Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások legalább „néhány hétig” tarthatnak, bár a jelek szerint Moszkva álláspontja „elfogadhatóbbá” vált – mondta Mihajlo Podoliak ukrán elnök tanácsadója, aki részt vesz a béketárgyalásokon.
A tárgyalások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a biztonsági garanciák, a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és a „vitatott területek politikai rendezése” – mondta a Bloomberg TV – nek adott interjújában pénteken.
„Ez a folyamat elhúzódhat” – mondta Podoliak, tekintettel az egymást kölcsönösen kizáró pozíciók számára.
„Vannak olyan engedmények, amelyeket biztosan nem fogunk tenni. Nem adhatunk fel egyetlen területet sem”
– mondta a tárgyalások résztvevőjeként.
Míg a teljes békemegállapodásra jutni néhány hétig tarthat, addid „ami néhány napon belül megtörténhet, az egy tűzszünet”, amely több humanitárius folyosót nyit meg – mondta Podoliak.
Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint
„az orosz hadsereg nem áll harcban az ukrán hadsereggel – csak a civilekkel áll háborúban”.
Szerinte az orosz hadsereg azt a taktikát alkalmazza, hogy „a nagyvárosokat körülveszi, cirkálórakétákkal és légibombákkal bombázza annak érdekében, hogy humanitárius enklávékat hozzon létre”.
„A szíriai vagy afgán háborús forgatókönyvet próbálják megvalósítani Ukrajnában” – mondta Podoliak.
Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt tagadta Ukrajna megtámadásának szándékát, de most azt állítja, hogy csak a katonai infrastruktúrát rombolja le, bár a lakónegyedeket is lebombázza, és egész városokat ostromol.
Így Mariupolban a város otthonokk mintegy 80%-át elpusztították az orosz támadások, naponta 50-100 bombát dobtak a városra, és a lakosok nem tudták elhagyni a várost, pincékben és bombaóvóhelyeken ültek. 350.000 emberből csupán 40.000 elhagyhatta a várost.
Ukrajna huszonnegyedik napja tartó harcához az orosz csapatok agressziója ellen részsikereket és még dühödtebb, kegyetlenebb orosz pusztítása után érkeztünk.
8:00 – Az amerikai punk rock királynője Ukrajnában tervezett fellépést, de a járvány miatt nem jött el hozzánk. De a háború hírére írt egy dalt az ukrán himnusz alapján, és élőben játszotta New Yorkban.
17:20 – Amerikai tisztviselők megerősítik, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat lőtt ki Ukrajna ellen. Korábban Oroszország azt állította, hogy Kinzhal rakétákat használt egy nyugat-ukrajnai lőszerraktár ellen. Ukrajna nem erősítette meg a használt rakéta típusát. Meg nem nevezett amerikai tisztviselők megerősítették a CNN-nek, hogy Oroszország hiperszonikus rakétákat lőtt ki Ukrajna ellen, ami az első ismert eset, hogy ilyen rakétákat használnak harcban.
13:00 – Irina Venediktova főügyész a BBC-nek elmondta, hogy Ukrajna speciális táborokat hozott létre, ahol a fogságba esett orosz katonákat a genfi egyezménynek megfelelően tartják fogva. Ők is „majdnem” ugyanolyan szintű egészségügyi ellátásban részesülnek, mint az ukrán hadsereg – mondta.
12:35 – A lengyel kormány teljeskörű embargót követel Oroszországgal szemben.
11:10 – Az ukrán fegyveres erők tájékoztatása szerint Dél-Ukrajnában halt meg Andrej Mordvicsev orosz altábornagy, aki a 8. gárda egyesített fegyveres hadseregét irányította.
10:00 – Az orosz hadsereg elaknázta a Boszporusztól Odesszáig vezető tengeri utakat, a szocsi tengeri kikötő azt az információt terjesztette, hogy ezek ukrán aknák, és a vihar után sodródnak. Klimenko, aki a Fekete-tengeri Stratégiai Tanulmányok Intézetének projektmenedzsere hangsúlyozta, hogy a viharos tengerben sodródó aknákat elvileg nem lehet megszámolni – „erre csak az képes, aki telepítette”.
09:05 – Ukrajna március elején kapott 500 darabot a Németország által ígért 2700 Strela légvédelmi rakétából. A minisztérium szóvivője azt mondta, hogy fegyverszállításra csak a Szövetségi Biztonsági Tanács jóváhagyása után kerülhet sor. További tájékoztatás nem lehetséges „a jelenlegi biztonsági helyzetből adódó információtitkosság miatt”.
08:20 – Mykhailo Podoliak ukrán elnök tanácsadója felháborodott azon, hogy Christine Lambrecht német védelmi miniszter nem nevezi háborúnak az ukrajnai eseményeket.
07:50 – A tervek szerint három régióban 10 városból nyílnak humanitárius folyosók, ahonnan a lakosság buszokon távozhat és több helyre humanitárius segélycsomagokat is visznek.
06:50 – A tervek szerint szombaton 10 humanitárius folyosót nyitnak meg.
06:00 –Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hajnali videobeszédében azt mondta, sürgősen szükség van értelmes, igazságos béketárgyalásokra.
05:35 – Oroszország szerint hiperszonikus rakétát használtak az Ivano-Frankivszk régióban található raktár megsemmisítésére.
04:50 – Ukrajna „átmenetileg” elveszíti hozzáférését az Azovi-tengerhez. Ez az ukrán hírügynökség megfogalmazása arról, hogy az orosz erők bevonultak és elfoglalták Mariupol kikötővárosát.
02:30 – AP: Évekbe telhet az orosz aknák hatástalanítása az invázió után. Denis Monasztyrszkij ukrán belügyminiszter kijelentette, hogy Ukrajnának nyugati segítségre lesz szüksége a fel nem robbant lövedékek és aknák jelentette fenyegetés kezelésére.
01:45 – A Kijev melletti állatsimogató humanitárius folyosót kér az állatok megmentésére. A Kijevtől 25 km-re északra található „Park XII Months” állatkert segítséget kért az állatok evakuálásához vagy az élelmiszerek szállításához azoknak, akiket nehéz szállítani.
00:55 –Mikolaivban több tucat áldozatról számoltak be, mivel a légiriadó szirénák meghibásodnak.
00:20 – A NATO kérésére Hollandia és Németország amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket szállít Szlovákiának az Ukrajnába szállítandó S-300-as légvédelmi rendszerei helyett – számolt be az Interfax-Ukrajnára hivatkozva..
Bojko Boriszov egykori miniszterelnököt és néhány közeli munkatársát őrizetbe vették korrupciós ügyben. Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség vezetője szerdán közölte, hogy vizsgálják azokat a pénzügyi visszaéléseket, melyeket az ex kormányfő követett el az uniós pénzek elosztásakor.
Bojko Boriszov, Todor Zsivkovnak, Bulgária utolsó kommunista diktátorának volt a testőre. Innen lett Szófia polgármestere, majd pedig Bulgária miniszterelnöke 2009-2021 (megszakításokkal). Maffia módszerekkel kormányzott az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb államában.
A mostani miniszterelnök, aki a Harvard egyetemen végzett, választási kampányában a korrupció elleni harcot állította a középpontba.
Orbán Viktor miniszterelnök 2016-ban tüntette ki Bojko Boriszovot, a most lecsukott bolgár kormányfőt a Magyar Érdemrend Nagykeresztjével.
Finom figyelmeztetés Orbánnak
Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója korábban többször is úgy nyilakozott, hogy az autokrata vezetőket korrupciós ügyekkel lehet a legkönnyebben levadászni.
Laura Codruta Kövesi amikor Romániában volt korrupciós főügyész, akkor az USA nagykövetségének aktív támogatását élvezte. Az európai unió első korrupciós főügyészeként minden bizonnyal továbbra is számíthat az amerikaiak támogatására. Az Egyesült Államok olyan adatbázissal rendelkezik korrupciós ügyekben, amelyet politikai célokra kiválóan fel lehet használni. A New York-i ügyészség buktatta le például Malaysia kormányfőjét, aki akkor még hatalmon volt, azóta már 12 éves fegyház büntetésre ítélték hazájában. A cseh választások hajrájában az amerikai nagykövetség szivárogtatott ki információkat Babis miniszterelnök ügyeiről. Ez hozzájárult ahhoz, hogy Babis pártja ne szerezzen elég szavazatot ahhoz, hogy kormányt alakíthasson. Az amerikai nagykövetség rábeszélte a cseh pártokat: ne vállaljanak koaliciót Babis miniszterelnökkel!
Orbán Viktor is tarthat attól, hogy az USA célkeresztjébe kerül. Annál is inkább, mert Orbán
Putyin utolsó barátja
A magyar miniszterelnök az egyetlen olyan uniós illetve NATO ország vezetője, aki nem ítélte el Putyin orosz elnököt Ukrajna megtámadása miatt. Míg hű lengyel szövetségesei – Kaczynski és Morawiecki – Kijevbe utaztak a cseh és a szlovén miniszterelnök társaságában, hogy támogatásukról biztosítsák Zelenszkij ukrán elnököt, Orbán nem tartott velük. Sőt megtiltotta, hogy fegyvereket szállítsanak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Közben a kormánypárti sajtó igen megértőnek mutatkozik Putyin agressziójával szemben.
Orbánnak váltania kell, ha ki akar bújni a hurokból, de ezt csak a választások után teheti meg. Pártjának hívei ugyanis igencsak megosztottak: sokan USA és EU ellenesek, szimpatizálnak Putyinnal. Nem utolsósorban Orbán buzdítására teszik ezt, csakhogy az Ukrajna elleni támadással a helyzet megváltozott: Putyin immár vállalhatatlan partner egy uniós illetve NATO államban. De míg Orbán egy pillanat alatt képes elárulni Putyint vagy bárki mást, híveinek ehhez idő kell. A választási időszakban ezért hallgat Putyinról Magyarország miniszterelnöke.
Brutálisan fosztogat és fenyegetőzik az orosz katonaság az elfoglalt ukrán területeken – ez derül ki a londoni Guardian helyszíni riportjából.
„Az oroszok beállították a tankjaikat az istállómba. Aztán reggel összeszedtek minden élelmiszert és elvitték a két autómat. Nem fizettek semmit. „Államosítás” – mondták vigyorogva. Azzal búcsúztak, hogy hamarosan visszajövünk” – meséli a 39 éves parasztgazda Herszon tartományban, melyet elfoglaltak az oroszok.
Az „államosítás” különösen rosszul hangzik Ukrajnában, ahol a földeket erőszakkal vették el a parasztoktól a terméssel együtt a szovjet időkben. Ennek következménye lett a holodomor – a tömeges éhhalál, amelynek több millió áldozata volt a harmincas években Ukrajnában.
Pasztusenko gazda tehenészete a háború előtt a francia Lactalis tejfeldolgozónak szállította a tejet. A háború kitörése után innen látták el tejjel és vajjal a környéket, többi között a kórházakat Herszon városában. Most arról panaszkodik a tehenészet tulajdonosa, hogy elfogyóban a takarmány az állatok számára. Nem tudják, hogy honnan lesz utánpótlás. Ki fog vetni és aratni Ukrajnában, ha itt vannak az oroszok?
„Nem mehetek el, nem vihetem el a nagyobbik fiamat. A kisebbet a feleségem elvitte Zsitomirba. Ha nem vagyok itthon, akkor az éhes emberek leölik az állatokat. Már mi is hozzákezdtünk ehhez, de csak egy tehenet vágunk le minden két napban, hogy legyen elég hús nekünk és az alkalmazottaknak. Ez egy csapda” – mondja az ukrán parasztgazda a megszállt területen.
Kees Huizinga holland gazda, akinek nagy állat farmja van Cserkaszi mellett. Ide még nem értek el az orosz katonák, ezért a tehenészet jól működik. A gondot az jelenti, hogy a férfiakat behívták katonának. Emiatt a disznókat le kellett vágni. A disznóhúst az ukrán hadsereg és a helyi lakosság vásárolja meg. „Primitív megoldás ez, de nincs más választásunk” – nyilatkozta a Guardian tudósítójának a holland gazda.
Nyugat Ukrajnában jobb a helyzet
Krumplit és szóját termeszt 2000 hektáros birtokán a harmadik gazda, akit az angol lap tudósítója meginterjuvolt. A gazdaság Lviv közelében van, elég messze a harcoktól. Mi lesz a tavaszi vetéssel? Ez a gazda legfőbb gondja. Két héten belül erről döntenie kell, és a háború kellős közepén ez igazán nem könnyű. Ráadásul mindenből hiány van: üzemanyagból, műtrágyából és gyomirtó szerekből egyaránt.
„Az ukrán kormány arra buzdít, hogy vessünk. Mi vetünk is bár kevesebbet mint ahogy terveztük. Csakhogy szükségünk lenne növényvédő szerekre elsősorban a burgonya miatt. Ha ezeket nem kapjuk meg, akkor a burgonyvész elviheti az egész termést” – mondta a parasztgazda, akinek birtoka Nyugat Ukrajnában eddig megúszta a háborút, de senki sem tudja, hogy meddig…
A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, amikor Biden és Blinken már háborús bűnösként beszél Putyinról, viszont az ukrán légtérzárról szó sem lehet.
18:00 – Eddig 130 embert mentettek ki a március 16-i orosz csapás következtében lerombolt mariupoli színházból. A civilek túlnyomó többsége azonban még mindig a romok alatt rekedt a lerombolt színház pincéjében.
17:30 – A Reuters kínai állami sajtóorgánumokra hivatkozik, amelyek szerint Hszi Csin-ping támogatja az ukrajnai békét. A jelentés szerint Hszi azt mondta amerikai kollégájának, Joe Bidennek, hogy a két országnak erőfeszítéseket kell tennie a világbéke érdekében.
16:55 – Az ukrán hadsereg megerősíti a védelmet Kijev környékén. Olekszandr Gruzevics, az ukrán szárazföldi erők vezérkari főnök-helyettese szerint a katonaság a harmadik védelmi vonalon dolgozik Kijev körül. „A város úgy készül, mintha egy erőd lenne” – tette hozzá.
16:20 – A háborút támogató tüntetésre a moszkvai Luzsnyiki stadionban került sor ahol a Krím 2014-es illegális annektálását ünnepelték. Maga Putyin is részt vett az eseményen, beszédet is mondott, amit a közszolgálati televízió is közvetített, de Putyin beszéde közben egyszerűen lekeverték a közvetítést. Hivatalosan váratlan technikai hiba lépett fel.
15:25 – Pentagon: A Védelmi Hírszerző Ügynökség szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor várhatóan nukleáris csapással fenyegetőzik, ha Ukrajna továbbra is védekezik Oroszország ellen.
14:30 – Pavliuk, Kijev megye kormányzója elmondta, hogy Szlavutics, Makariv, Dimir és Ivankiv, amelyek nem messze találhatók Kijevtől, víz, gáz, áram és kommunikáció nélkül maradtak.
14:05 – Egy fiatal kroleveci hatéves kisfiú az ukrán hadseregnek adta születésnapjára ajándékba kapott drónját miután hallotta a hadseregnek szüksége van pilóta nélküli légi járművekre – jelentette az ukrán parlament oktatási központja.
pravda.com.ua
13:20 – Az EU 300 millió eurós kedvezményes kölcsönt utalt át Ukrajnának a makroszintű pénzügyi támogatás második részleteként, és története során először ígéretet tett egy katonai konfliktusövezet fegyverszállításának finanszírozására. Erről Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke írt a Twitteren.
12:10 – Az orosz erők 109 gyermeket öltek meg, és több mint 130-at megsebesítettek február 24. óta. Az ukrán Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Kijev megyében 55, Harkov megyében 34, Donyeckben 26, Csernyihivben 29, Mikolajivban 20, Zsitomirban 15, Szumiban 14 és Herszonban 14 gyermek halt meg.
Asami Terijama
11.00 – Bulgária 10 orosz diplomatát minősített persona non grátává.
10:00 – Lengyelország a NATO és az EU csúcstalálkozóján bemutatja az ukrajnai békefenntartó misszióról elképzeléseit. Piotr Mueller, a lengyel kormány szóvivője kijelentette ez nem olyan küldetés, amelynek közvetlen konfliktusba kellene kerülnie Oroszországgal.
09:45 – Hajnali 5 óra tájban az Ukrán Fegyveres Erők légierejének légvédelmi rakétaegysége lelőtt egy orosz haditengerészeti bázisú cirkálórakétát a levegőben Odessza térsége felett – jelentették az ukrán hírügynökségek.
09:30 – Biden elnök a helyi idő szerint délelőtt 9 órakor az ukrajnai háborúról fog beszélni Kína vezetőjével, Hszi Csin-pinggel.
09:20 – Lavrov: Kijevben rájöhetnének: hogy Biden nem engedheti meg, hogy Ukrajna felett repüléstilalmi zónát hozzanak létre.
09:15 – Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár: Megértem Zelenszkij csalódottságát, de a háborúnak nem szabad túllépnie Ukrajnán.
09:00 – Az ukrán származású Mila Kunis és Ashton Kutcher több mint 30 millió dollárt gyűjtött össze az ukránoknak.
08:40 – Rakéták csapódtak be a lvivi repülőtér közelébe. Több orosz rakéta eltalálta a repülőgép-javító üzemet. Épületei megsemmisültek az robbanások következtében.
08:30 – Az ukrán hatóságok pénteken kívánják végrehajtani a civilek evakuálását és a humanitárius segélyek kiszállítását kilenc biztonságos folyosón keresztül Donyeck, Sumy és Harkiv régiók településeiről. Ezt Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes jelentette be.
08:20 – A brit médiaszabályozó bejelentette az RT csatorna műsorszolgáltatási engedélyének visszavonását.
07:40 – Fontos hír a TASZSZ orosz hírügynökségtől: Az orosz gyógyszertárak óvszerértékesítése 2022. február 28. és március 6. között fizikailag 17%-kal, pénzben pedig 32%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
07:15 – Az ukrán városok szenvedései nem mutatják a háború végét, még akkor sem, ha nyugati tisztviselők szerint Oroszország offenzívája elakadt.
06:00 – A folyamatos ukrán ellentámadások megállítják az orosz előrenyomulást. A brit védelmi hírszerzés legutóbbi, március 17-i, az ukrajnai helyzetről szóló frissítése szerint Oroszország logisztikával küszködik, és az ukrán hadsereg erőfeszítései miatt nem tudja ellátni élelemmel és üzemanyaggal az előrenyomuló erőket.
05:20 – Ukrajna ismét arra kéri a Vöröskeresztet, hogy sürgesse Oroszországot, hogy gyűjtse össze elesett katonái holttestét. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes megismételte a kérést egy március 17-i tájékoztatón. Oroszország nem kísérelte meg felvenni a kapcsolatot az ukrán kormánnyal, hogy átadja harcokban esett katonái holttestét – mondta.
03:00 – Az Egyesült Államok meg fogja büntetni Kínát, ha katonai segítséget nyújt Oroszországnak. „Biden elnök holnap Hszi elnökkel fog beszélni, és világossá teszi, hogy Kína viseli a felelősséget minden olyan intézkedésért, amelyet Oroszország agressziójának támogatására tesz, és mi nem fogunk habozni a költségek kiszabásával” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2022. március 18.
23:40 – 470 autó menekültekkel szökött ki az ágyúzott Mariupolból. Összesen 1865 ember, köztük 479 gyermek menekült el az orosz erők által körülvett városból. Az elmúlt napokban több mint 20 000 ember tudott elmenekülni Mariupolból.
21:20 – Olaszország készen áll az orosz hadsereg által lerombolt Mariupol színház újjáépítésére. „Minden ország színháza az egész emberiségé” – mondta Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. A mariupoli lakosok menedékhelyéül szolgáló színházat március 16-án egy orosz bomba semmisítette meg.
20:00 – Blinken egyetért Bidennel, aki szerint Putyin háborús bűnös. „A civilek szándékos célba vétele háborús bűn. Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma egyre növekszik, ami veszélyezteti a hadsereg morálját – írja a New York Times.
Az orosz hadsereg három hét alatt több mint 7.000 katonát veszített, ami nagyjából annyi amennyi amerikai tengerészgyalogos halt meg az Iwo Jimáért vívott egy hónapig tartó csata során, és több, mint ahány amerikai katona halt meg 20 év alatt Irakban és Afganisztánban.
A névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma nem pontos, a sajtó elemzése és az ukrán adatok elemzése alapján állították össze (amelyek általában magasak, a legutóbbi 13.500), orosz adatok (amelyek általában alacsonyak, a legfrissebb 498), műholdfelvételek és a tűz alá került orosz tankokról és csapatokról készült videofelvételek alapos áttanulmányozása alapján becsültek meg.
Az amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők például tudják, hogy általában hány katona van egy harckocsiban, és ebből ki tudják számítani az áldozatok számát, amikor egy páncélozott járművet eltalál mondjuk egy Javelin páncéltörő rakéta.
A Pentagon illetékesei szerint ahol a halottakkal és sebesültekkel együtt 10 százalékos áldozatok aránya az az adott egységet képtelenné teszi a harccal kapcsolatos feladatok végrehajtására.
Az orosz hadsereg veszteségei a becslések szerint megközelíti a tíz százalékos árányt, ha a hadműveletekben részt vevők számát százötvenezerre és a sebesültek számát is figyelembe vesszük.
A háborús halottak magas és növekvő egyre száma lerombolhatja a harci morált és a harcok folytatására irányuló akaratot.
Az áldozatok magas aránya megmagyarázza, hogy Oroszország sokak által hangoztatott hadereje miért maradt nagyrészt Kijeven, Ukrajna fővárosán kívül.
„Az ilyen veszteségek befolyásolják a morált és az egység kohézját, különösen azért, mert ezek a katonák nem értik, miért harcolnak” – mondta Farkas Evelyn, aki orosz és ukrajnai viszonylatában a Pentagon legmagasabb rangú tisztviselője volt az Obama-kormány idején.
„Csökken az általános helyzettudatosságod. Valakinek vezetnie kell, valakinek lőnie kell.”
A tisztviselők szerint Oroszország légi bombázása segített álcázni a hadsereg gyenge teljesítményét a helyszínen.
Valószínűleg maguk az oroszok is csak azt hallják, amit Putyin hallani akar, az invázió kezdete óta vaskezű irányítást gyakorol az oroszországi hírügynökségek felett.
Néhány orosz azonban hozzáfér a virtuális magánhálózatokhoz vagy a VPNS-hez, és híreket kaphat Nyugatról.
Nyugati tisztviselők szerint körülbelül 20 orosz tábornok tartózkodott Ukrajnában. Közülük három tábornok halálhírét először az ukránoktól hallhattuk, majd NATO-tisztviselők is megerősítették, sőt egy halálesetet pedig maga Putyin is elismert.
Két amerikai katonai tisztviselő azt mondta, hogy sok orosz tábornok nem biztonságos telefonon és rádión beszél, így szerintük legalább egy esetben az ukránok lehallgatták valamelyik tábornok hívását, megállapították földrajzi helyét és csapást mérhettek rá valamint munkatársaira – mondták el a tisztségviselők a New York Timesnak.
A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.
18:35 – Az orosz erők naponta 50-100 bombát dobnak Mariupolra. A város tanácsa szerint a délkeleti város kritikus állapotban van. A március 2-a óta körülzárt Mariupolt elzárták az áram-, víz-, gáz-, mobilhálózattól, élelmiszer- és gyógyszerellátástól.
18:00 – Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO megérti Zelenszkij elkeseredettségét, és folytatni fogja a fegyverszállítást.
17:10 – Ukrajna legnagyobb acélgyártója, Ahmetov oligarcha Azovstalja teljesen megsemmisült. Szerhij Orlov mariupoli főpolgármester-helyettes a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Akhmetov vállalkozását többször is megtámadták az orosz erők. Natalja Jemcsenko, az Ahmetov-féle SCM Holding szóvivője szerint egyelőre lehetetlen felmérni a kárt.
16:35 – Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a civilek elleni orosz támadások Ukrajnában háborús bűnöknek minősülnek. „Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Blinken washingtoni újságíróknak.
15:45 – Biden március 18-án megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját Hszi Csin-pinggel. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata szerint Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnökkel telefonon megvitatják „a két ország közötti versenyt, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját és más, kölcsönösen fontos kérdéseket.”
14:20 – Olaf Scholz német kancellár március 17-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát, de közvetlenül sem a NATO, sem az Európai Unió nem fog beavatkozni. A nyilatkozatot Volodimir Zelenszkij elnök Bundestagban elmondott beszéde követte, amelyben kijelentette, hogy Németország is okolható Ukrajna NATO- és EU-integrációjának késéséért, amely lehetővé tette Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
13:10 – Eddig 130 túlélőt mentettek ki a Mariupol Drámai Színház romjai közül. Az oroszok március 16-án egy hatalmas légibombával csapták le a színházra, ahol köztudottan több száz nő és gyermek keresett menedéket a bombázások elől.
11:25 – Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere március 16-án a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy több mint 2300 embert öltek meg Mariupolban orosz csapatok. A tisztviselő szerint Mariupol 80-90%-a megsemmisült vagy megsérült orosz lövedékek, légicsapások következtében.
10:00 – Az oroszok által birtokolt területről indítottak rakétát, amely 20 embert ölt meg Donyeckben.Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team nyomozócsoport alapítója szerint az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket március 14-én eltaláló rakéta délkelet felől érkezett, és nem a légvédelem lőtte le, ami azt jelzi, hogy az orosz kézben lévő területről érkezett. Oroszország azt állította, hogy a rakéta ukrán származású, Leviev pedig azt állítja, hogy hamis adatok alapján vádolják Ukrajnát háborús bűnökkel.
08:15 – A kétnapos voznyezenszki csatában a helyi önkéntesek és a katonaság visszaverték a betolakodókat, akik páncélosokat és halott katonákat hagyva maguk mögött menekültek.
07:50 – Oroszország megtámadja Merefa városát Harkiv megyében. A 21.500 lakosnak otthont adó Merefát március 17-én hajnali fél háromkor érte egy légicsapás. A támadás következtében egy helyi iskola megrongálódott, a helyi közösségi ház pedig megsemmisült. A város illetékesei szerint az ukrán katonaságnak is számottevő veszteségei keletkeztek.
7:00 – A kijevi katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kijevi délkeleti Darnyickij kerületben lévő épület március 17-én korán megsérült, miután repeszek csaptak be a 16. emeletre és felgyújtották. Helyi idő szerint reggel 6 óra 50 perckor egy ember meghalt, három pedig megsérült.
06:00 – Három Panama lobogója alatt közlekedő hajót találtak el orosz rakéták Ukrajna teljes körű inváziója óta. A panamai tengerészeti hatóság március 16-án közölte, hogy a három panamai hajó közül egy elsüllyedt, kettő pedig a felszínen maradt, de megsérültek. Nem történt áldozat.
04:05 – A kanadai közlekedési minisztérium március 16-án a Twitteren azt írta, hogy „a fehérorosz állampolgár által közvetlenül vagy közvetve birtokolt, bejegyzett, bérelt, lízingelt, üzemeltetett vagy ellenőrzött légijárműveknek tilos a kanadai légterébe belépni, kilépni vagy átrepülni”.
02:10 – A műholdfelvételeken a „gyermekek” szó látható, amelyeket a mariupoli színház előtt festettek le a bombázás előtt. A Maxar Technologies amerikai magáncég március 14-én készített műholdfelvételei szerint a „gyermekek” szót oroszul írták a színház elé, ahol civilek százai szálltak meg. A színházat március 16-án bombázták az orosz erők.
00:55 – Melitopol polgármesterét 9 orosz hadkötelesre cserélték. Dasha Zarivna, az elnöki vezérkari főnök szóvivője szerint a katonák 18-19 évesek voltak. Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot elrabolták és öt napig fogságban tartották az orosz erők.
Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!
Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:
amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.
Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.
Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.
Ukrán semlegesség?
Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.
Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.
Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.
Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.
Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot” Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”
Orbán, ne tőlünk félj! Az ellenzéktől se. Brüsszel sem veszélyes. A választások is sima ügy. Ellenben jobb, ha tudod: az a Kossuth téren összegyűlt ezerötszáz szempár csillogása lesz hatalmad sírba eresztő kötele.
A Hollandiában működő Szent Miklós ortodox egyház elszakad Moszkvától, és a jövőben a konstantinápolyi ortodox pátriárka irányítását fogadja el. Az ok: a moszkvai pátriárka, Kirill, fenntartás nélkül támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Kijev „az orosz városok anyja”, ott alakult meg az ortodox egyház, melynek utódaként tünteti fel magát Kirill, moszkvai pátriárka.
Hollandiában a XVII-ik század óta működik ez az orosz ortodox egyház. Nagy Péter cár Hollandiában dolgozott egy hajógyárban, hogy tanulmányozza a nyugati modellt, melyet meg akart honosítani Oroszországban. Ezért építette az ország fővárosát az északnyugati határszélre. Ebben a városban, Szentpéterváron, melyet akkor Leningrádnak hivtak, született Putyin, aki viszont távolodik a Nyugattól és Kelet felé tájékozódik.
Oroszországban 300 ortodox pap és szerzetes nyílt levélben követelte Putyintól az Ukrajna elleni háború leállítását.
„Isten szabadságot adott mindenkinek. Ukrajna népe is szabadon dönthet sorsáról – nem pedig úgy, hogy fegyverrel kényszerítik erre” – írják nyílt levelükben az orosz ortodox papok és szerzetesek.
A szlavofil küldetéstudat bírálata
Putyin elnök és Kirill moszkvai pátriárka az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban hivatkozott az orosz nép történelmi küldetésére. Ezt szlavofil szerzetesek kezdték el terjeszteni, és az orosz cárok birodalmi elméletének alapjává vált. Eszerint az orosz birodalom a római birodalom örököse vagyis világtörténelmi küldetése van. Konstantinápolyt elnevezték Cárgrádnak, és az első világháború egyik deklarált célja volt annak visszafoglalása.
Putyin szlavofil támogatói erre a szlavofil küldetés tudatra hivatkoznak amikor megindokolják az orosz hadsereg háborúját Ukrajnában.
Két ortodox teológiai központ most átfogó bírálatot jelentetett meg ezzel szemben. A Fordham egyetem keresztény tanulmányok központja és a Volosz teológiai akadémia szembefordul az „Orosz világ” tanításával, amely megfogalmazza ezt az orosz küldetés tudatot.
„Ebben az orosz világban a moszkvai pátriárka együttműködik a világi vezetővel – ez nyilvánvalóan Putyin- a szellemi és gyakorlati irányításban. Ebben a világban Moszkva és Kijev, az orosz városok anyja, egységes egész. Vagyis az orosz hadsereg nem tesz mást minthogy helyreállítja ezt az egységet.”
Emiatt azzal vádolják a moszkvai pátriárkát, hogy a vallásos nacionalizmus útját követi. Csakhogy ezt az ortodox egyház még a XIX-ik században eretnek tanításnak bélyegezte meg!
Kirill moszkvai pátriárkát ezért eretnek tanítás terjesztésével vádolja több mint ötven jeles ortodox teológus, akik szerint Putyin Ukrajna elleni háborúja mélységesen nem ortodox és egyáltalán nem keresztény vállalkozás.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
