Olaf Scholz német kancellár ezt több alkalommal is kifejtette, és Németországban emiatt tudatosan készülnek a nehéz télre amikor Baerbock külügyminiszter szerint akár népfelkelés is kitörhet, ha Putyin elzárja a gázcsapot.
“A bomba hasonlattal Scholz kancellár döntő fontosságú határozatokhoz készíti elő a közvéleményt” – nyilatkozta a közszolgálati Deutsche Wellenek Ricardo Kaufer, a politikai szociológia professzora a Greifswaldi egyetemen. “A kancellár célja az, hogy mindenkit, aki a fontos döntések útjába állhatna, meggyőzzön és rábeszéljen a kompromisszumra.”
Más szóval arról akarja Olaf Scholz kancellár meggyőzni a koalíciós partnereket, az ellenzéket, az üzleti élet vezetőit és az egész polgári társadalmat, hogy a vonakodásuk az ország sorsát veszélyeztetheti.
Kaufer szociológus professzor szerint
“Scholz kancellár megtanulta a Covid pandémia leckét.”
Akkor ugyanis a döntéshozók mindig csak kullogtak a fejlemények után noha a tudósok előre megjósolták, hogy mi várható.
Az energia védelmi terv
A Bundestag már döntést hozott arról, hogy a legkiszolgáltatottabb rétegeket meg kell kímélni az energia áremelkedések sokk hatásától. Más oldalról viszont felhatalmazták a szolgáltatókat arra, hogy áthárítsák a fogyasztókra az energiaköltségek növekedését.
Nagyon kényes a döntéshozók helyzete, mert egyrészt meg akarják kímélni a rászorulókat az energia áremelés hatásaitól másrészt viszont energia takarékosságra ösztönöznek mindenkit. Közben nagy számolgatás folyik: mi mennyibe kerül?
A kormánykoalíció megosztott az energia válság kezelésének ügyében.
A pénzügyminiszter a liberális párt elnöke, aki minimális állami beavatkozást akar. A kancellár pártja, a szociáldemokraták és a Zöldek szociálisan érzékenyebbek: több állami támogatást szeretnének.
A döntéshozatal tehát kormányzati szinten is nehéz, de legalább ennyire fontos a jó kommunikáció.
Nem az igazság a fontos hanem amit annak tartunk
Az a véleménye Evelyn Bytzek professzornak, aki politikai kommunikációt tanít a Koblenz-Landau egyetemen.
“A látásmód a legfontosabb. Ezért a szimbólumoknak óriási a jelentősége a politikai kommunikációban. Végülis mindnyájan úgy vagyunk ezzel, hogy nem az igazság a fontos számunkra hanem az, amit igaznak hiszünk.”
Jó példa erre Gerhard Schröder, aki a nagy árvíz idején meggyőzően szerepelt, és néhány hónap múlva meg is nyerte az országos választást – utalt rá a professzor, aki nem említette, hogy Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár jelenleg Putyin kedvence, és Németországban nem tartozik a legnépszerűbb politikusok közé. Persze lehet, hogy Schröder a markába nevet hiszen Putyin barátsága sok millió eurót ér.
“A válság lehetőség arra, hogy valaki megmutassa: jó menedzser”
– mutat rá Evelyn Bytzek professzor.
Rájött már erre Robert Habeck alkancellár, akinek gazdasági miniszterként kemény döntéseket kellett meghoznia olykor szembemenve saját zöld politikájával. Az eredmény: népszerűsége nőtt Németországban.
Társadalmi robbanás?
“A populisták és a szélsőségesek kihasználhatják az energiaárak elleni tüntetéseket a saját céljaikra” – mondta a berlini belügy szóvivője a Deutsche Wellenek. A szövetségi rendőrség, ahol szintén érdeklődtek, azt válaszolta, hogy egyelőre nincs nyoma szervezkedésnek. De hát nyár van, és sokan inkább a forró ősztől tartanak a magas energiaszámlák miatt.
Kaufer professzor arra mutat rá, hogy Németországban nagy hagyománya van a politikai konszenzusnak, csak a szélsőségesek keresik a konfrontációt. Franciaországban viszont a konfrontáció a hagyomány, ezért komoly megmozdulásokra készülhetnek.
Hosszabb távon viszont probléma lehet a növekvő egyenlőtlenség, amely az energiaválság idején jól megmutatkozik. Régebben Németországban a család társadalmi státusza nem határozta meg a fiatalok boldogulását. Csakhogy a trend – éppúgy mint a világ más részein – az egyenlőtlenség fokozódása felé mutat. Susanne Pickel professzor, aki politika tudományt tanít az Essen-Duisburg egyetemen, azt hangsúlyozta, hogy “a rezsiköltségek emelkedése nagyon különböző mértékben érinti a családokat.”
A kiskeresetű családok számára a rezsiköltségek emelkedése nagy csapás, mert az ő költségvetésükben ennek nagy szerepe van.
“Ők emiatt fogékonyak lehetnek a kormányellenes tüntetések retorikájára.”
Gondot jelent, hogy a válságok össze torlódnak és egymást erősítik
“Covid pandémia, háború Ukrajnában, az infláció mindez az alsó középosztályt sújtja a leginkább. Ha nem tudjuk stabilizálni az életszínvonalukat, akkor kialakulhat bennük az az érzés, hogy minket mindig a háttérbe szorítanak. Akkor pedig többen mehetnek ki az utcákra tüntetni, és többen szimpatizálhatnak az Alternative für Deutschland mozgalommal (ez a szélsőjobboldali mozgalom, melynek neonáci tagjai is vannak, jelenleg pária Németország politikai életében, mert senki sem köt velük szövetséget.) Ez szavazatokban is megmutatkozhat” – nyilatkozta az Essen-Duisburg egyetem politológus professzora, Susanne Pickel.
