Featured

Japán 15 milliárd dollárt fizethet rá az Oroszország elleni gáz szankcióra

Tokióban felhívták a lakosság figyelmét, hogy jó lesz, ha takarékosan bánik a háztartási energiával, mert bizonytalanná válhat a földgáz import Oroszországból. A Szahalin 2 földgáz mező 10 millió tonna cseppfolyósított földgáz exportját teszi lehetővé Oroszországnak. Ennek 60%-a Japánnak jutott. Eddig.

Miután Japán – az USA más szövetségeseihez hasonlóan – szankciókat alkalmazott Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt – ezért kérdésessé vált a földgáz import. Erre egyelőre nem terjednek ki a szankciók. Nem véletlenül. Ha ugyanis a két japán importőr, a Mitsui és a Mitsubishi kihátrál a szerződésből, akkor a szabadpiacon legkevesebb 15 milliárd dollárral drágábban tudna csak beszerezni cseppfolyósított földgázt. Japán a világ harmadik legnagyobb gazdasági hatalma, a GDP-je jóval nagyobb mint Oroszországé, de 15 milliárd dollár neki is sok. Ezért Tokióban egyelőre haboznak – írja a Nikkei gazdasági portál.

Békeszerződés?

Japán és Oroszország között még mindig nincsen békeszerződés pedig a harcok 1945-ben véget értek a két állam között. Csakhogy a Szovjetunió megszállta a Kurilli szigeteket, és azoknak csak egy részéről vonult ki egy, az USA-val kötött megállapodásra hivatkozva. Véget nem érő tárgyalások folytak a szigetekről mindmáig amikor az oroszok közölték: a japán szankciók miatt felfüggesztik a részvételüket a béketárgyalásokon. Mindez azt is jelentheti, hogy Japánnak végképp búcsút kell vennie a szigetektől, melyeknek stratégiai fontossága van.

Ha a japánok lemondanak az orosz földgázról, akkor a kínaiak kapva kapnak az alkalmon. Peking növelni szeretné földgáz importját Oroszországból, de a működő csővezeték viszonylag szűk kapacitású. A második, nagyobb átmérőjű vezeték csak évek múlva szállíthat földgázt Kínába. Ezért a Szahalin sziget cseppfolyósított földgáza remek import lehetőség lenne. Az oroszok minden bizonnyal nem számítanának fel piaci árat a kínaiaknak hiszen a szankciók miatt olyan nehéz helyzetbe kerültek, hogy nagyon rá vannak utalva Peking jóindulatára.

A HÁBORÚ 27. napja – (folyamatosan frissítjük)

Manolis Andrulakis görög főkonzul, az utolsó EU-diplomata, akit evakuáltak az ostromlott Mariupolból, azt mondta, hogy

„Amit láttam, remélem soha senki nem fogja látni…”

Mariupol felkerül a háború által teljesen elpusztított városok listájára, nem kell megnevezni őket – Guernica, Coventry, Aleppo, Groznij, Leningrád.

 

17:40 – Kijev azzal vádolta Moszkvát, hogy elrabolta a háború elől Oroszországba menekülő civileket. „Tömegesen kitoloncolják a nőket és a gyermekeket a donyecki és luhanszki régiók területeiről” – írta Ljudmila Denisova, az ukrán parlament emberi jogi biztosa a Facebookon.

16:50 – „Az orosz blokád miatt Herszon 300 000 lakosa humanitárius katasztrófával néz szembe” – írta Twitteren Oleg Nikolenko, a minisztérium szóvivője.

16:25 – A kormány szerint ténylegesen három menekülőfolyosót kellene megnyitni kedden az ostromlott ukrán Mariupol városában. Verescsuk egyebek mellett elmondta, hogy az orosz erők megakadályozták, hogy a mentőalakulatokat a városban lebombázott színház helyszínére jussanak. Az orosz védelmi minisztérium szerint az Azovi-tenger melletti városban még mindig 130 000 lakos él – korábban 440 000 körül volt.

16:00 – Peter Chernyshov, a Farmak felügyelőbizottsági tagja szerint a Farmak, Ukrajna egyik legnagyobb gyógyszeripari vállalata csaknem 1,5 milliárd hrivnyí veszteséget szenvedett el, amikor a Kijevtől 60 kilométerre nyugatra fekvő Makariv városában lévő raktár leégett az ellenségeskedések során.

15:05 – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Ferenc pápát javasolta közvetítőnek az oroszországi konfliktusban. Zelenszkij kedden a Twitteren azt írta, hogy a pápához intézett telefonhívása során „a nehéz humanitárius helyzetet és a menekülési folyosók orosz csapatok általi blokádját” írta le országában. „Nagyra értékelnénk a Szentszék közvetítői szerepét az emberi szenvedés megszüntetése érdekében.” Zelenszkij egyúttal megköszönte a pápának „Ukrajnáért és a békéért imáit”.

14:00 – Kigyulladt a szeverodonyecki gyermekkórház teteje, miután az orosz erők ágyúzták. Hét gyermeket és 15 felnőttet evakuáltak a kórházból – jelentette a Sürgősségi Állami Szolgálat március 22-én.

12:00 – Herszonban ismét békés tüntetésre indultak az emberek, amire az orosz  katonaság könnygázt használt a tüntetés feloszlatására.Herszonban rendszeresen tartanak tüntetéseket Ukrajna mellett és az orosz megszállás ellen. Március 21-én az orosz megszállók gránátokat dobtak az ukránbarát tüntetőkre  a herszoni Szabadság téren, tüzet nyitottak és rengeteg embert megsebesítettek.

11:30 – Zelenszkij szerint a NATO-országok garantálhatják Ukrajna biztonságát. Ukrajnával közölni kell, hogy az országot hamarosan felveszik-e a NATO-ba. „Vannak NATO-országok, amelyek garantálni akarják a biztonságunkat, de sajnos nem adhatnak tagságot a szövetségben. De készek megtenni azt, amit (NATO) tenne, ha tagjai lennénk a szövetségnek. Szerintem ez egy jó kompromisszum” – tette hozzá.

10:45 – Andrij Sevcsenko: Megvédjük magunkat. Harcolunk. Nincs más választásunk.

10:00 – Mihajlo Podoliak, az elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója, aki részt vesz az ukrán és az orosz delegáció béketárgyalásain, azt mondta, hogy az online tárgyalások nap mint nap folytatódnak, és Ukrajna nem tesz engedményeket a területi integritás terén. 

09:10 – 24 órán belül kilenc levegőben lévő célpontot találtak el az ukrán légierő, a légvédelem és a szárazföldi erők egységei. Összességében az utóbbi időben az orosz repülőgépek „megnövekedett aktivitását” figyelték meg.

08:40 – Az ukrán vezérkar szerint az orosz egységeknek továbbra is gondjai vannak az ukrajnai háború utánpótlásának biztosításával. A rendelkezésre álló információk szerint az Ukrajnába harcoló alakulatok legfeljebb három napra elegendő lőszer- és élelmiszerkészlettel rendelkezik.

08:20 – A Kremlhez közel álló „Komszomolszkaja Pravda” orosz újság a védelmi minisztériumra hivatkozva arról számolt be online cikkében, hogy Ukrajnában 9.861 elesett katonáról tudnak. Később törölték ezt  a bejegyzést.  Ez a szám lényegesen több, mint amit Moszkva eddig hivatalosan elismert, az a szám ugyanis 498 elesett katona.

08:00 – A Naftogaz szerint Ukrajna folytatja a gáztranzitot Oroszországból.

07:20 – Az S&P hitelminősítő 2022. április 15-ig törli az orosz cégek minősítését

07:00 – Ukrajna szinte minden régiójában megszólaltak a légiriadók. A szirénákat Szumiban, Mikolajivban, Ternopilben, Poltavában, Kirovohradban, Harkovban, Zaporizzsjában, Lvivben, Ivano-Frankivszkban, Zakarpattyán, Csernyivciben, Dnyipropetrovszkban, Rivnében, Volinban, Cserkasziban, Hmelnickijben, Odessza megyében, valamint Kiiv Kramszkijban és Szlovszkiban aktiválták.

05:40 – Toronto átnevezi az orosz konzulátus előtti területet a Szabad Ukrajna térnek. Torontó polgármestere, John Tory reméli, hogy mindenkinek, aki belép az orosz konzulátusra jusson eszébe „az illegális, gyilkos invázióval kapcsolatos szörnyűség”. Elmondta, hogy a lovas tábla Toronto Ukrajnával és az ukrán-kanadaiakkal való szolidaritásának szimbóluma.

04:30 – Az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara március 21-én arról számolt be, hogy „az ukrán zászlót kitűzték Makariv városa fölé”, és az orosz erőket visszaszorították. Makariv Kijevtől 60 kilométerre nyugatra található.

03:10 – Magyarország ellenzi az Ukrajna feletti repülési tilalmat, az orosz energia embargót, és háborús veszélyre hivatkozva felszólalt a békefenntartók Ukrajnába küldése  ellen is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elítélte az orosz energiát sújtó uniós szankciókat és azt mondta, hogy az „veszélyezi Magyarország energiaellátásának biztonságát”. 

02:30 – Pentagon: Az Egyesült Államok és más nemzetek „nagy hatótávolságú légvédelem” biztosítását tárgyalják Ukrajna számára. A Pentagon szóvivője, John Kirby március 21-én kijelentette, hogy az Egyesült Államok „aktív konzultációkat” folytat más országokkal, hogy Ukrajnát olyan fegyverekkel láthassa el, amelyek „biztonságos védelmet biztosít”.

01:20 – Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes szerint nyolc folyosóból hét a tervek szerint működött; 3000 embert evakuáltak Mariupolból, az oroszok által ostromlott 400 ezres városból. Összesen tegnap 8057 ember evakuált humanitárius folyosókon keresztül. 

00:20 – Az orosz hatóságok azt állítják, hogy 500 ukrán hadifogoly van. Tetiana Moszkalkova orosz ombudsman szerint a foglyok, feltehetően fogságban lévő ukrán katonák, fogolycserére készülnek.

2022. március 22.

23:50 – Josep Borrell, az EU vezető diplomatája újságíróknak azt mondta, hogy Oroszország megsérti a „háborús törvényeket” a brüsszeli külügyminiszteri találkozó előtt, amelyen a Moszkvával szembeni további szankciókról tárgyalnak.

Több száz milliárd forintot bukhatott a Rahimkulov család az ukrajnai háborún

A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.

A két Rahimkulov testvér, Ruszlan és Timur kettős állampolgár. Az orosz-magyar oligarcha testvérpárt eddig semmilyen szankció nem érte noha a NATO államokban mindenütt keményen rászálltak az orosz milliárdosokra, akiket Putyin támogatásával gyanúsítanak. Magyarországon ezzel ellentétben komoly kormányzati támogatást élveznek. Nem véletlenül: Rahimkulov papa a Gazprom megbízottja volt Magyarországon, és a magyar energia ellátás lényegében ma is elsősorban az orosz szállításoktól függ.

Putyin egymilliárd köbméter plusz földgázt ígért Orbán Viktornak amikor február elsején öt órán keresztül tárgyaltak. Utána a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter tisztázza a részleteket áprilisig. A rezsicsökkentés fenntartását jelentős részben erre az egymilliárd köbméter plusz orosz földgázra alapozhatta a kormányzat. A háború miatt ennek az üzletnek a realizálása némiképp problematikusnak látszik.

Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak

A G7 szerint a Rahimkulov fivérek részesedése a legnagyobb magyar bankban 7% körül van, és ez a háború előtt 350 milliárd forintot ért. Fejenként 50-50 milliárd forintot veszíthettek amikor az OTP papírok mélyrepülésbe kezdtek, mert a magyar banknak érdekeltségei vannak Ukrajnában és Oroszországban. A MOL-ban a fivérek részesedése 2% körül van. A MOL jobban viselte a háború hatását, mert a szárnyaló olaj árak feltöltötték a kasszát, de így is jelentős veszteség keletkezhet különösen, mert a kormány benzinár stoppot rendelt el, és ennek költségeit jelentős részben az olajtársasággal fizetteti meg.

Nagy bukfenc Oroszországban

A moszkvai tőzsde a háború óta zárva van, így nehéz pontos képet alkotni a veszteség mértékéről, de nyilvánvaló, hogy szinte minden értékpapír rengeteget veszített az értékéből. A Rahimkulov kézben levő Kafijat vagyonkezelő érdekelt volt a Sberbankban, a háború előtt ez a részesedés mintegy 340 millió  forintot ért, ma egy forintot!

A VTB, Oroszország második legnagyobb bankja nincs sokkal jobb helyzetben: részvényeinek értéke 99,7%-al csökkent! Ez mintegy 15 milliárd forintos veszteséget jelenthetett a Rahimkulov fivéreknek. Akiknek voltak energia részvényeik is, ezek legkevesebb 2 milliárd forintot veszítettek az értékükből. Arról nincs hír, hogy Rahimkulov papa, a Gazprom egykori budapesti megbízottja mennyit veszíthetett például az Gazprom részvényeken.

Újabb szankciók jönnek

Daleep Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

„Bővíthetjük szankcióinkat. Cselekedjünk, hozzunk olyan szankciókat, amelyeket már alkalmaztunk, alkalmazzuk őket több cél ellen. Alkalmazzuk őket több ágazatra is” – mondta.

„Több bank, több ágazat, amelyeket még nem érintettünk”

– mondta Singh.

Arra a kérdésre, hogy mire vonatkozhatnak szankciók, Singh azt mondta:

„Nos, az orosz gazdaság fő csúcsaira. Leginkább az olajat és a gázt érinti, de vannak más iparágak is. Nem szeretném ezeket részletezni, de úgy gondolom Putyin tudja, miről van szó”.

Singh ismertette az amerikai és szövetséges szankciók orosz gazdaságra gyakorolt ​​hatását, és azt mondta, hogy ezek „kétségbeesett intézkedésekre” késztették Putyint.

„Elszigeteli gazdaságát. Oroszország most gyorsan halad az 1980-as évek szovjet életszínvonala felé. A gazdasági szakadékra néz, ez Putyin döntésének az eredménye, és a reakciójából látom, hogy merre tart – mondta Singh.

„Ez Putyin háborúja. Ez Putyin szankciói, és Putyin nehézségei, amelyeket az orosz népre helyez”

– tette hozzá.

Emlékeztetünk, vasárnap Dmitrij Kuleba külügyminiszter azt mondta, hogy a jövő héten új szankciókat vezetnek be az Ukrajnát megtámadó Oroszország ellen.

Nem akar emigrálni az újságírónő, aki élő adásban bírálta Putyin háborúját

A 43 éves  Marina Ovszjannyikova 2003 óta dolgozott az orosz közszolgálati televízió egyes csatornájánál. Amióta élő adásban bírálta Putyin háborúját Ukrajna ellen, ő számít a rendszer első számú ellenségének.

Marina jelenleg rejtőzködik, és két gyermekekéért aggódik, akiket Moszkvában hagyott. Őt magát 14 órán keresztül kihallgatta az állambiztonság, de utána elengedték – tartva a nemzetközi tiltakozástól. Macron francia elnök azonnal menedékjogot kínált fel a bátor újságírónőnek, aki azt egyelőre nem fogadta el. Macron a háború megkezdése után is beszél Putyinnal telefonon, mert tűzszünetre akarja rávenni az orosz elnököt. Putyin egyelőre tovább folytatja háborúját Ukrajnában.

„Nem akarok emigrálni. Hazafi vagyok és a 17 éves fiam méginkább az. Oroszországban akarunk élni. Anyám sokkot kapott amikor értesült arról, hogy mit tettem. A fiam is magánkívül volt. Az egész családom azon a véleményen van, hogy tönkretettem az életüket” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova.

Miért most vállalkozott erre hiszen 2003 óta dolgozott az egyes csatornánál, amely a hatalom szócsöve Oroszországban?

„Nem vagyok politikus alkat. Különben is lassan változtak a dolgok. Fokozatosan szigorított a rendszer 2014 óta amikor Oroszország megszerezte a Krímet. Aztán jött Navalnij megmérgezése. Fokozatosan nőtt bennem a feszültség. Az Ukrajna elleni háború volt az utolsó csepp a pohárban. Senki sem gondolt erre! Sokkolt amikor megtudtam, hogy Putyin a hadsereget nemcsak Luhanszk és Donyeck tartományba küldte hanem Kijev elfoglalására! Ez szörnyű volt! Ezek után minden normális embernek rá kellett döbbennie Oroszországban, hogy minden megváltozott. Ezek után már senki sem élhet úgy mint korábban. Meg akartam mutatni a világnak, hogy az oroszok is a háború ellen vannak! Legalábbis a tanultabb és tájékozottabb emberek. Ezt Nyugaton sokan nem veszik figyelembe.”

Marina Ovszjannyikova Odesszában született, melyet most az orosz csapatok ostromolnak.

„Apám ukrán, anyám orosz. Ez a háború egy testvér nép ellen irányul! Ez elfogadhatlan. Én egyéves voltam amikor a családom Oroszországba költözött, de azért sok szál köt Odesszához: édesapám ott halt meg és ott is van eltemetve. Élnek ott még rokonaim, de nincsen velük napi kapcsolat.

Ez számomra nem családi ügy hanem pacifista akció: legyen vége a háborúnak! Ez Oroszországnak is érdeke.”

Egyedül tervezte meg az akciót ?

„Igen. Heti váltásban dolgozunk. Ezért csak a háború megkezdése után tudtam tiltakozni. Sikerült kicseleznem a rendőrt, aki mindíg ott áll a híradó stúdió bejáratánál. Aztán már nem tudtak mit csinálni, mert bent voltam a stúdióban épp a híradó idejében. Közben állandóan attól féltem, hogy a pacifista akciómat végülis nem látja meg senki. Sikerült elérnem, hogy sokan lássák, és hogy Nyugaton is megértsék: az oroszok nem támogatják a háborút.”

Mi történt utána?

„A főnököm felszólított, hogy azonnal adjam be a felmondásomat. Annyira feldúlt voltam, hogy ezt megtagadtam. Aztán másnap e mailben megírtam a felmondó levelet. A rendőrök kihallgattak. Udvariasak voltak, de amikor ügyvédet kértem, akkor azt válaszolták: egy pillanat, és mindjárt hívhat ügyvédet. De sohasem jött el az a pillanat. A rendőrök viszont állandóan telefonálgattak, nyilvánvalóan a főnökeiknek. Végül egy bíróságra vittek, ahol rám talált egy ügyvéd, akinek előre szóltam. Akkor elengedtek. 18 órán keresztül nem beszélhettem a családommal. Aztán hallottam, hogy Putyin szóvivője, Peszkov első számú nemzeti ellenségnek nevezett.”

Mi a helyzet most a Kreml által szigorúan ellenőrzött médiában?

„Én a hírszerkesztőségben dolgoztam méghozzá a nyugati osztályon. Rendszeresen olvashattam a Reuters vagy az Euronews híreit, és láthattam, hogy háború folyik Ukrajnában. Egyre nehezebb ezt elviselni mindenkinek a szerkesztőségben. Egymás után távoznak a kollégák, mert nem bírják ezt a terhet. Aki marad, az is csak azért, mert tudja : ebben a légkörben nincs hova mennie. Sehol sem kapna állást. A legjobbak elmennek Oroszországból, amely a sötétségbe süllyed. Én még nem tudom, hogy mihez kezdek, de szerintem a háború kitörése óta ezt senki sem tudja Oroszországban. A háború minden tervet tönkretett, és rengeteg szenvedést okoz , elsősorban Ukrajnában. Régebben jó életem volt, most ez tökéletesen megváltozott.

Nincsenek terveim, mert háború idején nem lehet tervezni”

– mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova, a bátor orosz újságíró, akit Putyin nemzeti ellenségnek nyilvánított, mert háborúnak nevezte az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet” a televízió stúdiójában.

A háború 26. napja – (folyamatosan frissítjük)

 „A huszonötödik napja az orosz hadsereg keresi és nem találja az általuk kitalált” nácikat, akiktől állítólag meg akarták védeni népünket…

 

13:50 – Baerbock: az EU egymilliárd euróra emeli az Ukrajnának szánt katonai segélyt.

13:45 – Moszkva jelenleg nem látja előfeltételeit az orosz és az ukrán elnök közötti béketárgyalási találkozónak. „Egyszerűen nincs mit leszögezniük, nincsenek megállapodásaik, amelyeket be kellene tartaniuk” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax ügynökség szerint.

13:15 – Ferenc pápa feje heti beszédében arra buzdította „a nemzetközi közösség minden szereplőjét, hogy tegyenek valódi erőfeszítéseket ennek a visszataszító háborúnak a befejezésére”. Hozzátette: „mindez embertelen, sőt szentségtörés is, mert szembemegy az emberi élet szentségével”.

13:10 – Az orosz politikai és üzleti elit egyes képviselői állítólag fontolgatják Vlagyimir Putyin diktátor hatalomból való eltávolítását, hogy helyreállítsák a gazdasági kapcsolatokat a nyugati országokkal. Alekszandr Bortnyikovot, az orosz FSZB hírszerző ügynökség vezetőjét Putyin utódjának tekintik – állítja az ukrán katonai hírszerzés.

13:00 – 56-ra emelkedett a Luhanszk megyei idősek otthonában történt orosz tanktámadás áldozatainak száma. 

11:40 – Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az oroszok által támogatott kelet- ukrajnai szeparatista vezető azt mondta, hogy több mint egy hétbe fog telni az ostromlott ukrán kikötőváros, Mariupol ellenőrzése.

11:10 – Az Európai Uniónak meg kell szerveznie az ukrán menekültek légi úton történő szétosztását a közösség külső határairól. Ezt Annalena Burbock német külügyminiszter jelentette be hétfőn Brüsszelben.

11:00 – Visszatértek annak a humanitárius konvojnak a sofőrjei, akiket a megszállók Harkiv régióban fogva tartottak Vovchanszk felé. 

10:35 – Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője elmondta, hogy a NATO-országok dönthetnek úgy, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába, bár az Egyesült Államok nem küld csapatokat.

09:55 – Josep Borrell uniós külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió kész megvitatni az Oroszországgal szembeni szankciókat az olajszektorban, és súlyos háborús bűnnek nevezte a mariupoli eseményeket. Megerősítette, hogy a miniszterek megvitatják az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetésének lehetőségét. 

09:25 – Nagy Britannia miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.

09:15 – Március 21-én reggel Odesszát a haditengerészeti tüzérség ágyúzta, áldozatok nem voltak.

09:10 – Nyolcra nőtt a kijevi Podilszkij kerületben lezajlott orosz csapás áldozatainak száma.

08:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.

08:00 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.

07:15 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.

06:40 – Dalip Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.

06:25 – Putyin katonai kudarcok miatt támadja Ukrajna polgári lakosságát – mondja a Pentagon vezetője.

06:00 – Franak Vjacsorka, Szvitlana Tikhanovska fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója szerint „Fehéroroszország a gerillák országa. Hőseink megállítják az orosz vonatokat, megrongálják az orosz felszereléseket, szórólapokat osztanak szét, hogy megakadályozzák a fehérorosz csapatok belépését Ukrajnába. Ukrajna nyer, Fehéroroszország is felszabadul.”

04:55 – Robbanások hallatszottak Kijev Podilszkij kerületében, négy ember meghalt.

Klicsko

04:00 – Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott Ashton Kutchernek és Mila Kunisnak, hogy 35 millió dolláros adománygyűjtő kampányt indítottak az ukránok számára.

Twitter

03:35 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az ország el kívánja kobozni a területén található orosz ingatlanokat.

02:55 – Az EU-szankciók hatálya alá tartozó három nagy fehérorosz bankot  – Belagroprombank, Belarus Development Bank és Dabrabyt Bank – leválasztották a SWIFT-ről.

01:45 – Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša bejelentette, hogy a szlovén diplomaták visszatérést terveznek Kijevbe – jelentette be Twitteren a miniszterelnök.

00:25 – Ukrajna hivatalosan is reagált Oroszország Mariupol átadásáról szóló ultimátumaira válaszként Ukrajna követeli, hogy az orosz katonaság azonnal nyisson folyosót a civilek számára, hogy Mariupolból Zaporizzsjába menekíthessék őket. Verescsuk,  a miniszterelnök-helyettese válaszában  felháborodott, hogy Oroszország elkezdte elrabolni és  deportálni embereinket Mariupolból Oroszországba. Követelte a humanitárius folyosók azonnali megnyitását és az elrabolt gyerekek és felnőttek szabadon engedését.

<script async src="https://pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js?client=ca-pub-1586285317925355"
     crossorigin="anonymous"></script>

Svájci dilemma: több mint 200 milliárd dollár orosz vagyon van a bankokban

Mi lesz ezzel a hatalmas összeggel a szankciók idején, melyekkel Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt sújtják Oroszországot?

150 és 200 milliárd svájci frankra becsüli azt az összeget a Svájci Bankszövetség, melyet orosz állampolgárok offshore számlákon tartanak svájci bankokban.

Svájc addig csak nagyon ritkán tett közzé ilyen információkat, és akkor is általában külső nyomásra – USA vagy Európai Unió. Most viszont a svájciak azonnal léptek szinte egyidőben az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval.

Komoly vita alakult ki az alpesi köztársaságban arról, hogy mi legyen ezzel az óriási összeggel – dollárban körülbelül 213 milliárd?

Mattea Meyer, a szociáldemokraták  társelnök asszonya nyíltan kimondta: le kell csapni Putyin és társainak Svájcban őrzött pénzére!

„Ennek a pénznek a jelentős része olyan oligarcháké, akik közel állnak a Kremlhez. Ez a pénz és az oligarchák más vagyona a háborút finanszírozza. Éppen ezért Svájcnak mindent meg kell tennie azért , hogy elzárja a pénz csapokat!”

Csakhogy nehéz szétválasztani az oligarchák pénzét a többi orosz állampolgártól. Ráadásul több orosz oligarcha már régóta külföldön éldegél , és néhányan közülük bírálták is Putyin háborúját Ukrajna ellen.

Svájc pénzügyminisztériuma jelenleg csak annyit közölt, hogy nincs megbizható becslése a svájci bankokban levő befagyasztott orosz vagyonokról. Azt viszont hangsúlyozták , hogy az orosz pénzek eltörpülnek a Svájcban őrzött vagyonok összértéke mellett.

A Bankszövetség arról tájékoztatta a Reuters hírügynökséget , hogy az általuk becsült 150-200 milliárd svájci frankos érték kisebb mint a a Svájcban őrzött külföldi vagyonok tíz százaléka.

Kicsi a bankok orosz kockázata

A legnagyobb svájci bank a UBS közölte, hogy a tavalyi év végén az orosz kitettség 634 millió dollár volt, és ezt azóta szorgosan csökkentették. Thomas Gottstein, a második legnagyobb svájci bank, a Crédit Suisse főnöke, úgy nyilatkozott, hogy a vagyonkezelés összértékének körülbelül a 4%-a van orosz állampolgárok kezében.

Említsük meg, hogy sok orosz oligarchának több állampolgársága is van: Roman Abramovics például izraeli és portugál állampolgár is.

A Crédit Suisse főnöke szerint több tízmilliárd dollár lehet orosz állampolgárok kezén az ő bankjukban. Az érdekes az, hogy az éves jelentésben még csak 848 millió svájci frankot tüntettek fel orosz tulajdonként.

A Crédit Suisse 827 milliárd svájci frank értékű vagyont kezelt az év végén, ennek a 4%-a 33 milliárd svájci frank.

Mi lesz ezekkel a hatalmas összegekke? Jelenleg még senki sem tudja, de a legnagyobb bank, az UBS főnöke kifejezetten nyugtalan:

„minden nap új szankciós listákat kapunk!”

A svájci bankfőnök arról panaszkodott, hogy nem akarnak büntetést kapni a szankciók elkerüléséért, de ugyanakkor tartanak a jövőbeni büntetésektől is. „Rendkívüli mértékben lefoglalnak bennünket az oroszok elleni szankciók”- hangsúlyozta Ralph Hamers, az UBS főnöke.

A HÁBORÚ 25. NAPJA – (Folyamatosan frissítjük)

„Apu, a háborúban süt a nap?”

 

11:10 – A Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFU) azon kérését, hogy függesszék fel a FIFA azon döntését, amely az összes orosz csapatot és klubot kizárja a versenyből.

10:00 – Ismét tüntetések zajlanak az orosz megszállás ellen a Herszon megyei Herszonban és Kahovkában. 

08:50 – A mariupoli városi tanács jelentése szerint a március 19-i támadás egy művészeti iskolát ért el Mariupol Livoberezsnij kerületében, ahol közel 400 nő, gyermek és idős bújt meg. Az épület elpusztult. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert.

08:25 – -Brit hírszerző tisztviselők szerint Putyin elszigetelődik egy saját maga által létrehozott buborékban, amelybe nagyon kevés külső információ hatol be, különösen olyan, amely megkérdőjelezi, amit ő gondol. Az elemzők „saját propagandája áldozatának” nevezik.

07:30 – Vang Yi, Kína külügyminisztere szerint országa a „történelem jó oldalán áll”, mivel továbbra is az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellen tiltakozik, ugyanakkor nem kíván fegyvereket szállítani Moszkvának.

06:50 – A mariupoli lakosokat „erőszakkal” vittek Oroszországba, ahol „átirányították” őket az ország városaiba – jelentette a mariupoli városi tanács. A tanács közölte, hogy „több ezer mariupoli lakost deportáltak Oroszországba”, akiket „szűrési táborokba vittek, ahol a megszállók ellenőrizték az emberek telefonjait és iratait”.

05:00 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadták a légiriadót jelző sziránákat Szumi, Mikolajiv, Ternopil, Poltava, Kirovohrad, Harkov, Zaporizzsja, Kijev, Lviv, Ivano-Frankivszk, Dnyipropetrovszk, Rivne, Volyn, Cserkaszi, Zsitomir, Vinnica, Odesa megyékben.

03:00 – Az Egyesült Államok nem hivatalosan egyeztetett Törökországgal annak lehetőségéről, hogy Ankara orosz S-400-as légvédelmi rendszereket adjon át Ukrajnának. Hivatalosan a török ​​hatóságok nem kommentálták az S-400-as rendszerek Ukrajnába való átadását.

00:15 – Pavlo Kyrylenko, a donyecki közigazgatás vezetője elmondta a Mariupolból  menekülő több ezer lakos éhen halhat a megszállt Manhusi és Melekin területeken mivel az orosz megszálló erők nem hajlandók élelmet és vizet adni, valamint a biztonságos áthaladást.

Putyin-Orbán-Kaczynski paktum Ukrajna felosztásáról?

Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök erről tárgyalt volna Moszkvában öt órán keresztül – állítja a lengyel kormány ex miniszterelnök-helyettese. Roman Giertych a Facebookon ismertetett egy titkos tervet Ukrajna felosztásáról.

Putyin javaslatára Lengyelország megkapta volna Ukrajna nyugati részét Lviv (Lemberg) központtal míg Magyarországhoz csatolták volna Kárpátalját. Említsük meg gyorsan, hogy Kárpátalján a magyar kisebbség csak az összlakosság 10%-át tette ki a háború előtt is. A döntő többség kettős állampolgár.

Giertych szerint Putyin villámháborút tervezett, de tudta, hogy nincs elég katonája egész Ukrajna elfoglalásához. Ezért gondolt arra, hogy Nyugat Ukrajnát és Kárpátalját felajánlja a lengyel illetve magyar „békefenntartóknak”.

Varsó gyorsan visszakozott látva az ukránok és az amerikaiak ellenállását. Orbán kitartott Putyin terve mellett, ezért tartott oly sokáig a megbeszélése legutóbb Moszkvában – legalábbis Giertych szerint. A furcsa múlttal rendelkező lengyel politikus azt írta a Facebookon, hogy 2011-ben Rómában találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki igen nyersen szidalmazta az akkori ukrán vezetést. Bizonyítékokkal Giertych természetesen nem szolgál. Az viszont tény, hogy a Pegasus botrány során Lengyelországban az is kiderült: az állambiztonság az ő okostelefonját is feltörte.

Sikorski korábban is emlegetett Putyin tervet Ukrajna felosztásáról

Lengyelország egykori külügyminisztere 2014-ben már nyilatkozott olyan tervekről, melyekkel Putyin kereste meg a lengyeleket és a magyarokat Ukrajna területének felosztásáról.

Az orosz elnök fejében nyilván az járhatott, hogy 1939-ben a náci Németország és a Szovjetunió felosztotta egymás között  az akkori Lengyelországot, és nemcsak azt hiszen a paktum keretében egész Kelet Európáról megállapodtak. A szovjet csapatok ennek nyomán vonultak be a Baltikumba, ahol rémes emlékeket hagytak maguk után.

Putyin az orosz támadást megelőzően arról értekezett, hogy Ukrajna Sztálintól kapott területeket Lengyelországtól, Magyarországtól és Romániától.

Amikor Orbán Viktor Trumppal találkozott a Fehér Házban, akkor Ukrajna ellen hangolta az amerikai elnököt – állítják magukat megnevezni nem kívánó külügyi tisztviselők. Washingtonban a demokraták számítottak Ukrajna fő támogatóinak. Trump a választási kampány idején ezt meg is próbálta kihasználni: információkat kért Kijevből Biden elnök fiának üzleti ügyeiről. Az ukránok ezt megtagadták.

A Biden adminisztráció Lengyelországgal együtt ma Ukrajna fő támogatójának számít.

A magyar elnököt nem hivták meg Lengyelországba

Szent Kinga magyar királylány Lengyelország védőszentje. Ebből az alkalomból Andrzej Duda és Áder János együtt ünnepelte volna a hagyományos magyar-lengyel barátságot,

de az Ukrajna elleni orosz támadás miatt, a magyar elnököt nem hívták meg.

Nem különösebben diplomatikus utalás arra, hogy Orbánnak nem egykönnyen bocsátják meg oroszbarát politikáját Varsóban. Ezzel pedig Orbán Viktor búcsúzhat a visegrádi négyestől is hiszen a cseh kormányfő nemrég elment Kijevbe a lengyel miniszterelnökkel és miniszterelnök-helyettessel valamint a szlovén kormányfővel. Szlovákia pedig aktív szerepet vállalt a NATO fegyverszállításokból Ukrajnába miközben a magyar kormány minden ilyesmiből kimarad.

Orbán menekülő útja

Szerbiában tárgyal a magyar miniszterelnök, aki egyenesen az ukrán határról érkezett oda. A hivatalos program szerint Aleksandar Vucsics szerb elnökkel Újvidéken felavatják a Budapest-Belgrád (kínai) vasútvonal egy szakaszát. Valójában azonban azt vitatják meg Putyin megmaradt barátai, hogy a kelet-nyugati szembenállás idején mihez is kezdjenek orosz barátságukkal.

Szerbia nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak így nyíltan felvállalhatja továbbra is az oroszbarát politikát, melynek nagy hagyományai vannak Szerbiában. Az orosz tőke máris megkezdte a Moszkvában bejegyzett cégek egy részének áthelyezését Belgrádba, ahol nem is titkolják: profitálni akarnak a háború nyomán kialakult gazdasági válságból. A szankciók által sújtott Oroszországnak Szerbia kiváló menekülő utat kínál miután a kapuk bezárultak Cipruson és másutt az Európai Unióban.

Hát én immár kit válasszak?

Vucsics szerb elnöknek tudtára adták Brüsszelben, hogy a tagjelölt államoktól is elvárják az oroszbarát politika befejezését, és súlyos hibának tekintik a szankciók kijátszását. Szerbia szeretne bekerülni az Európai Unióba, mert látja, hogy Szlovénia és Horvátország mennyit profitál ebből. Ugyanakkor nem akar és nem is tud szakítani Oroszországgal. Ha Belgrádban az orosz nagykövet megvádolná Vucsics elnököt, hogy azzal a NATO-val paktál, amely korábban a szerb fővárost is bombázta, akkor megrendülne a szerb államfő népszerűsége. Ezért Vucsics továbbra is kényes kötéltáncra kényszerül éppúgy mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök menekülő útja

Ha Orbánnak távoznia kellene a kormányfői posztról, akkor Szerbia menekülő út lehet, mert nem tagja sem a NATO-nak sem pedig az Európai Uniónak vagyis nem kényszerülne kiadni Orbán Viktort. Orbán semmiképp sem szeretne úgy járni mint Bojko Boriszov, Bulgária ex miniszterelnöke. Akit korrupció miatt előzetesbe tettek, majd elengedtek. Az ügyészség szerint nincs elég bizonyíték a vádemeléshez. Minthogy Boriszov 2009 és 2021 között volt hatalmon – némi megszakításokkal – az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb országában, a bizonyítékok beszerzése kizárólag azon múlik, hogy mikor döntenek Boriszov sorsáról – Washingtonban.

Laura Codruta Kövesi, az európai ügyészség román vezetője kiváló amerikai kapcsolatokkal rendelkezik. Korábban Bukarestben az amerikai nagykövetség számtalan bizonyítékot nyújtott át neki a román elit korrupciós ügyeiről.

A budapesti amerikai nagykövetség  „adott esetben” szintén számtalan érdekes információval szolgálhat. Magyarország persze egyelőre nem tagja az európai ügyészségnek, de az vizsgálódhat magyar ügyekben akkor, ha azok más uniós államot is érintenek. A magyar kormány pénzügyi támogatása Romániában vagy Szlovákiában számtalan korrupciós kérdést felvethet „adott esetben”.

Ruszkik haza!

Ezt írta Németh Zsolt, veterán fideszes parlamenti képviselő, a külügyi bizottság elnöke. Meglehetősen egyertelműen utalva arra a fordulatra, melyet Orbán Viktor is végrehajthat a választások után. Orbán villámgyorsan árul el bárkit és bármit, de híveinek népes tábora lassabban mozdul. Időbe telt amíg az oroszellenes Fidesz szavazók átálltak Putyin barátainak táborába. Orbán tudja, hogy a háború miatt végképp célkeresztbe került az Egyesült Államokban. Putyint nyugodtan ejtheti miközben a keleti nyitás maradhat. Nem véletlen, hogy a szerb államfővel épp a kínaiak kedvenc programjánál, a Budapest – Belgrád vasútvonal avatásán találkozik Újvidéken.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK