Az orosz védelmi minisztérium biztosítja, hogy fegyveres csoportjaik április 25-én 14:00 órától nem lőnek (Kijeven kívül), és lehetővé teszik, hogy civilek elhagyják a mariupoli Azovstal üzeme – közölte az Orosz Föderáció Humanitárius Reagálású Tárcaközi Koordinációs Parancsnoksága amelyet az orosz védelmi minisztérium tett közzé
A tisztán humánus elvektől vezérelve az orosz fegyveres erők és a Donyecki Népköztársaság megalakulása 2022. április 25-én 14:00 órától (moszkvai idő szerint) egyoldalúan beszünteti az ellenségeskedést, az egységeket biztonságos távolságba visszavonják és biztosítsák az állampolgárok ezen kategóriájának bármely általuk választott irányból való kivonását.
Az oroszok egyetlen feltétele, hogy a humanitárius hadművelet megkezdésére az ukrán fél Azovstal kerületében tűzze ki a fehér zászlót. Az Orosz hatóságok hivatalosan azt jelentették, hogy nincs más akadálya a civilek Azovstalból való kivonulásának, kivéve maguknak a kijevi hatóságoknak és a nacionalista csoportok parancsnokainak elvi döntése, miszerint továbbra is „élő pajzsként” tartják meg a civileket.
Ehhez képest április 24-én, amikor az ortodoxok húsvétot ünnepelték, az oroszok a mariupoli blokádból Oroszországba deportálták a lakosokat – összesen 149 embert, köztük 23 gyereket. Körülbelül 100 000 ember maradt a városban. Az orosz megszállók műholdak hivatalos jelentései szerint a tegnapi nagyünnepkor 5650 élelmiszerkészletet osztottak ki. Vagyis egy készletet 17,7 főre.
Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be!
Elcserélt életek c. film
20:05 – Az Orosz Föderáció újabb rakétacsapást akart indítani Ukrajna déli részén, de a délelőtt kilőtt két rakéta közül az egyik nem érte el a célt, a másikat a levegőben hatástalanították a légvédelmi alakulatok.
19:00 – Április 25-én este az orosz katonaság elfoglalta Herson városi tanácsát. Ukrajna zászlaját eltávolították az épületről.
18:15 – Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 165 millió dollár értékű varsói lőszer és más, nem szabványos lőszer eladását Ukrajnának, hogy megvédje Ukrajnát Oroszországtól.
17:30 – Az Egyesült Királyság kis számú Stormer páncélozott szállítójárművet ad át Ukrajnának, amelyek Starstreak légvédelmi rakétavetőkkel vannak felszerelve, hogy fokozzák az ország légvédelmét. A brit sajtó korábban arról számolt be, hogy várhatóan 13 tonnás csúcstechnológiás kilövőket raknak a C-17-es szállítórepülőgépekre, és néhány napon belül hadba küldik.
16:15 – A Pentagon kibővíti az ukrán hadsereg képzését, különös tekintettel a nyugati katonai segély részeként számukra átadott új fegyverek használatára – áll az USA külügyminisztériumának közleményében.
15:05 – Harkiv térségében az ukrán légvédelem lelőtt egy SZU-34-es vadászgépet.
14:30 – A CDU/CSU Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója határozati javaslatot terjesztett elő Ukrajna nehézfegyverekkel való támogatására – számolt be erről a Bild német lap.
13:55 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése szerint Oroszország nem hagyott fel azzal a tervével, hogy vegyi fegyvert vet be ukrán védők és az Azovstali üzemben rekedt civilek ellen.
12:25 – a Die Welt című német lapnak Josep Borrell uniós külügyminiszter nyilatkozta, hogy az Európai Unió tagállamai nem értenek egyet az orosz olaj és gáz importjára vonatkozó teljes embargóról vagy vámemelésről. Borrell elmondta, hogy a kérdést a következő, május végén esedékes EU-csúcson vitatják meg, és korábban nem várható döntés az ügyben.
11:40 – Április 25-én a reggeli órákban rakéta robbant a krasznéi pályaudvar vontatási alállomásán. Az ukrán Sürgősségi Szolgálat szerkezeti egységei a helyszínen dolgoznak, a tüzet még oltják.
10:15 – Megnyílt az ablak az Európába tartó közel-keleti olaj előtt, miután az európai vásárlók lemondtak az orosz olajról Ukrajna orosz inváziója után. A CSSSA, a TotalEnergies hajózási részlege bérelte a SUezmax Moscow Spirit tartályhajót, hogy május 1-3-án 1 millió hordó Murban kőolajat szállítson Jebel Danna kikötőjéből az Egyesült Királyságba. A francia TotalEnergies május elején bérelt egy tankhajót olajszállításra az Egyesült Arab Emírségekből Európába. Két év óta ez az első szállítás.
09:00 – Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn kijevi látogatása után kijelentette, hogy egy szuverén független Ukrajna sokkal tovább tart, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
07:45 – Az Egyesült Államok nem döntött szankciókról Vlagyimir Putyin orosz elnök de facto felesége, Alina Kabajeva ellen, mert attól tart, hogy ez tovább fokozza a feszültséget Oroszországgal.
07:00 – A brit hírszerzés szerint Oroszország álnépszavazást kíván tartani Herszonban, ami kulcsfontosságú a oroszok számára, hogy igazolják megszállását.
06:00 – A luhanszki régióban vasárnap az oroszok hét házat romboltak le, és harmadszor csaptak le az olajfinomítóra.
05:15 – Az Interfax hírügynökségre hivatkozva jelentették, hogy tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Brjanszkban, és a lakosok szerint a tüzet megelőzően robbanások hallatszottak.
04:25 – A harkovi régióban a megszállók Oroszországba vitték az egyik gyárat, koncentrációs tábort és kínzókamrát állítottak fel a helyén. Az embereket kínzásoknak vetik alá, együttműködésre kényszerítik őket, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette az Ukrinfo.
03:30 – A déli védelmi határokon az ukrán katonaság meghiúsította az ellenséges szabotázs és felderítő csoportok Nikolaev területe felé történő előrenyomulását – állítják az ukrán hírügynökségek.
03:00 – Az Zelenszkij szerint nyolc ember vesztette életét orosz rakétacsapásokban Odessza városában. Eközben a civilek Mariupolból való evakuálására tett kísérlet kudarcot vallott.
23:55 – A mariupoli Azovstal korábbi berendezéscsere vezetője átadta a megszálló orosz csaptoknak azokat az állásokat, ahol az ukrán védők elbújhatnak az üzemben.
pravda.ua
Az áruló pontosan megmutatja a térképen, hogy hol vannak azok az területek, ahol a legkönnyebb elbújni, és ahol az ukránok elbújhatnak, és várják az orosz megszállók meglehetősen erős csapásait.
A sarokba szorított egykori szlovák kormányfő levelet írt Brüsszelbe, melyben arról világosította fel a rászorulókat, hogy „Szlovákia fekély az Európai Unió testén.” Nem Magyarországgal vagy Lengyelországgal kellene foglalkozni Brüsszelben hanem Szlovákiával, amely Fico szerint „nem jogállam”.
Caputova asszony köztársasági elnök nem más mint egy amerikai nőszemély – állította Fico. Az ex kormányfő dühe érthető hiszen bűnszövetkezet szervezésével és korrupcióval gyanusítják. Egyelőre még védi őt a mentelmi jog, de jobbkezét, Szlovákia egykori belügyminiszterét, Robert Kalinakot már lecsukták. Bizonyíték van bőven arra, hogy Fico és csapata a titkosszolgálatokat vígan felhasználta a belpolitikai harcban. Figyeltette ellenfeleit. Vagy talán meg is ölette. Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét az állambiztonsághoz kötődő banda végezte ki. Ebbe az ügybe bukott bele a nemzeti együttműködésnek az a rendszere, melyet Fico baloldali – populista szósszal öntött le.
Ki tudja: több is lesz talán?
Az amerikaiak az elmúlt időszakban levették a sakktábláról Babis cseh miniszterelnököt, Boriszov bolgár kormányfőt. Most Fico van soron. Észak Macedóniában hétéves börtönre ítélték Gruevszki ex kormányfőt. Orbán Viktor szövetségesét a magyar diplomácia mentette ki szorult helyzetéből. Jelenleg Budapesten él és vállalkozik, ki tudja, hogy mire. Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben. Szijjártó Fico ügyében is közölte: figyelemmel kísérik az eseményeket. Az USA Orbán Viktort is le akarta venni a sakktábláról, de a választási győzelem ezt lehetetlenné tette.
Putyin árnya
A korrupció csak ürügy az amerikai tisztogatásra, mert valójában Putyin barátait akarják kipöckölni a hatalomból. Babis cseh miniszterelnök Moszkvában végezte a tanulmányait. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori titkosszolgálat között. Boriszov bolgár miniszterelnök Todor Zsivkovnak, az utolsó bolgár kommunista diktátornak volt az egyik testőre. A bolgár titkosszolgálat akkoriban a Szovjetuniót szolgálta. Amint ez kiderült a II. János Pál pápa ellen szervezett merénylet kapcsán. Gruevszki is Putyin hűséges támogatója a Balkánon, melyet már a cári Oroszország is szívesen sorolt a befolyási övezetei közé.
De vajon mi magyarázza Orbán és Putyin szoros kapcsolatát, melyet az Ukrajna elleni háború sem gyengített meg igazán? Mit tudhat Putyin Orbánról?
Egyrészt remekül ismerik az ifjú forradalmár Orbán hátterét. A nyolcvanas években a Szovjetunió akkori budapesti nagykövete ajánlotta Palmer amerikai nagykövet figyelmébe a „tehetséges fiatalembert, aki előtt nagy jövő áll.” Orbán volt Bush elnök budapesti idegenvezetője. A magyar közvélemény akkor figyelt fel rá igazán amikor követelte az orosz csapatok kivonását Magyarországról Nagy Imre temetésén. Orbán már réges-rég tudhatta akkor, hogy megvan az amerikai-orosz megállapodás a szovjet csapatok kivonásáról. Magyarország sohasem volt igazán fontos Moszkvának. Hruscsov fel is ajánlotta Kádárnak a szovjet csapatok kivonását, de a magyar vezető nem kívánt élni a lehetőséggel, mert joggal attól tartott, hogy saját népe esetleg kihasználja a helyzetet a kommunista diktatúra megbuktatására.
Orbán radikális orosz ellenessége 2009-ben változott hirtelen barátsággá.
Putyin egyrészt a dossziéjával zsarolhatta Orbánt, másrészt pedig előnyös lehetőséget kínálhatott neki a gázüzletből.
Az oroszok már régóta ily módon pénzelik „európai barátaikat”. Harmadik szempont lehetett az, hogy Németország esetleg Magyarországon keresztül intézhetett olyan orosz ügyeket, melyeket el akart rejteni az USA sasszeme elől. Magyarország ugyanis nem sokat profitált az orosz nyitásból.
„Az biztos, hogy mi sem kapjuk olcsóbban az orosz földgázt nyugati szövetségeseinknél”
– erősítette meg Sz. Bíró Zoltán. A kiváló orosz szakértő szerint előfordulhat, hogy erről nem is Orbán Viktor dönt!
„Ha ez lenne a helyzet, akkor ez azt jelentené, hogy
a miniszterelnök kiszolgáltatottságának következtében Magyarország egy ideje már nem alanya hanem csupán a tárgya a magyar-orosz kapcsolatoknak.
Mind Ukrajnában, mind pedig Oroszországban most ünneplik az ortodox húsvétot, de ez egyáltalán nem jelent akadályt a háború folytatásában. Putyin elnök valamiféle sikert szeretne felmutatni május 9-ig. Akkor ünneplik Moszkvában a Vörös Téren a Szovjetunió világháborús győzelmét a náci Németország fölött.
Az orosz hadsereg Kelet Ukrajnát akarja elfoglalni, hogy bejelenthesse: a donyecki és a luhanszki kormányzóság „felszabadult”, majd pedig csatlakozik Oroszországhoz. Ahogy a Krímmel ez 2014-ben megtörtént. Csakhogy az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta: mélységben kiépítették a védelmet Kelet Ukrajnában. Köszönetet mondott Mariupol védőinek, akik hősiesen ellenállásukkal időt biztosítottak az ukrán főerőknek az átcsoportosításra. A másik aduja az ukránoknak az amerikai hírszerzés, amely szinte azonnal megosztja fontos a információkat velük. Ezzel is magyarázzák azt, hogy Herszon városában telibe találták az orosz fegyveres erők parancsnoki központját. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, melyet az oroszok elfoglaltak Ukrajnában.
Két orosz tábornok meghalt
Egy harmadikat pedig életveszélyes sérülésekkel kezelnek kórházban – közölte az ukrán főparancsnokság. Ha ez igaz, akkor tízre emelkedett az Ukrajnában elesett orosz generálisok száma. Ezenkívül sok más főtisztet is veszített az orosz sereg Ukrajnában. Az amerikaiak állítólag nemcsak információkkal segítenek, de a drónok célbajuttatását is irányítják. A Fekete tengeren állítólag amerikai segítséggel süllyedt el a Moszkva orosz zászlóshajó. Egy rakétákkal felszerelt amerikai kémgép bemérte, és kilőtte. A kémgép a jelzett idő intervallumban eltűnt a képernyőkről. Az ukránok saját rakétájuk találatával dicsekedtek, de a londoni Times katonai szakértője szerint ez valószínűleg csak fedőszöveg, mert az USA nem akarja, hogy kiderüljön, hogy milyen fontos szerepe van az Ukrajnában folyó háborúban. Biden elnök újabb 800 millió dolláros fegyverszállítmányt küldött Ukrajnába. Zelenszkij elnök ezt megköszönte, és jelezte: a kapott nehéz fegyverzet egy részét már rendszerbe is állították Kelet Ukrajnában, ahol épp az amerikai fegyverek segítségével akarják visszaverni az orosz offenzívát.
Hét év börtönbüntetésre ítélték sikkasztásért Nicola Gruevszki, Észak Macedónia egykori miniszterelnöke.
Aki Magyarországon menekült státuszt élvez miután magyar diplomaták kalandos módon kiszöktették az országból. Már akkoris egy bírósági ítélet elől menekült, de ez egy újabb 1,3 millió eurós ügy. Ennek a lényege az, hogy a pártja számára érkező „adományokat” egy Belizeben bejegyzett offshore céghez utalttatta át. Majd a pénzek visszakerültek Észak Macedóniába, ahol azután ingatlanokat vásároltak belőle Szkopjéban. Már önmagában az is nagy kérdés, hogy miért is kapta az akkori kormányzó párt az akkori adományokat. Az offshore cég közbeiktatásával nyilván azt akarták elérni, hogy a pénz eltűnjön a hatóságok elől.
Gruevszki ügyében öt másik embert is elítéltek, köztük a titkosszolgálat akkori főnökét, az ex miniszterelnök bizalmasát.
Gruevszki egyébként nem a korrupcióba bukott bele hanem a nagy lehallgatási botrányba. Kiderült, hogy a titkosszolgálat az egész helyi elitet lehallgatta. 20 ezer ember telefonját figyelte a titkosszolgálat. Az amerikai nagykövetség figyelmeztette erre az ellenzéket, és megindult a lavina. Gruevszki megbukott, és Magyarországra menekült. Orbán Viktor miniszterelnök, akkor azzal indokolta a befogadását, hogy „az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel.”
Embert barátjáról …
Idén áprilisban a washingtoni pénzügyminisztérium jelezte, hogy Nikola Gruevszki nemkívánatos személy az Egyesült Államokban. Orbán barátai közül egyre többen buknak meg amerikai segítséggel: Boriszov ex miniszterelnök Bulgáriában, Babis volt kormányfő Csehországban. Fico ex miniszterelnök ellen is épp most indult korrupciós vizsgálat Szlovákiában.
Ezeknek a vezetőknek nemcsak a korrupciós ügyeket róják fel az USA-ban hanem azt is, hogy Putyinnal túlságosan jó kapcsolatot ápoltak.
Nikola Gruevszkivel ennek ellenére rendszeresen konzultál Szijjártó Péter külügyminiszter a balkáni fejleményekről.
Orbán kétarcú diplomáciája
Hírek szerint a magyar miniszterelnök korlátozni fogja Szijjártó Péter jogkörét: neki a Vadkelet marad. A Balkán, az oroszok, a kínaiak, a törökök és persze a határon túli magyarok.
Az európai ügyeket Navracsics Tibor vinné a jövőben. Ő az emberarcú fideszesek között van elkönyvelve, aki öt évig uniós biztos volt Brüsszelben. Neki kellene elfogadtatni Brüsszellel Orbán kétarcú diplomáciáját, amelynek valójában egyetlen igazi célja van: pénzt szerezni a nemzeti együttműködés rendszerének vagyis a saját hatalmának fenntartására.
Miről szól Oroszország ukrajnai háborúja? Ránézésre azt híhetjük, hogy semmi másról, mint két állam, Oroszország és Ukrajna, illetve két nép, két etnikum, az oroszok és az ukránok konfliktusáról.
Az orosz állam illetékesei szerint az ukrán állam fenyegette a területén élő oroszokat (a Donyec-medencei, Ukrajnából részben leszakított területen még népirtást is követtek el), és ezért kényszerültek úgymond az oroszok „felszabadítására” elindítani a „speciális katonai műveletet”.
Ha mi nem vagyunk sem oroszok, sem ukránok, akkor vajon mondhatjuk-e azt, amit Orbán Viktor a háború kezdete óta mond, hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, tartsuk távol tőle magunkat, ne foglaljunk benne állás, kiváltképp pedig ne küldjünk Ukrajnának fegyvert. (Bizonyára azért beszél így, hogy ne veszítse el Putyin jóindulatát, de most magáról az álláspontról van szó, és nem a mögötte álló motívumról.)
Valójában más a helyzet.
Számunkra, magyar demokraták számára, akik az ország euroatlanti integrációjának hívei vagyunk, az orosz és az ukrán állam háborúvá vált konfliktusa először is egy épp ezekben a hónapokban nyílt diktatúrává váló önkényuralmi rendszerű és egy demokratikus rendszerű állam konfliktusa, mely utóbbi csatlakozni akar a nyugati demokráciák közösségéhez. Oroszország ezt a csatlakozást akarja minden erővel megakadályozni és Ukrajnát az általa vezetett, többségükben önkényuralmi rendszerekből álló államközösségbe akarja bekényszeríteni.
Emellett az orosz állam szembefordul az Európában a második világháború óta, kiváltképp pedig az 1975-ös Helsinki konferencia óta elfogadott elvvel, miszerint az adott államhatárokat mindenki tudomásul veszi, nem törekszik azok megváltoztatására (ahol is a szövetségi államok szétválása a korábbi belső határok mentén nem számít a határok megváltoztatásának), Ukrajna pedig ragaszkodik saját területi integritásához.
Az államhatárok általános tudomásul vétele vált 1945 óta, az 1975-ös megerősítéssel az európai béke alapjává.
Ebben a konfliktusban a nyugati demokráciák kezdettől fogva nem semlegesek. Kezdettől, a Krím elfoglalásától fogva Ukrajna mellett foglalnak állást, elutasítják Oroszország egymást követő akcióit éppen az említett megfontolások alapján. Mi, akik Orbán önkényuralmával szemben állva a demokrácia és hazánk nyugati integrációjának szempontjait képviseljük, nem mondhatjuk azt, amit Orbán, vagyis hogy ez nem a mi háborúnk, nincs hozzá közünk. Azt kell követelnünk a magyar kormánytól, hogy az európai demokráciákhoz hasonlóan segítse Ukrajna harcát fegyverszállítással is.
Azok az egykori szocialista országok, amelyek rendelkeznek még szovjet gyártmányú fegyverekkel, sorra ajánlanak fel ilyen fegyvereket (páncélosokat, repülőgépeket) Ukrajnának, és azokat az amerikaiak és a németek modernebb eszközökkel fogják számukra pótolni.
Az Orbán-kormány nem hajlandó ilyesmire.
A négy éve választott Országgyűlés utolsó ülésére a Fidesz beterjesztett egy politikai nyilatkozatot a háború tárgyában. Ennek szövegében rögzítette, hogy Magyarország nemcsak katonákat nem küld Ukrajnába (ahogy a többi NATO- és EU-tagállam sem), de fegyvereket sem szállít.
A parlament ellenzéki képviselőinek nagy többsége igennel szavazott erre az előterjesztésre arra hivatkozva, hogy annak szövege elítéli az orosz támadást. Igennel szavazott Hiller István és Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely és Vadai Ágnes, Csárdi Antal és Ungár Péter, Brenner Koloman és Z. Kárpát Dániel. Ezzel az igenlő szavazattal az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik képviselői azonosultak Orbán álláspontjával a háború ügyében, mellyel Orbán szemben áll a demokratikus államok közösségével, megerősítették Orbánt, olyan benyomást keltettek, hogy nemcsak a Fidesz, de az egész magyar politikai osztály egységesen áll szemben a demokratikus világgal. Nem értik, nem akarják, vagy nem merik érteni, hogy Ukrajna védelmi háborúja a mi háborúnk, a nyugati demokráciák háborúja az oroszországi önkényuralmi rendszerrel szemben.
A választási vereség okait keresve sokaktól lehet olyasmit hallani, olvasni, hogy az ellenzék úgymond nem értette meg, hogy az emberek békét akarnak, hiba volt „putyinozni”, hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt válaszolta Gulyás Mártonnak a Partizán portálon, hogy amennyiben a NATO fegyverek szállítása vagy akár katonák küldése mellett dönt, akkor ezt miniszterelnökként ő is követné. Márki-Zay legfeljebb annyiban volt ügyetlen, hogy nem tett határozott különbséget fegyverek szállítás és katonák kiküldése között (amely különbséget minden NATO-ország megteszi). Ez ügyetlenség volt, de nem elvi hiba, Márki-Zay helyesen, tiszteletre méltóan indult ki abból, hogy egy demokratikus magyar kormánynak a nyugati demokráciákhoz hasonlóan támogatnia kell Ukrajna védelmi háborúját a putyini Oroszországgal szemben.
Merthogy ez a mi háborúnk is, ahogy a hollandoké, lengyeleké, norvégeké, cseheké, németeké, románoké, kanadaiaké, szlovákoké, amerikaiaké.
Macron-Le Pen tv vitát rendeztek négy nappal az elnökválasztás előtt Franciaországban.A megélhetés, a vásárlóerő volt a domináns téma az elnökjelöltek szópárbajában, de természetesen szóba került Putyin háborúja Ukrajnában, az Európai Unió és a környezetvédelem is – írja az RFI közszolgálati portál.
„Visszaadnám a franciák pénzét” – hangsúlyozta Le Pen asszony, aki azzal támadta Emmanuel Macront, hogy nem ismeri a franciák hétköznapi életét. Az elnök erre azt válaszolta, hogy ő igenis sokat tett az életszínvonal megvédése érdekében hiszen „pajzsot” hozott létre, amely megvédi a szegényebb családokat az energiaárak gyors emelkedésétől. Ezenkívül rámutatott arra, hogy csökkent a munkanélküliség, márpedig ez a legjobb módja annak, hogy egy család növelje a vásárló erejét.
A Mediapart hírügynökség nem sokkal ezelőtt ismertette az OLAF jelentését, mely szerint a Le Pen család a vásárlóerő növelés nem épp ortodox módját választotta: 620 ezer eurót sikkasztott fiktív számlákkal az Európai Parlamentben. Marine Le Pen természetesen cáfol.
A nyugdíjak ügyében mindkét fél kitartott az álláspontja mellett.
Macron szerint fel kell emelni a korhatárt 65 évre, de egyelőre elég ha elmennek 64-ig, és azután meglátják, hogy mit lehet tenni, Marine Le Pen szerint meg kell tartani a mostani nyugdíj rendszert a 62-60-as nyugdíj korhatárral.
A szélsőjobb jelöltje Putyin ügynöke
Erre utalt Emmanuel Macron amikor felemlegette, hogy Marine Le Pen 2017-es kampányát egy orosz bank finanszírozta. Putyin elnök pedig fogadta a Kremlben Marine Le Pent. Az orosz hírszerzés hekkerei szorgosan támadták Macron választási kampányát.
Marine Le Pen most egy magyar banktól kapott több mint 10 millió eurós kölcsönt miután tárgyalt Budapesten Orbán Viktor miniszterelnökkel. Sem Putyin sem Orbán nem titkolja, hogy szívesebben látná Marine Le Pen asszonyt az Élysée palotában mint Emmanuel Macront. A francia elnök Orbán Viktorral kapcsolatban így fogalmazott: politikai ellenfél, de európai partner.
Mit mondott az elnökjelöltek televíziós vitájában Marine Le Pen asszony? „Támogatok egy szabad Ukrajnát, amely nincs alárendelve sem az Egyesült Államoknak, sem az Európai Uniónak sem pedig Oroszországnak.” Marine Le Pen elítélte Putyin háborúját, de állást foglalt az orosz olaj és földgáz embargójával szemben.
Frexit?
Az üzleti körök lapja, a Les Échos szerint Marine Le Pen gazdasági programja lényegében előkészíti Franciaország kilépését az Európai Unióból. A szélsőjobb jelöltje most az állította a televíziós vitában, hogy nem áll szándékában kilépni az Európai Unióból, de meg akarja azt változatni, úgy hogy az „az európai nemzetek szövetsége legyen”. Marine Le Pen állást foglalt az EU szabadkereskedelmi egyezményeivel szemben. Nemrég Németország pénzügyminisztere javasolta, hogy fel kellene újítani a tárgyalásokat az EU-USA szabadkereskedelmi egyezményről, melyek a Trump korszakban szakadtak meg.
Macron azt hangsúlyozta a televíziós vitában, hogy Franciaország egyedül nem változtathat meg semmit sem az Európai Unióban, mert az épp a közös döntésekről szól. Visszatért Marine Le Pen asszony és Putyin kapcsolatára mondván, hogy meglepő: az Ukrajna elleni orosz agresszió ellenére , ellenfele azt javasolja, hogy a NATO és az Európai Unió „törekedjen jó együttműködésre Oroszországgal a háború után.”
Végül Emmanuel Macron azt hangsúlyozta, hogy a mostani választás „népszavazás az Európai Unióról”.
Oroszország és Ukrajna globális szereplők a gabona exportban. A háború miatt az oroszok leállították a kivitelt, Ukrajna pedig szállítana, de nem nagyon tud hiszen Mariupol, ahol a legvéresebb harcok folynak, volt a fő export kikötő.
A közszolgálati Deutsche Welle nézett utána annak, hogy vajon az Európai Unióban lesz-e elég jóminőségű élelmiszer akkoris, ha a háború hónapokig vagy akár évekig is elhúzódhat – ahogy erre Ursula von der Leyen asszony is célzott nemrégiben.
Oroszország és Ukrajna adja a világ búza exportjának 29%-át, kukorica kivitelének
19%-át. Napraforgó olajból ez 78%!
Az áremelkedés már a háborús hírek hallatán is megindult, de amióta Putyin elindította az orosz csapatokat Ukrajnába, az árak az egekbe szöktek. A FAO még sosem tapasztalt ilyen drámai mértékű áremelkedést amióta a globális piac árairól jelentést tesz közzé 1990 óta.
Az Európai Unióban az élelmiszer, alkohol és dohány árak 4,1%-al nőttek februárban. Januárban az áremelkedés még „csak” 3,5% volt. Félő, hogy az áremelkedés üteme felgyorsul.
Európában ez a fő veszély, nem az élelmiszer hiánya.
„A szegény országokban fenyegeti az ukrajnai háború az élelmiszer biztonságot. Főként azokban a közel-keleti és afrikai országokban, amelyek eddig Ukrajnából importálták a gabonát” – mondja Ariel Brunner szakértő (Bird Life Europe and Central Asia) a Deutsche Wellenek.
„Kínálati sokk következik méghozzá a közeljövőben. Fontos, hogy ezt észrevegye minden döntéshozó” – hangsúlyozza a szakértő.
Élelmiszer kereskedelem-gyors változásokkal
Az Európai Unió agrár kereskedelmében Oroszország nem töltött be túlságosan fontos szerepet a háború előtt sem. Az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-ipari export 3,7%-a irányult Oroszországba, az import 1,4%-a érkezett onnan. Ukrajna viszont annál jelentősebb kereskedelmi partnere volt az Európai Uniónak: a gabona import 36%-a érkezett onnan, az olajos magvak 16%-a. Tavaly az Európai Unió tagállamai több 3 milliárd euró értékben szállítottak mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékeket Ukrajnába. A brüsszeli bizottság szerint a piacok gyors változása viszonylag könnyen megoldható. A brüsszeli bizottság támogatni kívánja az uniós gazdákat, hogy a jövőben több gabonát és olajos magvat tudjanak a piacra szállítani.
A probléma nem ezzel van hanem az árakkal. Finnországban egy farmer így vázolta fel a helyzetet: „Az Európai Unió nettó exportőr mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékekből, Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt elszabadultak az árak ebben a szektorban is. Ehhez jön még az energia árrobbanás, amely szintén növeli az agrár szféra költségeit.”
Mindez nagy csapás lehet az Európai Unió szegényebb régióira nézve. Magyarország jórésze ebben a kategóriában van az Európai Unióban.
Brüsszel segíteni szeretne a szegény afrikai országoknak is az élelmiszer válságban, ezért az export egy részét most oda irányítják át.
Az uniós biztos, aki a válság menedzselésért felel Brüsszelben, elmondta: „a legsebezhezhetőbbek a szegények, akik már eddig is alig tudták megfizetni az élelmiszerek árát Afrikában és a Közel Keleten. Oroszország Ukrajna elleni agressziója az egész globális élelmezési rendszert nehéz helyzetbe hozza. Sürgős akcióra van szükség!” – hangsúlyozza Janez Lenarcic.
Ébresztő az uniós mezőgazdaságnak
Az Ukrajnában folyó háború miatt hiány és áremelkedés következett be a műtrágya piacon. Emiatt már sok helyen tüntettek is a parasztgazdák. Görögországban és Franciaországban állami illetve uniós támogatást kérnek a gazdák a műtrágya hiány enyhítésére. Brüsszel máris lépett, és közölte: a gazdák az eddiginél nagyobb támogatást kapnak, hogy meg tudjanak birkózni a növekvő műtrágya és energia költségekkel. A baj az, hogy már a háború előtt is gyorsan emelkedtek ezek a költségek vagyis nem konjunktúrális hatásról van szó.
Az egyik legnagyobb mezőgazdasági lobbi az Európai Unióban a Copa Cogeca. Ennek a főtitkára így összegezte a helyzetet: „nagyot nőttek az árak a műtrágya és energia piacokon már a háború előtt is. Drágább lett a munkaerő. Ez megdrágítja a mezőgazdasági termelést, de nagyon nehéz tovább hárítani a költségeket a kereskedelemre és a fogyasztókra” – nyilatkozta Pekka Personen főtitkár.
Majdnem 400 forintot fizetett egy köbméter földgázért a magyar állam, amely azután hatszor olcsóbban adta ezt tovább a fogyasztóknak. A rezsicsökkentés fenntartása Orbán egyik fontos választási ígérete volt, de kérdés, hogy fenn lehet-e ezt tartani?! Képes-e a magyar állam tartósan lenyelni ilyen nagy veszteséget?
A magyar kormány nem közli az orosz földgáz árát, de a G7 portál kikutatta. Ebből egyertelműen kiderül az is, hogy hazugság az a kormányzati állítás, mely szerint azért kell jóban lenni Putyinnal, mert akkor olcsóbban kapunk földgázt. Erről szó sincs.
A magyar-orosz gázszerződés is piaci alapon számolja el a földgázt.
A különbség csak az, hogy nem az azonnali árat veszik alapul hanem egy korábbit vagyis két hónapos csúszás van, de ez olykor előnyös olykor viszont hátrányos. Februárban például hátrányos volt, mert a piaci árnál is magasabb összeget kellett fizetni az oroszoknak.
Orbán dilemmája
Az alacsony rezsi a hatalom népszerűségének alapja. Fenntartása méregdrága. Hogy lehet ezen változatni? Az új Orbán kormánynak ezzel a kérdéssel azonnal foglalkoznia kell, mert különben elúszik a magyar költségvetés. A gáztárolók nagyon lemerültek. A nagy feltöltés nyáron, a fűtési szezon előtt történik. Ennek ára csillagászati. Ki fizeti ezt meg? Komoly rezsi áremelést a szegényebb néprétegek, amelyek szinte egységesen szavaztak Orbán Viktorra, nem tudnának megfizetni. Szét lehetne választani a szegényebb és gazdagabb fogyasztókat, de kérdés, hogy Mészáros Lőrinc ég-e a vágytól, hogy lényegesen többet fizessen rezsi címen az államkasszába. Ha viszont nem változtatnak a rezsin, akkor találni kell sürgősen néhány százmilliárd forintot a költségvetés lyukainak befoltozására. Ez nem lesz épp könnyű hiszen közben nem jönnek az euró milliárdok Brüsszelből.
Orbán tehát lépéskényszerben van. A miniszterelnök szereti magát kiváló válság menedzsernek láttatni. Ez most pompás alkalom arra, hogy megmutassa ezt a talentumát. Megpróbálhatja megadóztatni újra a bankokat és a multikat ahogy ezt 2010-ben tette. Csakhogy most folyamatban van ellene egy uniós jogállamisági vizsgálat. Ennek aligha tenne jót egy hasonló akció.
Szlovákiában letartóztatták Robert Kalinak egykori belügyminisztert, aki a jobbkeze volt Fico miniszterelnöknek. A két Robert a nemzeti együttműködés rendszerét baloldali populista-nacionalista ideológiával öntötte le, de igen jó kapcsolatot ápolt Orbán Viktorral, aki keresztény és nemzeti szósszal adja el meglehetősen hasonló rendszerét.
A vád korrupció, amely mindkét Robertet érinti Szlovákiában. Csakhogy Fico még parlamenti képviselő. Védi őt a mentelmi jog. Több képviselő társa felszólította: mondjon le a mentelmi jogáról, és álljon bíróság elé! A vizsgálat nagyon messzire vezethet hiszen Fico és Kalinak annak idején épp azért kényszerült lemondásra, mert Szlovákiában meggyilkolták Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét. Az újságíró épp a Fico rendszer korrupciós ügyei után nyomozott.
Mindenki számára nyilvánvaló volt, hogy a hatalom legalábbis tudott a gyilkos akcióról, de még valószínűbb, hogy maga volt a megrendelő.
Ha ez beigazolódik, akkor Fico ex miniszterelnöknek és jobbkezének, Kalinak egykori belügyminiszternek aligha lesz gondja kosztra és szállásra az elkövetkező években. Amióta ők ketten megbuktak, az ügyészség állandóan vizsgálódik. Több rendőrfőnök is eltűnt a süllyesztőben illetve a börtönökben. Egyikük a börtönben öngyilkos lett.
Tisztítótűz
Így nevezi a pozsonyi ügyészség azt az akciót, amellyel fel akarják göngyölíteni a Fico rendszer összefonódásait. Az állami és az üzleti szféra kiváló kapcsolatot ápolt néhány közismert maffiavezérrel is. Szlovákiába betelepedett a Ndragheta nevű délolasz maffia, amely már otthon nagy gyakorlatot szerzett az európai pénzek lenyúlásában, és ezt továbbfejlesztette Szlovákiában. Bizalmi embereit elhelyezte a kormányzatban illetve lefizette a döntéshozókat.
Videófelvételek kerültek napvilágra olyan találkozókról, melyek során Fico akkori miniszterelnök és Kalinak belügyminiszter közismert maffiavezérekkel tárgyal rendőri és titkosszolgálati vezetők társaságában! Bödör Norbert maffiavezér szervezte ezeket a találkozókat, melyek rendszeres résztvevője volt Marian Kocner. Őt értékpapír hamisítás miatt 19 éves börtönbüntetéssel sújtotta a bíróság, de van ennél súlyosabb ügye is: ő szervezte meg az oknyomozó újságíró meggyilkolását! Ha ő rávallana Fico akkori miniszterelnökre vagy Kalinak belügyminiszterre, akkor egyertelműen kiderülne:
Szlovákiában a legfelső vezetés is kész arra, hogy a korrupció folytatása érdekében megölessen oknyomozó újságírókat!
A tisztogatás része annak a nagy amerikai akciónak, amellyel meg akarják tisztítani a kelet-európai rendszereket, és egyben nekik jobban tetsző vezetőket döntési pozícióba juttatni. Romániában és Bulgáriában ez már sikerült. Magyarországon a kísérlet elbukott. Orbán Viktor a választási sikerrel erős védelmi pozícióra tett szert. A figyelmeztetés továbbra is fennáll: az USA a neki nem tetsző vezetőket igyekszik korrupciós botrányokkal levenni a színről. Ilyeneket Magyarországon sem kellene nagyon keresni. Boriszov és Fico sorsa el kell, hogy gondolkoztassa Orbán Viktort is.
A következtetés mindenképp az lehet, hogy mindenáron ragaszkodni kell a hatalomhoz, mert utána nincs kegyelem!
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
