Featured

Kompromisszum orosz műtrágya ügyben az Európai Unióban

Hosszas vita után megállapodtak a 27 tagállam nagykövetei az orosz műtrágya elleni szankciók ügyében. Ha nem lesz ellenszavazat az utolsó pillanatban, akkor ez már nem akadályozhatja az újabb szankciós csomagot Oroszország ellen.

Két álláspont alakult ki műtrágya ügyben a csúcstalálkozón, ezért az állam és kormányfők visszaküldték a dossziét a nagyköveteknek. Akik szorgos munkával kompromisszumot hoztak létre a keleti és a nyugati álláspont között. A keleti tagállamok – elsősorban Lengyelország és a három balti állam -ragaszkodtak ahhoz, hogy maradjanak a korábbi szigorú szankciók az orosz műtrágya exportjával szemben. Ezt az álláspontot támogatta Ukrajna is. Csakhogy ezzel szemben a nyugati tagállamok azon a véleményen voltak, hogy a világban komoly műtrágya hiány keletkezett hiszen Oroszország és Ukrajna nagyon fontos exportőr volt. Ha kevés műtrágya jut a globális piacra, akkor annak elsősorban a szegény országok isszák meg a levét pedig ezek már amúgyis szenvednek attól, hogy az ukrajnai háború miatt kevesebb gabona érkezik Oroszországból és Ukrajnából.

A kompromisszum kicsapta a biztosítékot Kijevben

“Az egész szankciós rendszerre nagy csapást mérne az a kísérlet, amely lehetővé tenné a műtrágyát előállító orosz oligarcháknak, hogy megkerüljék a már létező szankciókat. Ez aláássa a támogatást Ukrajnának, és gyengíti a közös erőfeszítést, hogy megállítsuk Putyin háborús gépezetét. Ezért határozottan ellenezzük ezt a határozatot, és köszönjük azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek szintén elvetik azt” – írta Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.

Mit válaszolnak erre a nyugat-európai vezetők? Ily módon meg lehet menteni sok afrikai országot az éhezéstől. Ugyanezt mondják Moszkvában is – írja a brüsszeli Politico. Amely emlékeztet arra, hogy a műtrágyaválság már jóval az ukrajnai háború előtt megkezdődött hiszen a földgáz árának emelkedése drágította meg annak előállítását. A mostani enyhítés sem hozna csodát, de olcsóbbá tenné az orosz műtrágyát mind az afrikai mind pedig az európai mezőgazdaság számára.

Szankciós viták Brüsszelben

Az Európai Unióban kezdettől fogva tisztában voltak azzal, hogy komoly problémák állnak fenn a műtrágya globális piacán, és így élelmiszerválság fenyeget. Ezért ezen a téren nagyon óvatosan bántak a szankciókkal. Moszkva – kihasználva a helyzetet – azzal érvel, hogy a meglévő szankciók olyan orosz oligarchák ellen, akik műtrágyát állítanak elő, komolyan ront a helyzeten éppúgy mint az a szankció, mely fekete listára tette Oroszország legnagyobb mezőgazdasági bankját.

Az oroszok erre hivatkozva akartak kiszállni abból a gabona megállapodásból, melyet Ukrajnával kötöttek meg az ENSZ és Törökország közvetítésével. Végül az oroszok nem szálltak ki a gabona megállapodásból, mert az ukrán hajók folytatták a szállítást, és Moszkva rájött arra, hogyha ezt fegyverrel akadályozta volna, az tovább rontotta volna Oroszország amúgyis igencsak megkopott presztízsét.

Nyugat európai kikötőkben viszont ott horgonyoztak az orosz műtrágyát szállító hajók, melyeket a szankciók miatt nem lehetett kirakodni. Bár a szállítmányokra nem vonatkozott egyetlen uniós szankció sem, de a bizonytalan jogi helyzet miatt sok kikötőben mégsem rakták ki az orosz műtrágyát.

A lengyel miniszterelnök azt követelte, hogy ez maradjon is így. Mateusz Morawiecki kifejtette Brüsszelben, hogy

“az élelmiszerbiztonságra hivatkozva nem szabad enyhíteni a szankciókon miközben Ukrajna polgári lakosságát orosz bombák gyilkolják.”

Csakhogy a Vöröskereszt nemrég közzétett egy jelentést arról, hogy jelenleg 145 millió ember éhezik Afrikában, ebből 26 millió helyzete válságos részben amiatt, hogy nem érkezik gabona és műtrágya Oroszországból és Ukrajnából. Az afrikai államok negyven százaléka ezért is nem szavazta meg azt az ENSZ határozatot, mely elítélte Oroszországot ukrán területek megszállása miatt.

Ghána például a műtrágya negyven százalékát Oroszországból importálta az ukrajnai háború előtt.

A legnagyobb probléma az áremelkedés: 2020 májusa óta csaknem 200%-kal nőttek a műtrágya árak a globális piacon. Az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ha minden így megy tovább, akkor Afrika élelmiszer termelése 20%-kal csökkenhet.

Afrika viszonylag kevés műtrágyát használ, de a magas árak akadályozzák a mezőgazdaság korszerűsítését.

Oroszország a szankciók ellenére nem jár rosszul hiszen a magas árak kompenzálják azt, hogy tavalyihoz képest 10%-kal csökkent az ország műtrágya exportja. Értékben ugyanakkora a műtrágya kivitel – idézi a moszkvai kereskedelmi minisztérium közleményét a brüsszeli Politico.

Kissinger: tárgyalni kellene Ukrajnáról

0

Itt az idő a tűzszüneti tárgyalások megkezdésére, mert lehet építeni azokra a stratégiai eredményekre, melyeket Ukrajna elért. Az USA 99 éves ex külügyminisztere már a háború kitörése óta javasolja a tárgyalásokat, mert ezek nélkül folytatódik a vérontás, és egyre nagyobbak a veszteségek mind a két oldalon. Ráadásul Oroszország az infrastruktúra lerombolásával mérhetetlen károkat okoz a polgári lakosságnak is Ukrajnában.

Kissinger, aki összehozta az Egyesült Államokat és Kínát, amelyek korábban fegyverrel álltak egymással szemben a koreai háborúban, és irányította a béketárgyalásokat Vietnammal, ahonnan az USA kivonult egy teljesen fölösleges háború után, most arra mutatott rá, hogy két nukleáris fegyverekkel rendelkező szuperhatalom verseng egy konvencionális fegyverekkel bíró államért. A helyzet azért különösen veszélyes, mert az oroszok mindinkább úgy fogják fel a háborút mint szembenállást a NATO-val, melyet az Egyesült Államok vezet.

Hogy lehetne eljutni a tűzszünethez?

Kissinger javaslata

Oroszországnak vissza kellene vonnia csapatait arra a vonalra, ahonnan 2022 február 24- én elindultak. Ez a Krím, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság, melyeket Ukrajna saját területének tekint. A többi megszállt területet vissza kellene adni Ukrajnának. Ezen az alapon lehetne tűzszünetet kötni. Utána kezdődhetnének a béketárgyalások, melyek feltehetően sokáig elhúzódnának.

Mi lesz Ukrajna NATO tagságával? A háború következtében Oroszországnak bele kell törődnie abba, hogy Ukrajna a NATO tagja lesz vagy valamilyen nagyon szoros szerződés kapcsolja hozzá.

Ezek után viszont a NATO-nak ajánlatot kellene tennie Moszkvának:

jöjjön létre új biztonsági rendszer, amely mind a NATO mind pedig Oroszország számára elfogadható.

A republikánus Kissinger bírálja a jelenlegi demokrata adminisztráció politikáját Ukrajnában. A hidegháborús vonal helyett inkább megegyezésre kellene törekedni Putyinnal.

Kissinger azzal érvel, hogy különböző értékrenddel bíró nagyhatalmak alkották meg a Szent Szövetséget is a napóleoni háborúk után Európában. Ezen az alapon paktált az USA a kommunista kínai rendszerrel 1972-ben az ugyancsak kommunista Szovjetunióval szemben.

Amerikának most mindenképp el kellene kerülnie, hogy Oroszország és Kína egységfrontot alkosson az USA ellen – hangsúlyozza Henry Kissinger, aki 99 éves korában is a szakértő szemével figyeli a világot. Csak a világ már nem úgy működik ahogyan az ő aktív politikusi idején, azaz a két nagyhatalom egymással megállapodik anélkül, hogy figyelembe kellene venni egy harmadik szuverén ország érdekeit.

És akkor még Kína és az Európai Unióról nem is esett szó…

Az új Covid oltások  felére csökkentették a kórházi kezelés kockázatát

Az új vírusváltozatok, amelyek jobban képesek kikerülni az immunrendszert, nem véletlen. hogy az elmúlt hetekben nőtt a Covid-fertőzések és a kórházi kezelések száma.  A vírus súlyosbította azokat a nehézségeket, amelyekkel az egészségügyi ellátórendszereknek szembe kell néznie, amely már az influenza és a RSV vírus újjáéledése miatti terhelésnek is van kitéve.

Az RSV, vagyis a légúti syncytia vírus olyan sok kisgyermeket betegített meg idén ősszel, olyannyira, hogy az RSV miatt szorulnak legtöbben kórházi kezelésre. Az influenzajárvány több mint egy évtizede általában februárban tetőzik,  az idén megelőzi a Covid 19 miatt kórházba kerülők számát. Az „A” típusú influenza H3-nak nevezett altípusa az idősek körében is gyakoribb így az influenza miatti kórházi kezelések gyakorisága a CDC szerint. A Covid-fertőzéssel bekerülők száma ugyan alacsonyabb, mint az elmúlt két decemberben volt, de sajnos ez a szám is emelkedőben van.

Az RSV miatti heti kórházi kezelések száma a gyermekek körében a legmagasabb, amióta az Egyesült Államokban a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ megkezdte felügyeletét a 2018–2019-es szezonban.

Az előzetes becslések szerint október eleje óta nagyjából minden hetvenedik 6 hónapos és annál fiatalabb baba került kórházba.

Az USA már két rekorddöntési szezont élt át a Covid alatt, ami aránytalanul érintette az idősebb amerikaiakat, de az RSV és az influenza idei visszatérése azt jelenti, hogy a betegségek egy része az ország legfiatalabbjaira és családjaikra hárult. A legidősebb amerikaiak továbbra is rendkívül veszélyeztetettek a Covid 19 és az influenza okozta súlyos betegségekre.

„A Covid nem múlt el” – mondta Dr. Fiona Havers, a CDC fertőző betegségek specialistája.

„A kórházi kezelések még mindig nagy arányban fordulnak elő, különösen az idősebb felnőtteknél és a magas kockázatú betegeknél.”

2025-ig inflációval számol az Európai Központi Bank

Negyedszer is emelte a kamatlábat az, hogy leküzdje az inflációt. Egyidejűleg új negyedéves előrejelzést tett közzé, hogy ennek alapján a befektetők megbecsülhessék: még hány kamatláb emelés várható. A Reuters tudósítójának Frankfurtban elmondták, hogy a tervezett 2% fölött lesz várhatóan az áremelkedés az euróövezetben egészen 2025-ig.

Miért alakult ki infláció a 19 tagállamból álló euró zónában? Sok ok van erre az energia válságtól kezdve az ukrajnai háborúig. Sok közgazdász az óriási támogatásokat is okolja, melyeket az államok illetve az Európai Unió adott annak érdekében, hogy a helyreállítási programok megszüntessék a Covid pandémia következményeit.

A probléma az, hogy az infláció tartósnak mutatkozik – mondta a Reuters tudósítójának az Európai Központi Bank egy magát megnevezni nem kívánó munkatársa Frankfurtban. Októberben 10,6%-os volt az infláció, de ez novemberben lassú csökkenésnek indult az euróövezetben.

2025-ig eltarthat az az állapot, hogy a tervezett 2% fölött lesz az infláció mértéke.

A piacok is inflációval számolnak a következő két évben, de az Európai Központi Bank előrejelzése meghaladja a várakozásokat.

Ezek az előrejelzések ritkán válnak be a gyakorlatban, de az Európai Központi Bank mégiscsak kibocsát ilyeneket, hogy tájékozódni lehessen mi várható a következő hónapokban. Az Európai Központi Bank középtávra tervez. A héják az EKB igazgató tanácsában az utóbbi időkben bírálták az előrejelzéseket, és szélesebb körű vizsgálatokat követeltek.

Mi várható?

A megkérdezett közgazdászok úgy vélik, hogy az eurozóna inflációja jövőre 6%-os lesz, 2024-ben pedig 2,3%-ra számítanak.

A Bundesbank elnöke mennyiségi szűkítést javasol. Eszerint hagynak lejárni 175 milliárd euró értékű adósságot, hogy ezzel megemeljék a hosszútávú hitelek kamatlábát. A héják szerint ezt már márciusban meg kellene kezdeni, de a galambok véleménye az, hogy ráér később is. Az Európai Központi Bank negyedéves terveit csütörtökön tette közzé.

A következő előrejelzést a várható inflációról márciusban adják ki Frankfurtban.

Orbán veje a Gellért szálló új ura

Tiborcz István cége, a BDPST Group vette meg a főváros egyik leghíresebb szállodáját, amely szimbolikus hely is hiszen Horthy Miklós innen startolt a kormányzói székbe.

Kilenc szállodája van már a miniszterelnök vejének. Kétségkívül a Gellért a leghíresebb, de a turai Schlossberger kastély is fontos emléke a múltnak és jelentős szereplője a mai turizmusnak. Eladásának körülményei igen figyelemreméltóak: 200 millió forintért szerezte meg a miniszterelnök vállalkozó szellemű veje miközben az önkormányzat 2,3 milliárd forintra becsülte a kastély értékét. De hát a miniszterelnök jóindulatának megszerzéséért semmi se drága. A HVG kiderítette, hogy a kastély felújítására 1,9 milliárd forintos hitelt kapott Tiborcz István cége, amely időközben lenyelte a kölcsönt nyújtó Gránit Bankot.Vajon mennyiért fűtik a kastélyt?

Két osztrák szálloda Mészárostól került Tiborczhoz

Mondhatnánk azt is, hogy a családban maradt hiszen Mészáros Lőrinc birodalma Orbán Viktor személyes felügyelete alatt áll. Ez a miniszterelnök uralmának pénzügyi alapja – leszámítva a külföldi számlákon elhelyezett összegeket. Amikor Orbán Ráhel Svájcban tanult, akkor szerető édesapja gyakran látogatta őt. A lánya iránti szereteten túl az is motiválta Orbán Viktort, hogy Svájcban van bejegyezve az egykor magyar-orosz tulajdonban álló gázkereskedő cég, a MET. Ennek elnöke, Lantos Csaba többször volt kénytelen cáfolni, hogy Orbán részvényese lenne a cégnek, amely hatalmas pénzeket szakított az energiaválság idején. Lantos Csabát időközben energia miniszterré nevezte ki Orbán Viktor, aki a hibrid gazdálkodás híve: a magán és az állami tulajdon gyakran keveredik, de a haszon az mindig nála marad.

A Tiborcz házaspár Spanyolországban is otthon van

Tavaly az Orbán család tartott attól, hogy vizsgálat indulhat ellenük a villámgyors vagyonosodás miatt, ha a választásokon nem győznek.

Ezért Orbán Ráhel és Tiborcz István Marbellaban kezdett új életet Orbán Viktor unokáival  a spanyol tengerparton, ahol nyugdíjas gengszterek pihenik ki egy dolgos gyilkos élet fáradalmait. Tiborcz István és neje a választási győzelem után hazaköltözött. Ha már a spanyol tengerparton jártak, akkor bevásároltak: megvettek egy négy csillagos szállodát. Állítólag ez volt a kiköltözés oka: ”Hello Spanyolország! Az elmúlt 15 évben volt szerencsém rengeteg tapasztalatot gyűjteni külföldön, most a gyerekeimen a sor. Új kultúrát, új nyelvet ismerhetnek meg, és már most imádják az új iskolát” – lelkendezett Orbán Ráhel, akinek édesapja gyakran mondogatja a külhoni és a hazai magyaroknak, hogy “az a magyar, akinek az unokája is magyar!”

A spanyol szállodát Tiborcz István cége 9,3 millió euróért vette meg egy időközben börtönbe került helyi “vállalkozótól”. Valószínűleg Tiborcz István is börtönbe kerülhetne, ha egy vizsgálat kiderítené: honnan volt ennyi pénze szállodák vásárlására? Miért adtak neki oly készségesen milliárdos hiteleket a bankok? Talán azért, mert a miniszterelnök veje elintézett valamit Orbán Viktornál?

Nem véletlen, hogy a magyar kormány egyáltalán nem sürgeti, hogy az európai ügyészség kapjon nyomozási jogot Magyarországon is.

A családbarát kormányzat lelepleződése politikai Waterloo lehetne Orbán Viktor számára. Csakhogy a miniszterelnök joggal mutathat rá: nincs vele szemben életképes politikai alternatíva. Addig pedig nyugodtan szerezhet újabb szállodákat az ambiciózus vő, aki most a Gellért szállót újítja fel, ahol egykor Horthy Miklós készülődött a kormányzói szerepre.

“Sújtsák uniós szankciók Orbánt és bandáját!”

Azt követeli a Jobbik elnöke, aki az Európai Parlament képviselője, hogy az Unió hozzon szankciókat Orbán ellen. Szankciókat Orbán ellen! címmel írt egy társas oldalon. Kifejtette, hogy “Az Európai Unió már jó ideje szankciókkal sújtja az orosz vezetést és a hozzá közelállókat. Helyes.

A minap rács mögé került pár korrupt uniós politikus, és a segítőik is. (Ez célzás a
Katargate-re, melynek kapcsán letartóztatták az Európai Parlement szocialista alelnökét is.) Helyes.

De akkor Orbán és a fideszesek miért élvezhetik még mindig a vagyonukat és az európai biztonságot, miközben Európa esküdt ellenségei és orosz ügynökök?” – tette fel a kérdést a Jobbik elnöke. Aki levonja a logikus következtetést:

”Itt az ideje, hogy az Európai Unió Orbánt és bandáját is szankciókkal sújtsa!”

Ironikus, hogy pontosan akkor követeli ezt a szankciót a Jobbik elnöke amikor Orbán Viktor a szankciók ellen rendez nemzeti konzultációt.

Orbán orosz ügynök?

Ez a nyíltan megfogalmazott vád egy magyar ellenzéki párt vezetőjétől azért lehet különösen kínos Orbán Viktor számára, mert az USA elsősorban emiatt elégedetlen a magyar miniszterelnökkel. Ha a Jobbik vezére bizonyítani is tudná, hogy Orbán valóban Putyin ügynöke, akkor ez pompás hivatkozás lenne arra a demokrata adminisztrációnak Washingtonban, hogy miért is akar megszabadulni a magyar miniszterelnöktől.

Orbán a trójai faló szerepet játsza az Európai Unióban, ahol lépten nyomon akadályozza a szankciókat Oroszország ellen. Orbán orosz kapcsolatait vizsgálja a CIA, amely ilyenkor a pénz útját követi. A Gazprombank intézte Putyin nyugati barátainak finanszírozását az utóbbi időben. A brit hírszerzés megszerzett egy listát Putyin nyugati barátairól, akik pénzt kaptak az orosz elnöktől. A britek átadták a listát az amerikaiaknak. Akik a magyar érdeklődésre azt válaszolták, hogy eddig nem találtak érintettséget. Dehát Putyinnak sok listája van. Azonkívül ott van a gázkereskedelmi cég, a Svájcban bejegyzett MET, amely igencsak szépen profitált a földgáz árrobbanásból. Lantos Csaba, akit Orbán a MET elnöki posztjáról helyezett át az energia minisztérium élére többször is cáfolni kényszerült azt, hogy a magyar miniszterelnök részvényes lenne a gázkereskedelmi cégben.

Az amerikaiaknak feltehetően vastag dossziéjuk van Orbán Viktorról éppúgy mint az oroszoknak. Washingtont feltehetően nem az információ hiány akadályozza abban, hogy megbuktassa a magyar miniszterelnököt hanem még nem született politikai döntés erről. Az USA-nak meg az Európai Uniónak nem hiányzik még egy válság Ukrajna közvetlen szomszédságában. Orbán állítása: én vagy a káosz politikai realitást tükröz. Vajon meddig? Ezen töprenghet Orbán Viktor miközben Katarban követi a világbajnokságot.

Katarban nyugodtan előadhatná Gounod Faustjának híres áriáját arról, hogy eladó az egész világ! Mefisztó dala akár Orbán Viktor önvallomása is lehetne.

27%-os infláció decemberben?

Ennyit jósol a Kopint-Tárki intézet arra hivatkozva, hogy a benzinársapka eltörlése tovább növelheti az inflációt. Amely a Központi Statisztikai Hivatal számai szerint is 22,5%-os volt novemberben. Közben pedig mind az Egyesült Államokban mind pedig az eurozónában megállt az infláció, sőt lassú csökkenésnek indult.

Az Európai Központi Bank azzal számol, hogy 2025-ig lesz infláció az eurozónában, de 10% alatt.

A magyar infláció viszont bajnok az Európai Unióban, és nyoma sincsen annak, hogy megindulna a csökkenés. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter arról beszélt, hogy erre jövő tavasszal kerülhet sor.

Egy év múlva egy számjegyű infláció?

Ezt jósolta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus gazdasági alapítvány tanácskozásán. Nagy Márton szerint nincs világválság, európai válság viszont van. Való igaz, hogy az energiaválság padlóra vitte az Európai Unió tagállamait miközben az USA és Kína megúszta ezt a krízist. Nagy Márton rámutatott arra, hogy a földgáz ára Európában ötször vagy hatszor magasabb mint az Egyesült Államokban, és az olcsó energia alapvetően befolyásolja a versenyképességet. A tőke oda megy, ahol profitot várhat, és ez ma sokkal inkább Észak Amerika vagy Kelet Ázsia nem pedig Európa.

Ennek ellenére Magyarország elkerülheti a recessziót – legalábbis Nagy Márton szerint. A gazdaságfejlesztési miniszter abban bízik, hogy idén a GDP 5% kal nő, jövőre pedig
1,5%-kal.

Optimizmusát arra alapozza, hogy Magyarországot nem vitte padlóra az energiaválság. Bár jelentős mértékű cserearány romlást szenvedett el a magyar gazdaság, de hogyha ezt kivesszük a képletből, akkor a külkereskedelmi mérleg pozitív lenne.

A magyar kormány bízik a kínai beruházásokban – erről tárgyalt Szijjártó Péter külügyminiszter kínai kollégájával, Vang Jivel. A Debrecenben épülő kinai akkumulátor gyár jelentősen javíthat a magyar külkereskedelmi mérlegen.

A baj csak az, hogy jelenleg van válságközeli állapot a magyar gazdaságban – ahogy arra Matolcsy György rámutatott a parlament gazdasági bizottsága előtt. Az európai pénzek pedig egyelőre nem jönnek. Milyen lesz így a jövő évi költségvetés? Hogy viseli el a lakosság a magas inflációt?

Mihez kezdenek a nyugdíjasok a 15%-os emeléssel, ha az infláció 20% fölött van? Ezeket a kérdéseket kellene megválaszolnia Orbán Viktornak, aki még nem is oly rég azt állította, hogy

“nem lesz megszorítás.”

Legrosszabb évét zárja a Tesla, aggódnak a részvényesek

Elon Muskot, aki immár nem a világ leggazdagabb embere, mind több bírálat éri, mert a Twitter körüli zűrzavar komolyan árt a Teslanak.

“Nincs főnöke a Teslanak” – panaszkodott Twitteren az egyik legnagyobb befektető, akinek cége több mint 50 millió dollár értékű Tesla részvénnyel rendelkezik. Gary Black, a Future Fund egyik menedzser partnere azután fakadt ki, hogy a New York-i tőzsdén újabb nagy eladási hullám bontakozott ki Tesla részvényekből. Az elektromos autókat gyártó cég részvényeinek értéke egyetlen napon több mint 6%-kal csökkent – írja a Wall Street Journal. A lap szerint ez egyértelműen összefügg azzal, hogy a Twitter körül megint magasra csaptak a szenvedélyek Musk nyilatkozatai miatt.

Gary Black a részvényesek nevében azt fejtegette, hogy

“régebben büszkék voltak  a Tesla tulajdonosok a kocsijukra, de most azt kell látniuk, hogy a Twitter körüli drámák negatívan hatnak a márka hírnévére. A piac negatívan értékelte a Twitter hatást a Teslara.”

Ross Gerber, a Tesla régi támogatója egyenesen a cég igazgatótanácsához fordult, azt kérdezve tőlük, hogy “ki irányítja a Teslat ebben a kritikus időben?!”

Twitteren pedig ezt írta:

”Semmi probléma sincs a Tesla körül csak épp nincs főnöke, mert az épp egy másik cég irányításával van elfoglalva. Jó lenne tudni, hogy mit tervez Elon Musk.”

44 milliárd dollárért vette meg végül Musk a Twittert, és úgy nyilatkozott, hogy előbb-utóbb átadja annak vezetését valaki másnak.

Már nem Musk a világ leggazdagabb embere

A Tesla részvények gyenge szereplése miatt Musk kénytelen volt átadni az első helyet Bernard Arnaultnak. A francia luxus királya 73 éves, és most visszavette az első helyet, melyet az amerikaiak elhódítottak tőle.

Erre a hírre kedden újabb 4%-ot esett a Tesla részvények értéke. Amióta októberben véglegessé vált, hogy Musk megveszi a Twittert, a Tesla részvények árfolyama 28%-al csökkent.

Mit üzent Elon Musk az aggódó részvényeseknek?

“Hosszú távon remek lesz a Tesla, de a makroökonómiai hullámokkal nem tud mit kezdeni. A Tesla részvényesek hosszú távon jól járnak majd.”

Részletekkel Musk nem szolgált, így nem sikerült csökkentenie az aggodalmakat. Annál kevésbé, hogy ott van még Musk űrprogramja, a SpaceX is. Ezzel kapcsolatban Musk ezt írta a hétvégén Twitteren: ”Én irányítom a Teslat és a SpaceX-et, de mind a két cégnél olyan kitűnő a vezetés, hogy ritkán van rám szükség.”

Ez az üzenet egyáltalán nem nyugtatta meg a részvényeseket, akik azt javasolják Musknak, hogy 10 milliárd dollár értékben vegyen Tesla részvényt, ily módon erősítve az árfolyamot.

Musk 19 milliárd dollár értékű Tesla részvényt adott el az idén, ily módon fedezte részben a Twitter megvásárlásának költségeit is. Korábban úgy nyilatkozott, hogy készül egy részvény visszavásárlási programra a Teslanál 5-10 milliárd dollár értékben. Az igazgatótanács előtt van is ilyen terv, de Musk távollétében nincs döntés.

Missing in action – a Tesla igazgatótanácsa akció közben eltűnt – idézte gúnyosan a katonai szakkifejezést egy befektető, aki ugyancsak nehezményezi, hogy a Tesla idei éve rossznak ígérkezik a New York-i tőzsdén.

Matolcsy menni készül?

Nem akarja eljátszani az ügyeletes bűnbak szerepet a Nemzeti Bank elnöke, aki ezt megelőzni kívánva adta elő igen kritikus mondanivalóját a magyar gazdaság válságközeli helyzetéről a parlament gazdasági bizottsága előtt.

Orbán Viktorban először akkor villanhatott fel Matolcsy menesztésének gondolata amikor egy éve a Nemzeti Bank elnöke 2000 milliárd forintos megszorító csomagot javasolt az energiaválság megállítására. Ezt enyhén szólva nem érezte időszerűnek a választások előtti hónapokban Orbán Viktor, aki épp ellenkezőleg költekezésre buzdította mind a Nemzeti Bankot mind pedig a kormányt, hogy ily módon megvásárolják a választók jóindulatát.

Orbán Viktor Matolcsy javaslatára akkor azt mondta, hogy térjünk rá vissza áprilisban a választások után. A siker után Orbán nem érezte úgy, hogy elő lehetne állni egy megszorító csomaggal hiszen ez felidézte volna az őszödi szép napokat amikor kiderült, hogy a miniszterelnök azért  nyert választást, mert félrevezette mind a választókat mind a külvilágot. Ezek után mondta azt Merkel kancellár Gyurcsány Ferencről, hogy “ezt az embert többé nem akarom látni.” Orbán ugyanígy járt a rezsivédelemmel, amelyet el kellett engednie, mert az állam nem képes finanszírozni a földgáz árának hatszorosra emelkedését a világpiacon. Csakhogy a választók ezt joggal értékelhetik becsapásként  éppúgy mint a 13 hónapja tartó benzinársapka villámgyors visszavonását.

Nincs költségvetés

Orbán Viktor kétségbeesetten keres 1500-2000 milliárd forintot. Ennyi kellene a magas energiaszámlák fizetésére és az államadósság egyre drágább törlesztésére. Az Európai Központi Bank közölte a magyar kormánnyal  hogy ők ugyan nem támogatnak egy magyar kötvény kibocsátást, mert a magyar diplomácia meg akarta akadályozni az Ukrajnának nyújtott közös kölcsönt. A Nemzeti Bank persze maga is piacra dobhat államkötvényeket csak épp a feltételek sokkal kedvezőbbek, ha azok mögött ott áll az Európai Központi Bank.

Orbánnak azért kell 1500-2000 milliárd forintot találnia, mert a forint folyamatos leértékelődése egyre drágábbá teszi az energiaszámlát és az államadósság törlesztését. Az inflációban is jelentős részben azért bajnok Magyarország az Európai Unióban, mert

a forint még az amúgy gyengélkedő euróval szemben is folyamatosan veszít az értékéből.

Ki ezért a felelős ? – kérdezi Orbán Viktor, aki rámutathat Matolcsy Györgyre mint ügyeletes bűnbakra. Matolcsy ezért is szerette volna, ha ígéretet kap arra, hogy posztját 2025 és 2031 között is betöltheti, de kérésére egy nemzetközileg jólismert karjelzés volt a válasz. Ehelyett felajánlhatják neki, hogy még 2025 előtt “saját kérésére” távozzon a Nemzeti Bank éléről megromlott egészségi állapotára hivatkozva.”

Ha netán ellenkezne arra hivatkozva, hogy Orbán Viktorral együtt voltak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének építőmesterei, akik a forint szisztematikus leértékelését tekintették pénzügyi politikájuk alapjának, akkor

a miniszterelnök emberei felhívhatnák  Matolcsy György figyelmét arra, hogy az újonnan megalakult Integritási Hivatal szívesen foglalkozna ügyeivel – az Európai Unió legnagyobb örömére. Különösen az a kérdés váltana ki nagy érdeklődést, hogy Matolcsy Ádám, a jegybank elnök fia miképp növelte vagyonát 100 milliárd forint fölé?!

Netán rá célzott Matolcsy György amikor a parlament gazdasági bizottsága előtt arról beszélt, hogy itt az idő: a rendszerhű oligarchák is visszaadhatnának pár milliárdot az elmúlt 12 év során megszerzett zsákmányból? Aligha valószínű, hogy Matolcsy György be kívánna számolni családja vagyonosodásának érdekfeszítő történetéről, amely Orbán Viktor famíliájának sikersorozatát idézi. Orbán felajánlhat menekülő utat is egykori jobbkezének: börtön helyett lehet ő a Számvevőszék elnöke vagy nagykövet valahol, ahol nem sok vizet zavar. Matolcsynak ugyanis víziói vannak, de erre a pénz világa nem vevő. A vég mindenképp dicstelen, de Matolcsy még hősi halált halhat egy rendszerért, amely mint régen a kommunista pártok azt kérheti tőle, hogy

vállalja magára a bűnbak szerepét “az Ügy érdekében.”

Miért magasak az élelmiszer árak?

Szinte az egész világon drámai mértékben nőnek az élelmiszerek árai, de senki sem tudja igazában megindokolni, hogy miért?

Sokféle magyarázat van: az energia válság a legfontosabb, amely megnövelte a műtrágya árát. A Covid pandémia az ellátási láncokat is meggyengítette. Az ukrajnai háború. Csakhogy Kínában ennek ellenére jó volt a gabonatermés tavaly, az USA-ban pedig idén. Igaz, hogy az ukrajnai háború két fontos gabonaexportőr ország között folyik, de a FAO, az ENSZ mezőgazdasági szervezete kielégítő kínálatot jelzett előre 2022-23-ra. A klímaváltozás megváltoztatja ugyan a mezőgazdaság működési feltételeit, de ez nem igazán újdonság, fel lehetett készülni rá. Az árak ennek ellenére elszabadultak az olyan hagyományos élelmiszer nagyhatalmak esetében is mint az Egyesült Államok, ahol az éves élelmiszer infláció 12%.

Magyarországon ennél sokkal nagyobb, noha hagyományos élelmiszer exportőr országnak számítunk. Mi indokolhatja mégis az élelmiszer inflációt, amely megélhetési válságot okoz sok országban köztük Magyarországon is?

Az árakat a tőzsdéken manipulálják

Erre a nyilvánvaló tényre hívta fel a figyelmet egy jeles közgazdász. Sophie van Huellen, aki a Manchesteri egyetem kutatója számokkal mutatta ki, hogy

az árak egyértelműen a tőzsdei kereskedésben dőlnek el nagyon távol az agrár termelőktől és fogyasztóktól.

A határidős ügyletek pedig árfelhajtó jellegűek, és ezzel élnek is a pénzügyi befektetők. A piaci kereslet-kínálatot jelentős mértékben ők határozzák meg hiszen a termelők is hosszú távon előre adják el a termésüket. A pénzügyi befektetők hajtják fel az árakat, melyeket azután a fogyasztók kénytelenek megfizetni.

Miért nem működik a piac ármérséklő hatása?

Erre érdekes módon Matolcsy György célzott nevezetes beszédében a parlament gazdasági bizottsága előtt. A nemzeti együttműködés rendszerének egyik építőmestere egyszercsak észrevette, hogy a piac monopolizált Magyarországon. Vagyis a nagy élelmiszer termelők olyan piaci pozícióban vannak, hogy jelentős mértékben befolyásolhatják az árakat. Ki a legnagyobb mezőgazdasági termelő Magyarországon? Csányi Sándor, aki egyben a legnagyobb bank, az OTP vezére és részben tulajdonosa is.

Az infláció áldozatairól gyakran lehet olvasni a sajtóban, de a haszonélvezőiről ritkábban. Csányi Sándor viszonya Orbán Viktorhoz különösen érdekes hiszen MLSZ elnökként az OTP vezér igen könnyen összefuthat a közismerten futball fanatikus magyar miniszterelnökkel.

Orbán Viktor arra kérte Matolcsy Györgyöt és Varga Mihály pénzügyminisztert, hogy jövőre vigyék le az inflációt 10% alá.

Jelenleg Magyarország rekorder az unióban az infláció tekintetében. Ennek két fő oka az energiaválság és az élelmiszerek árának kétségbeejtően gyors növekedése. Az energiaárak esetében még lehet a külföldre mutogatni, de az élelmiszerek esetében ez már jóval nehezebb.

Miért emelkedik a tojás, a tej vagy a kenyér ára?

A magyar kormánynak nincs más elképzelése mint az ársapka, melyet jövő tavaszig meghosszabbítottak. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint akkor tetőzik majd az infláció.

Az USA-ban már ötödik hónapja csökken az infláció mértéke.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK