Featured

Ukrán tájkép a végső csata előtt

Úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg fokozza támadásait az ukrán főváros, Kijev ellen. Moszkva csapatai láthatóan komoly csapásra készülnek az ukrán főváros ellen. Szombatra virradó éjszaka legalább háromszor hallatszott riasztó sziréna hangja. A CNN szerint szombat délelőtt „percenként” lövöldözést lehet hallani a városban.

Az ukrán vezérkar szombat este a Facebookon közzétett jelentése szerint jelenleg orosz offenzívák zajlanak a város északi határán Szasimja közelében és délen Viscsenkij közelében. Ezek az offenzívák némely területeken sikeresek voltak.

A londoni Chatham House agytröszt katonai kutatója szerint a Kijev elleni nagyszabású orosz támadás már csak órák vagy napok kérdése. Az ukrán főváros előtt napokig egy több mint 60 kilométer hosszú oszlopban rekedt orosz csapatok mostanra átcsoportosították – mondta Mathieu Boulègue.

„Ez egy nagyon hosszú végső csata lesz” – mondta.

„Nagy áldozatokkal járó és a modern történelemben ritkán látott ostrom.”

A főváros jelenleg „ostromállapotban van” – mondta pénteken Mykhailo Podoliak elnöki tanácsadó. Kijev „felkészült a küzdelemre”, és „végig szilárdan ki fog tartani” – írta a Twitteren.

Az újonnan beszerzett műholdfelvételeken, hogy az orosz katonai egységek közelednek Kijev felé, és aktívan lövik a lakónegyedeket. Az amerikai Maxar Technologies cég jelentése szerint számos ház és épület kigyulladt. Jelentős károk keletkeztek Moschun városában, Kijevtől északnyugatra. Felvillanásokat, füstöt, robbanásokat és égő házakat lehetett látni szombaton kora reggel.

Washingtoni vélemények szerint  a Kijev előtti oszlop orosz átcsoportosítása inkább a járművek jobb védelmét szolgálta, de ennek az oszlopnak a főváros felé történő taktikai előretörését nem figyelték meg. Északkelet felől azonban más egységek Kijev központjától 20-30 kilométeres körzetbe nyomultak előre.

Az orosz légierő stratégiai bombázói cirkálórakétákat használtak Luck, Dnyipro és Ivano-Frankivszk városokban. Luck és Ivano-Frankivszk Lviv városától északra és délre található, nem messze a lengyel határtól.

Úgy néz ki péntek este óta Oroszország kiterjesztette támadásait Nyugat-Ukrajna ellen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken azt mondta, hogy egy fontos csernyihivi vízvezeték megrongálódott az ágyúzás következtében. Ennek eredményeként a csaknem 280.000 lakosú város  teljesen vízellátás nélkül maradt.

Mint több ukrán helyi sajtó beszámolt róla szombaton kora reggel, a főváros Kijev mellett légitámadást jelző szirénákat lehet hallani Lvivben, Odesszában, Harkovban, Cserkasziban és az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióban is.

Szergej Gaidai Ukrajna államigazgatásának vezetője az oroszok által támogatott szeparatista Luhanszk régióban kijelentette, hogy az orosz hadsereg a térség 70 százalékát ellenőrzi. „Nehéz a helyzet, mindenhol lövöldöznek” – mondja, hozzátéve, hogy a civil infrastruktúrát, például iskolákat, kórházakat és óvodákat folyamatosan támadják.

Egy sajtóértesülés szerint Oroszország bejelentette a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros teljes bekerítését. A városba vezető összes hidat és utat az ukrán erők mostanra lerombolták vagy elaknázták – írja a TASZSZ hírügynökség a moszkvai védelmi minisztériumra hivatkozva.

A város polgármesteri hivatala szerint Mariupolt humanitárius katasztrófa sújtja az orosz csapatok folyamatos ostroma miatt.

A kikötőváros halottait nem is temetik el

– áll a pénteki közleményben.

A polgármesteri hivatal felszólította az orosz csapatokat az ostrom leállítására. A mariupoli tisztviselők szerint körülbelül 1.590 ember vesztette életét a 12 napos ostrom kezdete óta. A várost elzárták az élelmiszer- és gyógyszerellátástól.

Oleh Szinegubov regionális kormányzó szerint orosz ágyúzás leállította az emberek evakuálására irányuló kísérleteket a kelet-ukrajnai Izyum városából. „Izyumban nincs áram, nincs fűtés, nincs víz- vagy telefonkapcsolat” – magyarázza Synegubov.

Másrészt az északnyugati Bucha, Hostomel, Vorsel és a fővárostól északra fekvő Kozarovicsi falu lakói humanitárius folyosókon keresztül tudtak elmenekülni – mondta Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Izyumban, Mariupolban és Volnowakhában nem tudták evakuálni a lakosságot.

Zelenszkij elnök szerint pénteken 7.144 civil menekülhetett el összesen négy városból humanitárius folyosókon keresztül. A szám lényegesen alacsonyabb, mint az előző két napban.

Hat menekülési folyosót terveznek szombatra az ország északkeleti részén fekvő Szumi régióba – mondta Dmytro Schywyzkyj, a szumi regionális adminisztráció vezetője szombat este a Telegramon. Ennek értelmében Sumy, Trostjanets, Lebedin, Konotop, Krasnopillja és Velika Pysarivka városaiból civileket szállítanak a közép-ukrajnai Poltava városába.

Az atomerőművek láthatóan biztonságosak

A kelet-ukrajnai Harkiv városában található nukleáris kutatóközpont Ukrajna által bejelentett újbóli ágyúzása után az ukrán parlament most mindent tisztázott. Nem találtak olyan kárt, amely a nukleáris és sugárbiztonság állapotát befolyásolná – áll az ukrajnai nukleáris létesítmények helyzetéről péntek este megjelent közleményben. A sugárzási helyzet a normán belül van.

A közlemény szerint a biztonsággal kapcsolatos rendszerek és alkatrészek áramellátása is helyreállt. Az erőmű személyzete azon dolgozik, hogy felszámolja a bombázás következményeit. Az épületben kisebb károk keletkeztek.

Akár egymillió menekült hetente

Az ENSZ Menekültügyi Ügynöksége, az UNHCR becslése szerint körülbelül 15 millió lakhelyüket elhagyni kényszerült személyre kell számítani. Az UNHCR szerint egyelőre nem módosította eredeti, négymilliós menekültre vonatkozó előrejelzését, de szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint több mint 2,5 millió ember menekült el Ukrajnából az orosz erők február 24-i megszállása óta.

Az Ukrajnából érkező menekültek jelenlegi száma
Az Ukrajnából érkező menekültek jelenlegi száma
Infographic WORLD

 

Biden figyelmeztet

Biden szerint Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna. Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy Oroszország előkészíti a terepet egy ilyen eszkalációhoz – írja a Wall Street Journal terjedelmes cikkében.

Biden elnök kijelentette, hogy Oroszország „súlyos árat” fizetne, ha vegyi fegyvert használna, miközben a nyugati tisztviselők egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Moszkva vegyi, biológiai vagy nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodik, miután az ukrajnai háborúban előrelépést tudhat magáénak.

„Nem a hírszerzésről fogok beszélni, de Oroszország súlyos árat fizetne, ha vegyi fegyvert használna”

– mondta Biden pénteken a Fehér Házban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtöki késői beszédében arra figyelmeztetett, hogy Oroszország megteremti a terepet egy ilyen eszkalációhoz azzal, hogy alaptalanul állítja, az Egyesült Államok finanszírozza az ukrajnai bioháborús erőfeszítéseket.

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Washington támogatja azokat a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a betegségek terjedését az Oroszország és Ukrajna között vándorló vadon élő madarak révén, hozzátéve, hogy „Ukrajnában felállított és finanszírozott biolaboratóriumok kísérleteztek denevér koronavírus-mintákkal”.

A Fehér Ház visszautasította a vádakat, mondván, hogy a biológiai vagy vegyi fegyverek használatával kapcsolatos vádak az oroszok azon erőfeszítéseit jelzik, amelyek az ilyen fegyverek használatának megalapozását célozzák.

„Ez nagyon aggaszt, mert többször meg voltunk győződve arról, hogy ha Oroszország terveit akarja megtudni, akkor nézze meg, mivel vádol másokat Oroszország”

– mondta Zelenszkij.

Oroszország már korábban is alkalmazott vegyi fegyvereket, beleértve Putyin belpolitikai ellenfelei megmérgezésére vegyi anyagokat, valamint Bassár el-Aszad elnök kormánya által Szíriában történő alkalmazásának bátorítására.

Moszkva dezinformációt vet be megágyazva a nem hagyományos fegyverek esetleges Ukrajnában történő bevetésére.

Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Nemzetek ENSZ-nagykövete pénteken az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondta, hogy Ukrajnának nincs biológiai fegyverprogramja. „Nem csak az orosz határ közelében nincsen, de  sehol máshol sem.”

Egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő csütörtökön azt mondta újságíróknak, hogy Kijevben öt biológiai kutatólaboratórium működik, amelyek az olyan kórokozók elleni védekezésre összpontosítanak, mint az lépfene, a botulizmus és a tuberkulózis. Az Egyesült Államok 2005 óta mintegy 200 millió dollárt költött az ukrán laboratóriumok támogatására, ami abból indult ki, hogy segítsen megszabadítani Ukrajnát a szovjet biológiai fegyverek programjának maradványaitól – mondta a tisztviselő – majdhozzátette: az öt laboratóriumban nincs amerikai személyzet.

Oroszország pénteken az ENSZ elé terjesztette az ukrajnai vegyi és biológiai fegyverekkel kapcsolatos állításait, és a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását kérte.

A moszkvai külügyminisztérium közölte, hogy az ENSZ-ben és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetben, egy holland székhelyű megfigyelő testületben terjesztett egy dokumentumot, amely szerint az Egyesült Államok ellenőrzése alatt álló „radikális ukrán csoportok” „több lehetséges forgatókönyvet készítettek a mérgező vegyi anyagok használatáról”. különböző típusú provokációk végrehajtása érdekében.”

Vaszilij Nebenzja orosz ENSZ-nagykövet a Biztonsági Tanácsban megismételte az orosz védelmi minisztérium azon vádjait, amelyek szerint az Egyesült Államok lépfenével, kolerával és más kórokozókkal végzett kísérleteket, valamint vándormadarakat használt a betegségek Oroszországban történő terjesztésére.

Az USA nagykövete, Thomas-Greenfield viszont tagadta a vádakat, és arra figyelmeztetett, hogy Moszkva megalapozhatja az ilyen fegyverek merényletekhez való felhasználását az Ukrajnát vádolt „hamis zászló” hadműveletek részeként vagy a harctéren végrehajtott taktikai hadműveletek során.

„Oroszország megpróbálja felhasználni a Biztonsági Tanácsot a dezinformáció legitimálására és az emberek megtévesztésére, hogy igazolja Putyin elnök választási háborúját az ukrán nép ellen, és Kína is dezinformációt terjeszt Oroszország felháborító állításainak támogatására” – mondta Thomas-Greenfield asszony. 

Mi lesz Ciprus gazdaságával oroszok nélkül?

Mindenütt jelen voltak a szigetországban az oroszok a háború előtt: turisták, üzletemberek, oligarchák – írja a Politico arra utalva, hogy a kapcsolatok megszakítása Oroszországgal egzisztenciális problémákat is felvet a kis ciprusi gazdaságban.

100 milliárd eurót fektettek be az oroszok az 1,2 milliós Cipruson 2020-ban. Ez a külföldi befektetések egynegyede volt. A Szovjetunió bukása után az új rendszer haszonélvezői jelentős részben Ciprusra hozták „a szürke zónából” származó pénzüket. Az egykori Jugoszlávia vezetői is hasonlóképp cselekedtek: Szlobodan Milosevics például bőrönd számra hozta a pénzeket, melyeket azután ciprusi bankokban helyezett el emlékeztet a Politico. Brüsszel és Washington figyelmeztetésére Ciprus sokat változott e téren az elmúlt évtizedben, de most a gyors váltás mégiscsak nagyon komoly gondokat okozhat. Ciprus támogatott minden uniós szankciót, de ennek ára van: korróziós folyamat indulhat be a gazdaságban. A bank szektorban óriási vagyonokat fagyaszthatnak be: öt orosz oligarcha például az uniós fekete listáról Cipruson is nagy pénzeket fektetett be.

A ciprusiak ezért sem nagyon lelkesedtek azért, hogy Oroszország bankjait levágják a SWIFT rendszerről. Végül belementek, de tartanak a következményektől. Nem véletlenül: az oroszok ugyanis megpróbálják Cipruson keresztül kijátszani a szankciókat. A VTB állami óriás orosz bank például egy pillanat alatt eladta részvényeit a ciprusi RTB bankban ciprusi állampolgároknak. Most várják ennek a tranzakciónak az engedélyezését az uniós bankfelügyelettől. A VTB az egyik olyan orosz bank, melyet levágtak a SWIFT rendszerről.

A szolgáltató szektor a ciprusi gazdaság 80%-át teszi ki

„Ciprus gazdaságát aránytalanul nagy mértékben sújtják a szankciók Oroszország ellen”- nyilatkozta a szigetország pénzügyminisztere a Politiconak.

„Idén egymillió turistára számítottunk Oroszországból és Ukrajnából , ez az idegenforgalom 20-25%-a” – panaszkodik Konsztantin Petridesz pénzügyminiszter. Aki abban reménykedik, hogy a háború Ukrajnában hamarosan végetér.

„Ha ebben a hónapban vége lesz, akkor nincs gond. Ha viszont elhúzódik, akkor nem jöhetünk jól ki belőle.”

A ciprusi bankrendszer nem inog meg az oroszok elleni szankciók miatt – hangsúlyozza a pénzügyminiszter. Aki elmondta, hogy az Arany Útlevél program végetért 2020-ban Cipruson. Ez sok orosz oligarchának adott ciprusi vagyis uniós útlevelet cserébe komoly befektetésekért. Ciprus több mint 7 milliárd euróhoz jutott ily módon.

Ciprus bankjainak lehetőséget is jelent, hogy már van tapasztalatuk abban: miképp kezeljék a szankciók által sújtott oroszokat. 2018-ban az USA és Nagy Britannia már komoly szankciókat jelentett be, és fekete listák készültek Putyin embereiről. Cipruson jelenleg körülbelül egymilliárd euró értékű orosz pénz van a bankokban. Ez gyanakvásra adhat okot külföldön, ahol tudják, hogy az oroszok már évtizedek óta előszeretettel használják a ciprusi bankokat. Miután ebben a szférában a bizalom a legfontosabb, ezért a ciprusi bankoknak óvatosan kell lavírozniuk különben a szankciók áldozataivá válhatnak – nyilatkozta Demetriádész egykori jegybank elnök a Politiconak.

Ukrajna

Most érte el az első világháború befejezése Európát, pontosabban Kelet-Európa „területi rendezését”. A versailles-i békeszerződés, a francia békediktátum kihagyta Oroszországot, mivel Szovjet-Oroszországot Nyugat-Európa (és világ) bojkottálta, mintha a cári Oroszország nem is vett volna részt az Entente oldalán a Nagy Háborúban (1914-1918).

A győztes franciák csak azzal voltak elfoglalva, hogy revansot vegyenek Németországon az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett csúfos vereség miatt, amikor a körbezárt és kiéheztetett Párizsban „kommün” néven éhséglázadás tört ki, a szomszédos Versailles-ban pedig a porosz királyt császárrá koronázva létrejött a Német Birodalom. Ennek ismeretében úgy osztották fel Európát, hogy a németek többé ne tudjanak háborúzni. Nem véletlen, hogy a háború befejezését, a kegyetlen ultimátumszerű békeszerződéseket, a vesztesekkel, élükön a németekkel, Versailles-ban íratták alá.

A franciáknak kapóra jött az amerikai „progresszív mozgalom” vezére, az Egyesült Államok 28. elnöke, Woodrow Wilson is, aki a háború kitörésekor 1914-ben, még az USA semlegességét hirdette, majd a demokrata párt azzal lépett be a háborúba 1917 áprilisában, hogy a „világot biztonságosabbá teszik a demokrácia számára”. Ismerős?

Azóta is ezt szajkózza az amerikai demokrata párt, lásd Trump elleni össztüze. A demokrata Wilson elnök másik kedvelt témája a népek önrendelkezési jogának hirdetése volt. Ez a franciáknak is tetszett, hiszen alátámasztotta a francia elképzelést, hogy sok kis államot hozzanak létre a sok nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az újonnan létrehozott nemzetállamok valójában ütköző zónát alkottak az akkor már bolsevik Oroszország és Európa nyugati fele között. Ráadásul sakkban lehetett velük tartani Németországot. A breszt-litovszki békével (1918. március) Lenin hatalmas cári területeket adott fel, hogy meg tudja nyerni az akkor már folyó orosz polgárháborút. Hamar rájött, hogy vesztésre áll, hiszen a gyéren iparosított cári Oroszországban a parasztság (muzsikok) jelentős többségben volt a szervezett munkássággal (szovjet) szemben. Tehát a klasszikus, marxi munkáshatalom nem állt a szovjet (tanács) köztársaság mögött. A szovjet forradalmár  a fővárost is áttette (Szent) Pétervárról, Moszkvába. A polgárháború megnyerése reményében Lenin a tengelyhatalmak kezére játszotta az addigi cári területeket (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (mely magába foglalta: Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Hegyi-Karabahot, Abháziát, és Dél-Oszétiág) melyek, mint független országok kerültek német protektorátus alá, valamint egy új független állam, aminek Ukrajna lett a neve.

A világháború végén (1918 november) a vesztes tengelyhatalmaktól a volt cári területek, mint önálló államok kerültek az ott élő lakosság irányítása alá.

A hadisarccal és területvesztéssel büntetett Németország hamar megtalálta a kapcsolatot Európa gazdasági életéből kizárt bolsevikokkal, mivel Szovjet-Oroszországot senki sem ismerte el a világon. Nem véletlen, hogy az idén százéves rapallói egyezmény (1922), a német és szovjet állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jelentette, valamint a kereskedelmi–gazdasági kapcsolatok helyreállítását, és – nem utolsó sorban –  a győztes nyugat-európai nagyhatalmak által rájuk kényszerített politikai karanténból való kitörést célozta meg.

Az igazi sorsfordulót a Molotov-Ribbentrop paktum hozta meg Sztálinnak, aki e szerződéssel visszaszerezte a Leninék által (taktikai okokból feladott és) elveszített cári területek nagy részét, gyakorlatilag visszaállították a német császári és orosz cári birodalmat.

1939. szeptember elsején támadott Hitler Lengyelországra. A britek és franciák garanciát vállaltak Lengyelországért, ha azt náci Németország meg meri támadni. Megmerte. A nyugat-európai szövetségesek ígéretük ellenére nem tettek semmit. A történészek szerint 20 évvel az első világégést követően senki sem akart háborúzni. A Brit Birodalomnak három nap kellett a mozgósításra és a hadüzenetre, ami szeptember 3-án meg is történt. Sztálin kivárt, hiszen a britek és a franciák azt ígérték, hogy két héten belül katonai segítséget nyújtanak Varsónak (lásd furcsa háború). Ezalatt az idő alatt nem történt semmi, így 1939. szeptember 17-én (3+14) a szovjet csapatok megindultak keleti irányból, magyarán hátba támadták Lengyelországot.

A nyilvánosság előtt Sztálin azzal védekezett, hogy a náci terjeszkedés megfékezése érdekében vonult be Nyugat-Belorussziába és Nyugat-Ukrajnába, azaz az egykori Galíciába.

Ez a két („nyugati”) terület sohasem tartozott cári Oroszországhoz. Viszont Sztálin biztosítani akarta ezeket a területeket a Szovjetunió részére. A szovjet diktátor sohasem vonult vissza az 1939. szeptemberi 17 előtti határok mögé. Sőt, 1945-ben az ENSZ-be, mint szavazattal rendelkező alapító tagokat és független országokat felvetette a („megnagyobbított”) Ukrajnát és Belorussziát.

Nem értem, erről manapság miért nincs szó, erről miért hallgat a világ, az állítólagos „független” média. Erről ne tudna Putyin és Zelenszkij? Ehelyett, mit erőlködnek a NATO-val, meg az EU-val?

Emlékeztetőül: Ukrajna (és Belorusszia) alapító tagja az ENSZ-nek. Igaz, akkor a Szovjetunió tagállama volt mindkét ország, és mint „szovjet szocialista köztársaság” írta alá az ENSZ Alapokmányát, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnése után, mint független Ukrajna megtartotta 1945 óta fennálló tagságát a Világszervezetben. 2017 és 2019 között negyedszer volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja a Kelet-Európai Csoportban. (előzőleg 1947-48, 1984-85 és 2000-01)

Emlékeztetném az olvasót Magyarország felvételére mindkét szervezetbe (NATO, EU). Akkoriban nagy propaganda hadjárat folyt, azzal a szöveggel, hogy előbb a NATO-ba kell magunkat „beszavaztatni”, mert az a belépő az EU-ban, igaz akkor még Gazdasági Közösség volt a neve.

A felvételünket nem mi kértük, hanem felajánlották (nép)szavazásra! Elsőre (1999) három volt Varsói Szerződés országot vettek fel: Lengyelország, Csehország és Magyarország. Ennek története: a NATO megalapításának célja a Vasfüggöny idején (1949): „Az USA bent tartása, a SZU távoltartása, Németország kordában tartása”
Ergo, a SZU megszűnése, és Németország újraegyesítése után logikusnak tűnt, hogy a Németországgal határos két keleti országot (lengyel, cseh) vegyék fel. A harmadik, Magyarország felvétele magyarázatra szorult, hiszen nem határos se Németországgal, se NATO országgal. A magyarázat: a soknemzetiségű jugoszláv/délszláv háború után úgy nézett ki, hogy a következő (háborús) „gócpont” Magyarország lehet, hiszen a határai túloldalán saját nemzeti kisebbség él. Viszont (amerikai) NATO parancsnokság alatt se a magyar, se a környező országok nem tudnak egymás ellen hadba lépni.

Az EU-ba való felvétel ugyancsak politikai döntés volt. A kelet-európai (egykori KGST) országok sohasem érték volna el a Közös Piac minimális felvételi kritériumait. Viszont, félő volt, ha nem tesznek érdekükben semmit, és valamiféle visszarendeződés történik az egykori Szovjetunióban, az katasztrofális lenne ezekre az országokra és népeikre nézve, ezért nyolc országot (egyszerre!) a minimális kritériumok teljesítése nélkül vették fel. Hosszú „egyeztető tárgyalások” kezdődtek, az un. „kosarak” betartására, amikre ígéretet tettek, hogy hét éven belül teljesítik, ehhez sok pénzt kaptak az EU-tól, főleg az infrastruktúra és a környezetvédelem (kutak, ivóvizek, stb.) terén. Ezzel egy időben, a német szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel egyetértésben hét éves moratóriumot rendelt el a külföldi (EU-s) munkavállalókra. Miközben a Schengen-i egyezménnyel biztosították a szabad mozgást, a helyváltoztatást. A britek mindenkit azonnal beengedtek, és engedélyezték a munkavállalást, majd a Brexit idején arra hivatkoztak, hogy az EU (elhibázott) előírásai miatt a lakosság hátat fordított kontinentális Európának.

„Elérkezett Európa órája”, mondta a luxemburgi külügyminiszter 1992 júniusában, amikor kitört a délszláv háború, amit a jugoszláv köztársaság megszűnéséhez vezetett. Már akkor csődöt mondott az európai diplomácia. A semleges Ausztria volt az első, aki a monarchia idejéből jó kapcsolatot tartott, latin betűkkel író, katolikus horvátokat elismerte, mint önálló államot. Végül három évet kellett várni, hogy az USA bombázzon Bosznia-Hercegovinában és véget vessen az etnikai népirtásnak.

Az EU megalapítása óta egyik tagállam se fordított figyelmet (és pénzt) hadereje fejlesztésére. A nyugat-európaiak, pedig még a Vasfüggöny idején megszokták, hogy csak gazdaságukat fejlesszék, a védelmet az atlanti szövetségre bízták, azaz az USA látta el. Erre volt jó a NATO. Trump amerikai elnök volt az első, aki visszavonulót fújt azzal, hogy „Amerika újból nagy lesz”, nem lesz többé a világ csendőre. Itt az ideje megszüntetni a kb. 70 éve elfogadott feltételeket, hogy az egykori legyőzötteknek (Németország, Japán) megtiltották a fegyverkezést. Talán a mostanra kialakult nemzetközi helyzet végre észhez téríti nemcsak a tagállamokat, de magát az EU-t is, hogy önvédelemre szorul, és nem lehet tovább közös európai hadsereg nélkül. Gazdaságát, és gazdagságát meg kell védenie az „állandó béke” biztosítására. Nem lehet, mi több, nem szabad az USA-ra hagyni egy kontinens biztonságát. Az „atlanti szövetség” teljes félreértése egy külső (idegen) hatalomra bízni egy gazdag földrész katonai biztonságát.

Lásd a putyini koncepciót, a helyi konfliktusokat, amiket az EU elnézett. Putyin a szomszédos országokból (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) le-le csipkedett kis darabokat, katonáit pedig Szíriában és Líbiában képezte ki. Az EU pedig csak rosszallóan „ejnye-benyé”-zett”. Az egész világ tűrte és (el)nézte a ”helyi háborút”, a több mint 16.000 halottat követelő donbasszi „összetűzéseket”.

A gazdasági szankciók, vészesen emlékeztetnek a leningrádi blokádra, a lakosság kiéheztetésére. A gazdagok ebből keveset fognak érezni. Lehet tapsikolni, hogy egyesek elvesztik csalással, lopással szerzett vagyonukat, viszont a jónép mindennapjait keseríti meg az áru és pénzhiány, valamint az infláció és az általános drágulás.

Már jelzik, hogy a SWIFT átutalási rendszer blokkolása az EU tagállamokra is visszaüt. Hiszen nem tudják fizetni az orosz gáz és kőolaj szállításokat, no meg az emelkedő árakat.  A német kormány vezette be a kiskeresetűek villany és gázszámláinak támogatását. Tessék figyelni! Ez nem „rezsicsökkentés”, azaz nem mindenkinek „jár”, ezt Németországban csak a rászorulók kapják, ill. igényelhetik.

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Eric Zemmour keze ugyancsak elkalandozott amikor egy 18 éves gyakornok lány informatikai segítséget nyújtott neki a Le Figaro párizsi szerkesztőségében. A lány jelentette ezt mentorának a szerkesztőségben. Az idősebb újságírónő szólt is Eric Zemmournak, hogy „ne nyúljon a gyakornok lányokhoz!” Mire a válasz: „hogyhogy nem lehet velük kikezdeni?! dehát a gyakornok lányokat erre teremtették!”

Egy másik gyakornok lány arról mesél a videón , hogy neki Eric Zemmour „nagyon nyers szexuális ajánlatot tett miközben a lift ajtajához szorította és erőszakkal megcsókolta.”

Egy harmadik nő arról számolt be, hogy Eric Zemmour egy nyári egyetem során erőszakkal ölelgette. Ez a nő kezdte el Eric Zemmour leleplezését a Facebookon még 2021-ben.

Tavaly decemberben a France 2 televízió megkérdezte erről Eric Zemmourt, aki ezt mondta: „nem kell válaszolnom, nem beszélek a magánéletemről. Ezek a nők minden bizonyíték nélkül vádaskodnak. Az én szavam áll az övékkel szemben.”

A Mediapart portál most is megkérdezte a szélsőjobboldali vezért, hogy kíván-e nyilatkozni, mert akkor azt is csatolják a videóhoz, de Eric Zemmour elutasította ezt a lehetőséget.

A Nőnap előtt megkérdezték a szélsőjobboldali jelöltet is arról, hogy mit gondol a szebbik nem jogairól és a családon belüli erőszakról. Eric Zemmour így válaszolt az LCI televízió kérdésére: „az erőszak családon belül vagy kívül egyaránt abszolút mértékben megbocsáthatatlan és szigorú büntetést érdemel”.

A Mediapart videóval kapcsolatban Zemmour sajtósa úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy „felmelegített korábbi ügyekről van szó, és a videó szánalmas kísérlet Eric Zemmour besározására öt héttel a választások előtt.”

Zemmour: otthon én voltam a feminista

A 63 éves szélsőjobboldali vezér női támogatóival együtt ünnepelte a Nőnapot. Köztük Marion Maréchallal, aki nem más mint szélsőjobboldali vetélytársának, Marine Le Pen asszonynak az unokahúga. „Apám és nagybátyáim macsók voltak, én képviseltem a feminista irányzatot” – mondta Eric Zemmour, aki ezután dicsőítette „a bátor és független francia nőket mint Jeanne d’Arc, Catherine Deneuve és Marion Maréchal. „Utána persze előadta szokásos szövegét elítélve „a neo feminizmust” és „a nemek háborúját.”

Eric Zemmour és Marine Le Pen, a két szélsőjobboldali vezér elkeseredett harcot folytat azért, hogy bejusson a második fordulóba, ahol a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron kihívója lehet. Mindketten Orbán Viktor vendégei voltak Budapesten, ahol Marine Le Pen asszony 10 millió eurós kölcsönt is kapott az MKB banktól. Korábban az oroszok pénzelték Marine Le Pent, aki éppúgy mint Eric Zemmour számíthatott Putyin támogatására. Az Ukrajna elleni orosz inváziót mindketten elítélték. Ellenfelük, Emmanuel Macron népszerűsége nőtt Putyin ukrajnai háborúja óta. A francia államfő többször is tárgyalt telefonon Putyinnal, de nem tudta őt lebeszélni a hadjárat folytatásáról.

Mai kérdés – Ön szerint ki a legnépszerűbb ellenzéki politikus?

Márki-Zay Péter szerint valamelyik ellenzéki párt és a Telex állhat a Závecz-felmérés számára közel sem hízelgő eredménye mögött.

Szavazzon! Ön szerint ki a legnépszerűbb ellenzéki politikus!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint ki a legnépszerűbb ellenzéki politikus?

Róna Péter: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül

Nemzeti megbékélést szorgalmazott az Országgyűlés előtt elmondott beszédében Róna Péter, az ellenzék köztársaságielnök-jelöltje. Hangsúlyozta: nemzeti megbékélés nem lesz méltányosság nélkül.

A politikus az államfőválasztást megelőzően elmondott beszédében bírálta az alaptörvényt, amely szerinte minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad, „ezzel kecskére bízza a káposztát”, és kijelentette: Szent István óta társadalmi megegyezés van abban, hogy mi, magyarok, a Nyugathoz kívánunk tartozni.

Rámutatott, hogy

anyagi jólétünket az európai uniós tagságunkkal tudjuk biztosítani, míg biztonságot a NATO szavatol nekünk.

Miért kellene mindezt kidobni ez orosz diktátor barátságáért? – tette fel a kérdést.

Róna Péter, miután a jelölésért hat ellenzéki pártnak mondott köszönetet, arról beszélt, hogy egy olyan véres háború zajlik a szomszédunkban, amelynek elindítójával a kormány szoros baráti kapcsolatot ápol. Felidézte, hogy a II. világháború során a német birodalom csatlósaként az ország vezetői kitartottak a pusztítás mellett akkor is, amikor mindenki más elpártolt tőlük. Szerinte a mostani tetteket is képtelenek vagyunk a nevén nevezni, szorongunk, mert tudjuk, hogy közünk van a szomszédban történtekhez.

Tényleg nem tudjuk megkülönböztetni a jót a gonosztól, az igazat a hazugságtól? – tette fel a kérdést és azt mondta: hisz benne, hogy nem ez a magyar út.

„Hiszem és bízom benne, hogy Deák Ferenc bölcsessége és kompromisszumkészsége, Göncz Árpád haza- és emberszeretete erősebb, mint korunk diktátumai”

– mondta.

Romsics Ignác történészhez hasonlóan azt kérte, hogy magyar a magyarban ne ellenséget, hanem egy másik embert lásson. A társadalmi sokféleséget a sikeres országok ismérvének nevezte, annal elnyomása pedig szerinte biztosan katasztrófához vezet.

Az államszerkezet demokratikus működése feletti őrködésről szólva azt mondta: sokat segítene, ha az alaptörvény, ami egy érvényes törvény, egyúttal megfelelne a hitelt érdemlő alkotmány általánosan elfogadott ismérveinek. Szerinte az alkotmány feladata a politikai hatalom korlátjainak kijelölése, a jelenlegi azonban minden hatalmat az Országgyűlés kezébe ad.

A bebetonozott hatalom pedig a korrupció melegágya – jelentette ki -, a megfelelő intézmények létrehozásához szükséges közmegegyezéshez pedig szerinte a nemzeti megbékélés szükséges.

„Ha nem tudunk kijönni egymással, nincs az a fék és ellensúly, ami megmentene minket”

– fogalmazott.

Erőszakos háborúk, járványok, természeti katasztrófák és gazdasági válságok idején az illiberális válasz, ha a hatalmat mindennel felhatalmazzuk, mi pedig engedelmeskedünk neki. Szerinte ez a lehető legrosszabb, mert nem az egyetértésre, hanem az egyhangúságra törekszik. A jó válasz az, hogy nem csorbítjuk azt, amit a közös megegyezés már létrehozott.

Ide sorolta, hogy a magyarok a Nyugathoz kívánnak tartozni, amelyről már Szent István óta óriási társadalmi megegyezés van. Nem Oroszország és nem Törökország a mi világunk, hanem a keresztény, felvilágosult Nyugat – hangsúlyozta.

A méltányosság és a megbékélés a demokratikus intézmények alapja, amit szerinte azzal kell kezdeni, hogy minden magyar szavazata ugyanannyit érjen. Nem lehet az, hogy a mindenkori kormánypártra leadott szavazat az ellenzékre leadott másfélszeresét éri, vagy az, hogy az egyik ember könnyen eljut szavazni, míg a másik nehezen.

„Az végképp nem lehet, hogy harminc állig felfegyverkezett kommandós betörjön egy szegényeket ápoló jótékonysági alapítvány munkahelyére”

– mondta -, ahogy az sem, hogy minden hetedik ember mély nyomorban él Magyarországon.

Úgy fogalmazott, hogy családokat tesz hajléktalanná egy korrupt karhatalom,  és  szólt a tanárokért is.
Kijelentette: a méltányosság, az igazságosság, az emberi méltóság védelem erkölcsi feladat, ami nélkül a nemzet egységének látszata csak erőszakkal biztosítható. Ezért kezet kell nyújtani egymásnak és törekedni kell a történelmi sebeink kölcsönös megértésére és gyógyítására – hangsúlyozta.

Azt mondta, amiben 1956-ban és 1989-ben bíztunk, még mindig a miénk lehet: szabad és demokratikus államként boldog, sikeres és megbecsült nemzete lehetünk az európai közösségnek.

Isten áldja a hazát, Isten áldja a magyarokat

– zárta szavait.

Lavrov bejelentette Oroszország kilépését az Európa Tanácsból

Oroszország bejelentette, hogy nem lesz többé tagja az Európa Tanácsnak. Amint arról az orosz TASZSZ is beszámolt, a nyilatkozatot március 10-én tette az orosz külügyminisztérium.

A hírügynökség azzal vádolta az EU- és a NATO-országokat, hogy állítólag visszaélnek többségükkel, és „folytatják az Európa Tanács, valamint a közös európai humanitárius és jogi tér megsemmisítését célzó vonalat”.

„Oroszország nem vesz részt az őket engedelmesen utánzó NATO és az EU, a legrégebbi európai szervezet átalakításában a Nyugat felsőbbrendűségéről és az önimádatról szóló történetek újabb platformjává. Hadd élvezzék a kommunikációt egymással Oroszország nélkül, – közölte az orosz külügyminisztérium.

Az orosz tömegmédia megjegyzi, hogy Oroszországnak az Európa Tanácsban való részvételével moratóriumot vezettek be a halálbüntetésre.

Emlékeztetni kell arra, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti háború miatt az Európa Tanács  felfüggesztette Oroszország tagságát két testületben  – az Európa Tanács Miniszteri Bizottságában és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETP).

Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság Irodájának tagjai szintén  kezdeményezték Oroszország  képviseleti jogának megszüntetését a bizottságban.

A PACE rendkívüli plenáris ülését március 14-15 -re hirdették meg, a napirend fő témája az Orosz Föderáció agressziójának következményei lesz.

Oroszország jogilag továbbra is tagja marad az Európa Tanácsnak, és részes fele a vonatkozó egyezményeknek, amely fenntartja Oroszország kötelezettségeit, beleértve az Emberi Jogok Európai Egyezményét is. Ez egyben Oroszország elkötelezettségét is jelenti az EJEB határozatainak betartása mellett.

Antalayában megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások

Törökországban megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterei között. A miniszterek az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról tárgyalnak.

Ezt Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium elnöke jelentette be a Facebookon.

„A tárgyalások megkezdődtek Antalyában Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterének részvételével az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról” – írta.

A tárgyalást az antalyai diplomáciai fórum keretében a török külügyminiszter közvetítésével jött létre a két fél között.

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, Mevlut Cavusoglu török ​​külügyminiszter közölte, hogy március 10-én Antalyában diplomáciai fórum keretében háromoldalú találkozót tartanak Törökország, Ukrajna és Oroszország külügyminisztériumai vezetői.

Kuleba elismerte, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos várakozásai nem túl optimisták.

EP: Pegasus vizsgálóbizottság

Az Európai Parlament három új bizottságot hozott létre, amely az ártó szándékú külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval, a koronavírus-járvány tanulságaival foglalkozik, illetve a Pegasus nevű kémszoftver használatát vizsgálja majd – tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén vizsgálóbizottság felállítását hagyta jóvá a Pegasus kémszoftver használatáról.
A 38 tagú vizsgálóbizottság a megfigyelő-szoftverek használatára vonatkozó uniós jogszabályok állítólagos megsértését vizsgálja több tagállamban. Áttekinti a megfigyelésre vonatkozó, meglévő nemzeti szabályozást, és megvizsgálja, hogy a Pegasus szoftvert milyen okokból használták például újságírók, politikusok vagy ügyvédek vélt megfigyelésére. A vizsgálóbizottságot 635 szavazattal, 36 ellenszavazat és 20 tartózkodás mellett állították fel.

Az EP különbizottságot hozott létre, amely az ártó szándékú külföldi beavatkozással, többek között a félretájékoztatással foglalkozik majd. A 33 tagú új szakbizottság a különféle témájú, meglévő és tervezett uniós jogszabályokat vizsgálja olyan kiskapuk után kutatva, amelyeket Unión kívüli ország ártó szándékkal tud kihasználni. A különbizottságot 614 szavazattal, 42 ellenszavazat és 34 tartózkodás mellett állították fel.

A 38 tagú, a koronavírus-világjárvánnyal foglalkozó különbizottság az egészségügyi válság tanulságait vonja le és ajánlásokat fogalmaz meg a jövőre nézve. Áttekinti a járványra adott európai válaszokat az egészségügy, a demokrácia és az alapvető jogok, a gazdaság és a társadalom, valamint az unió globális kapcsolatai szempontjából. A különbizottságot 642 szavazattal, 10 ellenszavazat és 39 tartózkodás mellett hozták létre.

Az egyes bizottságoknak az alakuló ülésüktől számítva 12 hónap áll rendelkezésükre, hogy összeállítsák ajánlásaikat. A vizsgálóbizottságok egy évig működnek, megbízatásuk két alkalommal, három-három hónappal hosszabbítható meg. A különbizottságok és vizsgálóbizottságok nem fogadnak el jogszabályokat.

A bizottságok tagjainak névsorát a március 23-24-i plenáris ülésen hagyják jóvá – közölték.

MTI

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK