Featured

Peking Trump sokkra készül

Ellentétben Vlagyimir Putyinnal és Orbán Viktorral Hszi Csin-ping elnök egyáltalán nem Trump győzelméért imádkozik. Épp ellenkezőleg: sokkra számít abban az esetben, ha Trump és a republikánusok megszerzik a többséget a képviselőházban és a szenátusban is.

A pekingi tudományos akadémia kutatója, Fu Sujszin pontokba szedte, hogy mire számíthat Kína ebben az esetben:

1 – Trump tetszése szerint emelheti a vámokat a kínai árukkal szemben, ha a szenátus és a képviselőház nem korlátozza ebben. Trump a kampányban 60%- os vámról beszél Kína esetében, ez tönkre vágná a kereskedelmet.

2- Trump visszavonná a legnagyobb kedvezményt Kínától, és ezzel jogilag hozná lehetetlen helyzetbe Pekinget, mert a vámok minimum 30%-ra emelkednének, és bizonytalanná válnának a kínai beruházások az USA-ban és az amerikai befektetések Kínában.

3 – Trump korlátozná jogi eszközökkel az amerikai beruházásokat Kínában és a kínaiakat az Egyesült Államokban.

4 – Trump csökkentené a vállalkozások adóját, hogy növelje az amerikai versenyképességet a világpiacon, és megpróbálja onnan kiszorítani Kínát.

5 – Trump fokozná az USA – Kína fegyverkezési versenyt. Trump a GDP 4-5%-ára akarja növelni a katonai kiadásokat a jelenlegi 3,2%-ról. Ez arra kényszerítheti Pekinget, hogy a jelenleginél jóval többet fordítson katonai célokra.

6 – Trump átfogó kampányt indítana Kína ellen. Ez kiterjedne arra is, hogy a Covid vírussal kapcsolatban újra felvetnék azt a vádat, hogy azt Kína tenyésztette ki Vuhanban, ahol amerikai kutatók is dolgoztak. Trump minden eszközzel leépítené a kulturális és tudományos kapcsolatokat Kínával, nehezítené a vízumok kiadását.

Vagyis összefoglalva: Kínának a lehető legrosszabbra kell felkészülnie, ha Donald Trump teljhatalmat szerezne Washingtonban.

Orbán Peking és Washington között

Donald Trump megüzente a magyar miniszterelnöknek, hogy nem tartja elfogadhatónak Hszi Csin-ping elnök látogatását Budapesten. Orbán Viktor ennek ellenére villám körútján újra útba ejtette a kínai fővárost, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping elnök. Magyarország jelentős összegű kölcsönt kapott Kínától. Nagy kínai gyárak épülnek Magyarországon – jelentős állami támogatással. Bár a sanghaji Fudan egyetemről manapság kevesebbet hallunk, de a magyar kormány nem mondott le végképp róla.

Az USA 2021-ben elsőszámú stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát, és Trump, ha újraválasztják, akkor ugyanezt a diplomáciát folytatná. Vagy mégsem?

Trump 2016-ban is hihetetlen demagógiával kampányolt Kína ellen, de azután díszvendég lett Pekingben, ahol a Tiltott Városban üdvözölte a kínai vezetés, amely rendkívüli diplomáciai kegynek számít Pekingben.

Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút, melyet azután Biden elnök erőteljesen folytatott. Közben azonban egy hétig tárgyalt Pekingben Yellen asszony. Amerikai pénzügyminiszterek nem töltenek el ennyi időt külföldön, ha nem nagyon fontos kérdésekről esik szó. Yellen asszony arról győzködte kínai tárgyaló partnereit, hogy a demokrata adminisztráció nem akar kereskedelmi háborút Kínával, de jelenleg a választások előtt nem kíván támadási felületet nyújtani Donald Trumpnak. Az ex elnök diplomáciáját valószínűleg még maga sem tudja pontosan meghatározni. Lelkes támogatója, Elon Musk, a világ leggazdagabb embere viszont arra ösztönzi: vegye komolyan a klímaváltozást, és a zöld átmenetet vagyis a Tesla elektromos autóit. A legnagyobb Tesla gyár Sanghajban működik, és Elon Musk egy másikat is akar ott építeni. Sanghajban úgy nyilatkozott, hogy nem helyesli a válást az USA és Kína között – decoupling.

Orbán Viktor ebben a mezőnyben nem rúg labdába, de két szék közt a padlóra eshet.

Trump ugyanis azt üzente Orbánnak Kínával kapcsolatban, hogy amit szabad Jupiternek, azt nem szabad az ökörnek…

Ötéves szünet után Észak Korea megnyitja kapuit a turisták előtt

Egyelőre egyetlen helyszínen fogadják majd a külföldi turistákat decembertől: ott, ahol a kommunista legenda szerint a rendszer alapítója, Kim Ir Szen megindította a japánellenes partizán mozgalmat. A legendából egy szó sem igaz, mert akkoriban a japán rendőrség minden ellenzéki tevékenységet megakadályozott Koreában, melyet 1910-ben Japánhoz csatoltak, és amelyet a szovjet csapatok 1945-ben szabadítottak fel.

A fiatal kommunista Kim Ir Szen Kínán keresztül a Szovjetunióba szökött, ahol partizán kiképzést kapott, de erre nem volt szükség, mert 1945-ig semmiféle kommunista partizán mozgalom sem működhetett Koreában, melyet 1945-ben kettéosztottak: az északi részt kapta a Szovjetunió, a délit az Egyesült Államok. Az északi részén a szovjet állambiztonság egy tábornoka szervezte meg az új kommunista rendszert, melynek élére Kim Ir Szent állította, aki akkoriban a szovjet hadsereg századosa volt. Sztálin parancsára Kim Ir Szen 1950-ben megindította a koreai háborút, amely iszonyatos vérfürdőt eredményezett, de a szovjet diktátor halála után lefújták az akciót, fegyverszünetet kötöttek, békeszerződés azóta sincsen.

Északon továbbra is a nemzeti kommunista rendszer uralkodik, Délen viszont gazdasági csodát produkált az amerikai támogatás. Ma már Dél Korea GDP-je akkora mint a nála majdnem háromszor népesebb Oroszországé.

Észak Korea Peking és Moszkva között

Kim Ir Szen 1958-ban – kihasználva a kínai – szovjet ellentéteket legyilkolta az észak-koreai vezetés nyíltan Moszkva illetve Peking barát kádereit, és megalapozta személyi teljhatalmát, melyet utána fia, Kim Dzsong Il, majd unokája, Kim Dzsong Un örökölt. Az USA elnöke, ifjabb George Bush a gonosz tengelyéhez sorolta Észak Koreát. Irakot, melyet ugyancsak a gonosz tengelyhez sorolt az ifjabb Bush elnök, az amerikai hadsereg lerohanta, és a diktátort, Szaddám Huszeint felkötötték. Emiatt rettegés lett úrra a Kim dinasztián, amely az ország szűkös költségvetését szinte kizárólag katonai és rendőri célokra fordítja.

A nemzeti kommunista rendőrállam gazdaságilag tökéletesen sikertelen ám politikailag sikeres, mert legyilkol mindenkit, aki szót emel a változás mellett.

Ezt a hibát követte el az ifjú diktátor, Kim Dzsong Un mentora, aki kínai típusú reformokat javasolt urának és parancsolójának. A mentor kivégző osztag előtt végezte annak ellenére, hogy tagja volt az uralkodó dinasztiának: neje az alapító atya, Kim Ir Szen lánya volt.

Amikor kitört a Covid pandémia, akkor Észak Korea lezárta határait, és közölte: minket ez nem érint! Aztán maga a diktátor is oly beteg lett, hogy majdnem belehalt a vírusba. A hírek szerint ma is poszt Covid betegségben szenved úgyhogy már megkezdődött lánya kiképzése a diktátori feladatokra.

Kim Dzsong Un az ukrajnai háború kitörése óta – 2022 február – feltűnően barátkozik Vlagyimir Putyinnal, akinek egyre fogyatkoznak a barátai bár Orbán Viktor még kitart mellette. Tavaly Kim Dzsong Un a Távol Keleten találkozott Putyinnal, idén pedig az orosz diktátor 24 év után először Észak Koreába látogatott. Kötöttek is egy szövetségi szerződést, de nem lehet pontosan tudni, hogy mi áll benne. Az minden estre tény, hogy

Észak Korea fegyver és lőszer szállításokkal támogatja Oroszország ukrajnai háborúját. Ez felpaprikázta Dél Koreát, mely ezekután sietett támogatásáról biztosítani Ukrajnát.

Mit kap cserébe Putyintól Észak Korea ura? Ezen töprengenek a stratégiai elemzők Washingtonban, Tokióban és Szöulban. Észak Korea rohamtempóban fejleszti nukleáris és rakéta erőit. Ebben eddig is nagy szerep jutott az orosz tudósoknak, akik a Szovjetunió bukása után munka nélkül maradtak, és sokan közülük Észak Koreában dolgoznak. Putyin – Kínához hasonlóan – korábban támogatta az ENSZ szankciókat, melyek a nukleáris és rakéta erők fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát. Amióta viszont Oroszországot is szankciók sújtják az Ukrajna elleni agresszió miatt, Putyin már Észak Korea oldalára állt.

Mit akar valójában Észak Korea ura, aki a katonai fejlesztések miatt éhezésre ítéli népét? Mindenáron hatalmon maradni, és elkerülni a diktátorok végzetét: Ceausescu, Szaddám Huszein vagy Kadhafi intő példa lehet. Kim Dzsong Un – Putyinhoz és Orbán Viktorhoz hasonlóan – Trump visszatérésére vár. Trump volt az első amerikai elnök, aki leült tárgyalni Észak Korea diktátorával, ez óriási presztízs növekedést jelentett Kim Dzsong Unnak noha gyakorlati eredménye nem sok volt. Donald Trump esetleg újra szóbaállna Kim Dzsong Unnal, aki így eldicsekedhetne – éppúgy mint Orbán Viktor – hogy a világ hatalmasaival kvaterkázik. Ceausescu is sokáig így volt ezzel, majd mégis a kivégző osztag előtt találta magát nejével együtt 1989 karácsonyán Tirgovistében.

Magyar Péter: Rogán propaganda minisztériumától csoportosítsanak át 500 milliárdot az egészségügybe!

Azt javasolta a legnagyobb ellenzéki párt vezetője az ATV Egyenes beszéd című műsorában, ahol beszámolt arról, hogy milyen lesújtó tapasztalatokat szerzett a kórházakban, melyeket meglátogatott, mert a nagy hőség és a nem működő klímavédelem miatt műtétek maradnak el, és a kórtermekben lehetetlen állapotok uralkodnak éjszaka is 30 fok fölött a hőmérséklet!.

A magyar orvosi kamara győri tagozatának elnöke, Szijjártó doktor már korábban javasolta a döntéshozóknak, hogy csak egy éjszakára költözzenek be a kórtermekbe, ahol légkondicionálás hiányában borzasztó a forróság.

Magyar Péter rámutatott arra, hogy Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszere szisztematikusan alulfinanszírozza az egészségügyet. Azt már nem tette hozzá, hogy Magyarországon ez már évtizedek óta így van. Az orvosok fizetését is csak azért rendezték, mert a Covid pandémia miatt vészhelyzet alakult ki az egészségügyben. Az ápolók pénze azonban továbbra is kevés:

“fele annyian dolgoznak mint ahányra szükség lenne”

– hangsúlyozta Magyar Péter, aki azt javasolta, hogy

“Rogán Antal propaganda minisztériumának 650 milliárd forintos költségvetését kurtítsák meg, és abból 500 milliárdot azonnal utaljanak át az egészségügynek!”

– Magyar Péter joggal kifogásolta, hogy be sem engedték a Péterfy Kórházba nyilvánvalóan felsőbb utasításra.

Miért finanszírozza alul az Orbán kormány az egészségügyet?

“Szisztematikusan és tudatosan lerohasztják az állami egészségügyet, hogy áttereljék az embereket a magánegészségügybe. Közép Európában, de talán Nyugaton sem fordítanak oly sokat a fizetésükből a magánegészségügyre az emberek mint Magyarországon”

hangsúlyozta Magyar Péter.

Magyarországon a gyenge egészségügyi ellátás miatt sokkal többen halnak meg idő előtt mint a fejlett nyugati államokban. Ez távolról sincsen ellenére Orbán Viktornak, akinek a nyugdíjas szavazó táborra csakis addig van szüksége ameddig az biztosítja a kényelmes kétharmadot cserében a tizenharmadik havi nyugdíjért  és a rezsicsökkentésért. Utána a nyugdíjas fölösleges teherré válik, és ettől a problémától szabadítja meg a gyengén működő egészségügy Orbán Viktort, akinek most elfogyott a pénze és lehet, hogy a szerencséje is. Magyar Péter mindenesetre azt ígérte, hogy amennyiben győz a választásokon 2026-ban az első dolga lesz az egészségügyi reform megkezdése. Kérdés, hogy lesz-e rá pénze? Az USA nagykövetsége jelenleg mögötte áll, de ez csakis addig tart amíg Magyar Péternek esetleg sikerül távozásra bírnia Orbán Viktort, aki olyan amnesztiát kaphat mint amilyet Maduro venezuelai elnöknek ígért az Egyesült Államok: összes lopott vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat! Ha Maduro távozna – egyelőre nem akar – akkor Venezuela olajipara fellendülhetne, és az új kormánynak lenne pénze az életszínvonal emelésére. Magyarországon viszont nem ez a helyzet: nincs olyan pénzforrás mint az olajipar Venezuelában. Magyar Péter viszont reménykedhet a befagyasztott uniós eurómilliárdokban, melyeket az új lengyel kormány azonnal megkapott noha még bele sem kezdhetett a reformokba.

Putyin és a palesztinok

0

Az orosz elnök rezidenciáján tárgyalt Mahmud Abbasszal, a Palesztin Nemzeti Hatóság vezetőjével, aki megköszönte  “Oroszország álláspontját a palesztin kérdésben“, és hozzátette: “Oroszország a palesztin nép egyik legkedvesebb barátja.”

Mahmud Abbasz, a mérsékeltebb Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője, korlátozott hatalma Ciszjordániában van míg a gázai övezetben a szélsőséges Hamász az úr. A két palesztin szervezet nemrég Pekingben kötött paktumot az együttműködésről, de kérdés, hogy ezt a Hamász új vezére, a szélsőséges Jahja Szinvar betartja-e? Moszkva már régóta támogatja a palesztin szervezeteket beleértve a terrorakciókat is, melyeket zsidó célpontok ellen hajtanak végre.

Andropov felfedezi az iszlámot

A Szovjetunió egykori budapesti nagykövete – 1956! – a KGB vezetője lett a hatvanas években amikor az 1967-es háborút követően a Szovjetunió megszakította kapcsolatait Izraellel, sőt szövetségeseit – köztük Magyarországot is – erre kényszerítette. Jurij Vlagyimirovics Andropov, aki maga is zsidónak született a cári Oroszországban, így magyarázta ezt Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének, aki később Nyugatra távozott:

”A zsidók csak pár millióan vannak, az arabok sokkal többen, a muzulmánok létszáma pedig meghaladja az egymilliárdot. Az USA Izraelt támogatja, mi viszont a palesztinokat.”

Carlos, a latin-amerikai terrorista, aki jelenleg francia börtönben ül, összekötőtisztként szolgált a KGB és a palesztin terroristák között. Jasszer Arafat, aki eredetileg egyiptomi állampolgár volt, a KGB támogatásával vált a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezérévé.

Miről tárgyalt Sojgu Teheránban?

Az új iráni elnök beiktatására Irán fővárosába érkezett Hanijeh, a Hamász vezére, akit az izraeli titkosszolgálat, a Moszad emberei meggyilkoltak. Temetésén Khamenei ajatollah, Irán vallási vezetője válaszcsapással fenyegette meg Izraelt. Ebben a helyzetben küldte Putyin Teheránba Sojgut, aki nemrég még hadügyminiszter volt, de előlépett, mert a Honvédelmi Tanács titkára lett. Ez kulcspozíció a mai Oroszországban hiszen a Honvédelmi Tanács elnöke maga Putyin. Ez a testület döntött az Ukrajna elleni agresszióról is – 2022 február – méghozzá jelentős részben azért, mert az előző titkár, Patrusev tábornok, a héják vezére ezt forszírozta.

Mit üzent Putyin az iráni vezetésnek ebben a feszült helyzetben amikor óriási a veszélye egy kiterjedt közel-keleti háborúnak? Sojgu tárgyalásairól nem derült ki semmi, de a Reuters értesülései szerint Irán egyelőre nem indít válaszcsapást, mert meg akarja várni a gázai tűzszüneti tárgyalások eredményét. Ezek a tárgyalások állítólag csütörtökön kezdődnek meg. Közben lemondott Irán új nyugatbarát alelnöke, Zarif, aki annak idején az atomalku egyezményt tető alá hozta hat nagyhatalommal: USA, Oroszország, Kína, Nagy Britannia, Franciaország és Németország. Trump Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök biztatására felrúgta az atomalku egyezményt, és újra szankciókkal sújtotta Iránt, amely emiatt gazdasági válságba süllyedt. Zarif alelnök, akit Khamenei vallási vezető támogatott ebben, azért akarta újrakezdeni a tárgyalásokat a Nyugattal, hogy enyhítsen a fojtogató szankciókon, melyek teljesen kiszolgáltatják Iránt Kínának és Oroszországnak. Benjamin Netanjahu azért ölette meg a Hamász vezért épp Teheránban, hogy megakadályozza Irán nyugati nyitását.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök folytatni akarja a háborút annak ellenére, hogy ezzel kockára teszi Izrael biztonságát miközben Nagy Izrael területén már most is több palesztin él mint zsidó.

Német elfogatóparancs egy ukrán búvár ellen az Északi Áramlat felrobbantása miatt

2022 szeptemberében felrobbantották az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, melyek célja az volt, hogy földgázt szállítsanak a Balti tenger mélyén Oroszországból Németországba.

A német hatóságok három ukránt gyanúsítanak azzal, hogy felrobbantották a vezetéket – írta a Die Zeit titkosszolgálati forrásokra hivatkozva. Egy ukrán búvároktató ellen adtak ki most nemzetközi elfogatóparancsot. A német hatóságok szerint a férfi Lengyelországban él.

Két ukrán nevén volt bejegyezve a jacht, amely Rostock kikötőjéből  startolt, és amely a robbanóanyagokat és a búvárokat a robbantás helyszínére vitte. Egy amerikai oknyomozó újságíró, Seymour Hersh korábban azt állította, hogy a CIA szervezte meg az akciót, amelyhez olyan szaktudás kellett, mellyel csak kevés állam rendelkezik, polgári személyek pedig egyáltalán nem. Dánia és Svédország is nyomozást indított az ügyben, de ezt lezárták anélkül, hogy bármilyen eredményt közzétettek volna.

Korábban már a New York Times is célzott arra, hogy az ukrán titkosszolgálat állhat a robbantás mögött, de “lehet, hogy Zelenszkij elnök erről nem tudott.”

Ukránok a CIA zsoldjában

Az Egyesült Államok kezdettől fogva bírálta az Északi Áramlat 1 és 2 vezetéket, amely közvetlenül Oroszországból szállított földgázt Németországba. Pontosabban az Északi Áramlat 2 már nem kezdhette meg a szállítást, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója – 2022 február – ezt lehetetlenné tette.

Kijev és Varsó még hangosabb volt a bírálók kórusában: Jaroslaw Kaczynski, az előző jobboldali kormányzat erős embere egyenesen a Hitler-Sztálin paktumhoz hasonlította Putyin és Merkel megállapodását.

Az orosz elnök és a német kancellár kiválóan működött együtt hiszen mindketten beszélték a másik nyelvét, és visszaemlékeztek Bismarcknak, a vaskancellárnak az elképzelésére, mely szerint Németország és Oroszország gazdasága komplementer: a német technika és tudás az orosz nyersanyagokkal kombinálva világhatalmat hozhat létre. Pontosan ezt nem akarta az Egyesült Államok, amely szisztematikusan fegyverezte fel Ukrajnát azt követően, hogy egy 5 milliárd dolláros akcióval menekülésre késztették Kijevből Janukovics elnököt, Putyin emberét.

Az SZBU-t, az ukrán titkosszolgálatot ők képezték ki, méghozzá oly eredményesen, hogy 2022 februárjában meg tudták akadályozni Putyin háromnapos villámháborús tervét. A Zelenszkij elnök elrablására vagy kivégzésére küldött kommandót az SZBU emberei megölték. Budanov tábornok, az SZBU parancsnoka, az amerikaiak kedvence Kijevben. A német hatóságok által keresett ukránok minden bizonnyal az SZBU emberei, akiket kiképeztek erre az életveszélyes vállalkozásra.

Miért nem buktak le azonnal?

Mert 2022 szeptemberében a német kormányzat még távolról sem fogadta el az USA álláspontját az ukrajnai háborút illetően, és csak félszívvel támogatta Zelenszkij elnököt. A német közvéleményt valószínűleg negatívan befolyásolta volna, ha kiderül: az Európai Unióba és a NATO-ba pályázó Ukrajna terrorakciót hajtott végre az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték ellen. Kilógott volna a lóláb. Időközben azonban Németország – Franciaországhoz hasonlóan – beállt a sorba, és elfogadta az USA ukrajnai politikáját, amely a tűzszüneti tárgyalások előfeltételének tekinti az orosz csapatok kivonását Ukrajnából. Washingtonban pontosan tudják, hogy Putyin – ha már belevágott ebbe a reménytelen akcióba – nem vonulhat ki Ukrajnából anélkül, hogy ezzel ne tenné kockára a hatalmát sőt az életét is. Biden elnök nem is titkolta, hogy a cél Putyin megbuktatása. Ezt a kijelentést azután visszavonta, de nem kétséges ez a demokrata adminisztráció valódi célja. Donald Trump viszont tárgyalna Putyinnal, aki ezért – éppúgy mint Orbán Viktor – az ex elnök választási győzelméért imádkozik.

Rossmann kontra Elon Musk

A Magyarországon is jólismert drogéria lánc bejelentette, hogy nem vesz Tesla autót, mert a tulaj, Elon Musk Donald Trump választási kampányát támogatja.

Trumpot általában nem kedvelik az informatikai óriások, de Elon Musk, aki a világ leggazdagabb embere lett informatikára alapozott elektromos autóival, nemcsak beállt Donald Trump mögé, de fel is ajánlkozott, hogy szívesen vállalna valamilyen szerepet a kormányzatban amennyiben az ex elnököt újraválasztanák novemberben.

Nemrég Elon Musk a tulajdonában levő X-en kérdező riporterként is fellépett, hogy kampány fórumot biztosítson Donald Trumpnak, akinek újra kell terveznie választási stratégiáját, mert Kamala Harris egészen más ellenfél mint az öreg és kevéssé versenyképes Joe Biden. Most hirtelen Trump vált sebezhetővé 78 éves életkora miatt.

A verseny nyílt, és senki sem tudja, hogy ki győz novemberben. Most a tét jelentős, mert nagy a különbség a két elnökjelölt elképzelései között.

Mi lesz a dollárral?

A Federal Reserve Board határozza meg a legfontosabb pénzügyi koordinátákat, és a demokrata Kamala Harris ezen nem is kíván változtatni. Nem úgy Donald Trump, aki ellenőrzése alá akarja vonni a nemzeti bank szerepet betöltő Federal Reserve Boardot, ily módon ugyanis óriási hatalma lenne az amerikai gazdaság fölött. Ehhez persze olyan többséget kell szereznie a washingtoni Kongresszusban, amely meg is szavazza ezt a pénzügyi forradalmat.

Trump minden valószínűség szerint újra felrúgná a párizsi klímavédelmi egyezményt. Legalábbis ezt várják tőle a nagy olaj és földgáz cégek, amelyek sok millió dollárral támogatják kampányát.

Ennek világpolitikai következménye is lenne hiszen az USA újra a kezébe kaparinthatná az olaj és földgáz kereskedelmet a világpiacon, kiszorítva onnan Oroszországot, amely jelenleg Szaúd Arábiával együtt határozza meg az olaj árfolyamát. Ezért akar Trump gyorsan békét kötni a Közel Keleten.

Mi lesz Ukrajnával?

Trump dicsérte Putyint Elon Musknak, és hibáztatta a demokrata adminisztrációt az orosz- ukrán háború kirobbanása miatt. Putyinnal újra tárgyalna, minden bizonnyal Ukrajna feje fölött.

Trump azért akar gyorsan békét kötni Ukrajnában és a Közel Keleten, mert jól tudja, hogy az USA igazi vetélytársa Kína.

Milyen lesz Trump Kína politikája? Ezt senki sem tudja megjósolni, mert 2016-ban is ostorozta Kínát a választási kampányban, de azután évekig vígan együttműködött vele. Donald Trumpot a kínaiak fogadták Pekingben a Tiltott városban is, ez pedig kivételes kegynek számít a diplomáciában. Trump unokája kínai köszöntővel kedveskedett Hszi Csin-ping bácsinak és feleségének. Aztán Trump mégiscsak megindította a kereskedelmi háborút Kína ellen, melyet Joe Biden felerősített miután stratégiai ellenfélnek nyilvánította a Mennyei Birodalmat 2021-ben.

Elon Musk legnagyobb Tesla gyára Sanghajban működik

A világ leggazdagabb embere Sanghajban járva közölte a kínai sajtóval, hogy nem ért egyet azzal: az USA válni akar Kínától – decoupling. Elon Musk, akit fogadott a kínai kormányfő is, egyáltalán nem akar válni, sőt újabb nagy gyárat akar építeni Sanghajban. Nem véletlenül: Kína nemcsak a világ legnagyobb autós piaca, de az elektromos autók értékesítése terén világbajnok. A kínaiak nagyon rámentek az elektromos autók és akkumulátorok gyártására, ezért nyomulnak Magyarországon is. Pekingben feltételezik, hogy a zöld átállás miatt megnő a kereslet az USA-ban és az Európai Unióban is. Csakhogy a zöld átállás mindenütt lassul, Trump pedig egyenesen vissza akarja fordítani azt. Most Elon Musknak elismerte, hogy jók az elektromos autók, de ebből egyáltalán nem következik, hogy az amerikai állam ezeket támogatná, ha az USA elnökét újra Donald Trumpnak hívnák.

Közben pedig Robert Lightizer, Trump világkereskedelmi tanácsadója olyan tervezetet dolgoz ki, amely az America First nevében romba döntené a világkereskedelmet.

Buy American! – vásárolj amerikai árut! ez a program deklarált célja, de mi lesz így Elon Musk Sanghajban gyártott Teslaival? A kínai miniszterelnök, aki korábban Sanghaj első embere volt, és támogatta Elon Musk Tesla gyárának építését, kerek perec megmondta a világ leggazdagabb emberének, hogy Kína egyelőre elnéző a kereskedelmi háborúban, nem vág vissza, de a türelme nem végtelen. A visszavágás már meg is kezdődött: Peking szép csendben adogatja el az amerikai kincstárjegyeket. Márpedig az USA óriási adósságállományát a külföldiek finanszírozzák. Idén több mint 800 milliárd dollárt költ az USA a kölcsönök törlesztésére, jövőre ez már felülmúlhatja az 1000 milliárd dollárt! Trump azért is akar pénzügyi forradalmat, a Federal Reserve Board megrendszabályozását, mert így kívánja kezelni a problémát.

Az USA fenn akarja tartani világuralmát, Kína G2 megoldást javasol, melyet Washingtonban egyelőre mindkét elnökjelölt elvet.

A megválasztott elnöknek viszont nem lesz elég nemet mondania, hanem valóban tudnia kell vezető szerepet gyakorolni a világgazdaságban és a világpolitikában. Egyelőre sem Kamala Harris sem Donald Trump sem látszik alkalmasnak a szerepre, de Ronald Reagan sem értett a világpolitikához, mégis Bush alelnök támogatásával térdre kényszerítette a Szovjetuniót, amely 1991-ben szépen csendben kimúlt.

Mai kérdés – Ön szerint le kell mondani az DK elnöki pozíciójától Gyurcsány Ferencnek?

“Gyurcsány Ferencnek le kell mondani a DK elnöki posztjáról. Az még belefér, hogy ő legyen a DK tiszteletbeli, örökös elnöke, de vissza kell vonulnia a napi pártpolitikától. Feri az elmúlt 35 év egyik legtehetségesebb magyar politikusa, vagy talán ő a legtehetségesebb, de vele már a DK nem nyerhet. Ezt ennyi súlyos vereséget követően neki is látnia kell. Ha nem látja, akkor elvesztette a politikai tisztánlátását, és alkalmatlan a pártvezetésre” – nyilatkozta Leel-Őssy Gábor, a Demokratikus Koalíció gyulai tagja.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint le kell mondani az DK elnöki pozíciójától Gyurcsány Ferencnek?
×

 

Kereszt

„Bár Orbánék hatvanpusztai birtoka mellett a Citadella átépítését is tervező Art1st Design Stúdió megkereste a Gellért-hegyi Szabadság-szobor alkotójának, Kisfaludi Strobl Zsigmondnak a jogörököseit a szobor átalakítása miatt, ők egyértelműen azt jelezték, hogy nem járulnak hozzá a szobor talapzatának átalakításához. Ennek ellenére felkerül egy kereszt a talapzatra – írja a Hvg.hu, amely egy látványterv birtokában érdeklődött a Várkapitányságnál a szobor átalakításáról, választ azonban nem kaptak, ellenben a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalára felkerültek a részletek.”

A szobrot a budapestieknek nem kell bemutatni. Olyan magasra és a városhoz olyan közel építették (gyakorlatilag a közepére), hogy még véletlenül se lehessen nem észrevenni. A megbízást hosszas tanakodás, Kisfaludi Strobl gondos lekáderezése, valamint Vorosilov tábornok engedélyének beszerzése után az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi tárcája adta közvetlenül a szobrásznak, aki előzetesen közölte, hogy pályázaton nem indul, de a személyes felkérést elfogadja. A szobor eredetileg felszabadulási emlékműnek készült az elesett szovjet katonák emlékére, helyét maga Vorosilov tábornok jelölte ki, a szobrász mellett konzulensként működött közre Alexander Geraszimov, valamint a helyszín kialakítását tervező Borisz Jofan, a sztálinista építészet jeles képviselője, akik – ha „kellett” – több alkalommal módosítottak Strobl elképzelésein. Így az alkotás már minden feltételnek megfelelt.

Az eredeti műalkotás szobrai Kelet felé néznek. A főalak egy pálmaágat emel diadalmasan a magasba, és miután a pálmaág az ókor óta a győzelem jelképe, Magyarország pedig akkor éppen vesztett, a szoborcsoport nyilván nem nekünk készült. Ezt a tényt a felirat is igazolja: „A FELSZABADÍTÓ SZOVJET HŐSÖK EMLÉKÉRE; A HÁLÁS MAGYAR NÉP”. A főalak hat méter magas. Alatta áll maga a szovjet hős, azaz egy katona zászlóval és gépfegyverrel, aki egyáltalán nem sugall agresszivitást, teljesen olyan, mintha a felszabadításunk sétagalopp lett volna. A mellékalakok közül az egyik a sárkányölő, aki nyilván a fasizmus elleni harcot jelképezi, a másik a fáklyavivő, aki nagy valószínűséggel a kommunizmus lángját és világosságát hozza el nekünk. Ha akarjuk, ha nem.

1956-ban egy felkelő csoport a Sztálin-szoborhoz hasonlóan az akkor még Felszabadulási emlékmű két alakját meg akarta semmisíteni. Elsőként a szovjet katona szobrát sikerült ledönteniük a talapzatáról, de a legfelső nőalak ledöntéséről a műegyetemi hallgatóiból álló rendfenntartó forradalmi zászlóalj vezetőjének, Marián István alezredesnek sikerült őket lebeszélnie.

A rendszerváltás után a szoborcsoport eszmei átfogalmazását a Fővárosi Önkormányzat Városképvédelmi Bizottsága, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete hagyta jóvá. A talapzatáról eltávolították a Szovjet Vörös Hadsereg iránti hálát kifejező feliratot, a jelképeket, valamint a mellékalakok katonáit. Az új  szöveg a talapzaton: „Mindazok emlékére, akik életüket áldozták Magyarország függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért”, és a szobrot azóta már Szabadság szoborként emlegetjük.

A hányatott sorsú mű a jelen változtatással újabb „átfogalmazáshoz” érkezett. Egy keresztet fognak ráapplikálni, mégpedig a mostani kurzus fő csapásirányának megfelelően, ugyanis valószínűleg rájöttek, hogy a Jóistennek ez a szoborcsoport ma még nem hálás, hiszen a Jóisten nem áldozta életét hazánk függetlenségéért, szabadságáért és boldogulásáért, azaz a szövegből pont ő kimaradt (Te jó Isten! Jézus, Mária!). Ezért külön, a szövegtől függetlenül, pluszként kell neki a hálát kimutatnunk, fennmaradásunkért, boldogulásunkért, de elsősorban természetesen az országnak ajándékozott hősért, Orbán Viktorért, aki a sok jót biztosítja nemzetünknek, mintegy másfél évtizede már. A sok jót most inkább nem sorolnám, nehogy e fennkölt pillanatban elröhögje magát valaki.

A fenti tényből következően, aki eddig úgy gondolta, hogy Magyarország szekularizált állam, az szálljon magába, gyakoroljon önkritikát, de főként vegye tudomásul, hogy ez nem így van. Derék vezetőink ugyanis nem csak úgy, saját elhatározás alapján, hanem folyton misére járva, azaz a Jóisten nevében, vele mintegy egyeztetve hagynak mindenkit magára. Vagy az árokparton, ha úgy jobban tetszene. Az állam immár nem felelős semmiért, a hajléktalanok a sorsukat maguknak köszönhető bűnözők, az elesetteket, betegeket segítsék a rokonaik, az államnak más dolga van, a kórházak gazdálkodjanak jobban, ha klimatizált helyiségekben akarnak az orvosaik operálni, a tanítók, tanárok örüljenek, hogy annyit kapnak, amennyit, különben is a tanári fizetés emelése – mint azt Orbánéktól tudjuk – Brüsszel dolga, nem a miénk, és ha ők nem adnak rá pénzt, náluk tessék reklamálni!

Ha a Fiú nem ezt prédikálta volna, az az ő baja. A magyar kormány a Jóistennek (Atya) felelős, és nem neki. Lásd a magyar családi hierarchiát. Egyébként a ma még rendelkezésre álló pénz döntő része a megfelelően kiválasztott csoport tagjainak adatik (klérus inkluzíve), akik egytől-egyig istenfélő emberek, és ugyan a tetteik alapján nagy valószínűséggel Pokolra fognak jutni, de addig legalább itt a Földön jól kiélik magukat. Pont olyan felelőtlenséggel, mintha szerintük nem is létezne Pokol.

Ám még mindig van remény. A kereszt felszerelése a lopott holmira többek elvárása szerint majd kiengeszteli az Urat, és ha mégis lenne túlvilági büntetés, akkor az ezzel majd megúszható. Várhatjuk tehát a keresztek ilyetén módon való szaporodását, véleményem szerint különösen a nullás kilométerkövön mutat majd jól Jézus szimbóluma, de sine ira et studio szemlélve a dolgot megállapíthatjuk, hogy az emberek megszokják majd ezt is. Ahogy eddig mindent sikerült megszokniuk.

Rossznyelvek szerint ugyan eme nagy vallásos érzületet mutató kormányzás a szavazatok miatt kell, hogy a vallásosok sose szavazzanak másra, ám mi ne is törődjünk a károgással, inkább csatlakozzunk a hozsannázókhoz, hogy egy komcsi műalkotás immár Isten dicsőségét hirdeti. A központi alak a vallás diadalát, a fáklyavivő a hitetlenek megvilágosodását, a sárkányölő pedig Orbán győzelmét példázza Brüsszel és a hazai ellenzék felett. A fenti jókat mintegy keretbe foglalja a nagy kereszt, amely így kijelöli Magyarország útját. Azon haladhat előre a dicső jövő felé.

In aeternum, amen.

Amikor megnyerjük ezt a háborút: szerelmes üzenet a férjemnek

Matt nem örült Osama Ben Ladin halálának, és akkor sem is fog, amikor Yahya Sinwarra kerül a sor. Ezek az értékek teszik őt zsidóvá – ezért ő az otthonom.

Oszama Bin Ladent négy hónappal és két nappal azelőtt ölték meg, hogy férjhez mentem volna. Matt akkor még az Egyesült Államok hadseregében szolgált, de a hat éve már majdnem letelt, és a házasságunk feltétele az volt, hogy ne hosszabbítson újabb hat évre. Csak egy év telt el azóta, hogy Matt gyalogos katonaként szolgált Afganisztán hegyei között, közvetlenül a pakisztáni határon túl. Nem sokkal azután, hogy hazaérkezett, találkoztam Mattel, aki most már leszerelt veterán. Matt harci tapasztalatai megváltoztatták, jobb lett. De olyan módon is megváltoztatták, amit soha nem érthetett meg valaki, aki soha nem élte át ezt a tapasztalatot.

Matt hazatért a háborúból, készen mindenre, amit ezután választott: házasságot velem, egy bonyolult nővel, akinek szellemei és szenvedélyei vannak; rendíthetetlen odaadás az apaság mestersége és szigora iránt, még akkor is, ha minden gyermekünkre egészségügyi problémák miatt több figyelmet kell fordítani, mint ahogyan azt bármelyikünk előre gondolhatta volna; nagy hatású bankvezetői karrier; és figyelemreméltó szintű közösségi elkötelezettség, beleértve a közelmúltbeli önkéntes szerepét a shul ügyvezető alelnökeként, miután a shul biztonsági bizottságának vezetője volt. Egyszerűen nem lehet túlbecsülni, hogy tavaly októberben mennyire megerőltetővé vált ez a pozíció: az álmatlan éjszakák, a végtelen találkozók, a stratégiaalkotás, a lehetetlenül józan kockázatelemzések, amelyeket valahogy elhomályosított a félelem vagy az érzelmek. De Matt olyan ember, aki minden helyzetben felülemelkedik a problémán, újra és újra és újra.

Matt lehet, hogy csendes, de az elvei hangosak.

2011 májusának elején, amikor Bin Ladent megölték, Matt nem szólt semmit. Egyszer azt láttam, hogy megjegyzést fűzött egy közeli családi barát Facebook-bejegyzéséhez, akit Matt nagyon szeret és tisztel. A posztja ujjongását fejezte ki a hír miatt, Matt pedig megjegyezte, ami ritkaság volt számára, hogy nem hajlandó megünnepelni Bin Laden halálát. Matt megjegyzése durvának, szigorúnak és ítélkezőnek tűnt számomra. Megkérdeztem, miért írta.

„Soha nem fogom megünnepelni senki halálát” – mondta nekem. „Ez a különbség köztem és Oszama Bin Laden között.”

Nem vagyok teljesen ugyanaz a személy, aki október 7-e előtt voltam. A nép, az összetartozás, a sáfárság, a közös fájdalom, a szeretet és a gyűlölet együttes érzése olyan gyönyörű gyomnövények, amelyek eluralkodtak kertemben és nem akarom kigyomlálni egyiket sem.

De Matt ugyanaz. A gonosz valóságos neki. Az erőszak valóságos neki. A kötelesség valós neki. Egyszer elkötelezte magát, hogy ha szükséges, erőszakkal hal meg Amerikáért; ez volt a dolga. Matt sokat tud a modern háború fegyvereiről. Sok ilyen fegyvert tartott, és egy időben a barátai voltak.

Mert a gonoszság, az erőszak, a veszély és a kötelesség már október 6-án is Matt ismert világának része volt, október 7-én pedig alig változott – egy kivétellel. Ha Mattet kérdeznéd, azt mondaná, hogy ez az új háború más.

Ez az új háború nem az ő országa ellen indult; ezt a háborút nemzete, népe, családja, felesége, gyermekei és szíve ellen vívták.

Egy másik különbség az, hogy ezt a háborút nem vívták (és reméljük soha nem is fogják) Matt teste ellen. Valójában Matt legnagyobb szívfájdalma jelenleg az, hogy nem tud egyenruhát felvenni és egyenesen Gázába indulni. Matt kétségbeesetten szeretne harcolni, de minden egyéb kötelezettsége miatt, amelyet élete pillanatában tett, nem tud menni. Mélységes szomorúság forrása ez számára.

Ez a háború véget ér, és mi meg fogjuk nyerni. Megkérdeztem Mattet, hogy ezúttal megengedi-e magának, hogy megünnepelje azt a pillanatot, amikor Yahya Sinwar, az október 7-i mészárlás mögött álló szadista ötletgazda elhagyja a létezést. – Nem – mondta Matt markánsan feszült hangon. „Soha nem fogom megünnepelni a halált. Még Sinwar sem.”

Ettől lesz Matt zsidó. Ez teszi Mattet győztessé. És pontosan ez teszi Mattet az otthonommá.

Azon a napon, amikor Sinwar elment, gyanítom, hogy Matt rejtvényeket és társasjátékokat játszik a lányaival. Meg fogja szakítani a napi csetepatéikat, mint mindig. Késő este átnézi velem a családi naptárat, és éjfél után már fáradtan elalszik a mondat közepén. Amikor ez a háború véget ér, Matt is, gyermekeink is, és én is túlélők leszünk.

Lehet, hogy nem fogunk másképp kinézni, de tudni fogjuk, hogy mindannyian nyertünk.

 

Manya Treece Amerikában élő zsidó. Feleség, anya, pszichoterapeuta, szórvány költő és flash fiction szerző. Férje az amerikai hadsereg veteránja, aki többféle perspektíváját megélte a háborúnak, a brutalitásnak és az emberi állapotoknak. Manya Chicagón kívül él férjével és három gyermekével.

A Fehér Ház amnesztiát ígér Orbán venezuelai barátjának

0

Nicolas Maduro elnök minden megszerzett vagyonával együtt békében távozhat Venezuelából, ha elismeri választási vereségét, és békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

A washingtoni Fehér Ház a venezuelai választások után közölte:

“bizonyítékaink vannak arra, hogy Edmundo Gonzalez Urrutia kapta a legtöbb szavazatot a választásokon. Ez egyértelmű az Egyesült Államok számára.”

Nicolas Maduro elnök győztesnek hirdette ki magát, a hadsereg és a rendőrség mögötte áll. A Wall Street Journal értesülései szerint Nicolas Maduro elnök, aki 11 éve van hatalmon Venezuelában, ajánlatot kapott Washingtonból: teljes vagyonával szabadon távozhat, ha békésen átadja a hatalmat az ellenzéknek.

Az amerikai lap szerint a Maduro kormányzat több más vezetője is kapott hasonló ajánlatot. Maduro egyelőre visszautasítja az USA ajánlatát. Maduro elnöki mandátuma csak jövő januárban járna le, de Washington azt szeretné, ha még a novemberi amerikai választás előtt távozna a hatalomból a baloldali populista rendszer vezetője, aki jó kapcsolatokat ápol Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökkel. Így nem csoda, ha a magyar diplomácia megpróbálta megakadályozni, hogy az Európai Unió csatlakozzon az USA álláspontjához, és elítélje Maduro rendszerét. Venezuelának van a világon a legnagyobb olajkészlete, ezt azonban nem tudja kiaknázni, mert az amerikai szankciók miatt nincsenek meg ehhez a megfelelő berendezései. Trump egykori külügyminisztere, Pompeo, azt tanácsolja az ex elnöknek, aki vissza akar jutni a Fehér Házba, hogy az USA vegye vissza vezető szerepét a világ olajkereskedelmében, és szorítsa ki onnan Oroszországot, mely Venezuela olaj kincseire is pályázik.

A Wagner hadsereg zsoldosai is ezért védelmezik Maduro elnököt Caracasban.

Orbán figyel

Az USA úgy szabadult meg az arab tavasz kezdetén Tunézia diktátorától, Ben Alitól 2011- ben, hogy amnesztiát ígért neki, ha békében távozik. Ben Ali korábban a titkosszolgálat főnöke volt, értette a finom célzás, és családjával valamint vagyonával Szaúd Arábiába menekült, ahol békében élt haláláig. Most az USA hasonló ajánlatot tett Nicolas Maduronak, és egyáltalán nem kizárt, hogy ugyanerre számíthat Orbán Viktor is amennyiben a demokrata adminisztráció marad Washingtonban.

Sejti ezt a magyar miniszterelnök is, aki elszántan imádkozik Trump győzelméért. A baj csak az, hogyha Trump nyer a választáson az egyáltalán nem jelenti azt, hogy pénzt is adna “barátjának” Orbán Viktornak. A magyar miniszterelnök állítólag 10 millió dollárért vásárolta meg Trump barátságát, és ezzel elérte: ha az ex elnök visszatérne a Fehér Házba, akkor onnan nem érkezne elbocsátó szép üzenet Orbán Viktornak. Ettől még megmaradna a fő gondja: pénz híján hogy nyerje meg a választásokat 2026-ban? A 2022-es választási győzelem 1500 milliárd forintba került, de akkor még jöttek az eurómilliárdok Brüsszelből. Ráadásul az Orbán kormány a rekord inflációval vissza is vette a pénzt a lakosságtól, melynek lelkesedése ugyancsak csökkent amint ezt az idei európai és önkormányzati választás mutatta. Ha nem lesz fellendülés a gazdaságban, és erre minden esély megvan, akkor Orbán Viktornak nem lesz pénze a választások megnyerésére.

Márpedig a miniszterelnök maga is tudja: hűséges választóit ugyanaz az elv vezérli mint őt magát: pénz beszél…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK