Featured

Új tábornok az orosz csapatok élén Ukrajnában

Szergej Szurovikin hadseregtábornok irányítja ezentúl az orosz hadműveleteket Ukrajnában, ahol az elmúlt több mint hét hónapban inkább a kudarcok jellemezték Oroszország furcsa háborúját.

Az 55 éves hadseregtábornok igazi háborús veterán: a Csecsenföldön és Tadzsikisztánban harcolt, majd pedig 2015-ben Szíriában. Az orosz hadsereg mindenütt példátlan brutálissal küzdött, és ehhez képest inkább csak látszat eredményeket ért el. Tadzsikisztánban a helyzet továbbra is bizonytalan. Csecsenföldön az a Kadirov uralkodik, akinek apja Szurovikin tábornok ellen harcolt a második csecsen háború idején. Putyin akkor megvette az idősebb Kadirovot, akit ellenségei felrobbantottak. Fia, az ifjabb Kadirov, akit Putyin épp most nevezett ki vezérezredessé, Ukrajnában látogatott. Azokban a tartományokban tett látogatást, amelyeket Putyin elfoglalt. Szándékai szerint végleg, csakhogy még harcok folynak itt is.

Közben látványos akcióval felrobbant a Krímet a szárazfölddel összekötő híd, melyet annak idején Putyin személyesen avatott fel. Ezzel minden bizonnyal az ukránok akartak kedveskedni Putyinnak a hetvenedik születésnapján.

Maga Putyin a parancsnok

Ukrajnában kezdett Sojgu hadügyminiszter volt a felelős a hadműveletekért. Akkor még azt hitték Moszkvában, hogy a villámháborút távirányítani lehet. Nem kell hozzá különösebb szakértelem sem hiszen Sojgu hiába hadseregtábornok, de nem igazi katona. Putyin kollégája volt a KGB-ben. Az orosz hadsereg mindmáig fájlalja, hogy Putyin nem kérdezte meg őket az Ukrajna elleni hadműveletről. Kizárólag egykori KGB-s barátaival konzultált, akik közül azután lecsukatta azokat, akik az ukrajnai hírszerzés élén álltak.

Minden bizonnyal azt jelentették Putyinnak, hogy az ukrán ellenállás pillanatok alatt összeomlik, Zelenszkij elnök meghal vagy elmenekül. A lakosság pedig virággal fogadja az orosz csapatokat. Mindebből semmiben lett. Az USA által megerősített ukrán hadsereg ellenállt, az orosz csapatok pedig nem tudták, hogy miért is harcolnak valójában? A parancsnokok eladták a benzint és a fegyverek egy részét a feketepiacon.

Putyin Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az Ukrajnában harcoló alakulatok parancsnokává. Ő orosz mércével mérve is kivételesen brutális tábornok. Ezt Szíriában bizonyította amikor földdel tette egyenlővé Aleppo milliós városát, amely már az ókorban is fontos gazdasági és kulturális  centrum volt.

Ukrajnában ő foglalta el Mariupolt, ahol a kíméletlen tüzérségi tűzben civilek százai vesztek oda.

Az ukránok ellentámadást indítottak Harkov környékén, az oroszok pedig elfutottak. Ezekután érezte úgy Putyin, hogy új parancsnok kell Ukrajnában. Moszkvából különben már ő irányítja a hadműveleteket. Félreállította nemcsak Sojgu hadügyminisztert, aki nem sokat ért a hadászathoz hanem Geraszimov hadseregtábornokot is. A vezérkari főnök kiváló katona hírében áll, nevéhez fűződik a hibrid hadviselés feltalálása.

A Krím félsziget elfoglalásakor a hibrid hadviselés remekül működött. Az oroszok szinte puskalövés nélkül foglalták el a stratégiailag fontos területet, mert az ukrán tisztikar egy része árulónak bizonyult.

Most viszont a fegyveres erők és az ukránok többsége kiállnak Zelenszkij elnök mellett. Az ukrán elnök kijelentette: a hazája területét annektáló Putyinnal nem tárgyal. Hozzáfűzte: nem nekünk kell tartanunk Putyin atomfegyverétől hanem neki kell félnie a saját népétől!

“Orbán ellenállt Amerikának: nem támadta meg Jugoszláviát”

Érdekes módon most emlékezett arra vissza Vucsics szerb elnök, hogy Orbán nem támadta meg Jugoszláviát. Magától a magyar miniszterelnöktől hallotta: 1999-ben az USA és Nagy Britannia arra ösztönözte Magyarországot, hogy támadja meg Jugoszláviát.

Jugoszláviát akkoriban bombázta az amerikai és a brit légierő. A bombázás oka az volt, hogy Milosevics elnök parancsára a szerb hadsereg elüldözte szülőföldjéről az albánok százezreit, hogy szerb többséget teremtsen Koszovóban. Milosevics akciója nem sikerült. Koszovó az USA támogatásával független állam lett, melynek létét azóta sem ismeri el Szerbia.

“Orbán Viktor felhatalmazott ennek közlésére “ – hangsúlyozta Vucsics szerb elnök, aki magyar barátjához hasonlóan Putyin hűséges hívei közé tartozik.

Mennyit ér az orosz kapcsolat?

A Török Áramlaton folyamatos a gázszállítás Oroszországból Délkelet Európába, Szerbián keresztül Magyarországra is érkezik földgáz. Miután Szerbia fontos szövetségese Moszkvának, ezért valószínű, hogy a gázszállítás a fűtési szezonban sem áll majd le.

Putyin más módon is hálás: a Gazprom olyan fizetési konstrukcióban állapodott meg, amely a magyar fél számára időben eltolja a fizetést, jelentősen enyhítve ezzel Orbán pénzügyi  gondjain. A magyar miniszterelnök korábban Moszkvába küldte a gazdaságfejlesztési minisztert, és Nagy Márton akciója sikerrel járt. Putyinnak az engedmény nem kerül túlságosan sokba, a magyar kormány viszont fellélegezhet, mert enyhülnek fizetési gondjai.

Orbán Washington és Moszkva között

Magyarország a NATO tagja. Az észak-atlanti katonai szervezetben az Egyesült Államok befolyása meghatározó. Az USA minden eszközzel támogatja Ukrajnát, amely mind sikeresebb az Oroszország elleni háborúban.

Mindenki elhúzódó háborúra számít, noha Kissinger egykori amerikai külügyminiszter figyelmeztette a közvéleményt, hogyha nem lesz idén tűzszünet, akkor a világ egyik legerősebb nukleáris hatalma olyan eszközökhöz folyamodhat, melyeket eddig elképzelhetetlennek tartottak.

Putyin nyíltan fenyegetőzik az atomfegyverrel. Biden elnök szerint a kubai válság óta nem volt ilyen nagy egy nukleáris konfliktus veszélye. Ezért mondta azt Henry Kissinger, hogy az USA-nak rá kellene bírnia Ukrajnát arra, hogy leüljön a tárgyalóasztalhoz.

Zelenszkij elnök azonban kijelentette:

miután Putyin annektálta Ukrajna négy kormányzóságát, vele nincs miről tárgyalni.

Washington, ha akarná, rávehetné Ukrajnát a tárgyalásokra Oroszországgal, de erről szó sincs. Az USA az utolsó ukrán katonáig harcolni akar. Ezzel nemcsak Oroszországot gyengíti meg, de az Európai Uniót is. Európai szövetségesei így kénytelenek elfogadni az amerikai vezető szerepet.

Ebben a helyzetben lavírozik a magyar miniszterelnök, aki Trump visszatérésére játszik. Abban bízik, hogy a republikánus adminisztráció lepaktál Putyinnal, és akkor ő is megsütheti a pecsenyéjét. Csakhogy erre legközelebb 2025 januárjában kerülhet sor amikor az új amerikai elnök leteszi az esküt. Senki sem tudhatja, hogy Putyin kihúzza-e odáig, és Orbán nem pottyan-e két szék közt a pad alá?

Szülinapi ajándék Putyinnak – Nagy robbanás történt az Oroszországot a Krímmel összekötő hídnál

Nagy robbanás történt az Oroszországot a Krímmel összekötő hídnál, egy útszakasz teljes egészében  a Kercsi-szorosba omlott.

A Krímet és Oroszországot összekötő hídon ma reggel keletkezett tűz  felrobbantott egy teherszállító kamiont, aminek következtében az arra elhaladó vonat hét üzemanyagtartálya kigyulladt. Bár a tűz a híd vasúti sínekén égett, az úttest egy része a Kercsi-szorosba omlott a robbanás következtében.

Hogyan reagáltak az orosz hatóságok?

Vlagyimir Putyin utasította kabinetjét, hogy hozzanak létre egy kormánybizottságot „a krími hídon kialakult vészhelyzettel kapcsolatban” – jelentette be sajtótitkára, hozzátéve, hogy a tisztviselők jelenleg nem tudják megbecsülni, mennyi időre van szükség a híd üzemképessé tételéhez.

Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság potenciális bűncselekményként kezeli az esetet.

Alekszandr Baskin orosz szenátor az állami újságíróknak azt mondta, hogy Moszkva a krími híd elleni támadásra „esetleg aszimmetrikus választ” fog adni. Oleg Morozov duma-helyettes eközben azt mondta, hogy a híd elleni „terrortámadás” felkér egy „szabályok nélküli hadüzenettel”.

Mi történt

A RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség arról számolt be, hogy szombat reggel felfüggesztették a teljes forgalmat a Krími hídon, miután állítólag kigyulladt egy üzemanyagszállító tartálykocsi. Oleg Krjucskov, Oroszország krími kormányfőjének tanácsadója a Telegramon közzétett bejegyzésében elmondta, hogy a tüzet egy felrobbant üzemanyagszállító tartályhajó okozta. Hangsúlyozta, hogy a híd tartóívei a hírek szerint sértetlenek. Krjucskov azt is kijelentette, hogy a Krím-félszigetnek vannak tartalék élelmiszer- és üzemanyagkészletei arra az esetre, ha a hídon áthaladó forgalom fennakadna.

Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság forrásai azt mondták az RBC hírügynökségnek, hogy először egy teherszállító teherautó robbant fel, aminek következtében egy elhaladó vonat fedélzetén hét üzemanyagtartály kigyulladt. Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke „ukrán vandálokat” hibáztatott a híd útpályáinak megrongálásáért, bár ragaszkodik ahhoz, hogy a károkat hamarosan helyrehozzák . (Az utak a vízbe estek.)

Megjegyezte, hogy az operatív szolgálatok, amelyeknek a hídon kialakult helyzetet kellett volna figyelniük, nem akadályozták meg időben a veszélyhelyzetet, hiába kérte Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára a  biztonsági intézkedések megerősítését.

„Természetesen mindenki odafigyelt a támadás időpontjára. Nyilvánvaló, hogy ezt kifejezetten Vlagyimir Putyin orosz elnök évfordulójára tették ” – mondta a szakértő.

A krími hídon a rendkívüli állapotot október 8-án, szombaton történt robbanásért Mihail Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója elismerte Kijev felelősségét a létesítményben történt robbanásért.

Olekszij Danilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára egy videót tett közzé az égő hídról Marilyn Monroe klipje mellett, amint „Boldog születésnapot, elnök úr”  című dalt énekeli.

Putyin 70

A nagy cárokkal méri magát minden oroszok elnöke, aki azért nem ment el Gorbacsov temetésére, mert a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó vezetője hagyta szétesni a birodalmat.

“Ez volt a huszadik század legnagyobb tragédiája” – mondta erről Vlagyimir Putyin, aki megpróbál annyit visszaszerezni a szétesett birodalomból amennyit csak lehet. Minden valószínűség szerint ezért indította meg a hadműveleteket Ukrajna ellen február 24-én. Több mint hét hónap után a hadjárat kudarc. Erős koalíció jött létre vele szemben külföldön, de otthon egyelőre megdönthetetlennek látszik. Dehát Pál cárt is meggyilkolták a brit nagykövet buzdítására és saját fiának tudtával. De Gaulle tábornok nem véletlenül hangsúlyozta: a sikernek sok apja van, de a kudarc mindíg árvagyerek.

Putyin útja a hatalomhoz

Szentpétervár-Leningrád szörnyű árat fizetett azért, hogy ellenállt Hitler csapatainak: több mint hatszázezer ember halt meg az ostrom idején. Putyin ebben a városban nőtt fel, ahol a túlélés volt az egyetlen cél. Az ifjú Putyin már gimnazista korában fekete öves dzsudó bajnok lett, és jelentkezett a KGB-hez, amely a Szovjetunió egyik legfontosabb szervezete volt. A titkosszolgálat akkoriban már diplomás tisztikart akart. Putyin a jogi egyetemet végezte el, és hamarosan az egykori NDK-ba került. Drezdában ő irányította az orosz titkosszolgálatot akkor amikor leomlott a berlini fal, és véget ért a szovjet rendszer Németországban.

Hazatérve szülővárosában a polgármester gazdasági ügyekkel foglalkozó helyettese lett. Ebben a minőségben lepaktált a maffiával és hatalmas pénzeket szerzett Szentpétervárnak és saját magának. Putyin vagyonát ma már 40 milliárd dollárra becsülik.

Jelcin elnök megbízta a KGB átszervezésével majd kinevezte miniszterelnöknek.

A KGB utódszervezete, az FSZB őt javasolta elnöknek, és Jelcin rábólintott. Majd meghalt. Oroszország új ura, akit alig ismertek honfitársai, azzal szerzett népszerűséget, hogy brutálisan leszámolt a csecsen lázadással. Ehhez az ürügyet olyan merényletek teremtették meg, melyeket valószínűleg maga Putyin szervezett.

Egyedül a piramis csúcsán

Putyin gyorsan eltette láb alól vetélytársait. Ki Szibériába került mint Hodorkovszkij, kit pedig lelőttek a Vörös téren mint Nyemcovot. Egykori KGB-s barátai fontos posztokra kerültek az állami és az üzleti életben. Ma minden döntést ez a csoport hoz meg. Amikor az Ukrajna elleni háborúról döntöttek, akkor Putyin csakis őket kérdezte meg. Sem a külügy sem pedig a hadsereg véleményére nem volt kiváncsi. Hadügyminiszternek KGB-s tiszt társát, Sojgut nevezte ki. Aki az ukrajnai háború első szakaszában bizonyította tökéletes alkalmatlanságát erre a posztra. Azóta Putyin maga vette át a hadműveletek irányítását Ukrajnában, de hiába: még rosszabbul mennek a dolgok – legalábbis Oroszország szempontjából. Nemrég Putyin négy kormányzóságot orosz területnek nyilvánított Ukrajnában, de ezt senki sem ismerte el. Az orosz elnök atomfegyverrel fenyegetőzik. Ez az utolsó aduja, amely még megmaradt.

A CIA szorgosan keresi azt a hatalmi csoportot, amely megbuktathatná Putyint Moszkvában. 1953-ban Sztálin halála után a titkosszolgálat hatalomra törő vezetőjét, Lavrentyij Beriját Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le. “További sorsa ismeretlen”. Putyin is végezheti úgy mint ellenfelei, mert az orosz elit sem szeretne vele együtt eltűnni egy sötét lyukban, ahol Észak Koreával osztozhatnak a pária sorsban.

Putyinnal keringőzött, ma “politikai menekült” Libanonban

0

Ausztriában a kémelhárítás vizsgálatot indított, mert az USA figyelmeztette az osztrák kormányt: oroszbarát szervezet dolgozik a semleges országban.

A CIA szerint ez az oroszbarát szervezet beépült az osztrák állami intézményekbe – köztük például a külügyminisztériumba is. Mindez akkor történt amikor a Szabadságpárt vezére Ausztria alkancellárja volt, a külügyminiszter pedig Karin Kneissl, akit ez a szélsőjobboldali párt állított a diplomácia élére. Amúgy a Szabadságpártot Putyin szép pénzekkel finanszírozta. Cserébe a Szabadságpárt teljesen rendbenlevőnek találta a népszavazást, amely Oroszország részévé tette az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet.

Az orosz-osztrák barátság feledhetetlen pillanata volt amikor Putyin elnök nemcsak, hogy elment Karin Kneissl esküvőjére, de táncolt is a menyasszonnyal. Értékes fülbevalókat is kapott a miniszter asszony Putyintól, de ezeket be kellett szolgáltatnia a külügynek.

Aztán a Szabadságpárt kibukott a hatalomból, mert vezéréről kiderült: Putyin pénzéből Orbán Viktorhoz hasonló média birodalmat akart kiépíteni Ausztriában.

A tervből nem lett semmi. Kneissl asszonynak távoznia kellett a külügyből.

Bécs Washington és Moszkva között

Az amerikaiakat komolyan aggasztotta, hogy Putyin erős szervezetet épített ki Ausztriában. Emiatt figyelmeztették is Sebastian Kurz kancellárt. Közölték vele: ha nem számolja fel az orosz szervezetet, akkor Ausztriát kiteszik a Berni Unióból! Ebben az unióban az USA európai szövetségeseinek titkosszolgálatai egyeztetik elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz kancellár mindent megígért, de keveset tett. Villámgyorsan eltűnt Ausztria közéletéből noha csoda gyerekekként indult, és végtelenül hosszú karrierről álmodott. Ám előkerült egy korrupciós ügy, és ezen a banánhéjon elcsúszott Kurz, aki az USA-ba távozott.

Mi lett Karin Kneissl asszonnyal, aki oly feledhetetlenül pukkedlizett Putyin előtt?

Bekerült a Rosznyeft felügyelő bizottságába: évi 450 ezer eurót kapott ezért – derítette ki az osztrák sajtó. Csakhogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen február 24-én. Válaszul az Európai Unió kezdte összeállítani a feketelistákat Putyin barátairól. Karin Kneissl búbánatosan lemondott. Ekkor kopogtatott be hozzá az osztrák kémelhárítás: mit tudott arról, hogy az orosz titkosszolgálat beépült a külügybe? Igaz-e, hogy külön vonala volt és van Putyinhoz? Karin Kneissl mindent tagadott. Majd pedig Libanonba távozott mint “politikai menekült”.

Mi van Budapesten?

Az orosz titkosszolgálat a magyar külügybe is beépült – derítette ki a Direkt36. Az oroszokat természetesen nem annyira Magyarország érdekelte hanem az Európai Unió és a NATO. Az észak-atlanti katonai szervezet már óvakodik attól, hogy megossza különösen fontos információit a magyar diplomatákkal, mert attól tart, hogy Putyin nagyon gyorsan értesülne ezekről. Az Egyesült Államok jelentős összegű katonai támogatást nyújt azoknak a NATO államoknak, melyeket az ukrajnai háború közvetlenül érint. A térség minden országa kap ebből az amerikai támogatásból kivéve Magyarországot. Nem is csoda: amikor a térség összes országának államfői közösen tiltakoztak az ellen, hogy Putyin négy ukrán kormányzóságot orosz területnek nyilvánított, a magyar aláírás hiányzott. Novák Katalin elnökasszony nem írta alá a közös dokumentumot. Ez azért különösen kellemetlen, mert Putyin korábban felkínálta Magyarországnak Kárpátalját. Lengyelországnak Nyugat Ukrajnát, Romániának Bukovinát kínálta Putyin, ha elnézik neki Kelet Ukrajna lenyelését. Mind Varsó mind pedig Bukarest elutasította Ukrajna felosztását.
A magyar kormány néma maradt…

Támadásban az annektált területeken

0

Zelenszkij, ukrán elnök szokásos késő esti beszédében jelezte, hogy magas rangú katonai tisztségviselőivel szerdán megvitatták az Oroszország által megszállt területek visszaszerzését.

Az elnök beszámolt arról is, hogy újabb települáseket foglaltak vissza Herszon régióban, azok közül a területek közül amelyet Moszkva már Oroszországhoz tartozó területnek minősített.

 

Az orosz nyelvre váltva Zelenszkij megszólította a Moszkva-barát erőket, és közölte, hogy az oroszok már elveszítették a háborút.

„Az ukránok tudják, hogy miért harcolnak. Egyre több orosz állampolgár is észreveszi, hogy azért kell meghallniuk, mert egy ember nem akarja befejezni a háborút”

– mondta Vlagyimir Putyin orosz elnökre utalva.

Az ukrán erők benyomulnak Luhanszkba

Szerhij Haidai kormányzó szerint az ukrán erők tovább nyomultak a Luhanszki megye felé, aki szerint már hat települést felszabadítottak a térségben, további részleteket nem árult el.

„Luhanszk megye felszámolása megkezdődött” – mondta Haidai a Telegramon. 

Oroszország luhanszki meghatalmazottja, Rodion Mirosnyik elismerte, hogy a Kreminnába és Szvatovébe (Harkiv megye közelében) vezető területek „veszélyben vannak”, a Kremminába vezető út pedig „komoly veszélyben van”. Oroszország újabb csapatok bevonásával és a terület erős aláaknázásával erősíti Kreminna város védelmét.

Egy brit hírszerzési információ szerint jelentés „az Oskil folyótól keletre eső terület jelentős részén megszilárdította állásait a régióban, és nagyon valószínű, hogy Ukrajna most csapást mérhet a luhanszki Szvatove-Kreminna útra”, ezzel tovább akadályozva az oroszokat abban, hogy utánpótlást biztosítsanak keleti egységei számára.

Zelenszkij korábban kedden azt mondta, hogy

„a front számos területén folytatódnak a heves harcok, Ukrajna ellentámadása közepette. Egyre többen (oroszok) próbálnak szökni, az agresszor egyre több veszteséget szenved el”.

Oroszország azt állítja, hogy vissza fogja foglalni az elcsatolt régiókat

Úgy tűnik, hogy Moszkva Ukrajna térképe az általa ellenőrzött egyre zsugorodó területeket mutat: az „új régiók” térképén az ukrán tartományok teljes területe szerepelt, de egyes részeit halványan satírozták és ukrán katonai ellenőrzés alatt állónak jelölték.

„A területek örökre Oroszországé maradnak”

– jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, jelezve ezzel, hogy az Ukrajna által a napokban visszafoglalt településeket „vissza fogják foglalni”.

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Görögország egykori pénzügyminisztere, Janisz Varufakisz, aki a baloldali Sziriza mozgalom kormányának nevében tárgyalt annak idején a görög adósságról az IMF-el és az Európai Unióval valamint az Európai Központi Bankkal/ez volt a híres trojka, azt állítja, hogy az Ukrajnában folyó a háború kizárólag az USA érdeke.

A Sziriza mozgalmat Putyin elnök támogatta. Az adósságválság kellős közepén ki akarták vinni Görögországot az eurozónából, de ezt hazai és külföldi erők megakadályozták. A baloldali Varufakisz a kormánypárti Mandinernek azt mondta, hogy Magyarországnak sem kellene belépnie az eurózónába, mert akkor csökken a szuverenitása, és úgy járhat mint Görögország.

Uniós viták a szankciókról

Prágában kétnapos csúcson vitatják meg a tagállamok vezetői azt, hogy milyen legyen az Európai Unió közös energia politikája. A tanácskozás előtt az olasz és a francia uniós biztos is bírálta Németországot, amely 200 milliárd eurós energiacsomagot állított össze ahelyett, hogy közös európai tervről gondolkodott volna.

Ki a nyertese a szankciós politikának, Putyin vagy az Európai Unió?

“Az Egyesült Államok. Az amerikaiak lépnek a Gazprom helyére.

A texasi cseppfolyósított földgázt az USA a belföldi ár hatszorosáért árusítja Európában.
100 milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Európában, és ezzel meghiúsítják az önálló európai hadsereg létrehozását. A NATO maradt Európának, a NATO pedig egyet jelent Washingtonnal. Ebben a háborúban egy kivétellel mindenki veszít. Az oroszok, az ukránok, az európainak mind veszítenek – csak az USA jár jól. Konkrétan az amerikai hadiipari komplexum és a texasi energia cégek. Putyint büntetőjogi felelősség terheli azért, mert a háború mellett döntött Ukrajnában. Sem Oroszország sem Ukrajna nem képes megnyerni a háborút. Új Afganisztán jön létre.”

Európai energiaunió

Ezt sürgeti Olaszország, Franciaország és sok más tagállam, de Németország a saját útját járja.

“Nincs energia unió. Elvileg létezik egy közös energia piac, de nincs működő rendszer. Minden ország maga intézi az energia vásárlásokat. Mindenki maga találja ki a megoldást. Ezért mondom azt, hogy az Európai Unió tulajdonképp nem is létezik”

– mondta Janisz Varufakisz egykori görög pénzügyminiszter a Mandinernek.

“Csak az USA nyer az ukrajnai háborún”

Tanítanának!

Tüntetni mentünk, gyere Te is!

TANÍTANÉK – Törley Kata levele

Szeptember 30-án, pénteken, a Belső-Pesti Tankerületi Központ három munkatársa azonnali hatályú felmondást tartalmazó határozatokat tartalmazó leveleket kézbesített a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanárának. Az érintettek közül hárman a helyszínen tartózkodtak és személyesen átvették a dokumentumokat. Ők hétfőtől már nem dolgozhattak az iskolában, közalkalmazotti jogviszonyuk megszűnt.

Ketten viszont – köztük én – nem voltunk már az épületben, ezért számunkra postai úton küldték el a határozatot. Aznap többszöri telefonos kérdésemre sem sikerült információt kapnom arról, pontosan mi áll a nekem címzett levélben.

Mivel a Magyar Posta a mai napon sem kézbesítette a dokumentumokat, megkíséreltem személyesen átvenni azokat a tankerületnél. Ez nem járt sikerrel, ugyanakkor a hivatal pár emberséges munkatársának segítségével a következő információkhoz juthattam: a kézbesítés napjáig munkaviszonyom még fennáll, azonban utána – a szóbeli közlés szerint valóban rendkívüli felmondást tartalmazó határozat átvételével – a munkaviszonyom megszűnik.

Több, mint négy napos idegőrlő bizonytalanságnak lett így vége. A nekem és a tanítványaimnak is elviselhetetlen, kiszámíthatatlan, érzelmileg nehezen kezelhető időszak a mai nappal lezárult. Diákjaimtól méltó búcsút vehetek, s mindannyian elkezdhetünk a további teendőkkel foglalkozni.

A felmondásomról szóló határozatot a dokumentum kézhezvétele után jogi úton kívánom megtámadni.

A holnapi napon, október 5-én – még munkaviszonyban – előre elhatározott szándékaim szerint, lelkiismeretemtől vezettetve polgári engedetlenség keretében nem veszem fel a munkát, s ezt a határozat kézbesítéséig folytatom. Folytatom a tiltakozást a sztrájkjog visszaállításáért, a pedagógusok munkakörülményeinek javításáért, egy jobb, emberségesebb oktatási rendszerért, a diákjaimért. Jelen pillanatban is a polgári engedetlenséget tartom a számomra egyedül érvényes érdekérvényesítési és figyelemfelkeltő eszköznek. Minden kollégámat arra biztatom, folytassák tovább a tiltakozást, találják meg a számukra leginkább megfelelő, s a többiekkel összehangolható tiltakozási formát. A sokaságban rejlik az erő!

Tanár vagyok és maradok tanár, nincs határozat, ami ezt elvehetné tőlem. Egy 23 éves, a közoktatásban, konkrétan a budapesti Kölcseyben, egykori iskolámban töltött korszak most lezárul. Egyelőre nincsenek szavaim, amivel megfogalmazhatnám a fájdalmamat. A tiltakozásom és annak megválasztott eszköze, a polgári engedetlenség – meggyőződésem szerint – jogos volt, nem bántam meg döntéseimet. Bízom benne, hogy jogi úton elégtételt nyerhetek kollégáimmal együtt, és ismét visszamehetek tanítványaim közé.

Most arra kérlek, hogy gyere el szerda este 7 órakor a Kossuth térre, álljunk ki együtt az oktatás jövőjéért, gyermekeink jövőjéért! Ha nem tudsz eljönni, máshogy is segíthetsz: ha lehetőségeid engedik, akkor támogasd adománnyal a küzdelmünket itt:

Ukrán harci sikerek az annektált megyékben

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök késő esti beszédében beszámolt az ukrán fegyveres erők déli fronton elért sikereiről. 

Zelenszkij szerint csak ezen a héten több tucat település szabadult fel az oroszok által annektált területeken. Beszámolója szerint ez Herszon megyére és Harkiv megyére, valamint Luhanszk és Donyeck megyére egyaránt vonatkozik.

„Az ukrán hadsereg meglehetősen gyors és erőteljes előrelépést tesz hazánk déli részén a folyamatban lévő védelmi műveleten belül.” – jelentette ki az elnök.

„A katonáink nem állnak meg. És csak idő kérdése, hogy mikor űzzük el a megszállókat az egész földünkről”

Az orosz védelmi minisztérium napi tájékoztatóján megmutatta az ukrajnai harci akciók térképét. Az orosz hadsereg a nap folyamán 30 kilométernyi területről vonta vissza csapatait Herszon megyében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK