Featured

Már nyugati szél fúj a külügynél

Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes kedden Lviv-i látogatásán kijelentette, hogy Budapest kész átengedni területén minden más ország által Ukrajnának nyújtott segélyt, beleértve a katonai segélyeket is.

„Sok nyugati partnerrel ellentétben mi magunk is megtapasztaltuk, milyen szembeszállni ezzel a hatalmas keleti állammal. Ugyanakkor Magyarország maga nem szállít fegyvert

– ez a mi stratégiai pozíciónk. A mi területünket azonban harmadik országok is használhatják” – jelentette ki Magyar Levente, aki szép csöndben Budapesten alig hallhatóan a remélt EU-s pénzek érkezésének reményében már a változó széljárás szerint beszélt.

A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Magyarország kész ukrán gyerekeket fogadni szanatóriumi gyógykezelésre és nyaralótáboraiban üdültetni őket. Továbbá felajánlotta, hogy segíti a civilek és a katonák gyógykezelését egészségügyi intézményeiinkben, és megerősítette, hogy Magyarország kész 1000 ösztöndíjat biztosítani az ukránok diákok számára a hazai egyetemeken.

Magyarország a konfliktus kezdete óta többször kijelentette, hogy nem ad fegyvert Ukrajnának, hogy ne váljon részesévé az Oroszországgal való konfliktusnak, és nem engedi meg a fegyverek átszállítását a területén. Márpedig ilyen tranzit valójában zajlik, és a „tranzittilalom” csak a Magyarország és Ukrajna közötti határt átlépő ilyen árukra vonatkozik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elején még a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy Magyarország nem hajlandó részt venni Ukrajna nyugati fegyvereinek szállításában, hogy ne tegye ki veszélynek a Kárpátalja megyében élő magyarokat az orosz ágyúzásnak. Tompa Tibor, a kijevi magyar közösség vezetője elítélte Szijjártó szavait.

Putyin: hatalmas problémákat okoznak a nyugati szankciók

A high tech ágazat szenvedi meg a leginkább a nyugati szankciókat, amelyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, “amely nem fejlődhet a világtól elzárva” – mondta az orosz elnök.

“Ez óriási kihívás hazánknak” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin egy videókonferencián, mely Oroszország gazdasági vezetői vettek részt. A Stratégiai Fejlődés és Nemzeti Programok Tanácsának ülése időben egybeesett azzal, hogy Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról tanácskoztak.

“A kolosszális nehézségekkel szemben új megoldásokat keresünk” – fejtegette az orosz elnök. Aki azt is közölte, hogy mai globalizált világunkban nem lehet egy államot csak úgy kizárni a rendszerből, hogy “körzővel és vonalzóval kijelölünk egy területet, és kerítéssel körbe kerítjük azt.”

Sok külföldi high tech cég felfüggesztette vagy végképp befejezte működését Oroszországban azt követően, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én Ukrajna ellen. Köztük vannak olyan óriások is mint az Apple, a Microsoft vagy az Intel.

Oroszország saját high tech cégei óriási problémákkal kerültek szembe, mert nem kapnak nyugati chipeket és külföldi pénzeket. A Yandex, orosz internetes óriás  szinte le is állt, majd áthelyezte működésének központját Belgrádba. Szerbia megőrizte jó viszonyát  Oroszországgal az ukrajnai agresszió után is, ezért sok orosz cég döntött hasonlóképp, hogy elkerülje a nyugati szankciókat. Moszkvában külön állami bizottságot hoztak létre a szankciók kijátszására. A bizottság alelnökévé Putyin saját lányát nevezte ki, aki nagymamája nevét viseli (Katyerina Tyihonova).

Hogy akarja Putyin megoldani a high tech problémát?

Szuverén technológiai fejlődéssel, melyet az orosz pénzintézetek maximálisan támogatnak. Putyin fel is szólította a hazai bankokat, hogy jelentős összegekkel siessenek a pénzügyi gondokkal küszködő high tech vállalatok segítségére.

“Részletes terveket várok ezzel kapcsolatban a nemzeti banktól és a pénzügyminisztériumtól”

– jelentette ki az orosz elnök.

Az Európai Unió – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – fékezni akarja az orosz high tech szektor növekedését, mert az döntő fontosságú mind a hadiipar mind pedig a földgáz és kőolaj kitermelés szempontjából.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a szankciók jobban fájnak Európának mint Oroszországnak. Válaszul Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője annyit mondott, hogy

“néhány európai vezetőnek az a véleménye, hogy hiba volt szankciókkal sújtani Oroszországot.

Szerintem ez nem volt hiba, ezt kellett tennünk és ezt tesszük a jövőben is.”

Justin Bieber biztosan jön a Szigetre 

Justin Bieber bejelentette, hogy a Justice World Tour július 31-én folytatódik. 

Sokáig kérdéses volt, hogy Justin Bieber el tud-e jönni a Szigetre, miután egy betegség miatt le kellett mondania korábbi koncertjeit. Azonban most bejelentette:

a turné folytatódik.

Justin egy sor európai fesztiválra indul – így augusztus 12-én a Szigeten is fellép majd. Ezután folytatja világkörüli turnéját, melynek során fellép Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, a Közel-Keleten, Ázsiában, Ausztráliában és Új-Zélandon, majd 2023-ban visszatér Európába.

Mikorra várható megállapodás az uniós pénzekről?

0

Rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és az Európai Unió között – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala a vg.hu portállal. Csak őszre várható megállapodás – mondta maga Navracsics Tibor miniszter a New York-i Bloombergnek.

“ Magyarországnak még dolgoznia kell ezért” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki  hozzátette:

“még további bizalom építő intézkedésekre” van szükség ahhoz  hogy Magyarország hozzájusson az 5,8 milliárd euróhoz, amely életmentő lehet a magyar gazdaság jelenlegi válságos helyzetében.

Nemcsak a helyreállítási alapról van szó, hanem magáról az uniós költségvetésről is, amely 21,7 milliárd eurót jelent egészen 2027-ig.

“Mindkét esetben az ősz a realitás a megállapodásokra” – hangsúlyozta a magyar miniszter. Hozzátette, hogy az uniós költségvetés esetében már közel van a megoldás, de a helyreállítási alap esetében nem. Ez utóbbi ugyanis “átpolitizálódott”. Ebből a szempontból furcsa üzenet, hogy a magyar parlament megszavazta: ebben a formában nincs szükség az Európai Parlamentre.

Az Európai Parlament az igazi ellenfél

Az Európai Parlament illetékes bizottsága megszavazta, hogy a magyar kormánynak ne adjanak addig egyetlen euró centet sem amíg nem teljesít néhány alapvető követelést a jogállamisággal kapcsolatban. Minthogy az uniós elveket régóta és rendszerszerűen sérti meg a magyar kormányzat, ezért el kell zárni a pénzügyi csapot. Ezt a határozatot az Európai Parlament valamennyi fontos frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, melynek még nem is olyan régen a Fidesz is tagja volt.

A törvényt előterjesztő bizottság elnöke az a Daniel Freund, német zöld képviselő szerint Orbán Viktor családja, rokonai és barátai minden negyedik uniós eurót lenyúlják. Ez évente 1 milliárd eurót jelent!

Olcsó paksi áram – világpiaci áron

A szocialisták vezetője kérdezi, hogy ha a paksi atomerőmű képes ellátni olcsó árammal az egész magyar lakosságot miért adják világpiaci áron a fogyasztóknak.

A paksi erőmű 12 forintért állít elő egy kilowattóra áramot. Az Orbán kormány épp erre hivatkozva kívánja felépíteni Paks 2-őt. De akkor miért kéri a lakosságtól ennek az árnak a tíz-tizenkétszeresét, a világpiaci ára?

Holoda Attila energia szakértő, aki az első Orbán kormány idején államtitkár is volt, arra mutat rá, hogy Magyarországon eddig sohasem volt a világpiaci ár a mérvadó, azt sohasem eresztették rá a lakosságra. Miért teszi most ezt az Orbán kormány? Elsősorban azért, hogy a nemzetközi pénzpiacokat megnyugtassa, és csökkentse a nyomást a forintra. Annak idején a Bokros csomagnak is ez volt az egyik fő célja. Akkor viszont a Horn kormánynak ezért nagy politikai árat kellett fizetnie: elbukták a választást 1998-ban. Orbán Viktor megtanulta, hogy nyíltan sohasem szabad felvállalni egy megszorító csomagot, mert azt a választók sohasem bocsátják meg.

Az igazság pillanata szeptemberben

Amikor megérkeznek az első felemelt árú villany és gázszámlák, akkor derül ki, hogy Orbán Viktor jól számolt-e? Azt reméli: a Fidesz népszerűségének nem árt igazán a rezsi csökkentés csökkentése. Annál is kevésbé, mert épp a baloldali-liberális ellenzék javasolta a rezsi csökkentés teljes megszüntetését.

Az ördög a részletekben rejtőzködik. A választópolgárokat ugyanis nem az érdekli elsősorban, hogy melyik párt mit mond a rezsi csökkentésről hanem az, hogy végső soron nekik mennyit kell fizetniük? A nagyon alacsony magyar jövedelmekhez képest a felemelt rezsi árak túlságosan is nagy megterhelést jelenthetnek az átlagos magyar családoknak is. Fennáll a veszélye annak, hogy az átlagos családnak is döntenie kell: eszünk vagy fűtünk? Nagy Britanniában a lakosság 40%-a szembesülhet ezzel télen. A brit kormány ezért 350 fontos támogatást nyújt nekik.

Magyarországon mire számíthatnak az átlagos családok, ahol jóval alacsonyabb a jövedelem, és ennek következtében a gáz és villanyszámla jóval nagyobb részét teszi ki a családi költségvetésnek?

USA-Kína összefogás??

A hamburgi Der Spiegel munkatársa Henry Kissingertől, aki hosszú interjút adott a lapnak – azt kérdezte, hogy az USA-nak össze kell e fognia Kínával az oroszok ellen?

50 évvel ezelőtt Henry Kissinger külügyminiszter beszélte rá Nixon elnököt arra, hogy látogassanak el Pekingbe. Az eredmény amerikai-kínai együttműködés lett a Szovjetunióval szemben. Ez hozzájárult a szovjet rendszer bukásához és az amerikai világhatalom megerősödéséhez valamint Kína felemelkedéséhez. A 99 éves Henry Kissinger így válaszolt a kérdésre:

“Nagyon nem lenne bölcs dolog, ha az Ukrajnában folyó háborút kiterjesztenénk Oroszországra miközben a viszonyunk rendkívül ellenséges marad Kínával szemben. Támogatom a NATO és Amerika erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban annak érdekében, hogy visszaállítsák a konfliktust megelőző állapotokat. Megértem, hogy Ukrajna ezen változtatni akar, de ezt a nemzetközi feltételek ismeretében kell megítélni. Európa és Oroszország viszonyát mindenképp rendezni kell: el kell dönteni, hogy Oroszország része-e az európai történelemnek vagy pedig állandó ellenfele annak. Ennek eldöntése független az Ukrajnában jelenleg folyó háborútól”.

Putyin leváltását követelni nem bölcs kijelentés

Biden amerikai elnök egy nyilatkozatában odáig ment el, hogy Putyin eltávolítását jelölte meg az ukrajnai háború céljának. Ez Kissinger szerint hiba volt.

“Nem volt óvatos ez a kijelentés Biden elnöktől “

– fejezte ki véleményét a veterán diplomata, aki hangsúlyozta: Oroszországra kell bízni azt, hogy kit állít az ország élére.

Ukrajnában éppen az az egyik legnagyobb katonai probléma, hogy két nukleáris tömb áll egymással szemben egy harmadik országban, ahol konvencionális fegyverekkel harcolnak.”

Rendkívül nehézzé vált a politikai vezetők számára, hogy ellenőrizzék a nukleáris fegyvereket a háborúban. Maximális kötelességünk, hogy megakadályozzuk ennek a katonai technológiának az alkalmazását a háborús gyakorlatban. Mindenképp el kell kerülni a két high tech nagyhatalom: az USA és Kína háborúját. Ilyen helyzet még sohasem állt fenn mint a mai. Régebben ugyanis a győztes előnyt élvezett, de most senki sem nyerne semmit. Ebben a háborúban ugyanis ez lehetetlen” – hangsúlyozta az USA egykori külügyminisztere, Henry Kissinger.

Macron a franciák felelősségéről

80 éve 9000 francia rendőr és csendőr tartóztatott le és adott át a náciknak 13 ezer zsidót, köztük 4115 gyereket. Emlékeztetett Emmanuel Macron elnök a francia hatóságok felelősségét hangsúlyozva.

“Bizony a mi törvényeink voltak melyek alapján a francia rendőrök többezer családot összeszedtek és idehoztak”

– mondta azon a pályaudvaron, ahol összegyűjtötték a zsidókat, hogy azután haláltáborokba szállítsák őket.

A 90 ezer zsidó döntő többsége ott is halt meg, mindössze 10 ezren tértek vissza Franciaországba. Ezt a helyet emlékmúzeummá alakították.

“Most is ébereknek kell lennünk az antiszemitizmussal szemben, amely fokozódik Franciaországban”

– hangoztatta a köztársasági elnök.

“A negyvenes években beindult mechanizmus régi gyűlöletre épített. Ma is megtalálhatjuk ezt a régi gyűlöletet. Még nem végeztünk az antiszemitizmussal” – jelentette ki Macron elnök.

Antiszemita elnökjelölt

Eric Zemmour szélsőjobboldali jelölt a legutóbbi elnökválasztáson, mentegetni próbálta Pétain marsallt, aki kiadta a parancsot a francia rendőröknek és csendőröknek a zsidók begyűjtésére. Eric Zemmour, aki magát berber zsidónak nevezi, azzal mentegette Pétain marsallt, akit háborús bűneiért életfogytiglanra ítéltek, hogy zsidókat mentett annak idején. Erről Macron elnök most azt mondta: “Sem Pétain sem Laval (egyikük az államfő másikuk pedig miniszterelnök volt a nácibarát rendszer idején. Lavalt mint háborús bűnöst kivégezték.) nem akarta menteni a zsidókat. Ez történelemhamisítás!”

Majd hozzátette anélkül, hogy megnevezte volna Eric Zemmourt: “ez televíziós kommentátor azok közé tartozik, akik összetévesztik a szólásszabadságot az antiszemitizmussal. Sohasem engedhetünk ennek. Ezt el kell nyomnunk és meg kell büntetnünk. Emlékeznünk kell és tanítani kell a múltat!” – hangsúlyozta Macron.

A francia elnökválasztási kampány előtt Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Budapesten Eric Zemmourral éppúgy, mint a másik szélsőjobboldali jelölttel, Marine Le Pen asszonnyal. Az utóbbinak még egy több mint 10 millió eurós bank kölcsönt is elintézett Mészáros Lőrinc bankjánál.

Nemcsak a szélsőjobboldali, de az iszlamista antiszemitizmus is aktív Franciaországban

Erről is beszélt elnök, aki emlékeztetett rá, hogy Franciaországban él Európa legnépesebb zsidó és muzulmán közössége egyaránt. Az iszlamista terrorista akciók megmutatták, hogy a muzulmán közösség egy csekély kisebbsége akár erőszakosan is képviseli az antiszemitizmust. Velük szemben a francia állam fellép és megvédi a zsidó közösséget – hangsúlyozta.

Párizsban nemrég ítélték el a nagy iszlamista terrorakció egyetlen terrorista túlélőjét. Életfogytig tartó börtönbüntetést kapott. Benjamin Netanjahu akkori izraeli miniszterelnök a terrorakciók hírére Párizsba sietett, és arra buzdította a zsidókat, hogy vándoroljanak ki Izraelbe. Az akkori francia államfő, Francois Hollande ezt elutasította mondván: a francia állam megvédi a zsidókat. Bár nőtt az aliját választó francia zsidók száma, de nem jelentősen, így továbbra is Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége.

Addig jár a korsó a kútra

0

A német közszolgálati Deutsche Welle szerint “Orbán Viktor szerencséje elfogyott”.

Az áprilisban nagy fölénnyel megnyert választás furcsa módon a vég kezdete lehetett a nemzeti együttműködés rendszere számára. A rezsi csökkentés döntő érv volt Orbán Viktor mellett az elmúlt időszakban. Ennek a részlegesen visszavonása, amely a lakosságnak legkevesebb a felét érinti, komoly népszerűségvesztést jelent. Csakhogy a költségvetés egyensúlyának a helyreállítását másképp nem tudja elérni a magyar kormány, amely nagyon bízik abban, hogy előbb vagy utóbb megérkezik 5,8 milliárd euró Brüsszelből. Ezért tárgyal lázasan Navracsics Tibor miniszter. Szerinte őszre meglehet a megállapodás.

De mi van akkor, ha mégsem?

Orbán diplomáciai elszigeteltsége

Putyin Ukrajna elleni agresszióját Orbán Viktor nem ítélte el határozottan, ezért szembekerült lefontosabb szövetségesével, Lengyelországgal. Miután Ukrajna támogatásában Lengyelország kulcsszerepet játszik, ezért hozzájuthat azokhoz az uniós pénzekhez, melyeket Brüsszel Magyarországtól egyelőre megtagad. Orbán és Kaczynski között volt egy paktum, melynek értelmében mindkét állam vétóz abban az esetben, ha a másikat támadás érné Brüsszelben. A magyar-lengyel viszony annyira lehűlt Orbán oroszbarát külpolitikája miatt, hogy nemigen számíthat a lengyelek támogatására. Ráadásul a döntések egy részét már nem is kell mindenkinek támogatnia.

Brüsszel a jogállamiság megsértése címén tart vissza pénzeket.

Itt a döntésnél elég a minősített többség vagyis, ha a tagállamok 55%-a támogatja azt (a tagállamok lakosságának 65%-át képviselve), akkor a határozat jogerős.

A múlt héten látott napvilágot Brüsszelben a jelentés arról, hogy a tagállamok miképp teljesítik a jogállami normákat. Magyarország kapcsán azt írták:

“Helyes és szükséges minden uniós pénz átutalás leállítása Magyarország esetében, mert a jogállami normák súlyos megsértése régóta tart és rendszerszerű. Semmilyen biztosíték sincsen arra, hogy az uniós euró ne kerüljön korrupt kezekbe, és hogy ne legyenek visszaélések ezen a téren.”

Daniel Freund vezette azt a bizottságot, mely ezt a jelentést írta Magyarországról , és a német zöld képviselő régi elszánt ellenfele Orbán Viktornak. Korábban úgy nyilatkozott , hogy az EU átutalások egynegyede Orbán Viktor családjának és baráti körének a zsebében landol.

Ezt a legutóbbi jelentést az Európai parlament mindegyik nagy frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, ahol a Fidesz sokáig tag volt.

Daniel Freund úgy nyilatkozott a Deutsche Wellenek, hogy ezekután minden a brüsszeli bizottságon múlik. Bírálta Ursula von der Leyen asszonyt, mert a bizottság vezetője szerinte nem eléggé határozott Orbán Viktorral szemben.

A magyar miniszterelnök éveken keresztül megvásárolta a szavazók jóindulatát, de ennek immár vége. Orbán Viktor megszorító intézkedésekre kényszerült és még több is jöhet -, amely felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú évek óta először kormányellenes tüntetések vannak Budapesten a megszorító intézkedések ellen.

Szorul a hurok

A magyar kabinet megvitatta az Európai Unió legfőbb ügyészi jogkörének elfogadásának lehetőségét – mondta a segélyek visszatartásának feloldásáról szóló tárgyalásokért felelős miniszter.

A legtöbb minisztertársával ellentétben Orbán Viktor elutasította az uniós ügyészi mandátumhoz való csatlakozást, és azt a nemzeti szuverenitást sértő vörös vonalnak nevezte.

Most azonban nyomás nehezedik rá, hogy kénytelen kelletlen engednie kell egy sor eddig elutasított ügyben, hogy hozzáférhessen a gazdaság számára kulcsfontosságú eurómilliárdokhoz, amelyeket az EU a jogállamisági aggodalmak miatt befagyasztott.

Orbán a hatalom megtartásáért önmagának is képes hátat fordítani.

Miközben Magyarország olyan korrupció elleni lépéseket javasolt, amelyekhez nem szükséges az uniós ügyész szerepvállalása, és nem kell hozzá különösebb jogi fifika könnyen kijátszhatóak.

 Most viszont nagyon szorulhat nyakán a hurok mert Navracsics Tibor, Magyarország uniós források minisztere a saját orgánumuk egyikének, hogy ez nem jelenti azt, hogy kizárjuk a lehetőségét az Európai Ügyészségbe való belépésnek.

„Megbeszéltük, hogy csatlakoznánk az európai ügyészi mandátumhoz” – mondta Navracsics az átirat szerint.

„Elég széles a mozgásterünk, és ebben Orbán Viktor is aktívan részt vesz.”

Az Európai Ügyészség egy független uniós szerv, amely az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények kivizsgálásáért és üldözéséért felelős. Jelenleg az EU 27 tagjából 22 csatlakozott a mandátumhoz.

A magyar uniós viták miatt 37 milliárd euró (37,7 milliárd dollár) támogatás folyósításának felfüggesztése kritikus helyzetbe sodorta a magyar gazdaságot. A befektetők szerint a forint nagyobb eladási hullámát idézi elő, mint a többi régiós valuta.

Magyarország számára a legsürgetőbb az, hogy még az idén megállapodást kössön az EU-val mintegy 15 milliárd eurós világjárvány helyreállítási alapról. Amennyiben idén nem születik megállapodás idén Magyarország elveszíti a lehetőségét is annak, hogy pénz 70 százalékához valaha is hozzájusson.

Infláció növelő a rezsi csökkentés csökkentése

A Morgan Stanley közgazdászai szerint 1,5 ponttal növelheti meg az amúgyis magas magyar inflációt az, hogy a rezsi csökkentést az Orbán kormány részben megszüntette. Aki ugyanis több energiát fogyaszt mint az alacsonyan kijelölt átlag, az a piaci árat fizeti meg, amely sokszorosa lehet az eddiginek. A magyar kormány az energia vészhelyzetre hivatkozva döntött így.

Orbán Viktor a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy az Oroszország elleni szankciókkal “az Európai Unió tüdőn lőtte magát”. A magyar miniszterelnök arra utalt, hogy Putyin júniusban rekordbevételt könyvelhetett el júniusban jórészt az energiahordozók árának emelkedése miatt. Közben az uniós államok vészforgatókönyveket állítanak össze, mert azzal számolnak, hogy Putyin elzárja a gázcsapot.

Zsiday Viktor: a magyar gazdaság összeomlás előtt

A jeles elemző szerint

Magyarország ma olyan helyzetben van mint a latin-amerikai országok az összeomlás előtt.

Orbán Viktor egyetlen módon kerülheti el azt, hogy olyan lejtős pályára álljon mint Erdogan Törökországban, ha felhagy a növekedés hajszolásával, és megpróbálja stabilizálni a gazdaságot.

Korábban Zsiday Viktor azt jósolta, hogy a magyar gazdaság spontán módon átállhat az euróra, ha a főbb szereplők azt látják, hogy a forint árfolyama katasztrofálisan mélyre süllyed.

Bloomberg: hiányoznak az uniós pénzek

A New York-i portál szerint Orbán Viktor már azt is fontolóra veszi, hogy Magyarország belépjen az európai ügyészségbe. Ezt Brüsszel követeli – nem is annyira a bizottság mint inkább az Európai Parlament. Orbán Viktor mindeddig ellenállt, de a magyar gazdaságnak nagyon hiányzik az a 5,8 milliárd euró, melyet azért nem kap meg a kormány, mert nem teljesíti az uniós elvárásokat.

Daniel Freund uniós zöld képviselő például azt állítja , hogy a Magyarországnak jutó uniós euró milliárdok egynegyede Orbán Viktor családi körében landol. Az európai ügyészség nyilvánvalóan utánanézne ennek.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK