Featured

Foszlányaim – A cél és az eszköz (Javítva)

1

Mielőtt valaki megvádol azzal, hogy elvakult Gyurcsány fun vagyok közlöm: nem tartottam és ma sem tartom jó miniszterelnöknek Gyurcsány Ferencet. A szememben még az sem menti fel, hogy saját pártjának (Mszp) árulása tette tönkre. (A Fidesz csak élt a felkínált lehetőséggel.) Ettől azonban még lehet jó politikus, sőt a Demokratikus Koalíció megszervezésével és az ellenzék legnagyobb politikai pártjává válásával ezt a feltételezést bizonyította is. (Itt meg kell azt is jegyeznem nem lépnék be a DK-ba, taszít minden dogmatikus megnyilvánulás akár jobbról, akár balról érkezzen is. Abból pedig náluk is van éppen elég. Mindezek figyelembevételével olvassák a gyorsan ítélkező olvasók szavaimat.)

Vajon az ellenzéki összefogás öt pártja Márki-Zaynak is felrója majd a választás megnyerése érdekében elhagzott hazugságait?

Gyurcsány 2006-os választások előtt elhangzott hazugságai miben különböznek  Márki-Zay  kampányarendezvényeken elhangzott hazugságaitól?  Valótlanság mindkettő.

A cél szentesíti az eszközt?

Tényleg ott tartunk, hogy mára már nem csak a politikusok hanem a közvélekedés is elfogadja a hazugságot, mint a győzelem felé vezető úton alkalmazható legális eszközt?

Nincsenek kétségeim afelől, hogy Márki-Zay a proteszt hangulat felkorbácsolásával megnyeri az előválasztás második fordulóját. A Momentum éretlenségével vált királycsinálóvá, a többi Márki-Zay mögé beálló párt csak túlélésre játszik.

a cél sem a mostani, sem a 2006-os hazugságokat nem szentesíti!

Gyurcsányon túl vagyunk, Márki-Zay hazugságai előtt most nyitottunk ajtót.

Mert hát miért lenne hihetőbb, hogy bigott vallásosságában egyszersmint  konzervatív és-zöld, szociálisan érzékeny demokrata – ami természetesen párosul nagyfokú humanista  liberalizmusával -, annak ellenére is, hogy számára a hazugság megengedhető marketing eszköz a politika rögös útján?

Úgy gondolom Márki-Zay nyer, mi pedig mindannyian veszítettünk.

Black Friday – Rekorder lehet az idei Fekete Péntek

Növekedik a vásárlási kedv. A 2021. november 26-a környékén zajló hihetetlen akciók eddig is nagy vásárlói tömegeket mozgattak meg, lévén nem csak azoknak a vásárlóknak kedveznek az ajánlatok, akikúj ruhatárat, esetleg kisebb vagy nagyobb háztartási gépet szeretnének, hanem azoknak is, akik már a karácsonyi ajándékok vásárlását is le szeretnék tudni.

 

Az Offerista Group széleskörű felmérést végzett a Black Friday kapcsán, ami azt mutatja, a tavalyihoz képest emelkedett a vásárlói kedv: a megkérdezettek 85%-a szeretne élni az akciók kínálta lehetőségekkel, ez 30%-os emelkedést jelent.

OG

Akik nem terveztek vásárolni, ők sem zárkóznak el teljesen a Black Friday akciói elől, közülük 73% nyilatkozott arról, hogy nyitott a spontán vásárlásra, ha olyan lehetőség jön szembe. Az összegeket tekintve a válaszadók többsége 20 és 50 000 Ft között tervez költeni, de sokan voltak, akik nem szabtak maguknak előre anyagi kereteket, mondván, nagymértékben az akcióktól is függ, hogy mennyi pénzt fognak végül költeni.

A vásárlási hajlandóság tehát megvan.

Az értékesítők és kereskedők számára a jövőre nézve fontos információ, hogy az emberek a pandémia idején  kialakult helyzet miatt egyre inkább átálltak az online böngészésre, és ez a trend idén is folytatódik. Az ajánlatokat online keresik tehát. A vásárlók előszeretettel figyelik az áruházak weblapjait, a közösségi média különféle csatornáit, szívesen veszik az akciókat közlő hírleveleket is, a hírlevelek iránti érdeklődés 10%-kal megemelkedett 2020-hoz képest. Az offline hirdetések tekintetében a TV továbbra is aranyérmes a 40 százalékos mutatójával, nagy visszaesés látható a nyomtatott reklámújságok és sajtó iránti érdeklődésben, ezek 24%-kal csökkentek tavaly óta.

OG

Az ajánlatok megismerése főként online zajlik tehát, de maga a vásárlás nem feltétlenül. A tavalyi évhez képest az emberek újra nyitottá váltak az offline, üzletekben való vásárlásra (35%). A termékek tekintetében 2020-hoz hasonlóan továbbra is rendkívül nagy érdeklődést mutatnak a vásárlók a háztartási gépek iránt, a megkérdezettek közül 53% nyilatkozott arról, hogy tervez valamilyen kis vagy nagy háztartási eszköz beszerzésére az idei Black Friday alkalmával. A ruházati cikkek vásárlására a megkérdezettek közel 41%-a készül, míg a harmadik legnépszerűbb termékkategória 2021-ben az otthon és kertészeti termékek (37%), amely iránt az érdeklődés közel 14%-ot emelkedett a tavalyi számokhoz képest.

OG

A részletes felmérés (itt található) alapján látható, hogy az idei Black Friday mozgalmas lesz mind a vevők, mind az eladók számára. A termékkategóriák iránti érdeklődés fényében és a hirdetési csatornák átalakulásával az üzletláncoknak egyre nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy miként érik el az vásárlókat.

Andy Landy mosolyalbuma – Sorstalanság

Malmőben nemzetközi holokauszt fórumon Novák Katalin, családügyi miniszter arra buzdította a fórum résztvevőit, hogy avatkozzanak be a magyar belpolitikába.

A konferencián holokauszt-túlélők szólaltak fel, és a fokozódó antiszemitizmus miatti aggodalmukról beszéltek, illetve arról, hogy a közösségi médiában milyen gyorsan terjednek a gyűlöletkeltő elméletek, Novák Katalin arra használta fel az alkalmat, hogy felhívja a figyelmet a magyarországi belpolitikára. Mármint arra, hogy „a nyíltan antiszemita Jobbik” összefogott a komplett ellenzékkel, ez ellen pedig mindenkinek sürgősen fel kellene lépnie.

AL

Le Pen magyarországi látogatásának háttere

Sokakat meglepett a tegnapi bejelentés, hogy október utolsó hetében Budapestre jön Marine Le Pen. Arról mindenki tudott, hogy Orbán évek óta ostromolja egy találkozóért, jogos a kérdés tehát, Le Pen számára ennek miért épp most jött el az ideje?

Orbán eddig is bárhol szívesen találkozott volna vele, de Le Pen most még azt a szívességet is megteszi neki, hogy Budapestre jön. Mi történt időközben? – teszik fel sokan a kérdést. És milyen haszna vagy kára lehet ebből a magyar ellenzéknek? Macron vajon nyíltabb szimpátiával fordul majd az Orbánnal megküzdeni kész ellenzék felé?

De menjünk sorjában

Milyen érdeke fűződik Orbánnak egy ilyen találkozóhoz? A választ mindenki tudja: kiegészíteni az európai szélsőjobboldali panorámát Le Pennel, s eljátszani azt – legalább a sajátjai előtt -, hogy ő, mármint Orbán dominálja ezt a panorámát.
Sokkal tanulságosabbak Le Pen személyes indokai. A jövő áprilisi francia elnökválasztáson egyelőre nem Le Pen Macron legveszélyesebb kihívója, hanem egy Eric Zemmour nevű esszéista, tévés blog-tulajdonos, aki e pillanatban nagyobb támogatottságot tudhat maga mögött, mint az elmúlt években középre tájékozódó Le Pen. Ez a látogatás azért kellett Le Pennek, hogy bizonyítsa: ő bizony megmaradt annak, aki apjától pont tíz éve átvette a szélsőjobbos mozgalom vezetését.
Apropó papa! Jean-Marie Le Pen, vagyis Marine apja a napokban igen támogatólag beszélt lánya radikális kihívójáról, Zemmourról, őt nevezve „igaz hazafinak” s a „gaullizmus igazi folytatójának”. Ez is egy komoly kihívás Marine szemében, vagyis úgy döntött, egy látogatás erejéig beadja a derekát Orbánnak, elvégre a papa éveken át nagy csodálója volt a Fidesz első emberének.

És hogyan szemlélheti Macron ezt az egész színjátékot?

A francia elnök már rég a helyén kezeli Orbánt. A múltkori választások előtt Párizsban fogadta őt és Brüsszelben is találkozott vele, hogy Le Pen támogatóinak egy részélt elbizonytalanítsa; feltehetően ez lehetett eddig Le Pen idegenkedésének igazi oka Orbánnal szemben. Macron egyértelműen megveti Orbán kelet-európaiságát, de lehetőséget lát a politikus manipulálására. Ennélfogva e találkozók másról sem szóltak, minthogy szavazatokat raboljon Le Pentől. Egyben jelentősnek tekinti Orbán befolyását az európai szélsőjobbon, s ezért az Orbánra gyakorolt eddigi túlnyomó merkeli befolyással szemben alkalmat kereshet némi francia befolyást szerezni is.
Le Pen viszont nem akarja elkövetni azt a hibát, hogy ezalkalommal se lássák őt együtt Orbánnal, s az Macronnal parolázva hasson a francia belpolitikára.
Látnunk kell, hogy ezek az események mindenkit csak belpolitikai szempontból érdekelnek; Orbán eljátssza sajátjainak az untig ismert, csak magáról szóló népszínművet; a két francia politikus pedig – ennél azért finomabb koreográfiában előadva – megteszi ugyanezt otthon.
Ara-Kovács Attila

Mi lesz Lengyelországgal az uniós pénzek nélkül?

Morawiecki miniszterelnök hosszan értekezett a lengyel gazdaságról, de arra nem tért ki mi lesz a gazdasággal az uniós pénzek nélkül. Azt viszont közölte: az állam nem vonulhat ki a gazdaságból!

A lengyel miniszterelnök a neoliberális elveket bírálta miközben állást foglalt amellett, hogy a gazdaság jelenti a XXI-ik században egy ország erejének alapját. A lengyel miniszterelnök a Magyar Hírlapban jelentette meg cikkét arról, hogy miképp képzeli el az ország jövőjét. Rámutat arra, hogy a XXI-ik században a technológia az, amely eldönti egy ország  versenyképességét.

Az állam nem vonulhat ki a piacról hanem valamiféle szinergiának kell létrejönnnie – fejtegeti a lengyel kormányfő, aki szeretne az országot valójában kormányzó Jaroslaw Kaczynski utóda lenni.

A miniszterelnök büszkélkedik a lengyel gazdaság teljesítményével főként azzal, hogy miközben csökkentették az adókat és a költségvetési hiányt jelentős béremelést hajtottak végre és családtámogatási programot finanszíroztak.

Mindezt miből?

Morawiecki miniszterelnök egy kukkot sem szól arról, hogy Lengyelország kapta a legnagyobb uniós támogatást valamennyi tagállam közül. Nem véletlenül nem tesz említést erről, mert mostanában épp arról van szó, hogy Brüsszel le akarja állítani a támogatást miután az alkotmánybíróság Varsóban úgy döntött: a nemzeti jog felülírja az Európai bíróság döntéseit! Az alkotmánybíróság kizárólag a hatalom biráiból áll vagyis aligha valószínűtlen, hogy ne a Kaczynski rendszer tudatos lépését lássuk benne.

Kaczynski korábban úgy nyilatkozott, hogy a Polexit csak az ellenzék propagandája. Ezek után viszont ez reális perspektívának tűnik. Ennek pedig legalábbis kettős következménye van: az uniós pénzek hiánya felboríthatja Lengyelország pénzügyi egyensúlyát, és a külső értékelések leronthatják Varsó minősítését mondván a Brüsszel elleni háború nem kedvez az erős zlotynak.

Ilyen körülmények között mi lesz az erős gazdasággal, amely Morawiecki miniszterelnök szerint az ország hatalmának alapja?

Erről az apróságról nem ír semmit Lengyelország miniszterelnöke, akinek cikkét Magyarországon a Magyar Hírlap közölte.

Orbán szlovén barátját bírálja az Európai Parlament elnöke

Janez Janza szlovén miniszterelnök nem fogadta az Európai Parlament küldöttségét, mely a nemzeti együttműködés rendszerének visszásságait kívánta feltárni. Helyette Twitteren Soros György bábjaiként jellemezte az Európai Parlament képviselőit. A célzást elutasította David Sassoli, az Európai parlament olasz elnöke. Sassoli szerint a célzás sértő és antiszemita.

Janez Jansa -Orbán Viktor legjobb közép-európai tanítványaként – akkor kapja elő Soros Györgyöt, ha épp a jogállam sérelmeiről vagy a sajtó szabadság megsértéséről érdeklődnek nála.

Szlovénia az EU soros elnöke

Ebben a félévben Szlovénia tölti be ezt a posztot, ezért különösen kínos, hogy Janez Jansa miniszterelnök nem fogta vissza magát. Ráadásul azt közölte az Európai Parlament elnökével: vegye tudomásul, hogy Szlovénia nem gyarmat!

Mark Rutte holland miniszterelnök is kifogásolta Janza viselkedését. Erre neki azt írta Twitteren, hogy nem Szlovéniában lövik le az újságírókat hanem Hollandiában. A szlovén miniszterelnök arra célzott, hogy Hollandia egyik legismertebb újságíróját a nyílt utcán lőtték le. Minden bizonnyal a maffia volt a megrendelő, amelynek ügyeiről az oknyomozó újságíró gyakran írt Hollandiában.

Janez Jansa olyan médiát szeretne mint Orbán Viktor, akinek sikerült óriási túlsúlyt kialakítani. A kritikus média a perifériára szorult miközben a közszolgálati és a kormánypárti televíziók, rádiók és újságok készségesen kiszolgálják a hatalmat. Brüsszel ezt kifogásolja, és ezért nevezik Soros lakájainak az Európai Parlament képviselőit, akik érdeklődnek arról, hogy mit is jelent a nemzeti együttműködés rendszere a gyakorlatban.

Orbánt és Márki-Zayt egyidőben fogadták Washingtonban

Orbán rendszere a külföldi tőkének és saját hatalmi érdekének rendeli alá a nemzeti érdeket és a polgárok jólétét. Aki ezt kifogásolja az Soros lakájának minősül. A média ellenőrzése azért kulcs fontosságú, hogy ki ne derüljön: sem nemzetről sem pedig együttműködésről nincsen itt szó hiszen a felülről lefelé irányított rendszerben kizárólag a döntéshozók érdeke érvényesül.

Orbán miután lepaktált a külföldi, elsősorban német tőkével, saját uralmi rendszerét építette ki. A célja az volt, hogy olyan rendszert építsen ki, amely elég pénzt termel ahhoz, hogy a választások idején megvásárolhassa a szavazók jóindulatát. Ha ez nem sikerül, akkor Orbán „kénytelen” lenne csalni mint Putyin, de az Európai unióban ezt picit nehezebb megvalósítani. Ezért kell a szuverenitást hangsúlyozni, hogy a hatalom gátlástalanul cselekedhessen. Amíg meg nem állítják. Washingtonban nem véletlenül fogadták egyidőben Orbán Viktort és Márki-Zay Pétert 2019-ben. Az utóbbit akkor még kevesen ismerték, de az USA nagykövetség felfigyelt rá.

Foszlányaim…

0

Márki-Zay egyetlen dologban felülmúlhatatlan a többi jelölt számára: annyit senki nem kényszerült magyarázkodni, elnézést, sőt bocsánatot kérni, mint ő.

A gond nem csak ott van, hogy megsért, megaláz, hazugságokkal vádol másokat, hanem ott, hogy egyszerűen nem érzi szavainak a súlyát. Ezt felelős politikus nem teheti meg.

Ezeket kimondani sem lehet, és nincs is rá bocsánat!

Gyurcsány egy életen át fizet az őszödi beszédért, pedig annak Márki-Zay kijelentéseivel szemben minden szava igaz!

Marine Le Pen Orbánhoz látogat, avagy zsák a foltját

A francia szélsőjobboldali vezér, aki a legutolsó választáson veszített Emmanuel Macronnal szemben, október 25-26-án Magyarországon lesz, ahol találkozik a magyar miniszterelnökkel.

Mindkét országban jövőre lesznek a választások. Orbán Viktor nemrég fogadta Eric Zemmourt, aki Marine Le Pen vetélytársa a szélsőjobboldalon.

Hol tart a nagy szélsőjobboldali egység?

Az Európai Néppártból kipöckölt magyar miniszterelnök szeretne egy erős szélsőjobb frakciót az Európai parlamentben, amely szembeszállhatna a jelenlegi centrummal, amely a szocialistákból, a liberálisokból, a zöldekből és az Európai Néppártból áll. Jelenleg két ilyen szélsőjobboldali frakció működik az Európai Parlamentben. Orbán két olasz barátja Salvini és Meloni is más-más frakcióban ül.

A szélsőjobboldali politikusok jelentős része Putyin barátja – éppúgy mint Orbán, aki Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban. Ez nem problémamentes vállakozás, mert ezt felróják a magyar miniszterelnöknek nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban vagy Rómában, de még Varsóban is.

Hol a program?

Nemcsak a megosztottságtól szenved a szélsőjobb, de a program hiányától is.

Állásfoglalásai csupa negatívumot jelentenek, de pozitív elképzelésük nincs semmiről. Nem helyeslik az Európai Egyesült Államokat, elutasítják a migránsok befogadását, bírálják az USA-t, de arra semmilyen válaszuk sincsen, hogy miképp lehetne versenyképes gazdaságot teremteni Európában, amely mindinkább lemarad a vetélytársak mögött. Negatív programmal választást esetleg lehet nyerni, de azután valamilyen reális elképzelésre lenne szükség a társadalom problémáinak megoldására. Az egy gondolat bánt engemet nem a szélsőjobb köreiben fogalmazódott meg, mert őket aztán egy sem.

Az is igaz persze, hogy általában nem a jól tájékozott racionálisan gondolkodó embereket kívánják megnyerni hanem az érzelmi alapon döntő alulinformált tömegeket. Mind Marine Le Pen mind Orbán Viktor velük kívánja megnyerni a választást. Brüsszel és Washington pedig azon van, hogy ezt megakadályozza.

Hollandia azt kéri: ne kapjon uniós pénzt Lengyelország!

A lengyel alkotmánybíróság legutóbbi döntése kicsapta a biztosítékot Hollandiában, ahol már korábban is megkérdőjelezték a renitens tagállamok pénzügyi támogatását.

Lengyelország kapja a legtöbb uniós támogatást, és jelentős részben ennek köszönheti dinamikus fejlődését. Most viszont ez megváltozhat hiszen Ursula von der Leyen asszony is úgy nyilatkozott, hogy a lengyel alkotmánybíróság döntésére határozott választ kell Brüsszelnek adnia. Mind a mai napig az Európai Unió visszatartja a helyreállítási alap pénzeit arra hivatkozva, hogy nem biztos: oda jut-e a pénz, ahova azt valójában szánják?

Varga Judit: a magyar kormány kiáll a lengyelek mellett

A magyar igazságügyi minisztere állásfoglalása nem épp meglepő hiszen Lengyelországhoz hasonlóan Magyarország is Brüsszel célkeresztjében van. Egymást védelmezik, de hogyha egyikük sem kap pénzt Brüsszeltől, akkor kockára teszik a népszerűségüket. Orbán Viktor Magyarországon már megkezdte a nagy osztogatást a jövő évi választások előtt. Uniós pénzek hiányában egyelőre hitelből költekezik. Csakhogy

az osztogatás beindíthatja az inflációt, amely sokkal nagyobb csapást mérhet a legszegényebb rétegekre mint a kormány által beígért pénzek.

Varga Judit a Financial Timesban úgy nyilatkozott, hogy szerinte a varsói kormány nem készül Polexitre. Korábban Orbán Viktor is arról beszélt, hogy a magyar kormány utolsóként tartja a gerendát az omladozó Európai Unióban.

Mark Rutte holland kormányfő viszont nyíltan neki szögezte a kérdést: miért nem lép ki Magyarország az Európai Unióból?

Ha nem kap pénzt a magyar és a lengyel kormány Brüsszeltől, akkor felerősödhetnek a kilépés hívei a jobboldali kormánypártokban mind Budapesten mind Varsóban.

Ezzel viszont az ellenzék malmára hajtanák a vizet hiszen a közvélemény Európa párti mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban. Gazdaságilag mindkét állam Németországtól függ, katonailag pedig az Egyesült Államoktól. Most Washingtonban sem a magyar sem pedig a lengyel kormánnyal nem szimpatizálnak.

A szuverenitás értéke pedig mind katonailag mind gazdaságilag igen csekély.

A magyar gazdaságot illetően mérsékelten optimista az IMF

Megtörhet a világgazdaság lendülete a pandémiát követő infláció miatt. Az emelkedő nyersanyag árak mindenütt áremelkedést idéznek elő, és ez fékezheti a helyreállítás lendületét az egész világon. Ezért 6%-ról 5,9%-ra mérsékelték az idei globális GDP előrejelzést.

Akár a 6%, akár az 5,9% szép szám lenne így, de a viszonyítási alap csalóka hiszen tavaly a pandémia miatt nagyon rossz évet zárt a világgazdaság. Csak néhányan tudtak pozitív eredményt elérni, de európai államok nem voltak köztük.

Magyar előrejelzés 7,6%

Idén ekkora GDP növekedést jósol a Nemzetközi Valutaalap. Jövőre 5,1%-osat. Ez komoly növekedés lenne, mert korábban az IMF csak 4,3%-ot tartott valószínűnek. Csakhogy a számítások azon nyugszanak, hogy Magyarország megkapja az uniós euró milliárdokat. Ez a mai körülmények között egyáltalán nem vehető biztosra. Magyarország óriási deviza kölcsönt vett fel, hogy pótolja az uniós pénzeket, de hosszú távon ez az út aligha járható. Ráadásul, ha tartóssá válik az ellenségeskedés a magyar kormány és Brüsszel között, az előbb vagy utóbb kihathat az ország fizetőképességének a megítélésére is.

Orbán vábankot játszik

A magyar miniszterelnök meg akarja venni a választókat, ezért minden társadalmi rétegnek ad vagy legalábbis ígér valamit. Hitelbe. Ebből bukta is lehet. Valószínűleg ezzel számol Gyurcsány Ferenc, aki azt szeretné, hogy a balhét az Orbán kormány vigye el. Ha nem tudja kezelni a válságot akkor azért, ha mégiscsak sikerül, akkor oly sok népszerűtlen döntést kellene hoznia az Orbán kormánynak, hogy ezzel komolyan sérülne a politikai támogatottsága. Vagyis Gyurcsánynak nem oly fontos a választások megnyerése, mert hosszú távon számol a nagy visszatéréssel. Persze már Keynes megmondta, hogy hosszú távon mindnyájan halottak vagyunk…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK