Featured

Skandal! – német botrány orosz titkosszolgálati szállal

Németország legnagyobb pénzügyi botránya volt a második világháború után a Wirecard bukása hiszen a céget fénykorában 24 milliárd euróra becsülték. Most Skandal! címen dokumentumfilmet mutattak be arról, hogy miképp jutott a csúcsra és onnan a mélybe a Wirecard, melyet Merkel kancellár és Putyin elnök is támogatott.

1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard számláiról

– írta meg a londoni Financial Times, amely leleplezte a botrányt. A Wirecard csődbe jutott, a vezérigazgatót letartóztatták.

A mindent mozgató menedzser viszont Oroszországba menekült.

A Bellingcat értesülései szerint Jan Marsalek, aki az osztrák titkosszolgálat tisztje volt, de kiváló kapcsolatot ápolt az oroszokkal is, döntő szerepet játszott a cég felfuttatásában. Elsősorban abban, hogy megszerezte Angela Merkel akkori német kancellár és Putyin elnök támogatását. Cserébe szabad kezet kapott a Wirecard ügyeinek intézésében. Hozzá kerültek az ázsiai üzletek vagyis a német óriás leginkább reménytkeltő piaca. Csakhogy a brit hírszerzés megsúgta a Financial Timesnak, hogy Jan Marsalek saját számlára dolgozik illetve az oroszok élvezik munkálkodásának gyümölcsét.

2019 júniusában a Financial Times megírta: 1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard ázsiai számláiról. Sőt valószínűleg soha nem is volt ott. Csakhogy a német pénzügyi felügyelet elnéző volt a Wirecard-dal szemben hiszen mögötte állt Merkel kancellár. Aztán a független könyvvizsgáló kiderítette az igazságot, a német és az angol lapok pedig megírták. Jan Marsalek azonnal a Fülöp szigetekre utazott, hogy “utánanézzen a dolgoknak”. Azóta se látta őt senki. Illetve felismerték őt Belorusziában és Moszkvában is. Németország kérte is a kiadatását, de az oroszok annyit közöltek: nálunk nincs ilyen külföldi polgár!

Hol van Marsalek

A Bellingcat kiderítette, hogy osztrák diplomata útlevéllel – Jan Marsalek osztrák állampolgár – 2015 óta rendszeresen járt Oroszországban. Ott kapcsolatba került vagy az FSZB-vel vagy pedig a katonai titkosszolgálattal, a GRU-val. A német Bild Zeitung idén már azt írta, hogy Jan Marsalek Moszkvában él “az FSZB felügyelete alatt.”

Münchenben Jan Marsalek állítólag nyíltan fogadta az orosz titkosszolgálat tisztjeit, akik megbízták a többi között annak az oroszbarát milíciának a finanszírozásával, amely Líbiában képviselte Putyin érdekeit. Jan Marsalek müncheni villája épp az orosz konzulátus mellett van. Andrej Csuprigin magasrangú GRU tiszt a villa gyakori látogatója volt.

Jan Marsaleknak nagy szerep jutott abban is, hogy pénzelje Putyin európai barátait. Az osztrák Szabadságpárt, amely híres volt Putyin barátságáról, állítólag jelentős pénzhez jutott rajta keresztül. Nem kizárt, hogy a magyar szélsőjobboldal is szerepelt a kedvezményezettek listáján.

Mindenképp érdekes, hogy Jan Marsalek tíz éven át a legnagyobb német digitális pénzügyi vállalkozás műveleti igazgatója lehetetett.

Az osztrák titkosszolgálatot többször is bírálat érte Amerikából, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Sebastian Kurz kancellárt az USA meg is fenyegette azzal, hogy kizárják Ausztriát a Berni Unióból, ha nem vet véget az orosz barátságnak. A Berni Unióban egyeztetik az USA európai szövetséges titkosszolgálatai elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz a figyelmeztetést követően hamarosan eltűnt Ausztria politikai életéből.

Jan Marsalek jelenleg Interpol körözés alatt áll, és Európa legkeresettebb bűnözői közé tartozik.

Újabb gyanús halál a Gazprom környékén

A 47 éves Nyikolaj Petrunyin, akit “gáz csodagyereknek” neveztek Moszkvában egy hónapja esett kómába, most pedig meghalt. A halál oka hivatalosan a Covid, de a brit hírszerzés szerint ő is egyike azoknak, akiket az FSZB tett el láb alól Putyin parancsára.

A dúsgazdag Nyikolaj Petrunyin nemcsak üzletember volt hanem az orosz parlament képviselője és az igen befolyásos energia bizottság alelnöke. Putyin ukrajnai agressziója előtt az elnök sziklaszilárd hívének tartották. Cége csővezetékeket épített a Gazpromnak illetve a Rosznyeftnek. Éves jövedelme több mint 875 millió forint volt a hivatalos adóbevallás szerint.

Felesége Albina Petrunyina is benne volt a bizniszben. Korábban őrnagyként szolgált a rendőrségen, majd közös céget alapított MetaTrend City néven a Gazprom egyik csúcs menedzserével, Vlagyimir Vasziljevvel. Azt nem lehet tudni, hogy Albina Petunyina életben van-e még, mert sok Gazprom közeli üzletember “a családjával is végzett mielőtt öngyilkos lett”.

Áprilisban az 51 éves Vlagyiszlav Avajev, a Gazprombank egykori alelnöke  “megölte családját mielőtt magával is végzett volna”. Feleségével és lányával együtt találtak rá az orosz oligarcha holttestére, aki korábban Putyin titkárságán dolgozott majd az energiaiparban hasznosította tapasztalatait. A Gazprombank alelnökeként rálátása volt a Kreml pénzügyeire is.

Baltával végzett családjával egy orosz oligarcha Spanyolországban majd felkötötte magát. Szergej Protosenya korábban a Putyin hű oligarchák közé tartozott, de azután jobbnak látta áttenni székhelyét Spanyolországba. Ez sem segített rajta.

A 61 éves Alekszandr Tyulakovot agyba főbe verték mielőtt “öngyilkos lett”. Ő a pénzügyi ellenőrzés területén volt menedzser a Gazpromnál, és ennek különösen nagy jelentősége van hiszen Putyin európai barátait jelentős részben a Gazprombankon keresztül pénzelte. A brit és az amerikai hírszerzés megszerzett egy ilyen listát, és valószínű, hogy a gyakori halálesetek ehhez is kapcsolódnak.

A 60 éves Leonyid Sulmant vérben ázva találták meg luxuslakása padlóján. A Gazprom Invest főnökével “betörők végeztek” abban az elit lakóparkban Szentpéterváron, melyet őrző védő szolgálat óvott a kínos meglepetésektől.

A Lukoil igazgató tanácsának elnöke kiesett egy moszkvai kórház hatodik emeletének ablakán. Hivatalosan öngyilkos lett a 67 éves Ravil Maganov, de a brit hírszerzés értesülései szerint az FSZB emberei összeverték és kidobták a kórház ablakán Oroszország második legnagyobb olajvállalatának alelnökét, aki az igazgatótanács elnöke volt.

A Gazpromhoz hasonlóan a Lukoil is pénzeket juttatott el Putyin európai barátainak.

A 43 éves Alekszandr Szubbotyin “szívrohamot kapott”. A Lukoilhoz közelálló dollármilliárdos orosz üzletembert állítólag olyan méreggel itatták meg, amely szívrohamot vált ki. Kiesett a luxusjachtból miután Putyin tanácsadója volt a nemzetközi konferencián.

Vlagyivosztokban távol-keleti gazdasági “csúcsot” tartottak, ahol Kínát nem Hszi Csinping elnök hanem a nemzetgyűlés elnöke, az ország harmadik számú vezetője képviselte. Ez volt az első alkalom az ukrajnai háború kezdete óta, hogy Putyin magasrangú kínai vezetővel tárgyalt. Peking felszólította Putyint: fejezze be mielőbb a háborút! Ezt még határozottabban megmondta Hszi Csinping elnök Putyinnak Szamarkandban egy másik csúcstalálkozón. A kínaiak megígérték az Egyesült Államoknak: nem adnak el olyan chipeket Oroszországnak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ennek következtében az orosz hadiipar lehetetlen helyzetbe került. Putyin kirúgta a hadügyminiszter helyettesét, aki a fegyvergyártásért felelt, de ettől még nem jöttek  chipek Oroszországba. Hiába dolgozik az orosz hadiipar háborús üzemmódban éjjel nappal mégsem képes korszerű fegyverekkel ellátni az Ukrajnában küzdő orosz csapatokat.

Vlagyivosztokban az orosz-kínai tárgyalásokon tanácsadóként szolgált Ivan Pecsorin. A 38 éves szakértő jacht túrára indult “a sikeres csúcstalálkozó” után , de erről nem tért vissza. “Kiesett a jachtból”- halálát így indokolták Oroszországban, ahol manapság nem életbiztosítás az sem, ha valaki túlságosan közel áll Putyinhoz.

Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója: Orbán orosz barátsága elfogadhatatlan

Magyarország politikája nagyon sok gondot okoz mind a NATO-nak mind pedig az Európai Uniónak. Mindkét szervezet perspektívájából elfogadhatatlan, hogy olyan országgal tartja a kapcsolatot, amely az ellensége mind a két közösségnek.

„Nagyon jól emlékszem arra, hogy Magyarország mindent megtett a NATO tagságért és hogy megszabaduljon a szovjet fennhatóságtól. (John Bolton arra utal, hogy az Antall kormány idején vonták ki a szovjet csapatokat Magyarország területéről, és az első Orbán kormány idején léptünk be a NATO-ba.) Nem is értem, hogy miképp tudták ilyen gyorsan elfelejteni ezt az időszakot a magyar emberek. Csak bizakodni tudok abban, hogy a magyarok fiatal nemzedéke felfogja, hogy amit Orbán tesz, az árt az országnak” – nyilatkozta Trump elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója Csernyánszki Juditnak. A Klubrádió munkatársának azt is elmondta, hogy szerinte “Donald Trump nem ül majd újra a Fehér Házban, nem választják meg elnöknek 2024-ben. Így soha nem lehet része annak, hogy az USA miképp egyezkedik majd az oroszokkal.”

“Az USA az Európai Uniót belehajszolja az ukrajnai konfliktusba”

Így látja mindezt Schiffer András, aki a Mandinernek nyilatkozott. Az LMP egykori vezetője szerint az amerikai imperializmus a felelős elsősorban az ukrajnai háborúért, és máig nem lehet tudni, hogy Putyin miért lépett bele a csapdába. A magyar kormány is meg van fogva, mert annyira függ az orosz energiától.

“Orbán Viktor nagymértékben felelős azért, hogy tizenkét év kormányzás után Magyarország ennyire ki van szolgáltatva az orosz energiának. Itt a paksi fejlesztésekre is gondolok.”

Ettől még épeszű ember nem gondolhatja komolyan azt, hogy a magyar miniszterelnöknek az első sorban kellene menetelnie a nyolcadik-kilencedik-tizedik uniós szankciós csomagért illetve, hogy le kell vágni Magyarországot az orosz energia vezetékekről. Ne legyenek illúzióink: az amerikaiak pontosan ezt várják el tőlünk. A haza sorsáért felelős magyar miniszterelnök nem vehet részt a feszültség szításában.

Illúzió azt hinni, hogy Magyarország egyedül képes megállítani az imperialista nyomulást, amellyel az USA belehajszolja az egész Európai Uniót a konfliktusba. Orbán Viktornak szűk mezsgyén kell manővereznie. Ezért azt mondom, hogy amit a magyar kormány az ukrajnai konfliktus kezdete – február 24- óta tett az energia diplomáciában, azt felelős magyar szereplő nehezen tudja kritizálni” – nyilatkozta Schiffer András, aki szerint az USA külügyminisztere éppúgy felelős a konfliktusért mint Putyin orosz elnök.

“Antony Blinken amerikai külügyminiszter éppen olyan háborús uszító mint az egész Putyin adminisztráció, ezért neki is felelnie kell majd. Az első néhány szankciós csomagra természetesen szükség volt. Azt hittem, hogy az első szankciók után az oroszok leülnek tárgyalni. Ez meg is történt, de az ukránok – feltehetően amerikai nyomásra véget vetettek az egyeztetésnek.”

Miért került Orbán Viktor a célkeresztbe?

“Leginkább azzal ahogyan a nemzeti burzsoáziának kijelölt figurákat helyzetbe hozta, és ehhez igazította a játékszabályokat. Sziszifuszi munkával kiiktatta a parlamenti többséggel szembeni ellensúlyokat. Saját kormányzásán túl mélyállamot épített ki a közfeladatokat ellátó vagyonkezelő alapítványokból, önálló szabályozó szervekből. Ha valaki beleszól a nagyok játékába, sérti az érdekeiket, közben pedig jelentős támadási felületet nyújt, ne csodálkozzon, ha ennek meg is lesz a következménye.

Amíg egy kormány nem sérti az európai centrum államok gazdasági érdekeit, hiába tűnnek el kriminális módon uniós források az országban, addig békén hagyják. Varsó és Budapest azonban kőkeményen sérti ezeket az érdekeket. A nyugatiak azt gondolták, hogy az uniós támogatások  jelentős része visszacsorog majd hozzájuk. Ezt fékezik a szuverenista kormányok. Ezt nem fékezi a román és a bolgár kormány.

Az utóbbi évtizedben mind Magyarországon mind pedig Lengyelországban az uniós támogatások nagyobb hányada került hazai vállalkozókhoz a nyugatiak kárára. Pont azért kapjuk meg majd mégiscsak az ablakban levő uniós pénzt, mert még így is irdatlan összeg csorog majd vissza a nettó befizető tagállamokhoz. Úgy vélem: ez a Brüsszelel folyó konfliktus gyökere” – nyilatkozta Schiffer András a Mandinernek.

Trump idézése drámai politikai színjátékot vetít előre

A volt elnök azt fontolgatja, hogy eleget tesz a Capitolium elleni  támadás kivizsgálására létrehozott bizottságának követelésének – de bölcs lépés lenne egy ilyen lépés?

A képviselőház január 6-i különbizottságának egyhangú indítványa Donald Trump beidézésére, amelyben azt követelte, hogy tanúskodjon arról, hogy tudott a Capitolium elleni támadásról, miközben a kongresszusi nyomozás robbanásveszélyes végkifejlet felé száguld.

A volt amerikai elnök dönthet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az idézést, és úgy is dönthet, hogy nem működik együtt a nyomozásba résztvevőkkel. Ha azt gondolja, hogy tetteiért bármilyen fórum előtt felelősséget vállalhat akkor annak ellenére vállalja a tanúskodást, hogy beleszaladhat egy drámai leleplezésbe.

Ám bármilyen utat is  választ Trump, az alkotmányos következményekkel járó döntés bizonyosan egyben durva politikai színjátékká is válik – mindkét fél saját céljait akarja elérni, miközben a Capitolium elleni támadással kapcsolatos kongresszusi vizsgálat lassan befejezni munkáját.

Az ügyben jártas források szerint Trumpot a tanúskodásra késztető hajtóerő azon a reflexív meggyőződésen alapult, hogy meg tudja győzni a nyomozókat arról, hogy saját vizsgálatuk egy feltételezett boszorkányüldözés, és meggyőzheti őket arról, hogy január 6-án nem követett el bűncselekményt.

Trump korábban kifejezte, hogy készen áll a kiválasztási bizottság előtt megjelenni, és ezt a gondolatot ismételten megerősítette, amikor csütörtökön a testület megszavazta a beidézését.

Úgy tűnik, Trump egyre jobban tudatában van a nyomozások során a tanúskodás buktatóival. Ügyvédei figyelmeztethették őt a növekvő jogi problémákra az igazságügyi minisztérium által indított bűnügyi vizsgálatok és a New York-i államügyészség által indított polgári per során.

Trump megfogadta ügyvédei tanácsát a 2016-os kampánya és Oroszország közötti kapcsolatokat vizsgáló különleges ügyvédi vizsgálat során is, és csak írásos válaszokat nyújtott be a nyomozóknak, annak ellenére, hogy kezdetben azt mondta a tanácsadóknak, hogy személyesen akar tanúskodni, hogy tisztázza a nevét.

Trump számára továbbra is az a kérdés a kiválasztott bizottsággal kapcsolatban, hogy a testület elfogadja-e a követelést, hogy élőben tanúskodjanak. Ha Trump megjelenését olyan feltételektől teszi függővé, amelyeket a kiválasztott bizottság nem tud elfogadni, akkor nem világos, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre tanúvallomásának kikényszerítésére, tekintettel korábbi elnöki pozíciójára.

A kiválasztott bizottság elnöke, Bennie Thompson kongresszusi képviselő a szavazás előtt azt mondta, hogy Trump beidézését amiatt  kérte, mert a január 6-i események előmozdításában játszott egyedülálló szerepe teljes elszámoltathatóságot teszi szükségessé.

„Elszámoltathatónak kell lennie. Tettéért felelnie kell”

– mondta Thompson.

A kiválasztott bizottság azonban várhatóan nehézségekbe ütközik, ha bírósági úton próbálja érvényesíteni idézését, mivel Trump ügyvédei az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadói hivatalára összpontosítanak, és azt állítják, hogy a volt elnökök abszolút mentességet élveznek a kongresszus előtti tanúskodás alól.

A testület korábbi kísérletei arra, hogy a Trump Fehér Ház tisztviselőit az idézések teljesítésére kényszerítsék, elhúzódó jogi vitákat eredményezett a vezetői kiváltságokkal kapcsolatban, amelyeket többnyire valamilyen részleges együttműködéssel oldottak meg, például Trump korábbi kabinetfőnökével, Mark Meadows-szal.

A Trump elleni bírósági végrehajtásra irányuló kísérletek még időigényesebbek lennének, és tekintettel az igazságügyi minisztérium belső álláspontjára az abszolút mentelmi joggal kapcsolatban teljességgel sikertelen lehet

– mondták jogi szakértők.

A kiválasztott bizottság alternatívaként az igazságügyi minisztérium elé utalhatja a volt elnököt a Kongresszus megvetése miatt, ahogy azt Steve Bannon és Peter Navarro volt munkatársaival is tette, de az igazságügyi minisztérium valószínűleg elutasítja a mentelmi szabvány miatti vádemelést, mondták a szakértők.

A legvalószínűbb tehát, hogy a testület maximum annyit érhet el, hogy kijelentheti mindent megtett annak érdekében, hogy feltárja Trump kapcsolatát a Capitolium elleni támadás ügyében.

Tűz ütött ki Irán legnagyobb politikai foglyokat őrző börtönében

A már szeptember óta tartó tüntetések és zavargások során őrizetbe vett tüntetőket a teheráni Ewin börtönben tartják fogva. Egyelőre tisztázatlan okok miatt a börtönben tűz ütött ki, ugyanakkor lövések is dördültek a falak mögött. Hivatalosan a fogvatartottak közötti konfliktusokat említik okként – de a helyzet teljességgel zavaros.

 

Tűz ütött ki szombaton egy börtönben Irán fővárosában, Teheránban.  A tűz keletkezésének oka tisztázatlan. A közösségi oldalakon nem csupán tűzesetről adnak hírt, de a falak mögül lövések és robbanások hallatszanak. A tűz okát vizsgálják – írja a »Shargh« nevű helyi újság a Twitteren.

A börtön által kiadott információk szerint „huligánok és lázadók” vitába kezdtek a börtönőrökkel, majd felgyújtották a börtön textilraktárát. A tűzoltóság azóta eloltotta a tüzet.

Az IRNA állami hírügynökség közölte a börtön vezetősége azt állítja, hogy a fogolytáborban ismét helyreállt a rend, ugyanakkor egy szemtanú azt mondta a Reutersnek, hogy füst szállt fel a börtön fölött, és mentők szirénáját lehetett hallani. A börtönhöz vezető utakat lezárták.

Eközben a Twitteren továbbra is keringenek a fotók és videók, amelyeken az égő épület látható, bentről lövéseket lehet hallani a videón. Állítólag még szombat este is hallani lehetett lövéseket a börtön falain belülről.

Több száz családtag áll naponta a börtön előtt, és keresi gyermekeit és rokonait.

„A szomszédos épületekben az emberek a „Halál Hamenei”-t skandálják az ablakokból”

– mondta egy szemtanú, Ali Khamenei ajatollahra utalva.

A teheráni ügyész tagadta, hogy bármi köze lenne a folyamatban lévő rendszerkritikus tiltakozásokhoz. Állítása szerint az eset belső konfliktus volt a börtönben elítélt tolvajok között. Az állami hírügynökség jelentése szerint legalább nyolc ember megsérült, de nem haltak meg. Az információ független módon nem ellenőrizhető.

Az Egyesült Államok aggodalmának adott hangot a helyzet kialakult miatt.

„Irán teljes felelősséggel tartozik az igazságtalanul fogva tartott állampolgáraink biztonságáért, akiket azonnal szabadon kell engedni.”

Iránban csaknem egy hónapja zajlanak kormányellenes tüntetések, és állítólag több mint 200 ember halt meg a tüntetések során

A 22 éves Mahsa Amini múlt hónapi halála óta  sokezren országszerte a kormány elnyomó politikájka és a kötelező fejkendő ellen. Aminit állítólagos »nem szabályos iszlám öltözéke« miatt tartóztatták le. Hogy ezután pontosan mi történt Aminivel, az nem világos. A nő szeptember 16-án kómába esett, és a kórházban meghalt. Világszerte sokszázezres tüntetések erőszakkal vádolják az erkölcsrendőrséget. A rendőrség ezt visszautasítja.

A sikeres cégeket Orbán emberei felvásárolják

0

Mi a véleménye arról miniszterelnök úr, hogy a kormány emberei azzal fenyegetnek sikeres német és magyar cégeket, hogyha nem adják el a vállalkozásukat, akkor rájuk küldik az adóhivatalt vagy más hatóságot? – ezt kérdezte  Daniel Freund Orbán Viktortól egy kerekasztal beszélgetésen Berlinben.

A német zöldek Európa Parlamenti képviselője alaposan tanulmányozta a nemzeti együttműködés rendszerét. Több Magyarországon működő német cég fordult hozzá ezzel a panasszal, és néhány magyar vállalkozás is megkereste Daniel Freundot, aki a magyar miniszterelnök legszigorúbb kritikusai közé tartozik. Mit válaszolt Orbán Viktor? Ha ilyesmi bekövetkezik, akkor ez bűncselekmény. Forduljanak a rendőrséghez! Mi vagyunk a rendőrség – válaszolhatják erre vidáman az Orbán kormány megbízottai.

Épp ez jelenti a nemzeti együttműködés rendszerének lényegét, hogy

a hatalom mindenkit ellenőriz, de őt senki sem kontrollálja.

A magyar miniszterelnök azért járt Berlinben, hogy találkozzon Scholz kancellárral. Tőle függ ugyanis elsősorban, hogy Magyarország megkapja-e az uniós milliárdokat és mikor.

Orbán után Dobrev Scholznál

A szociáldemokrata kancellár nem sokkal azután tárgyalt a DK miniszterelnök jelöltjével, hogy Orbán ott járt. A miniszterelnök tárgyalásairól nem derült ki semmi, sajtóértekezlet sem volt. Dobrev Klára viszont a Facebookon beszámolt arról, hogy mit mondott neki a német kancellár.

“Európa nem fog pénzt adni, ha azt továbbra is ellopják”

– ez az üzenet lényege Orbánnak.

“Scholz kancellár  csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban és nemcsak papíron” – írja Dobrev Klára a találkozóról.

A brüsszeli bizottság december 19-ig ad haladékot a magyar kormánynak. Az Európai Unió december végén tartja meg utolsó csúcstalálkozóját, és akkor dönthetnek az uniós eurómilliárdok átutalásáról Magyarországnak.

Felborulhat a pénzügyi egyensúly, ha a költségvetés nem szigorít

“Az a fiskális politika, melyet jelenleg a magyar kormány művel (vártnál jóval magasabb ÁFA bevételek + különadók) nem teszik rendbe a költségvetést. Rövid távon sem, hosszútávon pedig különösen nem” – ez a véleménye Elek Péternek, aki a Dialóg befektetési alapkezelő igazgatója.

A Magyar Nemzeti Bank már lépett, most a kormányon a sor. Ha ugyanis nem lesz szigorítás, akkor a szakértő szerint

“akkora borulás lesz, mely még a Holdról is látszani fog.”

Miért? Mert egyre drágább finanszírozni az államadósságot. Kínos párhuzamot említ a szerző: a csőd szélén táncoló háborúban álló Ukrajnát.

Kijev olyan dollár kötvényt bocsátott ki 4,25%-os hozammal. “Erre a hozamszintre a magyar állam jelenleg nem lenne képes” – írja a szakértő a G7  oldalon. Vagyis

a nemzetközi piac nagyobb kockázatnak tekinti Magyarországot mint a háborúban álló Ukrajnát!

Mi lesz a Nemzeti Bank gigászi veszteségével?

A Magyar Nemzeti Bank felvállalta, hogy a földgáz vásárlás költségeit átvállalja a deviza tartalék terhére. Ezzel nagyon sokat kockáztat, de a forint árfolyamán sikerült jelentősen javítani. Csakhogy 2022-ben a Nemzeti Bank gigászi veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni. Korábban a nyereséges időszakban nem fizették be az egészet a költségvetésbe hanem leleményesen “privatizálták” Pallas Athéné alapítványokba. Most a magyar állam miből fizeti ki a gigászi veszteséget? Ha hozzávesszük ehhez az államadósság megnövekedett finanszírozási költségeit, akkor kiderül, hogy az annyira várt eurómilliárdok Brüsszelből nem biztos, hogy fedezik ezt! Ráadásul egyáltalán nem garantált, hogy a teljes összeget megkapja Magyarország.

A világ tőkepiacai idén igen gyenge teljesítményt nyújtanak, de Magyarország az átlagnál is sokkal rosszabbat.

Mit szól ehhez Varga Mihály?

Nem akarunk rászorulni az IMF pénzére – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter, aki részt vesz a Nemzetközi Valutaalap közgyűlésén Washingtonban. A magyar pénzügyminiszter szerint a közép-európai régióban a különleges energiaválság okozza a legfőbb problémát. Ilyen magas gázárak mellett igen nehéz finanszírozni a gazdaságot. Bírálta az uniós szankciókat, melyek szerinte a magas ár fő okát jelentik. Kiemelte, hogy a rezsicsökkentés rendszere nemzetközi figyelmet keltett. Mi van azokkal, akik nem élvezhetik a rezsicsökkentés  előnyeit?

Varga Mihály pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az inflációt. Ez olyan teher növekedést jelent a középosztály és az alsó középosztály számára, melyet állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni.

Vagyis a magyar társadalom többsége nemigen tudja elviselni a megnövekedett energia árakat.

A magyar kormány viszont mind kevésbé képes finanszírozni a világpiaci ár és a lakossági kedvezményes fogyasztói ár közötti különbséget.

A kormány két tűz között van: miközben egyre jelentősebb támogatást vár tőle a lakosság, amelynek jórésze azért szavazott rá, mert megígérte a rezsicsökkentés fenntartását, és ezt az ígéretét nem tartotta be. Másoldalról  viszont szigorítania kellene a kormánynak, hogy az ország nemzetközi hitelességét növelje, és reálisan reménykedhessen az infláció leszorításában.

Álmodik a nyomor: Orbán egyszámjegyű inflációt akar

A magyar miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban, hogy meg kell fékezni a magas inflációt. 10% alá szeretné csökkenteni a drágulást Orbán Viktor, aki hangsúlyozta: ez jelenleg a pénzügyminiszter és a Magyar Nemzeti Bank elnökének legfontosabb feladata.

Az infláció Orbán szerint úgy lenne csökkenthető, ha véget érne a háború Ukrajnában és csökkennének az energiaárak. Csakhogy a magyar kormánynak egyikre sincsen befolyása! Jelenleg semmi sem mutat arra, hogy hamarosan végetérne a háború Ukrajnában. Zelenszkij elnök szerint erre leghamarabb jövő ilyenkor kerülhet sor.

Az energiaár Európában nemcsak ettől függ hanem attól is, hogy a világpiacon milyen a trend. Ha recesszió lesz a világ sok országában – így esetleg Magyarországon is – akkor csökkenhet a fogyasztás, és emiatt mérséklődhetnek az árak. A Nemzeti Bank mindenestre felvállalta a földgáz import finanszírozást a deviza tartalék terhére. Ez javított a forint helyzetén, de azt senki sem tudja, hogy meddig süllyedhet az árfolyam, ha nem érkeznek meg az eurómilliárdok Brüsszelből. Márpedig ebben a tekintetben az Orbán kormány sem különösebben optimista. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint legkorábban az év végén vagy a jövő év elején kezdhet el csordogálni a pénz Brüsszelből. A nemzetközi piacon csakis ekkor állna helyre a bizalom a forint iránt. Márpedig, ha a forint árfolyama csökken, akkor nehéz elképzelni, hogy az infláció mérséklődik.

Varga Mihály optimista

A magyar pénzügyminiszter, aki résztvesz az IMF közgyűlésen, büszkén jelentette, hogy Magyarország növekedési mutatóját a Nemzetközi Valutaalap felfelé módosította: idén 5,7% várható. Az utóbbi időben a Nemzetközi Valutaalap is felvállalta azt a megközelítést, hogy válság idején nem megszorítást kell alkalmazni hanem a gazdaság élénkítését kell támogatni – hangsúlyozta a magyar pénzügyminiszter.

Ehhez képest a Nemzeti Bank szigorít: Virág Barnabás alelnök bejelentette, hogy az egynapos fedezett betét kamatát 25%-ra emelték. Ez 950 pontos növekedést jelent vagyis a hitelpiac radikális visszafogását. A forint árfolyama a hírre erősödött viszont Parragh László kijelentette: a Nemzeti Bank döntése csődhullámot indít el! A magyar kereskedelmi kamara elnöke szerint az MNB azt ígérte, hogy nem lesz kamatláb emelés, de ez mégiscsak bekövetkezett méghozzá drasztikus formában. Vállalatok ezrei mehetnek csődbe – közölte az igencsak kormánypárti Parragh László.

Szélkakas

Most akkor Zelenszkij ukránjai a putyini terminológia szerint vajon nácik lennének, ezzel a nácitlanítás humanitárius szempontoktól vezérelt különleges hadműveletére kényszerítve a heroikus küzdelemben felszabadító orosz hadsereget, avagy az orbáni terminológia szerint az ukránok – legalábbis Orbán mai rádiós nyilatkozatától kezdve – szabadságharcosok, akik a magyarok által jól ismert, keletről jövő brutalitással szállnak szembe, mint egykor a mi Zelenszkijünk, az 1956 után kivégzett Nagy Imre?

És miután a “mi” logikánk szerint a szabadságharc és a béketárgyalás – amint arra Orbán rámutatott – “az nagyjából egy helyen van”, már lelki szemeimmel látom, amint Rákay Philip újraforgatja “minden idők legnagyobb magyar fimjét”, megjelenítve a béketárgyaláson delegációjuk élén felvonuló Kossuth Lajost, I. Ferenc Józsefet és I. Miklóst, és lám, Józef Bem altábornagy szárnysegédjeként ott tüsténkedik Petőfi is, aki aztán a békatárgyalás szünetében, a kastély parkjában kart karba öltve sétálgató, diskuráló Haynaunak, Dembińskinek, Paszkevicsnek, Windisch-Grätznek, Bemnek, Jelačićnak, Görgeinek és Rüdigernek hirtelen felindulásból elszavalja egy költeményét, amelyből a legnagyobb tetszést az alábbi két sor váltotta ki: “Sehonnai bitang ember, / Ki most, ha kell, béketárgyalni nem mer.” Persze Petőfiről amúgy is közismert volt már ekkoriban, hogy egy gondolat bántotta, mégpedig az, nehogy a harc mezején essen el, ezért is kérte folyton-folyvást az Istent, hogy ne ily halált adjon neki, hanem “Ott essem el én, / A béketárgyalás mezején”.
Szóval a cselédsajtó, a cselédkultúrosok meg a cselédszakértők most újratervezhetnek és újrahangolhatnak. De semmi gond, fog az menni, eddig is minden esetben sikerült utolérniük saját álláspontjukat, rögtön azután, hogy az önálló, szuverén véleményükről legelőbb a miniszterelnöki szájból értesülhettek.
Gábor György

Jól keres a török tankok importján egy kormányközeli cég

Legkevesebb félmillió euróba kerül egy Gidrán páncélozott jármű, melyet a magyar honvédség Törökországból importál. Nem közvetlenül. Amint az Átlátszó és a HVG  kiderítette: a HT Division Zrt. közvetít az üzletben, melyet 30 évre titkosítottak.

Amint a török Nuroltól megérkezett az első 10 páncélozott jármű a magyar honvédséghez, a cég bevételei nulláról 4,3 milliárd forintra emelkedtek. Ki a tulajdonosa a közvetítő cégnek? Szíjj László és a török Suat Gökhan Karakus.

Szíjj László cége, a Duna Aszfalt egyre másra kapja a nagy állami megrendeléseket. Ebből több luxus jachtot is vásárolt már. Ezeken rendszeres vendégek a nemzeti együttműködés rendszerének kiválóságai: Mészáros Lőrinc családja, Szijjártó Péter külügyminiszter stb.

Karakus az ügyintézője Adnan Polatnak, Erdogan török elnök bizalmi emberének, akivel olykor Orbán Viktor is tárgyal. A magyar miniszterelnök Tusnádfürdőn méltatta “az illiberális török demokráciát.” Arról már ritkábban beszél, hogy Törökországban az infláció jelenleg hivatalosan is meghaladja a 80%-ot, de az ellenzék szerint túl van a 180%-on! A török líra pedig még gyorsabban veszít az értékéből mint a magyar forint.

Mészöly Kálmán megírta: amikor Törökországban edzősködött, akkor ő mutatta be egymásnak Orbán Viktort és Adnan Polatot, Erdogan elnök bizalmi emberét. Később Erdogan és Orbán kapcsolata olyannyira szorossá vált, hogy a török államfő beiktatási ünnepségére a magyar miniszterelnök már magával vitte a fiát is, Orbán Gáspárt.

Adnan Polat több ingatlanüzletben is benne van. A leghíresebb talán a City Pearl, mely a közvágóhíd helyén épül Budapesten.

Miért nem vesz Bayraktar drónokat a magyar honvédség?

Erdogan elnök vejének a cége állítja elő a drónokat, amelyek súlyos veszteségeket okoztak az azeri-örmény háborúskodás idején az orosz tankoknak. Ukrajna is nagy vásárlója a Bayraktar drónoknak, sőt az is felmerült: a törökök Ukrajnában is gyárthatnának drónokat. A háború ezt a tervet keresztülhúzta, de

Putyin jelezte magyar partnereinek: nem venné jó néven, ha a magyar honvédséget olyan török drónokkal szerelnék fel, melyek nagy veszteségeket okoznak az orosz csapatoknak Ukrajnában.

Szijjártó Péter külügyminiszter a héten alkudozik a földgáz szállitásról Moszkvában, ezért Putyin jóindulatának megnyerése fokozottan fontos a magyar diplomáciának, amely elérte, hogy a Gazprom halasztott fizetési rendszert fogadott el, enyhítve ezzel a forintra nehezedő nyomást.

Miért látogatott augusztusban Törökországba Palkovics László miniszter egy katonai gépen ?

A Gidrán páncélozott harci járműveket a jövőben magyar-német-török együttműködésben Magyarországon is gyártani akarják. Kaposvár lenne a helyszíne ennek a hadiipari fejlesztésnek. Ezért utazott el Szita Károly fideszes polgármester is Palkovics miniszterrel együtt.

Drónokat is vesz a magyar honvédség, de nem a Bayraktart nehogy felbosszantsa Putyint. A kecskeméti repülő napon is bemutattak Karayel-SU török drónokat a HT Division standján. A drónokat Békéscsabán gyártják majd szintén magyar-német- török együttműködésben.

A két pénzügyi csőd szélén táncoló illiberális demokrácia együttműködése tehát katonai téren is ígéretesen alakul. Törökország szépen keres a fegyverexportból. Magyarországnak egyelőre a vásárló szerepe jut, és a méregdrága kiadások. A jövőben a török licenc alapján Magyarországon is gyárthatnak majd török harckocsikat és drónokat. Addig viszont nyeli a pénzt a hadiipar. Az USA nagyszabású katonai támogatást ad az Ukrajnával határos országoknak fegyveres erőik fejlesztésére. Minden NATO tagállam kap ilyen amerikai támogatást – kivéve Magyarországot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK