Featured Archives Page 292 of 755 › Független Hírügynökség

Az Apple vígan együttműködik Pekinggel

Kenderessy Milán

-

2021-12-11

Az Apple titkos megállapodást kötött Kínával csekély 275 milliárd dollár értékben. Az Apple ennyivel járult hozzá a kínai ötéves terv sikeréhez, mert Tim Cook, az Apple főnöke elszántan lobbizott Pekingben azért, hogy a világ legdrágább cége ne veszítse el előnyös pozícióját a világ potenciálisan legnagyobb piacán, Kínában – írja a The Information.

Az IPhone piacvezető lett Kínában, ahol pedig a hazai cégek is elképesztő tempóban fejlődnek. Hogy sikerült ezt elérni? A The Information megtalálta a választ: titkos megállapodás a kínai kommunista vezetéssel.

Miért kötött 275 milliárd dolláros szerződést titokban a kínaiakkal az Apple? Tim Cook ily módon akart a kínaiak ötéves tervébe bekapcsolódni. A 2016-ban meginduló ötéves terv számára azt igérte: az Apple a legkorszerűbb informatikai technológiával látja el Kínában működő vállalkozásait, és ezt a technológiát megosztja a kínaiakkal. Érdekes, hogy Tim Cook már első pekingi látogatása során megállapodott arról, hogy öt éven keresztül az Apple több mint 275 milliárd dollárt fektet be Kínában. Azóta persze Tim Cook rendszeres látogatója Kínának. Kidolgozta annak az ellátási rendszernek az alapját, amely Kínából indul és a világ más részein működő Apple üzemekben ér véget. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az IPhone-ok, Ipadek és Mac számítógépek alkatrészeinek nagyrészét Kínában gyártják. Az Apple vállalja a munkaerő képzését. Ezenkívül az Apple befektet kínai cégekbe is, amelyek megkapják a technológiát is. Ilyen kínai cég például a Didi Chuxing.

Az Apple forgalma és profitja rekordokat döntöget Kínában annak ellenére, hogy Trump idején az USA kereskedelmi háborút inditott Peking ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a szankciókat. Tim Cook remek kapcsolatot épített ki Donald Trumppal, aki kétértelmű viszonyt ápolt a pekingi vezetéssel. Ezért nem fúrta meg Tim Cook üzletét, csak annyit kért, hogy tartsák titokban. Minthogy a kínaiak is ugyanezt kérték, Tim Cook vezérigazgatónak nem esett nehezére a titkolózás. Ugyanakkor mindent megtett, hogy elnyerje a pekingi vezetés kegyeit.

Az Apple üzleti szempontból már egybe számolja a kínai és a hongkongi piacot – Greater China – hogy ezzel is tetszést arasson Pekingben. Az Apple eladásainak egyötöde már ezen a piacon történik. A forgalom meghaladja a 68 milliárd dollárt.

Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?

Elvben a megállapodása idén májusban lejárt – írja az appleinsider portál, de egyéves időtartamra meg lehet hosszabbítani vagyis érvényes 2022 májusáig. Tim Cook közölte, hogy távozik az Apple éléről. Ezért az Apple kínai menedzserei lobbiznak most Pekingben a cégért. A megállapodásért persze Washingtonban is lobbizni kell. Biden kínai ügyekkel foglalkozó tanácsadója korábban azt írta, hogy Kína a technológia versenyben akarja legyőzni az USA-t. Ahogy Trump annak idején rábólintott az Apple hatalmas kínai üzletére ugyanúgy Bidennek is engedélyeznie kell azt, mert már nem lehet titokban tartani ahogy azt éveken keresztül sikerült.

Macron: Orbán ellenfél és partner

Polonius

-

2021-12-10

0

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

„Politikai ellenefél, de európai partner” – hangzott a válasz. Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Macron elnök ezért mind a 27 tagállam vezetőivel találkozni akar.

Franciaország államfője ugyanakkor megerősítette: a jogállami normák betartása tekintetében nem lehet vita, de más ügyekben kompromisszumot lehet kötni. Ilyen az európai minimálbér vagy az atomprogram, amelyben a francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Az Európai Egyesült Államok irányába kívánja vezetni az uniót Macron elnök, Scholz kancellár és Draghi miniszterelnök. Egyetért ezzel Spanyolország és Hollandia kormányfője is vagyis az Európai Unió legfontosabb országai emellett foglalnak állást.

Ugyanez a helyzet az Európai Parlamentben, ahol a négy nagy frakció egységesen lép fel a szélsőjobboldal ellen. Mind az Európai Néppárt mind a szocialisták, a liberálisok és a zöldek emellett kötelezik el magukat, és elutasítják Orbán Viktor illiberális rendszerét.

Ezért sem járt sikerrel a magyar kormányfő kísérlete a hétvégén Lengyelországban, ahol szélsőjobboldali egységfrontot kívánt létrehozni. Matteo Salvini, a Liga vezére el sem ment a találkozóra hiszen ő tagja az olasz kormánynak, amely több mint 200 milliárd eurót kapott az uniós helyreállítási alapból. Magyarország és Lengyelország viszont egy centet sem. A lúzerek szövetsége ilyen körülmények között nemigen jöhet létre hiszen minden uniós tagállamnak szüksége van az euró milliárdokra, hogy elhárítsa a pandémia miatt kialakult válsághelyzetet.

Orbán Viktornak az unió bírálatán túl nincs alternatív javaslata, erre pedig nehéz szövetséget kötni.

Macron nem Orbán kedvéért jön Budapestre hanem azért, hogy megossza a visegrádi államokat. A francia diplomácia régi célja az, hogy a mérsékeltebb Csehországot és Szlovákiát szembefordítsa az elszántan Brüsszel ellenes budapesti és varsói vezetéssel.

Scholz német kancellár első útja Párizsba vezet, hogy ezzel is kifejezze: Macronnal együtt kívánja vezetni az Európai Uniót míg korábban Merkel kancellár egyedül tartotta kézben az irányítást.

Az új felállás nem sok jót ígér Orbán Viktornak, aki a tengerentúlról sem remélhet támogatást hiszen Trump megbukott. Biden pedig meg sem hívta a demokrácia csúcsra – egyedül maradt le az Európai Unió tagállamai közül a listáról a magyar miniszterelnök. Ez nem is túlságosan finom célzás arra, hogy Washingtonban sem ragaszkodnak túlságosan a személyéhez.

Szijjártó semmit sem tud a Pegasusról

Kenderessy Milán

-

2021-12-09

0

Szijjártó mossa kezeit, sőt az izraeli cég nevét sem tudja, és talán még azt sem sikerült megtudnia, hogy hová tűnt Damon Hill.

„Az információs hivatal nem vásárolt ilyen szoftvert, nem üzemeltetett és jelenleg sem üzemeltet ilyet”

– közölte a külügyminiszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Szijjártó, aki hivatalból felügyeli az információs hivatalt, azt is hozzátette, hogy kezdetben azt sem tudta, hogy mi az az NSO (ez az az izraeli cég, amely eladta a szoftvert Magyarországnak). Akkor ki vette meg a Pegasust és ki üzemelteti? Szijjártó cáfolata nagyon súlyos kérdést vet fel hiszen a szoftvert elvileg külföldi terroristák ellen adja el az izraeli cég, amely különben már levette Magyarországot az engedélyezett partnerek listájáról.

Völner Pál adta ki az alkalmazási engedélyt

Ezt maga Varga Judit igazságügyi miniszter közölte a sajtóval. Csakhogy a lehallgatási célszemélyek egyáltalán nem külföldi terroristák voltak – ahogy azt akaratlanul Szijjártó Péter is megerősítette – hanem magyar ellenzéki személyek. Vagyis a hazai titkosszolgálat használta és minden bizonnyal ma is használja a Pegasust, de milyen alapon? Hogy adhatott engedélyt a magyar igazságügyi minisztérium államtitkára hazai ellenzéki személyiségek és újságírók lehallgatására?

A törvény szerint a belpolitikai harcban a titkosszolgálatok felhasználása szigorúan tilos és csak különleges esetekben engedélyezhető.

Anonymus hangfelvételei bizonyítják: él is ezzel az eszközzel a kormány és a titkosszolgálat. Gansperger Gyula lehallgatott telefonbeszélgetései az ellenzék külföldi kapcsolataira utalnak. Kövér László nemrég kiszivárogtatott beszéde már másfél évvel ezelőtt is nyíltan első számú nemzetbiztonsági kockázatnak nevezte az ellenzéket.

Orbán irányítja a titkosszolgálatokat

Ez eddig sem volt titok, de Szijjártó bejelentése után nyilvánvalóvá vált: a miniszterelnök közvetlenül dönt fontos titkosszolgálati ügyekben például a Pegasus megvásárlásáról. Izraelben ugyanis fotó készült arról, hogy Czukor József a titkosszolgálat tábornokát – Orbán Viktor akkori nemzetbiztonsági tanácsadóját – fogadta Benjamin Netanjahu miniszterelnök, aki személyesen engedélyezte a Pegasus eladását Magyarországnak.

Czukor József tábornok, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián tanulta meg a szakmát, az információs hivatal élén folytatta, ahol Szijjártó szerint soha nem használtak Pegasust.

Most pedig Czukor József tábornok svájci nagykövet, és ő képviseli Magyarországot abban a Berni Unióban, ahol az USA a szövetséges államok titkosszolgálataival a kapcsolatot tartja. Csakhogy Biden elnök nem hívta meg Orbán Viktort a virtuális demokrácia csúcsra vagyis az USA már nem tartja őt olyan nagyon megbizható szövetségesnek.

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Polonius

-

2021-12-09

1

Macron után Scholz is tárgyal Budapesten?

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Olaf Scholz már közölte, hogy első két külföldi útja Brüsszelbe és Párizsba vezet majd. A négy visegrádi állam gazdaságilag fontosabb partnere Németországnak mint az Egyesült Államok. Ez indokolna egy ilyen látogatást. Csakhogy a német diplomácia azt is tudja: a választások előtt Orbán Viktor ezt a maga javára fordíthatja mondván Angela Merkel utóda is kész együttműködni velem. Macron azért érkezik hétfőn Budapestre, mert Franciaország lesz az Európai Unió soros elnöke január elsejétől. Előtte minden uniós tagállam vezetőivel találkozni akar. Scholz esetében ez nem áll fenn.

Bánatos búcsú Merkeltől

Orbán Viktor is pontosan tudja, hogy az új kancellárral semmiképp sem köthet olyan paktumot mint Angela Merkellel. Az új német kormány sokkal kevésbé lesz elnéző a nemzeti együttműködés rendszerével kapcsolatban mint Angela Merkel. Nem a korrupció zavarja a németeket elsősorban hanem a szembenállás Brüsszellel. Orbán Viktor tüske akar lenni az EU körme alatt. Ezt nemigen tolerálhatják Berlinben. Ahol azt is felróják Orbán Viktornak, hogy paktál az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali párttal, mellyel szemben politikai embargó áll fenn Németországban.

Európai Egyesült Államok

Az Európai Unió új vezető triója, Scholz, Macron és Draghi egyaránt az Európai Egyesült Államok híve. Szorosabb integrációt akarnak annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió versenyképességét az USA-val és Kínával szemben.

Orbán Viktor ezzel ellentétben a saját hatalmát védelmezi, és nemhogy több integrációt nem akar, de minél több hatáskört vissza szeretne venni Brüsszeltől. Emiatt nemcsak Brüsszelben, de Berlinben, Párizsban és Rómában is úgy gondolják, hogy egyáltalán nem lenne tragédia Európa jövője szempontjából, ha Magyarország miniszterelnökét a következő választás után nem Orbán Viktornak hívnák. Azért is szeretnék előidézni Orbán bukását, hogy ezzel példát statuáljanak: aki ezen az úton jár, az előbb vagy utóbb megüti a bokáját. Nemcsak Európa vezető hatalmai gondolják ezt így hanem a demokrata vezetésű amerikai adminisztráció is, amely nem hívta meg a most folyó virtuális demokrácia csúcsra Orbán Viktort. A meghívottak listáján jelen lenni nem nagy ügy, de arról hiányozni komoly fenyegetést jelenthet. Az USA szívesen indokolja az „elkerülhetetlen személyi változásokat” a demokrácia védelmével.

Az Omicron változat valószínűleg nem súlyosabb, mint a Delta törzs

FüHü

-

2021-12-09

0

Az Omicron változat valószínűleg nem súlyosabb, mint a Delta törzs

Bár határozottan kijelenteni még hetekbe telne az új COVID-19 Omicron variáns súlyosságának megítélése, a korai jelek szerint nem volt rosszabb, mint a korábbi törzsek, és talán enyhébb is.

Három fő területre bonthatjuk az Omicronnal kapcsolatos ismerteket és ismeretleneket: a fertőzőképesség, a korábbi fertőzések és vakcinák elleni immunitás elkerülése, valamint a betegség súlyossága.

Vezető szakértők szerint az új változat „egyértelműen agresszívabban terjedő”, mint a Delta variáns, a jelenlegi domináns globális törzs.

A világ minden tájáról felhalmozódó epidemiológiai adatok azt is jelzik, hogy az Omicronnal nagyobb az újrafertőződések száma.

A jelenlegi Omicron elleni vakcinákból származó antitestek hatékonyságát vizsgáló laboratóriumi kísérleteknek „a következő napokban vagy egy hétben” meg kell jelenniük, de jelenlegi tudásunk szerint „szinte biztosan nem súlyosabb, mint a Delta.”

„Van néhány felvetés, hogy ez még kevésbé súlyos is lehet, mert ha megnézzük a Dél-Afrikában nyomon követett csoportokat, a fertőzések száma és a kórházi kezelések száma közötti arány kisebbnek tűnik, mint a Delta esetében”

– nyilatkozta Anthony Fauci, az USA Országos Allergiák és Fertőző Betegségek Intézetének korábbi igazgatója.

Hozzátette azonban, hogy fontos, hogy ne értelmezzük jelentőségénél túl ezeket az adatokat, mert csak azért, mert a követett populációk kisebb valószínűséggel kerültek kórházba.

A „legjobb eset” egy jobban terjedő vírus, amely nem okoz súlyosabb megbetegedéseket, és nem vezet a kórházi kezelések és a halálesetek számának növekedéséhez.

A legrosszabb forgatókönyv az, hogy nemcsak erősen fertőző, hanem súlyos betegségeket is okoz, és akkor újabb fertőzési hullámot kapunk, amelyet nem feltétlenül tompít el a vakcina vagy az emberek korábbi fertőzései”

„Nem hiszem, hogy a legrosszabb forgatókönyv be fog következni, de sosem lehet tudni” –nyilatkozta Fauci.

(AFP nyomán)

Merkel után

FüHü

-

2021-12-09

0

Németország új irányítás alatt áll. A Merkel utáni korszak kedden kezdődött, miután a Bundestag Olaf Scholzot kancellárnak szavazta meg. Az a nő, akinek nevéhez fűződik Európa (többé-kevésbé) 16 éven át tartó (többé-kevésbé) egyenes pályán tartása. Még a múlt héten elment egy keletnémet punk himnusz dallamának kiséretében.

Egy szociáldemokrata ül az asztalfőnél és egy sor új arc a berlini kabinetasztal körül.

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

A háromoldalú koalíció egy újszerű kísérlet: a balközép, a környezetvédelem és a szabadpiaci liberalizmus fúziója.

A spanyol El País úgy üdvözölte, mint „Európa-szerte a haladás erőteljes modellje”, és megjegyezte, hogy az „Európa” szó 254-szer szerepel a koalíció kormánymodernizációs programjában, sokkal többször, mint a „Németország”.

A jobboldali brit Daily Mail előrejelzése szerint Németország hamarosan „Európa beteg emberévé” válik. Orbán Viktor szerint – akivel szemben Merkel túlzásba vitte az engedékenységet amiért széttépte a demokratikus szabálykönyvet -, az „új, baloldali német kormány bevándorláspárti, nempárti, föderalista.

Scholz a kontinuitás jelöltje volt. Merkelhez hasonlóan Németországot is szilárdan az EU-ban fogja tartani. De a tálcája gyorsan megtelik: az Omicron Covid-variáns immár a kimerült állampolgárokra nehezedik, az Oroszország és Ukrajna közötti válság pedig veszélyesen felmelegszik. Vlagyimir Putyin és Joe Biden keddi virtuális csúcstalálkozója csekély reményt adott az azonnali megoldásnak. Ebben az összefüggésben az Északi Áramlat 2 vezeték Németország általi végleges jóváhagyása egy korai teszt. A német zöldek keményebb fellépést akarnak Moszkvával, és kampányoltak a vezeték ellen is, amely az orosz gázt a Balti-tengeren keresztül közvetlenül Németországba szállítja.

Vajon Scholz engedne Németország energiabiztonsági stratégiájának kulcsfontosságú részében, az Egyesült Államok vezette Putyin felé ijesztgető bot részeként?

A Zöldek mindenek előtt azt várják Berlintől, hogy vállaljon fel vezető szerepet az éghajlatváltozást megakadályozó kormányok között. Robert Habeck, a költészetet kedvelő zöld társvezető és a leendő rektorhelyettes szuperportfólióval rendelkezik, amely magába foglalja az éghajlat megőrzésének és a gazdaság zöld fejlesztésének közös forgatókönyvét.

De mit szólnak ehhez az üzletpárti szabad demokraták? Engedik-e, hogy Németország kifizesse a világjárványból való kilábalás euróövezeti felépülését és hozzá még a felgyorsult zöld átállást is?

A kompromisszum elkerülhetetlenül elsimítja a kormány progresszív ambícióit.

A Le Monde ítélete bizonyulhat a legközelebb a valósághoz:

„Ha közelebbről megvizsgáljuk Scholz kormánya alapvetően nem fog szakítani Merkel politikájával”.

Novemberben 7,4%-kal nőttek az árak

FüHü

-

2021-12-08

1

2021. novemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4%-kal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – áll a KSH ma reggel kiadott gyorsjelentésében.

12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:

Fogyasztóiár-index főcsoportonként, 2021. november (az előző év azonos időszaka = 100,0%)

Az élelmiszerek ára 6,0, ezen belül az étolajé 26,9, a liszté 20,2, a margariné 19,5, a kenyéré 12,1, a péksüteményeké 11,3, a munkahelyi étkezésé 10,5, a baromfihúsé 9,0, az éttermi étkezésé 8,8%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára 37,7, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 14,2%-kal lett magasabb. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,0, ezen belül a dohányáruk 16,8%-kal drágultak. A tartós fogyasztási cikkekért 6,6, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 14,7, a szobabútorokért 13,2, a televíziókért 8,5, az új személygépkocsikért 7,1%-kal kellett többet fizetni. A szolgáltatások díja 4,6%-kal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 14,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,1%-kal került többe.

1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.

Az élelmiszerek 0,8, ezen belül a liszt 7,4, a péksütemények 4,3, a kenyér 4,0, a sajt 3,1, a cukor 1,9, a száraztészta 1,7, a tojás 1,5%-kal drágább, a szalámi, szárazkolbász, sonka 1,0%-kal olcsóbb lett. A ruházkodási cikkek ára 1,2, a járműüzemanyagoké 2,0, a tűzifáé 2,3%-kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek 1,2, ezen belül a konyha- és egyéb bútorok 2,3, a használt személygépkocsik 2,1, a televíziók 1,9%-kal drágultak.

2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

A fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,9, a nyugdíjas háztartások körében 4,4%-kal emelkedtek.

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Kenderessy Milán

-

2021-12-08

0

Orbán kormány: búcsú 326 milliárd forinttól

Az uniós pénzügyminiszterek idei utolsó tanácskozása után az Európai Unió alelnöke jelezte: nem valószínű, hogy Magyarország és Lengyelország hamarosan megkapja a helyreállítási alapból neki járó pénzt. 2.511 milliárd forint érkezne Brüsszelből, és ennek előleget lenne a 326 milliárd, amelyre a magyar kormány számított, de a helyzet úgy fest hiába.

Valdis Dombrovskis alelnök a brüsszeli bizottság egyhamar nem hagyja jóvá a hatalmas összeg átutalását. Így a 13%-os előleg kifizetése sem várható a közeli jövőben.

A brüsszeli Bizottság helyzetét erősíti a vitában, hogy az Európai Bíróság főtanácsosa úgy foglalt állást: joga van a testületnek megvonni az uniós pénzt, ha egy tagállam szembemegy az Európai Unió normáival. A lengyel kormánynak elsősorban az igazságügy függetlensége elleni támadásokat róják fel Brüsszelben míg az Orbán kormány esetében a korrupció miatt nem bíznak abban, hogy az uniós pénzek nem a miniszterelnök rokonainak, barátainak és üzletfeleinek zsebében köt ki majd. Varga Mihályt pénzügyminiszter úgy nyilatkozott a tanácskozás után, hogy remélik: meg tudják győzni a brüsszeli bizottságot.

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Orbán Viktor úgy költekezik mintha az uniós pénzek hamarosan megérkeznének – csak épp hitelből. Gyorsan nő az államadósság és a költségvetés hiánya. A miniszterelnök meg akarja venni a választókat míg Brüsszel pontosan ezt akarja megakadályozni. A választások után jöhet el az igazság pillanata: ha Orbán győz, akkor Brüsszel tőle szigorúan számonkéri majd a pénzügyi egyensúlyt. Ellenzéki győzelem esetén elnézőbb lehet hiszen az új kormány érvelhet azzal: nem igazán felelős elődje felelőtlen politikájáért.

Végül Scholz dönt

Orbán Viktor elsiratta a Merkel kancellárnak megkötött paktumot, mely lehetővé tette számára a nemzeti együttműködés rendszerének uniós finanszírozását. Olaf Scholz kancellár aligha köt ilyen paktumot Orbán Viktorral. A német külügyminiszter, aki a zöldek társelnöke, máris kijelentette: érték alapú diplomáciára törekszik. Ez semmi jót nem ígér Orbán Viktornak, aki nyíltan semmibeveszi az Európai Unió értékrendjét. Uniós pénzek nélkül viszont nem működik a nemzeti együttműködés rendszere. Ezt a nem épp könnyű feladványt kell megoldania Orbán Viktornak, aki a német nagyipar támogatásában bizakodhat. A nagy német cégek mindent megkaptak Magyarországon amit csak kívántak hála Orbán Viktor szuverén kormányának. Erre hivatkozhat a magyar miniszterelnök, akinek azonban látnia kell: a pragmatikus német óriások a következő magyar kormánnyal is megtalálják a közös hangot. Az értékrend kevéssé számít, a közös érdekek annál inkább.

„Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”

Polonius

-

2021-12-08

0

Marine Le Pen asszony a hétvégén a Rzeczpospolita című lapnak azt nyilatkozta, hogy „Ukrajna Oroszország befolyási övezetébe tartozik”. A francia szélsőjobboldali vezér azért járt Varsóban, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel és más hasonló beállítottságú politikusokkal együtt valamivel egységes szélsőjobboldali mozgalmat hozzon létre.

Egy új frakció, amely az Európai Parlementben befolyásolhatná a döntéseket ez Orbán ideája. A találkozó sikertelen maradt – jelentős részben épp azért, mert Putyin megítélése megosztja a szélsőjobboldalt.

Míg Marine Le Pen, Matteo Salvini vagy Orbán Viktor az orosz elnök lelkes híve, a vendéglátó lengyelek a pokolba kívánják minden oroszok örökös elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy támadást készít elő Ukrajna ellen. Ezt eddig csak az ukrán elnök és a lengyelek mondták, de legutóbb már Biden elnök is csatlakozott hozzájuk. Putyin a maga részéről csak annyit akart elérni, hogy újabb csúcstalálkozót csikarjon ki Bidentől. Ez sikerült is: kedden volt a videó párbeszéd, amelyen minden bizonnyal Ukrajna is szóba került.

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Ez derült ki a szélsőjobboldali pártvezetők hétvégén megtartott tanácskozásán. Marine Le Pen asszony szerint azért kell összefogni a szélsőjobboldali vezetőknek, mert különben „Brüsszel egyenként levadászik minket”.

Marine Le Pen aggodalma egyáltalán nem alaptalan: Brüsszel a falhoz szorítja a vele szembeszálló magyar és lengyel kormányt azzal, hogy nem utalja ki a nagyonis várt euró milliárdokat. Közben pedig eltűnnek a süllyesztőben azok a politikusok, akik szembeszálltak Brüsszellel: Kurz Bécsben, Boriszov Szófiában, Babis Prágában. Mindez Biden elnök támogatásával megy végbe vagyis az Egyesült Államok, amely Trump idejében az Európai Unió megosztására játszott, jelenleg – épp ellenkezőleg – támogatja az integrációt, sőt az Európai Egyesült Államokat is. Az utóbbitól hideglelést kapnak a szélsőjobb vezetői, akiknek viszont az a problémájuk: nem képesek ésszerű alternatívát mutatni. A patrióta politika üres blöff a globalizált világban, ahol az 1,4 milliárd lakosú Kína nyomul előre, hogy kiszorítsa az Egyesült Államokat az európai kontinensről.

Macron budapesti látogatása

Polonius

-

2021-12-07

0

Jövő hétfőn Magyarországra jön a francia elnök, aki itt találkozik a négy visegrádi állam vezetőivel. Az előző 2019-es találkozó óta a V4-ek két vezetője már dicstelenül távozott a politika vezetők színpadáról. A másik kettőnek még megvan a széke, s ha meg akarják tartani jó lesz erről Franciaország elnökét is meggyőzni.

Franciaország január elsejétől az Európai Unió soros elnöke, ezért Emmanuel Macron fontosnak tartja, hogy személyesen is megismerje a tagállamok vezetőinek véleményét még akkor is, ha azok markánsan különböznek a francia állásponttól.

Macron elnök nemrég Rómában írt alá stratégiai együttműködési egyezményt Mario Draghi olasz kormányfővel, és ebben azt fogalmazták meg, hogy erősíteni kell az integrációt és lépéseket tenni az Európai Egyesült Államok felé nehogy az Európai Unió lemaradjon a globális versenyben.

Macron elképzelései szerint a jövőben a francia-német-olasz trió irányítaná az Európai Uniót vagyis számítanának azzal az eddigi gyakorlattal amikor Merkel kancellárnak egyedül volt meghatározó befolyása.

Olaf Scholzot már ünnepélyesen fogadták az Élysée palotában röviddel azután, hogy megnyerte a választást Németországban.

Működik-e még a visegrádi blokk?

Macron elnök korábban tudatosan törekedett a négyes visegrádi csoport megosztására. A cseheket és a szlovákokat kívánta a maga oldalára állítani a Brüsszellel háborúskodó magyarokkal és lengyelekkel szemben. Orbán szövetségesei időközben meggyengültek Prágában és Pozsonyban. Nem sikerült új varsói szerződést sem kötni a hétvégén.

A szembenállás Brüsszellel egyre kevésbé tűnik kifizetődő vállalkozásnak. Csehország és Szlovákia már megkapta az euró milliárdokat a helyreállítási alapból míg Magyarország és Lengyelország nem. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Orbán politikája nem kínál reális alternatívát Brüsszelhez képest.

A francia diplomácia ugyanakkor el akarja kerülni, hogy a visegrádi négyes végképp a németek vadászterülete legyen. Ezen a ponton ütközhet Macron elnök és Scholz kancellár. Végeredményben azonban mindkettőjüknek olyan uniós tagállamokra van szüksége, amelyekkel együtt lehet működni. Orbán Viktor kekeckedése zavarja az uniós együttműködést, erre pedig sem idő sem energia nincs. Senki sem kíván véget nem érő politikai-ideológiai vitákat folytatni olyan helyzetben amikor az Európai Unió épphogy kilábalóban van a pandémia okozta gazdasági válságból.

Featured

Meghosszabbítják-e a megállapodást az Apple és Peking között?

Hétfőn érkezik Budapestre a francia elnök, hogy itt találkozzon a visegrádi államok vezetőivel. Csütörtöki sajtóértekezletén megkérdezték a francia államfőt, hogy mit gondol Orbán Viktorról.

Európai trió kontra Orbán és barátai

Szijjártó mossa kezeit, sőt az izraeli cég nevét sem tudja, és talán még azt sem sikerült megtudnia, hogy hová tűnt Damon Hill.

Völner Pál adta ki az alkalmazási engedélyt

Orbán irányítja a titkosszolgálatokat

Czukor József tábornok, aki Moszkvában a Dzerzsinszkij akadémián tanulta meg a szakmát, az információs hivatal élén folytatta, ahol Szijjártó szerint soha nem használtak Pegasust.

Hétfőn tárgyal Budapesten Emmanuel Macron francia elnök a visegrádi államok vezetőivel. Orbán Viktor miniszterelnök ezen felbuzdulva meghívta Olaf Scholz német kancellárt Budapestre egy ugyanilyen találkozóra.

Bánatos búcsú Merkeltől

Európai Egyesült Államok

Bár határozottan kijelenteni még hetekbe telne az új COVID-19 Omicron variáns súlyosságának megítélése, a korai jelek szerint nem volt rosszabb, mint a korábbi törzsek, és talán enyhébb is.

„Van néhány felvetés, hogy ez még kevésbé súlyos is lehet, mert ha megnézzük a Dél-Afrikában nyomon követett csoportokat, a fertőzések száma és a kórházi kezelések száma közötti arány kisebbnek tűnik, mint a Delta esetében”

Milyen változásokra számíthatunk Európát illetően?

12 hónap alatt, 2020. novemberhez viszonyítva:

1 hónap alatt, 2021. októberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7%-kal nőttek.

2021. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

Mi lesz a magyar gazdasággal az uniós milliárdok nélkül?

Végül Scholz dönt

Putyin megoszt, az unió ellenesség egyesít

Működik-e még a visegrádi blokk?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA