Featured

Harc a cseh titkosszolgálat ellenőrzéséért

Függetlenül attól, hogy melyik politikus kinek az emlőjén nőtt föl a vezető politikusok elkötelezettsége a politika érdek és a gazdasági szükségszerűség kötelén táncol. A két pólus között általában a titkosszolgálat a döntnök. Így van ez Csehországban is.

CIA ügynök a kémelhárítás vezetője Csehországban – írja az ellenzéki sajtó, amelynek egy része készségesen átveszi az orosz titkosszolgálat híreit és álhíreit.

A közelgő választások szembeállítják egymással a köztársasági elnököt és a kormányfőt is. Mindketten Moszkva nagy barátai, de tisztában vannak azzal, hogy Washingtonban nagyon nem örülnek ennek. Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy összefogásra szólítsa fel NATO szövetségeseit Oroszországgal és Kínával szemben. Persze azóta a NATO és személyesen Biden elnök nagyot bukott Afganisztánban.

Michal Koudelka, a BIS titkosszolgálat főnöke egyelőre marad a posztján, mert Andrej Babis miniszterelnök meghosszabbította megbízatását. Zeman elnök, Putyin nagy barátja pedig követelte a titkosszolgálat főnökének menesztését.

Mi áll a háttérben?

Jólértesült prágai források szerint az, hogy az államfő erősíteni akarja Moszkva és Peking befolyását míg az óvatos miniszterelnök egyelőre húzódozik ettől, mert tart az Egyesült Államok neheztelésétől.

Babis nem követi a magyar utat

A magyar anyától Pozsonyban született politikus, aki Moszkvában tanult igencsak közelállt a szovjet titkosszolgálathoz. Egyes források szerint összekötő szerepet játszott a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Jutalmul kapta azután az Agrofert vállalkozást még a szocialista Csehszlovákiában. Innen nőtt ki vállalat birodalma, amelyből dollár milliárdos lett.

Üzletemberként tisztában van azzal, hogy Csehország számára az USA és az Európai Unió sokkal fontosabb mint Kína vagy Oroszország.

Zeman cseh államfő hiába lobbizott a keleti nyitás mellett, az ország maradt a nyugati úton. Nem vezette be a Huawei 5G rendszerét és nem vásárolt Szputnyik V vakcinát.

Michal Koudelka titkosszolgálata pedig példásan együttműködik az amerikai és az európai szolgálatokkal, melyek fő feladatuknak tekintik az orosz és a kínai hatás mérséklését Európa keleti felén.

Fordulópontot jelentett, hogy a cseh titkosszolgálat „felfedezte”, hogy az orosz katonai hírszerzés robbantotta fel azt a lőszerraktárat, melyben Ukrajnának szánt fegyverek voltak.

Az eset még 2014-ben történt, de a cseh titkosszolgálat csak idén érezte szükségét a leleplezésnek amikor Biden meghirdette politikáját Oroszország elszigetelésére.

Zeman elnök mindent megtett Michal Koudelka titkosszolgálati főnök elmozdítása érdekében, de eddig hiába. Pedig még azzal is megvádolta, hogy őt magát, Csehország államfőjét is lehallgatják. Babis miniszterelnök megvédte a titkosszolgálat főnökét.

A jelenlegi miniszterelnök a csehszlovák titkosszolgálat ásza fedezi az új cseh szolgálat vezetőjét, akit már Nyugaton képeztek ki.

Csaknem harminc éve van a pályán, és kezdettől fogva a keleti befolyás elleni harc volt a fő célja. Munkájának eredményeképp számtalan orosz ügynököt utasítottak ki Csehországból. A legnagyobb kiutasítási hullám épp a 2014-es orosz robbantási akció miatt következett be: Csehország 18 orosz diplomatát utasított ki! Moszkva 20 cseh diplomata kiutasításával válaszolt. Washingtonban és Brüsszelben szolidaritási akciót indítottak Prága mellett. Babis miniszterelnök eddig hatszor javasolta Zeman elnöknek, hogy léptesse elő Michal Koudelkát tábornokká, de az államfő ezt minden alkalommal megtagadta.

Zeman mindenek ellenére közölte, hogy a választások után újra Babist bízza majd meg kormányalakítással. A kötélhúzás tehát folytatódik, de Csehország sokkal inkább Nyugatra tekint mint Magyarország, mert Babis kormányfő tapasztalt üzletemberként jól ismeri a globális gazdaság realitásait.

VAKCINAHÁBORÚ A KATOLIKUS EGYHÁZBAN

A műveltség és tudás létrájának magas fokán is létezhet a sötétségnek olyan mélysége amely emberek millióit sodorhatja veszélybe és áldozhatná fel őket a bigott vakhit oltárán. A katolikus egyházon belül is napi harcban állnak egymással a sötétség és felvilágosult felelős gondolkodás hívei.

Ferenc pápa határozottan kiállt a védőoltás mellett, és erre buzdította a püspököket is. Latin Amerikában meg is hallották Buenos Aires egykori érsekének felhívását, és felszólították a hívőket, hogy tegyék félre oltás szkeptikus előítéleteiket, hogy oltassák be magukat a Covid 19 járvány ellen. Az Egyesült Államok és India mellett Braziliában van a legtöbb halálos áldozata a járványnak, de Argentínában, a pápa szülőföldjén is meghaladja a 100 ezret.

Az ima megvéd?

A katolikus egyház sok konzervatív főpapja ezen a véleményen van, és nemcsak, hogy ellenzi az oltást, de erre buzdítja a hívőket is! Raymond Burke bíboros, akit a pápa korábban menesztett a Vatikán egyik fontos tisztségéből nyíltan képviselte az oltás ellenes irányzatot. Aztán maga is megkapta a Covid 19 vírust. Lélegeztető gépre került. Már túl van az életveszélyen, de a szövődményeket még vizsgálják az orvosok.

A bíboros a járvány csúcspontján volt Olaszországban és azt állította:

„el kell utasítani az oltást, mert az olyan mintha microchipet ültetnének be az emberbe! Egyedül Jézus Krisztus segíthet!”

Kaczynski politikai problémája

Lengyelországban a PiS vezér tábora jelentős része olyan katolikus hívőkből áll, akik éppúgy mint Burke bíboros, áltudományos híresztelések miatt elvből utasítják vissza a védőoltást. Ez életveszélyes lehet, mert Lengyelországban is közeledik a járvány negyedik hulláma, amely különösen fertőző. Nagyon veszélyes azok számára, akik nincsenek beoltva. A konzervatív plébánosok szavára hallgatva sok lengyel faluban egyáltalán nem oltatják be magukat az emberek.

Kaczynski pártja jelentős részben a katolikus egyház támogatásának köszönheti a népszerűségét.

A lengyel püspöki kar sok tekintetben szembeáll Ferenc pápa megújulást kereső irányvonalával. A védőoltás azonban olyan gyakorlati probléma, amely elől nem lehet kitérni.

Ferenc pápa felhívásának ezért a visegrádi államok számára is komoly üzenete van hiszen az ott élő konzervatív hívők jelentős része Burke bíboros oltás ellenes nézeteit vallja.

Ferenc pápa szeptemberben Budapestre látogat, hogy misét pontifikáljon az eucharisztikus kongresszuson. Egyáltalán nem kizárt, hogy budapesti látogatása során is megismétli felhívását a védőoltás mellett már csak azért is, mert ebben legalább egyetért a magyar kormánnyal.

Szputnyik V gyár Magyarországon?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden Budapesten tárgyal, a többi között arról, hogy építsenek-e Szputnyik V vakcina gyárat Magyarországon. Egyelőre az Európai Unión belül csakis Magyarországon oltanak a Szputnyik vakcinával, melyet az uniós gyógyszerellenőrzési hatóság még nem engedélyezett.

Oroszországban immár meghaladja a 100 ezret is a Covid 19 járvány halottjainak a száma. Ennek ellenére óriási a szkepszis a védőoltással szemben Oroszországban, amelynek gondjai vannak a Szputnyik V tömeg gyártásával.

Fordulat a gázpiacon

2020-ban nagyon lement a földgáz ára, mert a járvány miatt jórészt leállt a világgazdaság. Most viszont hiány mutatkozik energia hordozókból hiszen újraindult a világgazdaság. Az Európai Unió központjában aggódnak, mert a gáztárolók csak 60%-ban vannak feltöltve. Míg a mélyponton 3 dollár volt a földgáz árfolyama, jelenleg 15 dollár az azonnali szállitás árfolyama.

A Gazprom legutóbb jelezte, hogy csak minimális mértékben kívánja kihasználni az ukrajnai gázszállítás lehetőségeit, mert arra számít, hogy a jövőben az Északi Áramlat II. vezetéken tud földgázt szállítani Németországba. Erről is tárgyalt Merkel kancellár nemrég Moszkvában és Kijevben.

Minden bizonnyal erről is szó lesz Lavrov külügyminiszter budapesti tárgyalásain is.

Változik-e az USA orosz politikája Afganisztán után?

Biden elnök júniusban azért jött Európába, hogy szövetségeseit összefogja Oroszországgal és Kínával szemben. Kedden viszont Bidennek a G7 csúcson kínos kérdésekre kell válaszolnia az afgán fiaskó miatt. Minden szakértő egyetért abban, hogy Afganisztán ügyében Oroszország és Kína nélkül nincs megoldás.

Vajon felülvizsgálja-e Biden külpolitikáját? Korábban a magyar kormányt bírálat érte, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel. Washingtonban ezek után talán másképp ítélik meg Oroszországot és Kínát. A magyar kormány pedig kevesebb kritikára számíthat azért, mert Budapesten fogadja Lavrov orosz külügyminisztert.

Áder: kiállunk Ukrajna területi szuverenitása mellett

Trianonra emlékezve a magyar államfő állást foglalt amellett, hogy a Krím félsziget továbbra is Ukrajna része annak ellenére, hogy Oroszország azt már bekebelezte. Áder János egy olyan tanácskozáson vett részt Kijevben, melyen Zelenszkij ukrán kormányfő megerősítette: Ukrajna célja a Krím felszabadítása.

A magyar államfő természetesen emlékeztetett arra is Kijevben, hogy a nyelvtörvény ellentétes a magyar és más nemzeti kisebbségek érdekeivel.

Lavrov Budapesten

A sors iróniája, hogy keddre várják Budapestre Szergej Lavrov orosz külügyminisztert, akinek épp az az egyik legfőbb diplomáciai feladata, hogy a külvilággal elismertesse a jelenlegi helyzetet vagyis azt, hogy a Krím félsziget Oroszország és nem Ukrajna része.

Bár Áder János a trianoni békét emlegette a Krím félsziget kapcsán, de az analógia távolról sem pontos. Az egykori tatár kánságot a cár csapatai foglalták el, és így lett Oroszország része. Ahol azután berendezkedett az orosz flotta, melynek parancsnoksága Szevasztopolban volt. A szovjet időkben sokáig fennmaradt ez az állapot, de Nyikita Szergejevics Hruscsov odaajándékozta a Krímet Ukrajnának egy jeles évfordulón amikor Oroszország és Ukrajna egyesülését ünnepelték. Ez nem pusztán gesztus volt, a Szovjetunió akkori első embere így akarta biztosítani az ukrajnai kommunisták támogatását, mert az volt akkor a legerősebb csoportosulás a birodalmat kormányzó pártban.

Miután amerikai támogatással Kijevben megbuktatták Putyin emberét, Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet, ahol egy népszavazás szentesítette az aktust.

A Krím félszigeten viszonylag kevés ukrán lakik. A lakosság többsége orosz, és a legnagyobb kisebbség sem ukrán hanem tatár.

Lavrov orosz külügyminiszter nyilván nem erről tárgyal majd Budapesten hanem a földgázról, a Szputnyik V vakcináról, és arról, hogy az afganisztáni összeomlás után újfajta világrend van kibontakozóban, mert az USA immár nem negligálhatja Oroszországot és Kínát oly könnyedén ahogy ezt Biden amerikai elnök szövetségeseinek javasolta még júniusban.

Kínai-orosz-iráni-pakisztáni együttműködés Afganisztánban

Irán kész együttműködni Pekinggel”a béke érdekében Afganisztánban” – ezt közölte az ország nemrég beiktatott új kemény vonalas államfője Hszi Csinping kínai elnökkel, aki telefonon érdeklődött Teherán álláspontja iránt. Ebraham Raisi iráni elnök ugyanezt mondta Vlagyimir Putyinnak is.

„Az afgán társadalom különböző erőinek össze kell fogniuk, hogy kihasználják az USA kivonulását arra, hogy megteremtsék a békét és a stabilitást az országban” – közölte Irán elnöke. Ennek azért van nagy jelentősége, mert Afganisztán népességének jelentős része a perzsához közelálló nyelven beszél, és a lakosság egy része siita vallású, melyet a szunnita tálibok eddig nem nagyon toleráltak. Emiatt Iránnak kifejezetten rosszak voltak a kapcsolatai a tálib rendszerrel, melyet sohasem ismert el. Az utóbbi időben viszont az iráni diplomácia már azt hangsúlyozta, hogy „a tálibok a megoldás részét képezik Afganisztánban”. Iránban abban bíznak, hogy a közös Amerika ellenesség egyesíti őket a tálibokkal, akik most mérsékeltebb politikát folytatnak majd a nemzeti és vallási kisebbségekkel szemben. A tálibok ezt meg is ígérték, de sokan nem hisznek nekik, mert korábbi uralmuk idején a pastu szunnita többségre hivatkozva a tálibok teljhatalmat gyakoroltak. Csakhogy ez a többség minimális, ezért mostanában a tálibok új politikát ígérnek.

A Keresztapa mérsékletre int

A tálib szervezetet a pakisztáni titkosszolgálat hozta létre az USA kifejezett kérésére azokban az időkben amikor a szovjet hadsereg ellen az amerikaiak felfegyverezték az iszlamista erőket. Akkoriban még szoros volt az együttműködés Pakisztán és az USA között. Ám időközben Washington Pakisztán ősellenségével, Indiával kötött paktumot Kína ellen. Ezért Pakisztán Amerika ellen fordult, és még szorosabbá tette az együttműködést Kínával.

A tálib tisztikart a pakisztáni titkosszolgálat képezte ki vagyis az együttműködés személyi alapja garantált. Pakisztán titkosszolgálata tisztában van azzal, hogy a tálibok nem zárkózhatnak el a világtól mint első uralmuk idején tették. Akkor csak három állammal álltak kapcsolatban: Pakisztánnal, Szaúd Arábiával és az Egyesült Arab Emirátussal. Most mind Kína mind Oroszország jelezte: kész az együttműködésre a tálib rendszerrel. Sőt az oroszok közvetítő szerepet is vállaltak a tálibok és a nemzeti kisebbségek fegyveres csoportjai között.

Mi lesz az afgán diplomatákkal?

Döntő többségük nyugati egyetemeken nevelkedett, és rendszeresen bírálta a tálibokat. A moszkvai nagykövet, aki korábban Nagy Britanniában és az USA-ban képviselte a hazáját, Twitteren most is bírálja a tálibokat. A Moscow Times értesülése szerint Szaid Javid hamarosan menedékjogot kérhet valamilyen nyugati államban.

Tadzsikisztánban az ottani afgán nagykövet már nyíltan szakított az Afganisztánban uralomra jutott tálibokkal: „nem hiszem, hogy meg lehetne bízni bennük!” – nyilatkozta az Eurasianetnek.

Pedofil ügyeket eltussoló érseket ítélt el a Vatikán

Wroclaw városának nyugalmazott érsekét, a 83 éves Marian Golebiewskit bűnbánatra kötelezte a Vatikán, amely egymás után vizsgálja meg a pedofil ügyek kezelését Lengyelországban.

Bagnasco vatikáni bíboros nemrég tett látogatást Lengyelországban, hogy személyesen ellenőrizze a vizsgálatot, mert a lengyel püspöki kar ügybuzgalma e téren bírálatot váltott ki Rómában.

Miben találta vétkesnek a Vatikán Wroclaw ex érsekét? Abban, hogy nem vizsgálta ki illetve eltussolta a pedofil papok ügyeit fő egyházmegyéjében 1996 és 2003 között. Ezzel rossz példát adott az egész lengyel püspöki karnak hiszen Wroclaw érseke a katolikus egyház egyik legtekintélyesebb vezetőjének számít.

Az idős főpap ezentúl a nyilvánosság előtt nem képviselheti a római katolikus egyházat.

Hasonlóképp büntette meg a Vatikán Gdansk egykori érsekét, akit ráadásul ki is tiltottak egykori főegyházmegyéjének területéről.

Hasonló vizsgálat folyik Lengyelországban Stanislaw Dziwis bíboros, egykori krakkói érsek ellen. Ez azért különösen kényes ügy, mert ő volt II. János Pál pápa személyi titkára a Vatikánban 1978 és 2006 között. A pápa halála után nevezték ki Krakkó érsekévé és akkor kapta meg a bíborosi kalapot is.

A szentté avatott pápa különösen tisztelt személy Lengyelországban, ezért egykori titkárának elítélése a Vatikán számára komoly egyház politikai döntésnek számít.

Ferenc pápa ugyanakkor el van szánva arra, hogy azokat a püspöki karokat, melyek nem vizsgálják ki a pedofil ügyeket, megregulázza. Chile egész püspöki kara például beadta lemondását, mert a pedofil ügyeket évtizedekig eltussolta.

A NER eltakarítása a demokrácia ünnepe

A holnapi nappal megkezdődik az előválasztáson induló jelöltek aláírásgyűjtő kampánya. Most fordul igazán élesbe a NER leváltására szövetkező demokratikus erők közötti verseny. Ilyenre korábban még nem volt példa. Kivételes idők, kivételes megoldások – írja szokásos levelében Ujhelyi István EP képviselő.

Orbán Viktor és a Fidesz nem véletlenül kapkod és csapkod, bármit is mondanak odafent és bárhogy is igyekeznek alulról támasztani a rendszert az udvari bolondok; mind érzik, hogy vége lehet. Zsigereikben érzik, hogy ez most valami nagyon más: az „oszd meg és uralkodj” politikája kifulladt, az elégedetlenség túlcsordult, a változást akarók ereje közös utat vájt magának a gránit szilárdságúnak hazudott rezsim legyőzése felé.

Mint minden új, mint minden előzmény nélküli, ez sem tökéletes, az alkatrészek még össze kell kopjanak, a gömbcsuklók még kattognak olykor. De működik a szerkezet.

A mostani rezsim mérhetetlen gerinctelenségét az mutatja meg, hogy a magára húzott nemzeti színű lepel alatt kilopta a nemzet vagyonát.

Egy igazi hazafi tesz ilyet?! – kérdezi Újhelyi.

„Együttműködést és nemzeti egységet hazudnak, közben minden erejükkel a magyarok egymásnak feszítésén dolgoznak, mert amíg mi egymással vagyunk elfoglalva, addig nekik könnyebb lopni.”

Szerinte Orbánék azért fognak bukni, mert elvesztették a mértéket, a gőg és az arrogancia vált minden tettük mozgatójává, a kontrollvesztett habzsolás, a frusztrációból adódó kivagyiság eluralkodása lett mindennapivá. És ez még azt is annulálja, azt is értéktelenné teszi, ami egyébként az elmúlt tizenegy év pozitívumainak rövidke listájára íródott.

Magyarországnak szüksége van a változásra! Magyarország készen áll a változásra! A demokratikus erők készen állnak a változtatásra! Minél többen mennek el a következő hetekben aláírni, majd szavazni, annál biztosabban lehet megroppantani a rezsimet.

Az előválasztás és a NER eltakarítása a demokrácia ünnepe.

Az Mszp képviselője biztos benne, hogy Karácsony Gergely lesz a miniszterelnök-jelölt, aki képes lesz újraegyesíteni az országot, képes lesz hidakat emelni az árkok fölé és végre a többség akaratának érvényt szerezni a kevesek gőgös uralkodása helyett.

A rezsim is tudja ezt, nem véletlenül fordítanak minden energiát Budapest főpolgármesterének, Orbán  – Ujhelyi szerint – legerősebb kihívójának lejáratására és megállítására. Nem fog sikerülni.

A visszaszámlálás holnap elkezdődik.

A CIA Afganisztánban marad?

Arról nyilatkozott William Burns a CIA igazgatója, akit az egyik legfőbb felelősnek tartanak az USA kudarcáért, hogy a CIA Afganisztánban marad.

A hírszerző főnök most azt mondta, hogy „hibernálják” hálózatukat. ugyanakkor az amerikaiak kémei életveszélyben vannak a tálibok országában, és aligha valószínű, hogy sietnének életüket áldozni Washingtonért, amely ilyen csúnyán cserbenhagyta őket.

Egy magát megnevezni nem kívánó magyar titkosszolgálati szakértő  szerint Williams Burns szépíti a helyzetet, hogy így mentse a látszatot.

„A tálibok mögött felsejlik a pakisztáni titkosszolgálat, amely nagyon önjáró és kiszámíthatlan partnere az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy Pakisztán információval és kiképzéssel segítheti a tálibokat. Az iráni és a török titkosszolgálat is profitálhat a káoszból” – nyilatkozta egy magyar titkosszolgálati szakértő a HVG-nek.

Az USA a saját csapdájába esett bele

A pakisztáni titkosszolgálat az amerikaiak kérésére szervezte meg a tálib mozgalmat azt követően, hogy a szovjet hadsereg lerohanta Afganisztánt. Válaszul Moszkva felrobbantotta a pakisztáni elnök helikopterét.

A tálibok és az amerikaiak oldalán harcolt akkoriban Oszama bin Laden, aki azután Afganisztánban szervezte meg a szeptember 11-i terrorakciót az USA ellen. Az amerikaiak épp emiatt vonultak be Afganisztánba.

20 év alatt alaposan megváltozott a diplomácia képlet Ázsiában.

A feltörekvő Kínával szemben az USA szövetséget hozott létre, melynek egyik kulcs állama India. Az amerikai-indiai szövetség, amely Trump elnök idejében jött létre, óriási csapást mért Pakisztánra, amely esküdt ellensége Indiának. A tálibok emiatt terrorakciót hajtottak végre India kabuli nagykövetsége ellen.

A pakisztáni titkosszolgálat újra a tálibok támogatója lett, de míg ez a nyolcvanas években az USA támogatását jelentette, most épp ellenkezőleg: az USA ellen szövetkeztek.

Muzulmán blokk az USA ellen

Afganisztán, Pakisztán és Irán egyaránt USA ellenfelévé vált, és párhuzamosan egyre javult a három állam viszonya Kínához. Bár a tálibok és Pakisztán lakosságának többsége szunnita muzulmán míg Iránban a siita irányzat az államvallás, ez nem kell, hogy megzavarja az államok együttműködését.

A kínaiak évtizedek óta kiváló kapcsolatokat ápolnak Pakisztánnal. Amikor megérkezett a kínai védőoltás Pakisztánba, akkor azt a miniszterelnök fogadta a repülőtéren.

Irán Kína legnagyobb olajszállítójává vált noha az USA szankciókkal próbálja megfojtani az iszlamista rendszert.

A kínai külügyminiszter találkozott a tálib vezetőkkel Tiencsinben nem sokkal Kabul elfoglalása előtt.

A tálib vezérek ígéretet tettek, hogy nem indul meg az iszlám dzsihád Kelet felé, ahol a Hszincsiang-Ujgur tartományban többmillió muzulmán él – szigorú kínai ellenőrzés alatt.

Cserébe Kína gazdasági együttműködést ígért.

Peking persze több húron is játszik: megpendítette azt a gondolatot, hogy az ENSZ békefenntartó csapatokat küldhetne Afganisztánba. Ehhez viszont szükség lenne mind az USA mind pedig Kína szavazatára a Biztonsági Tanácsban, hogy Oroszországról már ne is beszéljünk.

Pénzügyi csőd Afganisztánban?

500 millió dollárhoz juthattak hozzá a tálibok az elnöki palota elfoglalásával. Ez lehetővé teszi, hogy ne azonnal kelljen csődöt jelenteniük, de hosszabb távra megoldást kell találniuk a 39 milliós ország pénzügyi problémáira.

Nincsen Afganisztánnak pénzügyi tartaléka? De van, csak épp az Egyesült Államokban vagy Svájcban. Erről a nemzeti bank elnöke számolt be, aki élvezte az amerikaiak bizalmát, mert a Harvard egyetemen végzett.

Az 1,3 milliárd dollár értékű aranytartalék az USA jegybankjának trezorjában van – írta az afgán nemzeti bank elnöke.

Ezenkívül jelentős összegek vannak az IMF kasszájában Afganisztánnak címezve. Svájcban is őriznek valamit az afgán deviza tartalékból. Összesen 10 milliárd dollárról lehet szó. Mi lesz ezzel?

Washington azonnal jelezte Kabul elfoglalása után, hogy befagyasztják Afganisztán számláit. A táliboknak szükségük lesz pénzre, hogy működtetni tudják az országot. A korábbi tálib vezetés nem sokat törődött a pénzzel, visszatértek az árucserére.

A jegybank akkori elnöke a csatatéren halt hősi halált, ami meglehetősen szokatlan ebben a foglalkozási körben.

Afganisztán állapota változatlanul nyomorúságos

Az egy főre jutó GDP ugyan emelkedett, de ez majdnem kizárólag a hatalmas amerikai pénzügyi támogatásnak volt köszönhető. Miután az utóbbi időkben a támogatás csökkent, a lakosság száma viszont dinamikusan növekedett, ezért az egy főre számított GDP is csökkenhetett. Dehát a lakosság többsége nem is ebből élt hanem a mák termesztésből és a kábítószer kereskedelemből. Ebből pénzelnek a tálibok is éppúgy mint a régi hatalom emberei. Akik persze lenyúltak amerikai pénzeket is. Hatalmas összegekkel menekült el Afganisztán elnöke, akinek négy autó szállította a pénzét.

Kiderült az is, hogy miért omlott össze kártyavárként az afgán rendszer?

A szellem katonák miatt! Az USA-nak azt jelentették, hogy 300 ezer jól felszerelt afgán katona áll szemben a gyengén felfegyverzett 80 ezer tálib katonával. Aztán gyorsan kiderült, hogy a kormány katonák többsége csak papíron létezett. A pénzüket felvették a helyi hadurak, akik vígan tárgyaltak a tálibokkal a közös érdekek alapján: a kábítószernek továbbra is mennie kell Afganisztánból az USA-ba!

Ahol persze megvan a fogadókészség: valakik nagyon sokat kereshettek USA-ban ebből, de erről csak nagyon keveset lehet megtudni a sajtóból.

Kínaiak vehetik át a pénzügyek irányítását?

Erről is volt szó Tiencsinben, ahol Vang Ji külügyminiszter a tálib vezetékkel tárgyalt. Mire jutottak? Ezt senki sem tudja rajtuk kivül. Mianmarban és néhány más államban dolgoznak kínai tanácsadók a nemzeti bankban.

Pekingben a nemzetközi pénzügyek fő felelőse Liu Ho miniszterelnök-helyettes éppúgy a Harvardon doktorált mint Afganisztán menekült jegybank elnöke. A globális gazdaságban egyetlen rendszer sem tarthatja magát sokáig, ha nem talál valamiféle pénzügyi megoldást a problémáira. Mind Washingtonban mind Pekingben árgus szemekkel figyelik Afganisztánt: milyen megoldást találnak erre a tálibok, akik most szervezik meg kormányukat Kabulban.

Ellenzéki televíziós csatorna – külföldi ügynök

Putyin nem tréfál: az orosz hatóságok külföldi ügynökké nyilvánították a legnagyobb ellenzéki televíziós csatornát, amely már csak interneten működik.

A Dozsgy csatorna gyakran bírálta a Putyin rendszer elnyomó intézkedéseit az ellenzékkel szemben. Részletesen beszámolt arról, hogy Alekszej Navalnijt milyen módszerekkel próbálta meg lehetetlenné tenni a rendőrség Oroszországban. Az ellenzéki vezér jelenleg börtönben van mondvacsinált vádak alapján, és Putyin mosolyogva közölte a nyugati sajtóval: nem garantálhatja, hogy Navalnij élve hagyja el a börtönt!

A külföldi ügynök megnevezés azt jelenti az orosz jogban, hogy a szóbanforgó személyt vagy szervezetet valójában államellenes összesküvőnek tekintik. Eszerint a hatóságok szinte bármikor bármiért felléphetnek velük szemben.

Putyin tart a választásoktól

Az orosz elnök népszerűségének alapja az, hogy garantálja a rendet és az életszínvonalat. Az elsővel nincs is gond: Putyin titkosszolgálati képzettsége és múltja a garancia erre. A gazdaság viszont bajban van, mert Oroszország messze lemaradt a negyedik ipari forradalomban, melyet az informatika indított el. Továbbra is csak nyersanyagokat és fegyvereket képes exportálni.

Az olaj és a földgáz ára pedig hullámzik. Miután a globális gazdaság újraindul, megnőtt az igény az orosz nyersanyagokra is. Putyin tehát feltöltheti az orosz államkasszát.

A problémát most elsősorban a vírusválság jelenti, amely megmutatta: Oroszország egészségügyi hálózata végzetesen elmaradt a világ többi részétől. A koronavírus halálos áldozatainak a száma már meghaladja a 100 ezret is, és a járvány tovább terjed. Egyre többen bírálják az orosz egészségügyet. Azok az orvosok, akik ezt hangosan megteszik, kiesnek az ablakon. Putyin ügyel arra, hogy eltitkolja a világ elől a gyászos állapotokat, de a probléma megoldására már nem képes. Ezért kell betiltani vagy idegen ügynökké nyilvánítani a kritikus sajtót Oroszországban, ahol e tekintetben egyre inkább visszaköszönnek a szovjet viszonyok.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK