Featured

Ilyen magas gázárat Magyarország tartósan nem tud elviselni

A földgáz árának halálzónájában vagyunk. Azok a földgáz függő országok, ahol alacsony a GDP: Magyarország, Szlovákia és Csehország három éven keresztül nem bírnak ki ilyen magas gázárakat.

„Magyarországnak a jelenlegi ár mellett éveken keresztül olyan sok pénzt kellene kifizetnie, amely megfelel a teljes jegybanki tartaléknak vagy a hétéves uniós támogatásnak.

2024-ben már leválhatunk az orosz gázról. Akkor jön el az igazság pillanata”

– állítja Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Intézetének főmunkatársa, aki szerint addig ki vagyunk szolgáltatva Moszkvának. Nemcsak a földgázra igaz ez hanem az olajra is.”

A dízel olajat jelenleg csak azért kapják még az autósok, mert a stratégiai készleteket használtuk fel. Most vagy lesz új uniós döntés erről a szankcióról vagy újra az oroszokhoz kell fordulni. Kérdés, hogy ők mit mondanak erre.”

Szijjártó moszkvai útja

“Tűnjék bármilyen gusztustalannak is, logikai kapcsolatot lehet létesíteni Magyarország gázellátása és a magyar külpolitika magatartása között” – nyilatkozta Deák András biztonságpolitikai szakértő a valasz.hu- nak.

Aki arra nem tért ki, hogyha az oroszok piaci áron adják a földgázt – ellentétben Putyin ígéreteivel – akkor másutt is lehetne vásárolni ahogy azt a többi uniós ország teszi.

Brüsszelnek az az elképzelése, hogy amennyiben az Európai Unió közösen lépne fel az energiapiacon vásárlóként, akkor árengedményt érhetne el. Az Európai Unió közelgő csúcstalálkozóján kellene erről döntést hozni hiszen a magas gázár minden uniós tagállamban súlyos szociális problémákat okoz pedig még meg sem kezdődött a fűtési szezon.

Szijjártó moszkvai tárgyalásait azért nehéz reálisan értékelni, mert minden szigorúan titkos. A nyilatkozatok igen kevés információt tartalmaznak és ezek igazság tartalma is erősen kérdéses.

Mennyire vagyunk kiszolgáltatott helyzetben?

Más egykori szocialista országok miért tudtak leválni az orosz gázról? Ezekre a stratégiai fontosságú kérdésekre nincsen válasz. Orbán Viktor ellenzékben még sürgette az orosz energiafüggés enyhítését sőt megszüntetését, de 2009-ben találkozott Putyinnal Szentpéterváron. Akkor minden megváltozott: a magyar miniszterelnök nemcsak Oroszországnak, de Putyin rendszerének is nagy híve lett. Moszkva évtizedek óta a gázkereskedelmen keresztül fizette ki európai barátait. A Gazprombank egyik ilyen listáját megszerezte a brit hírszerzés.

Ezért is estek ki oly sokan az ablakon Oroszországban az elit tagjai közül. Nem kizárt, hogy a magyar miniszterelnök is szerepel Putyin barátainak listáján. Hírek szerint Orbán Viktor részvényes a MET-ben, ebben a magyar-orosz gázkereskedő cégben, melynek a központja Svájcban van, és természetesen egyetlen információt sem ad ki erről.

A forint megmentése

Zsiday Viktor pénzügyi szakértő, azt javasolja, hogy a forint megmentése érdekében az MNB nyúljon hozzá a devizatartalékhoz és kezdjen erőteljes a forint vásárlásába. Veszélyes, de akár eredményes lépés is lehet a forint további mélyrepülésének megakadályozására.

A XX-ik század elején amikor még nem működött a Federal Reserve Board, a fenyegető pénzügyi válságot J. P. Morgan egyszemélyben oldotta meg. Összehívta a pénzintézetek vezetőit, és felszólította őket, hogy dobjanak össze egy tisztes összeget a válság megoldására. A bankárok makacskodtak: ha befizetünk a válság kasszába, akkor a kötelező tartalékszint alá megyünk! Ekkor hangzott el J. P. Morgan legendás mondata:

Marhák! Hát mire való a tartalék?!

A bankárok összedobták a pénzt, és az USA pénzügyi rendszere megmenekült. Hamarosan létre is jött a Federal Reserve Board, amely a jegybank szerepet tölti be az Egyesült Államokban, amely ily módon nemcsak a pénzügyi válságot küzdötte le, de a világ első számú pénzügyi nagyhatalmává is vált.

Hogy lehet megállítani a forint mélyrepülését?

Hasonló megoldást javasol Zsiday Viktor Orbán Viktornak és Matolcsy Györgynek. A magyar fizetési mérleget lényegében a magas földgáz importár húzza le. Putyin nem adja olcsóbban a gázt – ahogy pedig megígérte. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszternek sikerült viszont elérnie a halasztott fizetést a Gazpromnál. Csakhogy ez nem állította meg a forint mélyrepülését. Az euró immár 430 forint fölé is ment.

Az MVM forintot vált folyamatosan euróra, és ez állandóan rontja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. Mit javasol Zsiday Viktor? Azt, hogy az MVM a Nemzeti Banktól a deviza tartalékból vegye meg az eurót!

Ily módon a deviza tartalék nyilvánvalóan csökkenne, de a piacon enyhülne a nyomás hiszen az MVM nem ott vásárol eurót. A múltban az uniós pénzeket a magyar kormány nem vitte a piacra, de most ezt is megtehetné, hogy ezzel enyhítse a nyomást a forintra. Ehhez persze meg kellene érkeznie az uniós eurómilliárdoknak.

A devizatartalék csökkenése persze nem kockázatmentes: kiválthatja a pénzügyi ragadozók támadását. Zsiday Viktor szerint a Magyar Nemzeti Banknak ezúttal érdemes bevállalni a kockázatot. Miért? Azért, mert a Magyar Nemzeti Bank hagyta elszállni a forint árfolyamát vagyis a kockázat ily módon nem nőne lényegesen. A bizalom ilyenkor nagyon fontos, ezért precízen törleszteni kell az államadósságot. A magyar kormánynak pedig minél előbb alá kell írnia a megállapodást az Európai Unióval! – hangsúlyozza Zsiday Viktor, aki egyértelműen utal arra, hogy az uniós milliárdok nélkül a forint stabilizálása vágyálomnak is gyenge.

Mit keres Szijjártó Moszkvában?

A magyar külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy célja a béke és a földgáz. Eléggé valószínűtlenlennek tűnik, hogy a magyar diplomácia bármilyen szerepet is játszhatna a békefolyamatban, ha megindulnának a tárgyalások. Az Európai Unió kifejezetten kérte Szijjártó Pétert, hogy ne találkozzon Lavrov orosz külügyminiszterrel az ENSZ székházában New Yorkban. A magyar diplomácia vezetője mégiscsak megtette ezt. Újra Moszkvába látogat, noha az ukrajnai háború kezdete óta erre egyetlen más uniós tagállam külügyminisztere sem vállalkozott.

Hogy lesz ebből békülés az Európai Unióval, amelynek pénze nélkül közeleg a pénzügyi csőd?

Orbán Viktornak talán van elképzelése erről, de eddig nem sietett elárulni azt. Találkozott Scholz kancellárral. Végső soron ő mondhatja ki a döntő szót abban, hogy Magyarország mikor és mennyi pénzt kaphat az Európai Uniótól.

A magyar diplomácia gyakran hivatkozik arra, hogy Németország érdekeit is képviseli amikor Moszkvában tárgyal. A németek szemében a földgázellátás a fűtési szezonban minden más szempontot felülír. Orbán azt javasolja, hogy az orosz energia és a magyar technológia Magyarországon találkozzon. Nagy kérdés, hogy mekkora realitása van ennek a javaslatnak? Most mindenki kényszerhelyzetben van: Putyin, Scholz kancellár, Brüsszel és mindenekelőtt maga Orbán Viktor.

Ha elszáll a forint, és nem jönnek az eurómilliárdok Brüsszelből, akkor itt a rendszerválság, amelyet súlyosbít az is, hogy az infláció és a számla-frász az energiaköltségek láttán megingathatják a nemzeti együttműködés rendszerének alapjait. Magyarország eddig minden válságból jobban jött ki – mondta Orbán Viktor Berlinben, ahol nem véletlenül nem volt közös sajtóértekezlet Scholz kancellárral. Az újságírók ugyanis megkérdezhették volna a magyar miniszterelnököt: ezúttal mire alapozza törhetetlen optimizmusát?

A háború 24 órája ukrán és orosz szemmel

Megpróbáltuk összeszedni a két háborúban lévő ország híreit. A kép természetesen nem átfogó és azt sem állítjuk, hogy bármelyik hírszolgáltató objektív képet mutat be a történésekkel kapcsolatban.

Ukrán hírszolgálatok

  • Ukrajna energiainfrastruktúrájának mintegy 30%-át találták el orosz rakéták október 10., hétfő óta – közölte kedden Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter. 
    Ukrajna megpróbálja „gyorsan helyreállítani az ellátást más forrásokból”.
    Arra a kérdésre válaszolva, hogy Ukrajna kap-e további energiát Európától, Haluscsenko azt mondta, hogy ez „a mérlegelés alatt álló lehetőségek egyike”. A miniszter megjegyezte, hogy Ukrajna energiarendszere „még stabil”, de felszólította a támogatóit biztosítsanak „olyan légvédelmi rendszereket, amelyek valóban segíthetnek infrastruktúránk védelmében mert meg kell védenünk légterünket. Az oroszokat nem érdeklik a nemzetközi megállapodások, nem törődnek semmiféle megállapodással vagy egyezménnyel.” 
  • 2022. október 11-én, kedden több mint 3800 város, település és község áramellátása állt helyre; azonban több mint 100 település maradt áram nélkül. 
  • Ukrajna védelmi minisztere arról számolt be, hogy újabb négy nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszer (HIMARS) érkezett Ukrajnába az USA-ból. 
  • A rakétaterror Oroszország utolsó ütőkártyája. A tél előestéjén áram, hő, kommunikáció nélkül akarnak minket hagyni, félelmet és pánikot akarnak terjeszteni.
    „Szovjet fegyverekkel hárítjuk el a rakétatámadásokat, amelyek ráadásul hiányosak” – mondta Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka – csak október 10-én, az orosz erők 84 cirkáló rakétát lőttek ki. és 24 pilóta nélküli légi járművet indítottak Ukrajna békés városai ellen.
    Légvédelmi pajzsra van szükségünk az ország kritikus infrastruktúrája felett és a civilek védelmében.
    Ma a mi pajzsunk egész Európa védelme.
  • Az oroszok rakétákkal támadják meg Zaporizzsját. Robbanások hallhatók Mikolajivban, Nikopolban az oroszok gyújtólőszert használnak.
  • Az ukrán fegyveres erők megszilárdították pozícióikat Herszon megyében.
  • Az ukrán légvédelem egy reggel alatt 9 Shahed-136 drónt lőtt le Mikolajiv megye felett.
  • Az orosz erők hét S-300-as rakétát lőttek ki Zaporizzsja városára és külvárosára október 11-ről 12-re virradó éjszaka. Három embert mentettek ki a támadásban megsérült épületek romjai alól.

Orosz hírszolgálatok

  • Az FSZB közölte, hogy a krími hídon elkövetett terrortámadás szervezője az ukrán katonai hírszerzés vezetője, Kirill Budanov. 
  • Michael Whitney amerikai geopolitikai és társadalmi elemző szerint az ukrán kormány szándékosan lemond az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokról, hogy elhúzódó konfliktusba vonja Moszkvát és kimerítse erőforrásait. Erről írt a Global Research egyik cikkében.
  • Ellentétben az ukrán propaganda állításával, mely szerint az oroszoknak kifogytak a rakétái, október 12-én az orosz fegyveres erők továbbra is rakétákkal támadják Ukrajna kritikus infrastruktúráját.
  • A lengyel PERN üzemeltető bejelentette, hogy szivárgást fedeztek fel a Druzhba csővezeték egyik ágán. Ez a vonal szállít olajat Európába.
  • Az FSZB leállította az ukrán különleges szolgálatok által előkészített terrortámadásokat a moszkvai régióban terrortámadásokat a moszkvai régióban.
  • Az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek katonai űrereje precíziós csapással megsemmisítette az ukrán Fegyveres Erők légiparancsnokságának főhadiszállását. Erről az Orosz Föderáció Védelmi Minisztériuma számolt be.
  • Lövöldözés hallatszik Kijevben – írja a TASS ukrán médiára hivatkozva. 

Megkapja-e ugyanazt a támogatást Orbán Scholztól mint Angela Merkeltől?

Prága után Berlinben is tüntetők fogadták a magyar miniszterelnököt, akik amiatt tiltakoztak, hogy a magyar diplomácia meglehetősen elnéző Putyin Ukrajna elleni agressziójával szemben.

Olaf Scholz kancellár és Orbán Viktor miniszterelnök kétórás tárgyalásain minden fontos téma szóba került – állítják a résztvevők, akik nem sok részletet osztottak meg. Nem derült ki például az sem, hogy Orbán Viktor mire is gondolt amikor kannibalizmusnak nevezte Németország 200 milliárd eurós energia csomagját.

A Bloomberg beszámolója szerint a magyar miniszterelnök arra célozhatott, hogy a gazdag uniós tagállamok felvásárolják a földgázt, a többiek pedig boldoguljanak ahogy tudnak. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Franciaország és Itália is. Scholz kancellár válaszul annyit közölt: immár nem ellenzi azt, hogy az Európai Unió közösen vegyen fel hitelt, és ebből olyan támogatási alapot hozzanak létre mint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap, amely a pandémia után akarta újraindítani a 27 tagállam gazdaságát. Magyarország és Lengyelország kivételével mindenki már meg is kapta a pénzét. A Scholz-Orbán párbeszéd nyilván erről is folyt, de semmit nem közöltek pedig mindenki tudja: ebben a kérdésben a német kancellár mondja ki a végső szót.

Merkel-Orbán paktum

A magyar miniszterelnök idejekorán felismerte, hogy hatalma szempontjából a leglényegesebb az: mit gondol róla a német kancellár? Épp ezért lepaktált Angela Merkellel, akit most is felkeresett Berlinben. Senki nem tudja pontosan, hogy miben is állapodott meg  Angela Merkel és Orbán Viktor, de a fejlemények azt mutatták: a paktum működik. Orbán tudta, hogy meddig mehet el. Cserében mindent megadott a Magyarországra települt német cégeknek. Merkel kancellár meg is védte a magyar miniszterelnököt az Európai Néppártban és a csúcstalálkozókon Brüsszelben. Merkel immár a múlt, Scholz kancellár különösen nehéz körülmények között kezdte meg munkáját a csúcson. Tapasztalatai persze bőven vannak a szociáldemokrata politikusnak hiszen Angela Merkel pénzügyminisztere volt évekig. Az energiaválság és Putyin agressziója Ukrajna ellen teljesen új helyzetet teremtett. A német gazdaságnak az olcsó orosz energia nélkül kellene megőriznie a versenyképességét. Orbán Viktor azt ajánlgatja, hogy a fejlett német technológia Magyarországon találkozzon az orosz energiával. Ez kiskapu lehet Németország számára éppúgy mint Orbán kínai kapcsolatai.

Az USA bírálatai ellenére Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn Moszkvával és Pekinggel. Németországnak ez sokkal nehezebb, de Scholz kancellár is bejelentette: novemberben Kínába látogat. Kína az Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere. A német autógyárak több járművet adnak el a Mennyei birodalomban mint otthon.

Két, a válság szélén táncoló állam kormányfője tárgyalt Berlinben arról, hogy miképp lehet enyhíteni a krízis következményeit. Marad-e a Merkel paktum vagy Scholz kancellár nem kíván hasonló különleges német-magyar együttműködést? Ez hamarosan kiderülhet hiszen válság idején sokkal nehezebb udvarias frázisokkal elfedni a valós problémákat mint konjunktúra idején.

Orbán és a korrupció

Daniel Freund a Mandinernek nyilatkozva lesújtó képet festett a magyar közállapotokról és a korrupcióról.

“Egyetlen olyan tagállamot sem lehet találni az Európai Unióban, ahol a korrupciós jelenséget ennyire kapcsolatba lehetne hozni a miniszterelnökkel, az ő családjával és hihetetlenül gazdagodó barátaival” – mondta a kormánypárti Mandinernek Daniel Freund zöld képviselő, aki az Európai Parlament költségvetési bizottságának tagjaként figyelemmel kíséri az uniós pénzek útját Magyarországon.

“Az Európai Unió a korrupció elleni harc éllovasa kíván lenni. Vonatkozik ez a csatlakozni kívánó államokra például Ukrajnára is” – közölte Daniel Freund, aki támogatja Zelenszkij elnök bátor kiállását az orosz agresszióval szemben, de ennek ellenére sem feledkezik meg arról, hogy a korrupció évtizedek óta meghatározó probléma Ukrajnában. Ahol Zelenszkij elnök népszerűsége épp emiatt mindössze 10% volt mielőtt Putyin megindította volna agresszióját Ukrajna ellen. Azt követően viszont Zelenszkij a nemzeti ellenállás szimbólumává vált.

Harc a korrupció ellen

“A brüsszeli bizottságnak azonnal fel kell lépnie azzal a tagállammal szemben, ahol a korrupció gyanúja felmerül. Mindezt annak érdekében kell megtennie, hogy az uniós pénzek odajussanak ahova szánták őket. Sem csalás, sem személyi összeférhetetlenség sem hűtlen kezelés nem gátolhatja ezt. Biztosítani kell azt, hogy nincs olyan politikus, aki a barátainak vagy a politikai szövetségeseinek folyósítaná ezeket a pénzeket. Ezt egyetlen tagállamban sem lehetne hagyni” – hangsúlyozza Daniel Freund. Aki aggódik amiatt, hogy a brüsszeli bizottság megállapodik a magyar kormánnyal miközben a heiyzet lényegesen nem változik.

“Attól tartok, hogy a két fél közötti egyezség nem teszi ismét demokráciává Magyarországot. Nem lesz kisebb a korrupció. Félek, hogy a kialkudott 17 intézkedés nem foglalkozik a média pluralizmus, a média szabadság kérdésével. A brüsszeli bizottság büszke az új Integritási bizottságra. Attól félek, hogy hiába működik Magyarországon a világ legjobb korrupcióellenes hatósága, ha a bíróságok nem függetlenek. Olyan emberek ítélkezhetnek, akiket Orbán és a kormánya nevezett ki” – nyilatkozta a Mandinernek Daniel Freund Európa parlamenti képviselő.

Megerősítették Putyin és Zelenszkij részvételét a G20-csúcstalálkozón

Az indonéz külügyminiszter megerősítette Putyin és Zelenszkij részvételét a novemberi G20-csúcson, melyet november közepén rendeznek Bali szigetén.

Retno Marsudi indonéz külügyminiszter hivatalosan is megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök részt vesz a G20 Bali csúcstalálkozóján . Erről a TASS számolt be indonéz forrásokra hivatkozva.

Az indonéz külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy „a jelenlegi világhelyzet instabil”, de osztálya igyekszik kapcsolatot teremteni a két állam vezetőjével.

A csúcstalálkozót Balin tartják november 15-16.

Korábban Putyin és Zelenszkij megállapodott abban, hogy részt vesznek a G20-csúcson. A G20-csúcson egy esetleges találkozó lesz az első személyes találkozó Oroszország és Ukrajna vezetői között a különleges katonai művelet február 24-i kezdete óta. „A G20-akat a béke, nem pedig a konfliktus platformjává akarjuk tenni” – mondta Husin Bagis indonéz nagykövet.

Ukrajna orosz rakétazápor alatt

Hétfő reggel Valerij Zaluzsnyij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka közzétette az Ukrajna területét ért orosz csapások térképét.

 

smi2.ru

 „Ezeket a támadásokat szovjet kori fegyverekkel kell visszavernünk, amelyek ráadásul nem állnak elegendő mennyiségben rendelkezésünkre”.

Ahol orosz rakéták találták el Ukrajnát

A szárazföldről és hajókról indított hosszú hatótávolságú rakétákkal nyolc ukrán tartományt Kijevet, Odesszát, Lvovot, Vinnyicát, Hmelnickijt, Nyikolajevet, Rovnót, Krivoj Rogot, Vlagyimir Rogot és Zaporozsjét, Harkov, Pavlograd, Zsitomir, Ternopil, és más ukrán városokat ért találat. Legalább 19 embert megöltek és több tucatnyian megsebesültek a moszkvai invázió legszélesebb körű légitámadásában.

Olekszij Aresztovics, Ukrajna elnökének tanácsadója szerint a legtöbb célpont hő és villamos energiát biztosító polgári infrastruktúra volt, és legalább öt régió maradt áram nélkül. A legfrissebb híradások szerint az infrastruktúra helyreállítását azonnal megkezdték az ukrán hatóságok.

Vlagyimir Putyin elnök hétfőn televíziós beszédében azt mondta, hogy Oroszország „Ukrajna energia-, katonai parancsnoki és kommunikációs létesítményeit” vette célba, válaszul az Oroszországot a Krímmel összekötő Kercsi híd elleni szombati támadásra. Arra figyelmeztetett, hogy „senkinek ne legyen kétsége” afelől, hogy Oroszország megvédi magát. Az orosz híradások szerint mintegy nyolvan kilőtt rakétájuk mindegyeke célt talált, míg az ukrán híradások negyven rakéta megsemmísítésétről szólnak.

Putyinra egyre nagyobb nyomás nehezedik a háborúpárti nacionalisták részéről, mivel ukrajnai erői az elmúlt hetekben egymás után visszavonultak, és mintegy 1200 négyzetmérföldnyi nehezen megszerzett területet veszítettek délen és keleten. Az orosz keményvonalasok hétfőn ünnepeltek, mondván, hogy a támadások régóta várt jelei annak, hogy a Kreml fokozza támadásait Ukrajna kritikus infrastruktúrája ellen.

Ukrajna megnyerheti a háborút

Szenes Zoltán vezérezredesnek, aki korábban a vezérkar főnöke volt az a véleménye, hogy az ukránok akár meg is nyerhetik a háborút. A vezérezredes tanulmányait a Szovjetunióban végezte, de tanult az Egyesült Államokban is. Magyarországot képviselte a NATO-ban.

“Katonai vonalon nincs magyar különút. A NATO-n belül az történik amit az Egyesült Államok akar – különösen azután, hogy Putyin elkezdett az atombombával fenyegetőzni.”

Ben Hodges tábornok a Deutsche Wellenek úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Putyin be akarja vetni az atomfegyvert, akkor azt az orosz hadsereg megakadályozná. Szenes tábornok szerint a döntéshozatal nukleáris ügyben ugyanolyan Oroszországban mint az Egyesült Államokban.

A legfelső szinten áll az elnök, a második szint a hadügyminiszter, a harmadik pedig a stratégiai erők parancsnoka.

“Ha a hidegháború idején sikerült elkerülni a nukleáris konfliktust, akkor most is van erre racionális esély. Putyinnak nehéz lenne elmagyaráznia az oroszoknak, hogy miért vetett be Ukrajnában atomfegyvert”

– hangsúlyozta Szenes Zoltán vezérezredes, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit. Szerinte az óriási nyugati támogatásnak köszönhetően Ukrajna olyan helyzetbe került, hogy megnyerheti a háborút.

Az USA és Nagy Britannia ezerszám képezi ki az ukrán katonákat

Az oroszok defenzívába szorultak Ukrajnában, mert kevés a katonájuk és a logisztikai rendszerüket szétrombolják az amerikai Himars rakétakilövők. Ebből Ukrajna százat kért az USA-tól. Egyelőre 16 van Ukrajnában és az amerikaiak még 18-at ígérnek. Olyat azonban nem szállítanak az ukránoknak, amely képes lenne lerombolni a krími hidat, mert ez kiélezné a konfliktust az USA és Oroszország között. A Himars rakéta kilövők megsemmisítik az orosz parancsnoki állásokat és a lőszer raktárakat. Az ukránok lassan nyomulnak előre, az oroszok pedig arra játszanak, hogy egy hónap múlva járhatatlanok lesznek az utak Ukrajnában.

Zelenszkij elnök jövő szeptemberre teszi a hadműveletek végét. Ha ilyen tempóban folytatódik a nyugati támogatás, akkor Ukrajna győzhet, mert a fegyverei jobbak, több a katonája és azok sokkal jobban motiváltak mint az oroszok. Szenes tábornok szerint mintegy félmillió fiatal orosz menekült el a mozgósítás elő. Elvben 65 éves korig lehet valakit behívni Oroszországban. Egy 60 éves vezérőrnagy is életét veszítette nemrégiben amikor a gépét lelőtték Ukrajna fölött. Az oroszoknak ugyanis nincsenek okos rakétáik, ezért kénytelenek berepülni az ukrán légtérbe, ahol az angol-amerikai légelhárító fegyverek végeznek velük.

Követi-e Zsukov marsall példáját az orosz tisztikar?

Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le a hatalomra pályázó Beriját, aki a titkosszolgálat főnökeként a legnagyobb hatalommal rendelkezett akkoriban.

“Moszkvában most a katonák a galambok” – fejtegette Szenes tábornok, aki emlékeztetett arra, hogy a politikai életből Putyin mindenkit eltávolított, aki veszélyes lehetne rá. “A héják jelen vannak a parlament mindkét házában és Putyin környezetében is. Ilyen például Medvegyev, az egykori liberális, aki most a Védelmi Tanács alelnökeként fenyegeti atomháborúval a Nyugatot. Ilyen Prigozsin, Putyin “szakácsa”, aki a Wagner hadsereget megszervezte az elnök támogatására.”

Akad-e most olyan bátor katonai vezető mint Zsukov marsall, hogy leváltsa Putyint?

Utána azután lehetne deklarálni, hogy “más fontos beosztásba került” – esetleg a túlvilágon. Berija halálának körülményeiről máig sincs hiteles információ.

Szenes tábornok ezzel kapcsolatban arra mutatott rá, hogy Oroszországban nincsen hagyománya a békés vezetőváltásnak. Putyin mindenesetre tisztogat a hadseregben és a hadiiparban. Új parancsnokot nevezett ki Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok eredetileg harckocsizó volt, most viszont a légierő parancsnoki posztjáról került Ukrajnába. Az orosz légierő leszerepelt: a pilóták nem mernek berepülni az erős ukrán légvédelem miatt. Putyin kirúgta a hadiipar vezetőjét, aki hiába állította át a gyárakat hétszer 24 órás háborús műszakra, de nem tudta pótolni a nyugati chipeket és alkatrészeket.

Repült az a hadügyminiszterhelyettes is, aki a hadtápot irányította: óriási korrupcióra és szervezetlenségre derült fény.

1,5 millió téli egyenruha szőrén szálán eltűnt a raktárakból.

Orbán és a NATO

A magyar miniszterelnök egyensúlyoz – mutatott rá Szenes Zoltán, aki szerint a magyar NATO nagykövet nincs épp könnyű helyzetben, de a katonák egyértelműen követik az észak-atlanti vonalat, melyet az USA határoz meg.

Nincs senki, aki felhívná a magyar miniszterelnök figyelmét arra, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút?

– kérdezte Jeszenszky Géza ex külügyminiszter.

Szenes Zoltán tábornok tapintatosan nem foglalt állást, de arra rámutatott, hogy a NATO szerint 300 ezer európai katonának kellene szembenállnia Putyinnal. Az európai NATO tagállamok csapatainak összlétszáma ennél nem sokkal nagyobb. Ennek a 300 ezer katonának harcképzettnek kellene lennie. Magyarországon mindössze két zászlóalj van, amelyről ez elmondható – mondta Szenes Zoltán tábornok. Orbán Viktor kiadta a készültség fokozásának jelszavát. Némi problémát jelent, hogy kevesen jelentkeznek katonának, mert kicsi a fizetés, a szolgálat meg nem kifejezetten családbarát. Senki nem tudja, hogy mi lesz, ha végetér a háború Ukrajnában illetve, ha Putyin megbukik, de az világos, hogy az USA NATO Schengent akar vagyis, hogy a szövetségesek csapatai szabadon mozoghassanak, a tagállamok engedélye nélkül átléphessék a belső határokat.

A Matolcsy klán fellegvára lett, mely egykor akadémiai kutatóintézet volt

A Magyar Tudományos Akadémia Kémia Kutatóintézetének épületét a Rózsadombon 2015-ben a Magyar Nemzeti Bank vásárolta meg, hogy “a tudomány szentélye legyen”. Majd a Pallas Athéné alapítvány tulajdona lett. 

A nemzeti együttműködés rendszerének egyik legsikeresebb familiája 2019-ben magántőke alapítványok segítségével privatizálták a 40 hektáros birtokot. A tulajdonosok a Matolcsy klán tagjai. Majd új fordulat következett: a Magyar Nemzeti Bank multicége, a GTC, melyet valamilyen oknál fogva a varsói tőzsdén jegyeztek be, megvette a luxus ingatlant a Rózsadombon. Hét éve a Magyar Nemzeti Bank 2,7 milliárd forintot fizetett a “tudomány szentélyéért”, most viszont 19 millió eurós értéken tartják nyilván. Ez körülbelül 8 milliárd forintnak felel meg. Infláció persze van – hála részben a Magyar Nemzeti Banknak, melyet Matolcsy György vezet 2013 óta. Orbán Viktor “jobbkeze” nem feledkezik meg a családról.

43 céget számolt össze a valasz.hu portál, amelyek mind a Matolcsy klánhoz tartoznak, és a Rózsadombra helyezték át a székhelyüket. Immár ez a Matolcsy birodalom zászlós hajója.

Inog Matolcsy pozíciója?

A gazdasági válságért sokan Matolcsy Györgyöt teszik felelőssé Orbán Viktor környezetében hiszen a forint szisztematikus leértékelésével és az alacsony kamatokkal megágyazott az inflációnak, mely a nemzetközi hatásokkal együtt óriási gondot okoz a nemzeti együttműködés rendszerének. Orbán Viktor immár hét szűk esztendőről beszél. Gazdasági csúcsminisztere pedig nem más mint az a Nagy Márton, aki egykor Matolcsy György jobbkeze volt a Magyar Nemzeti Bankban, most pedig a helyére pályázik.

Bűnbakot csinál-e Orbán Matolcsyból?

A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványai kicsapták a biztosítékot az Európai Unióban is. Mindmáig azt várják Orbán Viktortól, hogy ne tegye zsebre az uniós pénzek nagy részét. A Matolcsy klánra rá lehetne mutatni mint korrupt csapatra, amely a papa fontos posztjával visszaélve hihetetlen tempóban gazdagodott.

Matolcsy bukásának az Egyesült Államokban is örülnének, mert a CIA-t nyugtalanítja, hogy a Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók serénykednek. Emiatt a CIA kínai ügynöknek tekinti az MNB elnökét, akit nem látnak szívesen az Egyesült Államokban. Az IMF közgyűléseken Washingtonban rendszeresen az alelnökök képviselik a magyar színeket nem pedig Matolcsy György.

Az MNB elnöke tudja, hogy inog a széke, de abban bízik, hogy túlságosan is sokat tud Orbán Viktorról ahhoz, hogy beáldozzák a korrupció elleni harcban, melyet az Európai Unió elvár a magyar miniszterelnöktől.

Erdogan elnök, Orbán török barátja, több nemzeti bank elnököt is kirúgott a magas infláció miatt. Igaz, hogy az infláció ettől nem csökkent. Hivatalosan 83%, az ellenzék szerint pedig több mint 180% Törökországban.

A titkosszolgálat Márki Zay Péter nyomában

0

Az országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának utasítására már nemcsak a rendőrség hanem a titkosszolgálatok is nyomozni kezdtek az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje ellen.

Márki Zay Péter amerikai támogatása

A választási kampány idején a kormánypárti sajtó nyíltan a CIA ügynökeként bélyegezte meg az ellenzék miniszterelnök jelöltjét. Aki ezt természetesen cáfolta. Az mindenképp nyilvánvaló, hogy Márki Zay Péter élvezte az Egyesült Államok támogatását.

Az USA számára az ukrajnai háború kitörése óta mind nagyobb problémát jelent, hogy Orbán Viktor továbbra is kiváló kapcsolatot ápol Moszkvával és Pekinggel. Szijjártó Péter külügyminiszter ezért is közölte az új amerikai nagykövet érkezésekor, hogy  “diplomatát várunk nem pedig helytartót”. Ráadásul Orbán Viktor Trump szövetségese, és emiatt tényezővé vált az amerikai belpolitikában is. Az USA nagykövetség már a 2018-as választások előtt próbálkozott azzal, hogy leváltsa Orbán Viktort. Lázár János akkori kancellária miniszternek kínáltak lehetőséget. Orbán emiatt rúgta ki törekvő kancellária miniszterét, aki időközben visszakerült a kormányba, de szerényebb tisztségbe. 2018-ban egy esetleges Orbán Lázár váltás Magyarországon senkit sem érdekelt volna az Egyesült Államokban, de 2022-ben már nem ez a helyzet. Orbán ezért is barátkozik Trumppal.

Márki Zay Péter így reagált: “Üdvözlöm a nemzetbiztonsági bizottság munkáját”,  majd hozzátette, hogy nem kapott meghívót arra az ülésre “ahol rólam mint nemzetbiztonsági kockázatról volt szó.”

Az ellenzék egykori miniszterelnök jelöltje egyúttal viszontváddal élt, kérte, hogy vizsgálják meg: “a Fidesz orosz kapcsolatait, az orosz kémbank és az orosz kémek budapesti tevékenységét és befolyását valamint a Paks 2 atomerőmű projektet.”

A fenyegető gazdasági csőd

Az USA igazi aduja a renitens rendszerekkel szemben a pénz. Erdogan török elnök rendszere hivatalosan 83%-os inflációval küzd, de az ellenzék szerint a valós szám több mint 180%!

Magyarország még nem tart itt, de a galoppozó infláció szétzilálja a nemzeti együttműködés rendszerét és csökkenti Orbán Viktor népszerűségét. Az USA és a magyar ellenzék problémája az, hogy nem tudnak működőképes alternatívát kínálni a szavazópolgároknak. Bulgáriában az USA által támogatott liberális kormány hónapok alatt megbukott, a választásokat pedig az a Bojko Boriszov nyerte el, akinek rendszere még korruptabb volt mint Orbán Viktoré.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK