Nyolcadik éve húzódik a kelet-ukrajnai konfliktus, hol nagyobb, hol mérsékeltebb intenzitással. És ott van még az Euromajdanos fordulatot követően az oroszok által önkényesen, de harc nélkül elfoglalt Krím félsziget. A hivatalos kijevi kommunikációban ideiglenesen megszállt területként emlegetik a szóban forgó régiókat. Az alábbi összeállításban azt vizsgáljuk, mit és mennyit vesztett el Ukrajna a Donbász és a Krím által 2022. február 24 előtt.
Az 1991-es függetlenné váláskor Ukrajna területe 603,7 ezer négyzetkilométer volt. Jelenleg 557,5 ezer négyzetkilométer, azaz több mint 46 ezerrel kevesebb, ami nagyobb terület, mint mondjuk Hollandia vagy éppen Svájc.
Ukrajna pillanatnyilag területeinek 7 százalékát képtelen ellenőrizni, lakosságának pedig 13 százalékát veszítette el.
A felkelők által kontrollált kelet-ukrajnai régióban 4 millió ukrán állampolgár él, ebből 2,43 millióan a „Donecki Népköztársaság”, míg 1,57 millióan a „Luhanszki Népköztársaság” területén. Ehhez vegyük még hozzá a Krímen élő 2 millió lakost, így együttvéve 6 millió főről van szó. Az állami statisztikai hatóság 42,76 millió ukrán lakossal számol, de ők csak a krími népességszámot vonták ki, ám a valóságban mínuszolni kell a donbászi 4 milliót is, azaz reálisan csak 38,76 millió lakosról beszélhetünk. És akkor arra még ki sem tértünk, hogy becslések szerint 5 és 8 millió közé tehető azok száma, akik megélhetési kényszerből vendégmunkásnak szegődtek, s jobbára csak a nyári szabadságolásra és a téli újévi-karácsonyi ünnepekre térnek haza kis időre. A „hivatalos” népességszámmal Ukrajna pillanatnyilag a hetedik Európában (Oroszország, Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és Spanyolország mögött), de a valóságban vélhetően a 38,5 milliós Lengyelország is megelőzi.
A népességszámnál maradva az ENSZ által nyilvántartott szomorú veszteséglistára is ki kell térnünk, ugyanis a hivatalos adatok szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta csaknem 34 ezren haltak oda vagy sebesültek meg a szűnni nem akaró harcokban.
Ez a statisztika ráadásul az év eleji adatokat összegzi, azóta csak romlott a helyzet, s biztosak lehetünk abban is, hogy nem minden emberélet kioltását rögzítik a számok.
Érdekes adatsorokkal találkozhatunk a gazdasági helyzet kapcsán is. Utoljára még 2013-ban töltött el teljes évet Ukrajna kötelékében a Krím és a Donbász, ezért összehasonlításképpen az 5 évvel ezelőtti számokkal operálunk. Eszerint a félsziget annektálásakor az 3,6 százalékát adta az ukrán GDP-nek. A külkereskedelmi mérlegben 1,5 százalékos volt a Krím aránya. Ellenben az ország gáz- és kőolajtartalékainak 80 százaléka összpontosult ott, ami, mondani sem kell, hatalmas érvágást jelentett.
Ukrajna elveszített 645 kilométer vasúti pályát, 7 ezer kilométer autóutat, 5 tengeri kikötőt.
Ráadásul az ukrán teherszállító vízi járművek nem használhatják a Kercsi-szorost sem. Ukrajna elbukta halászatának több mint kétharmadát, két legnagyobb halászati flottáját Szevasztopolban és Kercsben. Évente 4-4,5 millió belföldi turista pihent a Fekete-tenger krími partjainál. Kijevben mindent összegezve 950 milliárd hrivnyára (több mint 35 milliárd dollár) becsülik a félsziget annektálása által okozott veszteséget.
A donbászi területek elvesztése okán még nagyobb a veszteséglista. Doneck és Luhanszk megye nagy részével az ország gazdasági teljesítményének 15 százaléka is odalett.
A jelenleg felkelők uralta térségben összpontosult Ukrajna ipari termelésének 24 százaléka, az áruexport 23 százaléka -, mindenekelőtt a fémipar és a gépgyártás -, ami évi 12 milliárd dollár profitot termelt az állami büdzsének.
A donbászi kivitel mindig is jócskán meghaladta az oda irányuló behozatalt, éves vetületben a külkereskedelmi szaldó plusz 6,49 milliárd dollárt tett ki. Ezzel együtt a szóban forgó vidékek mégis jelentős központi dotációra szorultak: 2013-ban Luhanszk megyének 9,42 milliárd hrivnyát, Donecknek pedig 9,2 milliárd hrivnyát juttattak a központi költségvetésből, ami USA-dollárban mérve 348, valamint 340 millió a mostani árfolyamon, de jól emlékezhetünk, akkor az még háromszor ennyi volt.
Az Ukrajnában megtalálható 150 szénbányából 82 az önkényesen kikiáltott népköztársaságok területén van.
A 2014-es Euromajdan előtti esztendőben még 64,4 millió tonna szenet termeltek ki, 2016-ban már csak 40,9 millió tonnát. Az ukrajnai hőerőművek majd fele szénnel működik, ezért – miután a kereskedelmi blokád miatt elapadtak az onnan érkező szállítmányok – az elmúlt években a tengerentúlról, Dél-Afrikából és az Egyesült Államokból importáltak fűtőanyagot a donbászi árnak a többszöröséért.
