Featured

Sri Lanka csak kemény feltételekkel kap kölcsön a Nemzetközi Valutaalaptól

A csődbe jutott dél-ázsiai szigetország 2,9 milliárd dolláros kölcsönt kaphat azt követően , hogy megállapodik hitelezőivel. Sri Lanka áprilisban jelezte, hogy képtelen törleszteni adósságait.

8,7%-kal csökken Sri Lanka GDP-je az idén és az infláció legkevesebb 60%-os lesz az IMF előrejelzése szerint. A Nemzetközi Valutaalap küldöttségének vezetői szerint azt szeretnék elérni a kölcsönnel, hogy stabilizálják az ország gazdaságát, és Sri Lanka népét megszabadítsák a válság legsúlyosabb következményeitől.

“Aránytalanul nagy terhet viselnek a válságból a szegények és a legsebezhetőbb társadalmi rétegek” – mondta sajtóértekezletén az IMF küldöttség két vezetője. Akik hangsúlyozták, hogy előzetes egyezményről van szó, mert azt még jóvá kell hagynia a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának. Ennek pedig az a feltétele, hogy Sri Lanka állapodjon meg az adósság visszafizetés új határidőiről a hitelezőkkel.

Több mint 50 milliárd dollár

Ilyen hatalmas összegről van szó. A megállapodás a hitelezőkkel távolról sem tűnik egyszerűnek, mert ott van közöttük Kína, amely szereti titokban tartani a pénzügyi szerződéseket. Az IMF küldöttség vezetői elmondták a CNBC tudósítójának, hogy a kínai Új Selyemút program keretében kiosztott hitelek részét képezik a mostani megállapodásnak.

Az IMF azt is kikötötte, hogy Sri Lanka reformokat hajt végre annak érdekében, hogy a jövőben elkerülje a fizetésképtelenséget. A tervek szerint a reformok eredményeképp Sri Lanka költségvetése már 2024-ben többletet mutatna: 2,3%-ot. Idén a deficit a GDP 9,8% lesz. A váltást elsősorban az adóreform segítségével érnék el. Eddig ugyanis az adók begyűjtésében nem jeleskedett a kormányzat, amelyet átjárt a korrupció.

Mi lesz az inflációval, amely a múlt hónapban 64%-os volt?

Az IMF szerint ezt úgy lehetne megfogni, hogy megteremtenék  a jegybank függetlenségét. Ebből a célból Sri Lanka kötelezte magát arra, hogy új törvényt hoz , mely garantálja, hogy a nemzeti bank önállóan dönthet a fontos kérdésekben.

“Nagyon fontos a jegybank függetlensége. Ily módon ugyanis meg lehet akadályozni azt, hogy a nemzeti bank pénz nyomtatással finanszírozza a költségvetést. Ez táplálja az inflációt, amely a legsúlyosabb adót jelenti minden polgár számára Sri Lankán”

– mondták az IMF küldöttség vezetői  a dél-ázsiai szigetországban a CNBC tudósítójának.

Mennyiért kapjuk az orosz földgázt?

Ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra – jelentette ki Ursula von der Leyen asszony. A brüsszeli bizottság elnöke ezzel komoly hatást gyakorolt a piacra: múlt pénteken még 310 euró fölött volt a földgáz ára a holland gáz tőzsdén, amely irányadó Európában, most viszont már csak 210 euró körül van.

Jövő pénteken tanácskoznak az uniós energia miniszterek, akkor születhet döntés az ársapkáról, amely brüsszeli pletykák szerint akár 150 euró is lehet. Miután az Európai Unió nagyon jelentős vásárló, ezért szava van a piacon annál is inkább, mert az orosz földgáz vezetékek Európába hozzák a földgázt, és nincs alternatíva. Ezért is égetik el azt az oroszok a finn határ közelében. Kérdés ezekután, hogy Magyarország mennyiért kapja a földgázt?

Szijjártó titkolózik

A külügyminiszter Moszkvában szerződést írt alá a többlet szállításról: naponta 5,8 millió köbméter érkezik a déli vezetéken Szerbia felől. A magyar diplomácia vezetője az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában tárgyalt azóta, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Emiatt sok uniós tagállam bírálta a magyar kormányt. Csehország külügyminisztere egyenesen úgy fogalmazott, hogy megszűnt a visegrádi együttműködés Orbán Viktor oroszbarát politikája miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter, aki az Atv-nek nyilatkozott, arról beszélt, hogy mindenképp földgázt kellett szereznie a téli fűtési szezonra. Kérdés, hogy mennyiért?

“Ez két vállalat közötti szerződés, az árformulát ezért nem tudom elmondani. Ez olyan üzleti információ, amelynek a kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.”

Nem vesszük mi drágábban a gázt mint mások az Európai Unióban? A kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta, hogy nem tudja, hogy mások mennyiért veszik a földgázt az oroszoktól, de azt politikai lufinak tartja, hogy mi vennénk a legdrágábban Oroszországtól.

300 ezer forint

Ennyit kap minden magyar család rezsi támogatás címen havonta – mondta Gulyás Gergely. A kancellária miniszter világossá tette, hogy ennél több pénze nincsen erre a kormánynak. Ha tehát nőnek az árak, akkor ez áremelkedést jelent a magyar piacon is. De mi van akkor, hogyha csökkennek? A magyar kormány azért is titkolózik ebben az ügyben, hogy ki ne derüljön: valójában mennyi is a rezsitámogatás? Ha csakugyan minden család 300 ezer forintos rezsi támogatást kap havonta a jelenlegi árak mellett, akkor ez meghatározó tényező minden családi költségvetésben egy olyan országban, ahol a nettó átlag jövedelem nem éri el a 300 ezer forintot havonta.

Orbán politikai dilemmája tehát világos: valamennyire fenn kell tartania a rezsicsökkentés illúzióját hiszen a rászavazó milliók enélkül nyomorba süllyednének. Miből? Ez a kínos kérdés merül fel hiszen a Nemzeti Bank 11.45%-ra emelte az alapkamatot, hogy megállítsa a forint értékvesztését. A pénz nyomtatás nem megoldás, az eurómilliárdok nem jönnek Brüsszelből. Vajon Putyin figyelembe veszi-e mindezt, és kicsit olcsóbban adja a földgázt magyar barátainak? Ez aligha valószínű. Úgyhogy az Orbán kormány imádkozhat az enyhe télért. Akkor talán megmarad egy kis plusz orosz földgáz, és ezt eladhatja másoknak, hogy betömje a költségvetés hiányát. Nem irigylésreméltó perspektíva.

Az Európai Központi Bank oldja meg az energia válságot?

Nem jó ötlet az Európai Uniónak az az elképzelése, hogy ársapkát kell húzni az orosz földgáz szállításokra, mert ez elvezethet ahhoz, hogy Moszkva elzárja a földgázt – írja Nagy Márton fejlesztési miniszter a Magyar Nemzetben.

Orbán Viktor gazdasági csodadoktora szerint a jegybankokra, és mindenekelőtt az Európai Központi Bankra vár az a feladat, hogy megoldják az energiakrízist, amely egész Európát fenyegeti. Nagy Márton, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, úgy véli, hogy energiaválság idején a monetáris és kamatpolitika hatékonysága alacsony. Az energiaárak csökkentésével viszont mérséklődhet az infláció és növekedhet a gazdaság. Emiatt a jegybankokat fel kell hatalmazni arra, hogy beavatkozzanak az energiapiacokon.

“Az Európai Központi Bank így beléphetne az energiapiacra azzal a szándékkal, hogy javítsa a likviditást és interveniáljon. Az energiapiaci beavatkozást egy olyan pénzügyi alap is végezhetné, amelyet a jegybankok finanszíroznának”

– javasolja Nagy Márton, akinek Orbán Viktor kulcsszerepet szán a válság megoldásában.

A háborús gazdaság európai szinten alakult ki, de nekünk lokális szinten kell megoldani

– írja a gazdaság fejlesztési miniszter, aki mintha megfeledkezne arról, hogy az energiaválság jóval az Ukrajna elleni háború előtt megkezdődött!

Kiderült, hogy Európának versengenie kell a fizetőképesebb ázsiai gazdaságokkal az energiaimportért. Vagyis a magyar rezsicsökkentés felett már tavaly ilyenkor megkondult a vészharang, de a választások miatt az Orbán kormány úgy tett mintha nem hallaná meg azt.

Orbán Viktor a Nemzeti Bankkal finanszírozta meg választási kampányát, ezért kellett azután az alapkamatot 11,75%-ra, rekord magasra emelnie a Nemzeti Banknak.

Amely egyáltalán nem lenne képes interveniálni az energiapiacon. Ezért javasolja Nagy Márton, aki közben lelkesen hirdeti a magyar utat, hogy az Európai Központi Bank lépjen a színre. Vagyis Frankfurt segítsen az energiaárak leszorításában. Ezzel az akcióval a magyar kormány semmit sem kockáztatna viszont a nyereségből ő is részesülne miközben tovább hirdeti “a magyar utat”. Félő, hogy az Európai Központi Bank nem csap le Nagy Márton javaslatára, akkor viszont hamarosan kiderül, hogy hova is vezet a magyar út az energia válság idején?!…

Nincs sugárveszély

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség megnyugtató jelentésében az áll, hogy jelenleg nincs sugárveszély a Zaporozsjei Erőműben, annak ellenére, hogy az oroszok hadműveleteket hajtanak végre a területéről.

Rafael Grossi, a NAÜ elnöke kommentálta az ukrajnai híreket, miszerint orosz rakéták találták el a kiégett nukleáris üzemanyag-tartály környékét, miután megrongálták az erőmű energiarendszerét. A NAÜ tájékoztatása szerint a tartályon nincs látható sérülés, és az Ukrajna által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy az energodai létesítményben nincs közvetlen veszély a nukleáris biztonságra nézve.

Grossi megismételte, hogy le kell állítani a Zaporozsjei Erőmű biztonságát veszélyeztető katonai akciókat. Bejelentette, hogy mihamarabb szakértői missziót küld oda a helyzet stabilizálására.

A nukleáris biztonsággal kapcsolatos aggodalmat keltő orosz lépések a németországi atomenergiához való visszatérésről szóló vita középpontjában állnak. Az ország utolsó három atomerőművének új biztonsági értékelése azt eredményezheti, hogy a fűtési szezon végéig hálózaton maradnak, hogy csökkentsék a német gáz iránti keresletet Oroszországból, amelynek ellátását a Gazprom módszeresen csökkenti. A zaporozsjei események hozzájárulhatnak ehhez a vitához.

Feltölti Putyin kasszáját a Gazprom rekord profitja 

0

Az első félévben hatalmas hasznot realizált az orosz gázóriás, mert az ukrajnai háború miatt rendkívüli mértékben megugrottak a földgáz árak a világpiacon. A holland gáz tőzsdén, mely meghatározó Európában csökkenés következett be.

2500 milliárd rubelt mutatott ki profitként a Gazprom az első félév végén. Az orosz állam kisebbségi tulajdonos a Gazpromban (49,3%), ezért a haszon jelentős része az állam kincstárat illeti meg – 1210 milliárd rubel. Ezt még a Gazprom közgyűlésének meg kell szavaznia szeptember 30-án, de a döntés aligha lehet kétséges Putyin birodalmában.

Hogy sikerült ilyen nagy profitot elérnie a Gazpromnak amikor az ukrajnai háború miatt sok nyugati állam szankciókat jelentett be az orosz energiahordozókkal szemben? Úgy, hogy a dinamikusan bővülő ázsiai piacokon adták el a földgázt, melynek ára a globális hiány miatt az egekbe emelkedett.

Famil Szadigov, a Gazprom alelnöke így összegezte a helyzetet:

“a szankciós nyomás és a kedvezőtlen nemzetközi helyzet ellenére a Gazprom rekord forgalmat és profitot produkált 2022 első félévében. Közben pedig sikerült a cég adósságállományát a minimális szintre csökkenteni.”

Júniusban a Gazprom bejelentette, hogy nem fizet osztalékot – 1998 a nagy orosz pénzügyi válság óta először. A bejelentése után egyetlen napon 30%-al csökkent a Gazprom részvények értéke.

Mi lesz Európa gázellátásával?

A Gazprom szerdán közölte, hogy három napig nem lesz gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken. A hivatalos ok: karbantartás, de nyilvánvaló, hogy Putyin zsarolja európai partnereit, akik Ukrajnát támogatják a háborúban és szankciókkal sújtják Oroszországot. Az Interfax orosz hírügynökség szerint az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartása “a nyugati szankciók miatt nem lehetséges”. Alekszej Miller, a Gazprom elnök vezérigazgatója kijelentette, hogy a Siemens nem képes megoldani az Északi Áramlat 1 vezeték karbantartását. A Siemens ezt cáfolta.

Franciaország legnagyobb gázszolgáltatója jelezte, hogy a Gazprom csökkenti szállítását a szerződés körüli vitákra hivatkozva. Macron elnök ennek kapcsán azzal vádolta Putyint, hogy fegyverként használja a földgáz szállításokat  Európa ellen. Franciaország miniszterelnök asszonya megerősítette: ha lesznek korlátozások télen, akkor azok semmiképp sem érinthetik a családokat Franciaországban. Csehország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország már feltöltötte gáztárolóit a novemberi szintre. Az Európai Unió célja az, hogy novemberre a gáztárolókban 84 milliárd köbméter földgáz legyen. Németországban még 2,6 milliárd köbméter hiányzik a tárolókból, de ennek az országnak vannak a legnagyobb tároló kapacitásai Európában.

Olaf Scholz kancellár Twitteren azt írta, hogy “a kormány fel van készülve arra, hogy Oroszországból nem jön földgáz. Épp ezért gyorsan reagálunk, hogy fel tudjuk tölteni a gáztárolókat télre.”

Csökken a földgáz ára – erre hívta fel a figyelmet a brüsszeli Politico. A holland gáz tőzsdén 265 euróról 239 euróra csökkent egy megawattóra ára. Pénteken még 346 euró volt.

Ebből az látszik, hogy az Európai Unió erőfeszítései kifizetődnek: a gáztárolók feltöltése jól halad, a spórolás megkezdődött, és a piacokon érződik az, hogy az oroszt földgázt máshonnan lehet pótolni. Macron francia elnök például ebben az ügyben járt nemrég Algériában.

“Folytassuk a gáztárolók feltöltését, mert ez segíthet azon, hogy biztonságosan átvészeljük a téli fűtési szezont”

– írta Twitteren az Európai Unió energiabiztosa, Kadri Simson.

A piaci helyzet továbbra is feszült hiszen bár kissé csökkent a földgáz ára az elmúlt napokban, de még mindíg tízszer magasabb mint egy évvel ezelőtt.

Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én találkoznak, hogy megvitassák a téli felkészülést és azt, hogy miképp lehet kompenzálni a lakosságot a drasztikus gázár emelésért.

Kiesett a kórház ablakán és szörnyethalt a Lukoil alelnöke

Veszélyes üzem Oroszországban milliomosnak, oligarcának lenni. Főleg, ha mindig nyitva tartják az ablakokat. Be kellene tiltani az egy emeletnél magasabb építményeken a nyílászáró nyithatóságát. Persze mint tudjuk az FSZB nem ismer lehetetlent, hallottunk már olyanról aki a bezárt ablakon keresztül ugrott ki. Véletlenül.

Újabb rejtélyes halál Putyin birodalmában, ahol az elit tagjai elég gyakran távoznak a túlvilágra idő előtt nem épp a saját akaratukból. A Lukoil alelnöke egy kórház hatodik emeleti ablakából zuhant ki. Az orosz rendőrség szerint öngyilkosság történt. Putyin birodalmában senki sem vehet biztosan semmit, mert a rendszer vélt vagy valós ellenfelei gyakran villámgyorsan távoznak az élők sorából. A Covid járvány idején azok az orvosok, akik bírálták a hatalom járvány kezelését, egymás után estek ki a kórházak ablakán. A 67 éves Ravil Maganov súlyos szívbeteg volt, és a rendőrség szerint azért lett öngyilkos, mert mellbevágta őt a diagnózis. Vagy az FSZB. A titkosszolgálat fellépése annál is valószínűbb, mert a második legnagyobb olajvállalatnak immár a második fontos embere tűnt el napokon belül. Alekszandr Szubbotyin alkohol függő volt, és egy csodadoktornál keresett a problémáira megoldást. Problémái villámgyorsan meg is oldódtak, mert meghalt – tisztázatlan körülmények között. Az orosz rendőrség nyomoz. Nem kétséges, hogy azt a magyarázatot fogják “bizonyítékokkal” alátámasztani, melyet a hatalom megrendelt. Oroszországban parancsra élnek és halnak nemcsak a közönséges földi halandók, de a vezető káderek is.

