Featured

Putyin mer nagyot álmodni: ki az amerikai katonákkal Magyarországról!

Az orosz elnök új Jaltát akar – ez derül ki az amerikai-orosz tárgyalásokról kiszivárgó információkból. Putyin szerint az amerikaiak átverték Gorbacsovot, aki először feladta a szovjet birodalmat majd magát a Szovjetuniót is. Az orosz elnök szerint eljött a Reconquista ideje vagyis újra meg kellene húzni a kelet-nyugati határokat Európában.

Először Hitler és Sztálin nevében Ribbentrop és Molotov alkudozott erről. Meg is született a paktum, amely a többi között Lengyelország felosztásához vezetett a náci Németország és a Szovjetunió között. Ezért hivatkoznak még ma is gyakran erre a paktumra Varsóban. A második világháború idején Churchill és Sztálin többször is tárgyalt erről. Jaltában azután az USA, Nagy Britannia és a Szovjetunió vezetői szentesítették Európa kettéosztását. A nyugati nagyhatalmak nem naivitásból adták fel Közép Európa nagyrészét hanem, mert ezeket a területeket a szovjet hadsereg hódította meg. Ezenkívül az Egyesült Államoknak szüksége volt Sztálin hadseregére a japánok ellen, akik jelentős haderőt állomásoztattak az ázsiai szárazföldön.

Szovjet szamárbőr

Villámgyorsan bomlott fel a szovjet birodalom, és szinte minden távozó állam vagy épp szovjet tagállam csatlakozott a NATO-hoz, köztük Magyarország is. A balti államok csatlakozása azt jelentette például, hogy a NATO Oroszország második legnagyobb városának, Szentpétervárnak illetve a hadikikötőknek a közvetlen szomszédságába került. Jelenleg Ukrajna és Grúzia csatlakozni kíván az észak-atlanti szervezethez, és ezt Putyin már nem tudja és nem is akarja elfogadni. Az orosz vezérkar szerint Ukrajna NATO tagsága lehetetlen helyzetbe hozná Oroszországot hiszen Moszkva túlságosan is közel van a határhoz.

Az oroszok mind Napóleon mind pedig Hitler ellen úgy győzedelmeskedtek, hogy volt hova visszavonulniuk miközben az ellenség utánpótlási vonalai túlságosan is hosszúra nyúltak. Putyin azért követeli az amerikai katonák kivonását Magyarországról , hogy legyen mit feladnia a tárgyalások során. Magyarországnak ugyanis nincs stratégiai jelentősége sem Moszkva sem pedig Washington szempontjából. Stratégiai szempontból az USA két államra számít ebben a térségben : Lengyelországra és Romániában. Ebben a két országban senki sem kérdőjelezi meg a NATO tagságot.

Mire számít Putyin?

Arra, hogy Európa leértékelődik az amerikai stratégák szemében. Ázsia válik az amerikai érdeklődés középpontjává. Kína pedig komoly ellenfél nem olyan mint a Szovjetunió, amely agyaglábakon állt hiszen katonai erejét nem támogatta komoly gazdaság. A Financial Times nemrég felhívta arra a figyelmet, hogy a belső problémákkal küzdő USA nem vállalhat fel konfliktusokat három hadszíntéren egyszerre. Ázsiában Kína az első számú ellenfél. Ez a legfontosabb játszma, és az Egyesült Államok nem áll nyerésre. Az európai hadszíntéren Oroszország az ellenfél, amely katonailag még mindíg erős. A harmadik hadszíntér pedig a Közel és Közép Kelet, ahol az iráni kérdés rendezetlen. Trump felrúgta az atomalkut. Irán fejleszti az atomfegyvereket, sem az USA sem Izrael nem fogadja el, hogy az iszlamista állam atombombához jusson. Három hadszíntér viszont túl sok az USA-nak. Már Trump is felvetette az amerikai csapatok kivonását Európából – Putyin nem kis örömére. Biden ugyan kiáll az atlanti szolidaritás mellett, de az erőforrásai végesek.

A vörös vonal

Ukrajna NATO tagsága elfogadhatatlan Moszkva számára – ezt maga Putyin is megerősítette. A magyar diplomácia itt besegít hiszen a kárpátaljai kisebbség jogaira hivatkozva blokkolja a folyamatot. Tegyük hozzá, hogy emiatt Washingtonban sincsenek különösebben kétségbe esve hiszen az ukrán csőd tömeg felvállalása igazán nem ér meg egy komoly konfliktust Moszkvával.

Washingtonból nézve a világot Ukrajna arra jó, hogy sakkba lehet vele tartani az oroszokat.

Ukrán hadügyminiszter Budapesten

Benkő Tibor tábornok elmondta a sajtónak, hogy a katonai kapcsolatok jobbak a két állam között mind a diplomáciaiak. A magyar tisztikar idősebb része a Szovjetunióban végezte tanulmányait éppúgy mint Ukrajna tisztikarának jórésze.

A NATO jelenleg olyan hadműveletre készül fel, melynek célja Ukrajna megvédelmezése egy esetleges orosz támadással szemben. A magyar hadsereg ebben a szereposztásban egyertelműen a NATO tagjaként lépne fel mint az ukrán hadsereg szövetségese. Ezzel Putyin is tisztában van hiszen a második Jalta, melyet Gorbacsov kötött meg az amerikai vezetőkkel Magyarországot egyertelműen a nyugati táborba sorolta. Ukrajnát viszont a keletibe. Erre kívánja Putyin emlékeztetni Biden elnököt. Érdekes módon ezt Putyin francia szövetségese, Marine Le Pen asszony, a szélsőjobb vezére mondta ki nyíltan Varsóban:

„Ukrajna Oroszország érdekszférájának része.”

Orbán és az orosz földgáz

A 15 éves gázszerződést igaz, hogy 225 dolláros áron kötötte meg a magyar kormány? – tudakolta Orbán Viktortól a Financial Times tudósítója. A magyar miniszterelnök a titoktartásra hivatkozott, de annyit elárult: az ár előnyös, de a tőzsdei gázár képlethez kapcsolódik.

A tőzsdén jelenleg 1600-1900 dollár egy köbméter ára vagyis jóval magasabb. Ebből pedig az is következik, hogy a rezsicsökkentésnek nincs meg az alapja hosszú távon, mert a magas ár miatt a magyar kormány aligha vállalhatja fel azt, hogy nem emeli a lakossági fogyasztás árát. Erre nyilvánvalóan nem a választások előtt kerül sor, de utána sokminden elképzelhető. Orbán Viktor azt is elmondta, hogy problémák vannak az LNG földgáz beszerzésével is, mert az ázsiai országok olyan magas árat fizetnek, hogy elhappolják a szállítmányokat Európától.

Orosz kikötések

Az orosz fél ragaszkodik ahhoz, hogy a Magyarországnak szállított orosz földgáz ne jusson el Ukrajnába. Orbán hangoztatta, hogy állami forrásból nem is jut, de magánkereskedők is vannak, akiket a magyar állam nem ellenőrizhet.

Kik azok a magán kereskedők?

Ezt jobb nem firtatni hiszen a gázkereskedelem stratégiai ügy vagyis a magyar állam mindigis igyekezett ellenőrizni azt. Annál is inkább, mert az orosz földgáz árusítása harmadik piacra a magyar elit régi kiváltsága. Moszkva részben ebből finanszírozta a magyar elitet már 1990 előtt is. Hogy ebből ki mennyit kapott és cserébe mit adott? Mind a mai napig hétpecsétes titok hiszen jól mutatná Moszkva befolyását Magyarországon. A leggazdagabb család Magyarországon az a Rahimkulov família, amelynek apa figurája a Gazprom budapesti fő megbízottja volt a rendszerváltás után. Az apa visszament orosz földre, ahol állítólag továbbra is bírja Putyin bizalmát. Az orosz elnök nemrég Szijjártó Pétert is kitüntette talán épp a földgáz egyezményért, melyet a külügyminiszter tárgyalt meg a Gazprom főnökével, Alekszej Millerrel.

Az USA figyel

Az Egyesült Államoknak nagyon nem tetszik az Európai Unió államainak függősége az orosz földgáztól. Nemcsak azért vannak ellenérzéseik, mert a saját cseppfolyósított földgázukat akarják eladni Európában is, hanem mert tartanak attól, hogy az európai elit ily módon Putyin befolyása alá kerül.

Németország ex kancellárja, Gerhard Schröder jelenleg Putyin jobbkeze az európai földgáz ügyletben. Tehát egyáltalán nem Orbán Viktor az egyetlen európai vezető, aki kivételesen jó kapcsolatot ápol minden oroszok örökös elnökével. Orbán nyugodtan megígérhette Putyinnak, hogy az állami kvótából nem ad Ukrajnának hiszen ott a kiskapu: a magán kereskedelem.

Azeri kapcsolat

Alijev elnök meglehetősen obskurus rendszerével épp a földgáz miatt ápol jó kapcsolatot a magyar kormány – emlékeztetett Orbán Viktor sajtóértekezletén. A baltás gyilkos kiadatása idején is felmerült ez a szempont. Valójában azonban Alijev – Putyinhoz hasonlóan – meg akarja venni az európai elit megvásárolható részét. Ez az úgynevezett kaviár diplomácia. Málta szigetén azeri bankot is alapítottak, de ezt gyorsan bezárták, mert a pénzmosás miatt ugyancsak érdeklődni kezdtek irántuk az európai és amerikai ellenőrök.

Máltán egy oknyomozó újságíró épp ezután nyomozott: mit kapott mindezért az ország miniszterelnöke? A háromgyermekes családanyát szorgos maffiózók felrobbantották. Az Európai Parlament akkori elnökének kellett Máltára utaznia ahhoz, hogy a vizsgálat egyáltalán meginduljon a gyilkossági ügyben. Végül a kormányfő lemondásra kényszerült, az azeri kaviár diplomácia nem aratott teljes sikert e téren…

Azt viszont azóta sem tisztázta senki: mennyit kapott az Orbán kormány azért, hogy kiadja a baltás gyilkost Azerbajdzsánnak?

4iG itt, 4iG ott, de Orbán keze tiszta…

A nemzeti együttműködés rendszere kielégíthetlen vágyat érez a még nem lojális média felfalására: a Euronews 88%-át vette meg a portugál Alpac csoport – írta a Telex.

Egészen véletlenül az Alpac cégnek vezetője az a Pedro Vargas David, aki benne van Orbán kedvenc cégének, a 4iG-nek igazgatótanácsában. Tudjuk, véletlen az egybeesés. Vargas Pedro ugyancsak tagja a Metalcom igazgatótanácsának is, akinek ilyen szerencsés egybeesései vannak ajánlom a már több mint kétmilliárdot fizető lottót! Persze ezen a szinten ez peanuts összeg, de hátha érdekli az urat az aprópénz is!

Ami még érdekesebb: az ügyletet Orbán kedvenc bankja, a Bankholding finanszírozta – legalábbis részben. Ez természetszerűleg egybeesések csalóka játéka csupán.

Aki pedig bármilyen összefüggést mer találni abban, hogy Pedro Vargas David édesapja néppárti politikus és Orbán politikai szövetségese azt azonnal bíróság elé fogják citálni a rosszindulatú rágalmazás bűntettének főbenjáró bűnével. Hogy jön ahhoz egy nyikhaj újságírócska, hogy a magyar miniszterelnök által adományozott Magyar Érdemrend közép keresztjével tüntett politikus családjával összefüggésben rút politikai cselszövést feltételezzen? Hallatlan.

A Euronews erősen veszteséges vagyis nyilvánvalóan nem a nyereség reményében vették meg Afrika leggazdagabb családjától. A cél csakis politikai lehetett: olyan médiabirodalmat létrehozni Magyarországon, amely teljesen marginálissá változtatja a nem kormánypárti sajtót, amely amúgy is pénzügyi gondokkal küszködik.

Mit szól ehhez Brüsszel?

Az Európai Uniónak létérdeke a média sokszínűségének biztosítása különösen azokban a tagállamokban, ahol az állam domináns szerepet játszik a tájékoztatásban. A Euronewst pontosan ezért hozták létre, de a pénzügyi támogatásáról elfelejtettek gondoskodni.

Így alakulhatott ki az a furcsa helyzet, hogy miközben Brüsszel bírálja a nemzeti együttműködés rendszerének médiabirodalmát, az alternatívaként elképzelt Euronews olyan üzleti vállalkozás kezébe került, amely szövetségben áll Orbán Viktorral.

Miniszterelnökünknek incsen szüksége újabb médiára Magyarországon, de az alternatíva megszüntetése nagyon is megfelel az érdekeinek. Az Európai Unió más tagállamaiban a Euronews Orbán nézeteinek szócsövévé válhat épp akkor amikor a francia, a német és az olasz kormány – Brüsszel egyetértésével – lépéseket kíván tenni az Európai Egyesült Államok irányába. Az új Euronews ezt a tendenciát akadályozhatja. Ráadásul mindez növelheti Orbán önbizalmát hiszen Brüsszel csak fenyegetőzik a média korlátozása miatt, ő azonban cselekszik. Tovább csökkenti a kritikus médiát. Felerősítheti az euroszkeptikus tendenciákat az egész Európai Unióban. Orbánnak túlságosan sok más mondanivalója nincs is, de a populista propaganda az Európai Unió sok frusztrált polgárát elérheti, akik a pandémia miatt kialakult válságban egyre rosszabbul érzik magukat a bőrükben.

Munkaerőhiány az USA-ban

Egyesült Államokban, ahol eddig – az európai gyakorlattól eltérően – villámgyorsan el lehetett bocsátani valakit. Jogilag, ez ma is lehetséges, de gazdaságilag nem, mert nem találnak új munkaerőt – írja a CNN portál.

Több mint 4 millióan léptek ki a munkahelyükről az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben. Ilyesmit soha korábban nem tapasztaltak az amerikai gazdaságban. Hova vezetett ez? Oda, hogy a főnökök szinte leálltak az elbocsátásokkal!

„A munkaadók ragaszkodnak a munkavállalókhoz” – mondja a Ziprecruiter vezető közgazdásza. Julia Pollack elmondta, hogy 30%-al csökkent az elbocsátások száma a pandémia előtti időkhöz képest. 52 éve nem kerestek ilyen kevesen munkát az Egyesült Államokban. Ennek persze az is az oka, hogy Biden elnök bőkezű támogatási csomagja megélhetést biztosít sokaknak, akik inkább abból élnek mintsem hogy munkát vállaljanak. A matek szimpla: sokkal több az üres munkahely mint a jelentkező munkavállaló. A munkaügyi minisztérium adatai szerint az arány 0,67%. Az ezredforduló óta készít ilyen statisztikai kimutatást a munkaügyi minisztérium Washingtonban, és a munkaadók szempontjából ilyen rossz arány még sohasem volt eddig.

„Ha ugyanis hagynak valakit elmenni, akkor senki sem fogja elvégezni a távozó ember munkáját. Ez pedig befolyásolja a termelést és az eladást ” – magyarázza a helyzetet  Andy Challenger alelnök. Ma már csak úgy lehet új embert találni a munkaerőpiacon, ha magasabb fizetést kínálunk neki.”

„A cégek manapság utálják az elbocsátásokat. Úgy ragaszkodnak a munkaerőhöz mintha ettől függne az életük”- hangsúlyozza egy fejvadász cég alelnöke, aki a CNN-nek nyilatkozott.

2,4 millióan hiányoznak a munkaerő piacról

A munkavállalóknak kevesebb mint 1%-a veszítette el az állását május óta az Egyesült Államokban.

Mihez kezdenek a munkaadók ilyen nehéz helyzetben? Ahelyett, hogy kirúgnák az embereket inkább megpróbálják átképezni őket. „Teljesítmény javító tanfolyamokat indítanak a cégek” – mutatja az új trendet Julia Pollack, aki szerint így próbálják házon belül megoldani a problémát.

„Régebben egyszerűen kirúgták azt a munkavállalót, akinek a teljesítményével nem voltak megelégedve. Most a főnökség érdekeltté vált abban, hogy megpróbálja megmenteni ezeket a munkavállalókat, mert a piacon nem kap másokat.” A közgazdász szerint ez a változás előnyös lesz az USA gazdaságának, a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt.

„Ha többet fektetünk be a munkavállalók képzésébe, az jó dolog. Ebből profitálnak mind a dolgozók mind a cégek. Mindenki kap egy második esélyt. Így tudnak azután fejlődni és növekedni”- mondja Julia Pollack, aki arra is rámutatott, hogy kényszerhelyzet állt elő, mert 2,4 millió munkavállalóval kevesebb van a munkaerőpiacon az Egyesült Államokban mint a pandémia előtt.

Vakcina, közpénz milliárdok zsebben

Az ország gondolkodó fele eddig is tudta, ahogy a Transparency International is: a 15 milliárd forintos kínai vakcina vásárlást  nemcsak erősen körüllengi hanem minden ízében átjárja a korrupció. A szervezet a legtökéletesebb pillanatban feljelentést tett az ügyben.

A nemkormányzati szervezet perrel megszerezte a SinoPharm és a Szputnyik vakcinák engedélyezési dokumentációját. Ebből kiderült, hogy mindkét esetben voltak jogos kifogásai a magyar szakembereknek, de ezeket a döntéshozók figyelmen kivül hagyták.

A kínaiak maguk is felhívták a figyelmet arra, hogy a SinoPharm hatása a 60 év felettiek számára kérdéses, de ennek ellenére tömegesen oltották kínai vakcinával ezt a veszélyeztetett korcsoportot.

A Transparency International emiatt, és a Szputnyikkal kapcsolatos problémák miatt pereli az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés Egészségügyi Intézetet.

15 milliárdos korrupció?

Ligeti Miklós, a Transparency International vezetője úgy nyilatkozott, hogy normális körülmények között nem engedélyezték volna ilyen gyorsan a kínai és orosz vakcinákat. Nyilvánvaló, hogy felsőbb helyről nyomást gyakoroltak, és sürgették azt. Január 21-én már ki is adták az ideiglenes engedélyt a Szputnyik V-re miközben a magyar szakértők ugyanezen a napon juthattak csak be az orosz vakcina ellenőrző központjába!

Az Európai Unió mindmáig nem engedélyezte az orosz vakcinát!

Kínában január közepén jártak a magyar szakértők, és a hónap végén a SinoPharm meg is kapta az engedélyt. A baj csak az, hogy

a magyar szakértők 14 hiányosságot állapítottak meg,

és az ellenőrzés új határideje március 3. volt. Az engedélyt ennek ellenére kiadták mondván a veszély kisebb mint a védőoltás várható kedvező hatása.

„Az állam szükségtelenül drágán és egy átláthatatlan tulajdonosi szerkezetű közvetítő cég közbeiktatásával vásárolta meg a kínai vakcinákat. Ezt az ügyletet azért tekintjük a korrupció kimagaslóan súlyos példájának, mert az állam a Danubia Pharma cégnek nagyjából 15 milliárd forintot kitevő, közpénzből származó és extraprofitot eredményező szerződés révén beszerzett kínai oltóanyagot, annak hatástalansága ellenére engedte a hatvan évesnél idősebb magyar lakosságon alkalmazni” – mondta Ligeti Miklós a 24.hu portálnak.

A kormány ilyenkor a rendkívüli helyzetre hivatkozik. Ezt úgy fordíthatjuk le magyarra, hogy rendkívüli helyzetben rendkívül sokat lehet lopni…

A legtöbb vakcina nem akadályozza meg az Omicron fertőzést

Egyre több előzetes kutatás utal arra, hogy a világ nagy részén használt Covid-oltások szinte semmilyen védelmet nem nyújtanak a rendkívül fertőző Omicron-változat általi fertőzés ellen.

Úgy tűnik, hogy továbbra is minden vakcina jelentős védelmet nyújt az Omicron által okozott súlyos betegségek ellen, ami a legfontosabb cél. Ám úgy tűnik, hogy csak a Pfizer és a Moderna oltások, ha megerősítik a harmadik emlékeztető oltással, kezdetben sikeresek a fertőzések megállításában, csakhogy ezek az oltások a világ nagy részén nem állnak rendelkezésre.

A korai stádiumban lévő kutatások szerint az AstraZeneca, a Johnson & Johnson, valamint a Kínában és Oroszországban gyártott vakcinák – nemigen akadályozza meg az Omicron terjedését. Mivel a legtöbb ország oltási programját ezekre az oltóanyagokra építette fel, ez összességében nagyon negatív kilátásunk lehet a járvány lefolyására.

A fertőzések globális rohama egy olyan világban, ahol emberek milliárdjai maradnak beoltatlanok, nemcsak a veszélyeztetett emberek egészségét fenyegeti, hanem megnöveli az újabb változatok megjelenésének lehetőségét is. Szinte bizonyosan tovább mélyül az egyenlőtlenség az országok azon képességében, hogy átvészeljék a járványt. Az Omicron-fertőzés elleni vakcina korlátozott hatékonyságáról szóló hírek pedig lenyomhatják az oltás iránti keresletet a fejlődő világban, ahol sokan már eleve tétováznak vagy más egészségügyi problémákkal vannak elfoglalva.

Az eddigi legtöbb bizonyíték laboratóriumi kísérleteken alapul, amelyek nem rögzítik a szervezet immunválaszának teljes skáláját, és nem a világ populációira gyakorolt ​​hatásának nyomon követésén. Az eredmények azonban feltűnőek.

A Pfizer és Moderna felvételek az új mRNS technológiát használják, amely következetesen a legjobb védelmet kínálja a fertőzések ellen minden változat esetén. Az összes többi vakcina az immunválasz kiváltásának régebbi módszerein alapul.

A kínai Sinopharm és Sinovac vakcinák – amelyek a világszerte beadott oltások közel felét teszik ki – szinte nulla védelmet nyújtanak az Omicron fertőzéssel szemben.

Kínában a lakosság nagy többsége megkapta ezeket az injekciókat, amelyeket széles körben alkalmaznak az alacsony és közepes jövedelmű országokban is, például Mexikóban és Brazíliában.

Egy előzetes hatékonysági tanulmány Nagy-Britanniában azt találta, hogy az Oxford-AstraZeneca vakcina hat hónappal az oltás után nem képes megállítani az Omicron fertőzést. Az indiai beoltott emberek 90 százaléka megkapta ezt az oltást Covishield márkanéven; A szubszaharai Afrika nagy részén is széles körben alkalmazták, ahol a Covax, a globális Covid vakcinaprogram 67 millió adagot osztott ki belőle 44 országba.

A kutatók azt jósolják, hogy az Afrikában és Latin-Amerikában is használt orosz Szputnyik vakcina hasonlóan lehangoló védelmet fog mutatni az Omicron ellen csakúgy, mint a Johnson & Johnson vakcina  Afrikában. Sajnos ez is elhanyagolható képességet mutatott az Omicron fertőzés blokkolására.

Az antitestek jelentik a vakcinák által kiváltott első védelmi vonalat. De a felvételek serkentik a T-sejtek növekedését is, és az előzetes vizsgálatok azt sugallják, hogy ezek a T-sejtek még mindig felismerik az Omicron-variánst, amely fontos a súlyos betegségek megelőzésében.

Hatalmas szerencse, hogy az Omicron eddig kevésbé tűnik halálosnak, mint a Delta változat.

Ez a védelem azonban nem lesz elég ahhoz, hogy az Omicron ne okozzon globális zavart – mondta J. Stephen Morrison, a Nemzetközi és Stratégiai Tanulmányok Központjának Globális Egészségpolitikai Központjának igazgatója.

Az áttöréses megbetegedésben szenvedőknél előfordulhat, hogy csak tünetmentes fertőzést vagy enyhe megbetegedést tapasztalnak, de átadhatják a vírust be nem oltottaknak, akik súlyosabban megbetegedhetnek, és új változatok forrásává válhatnak.

„A fertőzés puszta léptéke túlterheli az egészségügyi rendszereket, egyszerűen azért, mert a betegszám potenciálisan olyan nagy lesz” – mondta. „Ha világszerte kitör a járványfertőzés, sokkhatás éri az egészségügyi rendszereket és ahelyett, hogy a vírus elleni háborúnak végéhez közelednénk, meg kell barátkoznunk a gondolattal:

a háború egy újabb szakaszba lépett.

Café Frei márka akar lenni

15 éves jövőre a sikeres rádiós és televíziós riporter cége, a Café Frei. A tulaj ebből az alkalomból a Forbes magazinban vázolta fel üzleti elképzeléseit.

Fordulatot hozott a pandémia a cég életében: sok helyen be kellett zárni a Frei kávéházat is. Ezért most arra törekednek, hogy otthon is lehessen Frei kávét inni. Maga Frei eszpresszó kávét iszik, nem azokat az ízesített kávékat, melyeket a kávéházakban árusít.

A kezdet Kolumbiában

A Magyar Rádió riportereként kereste fel Kolumbiát a fiatal riporter, aki a helyszínen ugyan elsősorban a kábítószer maffia működését kutatta ugyan, de kiváncsi lett a kávéra is, amely Kolumbiában a társasági élet egyik legfontosabb része.

2007-ben indította el a Café Frei üzletláncot Langár Tamással. Ma már 61 Frei kávézó működik Magyarországon, külföldön pedig tíznél is több. A kávézó lánc üzleti siker, a vírus járvány előtt 2019-ben elérte a forgalom a 2 milliárd forintot.

A kiskereskedelemmel élték túl a pandémiát

A Café Frei termékei már sok boltban is megtalálhatóak. 1,2 milliárd forintot költöttek arra, hogy létrehozzanak üzemeket a Frei kávé előállítására. Elindítottak egy webshopot is, hogy alkalmazkodjanak a nemzetközi trendekhez.

A pandémia súlyos veszteséget jelent a Frei kávézónak is: a terveiket egymilliárd forinttal teljesítették alul tavaly és az idén.

Nyugati terjeszkedés

A Café Frei Svájcban nyit kávézót méghozzá kettőt is a Genfi tó partján. A távolabbi cél Németország. A nyugati terjeszkedés nem mindenütt sikeres: Írországban és Svédországban be kellett zárni a Frei kávézókat, mert a helyi lakosság nem kedvelte meg azokat. Szaúd Arábiában viszont megkedvelték a pénzes vásárlók a Frei kávézót, mert ott jobban ráérnek az emberek. Több kávét is megisznak miközben tárgyalásokat folytatnak egymással.

Cukrászati és pékségi fejlesztéssel fokozzák a kínálatot. A terv az, hogy tőzsdére vigyék a Café Freit. Továbbra sem olcsó tömegeknek szánt kávét hanem a nyugati középosztálynak megfelelő kávét kínálnak, amely Magyarországon drágának számít. A Frei kávézókban 6-7 eurós kávét lehet inni, míg egy átlagos kávé 2 euróba kerül adagonként. Az áremelkedést könnyebben elviselik azok, akik a Frei kávéházakat látogatják akár Magyarországon vagy külföldön.

Tabletta, amely az Omicron ellen is hatásos?

Pfizer frissített eredményei a Covid-19 kísérleti kezeléséről azt mutatták, hogy 89%-kal csökkenti a kórházi kezelés vagy a halálozás kockázatát, ha magas kockázatú felnőtteknek adják az első tüneteket követő néhány napon belül – jelentette be a társaság sajtóközleményében.

A Pfizer reméli, hogy végül a Paxlovid néven kínálja majd az embereknek az első tablettákat, amelyeket otthon szedhetnek be, mielőtt annyira megbetegednének, hogy kórházba menjenek.
A Paxlovid egy új, nirmatrelvir nevű vírusellenes gyógyszert és egy régebbi, ritonavir nevű gyógyszert kombinál.
Egy hónapos nyomon követés után a tanulmány szerint öt betegnek volt  kórházi kezelésre szüksége, és nem volt halálos áldozat. 697 ember követtek, akik a tünetek első három napján kapták a gyógyszert. A placebót kapott 682 közül 44-en kerültek kórházba, közülük 9-en meghaltak.

A vizsgálatban részt vevő felnőttek egyike sem volt beoltva.

Ha a tünetek első öt napján adták be, a hatásosság hasonló volt: 88%. Ezek az eredmények megfelelnek a cég hasonló bejelentésének a múlt hónapban, amikor még nem érkezett meg minden adat.

A kutatás azt is kimutatta, hogy „a vírusterhelés megközelítőleg tízedére csökkent az 5. napon a placebóhoz képest” – áll a közleményben.

„Ez rámutat arra, hogy a kezelésre jelölt potenciális betegek életét mentheti meg világszerte, függetlenül attól, hogy beoltották-e őket vagy sem” – mondta Dr. Albert Bourla, a Pfizer vezérigazgatója keddi nyilatkozatában.

„Az aggodalomra okot adó új változatok, mint például az Omicron, megnövelték az elérhető kezelési lehetőségek iránti igényt azok számára, akik megfertőződtek a vírussal, és biztosak vagyunk abban, hogy ha engedélyezik vagy jóváhagyják, ez a lehetséges kezelés kritikus eszköz lehet a járvány megfékezésében.”

A cég azt várja, hogy a gyógyszer megőrizze aktivitását az olyan változatokkal szemben, mint az Omicron – és úgy tűnik, hogy ez a laboratóriumi tesztek során is így van –, mivel a gyógyszer blokkolja a vírus replikációjában szerepet játszó enzimet. Ez eltér a vírus felszínén lévő tüskefehérjétől, amelynek számos mutációja fokozta a változat körüli globális aggodalmat.

A Pfizer bejelentette, hogy benyújtotta a legfrissebb adatokat az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóságával a folyamatban lévő sürgősségi felhasználási engedélyezési kérelme részeként. „A teljes vizsgálati adatokat várhatóan még ebben a hónapban nyilvánosságra hozzák, és egy szakértői publikációnak kell benyújtaniuk” – tette hozzá a Pfizer közleménye.

A vállalat szerint egy különálló, folyamatban lévő tanulmány azt is megállapította, hogy a Paxlovid csökkentheti a kórházi kezelések számát, ha olyan felnőtteknek adják, akik nem tartoznak a magas kockázatú kategóriába – amely magában foglalja a be nem oltott felnőtteket és a beoltott embereket, akiknek legalább egy kockázati tényezője súlyos betegségben szenved. A legfrissebb adatok szerint a placebót szedő csoportban 10 kórházi kezelés történt, szemben a Paxloviddal kezeltek hárommal, mindegyik csoportban közel 430 ember volt. A vizsgálat azonban elsősorban arra irányult, hogy megvizsgálja a gyógyszer azon képességét, hogy négy napon át folyamatosan javítja az összes tünetet – ennek a célnak a gyógyszer nem felelt meg a placebo-csoporthoz képest.

A tanulmány szerint viszont egyetlen haláleset sem történt.

Mindegyik vizsgálatban a kezelést és a placebót kapó csoportok 20-25%-a tapasztalt nemkívánatos eseményeket, amelyek többsége enyhe volt. Sőt a magas kockázatú felnőttek körében végzett vizsgálatban a gyógyszert kapó személyeknél is kisebb valószínűséggel fordult elő súlyos nemkívánatos esemény.

Prága – búcsú Visegrádtól?

Csehország új kormánya egészen más viszonyt akar Brüsszellel és Washingtonnal mint Orbán Viktor. A brüsszeli Politico arra mutat rá, hogy ellentétben a magyar és a lengyel kormánnyal, Csehország új vezetése egyértelműen nyugatbarát.

Miközben a magyar és a lengyel kormány több fronton is hadakozik Brüsszellel és Washingtonnal addig az új cseh külügyminiszter elkötelezte magát a Nyugat mellett. A 36 éves Lipavsky mérsékelni akarja az orosz és a kínai befolyást a térségben. Ellenezte azt, hogy Oroszország vagy Kína építsen atomerőművet Csehországban.

Még kellemetlenebb Orbán Viktor számára, hogy az új cseh külügyminiszter nincs nagy véleménnyel a visegrádi együttműködésről. Ehelyett Nyugat Európával és az USA-val szeretné erősíteni a kapcsolatokat mondván: ebből Csehország sokkal inkább profitálhat! Zeman elnök, aki Moszkva és Peking barátjának számít Prágában sokáig akadályozta a külügyminiszter kinevezését, de végülis kapitulálnia kellett.

Babis cseh miniszterelnök választási kampánya során Magyarországon megnézte a határ kerítést, Csehországban pedig Orbán Viktorral együtt kampányolt. Veszített a választáson – méghozzá az USA és az EU hatékony támogatásával. Egyrészt közzétettek információkat a dollár milliárdos miniszterelnök offshore ügyeiről, másrészt pedig a nagykövetségek meggyőzték az ellenzéki pártokat: ne kössenek koaliciót Babissal!

Miért kellene szembenállni Brüsszellel és Washingtonnal?

Ezt a kínos kérdést teszi fel az új cseh diplomácia a visegrádi szövetségben. Pozsonyban nyitott kapukat dönget, mert a Fico rendszer bukása után a szlovák  kormányzat józan Európa-barát diplomáciát folytat. Budapesten és Varsóban viszont nemigen örülnek a cseh fordulatnak, amely mögött – egyáltalán nem alaptalanul – felfedezik az amerikai és uniós támogatást. A baj az, hogy Budapesten és Varsóban épp erre a szembenállásra építi politikáját a hatalom. Brüsszel és Washington bírálatán kivül nemigen van más mondanivalója. Varsóban ehhez járul még Moszkva bírálata is. Bűnbak tehát van bőven, de ebből nem lehet megélni. A visegrádi négyek legfejlettebb államának elitje erre a nyilvánvaló igazságra jött rá. Nem a visegrádi szövetségtől akar búcsúzni Prága hanem olyan együttműködést akar a négy ország között, amely nem áll szemben Brüsszellel és Washingtonnal. Ez meglehetősen ésszerű elképzelés, amellyel szemben a magyar diplomácia kissé tanácstalan, mert nehéz megmondani: miért háborúskodunk egy nálunk erősebb ellenféllel, amely együttműködni akar velünk nem pedig legyőzni minket?!…

Nem Völner a kulcsfigura hanem…

A nemzeti együttműködés rendszerének eddig legnagyobb nyilvánosságra került korrupciós ügyében nem Völner Pál a legmagasabb rangú szereplő hanem egy titokzatos „gazda”, akivel Schadl György, a végrehajtói kamara letartóztatásban levő vezetője külföldön találkozgatott.

A nyomozók – minden bizonnyal a Pegasus programmal lehallgatták Schadl György okostelefonját, és ez aranybányának bizonyult a korrupciós ügyben. Az ügyészség feloldotta a titkosítást, és így kiderült, hogy Schadl és Völner minden szépítgetés nélkül beszélte meg a megvesztegetés összegét – írja a hvg.hu. Minthogy a felső vezetést tájékoztatta már hónapokkal korábban a Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely a nyomozást végezte, ezért nem épp életszerű, hogy Pintér Sándor belügyminiszter kijelentette a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt: nem tud arról, hogy többezer oldalas nyomozati anyag készült a korrupciós ügyről.

Ki lehet a gazdi?

A korrupciós ügy feltárása és nyilvánosságra kerülése azt mutatja, hogy valamiféle szakadásra kerülhetett sor a nemzeti együttműködés rendszerének eddig olajozottan működő korrupciós gépezetében. Völner Pál Orbán Viktor régi ismerőse még a Bibó kollégiumból. Korábban abszolút mértékben megbíztak benne, ezért is testálták rá a Pegasus szoftver engedélyek kiadását. Schadl György telefon beszélgetéseiből kiderült: a titokzatos gazdi nem lehet sem Völner Pál sem pedig Varga Judit igazságügyi miniszter. Pintér Sándor belügyminiszter sem lehet. Sőt a titokzatos gazdi minden bizonnyal vetélytársa lehetett Pintér Sándornak a nemzeti együttműködési rendszerben. Ez is indokolja, hogy a Pintér Sándor irányítása alatt ügyködő nyomozók oly szorgosan tárták fel a hatalomra kínos korrupciós ügyet. Pintér Sándor ellenlábasának magasrangú és befolyásos vezetőnek kell lennie, akiben Völner Pál is maximálisan megbízott. Akinek külföldre kellett mennie ahhoz, hogy utasításokat adjon, mert tartott attól, hogy Magyarországon megfigyelhetik. Nagy kérdés, hogy eljutnak-e hozzá a vizsgálatok a választási időszakban. Schadl György viszont rá vallhat, hogy mentse a bőrét. Persze ő is kaphat szívrohamot mint 2014-ben Welsz Tamás.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK