Putyin elnök még arról beszélt február elsején, hogy “magyar barátaink az ötödét fizetik az orosz földgáz árának.“ A választási kampány idején a Fidesz azzal aratott sikert, hogy “ha van olcsó orosz földgáz, akkor van rezsicsökkentés is.”
Mindez nem volt oly rég, de jelenleg a magyar családok, cégek és önkormányzatok jelentős része retteg a gázszámlától, melyet nem tud kifizetni. Putyin ezzel a hazugsággal biztosította Orbán sikerét a választásokon? Orbán politikai árat fizet Putyin szivességéért?
Miért? Kéthónapos csúszás van a tőzsdei gázárak és a Magyarországra szállított orosz gáz között. Augusztusban a csúcson volt a gázár, ezért kell most ötszörös árat fizetni. Köbméterenként 1000 forint fölötti árat jelent annál a gázmennyiségnél, melyet Szijjártó Péter alkudott ki augusztusban. Emiatt viszont a tárolókban levő gázmennyiséget méregdrágán szerezhette be az MVM.
A magyar tárolók még nincsenek teljesen feltöltve, ide olcsóbban lehet gázt beszerezni hiszen a tőzsdei ár most kedvezően alakul. Olcsó nyugati gáz érkezhet és érkezik is – mármint a G7 gazdasági portál szerint.
Mikor térhet vissza a rezsicsökkentés?
Addig biztosan nem amíg a magyar fogyasztók a nyári áron méregdrágán beszerzett orosz földgázt használják. Csakhogy enyhe tél esetén ez lesz a helyzet egészen a fűtési szezon végéig. Vagyis a rezsicsökkentésére legfeljebb jövő nyáron számíthatnánk.
De miért csökkentené a rezsit az Orbán kormány, ha nincs választási kampány?
Közben pedig a Nemzeti Bank a szűkös deviza keret terhére vásárolja a földgázt Moszkvától. A magyar lakosságnak tehát együtt kell élnie hosszú távon a rezsicsökkentés csökkenésével vagyis azzal, hogy a családok jövedelmének egyre nagyobb részét kell félretenni a gáz és villanyszámla kifizetésére. Olyan országokban, ahol figyelnek a szociális problémákra, az állam a családok segítségére siet, de a nemzeti együttműködés rendszerében
“mindenki maga a felelős a saját szociális helyzetéért”.
Ez magyarul azt jelenti: a kormánynak nincs egy fillérje sem a szociális támogatásra. Marad a tartós életszínvonal csökkenés, amely épp a legszegényebb rétegeket sújtja a legjobban pedig ők voltak azok, akik Orbán Viktornak megnyerték az áprilisi választást.
Jair Bolsonaro, ha minimális mértékben is, de alulmaradt Lula ex elnökkel szemben, aki így harmadik periódusát kezdheti majd meg. Macron francia elnök azonnal gratulált az új brazil elnöknek. Ezzel azt kívánta jelezni, hogy semmiképp sem szeretné, ha Donald Trumphoz hasonlóan Jair Bolsonaro is megkérdőjelezné a választás eredményét.
Bolsonarot gyakran nevezik trópusi Trumpnak. Fiatalkorában a hadseregben szolgált, ahol még jól emlékeznek a diktatúra idejére amikor Lulát és más baloldali vezetőket börtönbe csuktak.
Akkoriban persze az Egyesült Államok még támogatta a katonai diktatúrákat, hogy visszaszorítsa a szovjet befolyást. A Szovjetunió bukását követő időszakban a katonai diktatúrák is elveszítették a jogosultságukat Latin Amerikában. Lula így lehetett elnök két perióduson keresztül is. Utóda, Dilma Rousseff vitte csődbe a baloldali rendszert, melyet elárasztott a korrupció.
A baloldal jelentős mértékben javított a szegényebb néprétegek helyzetén, de nem alakított ki sikeres gazdasági modellt. Brazília továbbra is nyersanyag szállítóként kapcsolódik a globális gazdaság rendszerébe.
Orbán és Bolsonaro
A brazil elnök, aki Putyinnal is tárgyalt, megállt Budapesten, hogy közös fénykép készülhessen Orbán Viktorral, aki globális egységre hívta fel a populista jobboldalt. A világgazdasági válság hatalomra segítette Meloni asszonyt Itáliában, de megbuktatta Bolsonarot Brazíliában. A populista jobboldal hatékony a bírálatban, de nincs receptje a válság leküzdésére. A populista baloldal, mely most győzött Brazíliában, hasonló helyzetben van. Lula elnöknek egyáltalán nem lesz könnyű teljesíteni választási ígéreteit. Washington valószínűleg támogatja Lula elnököt, de a gazdasági problémák megoldásához ez kevés. Brazília az utóbbi időben Kína felé tájékozódik. Tagja a BRICS szövetségnek, amely új világrendet akar, melyet már nem kizárólag az Egyesült Államok határoz meg. A több pólusú világrend, melyről Orbán Viktor is gyakran szónokol, egyelőre csak vágyálom. A világgazdasági válság megmutatta, hogy egyelőre a dollár a király. Kína G2 világrendet akar vagyis az USA-val együtt kormányozná a világot. Brazíliának vagy Magyarországnak periferikus szerep jut mindkét rendszerben, ahol a helyi populista hatalmaknak a saját erejükből kell boldogulniuk akkor amikor a lakosság többségének az életszínvonala csökken.
Kína Magyarország gazdasági patrónusa lett miközben Orbán védelmezi Peking politikáját az Európai Unióban és a NATO-ban.
Amikor Orbán Viktor a konzervatív republikánusok előtt beszélt Dallasban augusztusban (CPAC konferencia), akkor felszólította hallgatóságát, hogy “legyenek éberek, mert a kommunisták új generációja fenyegeti a szabad világot. Mi ez, ha nem színtiszta képmutatás?
2015-ben Magyarország volt az első európai állam, amely csatlakozott az Új Selyemút programhoz, mely a kínai terjeszkedés eszköze.
„Miért invitálta Budapestre a Fudan egyetemet Orbán csekély 1,5 milliárd dollárért amikor nyilvánvaló, hogy a kínai felsőoktatási intézmény a kommunista párt ideológiai bástyája?”
– érdeklődött Tom Rogan konzervatív biztonságpolitikai szakértő , akit a Newsmax portál idéz.
A Fudan egyetemen kívül néhány más kérdést is feltesznek az amerikai konzervatívok Orbán Kína politikájával kapcsolatban:
Miért kellett ötmillió Sinopharm vakcinát venni Kínától mikor gyorsan kiderült, hogy a kínai injekció nem igazán véd meg a Covid vírustól?
Miért kellett egy vakcinát méregdrágán 36 dollárért megvásárolni amikor a kínaiak másoknak ennél sokkal olcsóbban adták?
Mi szükség van a Budaoest-Belgrád vasútra, mely 1,9 milliárd dolláros kínai kölcsönből épül ?
Amikor Trump külügyminisztere, Pompeo Európában járva minden NATO tagállamot megkért arra, hogy ne vásároljon 5G rendszert a Huaweitől, mert ez nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet.
Tette ezt akkor, amikor mindenütt Trump barátságával dicsekszik. Persze kétszínűség tekintetében Orbán is tanulhat Trumptól hiszen az USA elnöke korábban díszvendég volt a Tiltott városban Pekingben, majd kereskedelmi háborút indított Kína ellen.
Mindennek fényében érdekes, hogy Orbán Viktor egyesíteni szeretné a populista jobboldalt az egész világon.
Miért szereti annyira Kínát a magyar miniszterelnök?
Orbán Viktor nagyon is tisztában van azzal, hogy Magyarország pénzügyi helyzete igencsak ingatag. A pénzügyi csőd még odébb van, de szükség lehet gyorssegélyre. Olyasmire mint amit Orbán török barátja, Erdogan kapott Pekingtől: amikor a török líra helyzete vészesen megrendült, akkor Kína egymilliárd dolláros gyorssegéllyel mentette meg Erdogan rendszerét a pénzügyi csődtől. Miért? A török elnök volt a muzulmán ujgurok ellenállási szervezeteinek a fő szponzora. Cserébe az 1 milliárd dollárért, el kellett zarándokolnia Urumcsiba, a Hszincsiang-Ujgur tartomány fővárosába, ahol a kissé megdöbbent ujgur testvéreivel közölte: számukra a lehető legjobb a kínai kommunista párt uralma! Nincs jobb vezető mint Hszi Csinping elnök!
Orbán Viktor gyakran emlegeti: ha nem kapunk pénzt az Európai Uniótól illetve a Nemzetközi Valutaalaptól /melyet Matolcsy György kipaterolt/, akkor majd adnak a kínaiak.
Kérdés, hogy mennyit és cserébe mit kérnek?
A magyar-kínai egyezmények általában titkosak, ezért csak nagyon kevesen vannak Magyarországon akik sejthetik: milyenek valójában a magyar kormány kapcsolatai Kínával?
Orbánt az amerikaiak válaszút elé állíthatják mondván egy NATO szövetséges nem tarthat fenn kiváló kapcsolatokat az USA első számú stratégiai ellenfelével. Csakhogy itt van az imént emlegetett Erdogan. Törökország oszlopos tagja a NATO-nak, de mégiscsak jó kapcsolatokat ápol Kínával és Oroszországgal. A baj az, hogy Erdogan rendszere csak lélegzetvételnyi szünetet kapott az egymilliárd dolláros kínai gyorssegéllyel. Ma Törökország még mélyebb gazdasági válságba zuhant, amelyből Kína még ha akarná is nemigen tudná kihúzni. De nem is akar Törökország gondjaival foglalkozni: a kínaiak azt tanácsolták Erdogannak, hogy pénzügyi problémáival forduljon a Nemzetközi Valutaalaphoz illetve az Egyesült Államokhoz. Erdogan éppúgy mint Orbán attól tart, hogy az amerikaiak puccsot szerveznek ellene, hogy a pénzügyi válságot kihasználva megbuktassák.
Buy European! – vegyél európait! – javasolja Macron francia elnök, és ebben egyetértettek Scholz német kancellárral Párizsban. Az előzmény: Biden elnök támogatást ígért azoknak, akik Észak Amerikában készült elektromos autót vásárolnak.
“Kína és az USA támogatja a saját autó iparát, az Európai Unió azonban mindenki előtt nyitva áll“ – hangsúlyozta Emmanuel Macron elnök, aki a France 2 televízióban beszélt azt követően, hogy az Elysee palotában tárgyalt Olaf Scholz német kancellárral.
“Franciaországnak és Németországnak össze kell tartania, mert túlságosan is nyitottak vagyunk. Ennek az az oka, hogy mindkét ország sok autót ad el Kínában” – vázolta fel a helyzetet Macron elnök. Scholz kancellár november elején Pekingbe utazik – sok üzletember társaságában – hiszen Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere.
Buy European Act
Az Egyesült Államokban régi törvény írja elő, hogy a hazai árut előnyben kell részesíteni a közbeszerzéseknél. Ez a Buy American Act. Hasonlót javasolt Macron elnök mindjárt megválasztása után 2017-ben mondván az Európai Uniónak is védelmezni kell a saját piacát.
Most újra ezzel állt elő protekcionizmussal vádolva meg az Egyesült Államokat. Macron arra is rámutatott, hogy az Európai Unión kívül tiltakozott a Világkereskedelmi Szervezetnél /WTO/ Dél Korea és Japán is Biden elnök protekcionista döntése miatt.
A németek eddig megakadályozták a Buy European törvényt, mert Európa legnagyobb kereskedő nemzeteként nem akarták veszélyeztetni az exportjukat. Most ez változóban lehet: az Automotive News Europe szerint Scholz kancellár rábólintott Macron javaslatára, amely azonban csak reagálást jelent Biden döntésére nem pedig új uniós törvényt.
A brüsszeli Politico úgy értesült, hogy Franciaország és Németország közösen azt javasolja a brüsszeli bizottságnak, hogy készítsen elő uniós válasz intézkedést Biden elnök protekcionista döntésére.
Ezzel együtt ugyancsak problematikus lenne a Buy European Act elfogadása, mert ehhez újra kellene tárgyalni az uniós szabadkereskedelmi egyezményeket és sok uniós szabályt módosítani kellene.
A pekingi Global Times egyenesen úgy értesült, hogy emiatt Scholz kancellár nem támogatja a Buy European törvényt. Savanyú a szőlő – címezte cikkét a kínai kommunista párt véleményét hűen tükröző Global Times egyenesen Macron elnöknek arra mutatva rá, hogy a kínai piac immár fontosabb Németországnak mint a francia.
Két rendőrőrsöt is telepített Kína Magyarországra, hogy ily módon is ellenőrizze az itt élő kínai közösséget. Ez abból az átfogó vizsgálatból derült ki, melyet Brüsszel támogatásával több uniós tagállam is megindított a kínai rendőrség és titkosszolgálat európai szerepének tisztázására.
Hollandiában hivatalos vizsgálat is indult, mert ezek a kínai rendőrök beavatkoznak a közösség életébe. Olykor hazatérésre kényszerülnek egyes kínai polgárok, akiket zsarolhatnak Kínában élő családtagjaikkal.
A látványos nyitánya a kínai titkosszolgálati akcióknak Európában az Interpol főnök ügye volt. Kezdetben Pekingben óriási diplomáciai sikernek könyvelték el, hogy az Interpol élére kínai főrendőr került. Csakhogy a belső harcokban frakciója szembekerült Hszi Csinping elnökkel. Ezért az Interpol főnököt hazahívták Franciaországból és lecsukták. Feleségét és gyerekeit Lyonban, az Interpol központjában hazatérésre akarta kényszeríteni a kínai rendőrség, de a nő ellenállt. Macron francia elnökhöz fordult támogatásért. A francia elnök telefonon tárgyalt Hszi Csinping elnökkel. Kiderült: az Interpol főnököt korábbi korrupciós ügyei miatt csukták le. A francia elnök kívánságára a kínai rendőrök békén hagyták a családot, amely menedékjogot kapott Franciaországban.
Budapesti jelenlét
Csintien megye rendőrségi kihelyezett központja a Golgota utcában működik. Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője képeket kezdett közölni róla, mire a külső feliratok gyorsan eltűntek.
Kőbányán a Cserkész utcában van a másik kínai rendőrőrs. Ez Fucsou-hoz, Fucsien tartomány fővárosához tartozik. Ez a tartomány van a legközelebb Tajvan szigetéhez, ezért nemzetbiztonsági szempontból különösen fontos Peking számára.
110 a kínai rendőrség hívószáma, és ezen lehet elérni ezeket a központokat is szerte a világon.
Az Egyesült Államokban republikánus képviselők fordultak a kormányhoz, hogy vizsgáltassa ki: nemzetbiztonsági szempontból mennyire elfogadható az, hogy Kína ilyen rendőrőrsöket működtet az USA területén?
Rókavadászatnak hívja a kínai titkosszolgálat azt a műveletet amikor külföldön élő kínaiakat próbálnak megzsarolni vagy épp hazakényszeríteni.
A nyomásgyakorlás Budapesten is érezhető: amikor a Ferencvárosban utcát akartak elnevezni az Ujgur mártírokról, akkor a kínai közösség levélben tiltakozott. A polgármester azután kapott olyan névtelen bejelentéseket, melyek szerint a kínai közösséget a Budapesten működő kínai rendőrök ösztönözték erre a tiltakozó levélre.
Matolcsy kínai ügynök?
A Fudan egyetem budapesti telepítése a Nemzeti Bank elnökének ötlete volt. A sanghaji egyetem párttitkára Matolcsy Györggyel egyeztetett a neves kínai egyetem budapesti telepítéséről. A Magyar Nemzeti Bankban kínai tanácsadók dolgoznak. Ilyesmire azóta nem került sor, hogy a szovjet tanácsadók elhagyták a Magyar Nemzeti Bankot. Orbán Viktor többször is kijelentette: ha nem jön pénz az Európai Uniótól, akkor majd kapunk a kínaiaktól!
Azt nem lehet tudni, hogy mire alapozta ezt a magabiztos kijelentést a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor Matolcsy György társaságában felkereste Kínát abban az időszakban amikor ellenzékben készülődtek a hatalom átvételére. Pekingben magas szinten fogadták az ellenzéki politikust, mert kiváló hírszerzésük folytán pontosan tudták: Magyarország jövendő vezetőjével tárgyalnak. Azóta látványosan megjavultak a Fidesz kapcsolatai azzal a Kínával, melyet a kommunista párt vaskézzel kormányoz. Tusnádfürdőn és Kötcsén a kínai modellt pozitív mintaként emlegette Orbán Viktor.
Matolcsy György – részben túlságosan is jó kínai kapcsolatai miatt – nem szívesen látott vendég az Egyesült Államokban. Ezért az IMF és a Világbank közgyűlésein a Magyar Nemzeti Bankot általában egy alelnök képviseli.
Nyina Hruscsova, az egykori szovjet vezető dédunokája , aki Oroszországról ad elő amerikai egyetemeken, hogy Putyin kész világháborút kirobbantani.
Nyina Hruscsova, aki jelenleg New Yorkban a New School-on tanít, most épp Oroszországban van, ahol sokan már bespájzolnak nukleáris sugárzás elleni tablettákból.
Putyin a Valdaj vitaklubban vázolta fel világképét, mely szerint az USA kétségbeesetten védelmezi a régi világrendet, amelyet egy új váltana fel. Ez több pólusú világrend lenne. Putyin az egyik pólusnak Oroszországot képzeli el noha az orosz GDP elmarad Dél Korea mögött is.
Nukleáris háború szélén áll-e a világ? – kérdezte a közszolgálati televízió minden oroszok elnökétől. Putyin ahelyett, hogy egyértelműen cáfolt volna, hosszat sóhajtott. A kérdező szerint is megszólalhatott a vészcsengő e hosszú sóhaj hallatán. Erre Putyin azt mondta:
”ha így történt, akkor jól van, mert pontosan az volt a célom, hogy az emberek éberek legyenek. Ezt a célt elértem.”
Korábban a szovjet vezetők is gyakran fenyegették meg saját népüket a nukleáris apokalipszissel. Ennek annak idején az volt a fő célja, hogy a nép megijedjen, majd megnyugodjon, mert a hatalom elsimította a válságot. Közben pedig megfeledkezzen az óriási áldozatról, mely egy erős hadsereg fenntartásához kell egy gazdaságilag gyenge országban.
Csakhogy most más a helyzet: az orosz hadsereg, amelybe annyi pénzt beleöltek, szánalmasan leszerepel Ukrajnában. Putyin diplomáciája teljes kudarc. Legutóbb Szamarkandban hű szövetségese, Hszi Csinping kínai elnök is így szólt Putyinhoz:
Vologya, fejezd be a háborút Ukrajnában!
Kínának is sokkal fontosabb az USA mint Oroszország.
Putyin barátsága nem kifizetődő
Ezt Orbán Viktor is elismerte szokásos pénteki rádió interjújában amikor közölte:
a tőzsdei árat fizetjük az orosz gázért.
Amikor február elsején Moszkvában járt a magyar miniszterelnök, akkor Putyin még azt ígérte : magyar barátaink jóval olcsóbban kapják meg az orosz földgázt mint mások. Erről szó sincs. Orbán viszont azzal büszkélkedhet, hogy nálunk van orosz földgáz sok uniós országban viszont nincs. Csakhogy boldog és dolgos népünket nem az érdekli, hogy honnan jön a földgáz hanem az, hogy legyen fűtés télen és a családok, intézmények és önkormányzatok ki tudják fizetni a gázszámlát. Magyarországon általános a számla frász hiszen a családok jövedelmében jóval nagyobb a rezsi részesedése mint a gazdagabb tagállamokban. Erre Orbán Viktor kevesebb figyelmet fordít, mert a kormánynak nincsen pénze a problémák enyhítésére mint sok más uniós tagállamban. Miért nincs?
Miért volt a Vodafone megvásárlására több mint 300 milliárd forintért?
Ilyen kérdéseket nemigen tesz fel a kormánypárti sajtó Orbán Viktornak, aki viszont független újságíróval csak külföldön találkozik, de csak akkor, ha muszáj.
A magyar miniszterelnök a Kossuth rádióban bírálta az olajmultikat, melyek nyerészkednek az energiaválságon. De hogyha a tőzsdei árat fizetjük az oroszoknak, akkor miért nem veszünk mástól földgázt? Jelenleg másoktól olcsóbban lehetne földgázt venni mint Oroszországtól. Miért ragaszkodik Orbán Putyinhoz?
Egyrészt, mert Putyin pénzeli a magyar miniszterelnököt a MET gázkereskedelmi cégen keresztül. A magas földgáz ár szépen megnövelte a Svájcban bejegyzett cég profitját, melyből a magyar miniszterelnök is részesülhet.
A másik ok Orbán dossziéja lehet. Amikor az USA és a Szovjetunió megállapodott arról, hogy Magyarország átkerül a nyugati érdekszférába, akkor a budapesti amerikai nagykövet megkérdezte szovjet kollégáját: kik fogják békésen, vér nélkül menedzselni a rendszerváltást Magyarországon? A szovjet nagykövet egy kis időt kért, majd átadott egy dossziét azokról a nevekről, akik a magyar rendszerváltást “problémamentesen” levezényelhetnék.
A KGB listáján szerepelt az ifjú Orbán Viktor neve is…
A 2006-os zavargások előkészítésében aktív szerepet vállaló holland-szerb drogmaffia alvezére szerint az őszödi beszéd csak hab volt a zavargások előkészítésének tortáján. Az őszödi beszéd ugyan kiváló apropó volt az akkori magyar ellenzék számára – akik csak a kedvező alkalomra vártak -, de anélkül is generáltak volna okot zavargások kirobbantására.
Yugovich, elmondása szerint aktív részese volt a Slobodan Milošević elleni (2000. október 5.) tömegtüntetés szervezésének és lebonyolításának. Ez a több százezres megmozdulás buktatta meg a szerb/jugoszláv diktátort. Ezeknek a napoknak a tapasztalataiból merített Yugovich, amikor 2006-ban végre alkalma nyílt az általa gyűlölt magyar politikus lebuktatására. Előtte ugyanis Amszterdamból figyelte a 2004-es népszavazást, amelyet gyalázatosnak tartott, különösen Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök szereplése váltott ki benne indulatokat.
„2000 óta szoros üzleti kapcsolatban álltunk az egyik legnagyobb futballklub szurkolói táborának kemény magjával. Általában minden ország fociszurkolóinak ultrái erős nemzeti eszméket képviselnek. A legtöbb ilyen csoport illegális tevékenységből tartja fenn magát. Pénzbehajtás, védelmi pénzek, drogkereskedelem, valamint szorosan együttműködnek a nemzeti politikai pártokkal, amelyek néha igénybe veszik a szolgáltatásaikat.
Szerbiában Milosević megbuktatása soha nem jöhetett volna létre a futballhuligánok nélkül, akik cserébe sok mindenben szabad kezet kaptak az új demokratikus rezsimben.”
Yugovichéknak, saját leírása szerint, Magyarországon volt két helytartójuk, akiknek az volt a dolga, hogy a Yugovichék által behozott kábítószereket terjesszék, az ellenértékét beszedjék és a megfelelő helyre eljuttassák. Az egyik helytartó „Hipós Feri” volt, a Fradi-tábor keménymagja, a 2-es szektor vezetője. „2006 nyár vége felé a Balatonon találkoztunk barátainkkal. Semmit nem akartak telefonba mondani, még kódolva sem. Csak annyit mondtak, találkozzunk, de ne Pesten. Egy nagy szívességre szeretnének megkérni bennünket.
Ha valami nagyon fontos volt, akkor sohasem Pesten találkoztunk, ahol őket a Gyurcsány-kormány titkosszolgálata intenzíven figyelte. Az ellenzék erről értesítette őket, akiknek kiváló besúgói voltak a Gyurcsány-rezsim berkein belül. Balatonszemesen találkoztunk, ahol elmondták, hogy egy hasonló akció van kibontakozóban, mint 2000-ben Szerbiában. Meg kell dönteni a rezsimet. Mi ugyan azt hittük, hogy üzletről lesz szó, de ennek sokkal jobban örültünk! Van valami a kezükben, amit – ha minden készen áll -, nyilvánosságra fognak hozni, és ennek ürügyén hatalmas utcai demonstrációkba kezdenek (ez volt az őszödi beszéd). Miután részletesen felvázolták, hogy milyen forgatókönyv van a fejükben, és elmondták azt is, hogy az ellenzéki politikai pártok 100%-os támogatását élvezik, pont, mint anno mi 2000-ben, mondtuk, hogy számíthatnak ránk.
Megegyeztünk, hogy háromhavi bevételt tartsanak meg támogatásként, mivel az volt a kérésük, hogy anyagilag segítsük őket. Minél több pénzük lesz, annál több embert tudnak vidékről is mozgósítani. Nagyon biztosak voltak a győzelemben, mert, ahogy mondták, a túloldalon is megvannak az embereik.
Sőt, a rendőrök között is vannak, akiknek a dolga a provokáció lesz, melyet túlkapásokkal fognak fokozni, hogy minél több embert a tüntetők oldalára tudjanak állítani. Tetszett, ahogy szinte mindent pontról-pontra megkoreografáltak.”
Az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala után Yugovichék saját költségükön sok embert, zömmel futballszurkolókat hoztak Budapestre, és szállásoltak el. A háttérből segítettek a rendőri kapcsolataikból szerzett információkkal és dezinformációk terjesztésével.
„Az őszödi beszéd nyilvánosságra hozatala után tényleg az történt, amit a Balatonon elmondtak. A tévéből néztem az eseményeket, de hamarosan be kellett látnom, ebből sajnos nem lesz semmi. A magyar nép nem szerb. Nincs az a végleges elhatározás, az összetartás és harciasság. Az egész inkább hasonlított futballhuligánok őrjöngésére, mintsem egy jól vezetett tiltakozásra. Az ellenzéki politikusok távol maradtak a központi történésektől, ahogy a nép többsége is. A kemény magot mindenki magára hagyta, azok meg szokás szerint, törtek-zúztak fejetlenül. Az egész úgy, ahogy volt, inkább volt szánalmas, mint nagyszerű.”
youtube
Hogy mi történt az őszödi beszédet követő zavargások után: „Aki a vezérszurkolókat irányította és szemrehányásainkra hosszú percekig bámulta az előtte lévő ásványvizet, csak azután emelte fel tekintetét „B”-re, hogy az már alábbhagyott a hőbörgéssel. –
23-án nagy tömeg lesz, csak addig fent kell tartani a feszültséget! – mondta, megnyugtatva „B”-t. – Mi forradalmat akarunk! Ott akarunk lenni a tankönyvekben. 50 évvel „56” után újra forradalom kell!”
A 2006. őszi magyarországi tiltakozások 2006. szeptember 17-én indult kormányellenes tüntetések sorozata, amelyek elsősorban Budapesten, valamint több magyarországi városban kezdődtek, néhány nappal azután, hogy nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek az ún. őszödi beszéde, amely az MSZP zárt frakcióülésén hangzott el 2006. május 26-án. A demonstrációk középpontja Budapesten, az Országház előtt, a Kossuth téren volt, ahol eleinte tízezres tömeg gyűlt össze esténként. A tüntetők napokon belül különböző csoportokat, szervezeteket alakítottak, melyeket egységesen Kossuth térieknek[1][2][3] neveztek el. A tüntetők egy csoportja szeptember 18-án Toroczkai László ( a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, ma Mi Hazánk Mozgalom vezetője) az éjjeli órákban „megostromolta” a Magyar Televízió székházát, jelentős károkat okozva az épületben, illetve több, az épület előtt álló (főleg MTV-s) autóban. A következő két éjszaka során a város több pontján kemény összecsapások voltak a tüntetők és a rendőrök között. A következő hónapok folyamán alkalmi csoportosulások és kormányellenes szervezetek országszerte nap mint nap tüntetéseken követelték a kormányfő lemondását. 2006. október 23-án, az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a délutáni óráktól Budapesten ismét összecsapások kezdődtek a lezárt Kossuth térre behatolni akaró csoportok és a rendőrség között. Este egy csoport folyamatos „Gyurcsány, takarodj!” skandálással zavarta meg az Ötvenhatosok terén tartott egyperces, országos néma tiszteletadást, amelyen a biztonsági figyelmeztetés ellenére részt vett Gyurcsány Ferenc, ugyanakkor nem jelent meg Sólyom László köztársasági elnök. A Belvárosban, ahol az Astoriánál külön tömeggyűlésen tartott megemlékezést a Fidesz, a zavargások és a kora hajnalig tartó tömegoszlatás során többen súlyosan megsérültek. Az utcai tüntetések október 23-a után a Kossuth tériek egy csoportjának a Batthyány-örökmécsesnél tartott napi összejöveteleiként folytatódtak, vidéken is kisebb létszámban. Az eseménysorozat utolsó nagyobb megmozdulása 2007. november 4-én a Fidesz fáklyás felvonulása volt Budapesten, ahol az emléknapon más jobboldali, nemzeti radikális illetve szélsőjobboldali csoportok is tartottak kormányellenes rendezvényeket.
A kínai kommunista párt újonnan megválasztott legfelső vezetésének első útja szimbolikus volt: Jenanba vezetett, ahol Mao Cetung felkészült a hatalom átvételére.
A kínai vörös hadsereget Csang Kaj-sek fölényben levő erői kiszorították Kína fejlett délkeleti területéről, ahol a kommunista párt 1921-ben megalakult Sanghajban. Az elmaradott Senhszi tartományban, Hszi Csinping elnök szűkebb pátriájában, szervezte újra a kommunista pártot és a Vörös Hadsereget Mao Cetung. Erre hívta fel most a figyelmet Hszi Csinping elnök Jenanban. Arról egy kukkot sem szólt, hogy Sztálin támogatása nélkül Mao Cetungnak esélye sem lehetett volna a győzelemre. Sztálin pedig nem bízott Mao Cetungban, akit margarin kommunistának nevezett. Kínai Komintern káderek tucatjait küldte Mao nyakára, hogy megfegyelmezze a paraszt forradalmárt. Ilyen volt Csou En-laj is, akit Hemingway is karizmatikus vezetőnek nevezett amikor interjút készített vele. Csou En-laj inkább lepaktált Mao Cetunggal. Így a Kínai Népköztársaságban haláláig miniszterelnök lehetett (1949-1976). Ő volt a reformok keresztapja, aki megmentette Teng Hsziao-pinget az üldöztetéstől a kulturális forradalom idején (1966-1976). Teng Hsziao-ping indította el a reformot 1978-ban, ennek eredményeképp Kína a világ második számú nagyhatalma lett.
Mit akar Hszi Csinping?
A kínai elnök minden ellenfelét kisöpörte a legfelső vezetésből. Hatalma tehát óriási, de vajon mihez kezd vele?
Hszi Csinping bevallott célja az, hogy olyan globális gazdaságot hozzon létre, melyben az USA és Kína egyenrangú szerepet játszik. Hosszú távon pedig arra törekszik, hogy Kína legyen a világ új ura. Ezt az elképzelést nyíltan el is mondta azon a G20 csúcstalálkozón, melyet Hangcsouban tartottak Kína délkeleti részén. Ezt követően indította meg a kereskedelmi háborút Donald Trump Kína ellen. Joe Biden szinte mindenben ellenezte Trump politikáját, de ebben a tekintetben még túl is tett az elődjén. Nemcsakhogy nem vonta vissza Trump büntető szankcióit Kína ellen, de megindította a chip háborút, hogy lassítsa a kínaiak felzárkózását ezen a stratégiai fontosságú területen.
Hszi Csinping elnök együttműködést ajánlott az USA-nak azt követően, hogy újjáválasztották a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista párt vezetőjének. Kína békés gazdasági versenyben akarja legyőzni az Egyesült Államokat. Egyáltalán nem támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Nem akarja azt, hogy gazdasági NATO jöjjön létre Washington irányításával. Ezért is várják lelkesen Olaf Scholz német kancellárt Pekingben, aki az amerikaiak ellenkezése ellenére látogat el november elején Kínába, amely nemcsak Németország, de az egész Európai Unió legfontosabb kereskedelmi partnere.
Október 31-én alakult meg Rómában Benito Mussolini kormánya, és ezzel megkezdődött a fasizmus uralma Olaszországban, ahol csak 1945-ben vetett ennek véget az antifasiszta koalíció.
Európában olyan nagy volt a félelem a kommunista forradalomtól, hogy szinte mindenütt pozitívan értékelték Mussolini hatalomra jutását. Az olasz diktátor szétverte a kommunista pártot, melynek vezetőjét, Antonio Gramscit bebörtönözték.
Winston Churchill Rómában így üdvözölte ezt:
“ha olasz lennék, akkor a leninizmus vadállati étvágyával és tobzódásával szemben teljes szívvel és lélekkel állnék Mussolini mellé az elejétől a végéig diadalmas küzdelmében.”
Winston Churchill szervezte meg az első brit katonai akciót a bolsevik forradalom ellen arra hivatkozva, hogy Szentpéterváron meggyilkolták Nagy Britannia nagykövetét, aki a világháború folytatására ösztönözte Oroszországot. Brit csapatok fojtották vérbe a bakui kommünt. A brit diplomácia jelölte Magyarország kormányzójának Horthy Miklóst. Aki szövetségesnek tekintette Benito Mussolinit éppúgy mint Adolf Hitler, aki 1933-ban került hatalomra Németországban.
A bukás
Amint az amerikai-angol csapatok megérkeztek Olaszország földjére az olasz király a hadsereg és a fasiszta nagy tanács segítségével megbuktatta Mussolinit, akit börtönbe csuktak. Innen szabadította ki őt Otto Skorzeny kommandós osztaga Hitler parancsára. Benito Mussolini bábállamot hozott létre Olaszországban. Leszámolt ellenfeleivel, még a vejét, Ciano grófot, egykori külügyminiszterét is megölette. Az előrenyomuló szövetséges csapatok elől Svájc felé menekült, de olasz partizánok elfogták a német egyenruhában menekülő Ducet. Luigi Longo, az olasz partizánok vezére, aki később a kommunista párt vezetője lett, Sztálint kérdezte: mit csináljon Mussolinivel? Az olasz kommunisták nyílt pert szerettek volna a diktátor elítélésére. Sztálin megkérdezte Winston Churchillt is, aki villámgyors kivégzést javasolt. A brit miniszterelnök attól tartott, hogy ha per lesz, akkor azon Mussolini hivatkozhat egykori lelkes támogatójára, Winston Churchillre és arra, hogy az angol király a Bath renddel tüntette ki az olasz diktátort.
Mussolinit szeretőjével együtt szitává lőtték egy rögtönítélő bíróság döntése alapján. Holttestét fejjel lefelé kiakasztva Milánó főterén mutogatták.
90 millió olasz
A 45 milliós Olaszországban 45 millió fasiszta volt és Mussolini bukása után 45 millió antifasiszta született
– fogalmazta meg gúnyosan a brit diplomácia a gyors váltást.
A fasizmus nem került karanténba mint Németországban. Giorgia Meloni, Itália jelenlegi miniszterelnöke ugyan nem vállalja fel nyíltan Benito Mussolini örökségét, de mozgalma tele van olyan politikusokkal, akik a Ducet ma is iránymutató politikai személyiségnek tartják.
Olaszországban gazdasági-társadalmi válság segítette hatalomra Benito Mussolinit, aki egykor a szocialisták egyik vezető politkusa volt. Kezdetben a Duce látszólag betartotta a demokrácia játékszabályait, csak később vált a fasizmus nyílt diktatúrává. Meloni asszony, Olaszország első női miniszterelnöke hatalomra jutása után úgy nyilatkozott, hogy Olaszország az Európai Unió és a NATO tagja, ennek összes követelményét betartja. Hadügyminisztere sietett elhatárolni az új olasz kormányt Orbán Viktortól, aki számos kérdésben szembenáll az Európai Unióval. A NATO-ban pedig azt róják fel a magyar miniszterelnöknek, hogy nem ítéli el határozottan Putyin agresszióját Ukrajna ellen.
Kszényija Szobcsak televíziós műsorvezető lakását átkutatta a rendőrség. Putyin keresztlánya, aki az utóbbi időben gyakran bírálta az orosz elnököt az ukrajnai agresszió miatt, ezekután úgy látta: jobb, ha Nyugatra távozik. Izraeli útlevéllel lépte át Litvánia határát.
Az orosz rendőrség szerint a házkutatás csak rutinmunka volt, nem ellene kerestek bizonyítékot hanem egy televíziós főnök ellen. Kszényija Szobcsak azonban úgy véli: azért a televíziós riportjáért vették őrizetbe, amelyikből kiderült, hogy az orosz börtönökben szisztematikusan kínozzák a rabokat, különösen azokat, akik amiatt kerültek be, mert bírálták Putyin agresszióját Ukrajna ellen.
Kszényija Szobcsak azután kapta meg az izraeli állampolgárságot, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Litvániában csakis azért fogadták, mert izraeli állampolgár. A balti államok általában nem engedik be a menekülő oroszokat, mert attól tartanak, hogy közöttük kémek is lehetnek. Most viszont Landsbergis litván külügyminiszter közölte: Kszényija Szobcsak izraeli állampolgár, és nincs rajta egyetlen szankciós listán sem, ezért 90 napig vízum nélkül is Litvániában maradhat.
Putyin keresztlánya jól ismeri keresztapját: félrevezető információkat tett közzé az interneten arról, hogy Törökországba akar menekülni, majd hirtelen megjelent Fehéroroszországban, ahonnan azután elérte Litvánia és egyben az Európai Unió határát.
Putyin politikai keresztapjának lánya
Az orosz elnök politikai pályáját Szentpéterváron kezdte, ahol akkoriban Anatolij Szobcsak volt a polgármester. Putyin a privatizációval és a pénzügyekkel foglalkozott felhasználva KGB kapcsolatait. Később a maffiával is összefogott, de ez nem zavarta Szobcsakot, mert Putyin pénzt hozott a házhoz. Ezért is kérte meg őt, hogy legyen lányának keresztapja. Kszényija Szobcsak kezdetben jócskán kihasználta kapcsolatait Putyinhoz, és látványos karriert futott be az orosz televíziókban. Az újgazdag arrogáns fiatal nő oly sok néző ellenszenvét váltotta ki, hogy egy időre levették a képernyőről. Erre politikai karrierbe kezdett. Részt vett a nagy tüntetésekben Putyin ellen 2011-12-ben. Majd “liberális” színekben elindult az elnökválasztáson 2018-ban. 1,7% ot szerzett egy olyan választáson, ahol Putyinnak csak nyilvánvaló csalással sikerült győznie. Az ellenzék folyamatosan azzal gyanúsította Kszényija Szobcsakot, hogy valójában titkosszolgálati megbízást teljesít: játsza az ellenzékit a médiában és a politikában, hogy így próbáljon törvényes színezetet adni Putyin rendszerének, amely már egyetlen demokratikus elvet sem respektál.
Az ukrajnai agresszió után tele lehetett a hócipője “hőn szeretett keresztapjával”, és inkább Nyugatra menekült, mert Oroszországban immár Putyin keresztlányának sincs biztonságban az élete.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