Csökken a kőolaj és a földgáz ára

Putyin a számításait Oroszország óriási nyersanyag készleteire alapozza. Az Ukrajnában folyó háború nagyon felértékelte ezeket, de az elmúlt napokban megindult a csökkenés a világpiacon. Miért? Mert az energiaválság megnövelte egy világméretű recesszió esélyét. Jelen pillanatban Észak Amerika, az Európai Unió és Kína a recesszió szélére került – más más okból. Recesszió idején jóval kevesebb olaj és földgáz fogy. A másik ok az árak mérséklődésére az, hogy az emberek elkezdtek takarékoskodni világszerte. A brit pénzügyminiszter külön azért elutazott Washingtonba, hogy egyeztesse az energiaválsággal kapcsolatos terveket. Az Európai Unió energia miniszterei szeptember 9-én egyeztetik az elképzeléseiket. Ursula von der Leyen asszony, a brüsszeli bizottság elnöke, “rendkívüli sürgősségi beavatkozást” ígér.

Közben pedig Putyin újra elzárta a gázcsapot: az Északi Áramlat 1 három napig nem ad gázt.

“Fel vagyunk készülve arra is, hogy az oroszok végképp leállítják a gázszállítást”

– írta Twitteren Olaf Scholz német kancellár.

“Orbán a saját csapdájába esett bele”

Heim Péter szerint, aki egykor a Századvég tulajdonosa volt, és közelállt a miniszterelnökhöz, Orbán a saját csapdájába esett bele.

Heim a HVG-nek nyilatkozott. Szerinte Orbán osztogatása a választások megnyerése céljából  csapdába ejtette a miniszterelnököt: a rezsicsökkentés fenntarthatatlan, a forint értéke pedig szabadesést produkálna, ha Magyarország nem lenne az Európai Unió tagja. Ha kint lennénk az Európai Unióból, akkor a forint árfolyama az euróhoz viszonyítva 500-600 lenne! Heim Péter szerint további 30%-al le kellene értékelni a forintot, hogy helyreálljon a fizetési mérleg.

Bizonytalan gázellátás

Putyin fegyverként használja a földgázt az Európai Unióval szemben- erre legutóbb Olaf Scholz német kancellár hívta fel a figyelmet annak kapcsán, hogy az oroszok ismét leállították a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken. Heim Péter szerint iráni földgázzal lehetne pótolni az oroszok bizonytalan szállítmányait. Ezzel az a probléma, hogy Iránnal szemben is érvényben vannak szankciók, mert az ország fejleszti nukleáris fegyverzetét azt követően, hogy Trump elnök felrúgta az atomalkut. A földgáz ára mindenképp óriási bizonytalansági tényező a magyar gazdaság számára. Szijjártó Péter külügyminiszter az éves diplomata értekezleten azt mondta, hogy nincs egységes energia világpiac vagyis minden országnak külön kell tárgyalnia. Ezért járt ő Moszkvában – egyedül az uniós külügyminiszterek közül. Kapott is földgázt, de kérdés, hogy mennyiért?

Szakértők szerint az oroszok nem adják olcsóbban a földgázt Putyin magyar barátainak. Akkor ez azt jelenti, hogy a földgáz ára tízszer magasabb mint egy éve. Medvegyev, az orosz Védelmi Tanács alelnöke azt jósolta, hogy a fűtési szezonban 5000 euró fölé mehet a földgáz ára, mely jelenleg 3000 körül van. Ki tudja ezt megfizetni és miből?

Hogy lehet fenntartani ilyen körülmények között a rezsi csökkentés rendszerét? Heim Péter szerint sehogy. Akkor viszont felmerül a kérdés: mi lesz azokkal a magyar családokkal, melyek nem képesek megfizetni a földgáz piaci árát? Ki kompenzálja őket és miből? Az Európai Unió hamarosan rendkívüli energia tanácskozást tart, hogy megpróbálja kezelni a válságot. Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnök asszonya rendkívüli sürgősségi beavatkozást ígér. Kérdés, hogy mi vonatkozik ebből Magyarországra, amely külön úton jár, de egyáltalán nem biztos, hogy ezzel jobban jár mint más uniós tagállamok.

Reform kényszer az Orbán rendszerben?

“Magyarország a pénzügyi érdekeit szem előtt tartva rákényszerülhet a reformokra” – jelentette ki Csehország külügyminisztere, aki a Reutersnek nyilatkozott.

Csehország az Európai Unió soros elnöke, ezért a nézeteinek fokozott jelentősége van. Mikulás Bek hangsúlyozta, hogy az Európai Unió konkrét intézkedéseket vár a magyar kormánytól és nem ígéreteket. Bek külügyminiszter azt is elmondta a Reutersnek, hogy míg a lengyelekkel sikerült tisztázni a nézeteltéréseket, a magyar kormány esetében nem ez a helyzet, mert a magyar diplomácia továbbra sem mutat uniós szolidaritást. A cseh külügyminiszter nyilvánvalóan arra utalt, hogy Szijjártó Péter nemrég Moszkvában tárgyalt – egyedül az uniós külügyminiszterek közül, akik Putyin Ukrajna elleni agressziója óta nem keresik fel az orosz fővárost.

Az Európai Unió azzal próbálja meg rákényszeríteni Orbán Viktort a reformokra, hogy nem utalja ki az euró milliárdokat. Az USA is változásokat szeretne a nemzeti együttműködés rendszerében.

Budapestre érkezik az új amerikai nagykövet

Vajon milyen megbízással jön a 45 éves David Pressman, aki jó kapcsolatot ápol Tony Blinken külügyminiszterrel? Az idősebb Blinken, aki az USA nagykövete volt,  Soros György baráti köréhez tartozott. Nem csoda, ha Orbán Viktor emiatt ideges.

“Mi nagykövetet várunk nem pedig helytartót!”

– fogalmazta meg a magyar kormány álláspontját Szijjártó Péter magyar külügyminiszter.

Csakhogy Washingtonban is feltűnt, hogy a magyar kormány jó kapcsolatot ápol mind Oroszországgal mind pedig Kínával pedig mind a két nagyhatalmat az USA stratégiai ellenfélnek, ha nem épp ellenségnek tekinti. Az új amerikai nagykövetet minden bizonnyal megbízták azzal, hogy nézzen utána a jól prosperáló magyar-orosz és magyar-kínai kapcsolatoknak. Különösen az nyugtalanítja az Egyesült Államokat, hogy Orbán Viktor évekkel ezelőtt utasította a kémelhárítást: ne kezeljék ellenségesen az orosz hírszerzést Magyarországon. Kérdés, hogy a magyar miniszterelnök visszavonta-e ezt a parancsot Putyin Ukrajna elleni agressziója óta?

Kína kapcsán inkább a pénzügyek aggasztják az Egyesült Államokat. Matolcsy György túlságosan is jó kapcsolatokat ápol a kínai vezetéssel, ő intézte el a Fudan egyetem ügyét is. A CIA szerint kínai tanácsadók ügyködnek a Magyar Nemzeti Bankban. Orbán Viktor miniszterelnök korábban kijelentette: ha nem kapunk nyugati pénzeket, akkor majd kapunk Kínától!

Kérdés, hogy mi van emögött a kijelentés mögött?

Dollár vagy eurómilliárdokat nem adnak semmiért.

Nincs ingyen ebéd.

A Biden kormányzat nemigen tart igényt Putyin és Hszi Csinping barátaira a NATO-ban. Meghajlik-e Orbán Viktor vagy kivár? Az uniós erőviszonyokon  sokat változtatna, ha Rómában hatalomra kerülnének Orbán barátai: Meloni, Salvini és Berlusconi. A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy Trump visszatér a Fehér Házba. Addig Orbán Viktor bízik szerencsecsillagában, és aligha reformálja meg rendszerét, ahogy ezt tőle a nyugati világban elvárják.

MI LEGYEN A PARLAMENTI HORTHY-SZOBORRAL?

Mint a média hírül adta, a Mi Hazánk Horthy-szobrot helyez el az Országházban, mégpedig Dúró Dóra országgyűlési alelnök irodájában.

Az időpontot is átgondoltan választották meg: a második bécsi döntés évfordulóján avatják a szobrot, mely napot a Mi Hazánk „a hazatérés napjának” nevez. Horthyt és politikai főművét, a területi revíziót ünnepli tehát az Országház épületében a Mi Hazánk.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az ügyben annyit tett, hogy nem engedte, hogy a Mi Hazánk sajtótájékoztatóját az Országház kék társalgójában tartsák, az abba a sajtótájékoztató terembe került, ahol a frakciók sajtótájékoztatóikat tartják, és ahol mindenki azt mondhat el az újságíróknak, amit akar.
A Fidesz egyik bérpolitológusa, Deák Dániel (természetesen nem azonos a Corvinus Egyetem ugyanezt a nevet viselő nagytekintélyű professzorával) azt nyilatkozta az ATV-ben, hogy meg kell vizsgálni, hogy sért-e a dolog valamilyen jogszabályt, mert ha nem, akkor nincs mit tenni. Alighanem ez a Fidesz álláspontja is, ennek felel meg Kövér László eljárása.
Annak, hogy a Mi Hazánk hat képviselőből álló frakciója alelnököt állíthat, miközben a tízfős Momentum- vagy MSZP-frakció nem, a Fidesz a felelőse, ők döntöttek így. Az első Orbán-kormány idején a MIÉP-nek tettek gesztusokat, most a Mi Hazánknak.

A lényeg, hogy kicsi legyen, de fasiszta.

Ahogy egykor a MIÉP, most a MI Hazánk mondja ki azt, amit a Fidesz gondol, csak kormánypártként nem mondhat ki.

Mit tehetnek azok a parlamenti kisebbségben levő pártok, amelyek elutasítják a Horthy-kultuszt és az irredentizmust, és ezt annak ellenére hajlandók kimondani, hogy nem megélhetési probléma. (Talán van még ilyen párt az Országgyűlésben.) Két lehetőséget látok. Az egyik: követelhetik, hogy az Országgyűlés mentse fel Dúró Dórát az alelnöki tisztségből, és ne is adjon lehetőséget a Mi Hazánknak másik jelölt állítására.

A másik: bojkottálja Dúró Dórát mint alelnököt, ne vegyen részt a plenáris ülésen, ha azt ő vezeti.

Ez a minimum, amit meg kell tenniük azoknak, akik nem akarnak a Fidesz és a Mi Hazánk közös akciójának cinkosai lenni.

Polgárháború jöhet Oroszországban

0

Grigorij Jugyin filozófia professzor, akit a rendőrök már párszor megvertek, de kritikus nézeteit még mindig Oroszországban adja elő polgárháború jöhet Oroszországban.

Jugyin professzor véleményének az ad különös súlyt, hogy Jugyin professzor előre megjósolta Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Szerinte az öregedő diktátor úgy érezte, hogy csökkenő népszerűségét és növekvő elszigeteltségét ellensúlyoznia kell egy nagyszabású katonai akcióval. Ukrajna meghódítása ezzel kecsegtetett. Kiderült, hogy Putyin tévedett, mert elhitte saját embereinek lojális hazugságait.

Oroszországban mindenki hazudik

Ezt nemcsak Jugyin professzor állítja, hanem maga a kormányzati propaganda is. Nemes Gábor, a Kossuth rádió egykori moszkvai tudósítója szerint Oroszország odajutott, hogy Putyin propaganda kampánya azért lehetett viszonylag sikeres, mert senki nem hisz semmiben!

Tegyük hozzá, hogy ennek régi hagyománya van orosz földön: elég Sztálin elvtárs uralkodásának idejére utalni. A nagyorosz birodalmi nacionalizmus már akkoris az elit kötőanyagának számított. Jugyin professzor most arra mutatott rá, hogy a fiatalok és a szegények körében egyáltalán nem népszerű a háború. Főként azért nem, mert ők halhatnak meg. Putyin háborújának fő támogatója a katonatisztekből és titkosszolgálati emberekből álló “középosztály”, amely kihasznál minden lopási lehetőséget, melyet a háború kínál. Az orosz hadsereg gyenge szereplésében az is benne van, hogy a főtisztek mindent ellopnak ami ellopható. Hasonló helyzet már kialakult az első világháborúban is amikor a forradalom az egész régi rendszert elsöpörte.

Polgárháború jöhet

Jugyin professzor szerint most is elképzelhető, hogy kirobban az elégedetlenség hiszen

Putyin háborúja több mint féléve tart, és eredmény sehol.

Csakhogy perspektíva sincs. Putyin mindenkit eltett láb alól vagy külföldre száműzött azok közül, akik veszélyesek lehettek volna a hatalmára. Az orosz társadalom pedig engedelmességre van dresszírozva. Tegyük hozzá, hogy Putyin uralkodásának első korszakában jelentős mértékben emelkedett az életszínvonal, melyet elsősorban a nyersanyag export tett lehetővé.

A polgárháború nagyon is veszélyes lenne az egész világ számára hiszen Oroszország atomhatalom – hangsúlyozza az ellenzéki filozófia professzor, aki maga sem lát megoldást hazája problémáira. Éppen ez a tehetetlenség az, amely Putyin kezére játszik hiszen az oroszok jelenleg annak ellenére nem képesek nemet mondani a hatalomnak, hogy

pontosan tudják: az hazudik mint a vízfolyás.

Valahogy nekem olyan áthallás érzésem támadt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK