná a felelősséget és főként, hogy megvalósítható megoldást kínálna.

Persze Csillag István sem bővelkedik használható ötletekben.

Arra pedig az egykori reform közgazdászok végképp nem tudnak felelni: miért nem jutott sehova az 1968-ban megkezdett gazdasági reform Magyarországon miközben az 1978-ban elindult kínai reform az abszolút mélypontról indulva versenyképes világhatalommá tette Kínát.

Kockázatos, hogy a mennyiségi lazítás keretében a jegybankok öntik a pénzt piacokra

Amíg nem tartanak túlságosan az inflációtól, addíg nem állítják le a mennyiségi lazítást, de meddig lehet ezt csinálni? Erről írt cikket a Chicagói egyetem pénzügyi tanszékének professzora a Project Syndicate portálon.

Raghuram G. Rajan legutóbbi könyvének a címe is sokatmondó: Hogy hagyja maga mögött a Közösséget a Piac és az Állam?

Az infláció nő az USA-ban, a munkaerőpiac munkaerőhiánnyal küzd, és a 10 éves kincstárjegy mégiscsak 1,24% kamatot ígér miközben ez 2,4%-os inflációt feltételez. Közben pedig a tőzsde egyre másra döntögeti a rekordokat. Hogy is van ez?

Lehet persze, hogy a kötvény piacon elhiszik a Federal Reserve Boardnak, hogy az infláció csak átmeneti jelenség, a jegybank kézben tudja tartani a dolgokat. Ha a Fed hosszú ideig alacsonyan tudja tartani a kamatlábat, akkor beindul a növekedés, mert a lakosság rengeteg pénzt tett félre az elzárások idején, az állam pedig önti a támogatási pénzeket a családoknak és a vállalkozásoknak. Ezenkívül óriási állami fejlesztési programok vannak készülőben.

Mindez azonban nem magyarázza meg azt, hogy miért ilyen alacsony a tízéves kincstárjegy kamata hiszen ez a gyakorlatban negatív kamatot vetít előre tíz évre!

Lehet, hogy így lesz: újabb elzárások következnek be a fejlett és a fejlődő országokban a Covid 19 vírus mutációi miatt. Lehet, hogy ez még jobban megviseli a feltörekvő államokat mint a fejletteket. Új vírusvariációk is felbukkanhatnak. Megszakadhatnak a tárgyalások a washingtoni kongresszusban a nagy állami fejlesztési tervekről.

Csakhogy ebben az esetben mivel magyarázzuk azt, hogy a tőzsde szárnyal és az infláció növekszik?

Hogy emelkedhetnek egyszerre a részvény és kötvény árak? Úgy, hogy a vagyonkezelők mindenképp profitot akarnak. Akit ez zavar, az megörülhetett annak, hogy Jerome Powell, a Fed főnöke jelezte: közel az idő amikor a jegybank már nem vásárol havonta 120 milliárd dollárért kötvényeket a gazdaság fellendítésére.

Mikor érhet véget a mennyiségi lazítás?

Sok közgazdász immár úgy véli, hogy elavult az a régi tétel, mely szerint amint felbukkan az infláció kísértete máris véget kell vetni a mennyiségi lazításnak. Az alacsony infláció két évtizede arról győzte meg a jegybankok vezetőit, hogy várhatnak még.

De meddig? Ugyanis nemcsak az infláció jelenthet veszélyt hanem az is, hogy az államadósság az egekbe nő. Ha megkezdődik a kamatláb emelés, ennek óriási kockázata lehet. Az elmúlt két évtizedben azt lehetett tapasztalni a fejlett országokban, hogy bár növekedett az államadósság, de nem nőtt a kamatkiadás, sőt a GDP-hez viszonyítva még csökkent is. De mi lesz akkor, ha megkezdődik a kamatláb emelése miközben az államadóság már elérte a GDP 125%-át? Erre azt válaszolják a mennyiségi lazítás hívei, hogy az államadósság lejárati dátumai különböznek egymástól. Nagy Britannia esetében például az átlag 15 év vagyis nem egyszerre mutatkozik meg a kamatláb emelésének a hatása hanem fokozatosan.

A probléma az, hogy más országokban kevésbé előnyös az államadóság átlagos lejárata: az USA-ban például csak 5,8 év. A másik gond a hatalmas összeg, amelyet elő kell teremteni, ha lejár az államadósság egy része. Akkor új kölcsönt kell felvenni – természetesen magasabb kamattal. Mi történik ilyenkor? Azokban az országokban, ahol a jegybank az állam egyik része, az következik be, hogy az ötéves kölcsön azonnalivá /overnight/ változik. Ily módon nagyon megnő az állam kiszolgáltatottsága a piacoknak, és főként a kamatláb emeléseknek – figyelmeztet a szerző, aki régebben maga is jegybankár volt Indiában. Raghuram G. Rajan végül hozzáteszi: a Federal Reserve Board már így is az USA államadósságának a negyedén ül. Vagyis a mennyiségi lazítás meghosszabbítása távolról sem kockázatmentes vállalkozás – érvel a pénzügyi professzora a Project Syndicate portálon.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK