Néhány évvel azután, hogy Putyin annektálta a Krím félszigetet (2014), Orbán Viktor parancsnoki értekezletet tartott a belügyminisztériumban, ahol a titkosszolgálati vezetők is jelen voltak. Ebben felvázolta világképét: az USA és az EU gyengülőben van, felemelkedőben viszont ott a Kelet.
Oroszország elfoglalja Ukrajnát, és a világgazdaságban előretör Kína – hangsúlyozta Orbán Viktor. Aki ennek megfelelően arra utasította a magyar kémelhárítást, hogy ne az oroszokra és a kínaiakra koncentráljon – írta Dezső András, a HVG szakértője. Aki szerint ennek egyenes következménye, hogy a GRU – orosz katonai hírszerzés – kiváló pozíciókat épített ki Magyarországon. Más oldalról viszont a magyar hírszerzés csak késve értesült arról, hogy Putyin kiadta a parancsot Ukrajna elfoglalására. Ennek következtében Orbán Viktor és köre sokáig azt hihette, hogy az amerikaiak csak blöffölnek amikor előre jelzik az orosz katonai támadást Ukrajna ellen.
Mit tudhat Putyin Orbánról?
Az orosz titkosszolgálat aktívan gyűjtötte az adatokat a magyar döntéshozókról kihasználva azt, hogy a magyar kémelhárítás ezen a téren nem igazán aktív az utóbbi években. Moszkvában különben is sok adatot őriznek a magyar elitről hiszen a KGB 1990-ig bent üldögélt a budapesti belügyminisztériumban. Orbán Viktorról is vaskos dossziéjuk lehet, amely magyarázhatja a magyar miniszterelnök jó kapcsolatát Putyinnal.
A Paks 2 beruházást például Putyin forszírozta. Lázár János, akkori kancellária miniszter jelezte ugyan, hogy az oroszoknak se pénzük se kapacitásuk nincs, de Orbán mégiscsak az atomerőmű program folytatása mellett döntött – Putyinra hivatkozva.
Orbán ugyanakkor tisztában van azzal, hogy Oroszországnak csakis a hadserege erős, különben pedig agyaglábakon álló óriás, amely képtelen modern gazdaságot létrehozni. Ezért is hagyta jóvá azt, hogy Matolcsy Györgyöt kínai szakértők segítsék a Nemzeti Bankban.
Horváth József titkosszolgálati tábornokot a Magyar Nemzetben megkérdezték, hogy mi lenne Paks 2-vel, ha az ellenzék nyerne a választásokon? A titkosszolgálati veterán válasza: Moszkvában a titkosszolgálat levéltárában „kiolvasztanának néhány jegelt információt” az új vezetésről, és Paks 2 folytatódna tovább.
Orbán irányt vált
Magyarország befogad minden menekültet, aki Ukrajnából érkezik. Magyarország támogatja Ukrajna kérését az uniós csatlakozásra. Orbán igyekszik maximálisan unió és NATO konform álláspontot képviselni, mert attól tart, hogy leveszik a sakktábláról mint Putyin barátját. Ha így történne, akkor lengyel barátai sem kárognának utána, mert Putyin Varsóban maga a patás ördög. Aki vele barátkozik, az ne csodálkozzon, ha pokolra kerül.
Az Ukrajna elleni háború miatt az USA és szövetségesei ki akarják zárni Oroszország bankjait a Swift rendszerből. Ezzel súlyos csapást mérnének Putyinra hiszen az éves GDP 4-5%-al csökkenhetne.
Csakhogy Moszkvában számoltak ezzel, és Putyin megállapodhatott Hszi Csinping elnökkel a kínai CIPS rendszer használatáról amikor tárgyaltak egymással a téli olimpia megnyitóján Pekingben. Kína a legnagyobb gazdasági partnere Oroszországnak, és a jelentősége minden bizonnyal tovább növekedhet, ha a nyugati szankciók miatt bajba kerül az orosz gazdaság. Más kérdés, hogy Peking számára távolról sem oly fontos partner Oroszország gazdasági szempontból: Mongóliával egyenértékű a részesedése a kínai külkereskedelemben.
Mi az a CIPS?
2015 óta végez nemzetközi fizetéseket – jüanban! 23 olyan orosz bankról lehet tudni, amely be van kötve ebbe a rendszerbe. Vagyis ha kizárják őket a Swift rendszerből, akkor használhatják a kínaiak rendszerét.
Moszkva felkészült a szankciókra: már hónapok óta rohamtempóban adta el dollár készleteit, és növelte jüan készletét. A háború kezdetén az orosz nemzeti bank dollár készlete mindössze 16%-a volt az összes tartaléknak míg öt évvel korábban ez még
40%-ot tett ki.
A nagy cégek is folyamatosan térnek át a dollárról a jüanra. A Gazprom például múlt szeptember óta jüanban kéri a repülőgép üzemanyag árát, melyet korábban dollárban kellett kiegyenlíteni.
A kérdés az, hogy Kínán kivül más országokkal is tud-e Oroszország a CIPS rendszeren keresztül kapcsolatot tartani? A CIPS rendszernek tavaly 1253 pénzintézet volt a tagja, a Swiftnek több mint 11 ezer. A CIPS kínai főnöke elmondta a New Yorki Bloombergnek, hogy tudatosan épitenek ki egy alternatív rendszert a Swift-tel szemben. A kinai jüan árfolyama 10%-al nőtt a dollárral szemben a pandémia idején. Kína GDP-je több mint 8%-al nőtt tavaly.
Míg az Európai Uniót sőt az Egyesült Államokat is súlyosan meg viselheti az a gazdasági válság, amely az ukrán háború nyomán kialakulóban van, a kínaiak meg akarják ezt úszni. Kihasználják Oroszország szorult helyzetét kedvező áron juthatnak energiához. Éppúgy mint Irán esetében amikor a szankciók sújtotta országot ők mentették meg a gazdasági összeomlástól. Cserébe viszont hosszú távra biztosítottak Kína számára viszonylag olcsón energiahordozókat.
Roman Abramovics orosz-izraeli milliárdos Ukrajna felkérésére Fehéroroszországban segíti az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat a folyamatban lévő háború lezárása érdekében – értesült a The Jerusalem Post. Abramovicsot Fehéroroszországba utazott, hogy részt vegyen a megbeszéléseken.
Oroszország és Ukrajna delegációi vasárnap érkeztek a fehérorosz határ menti városba, Gomelbe, és megkezdték a tárgyalásokat az ukrajnai harcok befejezésének módjáról. Abramovics szoros kapcsolatot ápol az ukrajnai és oroszországi zsidó közösségekkel.
Jevgen Kornicsuk Ukrajna izraeli nagykövete nem kommentálta konkrétan Abramovics részvételét a tárgyalásokon, de azt mondta, hogy „nagyra értékelünk mindenkit, aki tud segíteni, ha van kellő befolyása”.
Abramovicsot, a Chelsea Football Club tulajdonosát bírálatok érte Londonban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való korábbi kapcsolatáról szóló hírek miatt. A parlamentben egyre többen kérik, hogy szankcionálják. Vasárnap úgy döntött, hogy a Chelsea ” gondnokságát ” a klub jótékonysági alapítványának megbízottjaira ruházza.
„Az ukránok megpróbáltak találni valakit Oroszországban, aki segíthetne a békés megoldás megtalálásában” – magyarázta Alekszand Rodnyansky, kétszeres Oscar-díjra jelölt producer, aki Kijevben született, és szoros kapcsolatban áll Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
„Segítségért fordultak, és Roman az a személy, aki úgy döntött, hogy segít, és támogatást ígért a békés megoldás érdekében.”
Abramovics szóvivője nem kommentálta azokat a híreket, amelyek szerint Fehéroroszországban tartózkodik. „Megerősíthetem, hogy Roman Abramovicsot megkereste az ukrán fél, hogy támogassa a békés megoldás elérését, és azóta is igyekszik segíteni. Tekintettel a tétre, megértést kérünk, hogy miért nem kommentáltunk sem a helyzetről, sem az ő érintettségéről” – mondta a szóvivő.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Euronews tévécsatornának adott vasárnap esti interjújában támogatásáról biztosította Ukrajna idővel az Európai Unióhoz (EU) való csatlakozását.
„Ukrajna részt vesz az európai folyamatban, például az ukrán piac integrációjában az EU egységes piacába. Nagyon szorosan együttműködünk például az energia és más területeken” – mondta von der Leyen. „Idővel Ukrajnának kellene csatlakozzon az EU-hoz, ez az ország közénk tartozik, és látni akarjuk az európai családban” – nyilatkozta az EB elnöke.
Egils Levits lett elnök vasárnap kijelentette, hogy az EU-nak azonnal meg kell adnia Ukrajnának tagjelölt státuszt. Hasonló javaslatot tett Andrzej Duda lengyel elnök és Gitanas Nauseda litván elnök is.
A Verhovna Rada 2014. szeptember 16-án jóváhagyta az EU-Ukrajna társulási megállapodás ratifikálásáról szóló törvénytervezetet. 2014. november 1-jén Ukrajna megkezdte a megállapodás főbb rendelkezéseinek végrehajtását, 2016 elejétől pedig a szabadkereskedelmi övezetre vonatkozó rendelkezések is hatályba léptek. A megállapodás teljes egészében 2017. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2019 februárjában a Verhovna Rada jóváhagyta Ukrajna alkotmányának módosításait, amelyek
rögzítik az ország EU-hoz és NATO-csatlakozására irányuló stratégiai irányvonalát.
Mit jelent az, hogy Vlagyimir Putyin „népirtással” vádolja az ukrán kormányt, és az ország meghódítása után „denacizálást” ígér? Ez nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy Ukrajna politikai és civil vezetőinek letartóztatását, kirakatperek lefolytatását és ártatlan emberek kivégzését tervezi.
Lehetséges kevésbé borzalmas értelmezés is, de nem meggyőző. Az biztos, hogy Putyin nyelvezetét a hazai orosz fogyasztás propagandájaként értelmezhetjük. A szovjet szóhasználatban a náci volt a legnagyobb ellenség, és szinte bárkit annak lehetett meghatározni. Talán Putyin arra gondol, hogy újraaktiválja a második világháború traumáját, és Oroszországot áldozatul állítja be. Ez azonban nem tűnik egészen helyesnek. Az invázió csekély propagandafelhalmozással indult. Úgy tűnik, hogy olyan gyors műveletnek képzelték el, hogy nem volt szükség valódi indoklásra.
Egy másik ésszerű reakció Putyin szavaira, hogy megjegyezzük, hogy ezek elvonják a figyelmünket saját számos fasiszta gyakorlatától. Putyin szélsőjobboldali diktátor, akit a fehér felsőbbrendűek csodálnak világszerte. Az ártatlanság ősi mítoszaira hivatkozik, mint az uralom igazolására. A szándékos erőszakot részesíti előnyben az ész és a jog helyett, az 1930-as évek fantáziáit idézi. A határon túli honfitársakról szóló atrocitások Hitler saját propagandafedeze volt, amikor elpusztította Csehszlovákiát és Lengyelországot. Putyin állításai, miszerint egy szomszédos ország a nemzetközi rend illegitim teremtménye, szintén plagizáltnak tűnnek Hitler 1938-ban és 1939-ben e két országról szóló beszédeiből. Ez azonban még nem juttat el bennünket a sötétség szívéhez.
Putyin nyelvezetének másik megközelítése az, hogy rámutassunk arra, hogy tényszerűen pontatlan az ukrán politika leírása. Az ukrán hatóságok természetesen nem követtek el népirtást az oroszul beszélők ellen, és semmi sem indokolná egy ilyen kifejezés használatát. Putyin nem kínált bizonyítékot üres állításának alátámasztására, és még csak világos elképzelést sem adott arról, hogy miről beszél. Ukrajna kétnyelvű ország, rendkívül ritka nyelvi toleranciával. Az oroszul beszélők Ukrajnában minden tekintetben szabadabbak, mint az oroszul beszélők Oroszországban. Fontos ezeknek a tényeknek a megállapítása. De ezek tisztázása még mindig nem elég.
twitter.com
Azt is fel kell ismernünk, hogy egy bizonyos fajta zsarnok számára valójában az a lényeg, hogy a perverzióig tévedjenek. Groteszk például, hogy Putyin nácival vádolja az ukrán kormányt. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij mérsékelt politikai nézetekkel rendelkező zsidó. Nagyapja a Vörös Hadseregben harcolt a németekkel; nagyapja családját meggyilkolták a holokausztban. A szavazatok több mint hetven százalékával egy multikulturális társadalom tagjai választották meg, akik általában polgári értelemben határozzák meg nemzetüket. A szélsőjobb észrevehetetlen százalékokat kap az ukrán szavazatokból, és nem játszik szerepet a kormányban.
És Putyin pontosan ezért beszél Ukrajna „eldenacizálásáról”. Nem akar értelmet adni. Meg akarja fosztani ezeket a kulcsfontosságú fogalmakat – a nácik és a népirtás – minden értelmüktől, elkoptatni, lehetetlenné tenni ésszerű módon történő használatát. Lehetetlenné akarja tenni, hogy a második világháború vagy a holokauszt bármiféle általános erkölcsi tanulsággal szolgáljon. Az olyan szavak, mint a „népirtás” vagy a „náci”, a posztmodern diktátor játékszereivé válnak. Azt kell érteniük, amit csak akar, és meg kell engedniük, hogy azt csináljon, amit csak akar. Ez elég gonosz, de még mindig nem értük el a mélypontot.
Most már látjuk, hogy Putyin valóban tenni akar. Nem egyszerűen kiüresíti a „népirtás” és a „denacizálás” fogalmát. Nyilvánvalóan azt tervezi, hogy kigúnyolja az e fogalmak köré létrehozott igazságügyi intézményeket. Úgy tűnik, ez a legtalálóbb olvasata annak ígéretének, hogy „bíróság elé állítja azokat, akik számos véres bűncselekményt követtek el civilek ellen”. Ha az orosz erők elfogják az ukrán politikai és polgári vezetőket, a legvalószínűbbnek tűnik, hogy bíróság elé állítja őket a bíróság valamilyen perverziója előtt, és kivégzik, vagy hosszú távra egy különleges rezsim börtönébe küldi őket. Úgy tűnik, a háborús bűnök egész eszméjét akarja delegitimálni — azzal, hogy egy kitalált bűn megbüntetése nevében valós bűncselekményt követ el.
FMT
Kijev külvárosa, tegnap, orosz ágyúzás után.
Indoklás nélkül megszállni egy országot, valóban bűncselekmény. És egy nemzet vezetőinek megcélzása valóban népirtás.
Az üres beszéd a szörnyűségről előkészíti az utat a teljes szörnyűséghez. Ez a Putyin-rezsim stílusa: lépjünk be a tisztességes közélethez szükséges fogalmakba és intézményekbe, tegyünk gúnyt belőlük, és ezzel megszabadítsuk az utat a gyilkos nihilizmus előtt.
Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges hadművelet” kezdetét jelentette be. Csütörtök hajnalban választ kapott a világ mit akart Putyin a hetek óta tartó csapatösszevonásokkal az ukrajna határai mentén.
(Folyamatosan frissítjük)
23:00 – Alekszej Navalnij a Kreml-kritikus, és hívei tiltakozásra szólították fel az orosz lakosságot. Ukrajnát nem minden orosz támadta meg – bár Putyin szeretné, ha ezt elhiggye a világ.
21:55 – Az európaiak és szövetségeseik készek további szankciókra Oroszország ellen Ukrajna inváziója miatt. Ezt a párizsi Elysée-palota jelentette be hétfő este Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország, Lengyelország, Románia, az USA, Kanada és Japán állam- és kormányfőinek, valamint az EU képviselőinek videokonferenciája után.
21:20: A bebörtönzött orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij támogatói polgári engedetlenségi kampányra szólítottak fel, hogy tiltakozzanak az ukrajnai orosz invázió ellen.
20:45 – Az ukrajnai háború hátterében Törökország megtiltotta a hadihajók áthaladását a Boszporusz és a Dardanellák-szoroson. Törökország, amely Oroszországhoz és Ukrajnához hasonlóan határos a Fekete-tengerrel, a múlt héten élesen elítélte Oroszország ukrajnai agressziós háborúját.
20:30 – Újra légiriadó-szirénák hallatszanak Ukrajna fővárosában, Kijevben, és a hírek szerint orosz csapást mért a város szélére.
20:25 – Az ukrán belügyminisztérium szerint civilek tucatjai haltak meg ma az Ukrajna második városát, Harkovot ért orosz rakétacsapásokban.
20:20 – A norvég olaj- és gázipari cég, az Equinor (korábban Statoil) úgy döntött, hogy kilép az oroszországi vegyesvállalatokból, és leállítja az új befektetéseket az országban – áll a társaság hétfői közleményében.
20:10 – Az orosz védelmi minisztérium felháborodással reagált a német kormány irányváltására az ukrajnai fegyverszállításokkal kapcsolatban.
19:15– Az Európai Labdarúgó Szövetség befejezte együttműködését az orosz szponzorral, a Gazprommal. „A döntés azonnal hatályba lép” – közölte hétfőn az UEFA. A szerződés eredetileg 2024-ig szólt volna, és állítólag körülbelül 40 millió eurót hozott évente.
18:08 – Három tárgyalási forduló tartottak, de nem volt áttörés: eredmény nélkül zárultak a béketárgyalások Ukrajna és Oroszország képviselői között az ukrán-fehérorosz határon. Abban sikerült megállapodni, hogy a napokban folytatják a tárgyalásokat.
17:00 – Macron elnök telefonon ismét beszélt Vlagyimir Putyinnal. „Putyin hangsúlyozta, hogy egy ilyen megállapodás csak akkor lehetséges, ha Oroszország jogos biztonsági érdekeit feltétel nélkül figyelembe veszik.” Ide tartozik például a Fekete-tengeri Krím-félsziget szuverenitásának elismerése. és Ukrajna demilitarizálása.
16:15 – A Béketárgyaláson a tárgyalófelek szünetet tartottak, majd négy órkor folytatódtak a megbeszélések az ukrán és orosz tárgyalók között. Erről több orosz és fehérorosz sajtó egybehangzóan számolt be, valamint Mikhailo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó is megerősítette a Twitteren.
16:10 – A NOB akarata szerint az orosz és fehérorosz sportolók és hivatalos személyek többé nem vehetnek részt nemzetközi versenyeken. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság vezetője ezt az ajánlást tette hétfőn minden világszövetségnek és sportesemény-szervezőnek. Az igényhez a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) is csatlakozott.
15:24 – „Minden olyan orosz személyt azonosítottunk, akinek van tulajdona Franciaországban, és akiket kormányközeliségük miatt az EU-szankciók alá vonhatnak” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter hétfőn Párizsban. Franciaország ingatlanokat, jachtokat és luxusautókat akar elkobozni a kormányhoz közel álló oroszoktól. „Jogi eszközökkel elkobozzuk ezeket az árukat” – mondta.
14:55 – Az ukrajnai háború miatt több ország légterén már nem haladhatnak át orosz repülőgépek. Most a Kreml reagált – és blokkolja az orosz légteret a Németországból és más országokból érkező repülőgépek számára.
12:30 – A információk szerint aukrá és orosz fél közötti tárgyaláson az ukránok közölték követelésüket: miszerint azonnali tűzszünetet és az orosz csapatok kivonását kérik.
12:25 – Ukrajna esetében a Google Térkép már nem mutatja meg, hol akadnak el a járművek, vagy hol gyülekeznek sokan. Az intézkedést a helyi hatóságokkal egyeztették.
11:57 – Ukrajna népirtás miatt indított pert Oroszország ellen az ENSZ legfelsőbb bíróságán. Ukrajna azonnali fellépést követel Oroszországgal szemben – jelentette be a Nemzetközi Bíróság vasárnap este Hágában.
11:45 – A Mariupoltól délnyugatra, az Azovi-tenger partja mentén fekvő Berdjanszki körzetet hétfőn délelőtt foglalták el orosz csapatok az Ukrinform állami hírügynökség szerint.
11:40 – Kijevben hosszú sorok állnak az élelmiszerüzleteknél, mindenki igyekszik felhalmozni az élelmiszert a várható ostromra tekintettel.
11:30 – A másodosztályú FC Schalke 04 labdarúgó-klub Ukrajna orosz inváziója miatt idő előtt felmondja együttműködését az orosz szponzor Gazprommal . Ezt a klub bejelentette.
11.05 – Az orosz agressziós való tekintettel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ragaszkodik országa EU-csatlakozásához. „Az EU-hoz fordulunk Ukrajna azonnali felvétele érdekében egy új különleges eljárást kér” – mondta Zelenszkij. – Biztos vagyok benne, hogy ez jogos kérés és meggyőződésem, hogy megérdemeljük.”
10:05 – Hétfőn tíz órakor kezdődtek meg a tárgyalások Oroszország és Ukrajna között Fehéroroszországban, miközben az oroszok Ukrajna elleni inváziójának ötödik napján is folytatódtak a harcok.
08:45 – „Nem hiszek túlságosan az eredményben”, de „meg kell próbálni” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
8:09 – Az ukrán hadsereg az orosz előrenyomulás lelassulásáról számolt be Ukrajnában . „Az orosz megszállók csökkentették az offenzíva ütemét, de egyes területeken továbbra is igyekeznek sikereket elérni” – közölte hétfőn az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
08:10 –A kelet-ukrajnai szeparatisták egyik „Népköztársasága” felfüggeszti a mozgósítást, a másik viszont továbbra is érvénybe marad.
7:50 – Hackerek támadták meg több ukrajnai közéleti személyiség Facebook – fiókját. Ezt a Facebook tulajdonosa , Meta jelentette be hétfőn. A Meta egyúttal bejelentette, hogy az elmúlt 48 órában eltávolított egy mintegy 40 hamis fiókból álló hálózatot a Facebookról, valamint az Instagram kép- és videóhírekkel foglalkozó leányvállalatától, amely hamis információkat terjesztett Oroszországból és Ukrajnából.
07:25 – A rendőrök őrizetbe vették a Pussy Riot csoport egyik tagját, Maria Aljohinát moszkvai otthona közelében.
05:30 – A vizes sportágakat tömörítő nemzetközi szövetség (FINA) elvette Oroszországtól az augusztusi kazanyi junior úszó-világbajnokság rendezési jogát az Ukrajna ellen folyó hadművelet miatt.
22:20 – Hétfőn délelőtt megkezdődnek a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között – közölték hivatalos orosz források
20:15 – Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője közölte: „Az orosz fegyveres erők a különleges katonai művelet kezdete óta 1067 katonai létesítményt csaptak le Ukrajnában.”
18:50 – Csehország felszólítja az összes többi EU-tagországot, hogy hagyják abba a schengeni vízumok kiadását az oroszoknak az ukrajnai hadművelet megtorlásaként.
18:10 – Putyin fokozott készültségbe helyezi az orosz nukleáris erőket.
17:00 – A nemzetközileg koordinált harmadik szankciócsomag három részből áll: jelentős számú orosz bank kizárása a SWIFT nemzetközi banki fizetési hálózatból, az orosz jegybank nemzetközi tartalékainak zárolása, valamint az oligarchák, családjaik és partnereik elleni további lépések.
15:40 – A béke felé vezető első lépésnek nevezte az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat.
13:20 – Oleg Sinegubov szerint a második legnagyobb ukrán város: Harkov ismét teljesen az ukránok ellenőrzése alatt van.
13:00 – Gyakorlatilag kitiltották egész Európa területéről az orosz légiforgalmat.
12:45 – Orosz és Fehérorosz források szerint Lukasenko telefonon tárgyalt Zelenszkij ukrán elnökkel és az ukrán küldöttség már el is indult a tárgyalásokra Gomelbe.
12:00 – „Aki háborúzik, az megfeledkezik az emberiségről, nem az emberekre gondol, hanem a hatalom érdekeit helyezi előtérbe, a fegyverek logikájára támaszkodik, a legtávolabb álló Isten akaratától” – mondta Ferenc pápa a Szent Péter téren tartott hagyományos vasárnapi prédikációjában utalva az ukrán háborúra. Az ukrán néppel való szolidaritásra szólította fel, valamint a háború befejezésére.
11:00 – Everton – Manchester City 0:1 Mindkét csapat játékosai között található ukrán származású labdarúgó. nem csak nekik, de egész Ukrajna előtt tisztelegtek ezzel az aktussal.
https://twitter.com/i/status/1497853244697194497
10:20 – Oroszország garantálta az ukrán delegáció biztonságát a gomeli tárgyalásokon.
twitter.com
10:00 – A Kreml szóvívóje szerint Gomel városát az ukrán fél javasolta tárgyalási helyszínnek. Oroszország nem függeszti fel az ukrajnai hadműveletet az ukrán féllel folytatott tárgyalások során – tájékoztatott Peszkov. „Részünkről figyelmeztették az ukrán felet, hogy ezúttal nem függesztik fel a hadművelet menetében előirányzott tevékenységeket – ahogyan azt tegnap tették” – mondta a Kreml szóvivője.
09:40 – Lengyelországba 156 ezer, Magyarországra 62 ezer, Romániába 46 ezer menekült érkezett a háború kitörése óta.
09:10 – Harkiv, Ukrajna második legnagyobb városának utcáin harcok törtek ki, miután orosz erők behatoltak a városba és már belváros utcáin folyik a lövöldözés – közölte Oleh Szinehubov, a harkovi regionális államigazgatás vezetője.
08:40 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasította az oroszok minszki tárgyalási ajánlatát, de nyitva hagyja a lehetőséget a tárgyalások előtt más helyszíneken.
08:14 – Orosz delegáció érkezik Fehéroroszországba, hogy az ukránokkal tárgyaljon – jelenti a TASSZ hírügynökség.
06:30 – Az orosz egységek blokkolták Herszon és Berdjanszk városát, átvették az irányítást Genicsek felett, a Herszon melletti Csernobajevka repülőteret – mondta Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium szóvivője egy vasárnapi tájékoztatón.
06:15 – Az ausztrál miniszterelnök bejelentette, hogy NATO-partnerein keresztül fegyvereket kíván szállítani Ukrajnának.
06:00 – Az intenzív utcai harcok folytatódtak vasárnap szerte a fővárosban. A legfrissebb nyugati hírszerzési jelentések szerint – ha csak pillanatnyilag is – az orosz előrenyomulás lelassult.
05:20 – Egy ENSZ-tisztviselő szerint több mint 150 000 ukrán menekült menekült el.
05:11 – Az orosz erők legalább 198 embert, köztük három gyereket megöltek, és 1115 embert, köztük 33 gyereket megsebesítettek az ukrán nemzeti gárda szerint.
4:38 – Vaszilkov városában egy orosz támadás után tűz ütött ki egy olajraktárban – a város mintegy 40 kilométerre délre fekszik Kijevtől. A folyamatos harcok miatt a tűzoltók nem tudtak előrehaladni a tüzet eloltani. Vasylkiv polgármestere, Natalia Balasinovics egy videóban beszélt a robbanásról, és azt mondta: „Az ellenség mindent el akar pusztítani körülöttük.”
03:39 – Sajtóértesülések szerint egy radioaktív hulladékot tároló raktárt találtak el Ukrajna fővárosában, Kijevben. A Radon Union cég hulladéklerakóját több orosz gránáttalálat érte – közölte többek között a 24-es csatorna. Az első mérések szerint a lakosságot a védelmi övezeten kívül nem fenyegeti veszély. Az információkat független módon nem lehetett ellenőrizni.
01:10 – Annak ellenére, hogy az iráni rezsim betiltotta a Putyin elleni tüntetéseket, az irániak csoportja „Halál Putyinra” kiáltotta ki, ami talán példátlan lépés a Putyin-ellenes irániak részéről.
00:50 – Egyelőre egyetlen nagyobb város sem került a megszálló erők kezébe, mivel a Javelin páncélelhárító rakétákkal felfegyverzett ukrán csapatoknak sikerült átmenetileg tompítaniuk az oroszok lépését Harkov keleti felé, és több kitörést is sikerült elérniük Kijev felé. A heves ellenállás és a gyorscsapású gerillataktika elrontotta a reményeket, amelyeket Moszkva egy gyors, viszonylag vértelen küzdelemhez táplált.
00:10 – A nyugati országok hatóságai fontolgatják további korlátozó intézkedések meghozatalának lehetőségét az Orosz Föderáció Központi Bankjával szemben, ezek a hétvégén véglegesítésre kerülnek. Ezt szombaton jelentette be újságíróknak a washingtoni kormányzat egyik magas rangú képviselője az Oroszország elleni szankciókról tartott külön tájékoztatón.
2022. február 27.
22:30 – A YouTube videószolgáltató megerősítette, hogy az ukrajnai események miatt több orosz csatorna bevételszerzését is blokkolta.
22:20 – Emmanuel Macron francia elnök szombaton Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezetővel folytatott telefonbeszélgetése során felszólította őt, hogy tagadja meg az ukrajnai orosz hadművelet támogatását, és érje el az orosz csapatok mielőbbi kivonását fehérorosz területről.
21:45 – Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője február 27-re rendkívüli ülést hívott össze 27 uniós ország külügyminisztereiből, amelyen javaslatot tesz az ukrán fegyveres erők segélyküldésére.
21:10 – Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök és Emmanuel Macron francia elnök beszélget telefonon. Ezt szombaton a Pul Pervogo Telegram csatorna jelentette be, közel a fehérorosz elnök sajtószolgálatához.
21:05 – Putyin az ukrajnai katonai műveletről tárgyalt Alijev Azeri elnökkel.
20:55 – Folyamatosan növekszik azon országok száma melyek lezárják légterüket az orosz repülőgépek előtt.
20:50 – Az Azerbajdzsáni Állami Olajipari Társaság (SOCAR) bejelentette, hogy az ukrajnai mentők és tűzoltóságok ingyenesen tankolhatnak majd a vállalat hálózatának összes töltőállomásán az országban.
20:20 – Egyik uniós ország a másik után csatlakozott ahhoz a követeléshez, hogy Oroszországot kizárják a SWIFT nemzetközi fizetési szolgáltatásból. Németország végül egyedül maradt. Berlin is irányt változtat.
19:55 – A szlovák kormány beleegyezett, hogy tüzérségi lőszereket és üzemanyagot küldjön az ukrán fegyveres erőknek, és NATO harci csoportot fogadjon be a szövetség keleti szárnyának megerősítésére.
19:10 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üdvözölte Törökország és Azerbajdzsán azon javaslatát, hogy tartsanak béketárgyalásokat Oroszországgal. „Addig fogunk harcolni, amíg az ország felszabadítása szükséges” – mondta.
18:40 – Az athéni kormány szerint két görög állampolgár meghalt, hat másik pedig megsebesült a Mariupol melletti orosz merényletekben. A külügyminisztérium tájékoztatása szerint hétfőre beidézték az orosz nagykövetet. Nikos Dendias görög külügyminiszter a közelmúltban hangsúlyozta orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak, hogy meg kell védeni az Ukrajnában élő görögöket.
18:00 – Heves utcai harcok dúlnak szombaton a fővárosban, és a legfrissebb nyugati hírszerzési jelentések szerint az orosz előrenyomulás lelassult. Ettől még az orosz prioritás továbbra is Kijev elfoglalása maradt.
16:30 – Az Orosz Elnöki Hivatal honlapja már nem érhető el. Amikor kremlin.ru a Kreml címének beírása után, hibaüzenet jelenik meg. Korábban a média a kormány és az állami média különböző weboldalain számoltak be kibertámadásokról.
15:15 – Miután bejelentették, hogy Hollandiából rakétameghajtású gránátokat szállítanának Ukrajnába, Olaf Scholz (SPD) kancellár most fegyvereket is szeretne küldeni az ukránoknak. 1000 páncéltörő fegyvert és 500 föld-levegő rakétát akarnak szállítani.
12:55 – Csehország fegyvert és lőszert szállít Ukrajnának
12:20 – Több európai ország blokkolja a légteret az orosz gépek előtt
11:50 – Újabb harcok és légitámadások az ország déli és keleti részén
11:05 – Az ukránok a szomszédos országokba menekülnek, állítólag 100 000 ember érte el Lengyelországot.
10:02 – A Kreml közölte, hogy az orosz erők folytatják előrenyomulását Ukrajna ellen, egy nappal azután, hogy szüneteltették az esetleges tárgyalásokat. Oroszország három városba állított támadási vonalat: északon Kijevbe, északkeleten Harkovba és délen Hersonba.
09: 40 – JENS STOLTENBERG NATO-főtitkár a kijevi harcok kimeneteléről nem nyilatkozott, de „Tiszteletemet fejezem ki az ukrán fegyveres erők előtt, amelyek valóban bizonyítják bátorságukat és bátorságukat azzal, hogy harcolnak és felállnak a sokkal nagyobb megszállókkal szemben. orosz haderő.” – mondta. Bejelentette, hogy a szövetség tagjai több légvédelmi eszközt és fegyvert küldenek Ukrajnába, és hamarosan a NATO Reagáló Erő elemei is bevonulnak a NATO blokk keleti határára.
twitter.vom
09:10 – A korábbi bokszvilágbajnok, Wladimir Klitschko arra szólítja fel az embereket világszerte, hogy mutassanak szolidaritást És támogassák Ukrajnát. Testvére, Vitalij Kijev polgármestere.
09:00 – Az AP hírügynökség szerint nem világos, milyen messzire jutottak előre Kijevbe az orosz katonák. A város szélén zajló harcokról szóló jelentések azt mutatják, hogy kis orosz egységek Ukrajna védelmét vizsgálják, hogy utat szabadítsanak a főerők számára – közölték források.
08:10 – Ukrán csapatok ellenőrzik a kijevi vízerőművet ukrajnai főváros északi részén, egy médiajelentés szerint. Az Interfax hírügynökség az ukrán energiaügyi minisztériumra hivatkozva számolt be erről. Azt a kijelentést, hogy az orosz csapatok elfoglalták az erőművet, a Reuters hírügynökség most kijavította.
07:50 – A kijevi-shulyany-i repülőtér közelében lakóépületeket támadtak meg. Az ukrán hatóságok által közölt fotókon súlyosan megrongálódott sokemeletes épületek láthatóak.
07:45 – „Az éjszaka folyamán az Orosz Föderáció fegyveres erői nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel csaptak le légi és tengeri cirkálórakétákkal Ukrajna katonai infrastruktúrája ellen” – mondta Igor Konasenkov, a védelmi minisztérium szóvivője televíziós beszédében.
07:37 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy új videóban számolt be a fővárosból, Kijevből, és hadat üzent Oroszországnak. Az ukrán hadsereg nem teszi le a fegyvert, megvédi magát – mondta az államfő a kijevi utcán. – Jó reggelt mindenkinek – mondta mosolyogva. Cáfolni akarja azokat az álhíreket, amelyek szerint elhagyta az országot. „Itt vagyok.” Az országot meg kell védeni. – Dicsőség Ukrajnának!
07:22 – Szemtanúk szerint lövések hallhatók Kijevben a kormányzati negyed közelében.
06:51 – Az Oroszország és Ukrajna közötti háborúban a kijevi vezetés kapcsolatban áll Moszkvával az esetleges béketárgyalásokról. Ezt Volodimir Zelenszkij szóvivője jelentette be pénteken késő este Kijevben. Ukrajna mindig is kész volt a harcok beszüntetéséről és a békéről beszélni. „Ezekben az órákban a felek egyeztetéseket folytatnak a tárgyalások helyéről és időpontjáról” – írta Szerhij Nikiforov szóvivő a Facebookon.
06:50 – Kelet-Ukrajnából légicsapásokat jelentettek. Az ukrán hadsereg szerint a levegőből támadták meg Szumi, Poltava és Mariupol városok közelében lévő területeket. Cirkálórakétákat lőttek ki Ukrajnára a Fekete-tenger felől.
06:50 –„Egységesek kiállunk vagyunk Ukrajna és népe mellett, annak ellenére, hogy a Biztonsági Tanács egy vakmerő, felelőtlen állandó tagja visszaél hatalmával, hogy megtámadja szomszédját, és felforgatja az ENSZ-t és nemzetközi rendszerünket” – mondta Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok nagykövete, miután Oroszország megvétózta az Ukrajna elleni agresszió elitélését.
06:40 – A Meta Facebook-csoport további lépéseket tesz Oroszország ukrajnai inváziójára válaszul. A Facebook biztonsági vezetője, Nathaniel Gleicher szombaton a Twitter rövidüzenet-szolgáltatáson jelentette be, hogy az orosz állami médiát világszerte megakadályozzák abban, hogy hirdetéseket helyezzen el a közösségi hálózaton.
06:07 – Egy légideszant hadművelettel az orosz csapatok láthatóan megpróbálják átvenni az irányítást a Kijevtől délre található Wassylkiv katonai repülőtér felett. A heves harcokban 200 ukrán katona vesztette életét és megsérült – mondta a kisváros polgármestere, Nataliya Balasynowych szombat este az ukrán sajtónak.
04:50 – Vologyimir Zelenszkij közölte, hogy nem az amerikaiak által felajánlott kimenekítésre, hanem mielőbbi fegyverszállításra van szüksége.
03:30 – Légiriadó volt Kijev külterületén, az utcákon páncélozott harckocsik vonulnak – olvasható a BBC portálján.
2022. február 06.
22:24 – Oroszország megvétózta pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely elítélte volna Moszkva ukrajnai invázióját, Kína pedig tartózkodott a szavazástól.
13:10 – Emmanuel Macron az egyetlen nyugati államfő, aki csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. A francia külügyminiszter nyilatkozatai táplálják azokat a spekulációkat, hogy Franciaország különleges erőket küldhet az ukrán elnök védelmére.
12:55 – Törökország elutasítja Ukrajna kérését, hogy megakadályozzák az orosz hadihajók belépését a Fekete-tengerre. Ez nem lehetséges egy olyan nemzetközi megállapodásnak köszönhetően, amely garantálja a hajók tranzitjogát, hogy visszatérjenek saját kikötőikbe – közölte az ankarai külügyminisztérium.
12:18 – Némileg egymásnak ellentmondó felhívásokat tesznek közzé az ukrán főváros, Kijev hatóságai amikor felszólítják az északnyugati Obolon kerület lakosságát, hogy ne menjenek utcára, ugyanakkor érvényben van az a felhívás is amelyben az ukrán fegyveres erők arra szólítják fel az állampolgárokat, hogy álljanak ellen, és készítsenek úgynevezett Molotov-koktélokat.
11:50 – Hangos robbanásokat lehetett hallani a kelet-ukrajnai Harkov városában, jelentette a Reuters hírügynökség.
11:20 – Az ukrán hadsereg szerint Oroszország a fehérorosz Gomel repülőteret használja fel a főváros, Kijev elleni támadáshoz, miután a főváros közelében lévő Hostomel katonai repülőtér megsemmisült. Oroszország egyre inkább el akarja pusztítani a polgári infrastruktúrát és házakat, írja az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke a Facebookon.
10:35 – Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette, hogy felvették a harcot az orosz csapatokkal Kijev északi kerületében. Az ukrán hadsereg arra figyelmeztetett, hogy az orosz egységek részben az elfogott ukrán technológiát használják.
10:00 – A fokozódó orosz támadások elől Harkiv lakossága óvohelyre és pincébe menekül.
09:25 – Oroszország 118 ukrán katonai bázist semmisített meg. Az ejtőernyősöket Csernobilba viszik, hogy megvédjék az atomerőművet – közölte az orosz védelmi minisztérium. Az erőmű körüli sugárzás normális.
08:55 – Ben Wallace brit védelmi miniszter támogatja Oroszország kizárását a Swift nemzetközi fizetési rendszerből. „Szeretnénk továbbmenni, szeretnénk felhasználni a Swift rendszert” – mondta a BBC-nek. De ha nem minden ország támogatja a kirekesztést, nehéz lenne.
08:20 – Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint Oroszország egész Ukrajnát be akarja kebelezni. Oroszország az invázió első napján kudarcot vallott, és nem érte el elsődleges céljait. Az orosz oldalon az áldozatok számát több mint 450-re becsüli.
07:50 – Ukrajna tanktámadásokra számít a főváros, Kijev ellen a pénteki nap folyamán. „A mai lesz a legnehezebb nap” – mondta Anton Herashchenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója. Kijev védői készen állnak a nemzetközi szövetségesek tankelhárító rakétáival.
05:00 – Vologyimir Zelenszkij ukrán elnök polgári célpontok támadásával vádolja Oroszországot. A Belügyminisztérium szerint az orosz tankok hamarosan megpróbálhatnak behatolni Kijevbe.
06:59 – Az ukránok megállítottak egy Kijev felé tartó tankokból álló hadoszlopot
03:10 – Az oroszok hajnalban ismét rakétákkal lövik Kijevet.
00:12 – A hadköteles korú 16-60 éves férfiaknak tilos elhagyni Ukrajnát.
2022. február 25.
23:15 – Több mint 1700 embert vettek őrizetbe az orosz hatóságok háborúellenes tüntetésben való részvétel miatt.
22:50 – Hivatalos adatok szerint 137 ukrán halt meg az orosz támadás első napján.
18:35 – Oroszország csütörtökön eddig több mint 203 támadást hajtott végre kelet-ukrajnai városok ellen – közölte az ukrán rendőrség néhány pillanattal azelőtt, hogy négy ukrán meghalt, amikor az orosz erők rátámadtak egy kórházra Ukrajna Donyeck régiójában. Emellett a hírek szerint az orosz erők foglyot is ejtettek a heves keleti harcok során – közölte az ukrán védelmi miniszterhelyettes, miután két orosz katonát elfogtak az ukrán fegyveres erők.
18:30 – Csütörtökön megszólalt Gerhard Schröder volt kancellár és egykori SPD-vezér a háború befejezését szorgalmazta a Linkedin platformon, és ezt írta: „Ez az orosz kormány felelőssége.”
18:15 – 850 háborúellenes orosz tüntetőt taróztattak le oroszországban.
17:30 – Ukrajna washingtoni nagykövete szerint legalább 40 ukrán katona és több tucat civil vesztette életét. Oroszország két helikoptert és hét repülőgépet veszített harcban – tette hozzá.
17:10 – Vlagyimir Putyin elnök „szükséges intézkedésként” védte Ukrajna elleni támadását, miután egy üzleti lobbicsoport vezetője óvatosságra intette a nyugati szankciók ellen, hogy elkerülje a világgazdaság destabilizálását.
17:00 – Rendőrök őrizetbe vettek egy nőt az orosz ukrajnai invázió elleni tüntetésen Moszkvában csütörtökön.
16:50 – Az orosz különleges erők és a légideszant csapatok benyomultak a főváros, Kijev külvárosába. Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök és tábornokainak végső célja továbbra is tisztázatlan, amerikai tisztviselők úgy értékelték, hogy a végjáték valószínűleg az ukrán kormány lefejezése és elnökének, Volodimir Zelenszkijnek az oroszok által ellenőrzött bábrendszerre való leváltása.
15:05 – Csernobil az ukrán-fehérorosz határ közelében van. Most állítólag orosz csapatok léptek be a tiltott nukleáris területre, Zelenszkij elnök szerint harcok dúlnak a nukleáris hulladéktároló közelében.
14:00 – Recep Tayyip Erdogan török elnök csütörtökön televíziós beszédében „elfogadhatatlannak” ítélte Oroszország ukrajnai katonai akcióját, és „súlyos csapást mért a térség békéjére és stabilitására”. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott korábbi telefonbeszélgetésében a török vezető hangsúlyozta, hogy támogatja Ukrajna erőfeszítéseit területi integritásának védelme érdekében.
13:55 – Boris Johnson miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy Nagy-Britannia „szövetségeseinkkel egyeztetve” „egy hatalmas gazdasági szankciócsomagot fog jóváhagyni, amelyet már korábban elterveztek az orosz gazdaság megrendítésére”.
13:25 – A francia külügyminiszter nyilatkozatában kijelentette, hogy az ország „tovább megerősíti Ukrajnának nyújtott támogatását, annak minden formájában”, nyitva hagyva annak lehetőségét, hogy Párizs katonai támogatást küldjön Kijevnek.
13:20 – A „luhanszki népköztársaság” népi milíciájának egységei átkeltek a Donyec folyónak azon a szakaszán, amely az ukrán központi erőktől elválasztó vonalon halad – közölte Ivan Filiponenko, a luhanszki „védelmi minisztérium” szóvivője.
13:10 – Az ukrán fél is elismerte, hogy az orosz hadsereg harci helikoptereivel elfoglaltak egy repteret Hosztomelben, Kijev közvetlen közelében. Hosztonovtól az ukrán főváros határa csak 15 perc autóval.
13:05 – Az uniós és a NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését. „Szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár eszközöket telepítsünk Ukrajnába. Humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd.” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
11:50 – Fekete füst szállt fel csütörtökön az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési központja felett Kijev központjában – jelentette a Reuters tudósítója.
11:20 – Az ukrán katonai parancsnokság közölte, hogy a kormányerők „mintegy 50 orosz megszállót” öltek meg, miközben visszavertek egy frontvonalon lévő város elleni támadást Moszkva által támogatott lázadókkal. Az AFP nem tudta azonnal megerősíteni a halottak számát.
11:15 – Több mint 40 ukrán katona és „csaknem 10 civil” vesztette életét az orosz támadás korai szakaszában – közölte az ukrán kormány sajtószolgálata.
11:14 – Orosz csapatok betörtek az államhatáron Fehéroroszország felől Kijev megyébe – közölte csütörtökön az ukrán határőrszolgálatra hivatkozva.
11:12 – Alekszandr Lukasenko fehérorosz vezető csütörtökön kijelentette, hogy hadserege nem vesz részt az oroszok Ukrajna elleni inváziójában.
11:00 – „Putyin elnök, állítsa le csapatait!” Az ENSZ-tisztviselők békére szólítanak fel Ukrajnában
10:57 – Az orosz invázióra válaszul Ukrajna megszakítja diplomáciai kapcsolatait a szomszédos Oroszországgal. – mondta Volodimir Zelenszkij elnök csütörtökön Ukrajna fővárosában, Kijevben.
10:50 – A Die Welt szerint: „Németország abban az illúzióban élt, hogy a diktatúrákkal jó üzletet lehet kötni. A Szövetségi Köztársaság tehát Oroszországhoz és Kínához láncolta magát. Most már világos, hogy Németország külpolitikája kapzsi és naiv volt. Most jön a számla – és rendkívül drága.”
10:40 – Szijjártó Péter külügyminiszter bekérette hivatalába az orosz nagykövetet.
10:35 – „Putyin tudja, hogy a NATO nem veszélyezteti őt. A NATO nem támad meg senkit, nincs félnivalója a NATO-tól, és ezt ő is tudja.” – jelentette ki a német CDU elnöke.
10:30 – Míg az orosz védelmi minisztérium azt állította, hogy légicsapásai nem városokat céloztak meg, és nem jelentenek veszélyt a civilekre, Ukrajna jelentése szerint legalább nyolc ember meghalt, kilencen pedig megsebesültek orosz lövöldözésben.
10:10 – Szinte minden demokratikus ország elítélte Oroszország ukrajnai invázióját.
10:09 – Sziréna szólalt meg a lengyelországi Medyka város határátkelőhelyén Lengyelország és Ukrajna között – írja a Reuters. Az eset háttere nem tisztázott.
10:07 – Biden elnök azt kijelentette, hogy nem küld amerikai csapatokat az orosz erők elleni harcba Ukrajnába. Egyes kritikusok szerint ez egy olyan álláspont, amelyet Oroszország ki fog használni.
10:05 – Három oldalról támadja az orosz haderő Ukrajnát. A legfrisebb hírek szerint immáron délről is erős támadás éri az országot.
9:07 – Oroszország szerint a csapások nem Ukrajna városait célozzák, nem jelentenek polgári fenyegetést – jelentette a RIA hírügynökség.
9:05 – A német külügyi bizottság elnöke szerint elképzelhetetlenek az új gázszerződések Oroszországgal.
9:00 – Sorra agresszornak bélyegzik meg a világ országai az Ukrajnát lerohanó Oroszországot. Magyarország kormánya hallgat.
8:50 – A legfrisebb információk szerint Harkovot orosz harckocsik vették körül
8:42 – Az ukrán belügyminisztérium szerint a luhanszki régióban található Horodiscse és Milove falvakat az orosz erők foglalták el.
8:41 – Ukrajna arra kérte Törökországot, hogy zárja le a Fekete-tenger vízi útjait Oroszország felé. A NATO-tag Törökország, amelynek fekete-tengeri tengeri határa van Ukrajnával és Oroszországgal, ellenzi a szankciókat, de elfogadhatatlannak nevezte az Ukrajna elleni orosz lépéseket. Az 1936-os egyezmény értelmében Ankara uralja a szorosokat, és korlátozhatja a hadihajók áthaladását, ha veszély fenyegeti, vagy háború idején.
8:35 – Ursula von der Leyen, az EU képviselője azt nyilatkozta: „Az orosz gazdaság stratégiai ágazatait célozzuk meg azzal, hogy blokkoljuk hozzáférésüket a kulcsfontosságú technológiákhoz és piacokhoz”
8:18 – Luhanszki szakadárok azt közölték, hogy lelőttek két ukrán harci repülőgépet Luhanszk közelében
8:11 – Egy tisztviselő szerint Ukrajna folyamatos kibertámadásokkal néz szembe. Egy másik személy azt mondta, hogy egy ember meghalt, egy másik pedig megsebesült a kijevi régióban történt lövöldözésben.
8:10 – Ukrán Szuhoj 27 típusú vadászgép leszállt Romániában, az incidens háttere nem tisztázott.Az eset háttere nem tisztázott.
8:05 -„Az államvédelmi erők az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelye szerinti önvédelem jogával élve méltó visszaverték az ellenség határáttörési kísérleteit. Állításuk szerint uralják az ellenőrzés alatt álló területeket. Az áttörési kisérletek folyamán az orosz csapatok veszteségeket szenvednek” – közölte a fegyveres erők a Facebookon.
7:49 – Az oroszok által támogatott szakadárok állítják, hogy elfoglalták Shchastia és Stanycia Luhanska városokat az ukrajnai Luhanszk régióban – jelentette a RIA hírügynökség.
7:48 – Norvégia szerint Oroszország „nagyon sötét helyzetbe hozza” Európát.A NATO-tag Norvégia, amely Oroszországgal határos az Északi-sarkvidéken, elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását.
7:47 – Japán elítéli az Ukrajna elleni orosz támadást
7:46 – Az Ynet szerint Izrael megadta Oroszországnak kijevi és lvvi nagykövetségének koordinátáit, hogy az izraeliek ne sérüljenek. Michael Brodsky, Izrael ukrajnai nagykövete a KAN hírekkel kapcsolatos nyilatkozatában felszólította az izraelieket, hogy mielőbb hagyják el Ukrajnát Lengyelország felé.
7:42 – Zelenszkij, hogy a katari emirtől kapott támogatást – írta Twitteren az ukrán elnök.
7:31 – A Reuters hírügynökség szerint Oroszország korlátozza a kereskedelmi hajók mozgását az Azovi-tengeren
7:23 – Oroszország azt állítja, hogy használhatatlanná tette az ukrán légi infrastruktúrákat, gyengítették légvédelmét. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy kivonták a katonai infrastruktúrát az ukrán légitámaszpontokról, és lerontották Ukrajna légvédelmét – jelentették orosz hírügynökségek. Az ukrán hadsereg korábban azt közölte, hogy öt orosz repülőgépet és egy helikoptert lőttek le Luhanszk régiója felett.
7:15 – Lövöldözésről számoltak be a nyugat-ukrajnai Lvivben. Orosz lövöldözésről számoltak be a nyugat-ukrajnai Lviv régióra. Légitámadást jelző légoltalmi szirénákat is megszólaltak a környéken.
7:09 – Zelenszkij szerint Ukrajna „Putyin-ellenes koalíciót” épít, azonnali szankciókat kér. Az ukrán állami segélyszolgálat közölte, hogy 10 ukrán régió ellen indítottak támadást, elsősorban az ország keleti és déli részén.
7:08 – Kína szerint még lehetőség van az ukrajnai helyzet békés rendezésére, a Kijevben állomásozó kínai nagykövetség mindazonáltal azt tanácsolta az Ukrajnában tartózkodó kínai állampolgároknak, hogy maradjanak otthon.
7:05 – Oroszország Ukrajna elleni támadása olyan helyzetbe sodorta Európát, amelyről azt hitte, hogy a kontinens már régen túljutott – jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök csütörtökön.
7:00 – Az ukrán hadsereg bejelentette, hogy lelőtt öt orosz repülőgépet és egy helikoptert Kelet-Ukrajnában
6:55 – Blinken, amerikai külügyminiszter és Austin hadügyminiszter megbeszélést folytat a NATO főtitkárával a lehetséges válaszlépésekről – közölte csütörtökön a külügyminisztérium. Megvitatták a NATO keleti szárnyának biztonsága érdekében tehető további lépéseket is. Blinken pedig hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége a NATO 5. cikk szerinti kollektív védelmi elve mellett kőbe van vésve.
6:49 – Az ukrán hadsereg szerint a légvédelem lelőtte az orosz repülőgépet Kelet-Ukrajnában
6:48 – Lviv szirénák szólalnak meg
6:38 – Az ukrán határőrök szerint orosz erők támadnak a Krímből, Fehéroroszországból és Oroszországból
6:37 – A NATO rendkívüli ülést tart csütörtökön
6:31 – Az ukrán hadsereg tagadja az orosz csapatokról szóló híreket Odesszában
6:29 – Ukrán tisztviselők szerint Oroszország cirkáló és ballisztikus rakétákat lőtt ki Kijevre, az ország fővárosához közeli repülőterekre és katonai parancsnokságra. A CNN közzétett egy videót, amelyen orosz és állítólag fehérorosz csapatok is behatolnak Ukrajnába a fehéroroszországi határátkelőn keresztül.
Csütörtök reggel 6 óra előtt sugárzott televíziós beszédében nemzethez intézett beszédében Putyin azt mondta, hogy célja az ország „demilitarizálása”, de nem megszállása.
Nem sokkal azután, hogy Putyin beszédet mondott az orosz állami tévében, az ukrán fővárosban, Kijevben robbanásokat lehetett hallani a hajnal előtti csendben. Lövések dördültek a főváros fő repülőterének közelében – közölte az Interfax hírügynökség. Az orosz erők rakétákat lőttek ki több ukrán városra, és csapatokat szálltak partra annak déli partjainál.
Azért most nem ártana az ellenzék szakértői vagy „beszélő fejei” közül valakinek arról is szólnia, hogy mit jelent a putyini politikában az ortodoxia, a rettenetesen megerősödött pravoszláv háttér. Vajon miért hivatkozik rendszeresen Putyin az orosz ortodox egyházra, s hatalomra jutását követően, 2000 után, a kommunista-ateista birodalom romjain miért építette fel újra az orosz ortodoxiát mint masszív politikai-geopolitikai tényezőt. S mindezzel párhuzamosan miért és hogyan lett az egykori KGB-s tisztből a hagyományos pravoszláv erkölcsök legnagyobb védelmezője, a homoszexualitás elleni harc marsallja, a válás büntetője, a hagyományos családmodell harcias támogatója.
Jó lenne, ha a hazai vallási szakértők és valláspolitikusok – kivált ebben a helyzetben, s nem mellesleg egy hónappal a választás előtt – rezonálnának végre a fenti kérdésekre is, s nem csak az egyházak leendő támogatásáról fejtenék ki sosem hallott és parádésan újszerű gondolataikat.
Üdvös lenne épp most rámutatni arra, hogy a tradicionális, ám a Szovjetunió szétesésével megrendült, majd Putyinnal újra megerősödő orosz nacionalizmus és birodalmi tudat milyen támaszt talál az orosz ortodox egyházban, s miként instrumentalizálja Putyin a pravoszláv egyházat.
Mert a Nyugat, amiként a XIX. századi szlavofilek szemében, ma is a dekadencia, a romlottság, a primitivizmus, az erkölcstelenség bűnös helye, az, amely letért a krisztusi útról. A kereszténységét megtagadó világgal szemben Oroszország üdvtörténeti kötelezettsége „harmadik Rómaként” (negyedik Róma már nem lesz!) visszavezetni a bűnös és elfajzott világot Krisztus igaz útjára, amelyről a Nyugat, a római katolicizmus, s nyomában minden más vallási elfajzottság és rút eretnekség végzetesen letért: az Orosz Anyácskának transzcendens feladata, célja, hivatása és küldetése van, amelynek megvalósításához minden világi eszköz megengedett és támogatott, hiszen a transzcendens cél felülír minden e világit.
Putyin rendszeresen ott virít Kirill orosz pátriárka társaságában, s ismert az az önmagáról kiadatott naptár, amelyben a mezítelen mellkasú vagy épp egy jeges tó vízébe merülő, célba lövő, jégkorongozó, lovagló és bicikliző, vadászó és halászó, leopárdkölyköt és bolgár juhászkutyát ölelgető, a férfiasságtól duzzadó és a lágy érzelmektől elolvadó Putyin mellett a liturgikus ünnepségek is helyet kapnak: mindez „visszafogottan” drasztikus jelzése a putyini kozmikus év szakrális és szekuláris teljességének.
A putyini kereszténység pont olyan „őszinte” és „tiszta”, amilyen a fideszes kereszténység:
puszta eszköz a legaljasabb és leggaládabb politikai célok igazolására és keresztülvitelére. Putyin a Krím bevételekor is jellemző módon a távoli múltba imaginált ködös ősi hagyományokra és vallási gyökerekre hivatkozott: „A Krímben minden a közös történelmünket és büszkeségünket zengi. Itt található az ősi Kherszonészosz, ahol I. Vlagyimir nagyfejedelem megkeresztelkedett. Az ortodoxia felvételének spirituális hőstette meghatározta az Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország népeit egységbe forrasztó kultúra, civilizáció és emberi értékek általános alapját.”
Az orosz ortodox egyház Putyin politikájának szolgálólánya. Noha 1686 óta az ukrán és az ortodox egyház a Moszkvai Patriarchátus fennhatósága alá tartozott, ám 2018. októberében az ukrajnai ortodox egyház státuszáról folytatott vita következtében az orosz ortodox egyház megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal: a döntést kiváltó ok az volt, hogy a konstantinápolyi patriarkátus elismerte az ukrán ortodox egyház autókefáliáját (autokefalosz = „saját fejű”, vagyis önálló – tudniillik az ortodox kereszténység nem fogadja el a közös Tanítóhivatalt, élén a pápával). A szétválás a maga szimbolikájában tovább erősítette Ukrajna valóságos és spirituális leválásának tényét Oroszországról.
Az orosz ortodoxiát felhasználó geopolitikai ideológia üzenete egyértelmű: a vallási köntösbe burkolt politikai szándék, annak vallási-transzcendens irányultsága miatt nem időhöz kötött, hanem örök, s Oroszország mindenkori uralkodójának kötelessége, hogy a szent cél beteljesedéséig vegye fel a harcot a bűnös világgal.
A béke csak látszólagos, taktikai csupán, s legfeljebb újabb erőgyűjtésre szolgál. (Ilyen erőgyűjtés volt az, amikor a Nyugat kitörő lelkesedéssel köszöntötte Putyin cárt az elnöki trónon, benne látva a keleti demokrácia messiását. Ám míg a művelt világ vezetői tolongtak, hogy hódolatukat fejezzék ki Putyin cár előtt, minden galádságot elnézve neki, közben a ravasz KGB-s tiszt a régi rutinnal kihasználta a kedvező szélcsendet, hogy a legnagyobb titoktartás közepette kifejlessze és létrehozza a kiberháború teljes arzenálját, amelyben Oroszország ma az egyik legerősebb nagyhatalom.
Nincs új a nap alatt: a Fidesz is direkt politikai célokra használja a financiálisan teljesen kiszolgáltatott és ezért sok mindenre kapható egyházakat, csakhogy mindez emitt piti játékszer ahhoz képest, ami amott, Oroszországban történik.
A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.
Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.
twitter.com
Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.
Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül
Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel „miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.
Elhivatott pacifistaként és hatgyermekes családapaként leginkább szétfeszítő tehetetlenséggel figyelem az Ukrajnában zajló eseményeket: a híreket falva egyik pillanatban cselekvésre szorul össze az öklöm, a másik pillanatban ugyanez a kéz már inkább csak öleli a gyermekeimet és nyugtatja őket, hogy nem lesz semmi baj. Pedig baj van. És nem csak Ukrajnában. Sokak fejében is, sajnos.
Putyin támadása nem nevezhető semmi másnak, mint háborús bűnnek; egy szuverén állam ellen, valós indok nélkül megindított, vérontó agressziónak. Nincs más szempont, nincs más nézet, nincs olyan gazdasági érdek, amely miatt óvatosabban kellene fogalmazni.
Egy nettó erőszaktevőt nem ültetünk le a fehérabroszos családi vacsorához, csak azért, mert olcsón hozta a szalonnát. Ahogy baltás gyilkost sem engedünk szabadon néhány jól fizető (magán)bizniszért cserébe. Egyszerűen vannak helyzetek, amikor fel sem merül az érték- és oldalválasztás kérdése. Putyin háborúja pontosan ez a helyzet. Azok a dilemmák pedig, amelyek az elmúlt órákban engem is feszítettek, pontosan jól mutatják, hogy milyen végtelenül kiszolgáltatott és legyengített pozícióba kormányozta Orbán a hazánkat.
Kezdjük onnan, hogy
a magyar kormány az elmúlt időszakban legalább féltucat alkalommal feküdt keresztbe annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a védelmet jelentő NATO-hoz; az Orbán-kormány volt ugyanis mindannyiszor az egyetlen, amelyik vétóval élt.
Hivatkozásként a nyelvtörvényt és a kárpátaljai magyarok érdekeinek – egyébként jogos – védelmét hozták fel, de tudhatóan orosz érdeket is kiszolgáltak ezekkel a lépésekkel. Csak egyetlen kitérő: a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban többször is követelték az EU határozott fellépését, a Velencei Bizottság útmutatásainak betartását az ukrajnai magyarokat sértő nyelvtörvény kapcsán; az egyetlen probléma, hogy közben épp a Fidesz agyament politikája gyengítette ezeket a követeléseket, hiszen közben folyamatosan aláásták az Unió hitelességét, a Velencei Bizottságot pedig több alkalommal is „soros-ügynökökből álló szervezetnek” nevezték, amikor az Orbánéknak nem tetsző állásfoglalásokat tett közzé.
Ha a Fidesz az elmúlt évtizedben nem az Európai Unió gyengítésén, hanem megerősítésén dolgozott volna, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb fellépést és mint így, eredményt tudott volna ebben is elérni.
Az ukrán-orosz háború végleg bizonyította, hogy Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-szövetségben van, ez tudja egyedül garantálni a biztonságunkat. Aki tehát az EU vagy a NATO bármilyen gyengítésén ügyködik, akadályozza annak működését és repeszti szét annak egységét, az konkrétan Magyarország és a magyar emberek biztonsága ellen cselekszik.
Nem véletlen, hogy Orbán is – a kezdeti pávatáncolás után – kénytelen volt összekapni magát és az európai egységgel tartani, ha ugyanis ismét csak kuruckodott volna az orosz érdekek mentén (ahogyan nem egyszer tette már), azzal nemcsak Magyarországot árulta volna el, hanem egész Európát és az EU-Atlanti szövetséget. Ez pedig most nem játék, nagyon nem.
Hiába ugyanakkor a lájkvadász posztok a kormányfő oldalán az oroszok elleni szankciók támogatásáról, ha egyébként a rendelkezésére álló egyéb eszközökhöz láthatóan már nem mer hozzányúlni. Vajh, miért. Ha igazán elkötelezett a béke kikényszerítése és az orosz agresszió megfékezése mellett (bár utóbbit, ilyen élesen még egyszer sem mondta ki), akkor például haladéktalanul felülvizsgálja a Paks2-projektet és azonnali hatállyal felfüggeszti a Budapestre hozott orosz (kém)bank diplomáciai mentességét. Ezek érdemi és jelentős lépések lennének, egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja, amikor az egységes európai álláspontot támogatja.
Az elmúlt napokban félrecsúszott és már kormányzati, hazug propagandába hajlott a vita az indok nélkül megtámadott Ukrajna esetleges támogatása kapcsán. A Fidesz a lehető legaljasabb módon ezt a helyzetet is saját politikai céljaira használta fel és azt a hazugságot próbálja elültetni a magyar nyilvánosságban, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene ukrán területre, ezzel „belesodorva hazánkat” a háborúba. Az elmúlt tíz év legaljasabb kampányát folytató Fidesz már több példával is bizonyította, hogy képes az ellenzéki jelöltek kijelentéseit megcsonkítva, azok jelentését és értelmét megmásítva hamis állításokat kreálni. Ez történt most is: senki nem akar háborút, végképp nem magyar részvétellel.
Háborút jelenleg egyedül Orbán Viktor barátja és szövetségese, Vlagyimir Putyin akar, aki – ne felejtsük el – ehhez megkapta Orbán Viktor másik barátja és szövetségese, a belarusz Lukasenka támogatását is.
Az ellenzéki oldal megszólalásai mindig világosak és egyenesek voltak: a NATO-szövetség tagjaként, annak döntései és lépései mentén kell nekünk is cselekednünk. Milyen végtelenül undorító egyébként, hogy pont azok a politikusok és fizetett megmondó-celebek terjesztik ezt a hazugságot, akik egyébként reszketve igyekeztek az utolsó pillanatig kiszolgálni az orosz propagandát és tagadni a várható támadás tényét.
Azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy „maradjunk ki ebből”, akik korábban nyenyerészve viccelődtek az orosz inváziótól tartó nyilatkozatokon. És igen, azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy ez „orosz belügy”, meg hogy „nekünk semmi közünk hozzá”, akik mélymagyarkodva fotózkodnak a békemeneteken, de most elfelejtik, hogy épp ott zörögnek az orosz tankok, ahol az elszakított magyar testvéreink élnek. Hát, mikor lenne több közünk ehhez a háborúhoz, ha nem most, ti szerencsétlenek?!
Értem én, hogy rohadt nehéz lehet egyszerre éltetni a Putyin-pólóban grasszáló Salvinit és gyűjtést szervezni a Putyin elől menekülő magyarok megsegítésére. Értem én, hogy rohadt nehéz lehet – egyébként kéretlenül és hamisan – ’56 bátor hőseinek szellemi örököseként öndefiniálni magatokat és közben azt nézni élő adásban, ahogy a kormánypropagandának megfelelően dicsőített Putyin tankjai dúlnak az ukrán utcákon. Gerincroppantó déjà vu.
Orbán Viktor azt mondta az Astoriánál 2007-ben, hogy „a nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük (…)” Ha Ukrajna az EU vagy a NATO tagországa lenne, többet is tehetnénk a vele szembeni háborús agresszió ellen. Azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy ez a konfliktus újabb fizikai határokat lépjen át. Az Európai Unió és a NATO tagjaként ezért minden közös és egyénileg rendelkezésre álló eszközzel arra kell rászorítani az agresszort, hogy fejezze be a vérontást és a háborút.
Önigazoló fideszes reklámposztok és facebook-videók nem állítják meg Putyint, egységes és határozott fellépés talán. Utóbbiból egyelőre még kevesebb van kormányzati oldalon.
Áprilisban arról kell dönteni, hogy milyen Magyarországot akarunk: amely pávatáncolva kiteszi magát agresszor nagyhatalmak szorító ölelésének, vagy amely az egységes, erős és biztonságot nyújtó európai közösség megbízható tagjaként védi állampolgárai és az Unió érdekeit. Orbánisztán vagy Európa?! Ez lesz a kérdés.
Az elmúlt napok eseményei még egyértelműbbé tették, hogy csak egyetlen józan és bölcs válasz létezik.
Tavaly szeptemberben az olasz tengerparton fekvő Abruzzo tartományban egy 41 éves ukrán férfi és barátja úszni ment a tengerbe. Tizenhat órával később halottnak nyilvánították, miután megfulladt.
Szomorú történet, de nem orvosi rejtély, kivéve, hogy a halála után csaknem hat teljes hétig testében nem kevesebb, mint 28 alkalommal találtak pozitív vírust. Az ügyben érintett kutatók azt állítják, hogy ez a hír döntő fontosságú a patológusok számára.
Még furcsább az a tény, hogy a férfi a halála előtt „teljesen tünetmentes volt” – írta a csapat a BMC Journal of Medical Case Reports-ban megjelent tanulmányában.
A jelentés megjegyzi, hogy ez a megállapítás tükrözi a tesztelés fontosságát minden poszt mortem esetben, és nem csak a covidos halálesetek esetében, ami azt mutatja, hogy a patológusoknak ellenőrizniük kell a vírusrészecskéket „sokkal a halál pillanata után, még akkor is, ha alacsony kezdeti vírusterhelést mértek”.
Nemcsak a vírusrészecskék voltak kimutathatók a halál után közel hat hétig, hanem a tesztidőszak végéig csak azok voltak az azonosítható részecskék.
Valójában 41 nap elteltével ezek a tesztek már nem szívták fel az emberi RNS-t. Ez azt jelenti, hogy a vírustesztek továbbra is pozitívak voltak, miközben az emberi sejtek felismerhetetlenné váltak.
Az esettanulmánynak valós következményei vannak a holttestek világjárvány alatti kezelésében.
„Hiányoznak az adatok a vírus holttesteken való jelenlétéről és a holttestek fertőzésének kockázatáról. Ez azért jelent problémát, mert „halott boncolást kell végezni.”
A munkavállalók különböző csoportjait (patológusok, technikusok és így tovább) érintkezésbe hozza egy lehetséges biológiai kockázati forrással, aminek nem csak egészségügyi szempontból is következményei lehetnek” – írták.
Nem ez az első eset, hogy a vírus hosszú ideje egy halott ember testében van. Körülbelül másfél évvel ezelőtt az Egyesült Királyság kutatói boncoltak egy 50 éves férfi holttestét, aki a COVID-19-ben halt meg. Huszonhét nappal halála után kimutatták a vírust a tüdejében. Ez annak ellenére van így, hogy hosszú idő telt el, és a halála után közvetlenül az orráról és torkáról készült tamponok negatív eredményt adtak.
Ami pedig az ukrán férfit illeti – végre megérkezett a temetési engedélye, ami „a test bomlási állapotaként” leírtakkal együtt végül a tanulmány lezárásához vezetett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
