Featured

Az oroszok már a spájzban vannak

Kilenc év után kivonják a francia  és szövetséges csapatokat Maliból. Macron elnök jelentette be a döntést  az uniós Afrika csúcs előtt. Az iszlamista erőket épp a franciák űzték ki 2013-ban Maliból, amelynek korábban az északi részét elfoglalták.

Maliban a franciák mellett más uniós katonák sőt kanadaiak is jelen vannak – köztük kis számban magyarok is. Mindenki távozik. Jönnek az oroszok.

„A Task Force Takuba számára jelenleg nincsenek meg a működési feltételek. Ezért összehangoltan kivonják erőiket Mali területéről”

– fogalmaz a közlemény, amely arra utal, hogy Mali kormányával immár oly rossz a viszony, hogy nincs mód a katonai együttműködésre.

Macron elnök nem tartja kudarcnak a kivonulást

„Ha nem avatkozunk be 2013-ban, akkor mi lett volna Maliból?”

Akkoriban a tuareg törzsek az iszlamista lázadókkal együttműködve átvették a hatalmat az ország északi részén, és előrenyomulásuk már a fővárost, Bamakot fenyegette. A gyors francia katonai akció kisöpörte az iszlamista lázadókat, akiknek vezetője felrobbantotta magát. Azóta is a francia csapatok, és a később hozzájuk csatlakozó szövetségesek biztosították az észak-afrikai ország rendjét és garantálták biztonságát. Aztán két puccs következett gyors egymás utánban, és a kapcsolat nagyon megromlott Párizs és Mali kormányzata között. A mostani hatalom jó kapcsolatokat ápol Moszkvával.

Kivonulás

Augusztust jelölte meg távozási dátumként a francia vezérkar, amelynek 2400 katonát és jelentős mennyiségű hadfelszerelést kell elszállítani. Ezenkívül fel kell számolni három támaszpontot is. Semmit sem akarnak hátrahagyni, mert egyáltalán nem bíznak Mali mostani rendszerében.

Mali nemrég kiutasította Franciaország nagykövetét, hogy teljessé tegye a szakítást.

Franciaország az iszlamista terrorizmus elleni harc székhelyét Maliból Nigerbe helyezi át – közölte Macron francia elnök.

Az oroszok már a spájzban vannak

Macron azt is elmondta, hogy „a katonai vezetés Bamakoban együttműködik a Wagner hadsereggel, amely üzleti érdekeket védelmez.”

A Wagner hadsereg Putyin zsoldosainak elnevezése, Afrikában sok országban jelen vannak például Líbiában vagy a Közép Afrikai Köztársaságban. Az elmúlt évben Maliban is megjelentek, ezt nemcsak Franciaország, de az Európai Unió is elítélte.

A Wagner hadsereg először 2014-ben került be a hírekbe amikor Ukrajna keleti részén a szakadár tartományokban katonai akciókat hajtott végre. Jevgenyij Prigozsin, Putyin „szakácsa” szervezte meg ezt a magán hadsereget leszerelt elit katonákból, akik a világ minden részén szerepet vállalnak – jó pénzért. 2014 óta felbukkantak Szíriában, Mozambikban, Líbiában, a Közép Afrikai Köztársaságban és tavaly már Maliban is.

Az Európai Unió felmérte nemrég az oroszok nyomulását Afrikában, és azt találta, hogy „stratégiai vetélytársaink egyre nagyobb szerepet játszanak a Szahel övezettől a Horn fokig.” Az EUobserver utal arra is, hogy az orosz érdeklődés leginkább Afrika ásványi kincseinek szól: Oroszországban képzett geológusok kutatásait védelmezi a Wagner hadsereg Maliban – ahogy erre Macron francia elnök is célzott.

A vitaminok hatástalanok a COVID-19 halálozás csökkentésében

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A Toledói Egyetem tanulmánya megállapította, hogy az olyan vitaminok bevitele, mint a cink, a C-vitamin és a D -vitamin, nem csökkenti a COVID-19 miatti halálozás esélyét .

A tanulmányt a múlt hónapban publikálták a Clinical Nutrition ESPEN folyóiratban.

Bár a vírusos betegségek kezelésére használnak kiegészítőket, a COVID-19 kezelésében még nem bizonyított hatékonyságuk. A kutatók 2021. december 5-ig több orvosi adatbázisban kerestek, és elemezték a mortalitást, az intubációs rátát és a kórházi tartózkodás hosszát.

26 vizsgálatot elemeztek, amelyekben 5633 COVID-19-beteg vett részt, és összehasonlították a cink, a C-vitamin és a D-vitamin használatát a betegek által nyújtott ellátás általános színvonalával, és megállapították, hogy egyik vitamin sem volt jelentős hatással a halálozásra.

A D-vitamin azonban csökkentette az intubáció arányát, illetve a lélegeztetőgépet igénylő betegek számát, valamint a betegek kórházi tartózkodásának idejét.

A tanulmány vezető szerzője kommentálta azt a gyakori tévhitet, hogy a vitaminok szedése javítja a COVID-19 betegek állapotát:

„Sok emberben él az a tévhit, hogy ha cinket, D-vitamint vagy C-vitamint fogyasztasz, az elősegítheti a COVID-19 klinikai kimenetelét. Ez nem bizonyult igaznak.”

A kutatók megjegyezték, hogy ez nem azt jelenti, hogy a vitaminok és ásványi anyagok károsak, hanem azt, hogy nem akadályozzák meg a COVID-19 okozta haláleseteket.

Két csúcs Brüsszelben

0

Kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de közbejött az Ukrajna körül kialakult válság. Ezért az utolsó pillanatban Charles Michel, a Tanács elnöke csúcsot hirdetett, melyen az Oroszországgal szemben tervezett szankciókat vitatták meg – Orbán Viktor nélkül.

„A legrosszabbra készülünk” – jelentette ki a NATO főtitkára, aki szerint az oroszok nem csökkentették csapataik létszámát Ukrajna körül hanem épp ellenkezőleg növelték azt.

„Újabb orosz csapaterősítések várhatóak”

– hangsúlyozta Jens Stoltenberg.

Ursula von der Leyen asszony épp emiatt tájékoztatatta az uniós állam és kormányfőket az Oroszország elleni szankciókról, melyek akkor lépnének életbe, ha az orosz csapatok megtámadnák Ukrajnát. Korábban a NATO február 16-ra jelezte a támadást, de nem történt semmi. Sőt, Moszkva csapatainak fokozatos visszavonását jelezte. Ezzel szemben Kijevből azt jelentették, hogy az ukrán kormány nyomát sem látja ennek.

„Mindeddig csak nyilatkozatokat hallottunk az orosz csapatok visszavonásáról, de látni nem láttunk semmit!”

– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

A NATO hadügyminiszterek is üléseztek. Ursula von der Leyen asszony állandó kapcsolatban áll Jens Stoltenberg főtitkárral. A brüsszeli bizottság elnöke felhívta Christine Lagarde asszonyt is, mert a tervezett szankciók nagyon is érintik az európai bankszektort is.

Orbán Viktor azért nem vett részt a rendkívüli csúcstalálkozón, mert Budapesten fogadta Jair Bolsonaro brazil elnököt, aki épp Moszkvából érkezett.

Nem szavaztak a szankciókról

Miután nemhivatalos volt a csúcstalálkozó az ukrán válságról, ezért nem kellett dönteni a szankciókról. Sőt a brüsszeli bizottság azt kérte a részvevőktől, hogy ne ismertessék a szankciós csomagot a közvéleménnyel – értesült a brüsszeli Politico.

Afrika csúcs

Két napon keresztül tanácskoznak az uniós tagállamok vezetői Afrika állam és kormányfőivel. Ez már a hatodik ilyen találkozó, és mindkét oldalon elég nagy a szkepszis. Az EU soros elnöke, Franciaország ezt úgy akarja most feloldani, hogy megszüntetik a plenáris üléseket, ahol mindenki csak pár percig beszélhetett, és kerekasztalokat szerveznek a jobb kommunikáció érdekében – írja a közszolgálati RFI. Ezeken a kerekasztalokon 10-20 afrikai vezető mellett ülnek a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank képviselői. Hét tematikus kerekasztalt szerveznek, ahol mindenki megnyilvánulhat.

A Covid világjárvány komolyan próbára tette az EU és Afrika kapcsolatait, mert az afrikaiak nem tapasztaltak túlságosan sok szolidaritást. Komoly viták várhatóak erről éppúgy mint a gazdasági fejlődésről. Hajlandó-e Európa Afrika javára kedvező lépéseket tenni? – ez a kérdés – fogalmazták meg azok a szakértők, akik az RFI-nek nyilatkoztak.

Az Európai Unió számára jelenleg a bevándorlás a legfontosabb probléma, ezért ezt a tematikus kerekasztalt különleges érdeklődés kíséri majd Brüsszelben, ahol kétnapos csúcstalálkozót tartanak az EU és Afrika vezetői.

Orbán Viktor ezen a csúcstalálkozón már részt vett. Közös fényképet posztolt Macron francia elnökkel. A francia államfő tegnap jelentette be, hogy kivonják a francia és szövetséges csapatokat Maliból. Nyolcvan magyar katona is részt vett eddig az iszlamista terrorizmus elleni harcban az észak-afrikai országban. A jövőben Putyin magán hadseregére, a Wagner brigádra bízza biztonságát Mali.

Bolsonaro, a „megmentő” Budapesten

Bolsonaro brazil elnök jóval közelebb ülhetett vendéglátójához, Putyinhoz  mint Orbán Viktor, akivel különben a mai napon találkozik Budapesten.

Putyin környezetében korábban a Covid vírussal indokolták meg a hosszú asztalt, amely nemcsak Orbán Viktor esetében keltett feltűnést, de Emmanuel Macron francia államfőt is messzire ültették Putyintól. Később az orosz államfő a hosszú asztal mellett fogadta két fontos miniszterét: Lavrov külügyminisztert és Sojgu hadügyminisztert is.

Aztán megjött Jair Bolsonaro brazil elnök, aki már komfortosan tárgyalhatott Putyinnal.

Bolsonaro akadályozta meg a harmadik világháborút?

Ezt állítják a dél-amerikai Trump hívei, akik szerint pontosan aznap tárgyalt a brazil elnök Putyinnal, amikor a CIA szerint Oroszországnak meg kellett volna támadnia Ukrajnát. Ehelyett az oroszok csapataik egy részét visszavonták az ukrán határtól. Ezt értelmezik úgy a brazil elnök hívei, hogy Bolsonaro megmentette a világot a harmadik világháborútól.

Korábban már a Covid világ járványtól is meg akarta menteni Brazíliát. Az eredmény több mint 600 ezer halott, ezzel Brazília a második helyen áll az USA mögött (több mint 900 ezer halott). Lakosság arányosan Magyarország náluk picit rosszabbul áll a maga 42 ezernél több halottjával.

Trump hívei igyekeznek összetartani

Az USA elnökének választási veresége után Trump külföldi híveit folyamatosan biztosítja támogatásáról. Nemcsak Orbán Viktor vagy Jair Bolsonaro járt így, de nemrégiben Eric Zemmour, a francia szélsőjobb egyik elnökjelöltje társaloghatott 40 percig Donald Trumppal.

Biden diplomáciája igyekszik levadászni Trump híveit

Hernandez hondurasi elnököt Trump jó szövetségesének tartotta noha jelentették róla, hogy a latin amerikai kábítószer maffiák egyik legfőbb keresztapja, aki több millió dollárért biztosít védelmet és támogatást a klánok vezéreinek.

Hernandez elnök testvérét az USA-ban már elítélték: életfogytiglant plusz harminc évet kapott! Washingtont kérvényezte az ex elnök kiadatását is, és a baloldali kormányzat sietett eleget tenni a kérésnek. Élő televíziós adásban bilincselték meg Honduras ex elnökét, aki hamarosan bírái elé kerül az Egyesült Államokban.

Orbán Viktor csütörtökön találkozik Jair Bolsonaro brazil elnökkel a Karmelita kolostorban.

Orbán búcsúja az uniós vétójogtól

Az Európai Parlament megszavazta, hogy a jövőben külügyekben az Európai Unió minősített többséggel is döntést hozhat. Megszűnik tehát a teljes konszenzus kötelezettsége.

A teljes konszenzus kötelezettségének megszünése az Orbán kormány számára annyit jelent, hogy  a számára nem szimpatikus döntéseket nem tudja megfúrni. Különösen nyilvánvaló volt az Orbán diplomácia nem ortodox megoldása Kína és Oroszország esetében. Ezért is nevezték el Orbán Viktort Kína és Oroszország trójai falovának az Európai Unióban.

Brüsszelben épp az Oroszország elleni szankciókról tárgyalnak

Ursula von der Leyen asszony tájékoztatja a tagállamok vezetőit azokról a szankciókról, melyeket akkor vezetnének be, ha Oroszország valóban megtámadná Ukrajnát. A CIA ezt február 16-ra jelezte, de nem történt semmi. Sőt Moszkva azt közölte: visszavonta csapatai egy részét. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára viszont úgy nyilatkozott, hogy ez nem történt meg. „A legrosszabbra készülünk” – mondta a főtitkár, aki részt vesz a NATO hadügyminiszterek ülésén.

Eredetileg Brüsszelben kétnapos Afrika csúcsot terveztek, de az Ukrajna körül kialakult válság miatt Charles Michel, az Európai Tanács elnöke rendkívüli informális csúcsot hívott össze előtte. Ezen megvitatják az Oroszország ellen tervezett szankciókat, de szavazás nem lesz, mert a csúcs informális. A brüsszeli bizottság arra kéri a csúcs részvevőit, hogy a szankciós csomagot egyelőre ne ismertessék a közvéleménnyel. Pedig Orbán Viktornak csak ez maradhat a vétójog megszűnése után.

91 éves házasság

Koldus szegény árvagyerek volt Zecharia és Shama Jemenben, ahol a zsidó közösség igyekezett gyorsan összeházasítani őket, hogy megőrizhessék vallásukat a muzulmán országban.

A fiú 12, a lány 10 éves volt a házasságkötés idején. Különösebb támogatást a hitközségtől nem kaptak. Egy szamár istállóban volt az első otthonuk – mesélték el a BBC-nek. Nem is igen jutottak sokra a szülőföldjükön, ezért ahogy megalakult Izrael állam, siettek kivándorolni.

11 gyerekük született

Nevüket a több mint százéves édesapa már nemigen tudja felsorolni. Azt viszont számontartják, hogy az unokák és dédunokák száma 64.

A jemeni zsidók kitűnnek Izraelben a vallásosságukkal és az elkötelezettségükkel. Sok jemeni zsidó fiatal szolgált és szolgál a hadsereg elit alakulataiban Izraelben.

A most is folyó polgárháború miatt a megmaradt jemeni zsidók jórésze is elmenekült. Az Irán által támogatott huti lázadók ugyanis vegzálták a megmaradt kisszámú  zsidó közösséget.

Drágulnak a repülőjegyek

Fahmi Mahjoub szerint a növekvő üzemanyag költségek és a reptéri díjak növekedése miatt a jegyek ára is emelkedni fog a közeljövőben. Az Air France-KLM légitársaság brit igazgatója nyilatkozott erről a BBC-nek.

Minél előbb váltsák meg repülőjegyüket, ha el akarják kerülni a drágulást – tanácsolja az utasoknak a légitársaság brit igazgatója.

Az olajár hétfőn rekordot döntött: 2014 óta most emelkedtek a legmagasabbra a jegyzések. 2014 az orosz-ukrán háborúskodás éve volt amikor Oroszország elfoglalta a Krím félszigetet. Most ugyancsak az orosz-ukrán konfliktus miatt ment fel az olaj ára- jegyzi meg a BBC portál.

Tavaly ilyenkor 65 dollár volt egy hordó Brent olaj ára, most ez ment fel 95 dollárra.

Az olaj árának emelkedése a repülőgépek üzemanyag árait is megdobja – hangsúlyozta Mahjoub, az Air France-KLM brit igazgatója. Elmondta, hogy London fő repülőtere, a Heathrow brutálisan felemelte a fel és leszállás díját: 40%-kal kell többet fizetniük a légitársaságoknak. Az Air France 2004-ben vásárolta meg a holland KLM-et, és ily módon a világ egyik legnagyobb légitársasága jött létre. Az Air France és a KLM a szerződés szerint továbbra is külön-külön működik. A KLM nemrég bejelentette, hogy szünetelteti légi járatait Ukrajna fölött, mert nem látja biztosítva utasainak biztonságát. 2014-ben a KLM és a Malaysian Airlines Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét lelőtték Ukrajnában Donyeck tartomány fölött. A fedélzeten 298-an utaztak és mind meghaltak. Putyin elnök személyesen tájékoztatta erről Barack Obama, akkori USA elnököt.

Kattant a bilincs az ex államfő csuklóján

Az amerikai nagykövetség kérésére őrizetbe vették Honduras ex elnökét, akit az USA-ban nagyszabású kábítószer kereskedelem szervezésével gyanúsítanak.

Juan Orlando Hernandezt, aki csak nemrég mondott le tisztéről, élő televíziós adásban bilincselték meg, hogy azután az Egyesült Államokba szállítsák.

Mivel gyanusítják az Egyesült Államokban a jobboldali politikust?

Azzal, hogy 2004 és 2022 között folyamatosan részt vett a nemzetközi kábítószer kereskedelemben sőt abban is, hogy a klánok fegyvert szerezhessenek. Hernandez elnök sok millió dolláros megvesztegetést fogadott el azért, hogy a rendőrség  és az igazságügyi hatóságok a fülük botját se mozgassák a hatalmas kábítószer szállítmányok láttán.

Új szelek fújnak Washingtonban

Trump elnöksége idején Honduras államfőjét fontos szövetségesnek tekintették Washingtonban. Ennek megfelelően az amerikai hatóságok befogták a szemüket.

Most Biden új vonalat képvisel: a korrupció révén akar lecsapni az autokrata rendszerek vezetőire. A nemzetbiztonsági tanácsadó, Jake Sullivan ezt nyíltan meg is fogalmazta az USA európai szövetségeseire, így Orbán Viktorra utalva.

Az Európai Bíróság szerdai döntése, amely elutasította Magyarország és Lengyelország kifogásait az Európai Unió jogállami politikájával szemben, megerősítheti az amerikaiakat is abban, hogy aktívabban lépjenek fel az autokrata rendszerek ellen, amelyek gyakran alkalmaznak nem ortodox eljárásokat.

Kemény ítéletre lehet számítani

Hernandez elnök testvérét életfogytig tartó fegyház büntetésre + 30 évre  ítélte tavaly egy amerikai bíróság kábítószer kereskedelem miatt. Az államfő neve is felmerült a per során.

Hernandez elnök novemberben már nem indult az elnökválasztáson, melyet a baloldali jelölt nyert meg Hondurasban.

Zsidó kárpótlás nyolcvan év után Lettországban

40 millió eurót szavazott meg Lettország parlamentje a zsidó közösségnek, melyet a holokauszt idején szinte teljes egészében kiirtottak. Körülbelül 100 ezer zsidó élt Lettországban a második világháború előtt, számuk ma nem éri el a 10 ezret.

A kárpótlás nagyon bonyolult jogi helyzet rendezését jelenti

A Hitler-Sztálin paktum alapján a szovjet csapatok megszállták a három kis balti köztársaságot. A zsidó hitközségek vagyonát elkobozták. A nácik, akik 1941-ben érkeztek szó és nélkül átvették a szovjetek  tulajdonábakerült zsidó vagyont. Amikor a szovjet csapatok visszafoglalták Lettországot 1944-ben, szó sem lehetett arról, hogy a zsidók visszakapják vagyonukat. Lettország 1991-ben nyerte vissza a függetlenségét. Jelenleg a NATO és az Európai Unió tagja. Hosszas viták után most sikerült a parlamentnek rendeznie a zsidó kárpótlás ügyét.

A lett döntés példa lehetne Lengyelország számára is

A második világháború előtt Lengyelországban élt a világon a legtöbb zsidó. Döntő többségük úgy járt mint Lettországban. A tömeggyilkosság mellett a zsidók vagyonát is megszerezték a nácik. Tőlük pedig szó nélkül „örökölte” a kommunista hatalom. Mindmáig nem tudott a szejm  olyan határozatot hozni mint amilyet most Lettország parlamentje. Varsóban a kormánypártok nem ismerik el Lengyelország felelősségét a népirtásban, kizárólag a nácikat okolják holott pogromokat a lengyelek is rendeztek. Ebben az ügyben a varsói kormány szembekerült Izraellel és az Egyesült Államokkal is. A lengyel szejm tavaly úgy döntött, hogy a holokauszt túlélők illetve leszármazottaik jogait vagyonuk visszaszerzésére, erőteljesen korlátozni kell.

Ez diplomáciai konfliktust okozott Izraellel, és ez a konfliktus mindmáig nem csitult el – hangsúlyozza a Times of Israel.

Búcsú az erdélyi független sajtó zászlós hajójától, a Transindextől

Politikai okból az egész szerkesztőség felállt Kolozsváron, ahol 1999 óta működött. Rövid közleményben indokolták meg döntésüket. Eszerint „a sajtó már csak két út között választhat: vagy kapitulál és szócsőként működik tovább különböző politikai érdekek elvárásai szerint, vagy pedig megpróbálja ellátni feladatait viszont ebben az esetben azt kockáztatja, hogy ellehetetlenítik. Most csomagolunk, mert más választásunk nem maradt.”

A közlemény szerint a Transindex fő tulajdonosa részesedésének eladására készül.

Miért?

A Fidesz lepaktált az RMDSZ-szel, amely jelenleg is benne van a román kormányban. Sőt az RMDSZ benne maradt abba az Európai Néppártban, amelyből Orbán Viktor saját maga távozott mielőtt kirúgták volna. Az RMDSZ, amely korábban igyekezett egyensúlyt találni a budapesti pártok között, mára a Fidesz támogatója lett. Kelemen Hunor, a párt vezetője a Fidesz közgyűlésen tett hűségesküt Orbán Viktornak. Mindez persze azzal is magyarázható, hogy az erdélyi magyar közvélemény jórésze Orbán Viktor mögött áll, aki az állampolgárság megadása mellett jelentős összegekkel is támogatja a legnagyobb határon túli magyar kisebbséget. Orbán megbízásából Demeter Szilárd kezdte meg az erdélyi magyar sajtó „átszervezését”. A korábban sokszínű sajtó egyre jobban kezdett hasonlítani a magyarországi mintához. Demeter Szilárdot érdemei elismeréseképpen kinevezték a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának és a magyar kulturális élet egyik irányítójának.

Független sajtóra senkinek sincs szüksége

Ez derült ki most Erdélyben is, ahol-éppúgy mint Magyarországon – a sajtóban is a pénz dirigál. A szponzorok csakis szócsőként használható sajtót illetve médiát akarnak, ahol a kiszolgáltatott újságírók szabadon írnak arról amiről szabad. A hatalom iránti szervilis elkötelezettség maradt az egyetlen út, melyet a Transindex újságírói nem akartak vállalni. Döntésük – pozitív alternatíva híján – teljességgel érthető. De mi lesz a több mint egymilliós magyar közösséggel Romániában? Románul vagy angolul kell olvasniuk, ha pártos propaganda helyett valódi híreket szeretnének látni?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK