Featured

A háború 74. napja – (folyamatosan frissítve)

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

 

  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója aki tegnap Kijevben elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. „Eltökélt szándékunk, hogy támogassuk az ukránokat, és bíróság elé állítsuk az orosz rezsimet. Holnap megvitatjuk ezt a G7 többi vezetőjével” – mondta Justin Trudeau.
  • Az ukrán vezérkar közölte: „A helyzet Besszarábia irányában továbbra is feszült. A Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a fegyveres erők és az orosz csapatok bevetési egységeinek egységei teljes harckészültségben állnak.”
  • Déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy Bayraktari drónnal megsemmisített egy orosz Serna leszállóhajót és két Raptor rohamhajót Zmiiino közelében.
  • Külföldön az ukrán hadsereg tűzéreiit megtanítják kezelni a brit hordozható Starstreak SAM-eket és a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket, és tárgyalások folynak pilóták kiképzéséről is.
  • A The Guardian Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva írta, hogy Nagy-Britannia további katonai segítséget nyújt Ukrajnának 1,6 milliárd dollár értékben.
  • Odesszában és Ukrajna 21 városában is légiriadót rendeltek el. A városok között található a főváros, Kijev is.
  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója (WHO) elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Szerhij Volina, aki más ukrán harcosokkal együtt továbbra is a mariupoli Azovstal bunkerekben védekezik, Facebookon elmondta, hogy a védők egy pokoli valóságshow-ban találták magukat, amelyet az egész világ néz. És továbbra is remélik, hogy megszületik a döntés megmentésükről.
  • William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója elmondta, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország nukleáris csapásra készülne Ukrajna területén.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes Facebook oldala szerint, hogy minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • „Az oroszországi gáz visszautasítása kevesebbe kerül az EU-nak, mint a covid első éve.”  Mondta Andriy Pyshny, a szankciócsoport tagja, meg azt is, hogy amire szükség van az oroszországi olaj- és gázembargóhoz, az az összes orosz bank SWIFT-ről való leválasztása és a teljes kereskedelmi blokád.
  • Az Egyesült Államok akár 15 millió dolláros jutalmat ígért az orosz Conti hackercsoporttal kapcsolatos információkért, amelyeket világszerte rosszindulatú cselekményekkel vádolnak – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. Az FBI becslései szerint több mint 1000 áldozat fizetett a Conti zsarolóinak több mint 150 millió dollárt.

Recesszióhoz vezet-e a Federal Reserve Board történelmi kamatdöntése?

22 éve nem volt ilyen nagy kamatláb emelés – 50 pont – de a tőzsdéket az hozta igazán lázba, hogy Jerome Powell kizárta a 75 pontos növelést. Sokan ugyanis ettől tartottak a következő periódusban. A Federal Reserve Board bízik benne, hogy ennyi is elég lesz, és visszatérhetnek a 25 pontos emeléshez.

Márciusban 8,5% volt az infláció az Egyesült Államokban, amely negyven éves rekord.

„Az infláció túlságosan magas, és mi megértjük azokat a nehézségeket, amelyeket okoz”

– hangsúlyozta Jerome Powell sajtóértekezletén.

A kamatláb emelése szigorítást jelent: mindenki nehezebben juthat pénzhez. Emiatt recesszió alakulhat ki. A Federal Reserve Board elnöke igyekezett mindenkit megnyugtatni: „elkerülhetjük a recessziót”. A szakértők nem olyan bizonyosak ebben hiszen javában tart a háború Ukrajnában az Oroszország elleni szankciók következményeivel, Kínában még a Covid lezárások okoznak óriási gondot.

Donald Kohn, aki nemrég még maga is benne volt a Fed kamatdöntő tanácsában úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy „nagyon nehéz feladatuk van, mert nagyon keskeny az az ösvény, melyen járniuk kell”.

Elég arra utalni, hogy a Federal Reserve Board inflációs előrejelzése 2% miközben a valós áremelkedés meghaladja a 8,5%-ot.

Egy szakértő szerint ez a kamatdöntés azt jelenti, hogy a Fed átesett a ló túlsó oldalára.

„Lemaradtak a trendről – éppúgy mint a többi jegybank. Most ezt a hibát akarják korrigálni egy másikkal: magas kamatláb emeléssel. Azt hiszem, hogy elég magas árat kell majd ezért fizetniük egy recesszió formájában” – mondta a George Mason egyetem vezető kutatója, Thomas Hoenig, aki csaknem 40 évig dolgozott a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Boardnál.

A tőzsde szárnyalt majd korrigált

Jerome Powell bejelentése után emelkedtek az árak a New York-i tőzsdén – 900 pontos rekord egyetlen napon – noha a Federal Reserve Board elnöke nem hallgatta el, hogy igen sok a probléma a globális gazdaságban. Az Ukrajnában zajló háború és a kínai lezárások ellátási gondokat jelenthetnek.

„Nem tudjuk igazában befolyásolni az olaj, a nyersanyagok vagy az élelmiszerek árát” – hangsúlyozta Jerome Powell. Aki sietett hozzátenni:

„fontos feladatunk annak megakadályozása, hogy az inflációs várakozások beépüljenek az emberek gondolkodásába. Ez minden jegybankot nagyon nehéz helyzetbe hoz.”

A Wall Street Journal szerint a tőzsde kijózanodóban van csütörtökön, mert a döntéshozók azt a kérdést teszik fel: meddig emeli még a Federal Reserve Board a kamatlábat? Az arany ára mindenesetre 1,4%-al emelkedett, egy uncia 1895 dollárba kerül. Az arany biztos menedéknek számít nehéz időkben – zárja értékelését a Wall Street Journal.

A háború 72. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

  • Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy az Oroszországgal folytatott tárgyalások akadályainak feloldásához az első lépés az orosz csapatok teljes kivonása a február 24. előtti állásokra.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes a Facebookon közölte pénteken 50 nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • Meghosszabbított kijárási tilalmat vezetnek be Odesa megyében május 8-án estétől május 10-én reggelig.
  • Az orosz hadsereg megkezdte a rakéták és légicsapások aktív bevetését Zaporozsje régiójában, különösen Gulyaipole és Orikhiv városaiban. Ugyanakkor az orosz csapatok tüzérséggel is lövik a térséget.
  • „Egy nehéz hadművelet újabb szakaszát hajtottuk végre Mariupolból és Azovstalból.” Elmondhatom, hogy közel 500 civilt sikerült evakuálni. Ukrajna továbbra is mindent megtesz a civilek és a katonaság megmentése érdekében. Köszönöm az ENSZ segítségét – mondta Andriy Yermak OP-főnök.
  • John Kirby, a Pentagon szóvivője egy tájékoztatón közölte a Pentagon szerint a legtöbb orosz erő kivonult Mariupolból, és a várostól északra vonult.
  •  Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsában bejelentette: „A civilek Mariupolból történő kimentésének harmadik szakasza folyamatban van. Az irányelvünk azonban az, hogy a művelet befejezéséig nem árulunk el más részleteket, hogy ne zavarjuk meg a műveletet. Eddig összesen mintegy 500 civilt mentettek ki és szállítottak biztonságba (az előző két kiadásban), akik szüntelen tüzérségi tűz alatt éltek, élelem-, ivóvíz- és gyógyszerhiányban szenvedtek.”
  • Az Egyesült Államok olyan hírszerzést adatokat biztosított Ukrajnának, amely lehetővé tette a Neptun rakéták pontos célba juttatását, a Moszkva hadihajó elsüllyesztését. Eddig az amerikaiak hallgattak közreműködésükről, az elmúlt napokban azonban amerikai tisztviselők megerősítették, hogy néhány órával a Neptun-rakéták kilövése előtt adatokat szolgáltattak Ukrajnának.

Puccs Putyin ellen?

Az elnök örökös munkaadója, az egykori KGB a hírek szerint torkig van a háború kudarcával Ukrajnában. Ezért a hadsereg néhány vezetőjével együtt puccsot szerveznek Putyin eltávolítására.

Amióta az orosz elnök elfogatta és a rossz emlékű lefortovoi börtönbe csukatta Szergej Beszeda tábornokot, az FSZB hírszerzésének vezetőjét egy másik magasrangú tiszttel együtt, pocsék a kapcsolat a KGB utód szervezete és Putyin között – állapította meg a jólértesült Agentur hírügynökség vezetője, Andrej Szoldatov. Beszeda tábornok volt a felelős az Ukrajnával kapcsolatos hírszerzésért Moszkvában. Nem lehet tudni, hogy csak gyenge hírszerzői munkával gyanúsítja őt Putyin vagy pedig tudatos szabotázzsal? Sokan ellenezték az Ukrajna elleni katonai akciót Putyin környezetében is. Az Agentur szerint mindkét lecsukott magasrangú hírszerző tiszt éveken át irányította a hírszerzést Ukrajna ellen. Most jelentős átszervezés várható az FSZB-ben, amely eddig Putyin biztos hátországa volt.

Putyin nagyon fél

Az orosz elnök megnövelte személyes testőrségének a létszámát, mert maga is tisztában van azzal, hogy növekszik az elégedetlenség a tisztikarban az Ukrajna elleni háború sikertelensége miatt. Putyin Ukrajnába küldte első számú katonáját, Valerij Geraszimov tábornokot. A vezérkari főnököt majdnem kilőtték az ukránok! Hajszálon múlt a dolog, mert a konvojban utazó másik tábornokot halálos találat érte. Ő irányította az informatikai hadviselést Ukrajnában. Kijev szerint már kilenc orosz generális halt meg Ukrajnában. Az amerikaiak real time információkkal látják el az ukrán hadsereget, amely ennek alapján vadászik az orosz főtisztekre. Ez is kínos kudarc hiszen az oroszok nem tudják megvédeni még a tábornokokat sem az ellenséges tűz elől.

A kudarcok láttán az FSZB néhány vezetője puccs szervezésébe kezdett. Ehhez megnyert több tábornokot is a hadseregből. Washingtonban kezdettől fogva ebben reménykednek: az elégedetlen tisztikar félreállitja Putyint. Utódával pedig könyebb lenne megegyezni.

A minta a náci Németország

A szövetségesek európai partraszállása után minden képzett német katona előtt nyilvánvalóvá vált: a náci Németország összeroppan a bekerítésben. Tudták, hogy Hitler nem alkuszik, és őt nem fogadnák el a nyugatiak. Megpróbálták megölni. Von Stauffenberg ezredes, a Führer korábbi elszánt híve, fel is robbantotta a bombát, de Hitler megmenekült. Következett a megtorlás. Az összesküvés minden elérhető tagját kivégezték. A Wehrmacht tábornokai mellé SS komisszárokat állítottak, akik megakadályoztak mindenfajta önálló akciót. A háború elhúzódott, csak májusban ért véget.

Putyin épp ennek a győztes háborúnak az évfordulóján szeretné ünnepelni az Ukrajna elleni sikert. A puccsisták pedig ezt akarják megakadályozni hiszen katasztrófának tartják a háborút Oroszországra nézve is.

Vétó vég az Európai Unióban?

Mario Draghi miniszterelnök pragmatikus és egyre föderalisabb Európai Uniót szeretne. Strasbourgban ezért azt mondta, hogy hozzá kell nyúlni az európai alap szerződéshez is, melyben benne van az, hogy fontos ügyekben a tagállamok vezetői csakis konszenzus alapján dönthetnek.

Jelenleg mindegyik tagállamnak vétójoga van. Ettől játszik béna kacsa szerepet az Unió. Ez Orbán Viktor egyik legerősebb fegyvere is. Mario Draghi viszont azzal érvel, hogy enélkül sokkal hatékonyabb lenne az uniós döntéshozatal.

Ez ilyenkor háborús időkben különösen jól látszik.

Mit javasol Draghi? Minősített többséget. Ez az uniós gyakorlatban 15 kedvező szavazatot jelentene a 27 tagállam közül oly módon, hogy a döntést támogató államoknak el kell érniük az Európai Unió lakosságának a 65%-át.

„Egy ilyen Európa hitelesebb lenne a saját polgárai és a világ felé is”

– érvel Mario Draghi olasz miniszterelnök.

Itt jegyezzük meg, hogy a magyar kormány ellen inditott jogállamisági eljáráshoz is csak minősített többség kell. Vagyis nem vétózhatnák azt meg Orbán barátai. Igaz, hogy a magyar miniszterelnöknek nem is nagyon maradtak barátai a tagállamok vezetői között.

Orbán és az EU

A tagállamok többsége olajembargót követel Oroszországgal szemben. Orbán Viktor ezzel szembenáll. Érvei logikusak: Magyarországnak ez túlságosan is sokba kerülne. Fiala cseh miniszterelnök is pedzegette, hogy nem szabad megengedni azt, hogy „az Oroszország elleni olajszankció jobban fájjon Csehország polgárainak mint Moszkvának”.

Orbán kedvenc publicistája is tollat ragadott az ügyben a Magyar Nemzetben, ahol legutóbb Kaczynskivel és Morawieckivel közölte, hogy „kinyalhatják a seggét”. Most hasonló stílusban üzent az Európai Uniónak az orosz olajembargó ügyében.

„Az Európai Uniót ma idióták, gazemberek, hazaárulók és idegen ügynökök irányítják”

– írja a Fidesz alapító tagja.

Aki így folytatja: „a lengyel kormány, amely lélektanilag érthető, ám józan ésszel fel nem fogható orosz gyűlölettől vezérelve beállt az önsorsrontó hülyék közé, jól számolt. Talán önök is észrevették, hogy ezen árulás következtében Lengyelországban kitört a jogállam… Bayer Zsolt ezek után levonja a tanulságot:

„szarunk az Európai Unióra a maga összeségében…”

Tartalmas program Orbán következő brüsszeli tanácskozásaira.

Paks 2 megy tovább, de miért?

Bár a magyar kormánypártok is megszavazták az Európai Parlamentben a szankciót a Roszatom ellen, de minthogy ez nem kötelező érvényű, ezért továbbra is fennáll: az oroszok építik Paks 2-őt. Ez akkor derült ki amikor Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Isztanbulban találkozott a Roszatom főnökével Alekszej Lihacsovval.

„A XXI-ik században elképesztő kihívásokkal kerülnek szembe az energiaimportőrök – köztük Magyarország. Minél inkább önállónak szeretné a kormány Magyarországot, és ennek az a legjobb lehetősége, ha saját atomerőművünk van.”

Arról nem tett említést Szijjártó Péter, hogy a finnek lemondták a hasonló atomerőmű építést a Roszatommal.

„Magyarországnak nemzetgazdasági és nemzetbiztonsági érdeke a paksi erőmű két új blokkjának megépítése, a Roszatom pedig képes a beruházás végrehajtására” – mondta Szijjártó Péter az MTI-nek.

Azt nem fejtette ki, hogy ez mennyiben erősíti Magyarország szuverenitását hiszen olajban és földgázban már akkor függés alakult ki, amelyet a nukleáris elkötelezettség tovább fokozna.

Orbán Viktor miniszterelnök nem sokkal a háború előtt írta alá a hosszútávú földgáz szállítási szerződést. Melyhez még plusz egymilliárd köbmétert ígért Putyin „kedvező áron”. A magyar kormány a rezsicsökkentés védelmével indokolja az elkötelezettséget az orosz energia mellett. Az oroszok is piaci áron szállítják a földgázt, de ez csak két hónapos csúszással derül ki.

Magyarország jelenleg hatszor annyit fizet az orosz földgázért mint amennyit a magyar fogyasztók. A különbözet kigazdálkodása az új Orbán kormány egyik nagy próbatétele lesz.

„Nem jó az alacsony rezsi”

Csányi Sándor fogalmazta meg így a véleményét. A leggazdagabb magyar, az OTP elnök – vezérigazgatója azzal érvelt, hogy az alacsony ár nem ösztönöz spórolásra. Ez mellébeszélés.

Csányi Sándort az aggasztja, hogy Orbán Viktor esetleg újra bevezeti a bankadót, hogy abból finanszírozza az alacsony rezsi és a magas orosz földgáz ár közötti különbséget.

Csányi Sándor lelkesedése ebben az irányban ugyancsak mérsékelt. Ez már csak azért is érthető, mert az OTP számára súlyos veszteséget jelent a háború Ukrajnában.

A számlát azonban végül valakinek ki kell fizetnie. Csinos összegről: 1200 milliárd forintról van szó.

A háború 71. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

  • A lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a pápa ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt. A diplomaták igyekeznek nem túlzottan odafigyelni a pápa kijelentéseire. Azzal érvelnek, hogy a pápa tévedhetetlenségének dogmája csak a hitre vonatkozik, nem a külpolitikára. A vatikáni lengyel missziónak azonban még keményebben kell dolgoznia, hogy megbízható információkat szolgáltasson az ukrajnai háborúról.
  • „A mai Magyarország egy olyan ország, amelynek meg kell értenie a helyzet fontosságát, és nem behunyni a szemét a bucsai, irpeni vagy gostomeli népirtás előtt. nekik is a szolidaritás politikáját kell folytatnia” – tette hozzá Shimon Shinkowski Vel Senk lengyel külügyminiszter-helyettes.
  • Az orosz erők áttörték az ukrán védelmet egy acélgyár körül, ahol harcosok és civilek szálltak meg. Mariupol teljes ellenőrzése lehetővé tenné, hogy Vlagyimir Putyin elnök győzelmet arathasson napokkal a rendkívül szimbolikus orosz ünnep előtt – írja a New York Times.
  • A Fehér Ház közölte, hogy a céljai elérésének kudarcai miatt Oroszország már elvesztette az ukrajnai háborút.
  • Az orosz hadsereg már napok óta megakadályozza, hogy a Herszon régió be- és kiléphessen Mikolajivba és más, az ukrán hatóságok által ellenőrzött városokba. 
  • Elfogyott a Zaporzzsje hőerőműben a szén, amelyet az Energodar átmeneti orosz megszállása és a dél-ukrajnai ellenségeskedés miatt nem tudnak szállítani – leállították a hőerőmű működését.
  • Angelina Jolie amerikai színésznő osztotta meg benyomásait a háború gyermekeivel való találkozásról Lvivben. Instagramjában a sztár egy „különleges követ” mutatott meg – egy ukrán lány által talált repeszdarabot.

    twitter.com

 

MÉG EGYSZER A PARLAMENTI TISZTSÉGEKRŐL

Miközben néztem tegnap a parlamenti honlapon az alakuló ülés közvetítését, megnéztem ugyanott Kövér László előterjesztését a bizottságok tagjairól és tisztségviselőiről.

Azt már korábban hallottam, hogy az ellenzék a DK-s Varju Lászlót, aki az előző ciklusban a költségvetési bizottság elnöke volt, ezúttal a népjóléti bizottság elnökének javasolja. Kövér előterjesztésében azonban Varju nem a bizottság elnökeként, hanem csak tagjaként szerepelt. Ma a 24.hu cikkében azt olvasom, hogy Varju büntetésből nem lehet bizottsági elnök, és ugyanúgy a szintén DK-s Arató Gergely sem jegyző. Nem lehet jegyző Jámbor András párbeszédes képviselő sem.

Az új magyar parlamentarizmus fontos jogszokása volt harminc éven keresztül, hogy a parlament megalakulásakor a pártok megegyeztek a parlamenti és bizottsági tisztségek, bizottsági helyek elosztásáról a pártok között, arról pedig az egyes pártok maguk döntöttek, hogy kivel töltik be ezeket a posztokat. Az is része volt ennek a szokásjognak, hogy az egyes pártok jelöltjeit a házelnöktől az egyes bizottsági tagokig a parlament minden képviselője megszavazza. (Emlékszem, például, hogy milyen vita volt az SZDSZ-frakcióban arról, hogy megszavazzuk-e az Országgyűlés alelnökének G. Nagyné Maczó Ágnest, a Kisgazdapárt szélsőséges kijelentéseiről ismert jelöltjét. Végül úgy döntöttünk, hogy a parlamenti szokásjognak megfelelően meg kell szavazni, és Maczó Ágnes azután fölöttébb korrekt módon vezette az üléseket.)

Az előfordult, hogy valakit lemondásra szólítottak fel (például az első ciklusban Horn Gyulát a Külügyi Bizottság elnökségéről, amit meg is tett), de hogy ne fogadták volna el valamely párt jelöltjét, az nem.

Az tehát, hogy most, amikor a pártok között nem alakult ki egyetértés a tisztségek elosztásáról, és Kövér László tett előterjesztést, politikai retorzióként nem jelöli Varjut és Aratót, újabb súlyos visszaélés.

Állítólag azért nem jelölte őket, mert neki nem tetsző módon beszéltek az Országgyűlés ülésén arról, hogy hatályon kívül helyeznék a fideszes Alaptörvényt.

Alkotmányos alapelv, hogy országgyűlési képviselőt az Országgyűlés ülésén elmondott véleménye miatt semmiféle hátrány nem érhet.

Ezt sértette meg Kövér. Jámbor más okból nem lehet jegyző: állítólag azért, mert nem megfelelően beszélt a jegyzői feladatról.

Aki ezt a szöveget ezen az oldalon olvassa, bizonyára tudja, hogy szerintem a magukra adó ellenzéki pártoknak semmiféle parlamenti vagy bizottsági tisztséget nem kellene a Fidesz parlamentjében elfogadniuk. A Momentum ezt hasonlóképpen gondolta, nem jelölte tagjait ilyen tisztségekre, a DK és a Párbeszéd viszont másképpen gondolta, és jelölt. Ezzel kitették magukat Kövér önkényének. Ha viszont így történt,

az összes ellenzéki frakciótól elvárható, hogy tegnap parlamenti és bizottsági tisztségekbe megválasztott tagjaik visszalépjenek ezekből a tisztségekből, amíg Kövér Varjut és társait nem jelöli, és az Országgyűlés meg nem választja a kérdéses tisztségbe.

Vajon megteszik-e? Vagy azt gondolják, hogy az embereket csak az infláció, a bérük és a nyugdíjuk érdekli,

demokráciakérdésekben nem érdemes konfliktust vállalni?

Amerikai az új nuncius Budapesten

Világegyházzá vált a római katolikus egyház, ahol még nem is oly rég a nunciusok többsége olasz volt. A vatikáni diplomácia nagyköveteként szolgált a későbbi XII. Pius pápa és VI. Pál pápa. Mindeddig ő volt az utolsó olasz pápa Szent Péter trónján, mert utódának I. János Pálnak csak pár nap jutott. Utána pedig 1978-tól fogva megindult a külföldi pápák sora. Ferenc pápa az első latin amerikai pápa, aki egyben az első jezsuita is, aki trónra került a Vatikánban. Ferenc pápa egy amerikai nunciust nevezett ki Budapestre.

Mit lehet tudni Michael Wallace Banachról, aki a Memphis címzetes érseke  címmel rendelkezik?

1962-ben született az Egyesült Államokban, Massachusetts államban. Ez az állam híres arról, hogy polgárai között sok az ír katolikus. Az USA első katolikus elnöke, John Fitzgerald Kennedy is innen származott. A diplomáciai főiskola elvégzése után távoli missziókon szolgált például Pápua Új Guineában és sok afrikai államban. Számára tehát Magyarország új terület lesz, amely fel is értékelődhetett a Vatikánban hiszen Orbán Viktor első külföldi útja épp ide vezetett a választások megnyerése után.

Mit mondott Orbán Ferenc pápának?

A katolikus egyházfő szerint azt, hogy Putyin május kilencedikén akar véget vetni a háborúnak. Kijevben sokakat érdekel: vajon Orbán honnan tudja ezt, és előttük miért tartotta titokban.

Ennél kínosabb kérdést is feltettek a magyar miniszterelnöknek Ukrajnában: vajon Putyin megsúgta-e neki az agresszió pontos dátumát, de ő ezt nem árulta el Zelenszkij elnöknek?!

Ez azért kardinális kérdés, mert az orosz csapás végül is váratlanul érte az ukránokat február 24-én, mert két nappal korábbra jelezték azt az amerikaiak. Emiatt az oroszoknak sikerült megsemmisíteniük az ukrán légierő és a légvédelem jórészét. Megindíthatták kommandós akciójukat Zelenszkij elnök meggyilkolására, és ezt csak az utolsó percben sikerült meghiúsítani – ma se tudjuk pontosan, hogy hogyan.

„Orbán Viktort Putyin előre tájékoztatta a támadás pontos dátumáról. A hallgatásért cserébe felajánlotta Kárpátalját a magyar miniszterelnöknek” – fogalmazta meg a vádat Olekszij Danyilov, az Ukrán Nemzeti Biztonsági Tanács titkára vagyis egy fontos vezető.

„Magyarország valamiért azt hitte, hogy megszerezheti a területünk egy részét, de ez sohasem történhet meg. Meglátjuk, hogy milyen következményei lesznek ennek a háború után Magyarországra nézve” – fűzte hozzá az ukrán vezető.

Ferenc pápa mindenesetre komolyan vette Orbán értesülését arról, hogy Putyin május kilencedikéig véget akar vetni a háborúnak. Ezért jelezte mind Kijevnek mind pedig Moszkvának, hogy hajlandó személyesen közvetíteni a béke érdekében. Ferenc pápa egyelőre nem kapott választ.

„Orbán Putyin , Hszi Csinping és Trump trójai falova”

Azt állitja Moritz Körner, az Európai Parlament német szabaddemokrata képviselője, aki a Der Spiegelnek nyilatkozott, hogy Orbán Putyin trójai falova. A befolyásos német lap összeállítást közölt Orbán Viktorról, „a kiszámíthatatlan autokratáról”.

„A visegrádi együttműködés megbukott. A lengyelek sohasem bocsátják meg Orbánnak amit Ukrajnával művelt” – foglalta össze a véleményét a magyar miniszterelnök elszigeteltségéről Michael Roth német szociáldemokrata politikus, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. A magyar-lengyel kapcsolatok alakulását jól mutatja, hogy nemrég Orbán kedvenc publicistája a hivatalos Magyar Nemzetben közölte Jaroslaw Kaczynskival és Mateusz Morawieckivel, hogy „kinyalhatják a seggét”. Aligha ez volt Lengyelország erős emberének és miniszterelnökének gyerekkori álma. Az erős kifejezés jól mutatja, hogy Budapest és Varsó  kapcsolatai sokkal rosszabbak mint ahogy az a hivatalos nyilatkozatokból kitűnik.

Pedig Orbánnak most minden támogatásra szüksége lesz hiszen megindult ellene a jogállamisági eljárás, amely euró milliárdok elvonásával járhat. A Der Spiegel elolvasta a 43 oldalas levelet, melyet Brüsszelből Orbánnak küldtek. Ebben

rendszerszerű és évek óta tartó korrupcióval vádolják meg a magyar miniszterelnököt.

A Der Spiegel szerint legkésőbb a jövő év elejére, de lehet, hogy már őszre megszülethet a brüsszeli bizottság javaslata az eurómilliárdok elvonásáról, amelyek nélkül nem lehet finanszírozni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. A brüsszeli bizottság javaslata ezután az Európa Tanács elé kerül, ahol minősített többségre lesz szükség – legkevesebb 15 tagállam és az EU lakosságának 65%-át kitevő szavazó tábor. Aligha valószínű, hogy Orbánnak sikerülne valahogy blokkoló kisebbséget létrehoznia hiszen legközelebbi barátaival, a lengyelekkel is szakított. Utolsó szövetségese, Janez Jansa szlovén miniszterelnök pedig megbukott a választásokon.

Kilép-e Orbán az Európai Unióból?

A magyar választásokon erős legitimitást szerzett miniszterelnök elvben dönthetne így is, de felmerülne a kérdés:

ki finanszírozná a nemzeti együttműködés rendszerét?

„Nem hiszem, hogy Orbán kilépne az Európai Unióból, az oroszoktól és a kínaiaktól nem kapna ennyi pénzt ” – érvel Michael Roth, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke. Tegyük hozzá, hogy Moszkvát vagy Pekinget csakis addig érdekli Orbán amíg bent van az Európai Unióban. A Magyarországon jelenlevő világcégek, amelyek meghatározók a magyar exportban, egy uniós államba hozták a pénzüket. Számukra Magyarország egy 450 milliós piac egy kis része. Egy tíz milliósnál kisebb „szuverén” Magyarország csekély érdeklődésre tarthatna igényt a világpolitikában és a világgazdaságban.

„Orbán Viktor Putyin, Hszi Csinping és Trump trójai falova az Európai Unióban „

– hangsúlyozza Moritz Körner Európa parlamenti képviselő. Aki szerint márcsak azért is mielőbb le kell törni Orbán Viktor szarvait, mert Trump két év múlva visszatérhet a Fehér Házba.

Van-e az Európai Uniónak elég bizonyítéka Orbán korrupciójára? Nem szokás kémkedni az Európai Unióban egymás ellen, de azért ezt mindenki megteszi. Az amerikaiak viszont gátlástalanul figyelik szövetségeseiket, és óriási dossziékat halmoztak fel Orbánról is. Mi lesz, ha ezeket fel is használják?

Az aluszékony trónörökös

Lázár János lekéste a közös fotót, mert elaludt. Éppúgy mint négy évvel korábban. Akkor épp bukott politikus volt, de most lehet, hogy ő a jövő embere. Miért bukott meg? Mert az USA budapesti nagykövetségén megkérdezték tőle, hogy átvenné -e Orbán helyét, ha a miniszterelnökkel történne valami? Nem tudjuk, hogy Lázár mit válaszolt. Azt viszont igen, hogy hiába rohant el utána Orbán Viktorhoz, mert szemében akkor árulónak és politikai hullának számított. Aztán Lázár – nevének megfelelően – „feltámadt”. Ma minden tettre kész.

Mi lesz, ha Brüsszel és a háta mögött álló nyugati nagyhatalmak azt közlik Magyarországgal, hogy amíg Orbán Viktornak hívják a miniszterelnököt, addíg le kell mondaniuk az uniós euró milliárdokról?! A rendszer megalkotóját választják-e és, ha kell utána masíroznak a börtönbe elveikért, melyek sosem voltak igazán, de mára már végképp porrá váltak, vagy?…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK