Featured

Mennyibe kerül az ukrajnai háború Moszkvának?

Putyin mindenképp igyekszik titkolni, de a Bloomberg felfedezett egy hatalmas összeget Oroszország jövő évi költségvetésében, amely arra mutat, hogy az oroszok elhúzódó háborúra számítanak Ukrajnában.

6500 milliárd rubel – 112 milliárd dollár – úgy szerepel a jövő évi költségvetésben mint meg nem határozott kiadás.

Ez a központi költségvetés egynegyede!

Az egész költségvetés 29 ezer milliárd rubelt tesz ki. Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta – február 24. – Moszkva tudatosan korlátozza az adatszolgáltatást a háborús körülményekre hivatkozva. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter el is ismerte egy tanácskozáson, hogy sok fontos költségvetési tétel homályban maradt. Megerősítette azt is, hogy a jövőben sem kívánják közölni: mennyibe kerül a háború Ukrajnában. Tavaly a költségvetési tételek 14,9%-a volt titkosítva, idén ez felment 19%-ra.

Jövőre a Bloomberg számításai szerint ez már kiteheti a költségvetés egynegyedét is, mert a háború nagyon költséges vállalkozás. A hadikiadások növekedése abból a jövő évi költségvetésből is kitűnik, amelyet nyilvánosságra hoztak. Az ideihez képest 43%-os növekedéssel számolnak Moszkvában.

Elhúzódó háború

Putyin pénteken jelentette be azt, hogy négy ukrán tartományt Oroszországhoz csatolnak. Blinken amerikai külügyminiszter azonnal közölte: “Fel vagyunk készülve erre, és gyors, hatékony új szankciókat alkalmazunk Oroszországgal szemben, hogy megfizettessük velük a bekebelezést.

Soha nem ismerjük el azt, hogy az ukrán tartományok Oroszországhoz tartoznak” –

hangsúlyozta az Egyesült Államok külügyminisztere.

Hazudni tudni kell – Lázár Jánosnak ezúttal nem sikerült

A brüsszeli bizottság azt kérte a lengyelektől, hogy “köpjék le a magyarokat, akkor kapnak pénzt. Megtették, de nem kaptak” – mondta Lázár János, aki hosszabb szünet után tért vissza a kormányba szerényebb beosztásba, de ezzel a kijelentéssel meg kívánta szolgálni Orbán Viktor bizalmát.

Lázár akkor veszítette el a miniszterelnök bizalmát amikor a 2018-as választások előtt az USA budapesti nagykövetsége érdeklődött Lázár Jánosnál – aki akkor kancellári miniszter vagyis a kormány második számú embere volt -, hogy vállalná-e az első számú vezető posztját?

Lázár tárgyalt az amerikaiakkal, és bár tájékoztatta erről Orbán Viktort, de a miniszterelnök nem bocsátott meg: kirúgta Lázárt! Mostanra sikerült visszakapaszkodni a kormányba, ahol csatlakozott a Brüsszelt bíráló kórushoz. Pechére belekeverte Lengyelországot is.

Az egykori hűséges szövetségessel kapcsolatban az az Orbán kormány narratívája, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt váltak szét útjaik. Lengyelország az élvonalában áll az orosz agresszió elleni közös föllépésnek míg a magyar kormány az egyetlen, amely nyíltan paktál az oroszokkal az ukrajnai háború kellős közepén is. Brüsszel ezért választotta szét a lengyeleket és a magyarokat. Ez kétségtelenül szempont lehetett Brüsszelben, de a magyar és a lengyel kormány között van még egy lényeges különbség. Ez pedig a korrupció! Míg a magyar kormány az Európai Unió három legkorruptabb vezetése közé tartozik – a másik kettő Bulgária és Románia – addig Lengyelországban nem ez a helyzet. Mészáros Lőrincnek nincs párja Lengyelországban. Jaroslaw Kaczynski, a rendszer vezére, panel lakásban lakik és szerényen él.

A lengyel nagykövet cáfol

Soha nem kérte a brüsszeli bizottság, hogy Lengyelország gyengítse együttműködését Magyarországgal – közölte az új lengyel nagykövet, aki a kormánypárti Mandinernek adott interjút. Sebastian Keciek nagykövet magyarázatot kért sok vezető fideszes politikustól, de ők mind közölték: nem osztják Lázár János véleményét. A nagykövet találkozót kért Lázár Jánostól, de erre egyelőre nem nyílt lehetőség.

Orbán Viktor ugyanis igen népszerűtlen munkát bízott Lázár Jánosra: neki kell leállítania a nagy hangon bejelentett nagyberuházásokat. Hét szűk esztendő következik – mondta Orbán Viktor, és félő, hogy ebben nem téved.

Van élet orosz gáz nélkül is

Erre hívta fel a figyelmet Lengyelország új budapesti nagykövete. Morawiecki miniszterelnök avatta fel a napokban azt a vadonatúj gázvezetéket, amely Norvégiából szállít földgázt. Ez teljes mértékben pótolja az orosz földgázt. Lengyelország már évekkel ezelőtt megkezdte a leválást az orosz földgázról – hangsúlyozta az új lengyel nagykövet.

Orbán Viktor ellenzékben maga is ezt az álláspontot osztotta, de 2010-ben kormányra kerülve még jobban elkötelezte Magyarországot az orosz energia mellett. Nemcsak a földgázfüggés a legnagyobb az Európai Unióban, de oroszok építik a Paks 2 atomerőművet is.

Miért kockáztatja Orbán Viktor Washington és Brüsszel rosszallását az intenzív orosz kapcsolat fenntartásával? A nem hivatalos fideszes narratíva az, hogy erre az európai nagyhatalmak – Németország és Franciaország – buzdítják a magyar miniszterelnököt, aki Kötcsén arról is beszélt, hogy Magyaroszágon találkozhatna az orosz energia a német technológiával. Rómában a választások után újra hatalomra kerül Berlusconi és Salvini, akik mindketten Putyin nagy barátai.

Közben az oroszok azzal fenyegetőznek, hogy leállítják a Török Áramlatot is, melyen Magyarország még kap orosz földgázt. Kérdés, hogy meddig?

A jüan kiszorítja a dollárt a kínai-orosz kereskedelemből

Amióta Oroszországot szankciókkal sújtja a Nyugat az ukrajnai háború miatt, Moszkva szisztematikusan leépíti kereskedelmében a dollárt és az eurót. Áttér más devizákra, elsősorban a kínai jüanra.

Oroszország nemcsak kínai kereskedelmében használja mind aktívabban a jüant hanem olyan államok esetében is mint például India – nyilatkozta a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapnak Li Hszin. A sanghaji egyetem eurázsiai intézetének igazgatója úgy látja, hogy jövőre már a jüan nagyobb szerepet kap Oroszország külkereskedelmében mint a dollár. Régebben az olajüzleteket dollárban kötötték a nemzetközi piacokon, de az oroszok szakítani igyekeznek ezzel a hagyománnyal. India esetében az az érdekes, hogy már nemcsak az olajat, de mást is jüanban számolnak el. India legnagyobb cement gyára, az UltraTech Cement szenet vásárolt az oroszoktól, és ezért kínai jüanban fizetett – jelezte a Reuters hírügynökség.

A jüan előretörését az orosz piacon az is jelzi, hogy az orosz óriás vállalatok elkezdtek kötvényeket kibocsátani kínai pénzben. Oroszország legnagyobb arany kitermelő cége, a PJSC Polyus 5 éves jüan kötvényt bocsátott ki nemrégiben. A kötvények névértéke összesen 4,6 milliárd jüan. Ez 644 millió dollárnak felel meg.

A Rusal alumínium óriás 4 milliárd jüan értékben dobott a piacra kötvényeket. Az orosz cég pénzügyi igazgatója úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy a Rusal hiteleinek 20%-a immár kínai jüanban van.

A jüan-rubel átváltás rakéta sebességgel ível felfelé az ukrajnai háború kezdete óta: augusztusban 6,9 milliárd jüan volt. Ez 61 szerese annak mint amennyi tavaly decemberben volt.

Egyenlőtlen kapcsolat

12 éve Kína Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere – írja a kínai kommunista párt angol nyelvű lapja. Tavaly a két ország közötti kereskedelem mértéke meghaladta a 146 milliárd dollárt. Idén ez minden bizonnyal még nagyobb lesz, mert az oroszok kiszorulnak a nyugati piacokról. Az év első nyolc hónapjában több mint 117 milliárd dollár volt a két állam kereskedelmének értéke. Ez 31%-os növekedést jelent a múlt évhez képest.

Arról nem ír a Global Times, hogy míg Oroszország számára Kína meghatározó fontosságú partner, Peking listáján csak a futottak még országok listáján szerepel. A kínai külkereskedelemben Oroszország részesedése alig haladja meg a 2%-ot, miközben az élen az USA, az Európai Unió és Japán áll. Vagyis Peking számára a Nyugat sokkal fontosabb mint Oroszország. Hszi Csinping kínai elnök ezt állítólag éreztette is Putyinnal amikor először találkoztak az ukrajnai háború kitörése óta Szamarkandban. A kínai elnök a Washington Post  értesülései szerint felszólította Putyint, hogy mielőbb fejezze be a háborút Ukrajnában.

Európai élelmiszer biztonság – világkonferencia Párizsban

Nyitott és fenntartható élelmiszer gazdaságot akar az Európai Unió, de hogy lehet ezt megvalósítani most amikor élelmiszerválság van a világban?

Oroszország agressziója Ukrajna ellen fenyegeti az élelmiszer biztonságot nemcsak Európában, de az egész globális gazdaságban. Az Európai Unió minden eszközt meg akar ragadni annak érdekében, hogy biztosítsa az élelmiszerbiztonságot, de vajon mit szólnak ehhez a világgazdaság többi szereplői? – teszi fel a kérdést a brüsszeli Politico.

A párizsi csúcstalálkozón az Európai Unió bemutatja, hogy  olyan élelmiszer gazdaságot akar, amely fenntartható ugyanakkor versenyképes a világban. Ezért például olcsóbbá kell tenni a karbonkibocsátás igazolását, mely jelenleg tonnánként minimum 25 dollár. Ha eléri az 50-100 dollárt, akkor az már túlságosan drága. A technológia segítségével csökkenteni lehet az árat, és ez megnövelheti a gazdálkodók jövedelmét. Az Egyesült Államokban néhány farmernek sikerült ilyen módon 30%-kal emelnie a bevételét.

Milyen lesz az agrár gazdaság tíz év múlva?

A Rabobank a világ legnagyobb agrár bankja. Vezérigazgatója, Wiebe Draijer emlékeztet arra, hogy  a kis Hollandia a világ egyik legnagyobb agrár exportőre a technológia kihasználásával. Szerinte a döntő fordulatot azzal lehet elérni, ha mérsékelni tudjuk a karbonkibocsátás igazolás árát, és a világ átáll a fogyasztásával. “Tudomásul kell vennünk, hogy milyen korlátai vannak a globális élelmiszergazdaságnak. Természetes, egészséges ételeket kellene ennünk.”

Az USA-ban máris érezhető az átállás, de nem épp ebben az irányban hanem az olcsóbb élelmiszerek iránt nőtt meg az érdeklődés – legalábbis ez derül ki a CNN összeállításából. Tavaly ugyanis 11,4%-kal emelkedtek az élelmiszer árak az Egyesült Államokban. A változás: a polgárok kevesebbet járnak étterembe, és ott nem bifszteket rendelnek hanem csirkét, mert az olcsóbb.

Ha az élelmiszerárak gyorsabban nőnek mint a bérek, akkor elkerülhetetlen a változás – mondja Jayson Lusk, aki az agrárgazdaságtani tanszék vezetője a Purdue egyetemen. A professzor hozzátette: az Egyesült Államokban az élelmiszerbiztonság utoljára a nagy gazdasági válság idején került ennyire veszélybe a szegényebb néprétegek számára.

Mai kérdés – Az ukrán haderő tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

Éjjel Oroszország hivatalosan függetlennek ismerte el a két ukrán megyét, ahol a megyar nemzeti konzultációhoz hasonlóan komolyan vehető „népszavazást tartottak”. Várhatóan pénteken ünnepélyes keretek között jelenti be Putyin, hogy Oroszország annektálja a négy ukrajnai területet. 

This poll is no longer accepting votes

Az ukrán haderó tovább folytatja felszabadító harcát az Oroszországhoz csatolt területeken?

Peking közvetlenül felügyeli az óriási kínai beruházást Debrecenben

0

3000 milliárd forintért építi meg Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát Debrecenben a kínai CATL, amely világelső ebben a felfutó ágazatban. A kínaiak az elektromos autózásban megelőzik Európát, mert az áttérés kiemelt állami program a levegő tisztításának érdekében.

Az Új Selyemút program keretében Kína előrenyomul Európában is. Magyarország az egyik hídfőállás. Az Intelligence Online portál szerint rendszeresen egyeztet Vang Ji külügyminiszter, aki tagja a kommunista párt politikai bizottságának is, Szijjártó Péter külügyminiszterrel. Az USA, amely gyanakodva figyeli a kínaiak nyomulását Európában, óva inti a szövetségeseit attól, hogy túlságosan szoros kapcsolatokat ápoljanak Pekinggel. Németországgal az élén ezért sok uniós tagállam lazítja kapcsolatait Kínával, Magyarország épp ellenkezőleg erősíti azokat.

Pesti Máté nagykövet, aki 2018 óta képviseli Magyarországot a kínai fővárosban, tartja a kapcsolatot a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezérkarával – írja az Intelligence Online. Pesti nagykövet a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű lapban úgy nyilatkozott, hogy

“Magyarország a kapuja az Európába érkező kínai beruházásoknak.”

Az antikommunista Orbán a kínai kommunista párt legjobb szövetségese

A magyar miniszterelnök és Matolcsy György nagyra értékeli a kínai állam kapitalista modellt, amely ötvözi a politikai diktatúrát a hatékony piacgazdasággal. Orbán és Matolcsy még az ellenzéki időkben látogatást tettek Kínában, ahol már úgy fogadták őket mint a jövő embereit noha akkor még a Fidesz állandóan bírálta a kínai kommunista pártot a kisebbségek elnyomása miatt. Még tüntetéseket is szerveztek Tibet mellett. 2010 óta egyértelmű a fideszes fordulat, a kínaiakat éppúgy tárt karokkal fogadják Budapesten mint a baloldali kormányok idején. Legutóbb Kötcsén Orbán Viktor már hívei figyelmébe ajánlotta a kínai modellt. A magyar miniszterelnök többször is kifejtette, hogy amennyiben az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól. A Nemzeti Bankban kínai tanácsadók is dolgoznak, emiatt az amerikaiak kínai ügynöknek tekintik Matolcsy Györgyöt, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűlésen Washingtonban valamelyik alelnök képviseli a magyar nemzeti bankot nem pedig az elsőszámú vezető.

A Fudan egyetem budapesti telepítését a sanghaji egyetem kommunista párttitkára Matolcsy Györggyel beszélte meg Budapesten.

A kínai állam kapitalista modell már meg is valósult Magyarországon

– nyilatkozta Jaksity György, a Concorde vagyonkezelő vezetője , aki szívesen lenne amerikai és európai támogatással Magyarország miniszterelnöke.

Zavargások törhetnek ki a megélhetési válság miatt Európában

Sem az energia válság sem pedig az ukrajnai háború nem ér véget a közeli jövőben, ezért az európai államok többsége kínos dilemmával néz szembe: növelnie kellene a támogatási csomagok összegét a családoknak és a vállalatoknak, de ennek következtében elszállhat a költségvetés hiánya és az államadósság.

A Stratfor geopolitikai elemző cég szerint a világ szinte valamennyi országában megérzik a válságot, de Európában különösen hiszen a leválás az orosz energiáról nehéz helyzetet teremt. Sztrájkok, tüntetések és zavargások várhatóak sok európai országban. Németországban már az Alkotmányvédelmi Hivatal is felhívta a figyelmet arra a veszélyre, hogy szélsőséges szervezetek kihasználhatják a megélhetési válságot és politikai krízis helyzetet teremthetnek. Nyilván emiatt is rohanta le a német rendőrség az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali mozgalom székházát. Adócsalással gyanúsítják a szélsőjobboldali szervezetet, amely jelentős frakcióval rendelkezik a Bundestagban.

Francia rezsicsökkentés

Macron elnök tisztában van a helyzet veszélyével, ezért olyan költségvetést tervez a jövő évre, amely csak csekély mértékben növeli az energia költségeket: 15%-os lesz az emelkedés noha a valóságban 120% kellene. Minthogy ezt sok család nem tudná vállalni, ezért a francia állam fizeti a különbözetet. A francia pénzügyminiszter szerint így is tartani tudják az 5%-os költségvetési deficitet, de ebben sokan kételkednek. A francia államadósság sem szállna el a tervezők szerint: maradna 111%. Érdemes emlékeztetni, hogy az euróövezet kritériumai: 3%-os költségvetési hiány és 60%-os államadósság a GDP-hez viszonyítva. Ezt jóformán senki sem tudja teljesíteni.

Szlovákia Brüsszelhez fordul

Az első olyan uniós tagállam, amely bevallja, hogy képtelen egyedül kezelni az energia válságot, az Szlovákia. A Financial Timesnak Eduard Heger miniszterelnök elmondta, hogy nem tudják saját erőből megoldani az energia válságot. Ezért Brüsszelnek engedélyeznie kellene a piaci szabályok megsértését, mert államosítanák az energia szektort. A szlovák miniszterelnök ezenkívül több milliárd eurós támogatásra is számít az Európai Uniótól.

Németország, az EU legnagyobb befizetője ugyancsak ódzkodik ettől, de Giulio Tremonti, az olasz jobboldali kormányok ex és leendő pénzügyminisztere elmondta, hogy arra számít: az Európai Unió újabb közös kölcsönt vesz fel, olyat mint amelyikből a helyreállítási alapot fedezte. Németország egyelőre nemet mond, de lehet, hogy az európai megélhetési válság rákényszeríti a berlini kormányt is egy újabb közös kölcsön felvétel elfogadására, hogy ily módon próbálják meg elkerülni a zavargásokat egész Európában.

Szlovákia az összeomlás szélén

“Megöli Szlovákia gazdaságát az a hatalmas áremelkedés, amely az energia terén következett be” – jelentette ki Eduard Heger szlovák miniszterelnök, aki több milliárd eurós támogatást kért Brüsszeltől.

Az ügy előzménye az, hogy Szlovákia energia kereskedői az év elején eladták a nukleáris és vízi energiát külföldre, és most csak ötszörös áron lennének hajlandóak újra eladni Szlovákiának. Kénytelenek leszünk ilyen körülmények között államosítani az energia szektort – hangsúlyozta Szlovákia kormányfője, aki a Financial Timesnak úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió elképzelése számukra nem jelentene megoldást. Brüsszelnek az a terve, hogy körülbelül 140 milliárd eurós extra profit adót vet ki a nagy energia kereskedőkre, akik óriási nyereségre tesznek szerda hatalmas áremelések miatt. A szlovák miniszterelnök szerint csakis akkor lenne hatékony, ha az extraprofit adó európai szintű lenne vagyis Brüsszel hajtaná be azt.

Európai szolidaritás

A Nemzetközi Energia Ügynökség felszólította az Európai Unió tagállamait, hogy legyenek szolidárisak egymással, de ez a felhívás egyelőre süket fülekre talál. A magyar külügyminiszter például vígan tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel miközben Brüsszelből külön kérték: ne tegye ezt!

Jelenleg minden tagállam maga próbálja megoldani az energia válságot. Szlovákia miniszterelnöke az első az Európai Unióban, aki jelezte, hogy nagyon nagy baj van: bedőlhet a gazdaság.

Ha nem szolidárisak az európai országok, akkor ezzel Putyin kezére játszanak

– figyelmeztet a Nemzetközi Energia Ügynökség.

A Gazprom leállította ukrajnai szállítását is

Korábban az Északi Áramlat 1 vezetéken szüntették meg a gáz szállítást Németországba, most pedig az ukrajnai vezetéken zárták el a gázcsapot nyugat felé. Az ok: vita a tranzit díjakról Ukrajnával. Az oroszok nem fizetik a tranzit díjat, az ukránok emiatt nemzetközi választott bírósághoz fordultak. Erre hivatkozva állt le a Gazprom. Valójában azonban Putyin nyomást akar gyakorolni az Európai Unióra és egyben emelni akarja a gázárat, amely egyik legfőbb bevételi forrása. Magyarország a déli vezetéken is kap földgázt Oroszországból. Ebben az irányban Putyin aligha zárja el a gázcsapot hiszen Szerbia is innen kap orosz földgázt. Szerbia pedig Oroszország fontos európai szövetségese. Brüsszel bírálta is Szerbiát amiatt, hogy újabb két évre egyezményt írt alá Moszkvával a külügyi együttműködésről.

Hogy került az izraeli Pegasus kém szoftver Magyarországra?

Kész kémregény a Pegasus sztori, melyet egy nemzetközi újságíró csapat leplezett le, melyben Magyarországot a Direkt36 képviselte. Az engedélyt a legfelső szinten adták ki: Orbán Viktor kérését Czukor József akkori hírszerző főnök terjesztette  elő személyesen Benjamin Netanjahunak, aki akkor Izrael miniszterelnöke volt. Az engedély birtokában azután felmerült a kérdés: hogy juttassák el úgy Magyarországra az izraeli kémszoftvert, hogy lehetőség szerint azt senki se vegye észre?

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat nem közvetlenül az izraeli NSO-tól vásárolta meg a kém szoftvert. Vásárlás Luxemburgban az európai adó paradicsomban történt meg – melyet még Jean Claude Juncker teremtett meg – oly módon, hogy az NSO több céget is bejegyeztetett. A magyar vevő a Communication Technologies Kft. volt.

Milyen cég ez?

A Direkt 36 szerint magasrangú egykori belügyesek is vannak a vezetésben. Többi között Tasnádi László tábornok. Akit Pintér Sándor kinevezett egyik helyettesének, de kénytelen volt leváltani, mert Lázár János akkori kancellária miniszter bírálta ezt. Lázár akkor felügyelte a titkosszolgálatok egy részét is. A nevető harmadik, Rogán Antal elhelyezett egy kis hírt a kormánypárti lapokban arról, hogy Tasnádi László vezényelte a kirendelt nemzetbiztonságot Nagy Imre temetésén, ahol Orbán Viktor híres beszédét elmondta az orosz csapatok kivonásáról. Pintér, Lázár  és Rogán akkoriban elszántan küzdöttek azért, hogy ki felügyelje a titkosszolgálatokat. Végülis Rogán nyert, mert az idei választások után Orbán neki adta a felügyeletet.

A Pegasus akkoriban 6 millió euróba került. A Communication Technologies Kft. tulajdonos – ügyvezetője, Neuman Péter fizette ki a pénzt. Ki ő? Neuman, aki az USA-ban végzett el kiber biztonsági tanfolyamot, melyet az amerikai belügy szervezett, jelenleg Nagy Britanniában él. Korábban állítólag részt vett választási kampányokban is mint tanácsadó. Minden bizonnyal tisztje a titkosszolgálatnak hiszen az USA belügyi tanfolyamára az ő ajánlásuk nélkül aligha kerülhetett volna be. Neuman Köves Slomó rabbi egyik tanácsadója is.

Hetényi László is a Communication Technologies Kft. vezetői közé tartozik. Róla a Direkt36 azt írja, hogy belügyi állományban volt a rendszerváltás előtt, és azóta is Pintér Sándor bizalmasai közé tartozik.

Ma is használják a Pegasust

Bár kirobbant a botrány, és európai szintű vizsgálat indult, de Magyarországon meglepő gyorsasággal le is zárult. Az derült ki, hogy minden tökéletesen rendben volt. Ezek után a titkosszolgálatok újra használni kezdték a Pegasust, amely az okosteiefonok lehallgatására kiváló bár azóta vannak még hatékonyabb kémszoftverek is. Magyarországnak nincs a Pegasusnál hatékonyabb eszköze a lehallgatásra – tájékoztatta a Direkt36-ot a magát megnevezni nem kívánó forrás. Az izraeli NSO korábban jelezte, hogy két uniós tagállamot ideiglenesen felfüggesztettek, mert meg nemengedett módon használták a Pegasust belpolitikai célból. A két tagállamot nem nevezték meg, de mindenki Magyarországra és Lengyelországra gondolt bár hasonló botrányok Spanyolországban és Görögországban is voltak.

Az euró látott már szebb napokat is, de vajon még mi vár rá?

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a forex hírek mindig az EUR/USD devizapárra összpontosítanak – mivel ez a világ legnépszerűbb devizapárja -, a közelmúltban különös figyelmet fordítottak arra is, hogy júliusban paritásra esett (egy 1:1 arányban) az elmúlt 20 év során most először.

Az euró csökkenése 2021 közepén kezdődött, és több tényező is felgyorsította az európai közös valuta idei bukását. Az egyik az ukrajnai válság februári kitörése volt, amely megemelte a nyersanyagárakat a közeli eurózónában. A másik a dollár megerősödésének trendje volt 2022-ben, amelyet a Federal Reserve sorozatos kamatemelései, valamint az USD vonzónak tűnő legbiztonságosabb menedék státusza táplált a nehéz gazdasági időkben. A harmadik tényező, a kontinenst uralma alatt tartó energiaválság volt, azzal a fenyegető lehetőséggel, hogy Oroszország leállítja a gázszállítást, és ennek következtében recesszió alakul majd ki.

Végül, az Európai Központi Bank (EKB), valamint az egyesült államokbeli Fed központi jegybank szerepének eltérő kamatpolitikai megközelítése is feszítette a húrt a háttérben. Még azután is, hogy a Fed három hónapig 150 bázispontos kamatemelést valósított meg, az EKB irányadó kamata statikus maradt negatív pozíciójában.

Az euró dollárhoz viszonyított 1:1 arányú csökkenése jelentős volt, legalábbis abban az értelemben, hogy „azon európaiak büszkeségét csorbította, akik a közös valutát egy fontos politikai projektnek, valamint a domináns dollár riválisának tekintették” – szolgált magyarázattal a Bloomberg. De mi mást jelentett még ez a gyakorlatban, és milyen irányba haladnak tovább innentől kezdve a dolgok? Csatlakozzon, és fedezze fel velünk a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Két tűz között

Egyik oldalról, az EKB-nak nem olyan könnyű kamatot emelnie, mint több más központi banknak. Sok európai nemzet adóssága problémát okozhat, ha ezt meggondolatlanul teszik. Szeptember volt az a hónap, amikor végre kamatemelésre lehetett számítani, de mindig is kétséges volt, hogy meddig tartható fent ez az agresszívnek is nevezhető módszer. A Bloomberg közgazdászainak júliusi felmérése szerint, az eurózóna recessziójának esélye 45%-os volt. Ezzel az aggodalommal elhomályosítva a horizontot, az ING csoport stratégáinak véleménye szerint „az EKB keze lehetségesen meg van kötve azzal kapcsolatban, hogy képes-e agresszívebb kamatemeléssel fenyegetőzni az euró védelmében”.

Másfelől pedig, az európai fogyasztóknak égető szükségük volt némi enyhítésre az infláció okozta árnyomás alól, amely júliusban 8.6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A döntéshozók kijelentették, hogy a gyenge euró hátráltatja az EKB azon célját, hogy az inflációt 2%-os szinten igazgassák. Azonban vannak a kontinensen olyan személyek, akik szívesen fogadják a gyenge eurót, tulajdonképpen ilyenek például az európai partokon túli országok exportőrei, akiknek termékei ilyenkor megfizethetőbbé válnak. Egyébként, létezik 70 olyan nagy európai vállalat, amelyek esetében Észak- és Dél-Amerika az áruk több mint 40%-ának a célállomása.

Augusztus és szeptember

Augusztus elején az euró visszaerősödését lehetett megfigyelni, és ismét a csúcson találta magát, riválisával, a dollárral szemben, mégpedig 1.03 dollár értékben. Bár, mindösszesen három hét telt csak el az adott hónapból,  a könyörtelen dollár és a küszöbön álló tél 1.1%-kal lejjebb kényszerítette az eurót, így az EUR/USD devizapár 0.9928-on maradt, ami meghaladta a júliusban tapasztalt 0.9952-es mélypontot. Amikor a Fed elnöke, Jerome Powell a hónap végén Jackson Hole-ban tartandó beszédére készült, az elemzők füle ki volt hegyezve a gazdaság stabilizálódására utaló jelek kapcsán, mert ez a Fed további agresszívnek nevezhető lépéseit indokolhatja, a Morgan Stanley ügyvezető igazgatója, David Adams véleménye szerint. Ezen a ponton az euró, az elmúlt hét év alatt egyszer sem volt ennyire alacsony szinten a svájci frankkal szemben.

Majd ezt követően, szeptember beköszöntével az eurót újabb csapás érte, amikor Oroszország elzárta az Európába vezető Északi Áramlat 1 gázvezeték csapjait. A Stoxx 600 indexben mért részvények 1.7%-ot veszítettek a hír hallatán, a németországi DAX index pedig több mint 2%-kal zuhant. A lépés „az eurót rövid távon is gyengévé tette az irányítási kockázatok miatt” – magyarázta Piet Philip Christiansen, a Danske Banktól. Szeptember 05-én hétfőn, az euró 0.8%-ot veszített, és mindössze 98.78 amerikai centet ért, amire 2002 óta eddig még nem volt példa. Németország bejelentette, hogy 65 milliárd dollárt pumpál a gazdaságot segítő tervbe, de ez „még trükösebbé tette az EKB munkáját” az infláció szabályozásában – mondta Christiansen. A szeptember 8-i találkozón az EKB vezetőjétől, Christine Lagarde-tól széles körben arra számítottak, hogy 75 bázisponttal megemeli a kamatokat, és az előrejelzések szerint Dánia, Lengyelország és Szerbia is ezt teszik majd.

Előretekintés

Néhány forex-elemző még júliusban azt hangoztatta, hogy az euró egészen 90 amerikai centig süllyedhet, ha Oroszország visszafogná a gázszállítást, ami egyébként most meg is történt…. Jane Foley, a Rabobank munkatársa szerint az euró visszaesésének mértéke „nagyban függ az Oroszországból Németországba irányuló gázáramlástól, valamint attól is, hogy lesz-e télen adagolás. Ennélfogva, mivel továbbra is eléggé erős az oroszok által mért nyomás, és a recesszió is a láthatáron van, a devizakereskedés következő néhány hónapja kulcsfontosságú volatilitási pontokat hozhat az EUR/USD devizapár, valamint más egyéb élvonalbeli devizapárok számára. Ezért létfontosságú az Ön számára, hogy a tájékozottabb kereskedési döntések meghozatala legyen naprakész a legújabb hírekkel kapcsolatban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK