Featured

Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

30  év börtön a nevelőnek, aki szexuálisan zaklatta a rábízott gyerekeket

Böjte atya gyermekotthonaiban dolgozott a középkorú nevelő Erdélyben aki ellen az ügyészség 2016 óta folytatott vizsgálatot. Most ritka súlyos ítélet született első fokon: 30 éves börtönbüntetés szabtak ki rá. 15 fiú vallott a nevelő ellen.

A dévai Szent Ferenc alapítványt Böjte Csaba szerzetes hozta létre árvagyerekek számára. Ceausescu tiltotta az abortuszt, ezért sok nem kívánt gyerek is világra jött Romániában a nyolcvanas években. Őket gyűjtötte össze Böjte Csaba ferences szerzetes. Az alapítványt azután támogatni kezdte a katolikus egyház és a magyar állam is.

A két árvaház Hargita megyében van, ezért a megye székhelyén, Csíkszeredában hozta meg ítéletét a bíróság.

36 bizonyított bűncselekmény 10 év alatt

Ennek alapján ítélkezett a bíróság Csíkszeredában. A szexuális bűncselekményeken kívül durvasággal, veréssel is vádolták a középkorú nevelőt, akit minden vádpontban bűnösnek találtak. Sem ő sem a felettesei nem voltak hajlandók nyilatkozni a sajtónak a kínos ügyben. Ezekbe az árvaházakba igen nehéz nevelőt találni, mert a munka igen nehéz, a pénz pedig nagyon kevés. Ezért a nevelők többsége önkéntesekből kerül ki, akiknek semmilyen szakmai képesítésük sincsen.

A most elítélt nevelő húszéves korától dolgozott tíz éven keresztül a Szent Ferenc alapítvány két árvaházában. Böjte Csaba jelezte a hatóságoknak, hogy a nevelővel kapcsolatban problémák merültek fel, ezért őt elbocsátották. Csak az ügyészségi vizsgálat tárta fel ezeket a “problémákat”. Ez természetesen felveti azt a kérdést is, hogy tíz éven keresztül hogyan is működött a belső ellenőrzés a Szent Ferenc alapítvány gyerek intézményeiben?!

Orosz rakéta eltalálta a Kremencsuk bevásárlóközpontot, 18-an meghaltak

Legalább 18-an meghaltak és 59-en megsérültek egy orosz rakétacsapásban hétfőn egy közép-ukrajnai bevásárlóközpontban.

Orosz rakétacsapás érte hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontot, ahol több mint 1000 civil lakik a közép-ukrajnai Kremencsuk városában – közölte Volodimir Zelenszkij elnök.

Legalább 20-an meghaltak és 50-en megsérültek az orosz rakétacsapásban, a sebesültek közül 25-nek súlyos az állapota – jelentette az Ukrinform ukrán állami sajtóorgánum, az elnöki hivatal helyettes vezetőjére hivatkozva, Kirillo Timosenkora hivatkozva.

„Az orosz erők rakétákkal lőtték ki a bevásárlóközpontot, ahol több mint ezer civil tartózkodott.

A bevásárlóközpont lángokban állt, a tűoltóknak sikerült eloltani a tüzet, nem tudni az áldozatok végleges számát” – mondta Zelenszkij a Telegram-bejegyzésben.

Zelenszkij szerint az épület „nem jelentett veszélyt az orosz hadseregre, nem jelentett stratégiai értéket”.

„Oroszország továbbra is a közönséges polgárokon bosszulja meg tehetetlenségét. Felesleges felelősséget és emberséget remélni a részükről” – írta Zelenszkij.

Vitalij Meletszkij város polgármestere elmondta, hogy a robbanás halálos áldozatokat és sérüléseket okozott, de konkrét számokat nem közölt.

„Jelenleg orvosok, mentők és rendfenntartók dolgoznak a helyszínen. Az áldozatok számának tisztázása folyamatban van” – közölte Dmitro Lunin Poltavai Regionális Katonai Igazgatóság a táviratban.

Lunin a kremencsuki bevásárlóközpont elleni rakétatámadást emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte, „a polgári lakosság elleni leplezetlen és cinikus terrorcselekménynek”.

Kremencsuk, egy 217 000 lakosú ipari város Oroszország február 24-i ukrajnai inváziója előtt, Ukrajna legnagyobb olajfinomítójának helyszíne.

Oroszország nem kommentálta, nem tagadja támadást, ahogyan azt sem, hogy szándékosan civileket célzott meg.

Oroszországnak felelnie kell ezért a halálos rakétacsapásért amit egy zsúfolt ukrán bevásárlóközpont ellen követett el – közölte a francia külügyminisztérium, elítélve a támadást.

Vadim Denisenko, a belügyminisztérium tanácsadója szerint Oroszországnak három indítéka lehetett a támadásra:

„Az első kétségtelenül a pánik szítása, a második az infrastruktúra tönkretétele, a harmadik pedig az, hogy… emeljük a tétet, hogy a civilizált nyugat ismét asztalhoz üljön megbeszélésekre”  – mondta.

Oroszország, amely hetekig tartó roham után a hétvégén elfoglalta Ukrajna keleti frontvárosát, Szeverodonyecket, az elmúlt napokban fokozta a rakétacsapásokat Ukrajna-szerte.

Időközi vereség

Nagy az elkeseredés az időközi választások eredménye miatt. Orbán a parlamentben azzal büszkélkedik, hogy mennyivel több szavazatot szerzett összesítve a Fidesz, mint az ellenzéki pártok. Ezeket a számokat látják az ellenzéki politikusok és az „elemzők” is, és ezért beszélnek az ellenzék kiábrándító vereségéről.

Én ezt túlzásnak tartom. Megnéztem húsz olyan időközi választást, amelyeket városi választókerületekben tartottak, ahol általában indulnak a Fidesz és az ellenzéki szövetség jelöltjei, és összehasonlítottam az eredményt a 2019-es általános önkormányzati választás eredményeivel. Abból indultam ki, hogy Magyarországon is világosan – egyes kutatók szerint száz évre visszamenőleg – kirajzolódik a politikai földrajz. Mellőzve a részleteket, vannak olyan választókerületek, amelyekben több ciklus óta a Fidesz erős, és olyanok, ahol viszont a baloldali vagy inkább centrista ellenzéki pártok. Ezért az időközi választásokon sem azt kell nézni, hogy hány helyen nyert fideszes és milyen arányban.

Az, hogy hagyományosan, több ciklus óta a Fidesz által nyert egyéni választókerületekben megint a Fidesz nyert, nem nagy ügy. A húsz időközi választásból tízben ez történt. Négy olyan választókerület volt, ahol korábban is az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, és most is. Öt helyen 2019-ben még az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, most viszont a Fideszé. Ezek a fontos esetek.

Az egyik a VII. kerületi választókerület, ahol egy súlyos visszaélés miatt le kellett mondania Borka-Szász Tamás DK-s képviselőnek, alpolgármesternek, és az ő helyét vitte el a Fidesz.

Egerben az ellenzéki szövetség felbomlott, az egykor jobbikos, pártját is elhagyó polgármester az őt támogató városi koalícióval is szakított: ilyen körülmények között nem csoda, ha elvész a mandátum.

Hogy mi történt a VIII. kerületben, Nyíregyházán két választókerületben is és Szolnokon, azt találgatni sem tudom, csak amiatt vagyok szomorú, hogy a nyíregyházi 3. választókerületben egy kiváló egykori szabad demokrata párttársunk váratlan halála miatt volt időközi választás, és az ő egykori mandátumát sem tudta megvédeni az új ellenzéki jelölt, elvitte a Fidesz.

Ha mégis elgondolkozunk azon, hogy van-e általános tanulsága e vereségnek, én egyelőre a következőre jutottam. Figyelmesen követve az ellenzéki pártok parlamenti szereplését és médiamegjelenéseit, úgy látom, hogy

az ellenzéki pártok ott folytatják, ahol a választási kampány végére abbahagyták.

Az ellenzéki pártok a Fideszt túlnyomórészt jóléti kérdésekben bírálják, és jóléti tartalmú javaslatokban fogalmazzák meg a maguk alternatíváját. Habár – különböző megfogalmazásokban – Karácsony Gergely is, Kunhalmi Ágnes is és Ungár Péter is azért bírálta az áprilisi választási vereség után az ellenzéki kampányt, hogy az nem „az emberek mindennapi problémáival”, vagyis jóléti kérdésekkel (hanem orbánozással és putyinozással) foglalkozott.

Ez nem volt igaz, az ellenzéki pártok politizálása az Orbán-kormányok tizenkét évében mindig is főképpen jóléti kérdésekről szólt. Ugyanezt folytatják április óta.

Azt pedig nem tudták elhitetni, hogy jóléti ügyekben tőlük több várható, mint a Fidesztől, és szemlátomást most sem tudják.

Az eredmény is ugyanaz, mint az országgyűlési választásokon volt

Abban sincs változás, hogy az ellenzéki pártok illedelmesen beilleszkednek az Orbán-rendszer politikai intézményeibe: a DK-s Oláh Lajos személyében parlamenti alelnököt, jegyzőket és bizottsági tisztségviselőket állítottak, a megszokott módon teszik fel kérdéseiket és interpellációikat, megvitatják a Fidesz alaptörvény- és házszabály-módosítását és szavaznak is róla, holott a 2010 utáni években még tudták, hogy az ilyesmit bojkottálni kell. Kivételt csak a Momentumnak a parlamenti tisztségektől való tartózkodása és a DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak egyes szimbolikus parlamenti eseményektől való távolmaradása jelentett, de a napi parlamenti ügymenet során már semmivel sem jelzik az ellenzéki pártok, hogy az Orbán-rendszerrel is szemben állnak, nemcsak az Orbán-kormány politikájával.

Business as usual – ez az összkép az ellenzék tevékenységéről. Bizonyosan bőven vannak az Orbán-rendszert elutasító polgártársaink, akiket ez tart vissza attól, hogy elmenjenek az ellenzéki jelöltekre szavazni.

Nem vált be az olajembargó Oroszország ellen

A G7 csúcstalálkozó kapcsán erről elmélkedik a CNN hírportálon Julia Horowitz, aki rámutat arra a nyilvánvaló tényre, hogy Oroszország az olajexportjából ugyannyi pénzre tesz szert mint az Ukrajna elleni agresszió előtt, mert a nyersanyag ára megugrott. Közben viszont a szankciót alkalmazó országok rosszul jártak: drága az üzemanyag. Ez pedig politikai veszélyt jelent Joe Biden elnöknek, akinek a népszerűsége amúgy sincsen a csúcson.

Ősszel viszont megújul az amerikai kongresszus, és többségbe kerülhetnek a republikánusok, akik béna kacsát csinálhatnak a demokrata elnökből.

Az oroszok közben Kínának és Indiának adják el az olajat. Az pedig Indiából részben Európába juthat.

Kiskapu

Az Európai Unió embargót hirdetett az orosz olajra, hogy így gyengítse Putyin agresszióját Ukrajnában. India viszont növelte vásárlásait hiszen 30%-os árengedménnyel juthat orosz olajhoz. A londoni Guardian szerint így kiskapu nyílt Oroszországból Indián keresztül Európa felé.

A 84 ezer tonnás olajszállító hajó, a Primorje libériai zászló alatt hajózik, de orosz olajat szállít Uszt Lugaból – ez Szentpétervár közelében van – Vadinar kikötőjébe – (Gudzsarat állam, India). Vadinarban olajfinomító is működik, ez 2017-ig indiai tulajdonban volt, de utána átvették az oroszok – mindenekelőtt a Rosznyeft, amely a nyugati olajbojkott fő célpontja. Májusban az oroszok bevétele az olaj exportból elérte az ukrajnai háború előtti szintet: 20 milliárd dollárt.

Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt India alig importált orosz olajat. Most viszont egyre többet. Egy év alatt 56%-os a növekedés.

Vadinar olaj finomítója 1,8 millió hordó orosz olajat vásárolt – épp az agresszió megindulása előtt vagyis az oroszok előre számolhattak az olajembargóval.

A Guardian tudósítója megkérdezte az indiai olajfinomító tulajdonosát, hogy kinek is adják el az orosz benzint, de kérdéseire nem kapott választ.

Májusban India naponta már 800 ezer hordó olajat importált Oroszországból. A Fitch szerint ez hamarosan elérheti a napi 1 millió hordót. Ez az 1,4 milliárd lakosú India olaj importjának a 20%-a lenne.

Putyin meg is említette a BRICS államok virtuális csúcstalálkozóján, hogy “ Kína és India importja az orosz olajból jelentős mértékben megnőtt.”

Májusban az Európai Unió tagállamainak olajimportja Oroszországból 18%-al csökkent.

India kötéltáncot jár

Narendra Modi indiai miniszterelnök részt vett ugyan a virtuális BRICS csúcson, de megakadályozta az USA elítélését. Nem véletlenül: India tagja a Quadnak, amelynek célja Kína nyomulásának megakadályozása. A három másik tag az USA, Ausztrália és Japán.

Az amerikaiak tudatták Indiával: ha kijátsza az Oroszország elleni szankciókat, akkor maga is hasonlóra számíthat.

A Wood MacKenzie alelnöke, Alan Gelder szerint:

“ha India túlságosan sok orosz olajat vásárol, akkor azt kockáztatja, hogy az egész gazdaságát szankciók sújtsák.”

A Guardian tudósítója megkérdezte India három legnagyobb olaj finomító cégét, hogy vajon nem Európába szállítják-e az orosz olajból finomított benzint, de sehol sem kapott választ.

Az orosz olaj nyomát nagyon nehéz követni, mert a kikötőkbe különböző országokból érkeznek olajszállítmányok, és a finomítókban összekeverik őket. Gyakran előfordul az is, hogy az orosz olajat más hajókba szivattyúzzák át. Ezt a módszert az irániak alkalmazzák előszeretettel, akiket szintén amerikai embargó sújt.

A pénz nyomát pedig úgy lehet a legkönnyebben eltüntetni, hogy nem dollárban fizetnek mint ahogy az az olajkereskedelemben szokásos hanem kínai jüanban.

A BRICS csúcson épp az oroszok javasolták, hogy legyen a jüan az új tartalék valuta a dollárral szemben. Ezenkívül az orosz olajkereskedők azokat a módszereket is alkalmazzák, melyeket Irántól tanultak el: nem pénzért hanem aranyért vagy fegyverekért adják el az olajat.

“Ha egy állam el akarja titkolni, hogy honnan vesz olajat, akkor ezt nagyon könnyen megteheti”

– mondta Ajay Parmar, az ICIS olaj szakértője.

A Shore Capital elemzője, Craig Howie már sokkal konkrétabb: “Az indiai olajfinomítók sok olcsó orosz olajat vásárolnak, és azután ennek egy részét exportálják. Minthogy a benzin és a diesel üzemanyag ára jó magas a világpiacon, ezért az indiai olajfinomítók szép hasznot vágnak zsebre. Az ő szempontjukból ez teljesen érthető, de

pontosan szembemegy a Nyugat törekvéseivel, melyek épp arra irányulnak, hogy gyengítsék Putyin háborús gépezetét.”

Szijjártó: az orosz gázembargó szóba sem jöhet!

A magyar kormány tárgyalni sem hajlandó a gázembargóról  az Európai Unióban – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője Luxemburgban, ahol az uniós energia ügyekben illetékes miniszterek üléseztek.

Magyarország évente 10 milliárd köbméter földgázt fogyaszt, ebből 8,5 milliárdot Oroszországból importál. Ennek kiváltására rövid távon semmilyen lehetőség sincsen – jelentette ki Szijjártó Péter.

A külügyminiszter elmondta, hogy beszélt ebben az ügyben Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettessel, aki megnyugtatta őt: csakis technikai okból csökkent a gázmennyiség, melyet Oroszország az elmúlt napokban Magyarországra küldött. A szerződés szerinti földgáz 88-89%-a így is megérkezett. Ennek következtében jól áll a gáztárolók feltöltése télre, elérte a 39%-ot. Az Európai Unió azt szeretné, ha a tagállamok gáztárolói októberre elérnék 80%-os telítettséget, majd pedig novemberre a 90%-ot.

Van vészforgatókönyv

A magyar külügyminiszter Luxemburgban egy újságíró kérdésére válaszolva megerősítette: van energia vész forgatókönyv Magyarországon is – éppúgy mint minden más uniós tagállamban – de jelenleg az ország energia helyzete biztonságban van.

Arról Szijjártó Péter nem beszélt, hogy kapott-e garanciát Novak orosz miniszterelnök- helyettestől, hogy amennyiben Putyin elzárja a gázcsapot az Európai Unióba, akkor Magyarország különleges elbánásra számíthat-e vagyis továbbra is megkaphatja a szerződése mennyiséget Oroszországtól.

Szijjártó Péter nemrég megkapta a Barátság Érdemrendet Lavrov orosz külügyminisztertől. A magyar diplomácia pedig Putyin érdekeinek védelmében lép fel gyakran az Európai Unióban. Nemrég a magyar diplomácia megvétózta Kirill moszkvai pátriárka elítélését és fekete listárahelyezését. A Putyinhoz hűséges főpap támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. Négymilliárd dolláros vagyonának jelentős részét Nyugaton tartja, a hírek szerint Ausztriában, Olaszországban és Svájcban. A magyar vétó következtében Kirill pátriárka lekerült az uniós fekete listáról, így sem személyét sem vagyonát nem fenyegeti veszély az Európai Unióban.

UGYAN, LACI

Rossz a kedvem, ha saját pártom politikusa beszél komolytalan dolgokat. Alelnökünk, aki költségvetési, gazdaságpolitikai kérdésekben szokott nyilatkozni, tiltakozik az ellen, hogy a benzinkutaknál korlátozzák az egy-egy autóba tankolható üzemanyagmennyiséget.

Varju Laci szerint: „A DK elutasítja a brutális orbáni megszorítócsomag minden elemét, így a benzinárstop kivezetését is. Felszólítjuk a Fideszt, hogy ne az emberekkel akarja megfizettetni a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát, ne vezesse ki a benzinárstopot!”

Bizony, a vásárolható mennyiség korlátozása évtizedek óta ismeretlen dolog, a hiánygazdaság jellegzetes tünete, de lássuk be, az üzemanyag-forgalmazók nem tehettek mást.

Hasonlóképpen hiánygazdasági tünet a kettős árrendszer bevezetése, vagyis az, hogy más árat számítanak fel a külföldieknek, mint a hazai vevőknek – én utoljára az egykori NDK-ban, Csehszlovákiában, meg a népi Kínában találkoztam ilyesmivel, évtizedekkel ezelőtt. Mindennek oka a hatósági benzinár bevezetése. Az ellen kellett volna tiltakozni, de emlékezetem szerint az ellen nem tiltakoztak az ellenzékiek, köztük Varju Laci sem, pedig ez a legrosszabb válasz a külpiaci áremelkedésre.

Ha külföldön felmennek az üzemanyagárak, Magyarországon pedig maximálják az árat, abból, ha nyitva vannak a határok, természetesen üzemanyagturizmus lesz, az ellen pedig nem marad más, mint az abszurd, mellesleg az uniós normákat durván sértő kettős árrendszer.

Ha nálunk a nagykereskedelmi árat is maximálják, ahogy az Orbán-kormány megtette, akkor nem érdemes Magyarországra szállítani benzint, és akkor hiány lesz. (Tudjuk a MOL vezérétől, hogy a magyarországi üzemanyagellátáshoz szokás szerint hozzájárul valamennyi import, és ez most kiesik.) Ezt látjuk ezekben a napokban. Ezt akarjuk?

Ha a világpiacon emelkednek az árak, akkor Magyarországon sem lehet azokat büntetlenül a korábbi szinten tartani. A környezetünkben levő civilizált országok ebben a helyzetben az autóhasználók számára valamilyen kompenzációt nyújtanak, esetleg csökkentik az üzemanyagár adótartalmát, bár ez utóbbi sem igazán jó megoldás, mert az adócsökkentésnek többnyire csak egy részét engedik át a vásárlóknak. A kompenzációra a legjobb eszköz a gépjárműadó elengedése, de elképzelhető „negatív gépjárműadó”, az autótulajdonosoknak adott egységes összegű juttatás is. Ezért is felléphetett volna az ellenzék, a hatósági árért, „ársapkáért” (micsoda eszement fogalom) azonban semmiképpen.

Tudjuk jól, a Fidesz már ellenzékben is szervezett népbutítást folytatott, ennek volt emlékezetes mondata „az egészség nem üzlet”, és ezt folytatta kormányon a „rezsicsökkentéssel”, és ebbe a sorba illeszkedik az „ársapkák” előírása.

Komolyan hiheti valaki, hogy tízezernyi élelmiszertermékből hét termék árának megkötésével mérsékelni lehet az inflációt? Nyilván minden eladó a többi termék árában felszámított nyereséggel ellensúlyozza a kiválasztott néhány terméken elszenvedett veszteséget.

Minden ellenzékinek el kellene utasítania az árak hatósági megkötését. Ha nem teszi, maga is hozzájárul a fideszes népbutításhoz.

Azt sem kellene mondani, hogy a Fidesz ne az emberekkel fizettesse meg „a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát” – Ez ugyanaz, mint hogy Orbánék szerint „ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát”. A háború árát is valamennyien fizetjük meg, európaiak, és az elrontott gazdaságpolitika árát is valamennyien fizetjük meg, akik Magyarországon élünk. Aki mást mond, becsapja az embereket, legyen akár fideszes, akár ellenzéki.

Új főparancsnok  az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élén

Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok leváltásáról már régóta elterjedtek hírek hiszen négy hónappal Ukrajna megtámadása után még mindíg nem sikerült elérni a stratégiai célt: az ukrán fegyveres erők összeroppantását.

Az oroszok mundenható ura úgy találta Dvornyikov tábornok alkoholizmusa már parancsnoki tevékenységének rovására ment. Dvornyikov, aki Szíriában bizonyított, most sem volt eredménytelen hiszen Kelet Ukrajnában az oroszok harci sikereket értek el. Csak épp nem akkorát, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Zelenszkij ukrán elnököt. Putyin most már minden bizonnyal tűzszünetet akar hiszen nemigen reménykedhet abban, hogy megnyeri a háborút, és uralma alá kényszeríti egész Ukrajnát.

A brit és az amerikai hírszerzés korábban azt tartotta valószínűnek, hogy a légierő eddigi parancsnoka veszi át az ukrajnai orosz csapatok főparancsnoki tisztét. Putyin másképp döntött: a politikai főcsoportfőnököt bízta meg azzal, hogy vigye dűlőre a harcokat Ukrajnában.

A főkomisszár, akinek komoly katonai múltja van

Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója találta ki, hogy az orosz hadseregben legyenek politikai tisztek, akik ellenőrzik a katonai vezetőket, és harcra buzdítják a legénységet.

A főkomisszár azután a szovjet rendszer fontos szereplője lett, tagja a kommunista párt központi bizottságának.

Sztálin főkomisszárja csúfosan megbukott akkor amikor a nácik offenzívája Moszkvát fenyegette 1941-ben. A tábornok félt, berúgott és eltévedt a fronton, a senki földjére került. Minthogy hallott a nácik Kugel befehl-jéről vagyis arról, hogy a komisszárokat azonnal agyonlövik, ezért letépte rangjelzését,  és megszabadult kommunista párttag könyvétől. Ilyen állapotban találtak rá a szovjet csapatok, akiknek példát kellett volna mutatnia. Sztálin parancsára kivégezték.

A Szovjetunió bukása után is megmaradt a politikai tisztek rendszere noha az ortodox egyház is mind nagyobb szerepet játszik ezen a téren.

A legutóbbi időkig Genagyij Zsidko vezérezredes töltötte be ezt a tisztséget. Ám amikor a hétvégén Ukrajnába látogatott Szergej Sojgu hadügyminiszter társaságában, akkor a televízióban nem úgy mutatták be mint politikai főcsoportfőnököt hanem csak mint Zsidko vezérezredest. Ebből a brit és az amerikai hírszerzés arra következtetett, hogy ő az új orosz főparancsnok Ukrajnában.

Elődjéhez hasonlóan ő is harcolt Szíriában méghozzá az orosz csapatok vezérkari főnöke volt 2016-ban a közel-keleti országban. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, már ott megdicsérte mint “leleményes és önálló, kreatív döntésekre képes parancsnokot”.

Erre most nagyonis szüksége lesz Zsidko vezérezredesnek, ha nem akar elődjéhez hasonlóan két hónap után megbukni.

Putyin elnök sikert vár el tőle, mert minél tovább tart a háború Ukrajnában annál inkább csökken Oroszország gazdasági ereje és nemzetközi presztízse.

Jellemző, hogy Putyin legfontosabb “szövetségese” Hszi Csinping elnök épp akkor rúgta ki orosz kontakt emberét amikor a BRICS virtuális csúcsot rendezték meg Pekingben. A kínai elnök tanácsadói pedig nyíltan arról beszélnek és írnak, hogy Oroszország elveszítheti a háborút Ukrajnában. Nemcsak azért, mert gazdaságilag egyre gyengül hanem azért is, mert az orosz fegyverek általában egy generációval el vannak maradva a Nyugattól. Ha ezek a korszerű nyugati fegyverek megérkeznek Ukrajnába, és megfelelően kiképzett ukrán katonák használják őket, akkor ellensúlyozni tudják az oroszok mennyiségi fölényét.

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK