Trump és Orbán
A kormánypárti sajtó zászlóshajója, az Origo lelkesen üdvözölte Trump bejelentését arról, hogy újra indul az elnökválasztáson.
A Rogán média birodalom iránymutató portálja szerint Trump nagy győzelmet aratott az időközi választásokon, ezért indulása logikus. Valószínűleg az elmúlt napok amerikai hírei nem jutottak el az Origo szerkesztőségébe, mert Trump az időközi választások legnagyobb vesztese lett az Egyesült Államokban.
A republikánusok kérték: ne induljon, mert ezzel csakis a demokraták malmára hajthatná a vizet. Trump azonban 76 éves, és nyilvánvalóan azt gondolta: most vagy soha.
Pedig egykori tanácsadója, John Bolton is megmondta: Trump soha nem tér vissza a Fehér Házba!
A szintén kormánypárti Mandiner – ellentétben az Origoval – elolvasta az elmúlt napok amerikai híreit, és meglepő gondolati konstrukcióval állt elő:
Trump az amerikai Gyurcsány?
Trump bejelentése nagyobb kihívást jelent a republikánusoknak mind a demokratáknak – írja Rajcsányi Gellért. Se kiköpni se lenyelni nem tudják az ex elnököt, aki nagyszámú támogatót vonz ugyan, de még többen utálják őt az Egyesült Államokban.
A számok:
a választók 40%-a kedveli Trumpot, de 54% abszolút mértékben elutasítja!
“Trump új karaktert adott a republikánus pártnak. Ebből nem lesz visszaút” – írja a szerző. Szerinte a kérdés az, hogy a trumpizmus vele vagy nélküle valósítható-e meg jobban? És itt jön a “rémálom forgatókönyv”: Trump miatt a republikánusok elbukják az elnökválasztást, és a demokraták röhögnek a markukba. “Pont mint egy amerikai Gyurcsány a jobboldalon” – írja a Mandiner Orbán Viktor barátjáról, aki oly mértékben megosztó személyiség, hogy vele ugyancsak nehéz lenne választást nyerni az Egyesült Államokban.
Mi az a trumpizmus? – kérdezhetnénk hiszen az ex elnök nézeteit a közvélemény kutatások határozták meg. Csakhogy ez a közvélemény most Trump ellen fordult. Mi lesz, ha a “rémálom forgatókönyv” Orbán esetében is bekövetkezik? A gazdasági válság megfordíthatja a közvéleményt Magyarországon is.
Orbán és az USA nagykövete
“Amikor Moszkva rakétákat lő ki Kijevre, még játszóterekre is, akkor a magyar külügyminiszter sajtótájékoztatót tart a Gazprom központjában. Ez érint engem” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak az Egyesült Államok budapesti nagykövete. David Pressman így külföldi ellenséggé vált Magyarországon – írja az amerikai tulajdonban levő brüsszeli lap.
Korábban az USA az épp a Fehér Házban ülő elnök barátait és politikai támogatóit küldte Budapestre nagykövetnek hiszen nem voltak különösebben nagy problémák. NATO szövetséges államba az USA általában akkor küld profi diplomatát amikor baj van. Ilyen volt például Portugália esete, ahol az USA megítélése szerint kommunista hatalomátvétel fenyegetett a szegfűs forradalom idején a hetvenes évek közepén. Odaküldték nagykövetnek Frank Carluccit, a CIA igazgató helyettesét, aki csendben cselekedett. A kommunista hatalomátvételt megakadályozták.
Goodfriend ügyvivő is hasonló feladattal érkezett Budapestre, de ő csak második ember volt a nagykövetségen. Pressman viszont nagykövet. Ráadásul az LMBTQ jogok ismert harcosa. Orbán Viktor azért találta ki az LMBTQ törvényt, hogy e mögé bújjon amikor az Európai Unió a kínos korrupciós ügyeket firtatja. A Biden adminisztráció kihasználta ezt, és az LMBTQ jogok harcosát küldte Budapestre. Vajon milyen megbízással?
Diplomatát várunk nem helytartót
Így nyilatkozott Szijjártó Péter az új amerikai nagykövetről. Orbán egyáltalán nem titkolja, hogy Biden elnök ellenfelének, Donald Trumpnak szurkol.
“Most nagyon nagy a tét, nem lehet fenntartani a pártosságnak ezt a szintjét”
– hangsúlyozza Pressman nagykövet.
“Ha a magyar sajtó átveszi az őrült moszkvai propagandát, akkor ezt szóvá tesszük” – fejtegeti a nagykövet. Aki hangsúlyozza: “mindeközben nem az a célom, hogy távolabb kerüljünk hanem épp ellenkezőleg szeretném, ha közelebb kerülnénk egymáshoz a magyar vezetőkkel”.
A kormánypárti sajtó egyelőre célpontnak tekinti az USA nagykövetet, különösen azután, hogy az két magyar bírót fogadott. Pressman nagykövet a maga módján válaszolt: képet közölt arról, hogy a Fidesz ifjú politikusa, Orbán Viktor vígan társalog az USA Legfelső Bíróságának egyik tagjával, Anthony Kennedyvel.
Hogy fogadja a kormánypárti sajtó támadásait Pressman nagykövet? “Ez nem személyes ügy. Én az Egyesült Államokat képviselem. Nem szokásos ilyen helyzetbe kerülni egy szövetséges országban. Ezt nagyonis komolyan veszem” – nyilatkozta az USA nagykövete a Politiconak.
Szijjártó: “tudjuk, hogy kik húznak hasznot az energiaválságból”
A külügyminiszter ezt az energia szankciók kapcsán jelentette ki. Orbán Viktor első janicsárja, ahogy Szijjártó Péter szívesen nevezi magát, valószínűleg nem a főnökére kívánt utalni. Pedig megtehette volna…
Orbán és Lantos
A 60 éves Lantos Csabát választotta a miniszterelnök energetikai miniszternek. Egyidejűleg távozott Palkovics László miniszter és Maróth Gáspár, a fegyverkezésért felelős államtitkár. Az energetika kulcskérdés a következő években amikor valószínűleg drága marad az olaj és a földgáz viszont át kell térni a zöld energiára, mert az Európai Unió tagjaként Magyarország is ezt vállalta. Lantos Csaba máris jelezte, hogy maximálisan igényeljük az uniós hitelkeretet, melyből nagyarányú energiafejlesztéseket lehet végrehajtani – a többi között a szélenergia terén. Nem is oly rég Orbán Viktor még ellenezte a szélenergiát, és közölte: Magyarország nem tart igényt az uniós hitelkeretre. Aztán nagyon gyorsan kiderült, hogy mégiscsak szükség van az alacsony kamatozású uniós hitelre.
Lantos Csaba még az egyetemi időkből ismeri Orbán Viktort éppúgy mint Hernádi Zsoltot. 2009 óta ő a MET Holding igazgató tanácsának elnöke. A MOL és az oroszok által menedzselt gázkereskedelmi cég, amely Svájcban van bejegyezve remekül pénzel a földgáz áringadozásából. A részvényesek között a hírek szerint ott található Orbán Viktor is, aki elszántan küzd Brüsszelben az ellen, hogy az Oroszország elleni szankciókat kiterjesszék a földgázra is.
Közben pedig megszegte választási ígéretét, és nem védte meg a rezsicsökkentés rendszerét.
Az eredmény: sok magyar család, vállalkozás és önkormányzat kap olyan gázszámlát, melyet nemigen tud kigazdálkodni. A 27%-os ÁFA viszont feltölti az államkasszát, a földgáz kereskedelemmel foglalkozó MET pedig Orbán Viktor házipénztárát.
Erdogan nem ortodox háborúja az infláció ellen
85,5%-os volt az infláció a múlt hónapban Törökországban, ahol a kereskedelmi kamara és a független közgazdászok vitatják a statisztikai hivatal számait, melyeket a hatalom szigorúan ellenőriz. Az ENAG független kutató központ szerint a valós szám: 176%!
Törökország megállíthatatlanul emelkedik az infláció, a majd mindenható elnök rugdalja ki a statisztikai hivatal vezetőit, mert nincs megelégedve a számokkal. Az év eleje óta a statisztikai hivatalt állandóan átszervezik Törökországban – írja a Bloomberg. Most az alelnököt rúgták ki, aki csak nyolc hónapja volt a helyén. Nem ő felelt közvetlenül az inflációs adatokért – sietett közölni a kormánypárti sajtó. Általános ugyanis a bizalmatlanság a statisztikai hivatal számaival szemben, mert a megfélemlített szakemberek nem mernek olyan számokat közölni, amelyek kicsapthatják a biztosítékot Erdogan elnöknél.
Idén már kirúgták az elnököt és hat helyetteséből hármat menesztettek. Egyiküknek sem volt ideje megunni a munkáját, a rekorder másfél évig tartotta magát, a többieket előbb kirúgták.
Líra a mélyben
Az óriási infláció egyik legfőbb oka a török líra gyengesége. Tavaly szeptemberben 1 USA dollár még 8 lírát ért, idén októberben már 19-et.
A lakosság egyre nehezebben viseli el az inflációt: a családok kétharmada küzd megélhetési válsággal egy friss felmérés szerint. Jövőre pedig választások lesznek. Emiatt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát alkalmaz: miközben a világon mindenütt emelik a kamatlábat a nemzeti bankok addíg Törökországban továbbra is alacsonyan tartják azokat.
“A török gazdaság túlhevült” – mondja Timothy Ash a Euronewsnak. A szakértője szerint “túl gyors a növekedés, túl magas a belső kereslet, túl nagy az import. Így túl hevül a gazdaság.”
Erdogan elnök eddig is ezt tette a választások előtt: öntötte a pénzt a gazdaságba. “Erdogan oligarcha barátai, akik elsősorban az építőiparban érdekeltek profitálnak is az olcsó hitelekből” – mutat rá Ash. Aki szerint Erdogan azért sem hagyja, hogy a Nemzeti Bank emelje a kamatlábat, mert “az iszlám vallás tiltja a kamatot.”
Erdogan elnök immár egyszemélyben irányítja a gazdaságot.
“Uralma első tíz évében még ortodox gazdaságpolitikát alkalmazott, de az utóbbi időben már nem. A döntéseket már kizárólag egyedül hozza meg. A király meztelen”
– utal Andersen meséjére az elemző Törökországban.
Surányi: az uniós eurómilliárdokból csökkentsük az államadósságot!
Érdekes javaslattal állt elő a Nemzeti Bank egykori elnöke a Pénzügykutató tanácskozásán: az Európai Bizottság oly módon utalhatná át a Magyarországnak járó uniós milliárdokat, hogy azokat kizárólag a magyar államadósság csökkentésére lehetne költeni.
Surányi javaslatával Brüsszel kiütné Orbán kezéből azt a propaganda fegyvert, mely szerint az uniós szankciók a hibásak a 22%-s infláció miatt. Ráadásul ilyen módon meg lehetne akadályozni, hogy az Orbán kormány emberei a korábbihoz hasonlóan zsebrevágják a támogatás legnagyobb részét.
Martin József Péter, a Transparency International igazgatója megígérte, hogy továbbítja a javaslatot a brüsszeli bizottságnak, de nem fűz nagy reményeket hozzá. A közgazdaságilag teljesen logikus elképzelés, melyet Surányi György előadott nem egyezik az Európai Unió szokásos gyakorlatával. Igaz persze, hogy most először folytatnak ilyen vizsgálatot egy tagállam ellen azon az alapon, hogy az megsérti a jogállami normákat.
Varga Judit igazságügyi miniszter a tárgyalásokkal kapcsolatban optimistán nyilatkozott Bayer Zsoltnak a Hír Televízióban. Martin József Péter szerint a jogállami tárgyalások viszonylag jól állnak, de nagy gondok vannak a helyreállítási alappal. A brüsszeli bizottság azt javasolta, hogy a 22 milliárd euró 30%-át vonják meg Magyarországtól arra hivatkozva, hogy az Orbán kormány a rendszerszerű korrupcióval megsérti az uniós normákat. Ha nincs megállapodás a helyreállítási alapról, akkor Magyarország elveszítheti az alap akár 70%-át is.
Navracsics Tibor tárcanélküli minisztert bízta meg Orbán Viktor az uniós tárgyalásokkal. Ő korábban elmondta, hogy sörözés közben az uniós tárgyalópartnerek megpendítik: Magyarországnak be kellene lépnie az európai ügyészségbe. Csakhogy ehhez a magyar kormánynak jelentkeznie kellene, és Orbán Viktornak egyáltalán nem sürgős, hogy az európai ügyészség tüzetesen megvizsgálja a nemzeti együttműködés rendszerének pénzügyi piramisát. A másik uniós előfeltétel az, hogy a magyar delegáció szüntesse meg a vétózást.
Orbán Viktor állítólag úgy vélekedik, hogy
“a lengyelek letolt gatyával könyörögnek az uniós pénzekért, de egyelőre mégsem kapnak semmit.”
Kaczynski, Lengyelország erős embere, azzal számol, hogy a jövő évi választások után érkeznek csak meg az euró milliárdok Lengyelországba.
Meg akarja-e buktatni az USA Orbán Viktort?
Malajzia korrupt miniszterelnökét úgy vették le a sakktábláról, hogy pert indított ellene a külföldi megvesztegetéseket vizsgáló ügyészség New Yorkban. Abdul Razak ex miniszterelnök azóta 12 éves fegyház büntetését tölti korrupció miatt Malajziában.
Az amerikaiak ugyanígy buktatták le a FIFA csaknem teljes vezérkarát élén Sepp Blatter elnökkel.
Laura Codruta Kövesi az USA bukaresti nagykövetségének dossziéira támaszkodva harcolt eredményesen a korrupció ellen Romániában. Ott ugyan megbuktatták, de jelenleg ő az európai ügyészség vezetője, aki szívesen foglalkozna a NER ügyeivel is Magyarországon.
Az Integritási Hatóság, melyet az Orbán kormány létrehozott a korrupció elleni harcra nem fordulhat közvetlenül a bírósághoz, azt csak az ügyészség teheti meg. Vagyis Orbán utasítására Polt Péter dönt arról, hogy melyik korrupciós ügyet vizsgálják ki és melyiket nem. Orbán mélységben kiépített védelmi rendszerét igen nehéz fellazítani is nemhogy megszüntetni.
Lengyel László, a Pénzügykutató igazgatója azt javasolta, hogy alkalmazzák a Magnyickij listát Magyarországon. Ez az az amerikai találmány, amely fekete listára tette Putyin oligarcháit, akik a rendszer fő haszonélvezői és egyben fenntartói.
Ezen a magyar Magnyickij listán szerepelhetne Mészáros Lőrinc, Tiborcz István és Orbán Viktor más rokonai, barátai és üzletfelei is.
Az USA csak akkor cselekszik, ha van politikai döntés illetve, ha cégeik érdekeit sérelem éri. A Transparency International vezetői elmondták, hogy a Microsoft korrupció gyanús ügyében egyenesen a New Yorki korrupcióellenes ügyészséghez fordultak, de válaszra sem méltatták őket.
Ukrajnában is elszállnak az élelmiszerárak
26,6% az infláció a kiváló termőföldjeiről és jelentős mezőgazdasági exportjáról ismert országban, melyet tönkretesz a több mint nyolc hónapja folyó háború. A gazdák sok helyen golyóálló mellényben dolgoznak a földeken, amelyekre rengeteg aknát telepített az orosz és az ukrán hadsereg.
“Nem lesz tojás jövőre, ha nem tudjuk megújítani a csirkeállományt” – közölte Európa egyik legnagyobb tojástermelője. Oleg Bahmatyuk az Ekonomicsna Pravdának arról nyilatkozott, hogy a helyzet már most is nagyon rossz, de jövőre katasztrofális lehet.
26,6%-os inflációt jelentett a Nemzeti Bank Kijevben, de az élelmiszerek áremelkedése meghaladja az átlagot. Októberben az előző hónaphoz képest 4,2%-os növekedést mértek az élelmiszerek és a nem alkohol tartalmú italok piacán, ahol az átlag 2,6% volt.
Az előrejelzés szerint az éves infláció 30% körül lesz, tavaly ez még csak 10% volt.
A Nemzeti Bank reménye az, hogy az infláció jövőre 20,8%-ra csökken. Ehhez persze véget kellene érnie a háborúnak és meg kellene kezdődnie az újjáépítésnek Ukrajnában.
A hrivnya leértékelődése növeli az inflációt
A Nemzeti Bank szerint ennek ellenére “az infláció eléggé mérsékelt” a háborús körülmények között. A Bloomberg kétkedik ebben hiszen a hrivnya leértékelődése fűti az inflációt, és drágábbá tesz olyan élelmiszert mint például a banán.
Ennek ellenére az ukrán nemzeti bank bízik benne, hogy egyszámjegyű lesz az infláció a háború sújtotta országban 2024-ben. Ehhez persze addigra véget kellene érnie a háborúnak Ukrajnában.
18 milliárd eurós uniós segély csomag
Annalena Baerbock német külügyminiszter felszólította a magyar kormányt, hogy ne akadályozza a segélycsomag elfogadását, “ne játszon pókert!”. Németország külügyminisztere arra utalt, hogy a magyar diplomácia ily módon akarja rávenni Brüsszelt arra, hogy engedélyezze az uniós eurómilliárdok kifizetését. Négy uniós diplomata is elmondta a brüsszeli Politiconak, hogy Magyarország ezzel a módszerrel akar hozzájutni a 13 milliárd eurós összeghez.
“Emberéleteket menthetünk meg ezzel a segélycsomaggal, melyet minél előbb el kell fogadni, mert a tél már nagyon közel van” – hangsúlyozta Annalena Baerbock német külügyminiszter.
IMF: felelőtlenség belemenni egy második hidegháborúba
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, aki Bulgáriában élte át az első hidegháborút mindkét részről felelőtlenségnek tartaná egy második hidegháborút. Erre figyelmeztetve nyilatkozott a Washington Postnak Kristalina Georgieva.
Utalt arra, hogy könnyű a szellemet kiengedni a palackból, de utána nagyon nehéz visszatuszkolni oda. Az IMF főnökasszonyát elsősorban az USA és Kína viszálya aggasztja. Trump kereskedelmi háborút indított Kína ellen, és Biden elnök nem vonta vissza a büntetővámokat annak ellenére, hogy Janet Yellen pénzügyminiszter ezt javasolta neki.
Sőt, a Biden kormányzat chip háborút indított Kína ellen: az Egyesült Államok bünteti azokat a cégeket, melyek fejlett technológiát adnak el Kínának, melyet az USA első számú stratégiai ellenfélnek tekint. Nancy Pelosi, a washingtoni képviselőház elnökasszonya Tajvanon járt, és ezt a kínaiak nyílt provokációnak tekintették, mert a szigetet Kína részének tartják. Tajvan lesz a legfőbb témája Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójának, melyet a G20 csúcs keretében tartanak meg Indonéziában – közölték Washingtonban.
A háromszög
Kissinger egykori külügyminiszter tette az amerikai diplomácia alapelvévé azt, hogy az USA-nak nem szabad egyszerre szembekerülnie Kínával és Oroszországgal. Ebből a célból kötött megállapodást Csou En-laj miniszterelnökkel ötven évvel ezelőtt Pekingben. A későbbi amerikai elnökök követték is ezt a vonalat, mellyel azonban Joe Biden szakított. Blinken külügyminiszter kifejetette, hogy az Egyesült Államoknak két stratégiai ellenfele van: Kína és Oroszország. Az USA ennek megfelelően maximálisan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban, Kína washingtoni nagykövetét pedig a kutya sem fogadja Washingtonban noha a legutóbbi pártkongresszuson beválasztották a központi bizottságba vagyis bírja Hszi Csin-ping elnök teljes bizalmát.
Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azért tárgyal mind a kínai mind pedig az orosz vezetőkkel. Az ukrajnai háború kezdete óta kétszer is hosszas megbeszélést folytatott a kínai diplomácia első számú vezetőjével, a politikai bizottság tagjával. Aki megígérte Amerikának, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek nyugati embargó alá esnek.
Jake Sullivan Patrusevet, a Védelmi Tanács titkárát, Putyin bizalmi emberét arra figyelmeztette, hogy Oroszország semmiképp se használjon nukleáris fegyvert Ukrajnában. Hszi Csin-ping elnök ugyanerre kérte Putyint. A kínai elnök Szamarkandban barátilag azt tanácsolta a háborúval kapcsolatban, hogy “fejezd be Vologya!”
A 99 éves Kissinger szerint az USA-nak tárgyalásra kellene ösztönöznie Zelenszkij ukrán elnököt. Hírek szerint erről vita zajlik Biden elnök környezetében.
Putyin nem utazik el a G20 csúcsra, helyette Lavrov külügyminiszter képviseli Oroszországot.
Putyin valószínűleg puccstól tart Moszkvában hiszen a háború már több mint nyolc hónapja folyik Ukrajnában, és az oroszok épp most szenvedték el egyik legnagyobb vereségüket: fel kellett adniuk Herszon városát, melyet nem sokkal korábban Oroszország területévé nyilvánítottak.
Jeszenszky Zsolt bocsánatot kért az ellenzéki polgármester asszonytól
“Ha az ember kurvának áll, akkor basznia kell!” – írta Jeszenszky Zsolt szélsőjobboldali publicista Facebook oldalán Baranyi Krisztináról. Ferencváros polgármester asszonya ezen érthető módon felháborodott. Ha nem is azonnal, de Jeszenszky Zsolt bocsánatot kért.
”Bárkinek a személyét minősíteni – akár seggnyalónak vagy ócska propagandistának nevezzük, akár a külsejével, a női mivoltával kapcsolatban sütünk el gúnyos vicceket – mindig az érvek, az érdemi mondanivaló hiányát mutatja” – ismerte el önkritikusan a szélsőjobboldali publicista, aki korábban a Pesti Tv kreatív igazgatója volt. Politikai hobbista című műsorában a hatalomvédte belsőségből csepülte az ellenzéket. A Pesti tv megszűnése után műsora átkerült a Hír tv-hez. Ez pedig már Rogán Antal birodalma. Jeszenszky műsora immár felvételről megy. Nem kizárt, hogy most is felülről utasították a bocsánatkérésre a kocsmai szidalmakat ontó publicistát, aki Kötcsén rendszeresen találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel.
“Kollégáim és különösen a magam nevében ezúton kérek elnézést Baranyi Krisztinától a méltatlan megjegyzésekért”
– írta Jeszenszky Zsolt.
Baranyi Krisztina a Klubrádióban úgy nyilatkozott, hogy meglepte a bocsánatkérés.
Régi liberális-konzervatív család
Jeszenszky Zsolt nagybátyja, Antall József, az újjászülető magyar demokrácia első miniszterelnöke volt. Felmenői közül sokan töltöttek be jelentős szerepet a magyar közéletben mint például idősebb Antall József, aki a lengyel menekültek ügyeit intézte példásan a második világháború idején.
Jeszenszky Zsolt édesapja az Antall kormány külügyminisztere volt, majd pedig washingtoni nagykövet az első Orbán kormány idején. Orbán Viktor 2010 óta tartó második országlása idején Jeszenszky Géza Norvégiában volt nagykövet. Állásáról leköszönt, mert nem értett egyet Orbán Viktor politikájával. A magyar miniszterelnök összeveszett a norvég támogató alappal, amely magyar ellenzéki szervezeteket is támogatott. Orbán Viktor a rendőrséget küldte rá a magyar szervezetekre. A magyar miniszterelnök ezt a problémát még Trump elnök előtt is felvetette a Fehér Házban, de az USA akkori elnöke ezzel a szavakkal tért ki a bírálat elől: I like Norway – kedvelem Norvégiát.
Jeszenszky és más szélsőjobboldali publicisták elfogadhatatlan hangnemét bírálva magyar közéleti személyiségek közös nyilatkozatot adtak ki. Az aláírók között van Fabiny Tamás evangélikus püspök is.
Ha nem Trump lesz a republikánus elnökjelölt, akkor kit indítanak a demokraták?
Gavin Newsom kaliforniai kormányzót, aki simán megnyerte másodszor is a választást kellene – írja egy amerikai politológus a The Hill című jólértesült portálon. Trump leszerepelt a mostani választáson, és nagy kérdés: mit jelent be november 15-én?
Indul-e vagy sem. A republikánusok egyre inkább amellett vannak, hogy ne ő legyen az elnökjelölt hanem Florida kormányzója, Ron DeSantis, aki szintén fölényesen nyert a déli államban. Trump ellen a Biden-Harris párosnak jó esélye lenne, mert mint most kiderült: igen sok amerikai utálja az ex elnököt. Ha viszont a fiatal és dinamikus floridai kormányzót indítják a republikánusok, akkor a demokraták, a Biden-Harris páros veresége biztosra vehető.
Mit javasol Douglas MacKinnon, aki Reagan és az idősebb Bush idejében dolgozott a Fehér Házban?
Biden le is mondhat
Ha Trump nem indul, akkor Biden elnöknek félre kellene állnia, hogy utat nyisson az esélyesebb jelöltnek, Gavin Newsomnak. Biden akár le is mondhat, előbb lecseréli a nem túlságosan népszerű Kamala Harris alelnököt Newsom kormányzóra, aki nem is titkolja, hogy elnöki ambíciói vannak 2024-ben.
Ha Biden lemondana, akkor Newsom alelnök egyből elnök lehetne, és ebből az előnyös helyzetből vívhatná meg a választási csatát. Ilyenkor a Fehér Ház általában előnyben van hiszen az elnök sokkal gyakrabban szerepel a nyilvánosság előtt mint vetélytársa.
Alkotmányjogilag lejátszható ez a csere persze csak akkor, ha minden szereplő betartja a játékszabályokat. Biden elnök egészsége nyilvánvalóan hanyatlik. Kamala Harris nem csillogtat elnöki erényeket. Az pedig önmagában nem elég, hogy színesbőrű és nő. Ráadásul Newsom éppúgy kaliforniai mint ő, de a kormányzó mögött kiválóan szervezett választási csapat áll az USA legnépesebb államában.
Egyelőre mindenki arra vár, hogy Trump mit jelent be november 15-én. Miután Fekete Péter lett az amerikai belpolitikában saját pártjának már több gondot okoz mint a hatalmon levő demokratáknak. Akik vígan építhetnek a Trump ellenességre.
Orbán és Trump
A magyar miniszterelnök mindent egy lapra tett fel az Egyesült Államokban: az első között támogatta Donald Trumpot külföldön, és ő volt az az elnök, aki fogadta Orbán Viktort a Fehér Házban. Orbán mindvégig kitartott Trump mellett, a kormánypárti sajtó nyíltan szurkolt neki és földindulásszerű győzelmet várt. A földindulás elmaradt, Trump lemaradt. A demokraták viszont egyáltalán nem felejtik el Orbán szereplését az Egyesült Államokban. Soros György, a demokraták egyik legnagyobb szponzora. Jelöltjei jól szerepeltek a választáson – írta a Forbes, amely úgy fogalmazott, hogy a választás fő tanulsága: Soros győzött Trump megbukott!
Változtat-e Orbán amerikai politikáján Trump leszereplése után? Sem Trump sem Orbán nem szereti a lúzereket, de mi van akkor, ha ők maguk kerülnek ilyen helyzetbe?
