Featured

Orbán az egyetlen uniós vezető, akinek Putyin boldog újévet kívánt

Öl-e Putyin ölelése? Az orosz diktátor olyan mint Piszkos Fred, a kapitány. A kapitány barátságos ölelése sokak számára bizonyult végzetesnek.

Putyin egyébként a NATO tagállamok közül Magyarország és Törökország vezetőjének küldött újévi üdvözletet. Ők Putyin barátai. Az orosz elnök állítólag Orbán Viktort akarta kitüntetni a Barátság érdemrenddel, de a magyar miniszterelnök köszönte a megtiszteltetést, és maga helyett inkább hűséges janicsárját, Szijjártó Péter külügyminisztert küldte a kitüntetés átvételére. Így lett kisebb a blamázs. Mindenestre Orbán Viktor az egyetlen olyan uniós vezető, aki még nem járt Kijevben, hogy ott támogatásáról biztosítsa Zelenszkij elnököt az orosz agresszióval szemben. Sajtóértekezletén megerősítette: nem is szándékozik Kijevbe látogatni! Szijjártó Péter viszont az egyetlen olyan uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt azóta, hogy az orosz csapatok megtámadták Ukrajnát február 24- én.

Gáz van babám!

A magyar kormány a nagy orosz barátságot azzal indokolja, hogy így biztosít Magyarországnak olcsó orosz földgázt. Menetközben kiderült: Putyin ebben is hazudott, mert nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Csupán fizetési könnyítést ad: elég a téli szezon magas árait tavasszal kifizetni.

A gázársapka bevezetése után Putyin leállíthatja a földgáz szállítást az Európai Unióba.  A fenyegetés természetesen nem vonatkozik Putyin barátaira. Jelen pillanatban az Európai Unióban ez kizárólag Orbán Viktort jelenti. Gáz tehát lesz, ha drágán is – így lehet dekódolni Putyin újévi üzenetét.

Mit mondott a kínai elnök Putyinnak?

Kína mielőbb békét akar Ukrajnában! – ezt a kínai elnök már megmondta Medvegyevnek, aki korábban Putyin alteregója volt, és az orosz diktátor támogatásért küldte Pekingbe. Kapott is meg nem is: közös hadgyakorlatot tartott a kínai és az orosz flotta. Putyin most videó beszélgetésben meghívta Hszi Csin-pinget Moszkvába, ahol a kínai elnöktől azokat a chipeket várják, melyeket a nyugati szankciók miatt Oroszország nem kaphat meg. Emiatt máris nagy a chip hiány a hadiiparban éppúgy mint a stratégiai fontosságú olaj és gáziparban. Csakhogy Vang Ji külügyminiszter megállapodott Jake Sullivan-nel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával, hogy Kína nem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a szankciós listákon szerepelnek. Hszi Csin-ping ezért félreérthetetlenül jelezte:

Kínának sokkal fontosabb az amerikai kapcsolat mint Putyin.

Kína semmiképp sem akar úgy elszigetelődni mint Oroszország. Modus vivendit keres az Egyesült Államokkal, és ennek az az ára, hogy az orosz elnök csak lelkes nyilatkozatokat kap az együttműködésről, de chipeket nem.

Hszi Csin-ping a béke irányába taszigálja Putyint. Állítólag már Szamarkandban, amikor először találkoztak személyesen az ukrajnai háború kitörése óta, azt mondta a kínai elnök Putyinnak barátilag, hogy “Vologya, hagyd abba!”

A pénteki videókonferencián az is kiderült, hogy Pekingnek nem olyan sürgős a béke Ukrajnában mint Európának.

A kínai diplomácia ugyanis “a hegytetőről nézi a tigrisek harcát”.

Európa meggyengülése lehetőséget teremt a kínai export növelésére hiszen az Európai Uniónak már így is Kína a legfőbb kereskedelmi partnere. A hatalmas kínai piac pedig mágnesként vonzza az európaiakat, akik az USA kérésére sem kívánnak szakítani Kínával. Pekingnek az sem kerüli el a figyelmét, hogy bár Washingtonban Kínát jelölték meg mint az USA első számú stratégiai ellenfelét, de jelenleg az amerikai diplomáciát szinte teljes mértékben lefoglalja Ukrajna sorsa. Ez pedig olyan mocsár, amely dollár milliárdokat nyelhet el minden különösebb eredmény nélkül.

Az USA világhatalom ugyan, de ellenfélből neki is sok két olyan fajsúlyos nagyhatalom egyszerre mint Oroszország és Kína.

Erre különben a 99 éves Kissinger szinte naponta figyelmezteti az amerikai diplomácia irányítóit. Kissinger, aki ötven éve összehozta az amerikai- kínai megállapodást Csou Enlaj miniszterelnökkel együtt, mindenképp szeretné megőrizni a jó viszonyt Pekinggel. Ezért is sürgeti a békét Ukrajnában nehogy Putyin nehéz helyzetében túlságosan is függővé váljon Pekingtől, amely az orosz nyersanyag forrásokat és a fegyvergyártás eredményeit kihasználva túlságosan is erőssé válna, és le tudná rövidíteni azt az időt amíg Kína egyenrangúvá válik az Egyesült Államokkal.

Önvakítás – amikor a hatalom saját magát csapja be

A magyar lakosság 78%-a nem érzi, hogy a rezsiköltségei növekedtek volna – közölte a kormányközeli Nézőpont intézet. Mindössze a válaszolók 22%-a jelezte, hogy jelentősen nőtt a gáz és villanyszámla.

Nem sokkal korábban az ellenzéki GKI pontosan az ellenkezőjét mutatta ki: a magyar lakosság kétharmada megérzi a rezsiköltségek növekedését. Aligha kérdéses, hogy melyik felmérésnek van igaza. Magyarországon és Európa szegényebb országaiban általában nagy hagyománya van annak, hogy a hatalom megrendeli a számokat, melyeket azután egyáltalán nem meglepő módon prezentálnak is a statisztikai hivatalok és a közvélemény kutató intézetek.

Már a Svejkben benne van, hogy a helyi rendőrkapitányok mindig azt közölték az első világháború kellős közepén a hatalommal, hogy a lakosság hangulata 1/A. Mindenki alig várja már, hogy hősi halált halhasson Őfelségéért, I. Ferenc József császárért és királyért.

A háborús infláció tönkretette ugyan a gazdaságot, de ezt nem jelezték alulról hiszen mindenki tudta, hogy milyen jelentéseket vár el a hatalom.

Önvakítás

Attól még, hogy a hatalom és a közvélemény jelentős része nem akar tudomást venni róla a gazdasági válság egyre fenyegetőbben  jelen van. Maga Matolcsy György hangsúlyozta ezt híressé vált parlamenti beszédében. A Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé tartozik. Ezek közül Sri Lanka már csődbement, Argentína, ahol 100%-os az éves infláció az IMF-hez fordult. Törökország, ahol szintén 100% körül jár az infláció, előre menekül hiszen jövőre választások lesznek, és Erdogan elnöknek – Orbán Viktor nagy barátjának- “nyernie kell!” Ha ugyanis veszít, akkor előkerülhetnek a török nemzeti együttműködési rendszer korrupciós ügyei. Ezért Erdogan legfőbb ellenfelét, Isztambul főpolgármesterét mondvacsinált ürüggyel kizáratta a versenyből. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a választások megnyeréséhez?

A statisztikában csalni ma már művészet, nem véletlenül cserélgeti Erdogan ott a vezetőket. Görögországban a Statisztikai hivatal évtizedekig jelentett hamis számokat az Eurostatnak. A pénzügyi csőd idején azután a hitelezőket képviselő trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank valós számokat kért és kapott Görögországból. A görög elit vérig sértődött, mert kiderült, hogy több mint száz millió dollárt fizettek azért a Goldman Sachs amerikai pénzügyi cégnek, hogy a statisztikai csalás koherens rendszert alkosson. Amikor a valós számokkal szembesítették a görög kormányt, akkor az bíróság elé akarta citálni a Statisztika Hivatal főnökét és munkatársait, akik megtörték az “omertát”- a hallgatás törvényét -, és valós számokat közöltek a külvilággal. A vád a statisztikusok ellen hazaárulás volt kezdetben. Később az Európai Unió és az USA közebelépésére nem kerültek börtönbe a statisztikusok, de a hatalom figyelmeztetett minden érintettet: így jár, aki megtöri az omertát!

Csakhogy mire elég az, ha önmagunkat becsapjuk?

A 33 éve kivégzett Ceausescu sorsa megmutatta, hogy a diktátorok önáltatási képessége szinte végtelen, a hatalmuk viszont nem az.

Figyelmeztető jel volt Kadhafi líbiai diktátor halála is: őt 42 évi uralom után széttépték, mert a külföldről szított elégedetlenség kirobbant, és a szellemet a diktátornak nem sikerült visszatuszkolnia a palackba. Ettől tarthat Orbán Viktor is, aki nem jár igazán jól, ha önmagát áltatja azzal, hogy a rezsi vagy az élelmiszerek árának drasztikus növekedése nem igazán érinti a lakosságot.

A döntő többség valamiféle kompenzációt vár a hatalomtól, de ehhez Orbán Viktornak nincsen elég pénze. Meg lehet csapolni az oligarchák vagyonát – ahogy ezt Matolcsy György ajánlotta, és ahogy ezt Putyin a gyakorlatban végre is hajtotta, de ez nem Oroszország. Itt nem lehet úgy levenni a sakktábláról Csányi Sándort vagy Hernádi Zsoltot mint Hodorkovszkijt.

Pénz híján viszont a lelkesedés gyorsan elfogyhat. Ingyen senki sem kívánja életét és vagyonát áldozni a nemzeti együttműködés rendszeréért.

Az EXXON és az extraprofit

A legnagyobb USA olajvállalat beperelte az Európai Uniót az extraprofitadó miatt. Az EXXON arra hivatkozott, hogy az Európai Uniónak nincs joga adó kivetésére, és az extraprofitadó különben is visszavetheti a beruházásokat az olaj szektorban pedig az energiaválság idején ez problematikus lehet. Az Európai Unió éppen az energiaválságra hivatkozva vetette ki az extraprofitadót.

Az Európai Unió Luxemburgban működő bíróságához fordult az Exxon Hollandiában és Németországban működő leányvállalata, hogy ne kelljen befizetnie az uniós extraprofitadót – írta meg elsőként a londoni Financial Times.

Mire hivatkoznak az amerikai olajóriás jogászai?

Arra, hogy csak államoknak van joguk ilyen adó kivetésére, az Európai Uniónak nincsen. A brüsszeli bizottság egyik szóvivője kijelentette, hogy az extraprofitadó teljes mértékben megfelel az uniós jogi szabályozásnak.

Nem kis pénzről van szó: az Exxon egyedül 2 milliárd dollárt fizethet be az uniós kasszába a jövő év folyamán – írja a Wall Street Journal. Az Exxon mindenfajta ilyen adó kivetéssel kapcsolatban azzal érvel, hogy az hátráltatja az új beruházásokat a szektorban. Az amerikai óriás szóvivője elismerte, hogy az energiaválság nagy gondot okoz az európai családoknak és a kormányoknak, de szerintük az extraprofitadó kontraproduktív. Az Exxon szóvivője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek során az amerikai cég rengeteget költött európai olajfinomítóinak korszerűsítésére, és ez javára vált az európai gazdaságnak.

“Ez az extraprofitadó elveszi a befektetők kedvét az új beruházásoktól, ezért a jövőben Európának többet kell majd importálnia a világ más részeiről”

– hangoztatta az Exxon szóvivője. Rámutatott arra, hogy “Európa jelenleg versenyképességi válsággal küzd a magas energiaárak miatt, épp ezért a kormányoknak inkább támogatniuk kellene azokat az olajvállalatokat, melyek megbízható szolgáltatást nyújtanak.”

Mit jelent az extraprofit adó?

Ha az olaj és földgáz vállalat profitja 20%-kal meghaladja az elmúlt négy év átlagát, akkor az extraprofitnak számít az Európai Unióban.

Ebből a brüsszeli bizottság 25-27 milliárd dolláros bevétellel számol jövőre. Ebből a hatalmas összegből európai családokat és vállalkozásokat támogatnának.

A harmadik negyedévben az Exxon profitja 20 milliárd dollár volt, ez rekord. Már az előző negyedévi profit is rekord volt, mert a magas olaj- és földgázárak hatalmas bevételeket jelentettek.

Idén az amerikai óriás 58 milliárd dolláros profitra számít. Tavaly Európa részesedése 26% volt az Exxon bevételében, az amerikai kontinensé 49%. A cég érdeklődése Európa iránt fokozatosan csökken: az elmúlt négy évben érdekeltségeket adott el sok országban: Norvégiában, Nagy Britanniában, Olaszországban, Romániában és Németországban. A cég mindinkább az amerikai kontinensre koncentrál: Texasban és Új Mexikóban folynak nagyberuházások az USA-ban, Dél Amerikában pedig Brazília és Guyana a kiválasztott beruházási terület.

Az Exxon igazgatótanácsa azt tervezi, hogy 50 milliárd dollár értékben vásárol vissza részvényeket 2023-ban és 2024-ben – írja a Wall Street Journal.

Ukrajna harcol a korrupció ellen: két lépés előre, egy hátra

Brüsszel márciusban és októberben is megfogalmazta azokat a feltételeket, amelyek szükségesek Ukrajna uniós tagságához. A brüsszeli Politico annak nézett utána, hogy mi is történik a gyakorlatban abban az országban, melyben a korrupció igen régóta meghatározó jelentőségű.

“A mi jövőnk az Európai Unióban van” – hangsúlyozza Zelenszkij elnök, aki sokat tesz azért, hogy meggyorsítsa ezt a folyamatot, mert pontosan tudja: a korrupcióra hivatkozva sok uniós tagállam késleltetheti Ukrajna csatlakozását. Emmanuel Macron francia elnök például többször is elmondta, hogy “Ukrajna uniós tagsága még évtizedekig várathat magára.” Nem ő az egyetlen az Európai Unióban, aki arra hivatkozik, hogy a korrupció és a létbizonytalanság komoly akadálya Ukrajna uniós tagságának, nem beszélve arról, hogy a háború utáni újjáépítés hatalmas összegeket emésztene fel.

Mit tesz Zelenszkij elnök, akinek a politikai pozíciója jelentős mértékben megerősödött a háború idején?

Új főügyészt nevezett ki, aki gyorsan és határozottan lép fel a korrupciógyanús ügyekben.

Zelenszkij elnök az új főügyészt a korrupció ellen küzdő hivatal – a NABU vezetői közül választotta ki. Olekszandr Klimenko korábban levadászta az elnöki hivatal helyettes vezetőjét, és ezzel hírnevet szerzett magának Ukrajnában, ahol eddig az ilyen magasrangú tisztviselők védett személynek számítottak. Különösen azért volt kényes ez az ügy, mert a szóban forgó elnöki kabinet főnök helyettes felügyelte korábban a bűnüldözést is.

“A hatalomtól független korrupció ellenes szervezetet akarunk, mert az a demokrácia feltétele”

– jelentette ki az elnöki hivatal vezetője az új főügyész beiktatása kapcsán.

A kijevi kerületi bíróság megpróbálta megakadályozni a főügyész kinevezését, de ez nem sikerült.

Sőt Zelenszkij elnök kérésére a parlament felszámolta a kijevi kerületi  bíróságot, amely a legkorruptabb volt egész Ukrajnában.

Zelenszkij elnök még 2021 áprilisában javasolta ennek a megvesztegetésről nevezetes bíróságnak a megszüntetését, de erre csak néhány napja került sor, és akkor is külföldi intervenció eredményeképp. Az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma korrupciós feketelistára helyezte ennek a bíróságnak az elnökét, mert Pavlo Vovk bizonyíthatóan kért és kapott jelentős összegeket a bírósági ítéletek befolyásolására. A washingtoni bejelentés után az egész kijevi kerületi bíróság helyzete tarthatatlanná vált, és az ukrán parlament megszavazta a felszámolását. Ennek azért van óriási jelentősége, mert ennek a bíróságnak a hatáskörébe tartoztak a kormányzati intézmények is.

Ezek az előrelépés jelei a korrupciós harcban, de Brüsszelt aggasztja az, hogy az Alkotmánybíróság reformja viszont visszalépést jelenthet.

Kiből lehet alkotmánybíró Ukrajnában?

A parlament Kijevben megszavazta az igazságügyi reformot, melynek értelmében az alkotmánybírák kiválasztását a kormány három embere és három független szakértő végzi el. Ez nagy lehetőség a politikai befolyásolásra.

Zelenszkij elnök még washingtoni útja előtt aláírta ezt a törvényt noha tudta, hogy sem az Európai Unióban sem pedig az Egyesült Államokban nem helyeslik azt. Miért nem? Mert a többségi szavazatot a hattagú testületben csakis úgy lehet elérni, hogy a kormány által kinevezett egyik testületi tag a független szakértőkkel együtt szavaz.

A háború óriási mértékben megnövelte Zelenszkij elnök presztízsét, ezért a nyugati kormányok nemigen bírálják azokat a lépéseit sem, melyeket a nemkormányzati szervezetek problematikusnak tartanak Ukrajnában. A brüsszeli bizottság viszont nyílt bírálatot fogalmazott meg: a bővítési biztos szóvivője arra intette Ukrajnát, hogy vegye figyelembe a Velencei Bizottság szakértői véleményét, amely kritizálta  az Alkotmánybíróság reformját Ukrajnában a politikai befolyásolás lehetőségére utalva. A brüsszeli szóvivő azt is elmondta, hogy figyelni fogják: mi is történik az Alkotmánybíróság reformjának ügyében?

A Politiconak nyilatkozó ukrán jogvédő szervezetek képviselői azt hangsúlyozzák, hogy

jelenlegi formájában a törvény az államfő hivatala alá rendeli az Alkotmánybíróságot pedig ez lenne az egyetlen szervezet, amely ellenőrizhetné a kormányzat munkáját.

Az Alkotmánybíróságnak óriási a hatalma Ukrajnában: 2020-ban néhány törvényt alkotmányellenesnek nyilvánítottak, és ennek következtében leállt a korrupció elleni harc. Ezt követően Zelenszkij elnök – külföldi nyomásra – megkezdte az Alkotmánybíróság megtisztítását. A leváltott elnök külföldre szökött a vizsgálat elől – elevenítette fel a korrupció ellenes harc fordulatokban gazdag közelmúltját Ukrajnában a brüsszeli Politico.

Nézeteltérés az orosz felsővezetésben

A brit hírszerzés kommentálta az Orosz Föderáció nyugati haderőcsoportja (ZGV) parancsnokának változását Ukrajnában, és azt mondta, hogy az ilyen személyi fluktuáció az orosz védelmi minisztériumban fennálló nézeteltéréseket tükrözheti.

Valószínűleg Jevgenyij Nyikiforov altábornagy veszi át az orosz csapatok nyugati csoportjának parancsnokságát Ukrajnában. Ezt írja, a brit védelmi minisztérium hírszerzési áttekintése állapítja meg.

Ő lesz az egység legalább negyedik parancsnoka az invázió óta, és váltja Szergej Kuzovlev vezérezredest, akit mindössze három hónapja neveztek ki.

A brit hírszerzés emlékeztet arra, hogy az Orosz Erők Keleti Csoportjának (SGV) vezérkari főnökeként az invázió első heteiben Nyikiforov aktívan részt vett a GVS és a légideszant csapatok katasztrofális kísérletének tervezésében, hogy északnyugat felől előrenyomuljanak Kijev felé.

„Szinte biztos, hogy a ZGF-nek most az a feladata, hogy megtartsa Oroszország jobb szárnyát – a Luhanszki régió területét Kreminnaja és Szvatovo térségében. Mivel ebben a szektorban bármelyik fél megkísérelhet támadást, Nikiforov egy fontos operatív szerepe a konfliktusban” – áll az áttekintésben.

„Az orosz vezető tisztek folyamatos cseréje valószínűleg az orosz védelmi minisztérium hadviselés jövőjével kapcsolatos belső nézeteltéréseket tükrözi”

– vélekedik a brit hírszerzés.

Amint arról beszámoltunk, a brit hírszerzés szerint Oroszország valószínűleg prioritásként kezeli a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi csapatai logisztikai támogatása szempontjából.

Rezsihazugság: 60%-os a növekedés

Orbán Viktor jelentős részben azzal nyerte meg a választást, hogy jelezte: nem lesz rezsinövekedés! Nem sokkal később kiderült, hogy dehogynem. A kormányzati propaganda ezután azzal állt elő, hogy csak a lakosság kisebbségét érinti a rezsi költség növekedése, és azt sem nagy mértékben.

A GKI és a Masterplast közös felmérése tételesen cáfolja a magyar kormány állításait. A felmérésből kiderül, hogy brutális mértékben növekedtek a rezsi kiadások – átlagosan
60%-kal, és a lakosság sokkal nagyobb része érintett mint ahogy azt a kormány hajlandó elismerni.

A megkérdezettek egyharmada nem tapasztalt változást vagyis őket nem érintette a gáz árának hatszoros és a villanyáram kétszeres növekedése. Csaknem kétharmadot viszont igen.

A családi házban élők kétharmada válaszolta azt, hogy jelentősen megnőtt a rezsije, társasház esetében ez 50%.

Érdekes, hogy a kormány legelszántabb támogatói jártak a legrosszabbul: a kis településeken lakó jórészt családi házban élő nem túlságosan nagy jövedelemmel rendelkező családok, melyek mindinkább aközött kell, hogy válasszanak: fűtenek-e vagy esznek?

Egy átlagos magyar család 12 ezer forinttal fizet többet mint a rezsi befagyasztása idején. Ez a szám viszonylag azért olyan alacsony, mert benne vannak azok a családok is, melyek belülmaradtak a fogyasztási határokon.

Mindenki spórolni igyekszik, mert a rezsi költség nagyon nagy részét teszi ki a magyar átlag jövedelemnek. Míg az európai átlag 5-15%, Magyarországon ez 25-40% tekintettel arra, hogy a jövedelmek és a nyugdíjak szintje szánalmasan alacsony nálunk. Csak Bulgáriában élnek kisebb jövedelemből a családok az Európai Unióban mint nálunk.

Hét szűk esztendő

Ennyit jósolt Orbán Viktor miniszterelnök, és nem kizárt, hogy ebben nem tévedett. Közben pedig a világpiaci földgáz és olajárak megindultak lefelé.

A rotterdami gáztőzsdén már 77 euró alá is benézett az ár vagyis elérte a háború előtti szintet.

Vagyis a magyar kormány érve a szankciós hatásokról porba hullott. Nem a szankciók miatt magas a földgáz ára. Ebből az is következik, hogy tartósan magas maradhat – függetlenül az ukrajnai háború kimenetelétől. Miből fizeti ki az energiaszámlát a magyar kormány? Miből tartja fenn a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, ha nem képes pénzelni a rezsivédelmi rendszert?

Akkor pedig Orbán Viktor szavazói feltehetik a kérdést:

mi szükségünk van Orbán Viktorra?

Ukrajna szenved

Az orosz agresszor tovább folytatja Ukrajna energetikai infrastruktúrájának létesítményeinek elpusztítását. Célzott támadások során légi és tengeri bázisú cirkálórakétákat, légvédelmi irányított rakétákkal támadtak Ukrajna városaira.

Az orosz támadás során az előzetes adatok szerint összesen 69 rakétát indítottak amiből az ukrán védelmi erők 54  cirkáló rakétát semmisítettek meg.

Herman Galuscsenko energiaügyi miniszter elmondta, hogy a áramtermelő létesítményekben és az elektromos hálózatokban december 29-én bekövetkezett károk miatt nehéz a villamosenergia-helyzet Ukrajna nyugati részén, a kijevi és az odesszai régiókban. Délelőtt 11 órától az ország nyugati részén, Odessza és Kijev térségében kritikus energiaszolgáltatási helyzet alakult ki ezért vészhelyzeti áramkimaradások várhatók.

Klicsko, Kijev polgármestere szerint az ukrán főváros energiarendszerének 40%-a sérült meg a mai támadásban. Az eddigi jelentések szerint a támadásnak két sérültje van. A villamoshálózat helyreállításán már dolgoznak az energetikai szakemberek.

„A Kreml folytatja a hatalmas rakétatámadás-hadjáratát, brutálisan felhasználva a hideget és a sötétséget Ukrajna ellen… Köszönöm az ukrán légvédelem ügyességét – Ukrajna győzni fog” – kommentálta Twitterén az Egyesült Államok nagykövetsége. A rakétatámadást Maya Sandu moldovai elnök és a francia külügyminisztérium vezetője, Catherine Colonna is elítélte.

Háború előtti szinten a földgáz ára Európában

0

77 euró alá is ment a földgáz ára a gáztőzsdén Rotterdamban. Ilyen alacsony még sohasem volt Putyin Ukrajna elleni agressziójának kezdete óta. Az ok: az időjárás meleg rekordokat döntöget Európában, ahol a gáztárolók feltöltöttsége magas. Csak emlékeztetőül: nyáron 350 euróra is felment a földgáz ára amikor fel kellett tölteni a tárolókat a fűtési szezon kezdetére.

Bár december elején érkezett egy hideg hullám, de az időjárás jóval melegebb volt mint korábban, ezért a tárolók töltöttsége igen magas: átlagosan 83% Európában. Ez 30%-kal magasabb mint tavaly amikor még csak nagyon kevesen gondoltak arra, hogy Putyin megindíthatja az orosz csapatokat Ukrajna ellen.

Uniós gázársapka

Az árak mérséklésére az Európai Unió elfogadott egy gázársapkát, melyet a magyar kormány elszántan ellenzett mondván emiatt esetleg nem jön majd földgáz Oroszországból. Moszkva fenyegetőzik is, de nemigen tudja másnak eladni a földgázt hiszen nincsenek megfelelő vezetékek. A cseppfolyósított földgáz előállításában pedig Oroszország le van maradva, és a technológiát nyugati szankciók sújtják vagyis a lemaradás tartósnak ígérkezik.

A földgáz árának csökkenése megkönnyebbülés lehet a fogyasztóknak és az uniós tagállamoknak is. A megnövekedett energiaszámlát a családok, az intézmények és a vállalkozások jelentős mértékben csakis állami támogatással tudják elviselni.

Mennyi a hazai gázár?

Putyin olcsó földgázt ígért, de a hazugság hamar kiderült amikor a szakértők utánaszámoltak: a rotterdami földgáz tőzsde árain kapjuk az orosz földgázt némi időbeni csúszással. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter elérte Moszkvában, hogy a fizetési határidőket is lehet csúsztatni. De mi lesz a magyar fogyasztókkal, akik 27%-os ÁFA-t fizetnek? Bár az ellenzék többször is javasolta ennek csökkentését, de ettől a magyar kormány elzárkózik. Nem véletlenül:

a költségvetés bevételi oldalán minden adóforintra szükség van, mert akkora a deficit.

A jövő évi költségvetés amúgyis igen bizonytalan lábon áll. A magyar állam igen komoly finanszírozási gondokkal küszködik – ahogy erről a legilletékesebb, Matolcsy György beszámolt amikor arról beszélt a parlament gazdasági bizottsága előtt, hogy Magyarország a világ legsérülékenyebb 4-5 országa között van.

A New York-i Bloomberg arról írt, hogy az Európai Unió szegényebb államai pénzügyi válságba kerülhetnek, mert nem lesznek képesek kifizetni az energiaszámlákat a húszas években.

Emiatt rendkívüli mértékben megnövekszik az európai eurómilliárdok értéke. Nemcsak amiatt, hogy ez az összeg euróban érkezik meg a tagállamokba hanem azért is, mert a piacok látják: az Európai Unió támogatja az érintett országot. Olaszország vagy Görögország államkötvényei szempontjából döntő fontosságú ez a megítélés. Ezért hiába bízik Orbán Viktor Giorgia Meloni támogatásában, az olasz miniszterelnök asszonynak kétszer is meg kell gondolnia, hogy szembefordul-e Brüsszellel?

Magyarország negatív brüsszeli megítélése igencsak sokba kerül az országnak.

A haszon pedig nem szembeötlő hiszen Oroszország nem ad kedvezményt a gázárban. Az csakis azért csökken, mert nincsen rá kereslet Európában. Persze nemcsak a meleg idő miatt kisebb a földgáz iránti kereslet hanem amiatt is, hogy a szakértők recesszióra számítanak Európa legtöbb országában. Ez pedig csak fokozza a gondokat hiszen kisebb GDP-ből kell kifizetni az energiaszámlát.

Figyeli-e a Nagy Testvér a közmédiát?

Az MTVA 190,5 millió forintért megvásárolt egy megfigyelő programot egy kormányközeli cégtől. Ez a program figyelheti az MTVA dolgozóinak számítógépeit. Az még nem derült ki, hogy működik-e már a megfigyelő program vagy esetleg január elsejétől indítják be.

Az MTVA-ban félkatonai rendszer működik – ismerte el egy kormánypárti újságíró nemrégiben. Bereczki Gyula, aki a Magyar Rádió katonai parancsnoka volt, és a Krónika szerkesztőség vezetője a Kádár korszakban, majd a Magyar Televízió elnöke lett a pártállam utolsó éveiben, már nem sokkal 2010 után megjegyezte: nagyon ismerős nekem ez a rendszer! Nem tévedett.

Az orbáni rendőrállam mindenképp igyekszik teljes ellenőrzés alatt tartani a közmédiát, mert azok a választói rétegek, melyekre a hatalom politikai jövőjét alapozza, elsősorban innen merítenek információt, és főképp “megfelelő értelmezést illetve narratívát”.

Nem véletlen, hogy Orbán Viktor minden pénteken korán reggel az MTVA-ban szól az ő népéhez. A legszegényebb és legkiszolgáltatottabb rétegek, melyek rá szavaznak, mert csak így reménykedhetnek a megélhetési válság leküzdésében, ilyenkor kaphatják meg azt a világértelmezést, melyet a hatalom számukra kiutal.

Mindenki mindenkit figyel

Amikor már Orbán Viktor jobbkeze, a Nemzeti Bank elnöke is válságközeli állapotról beszél, akkor nehéz fenntartani a törhetetlen kincstári optimizmust még a közmédiában is. Nem is ez érdekli Orbán Viktort hanem az, hogy ne alakuljon ki olyan erjedés az MTVA-ban mint a nyolcvanas években amikor a Kádár kor lejtmenetét felgyorsította az, hogy a közmédia olykor olyasmit is közölt, ami a hatalom számára kínos volt. Például azt, hogy a gazdaság a csőd szélén táncol. Éppúgy mint most.

A Bloomberg szerint a húszas években az Európai Unió szegényebb országai nem lesznek képesek kifizetni a megemelt energiaszámlákat. Akkor pedig a Nemzeti Együttműködés Rendszerének alapjai remeghetnek meg.

Ezért kell a hatalom pretoriánus gárdáját egyrészt jól megfizetni másrészt pedig alaposan megfigyelni. Nehogy kiderüljön: a király meztelen!

“Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba”

Orbán és a kétkulacsos politika a kormány sajátja. Az egyik kulacsból Orbán Balázs beszélt a New York-i Bloombergnek, míg a másik kulacsból Viktor hallatja hangját hazai vizeken. Mondandójuk annyira párhuzamos, hogy még  a végtelenben sem találkoznak.

Azt nyilatkozta Orbán Viktor politikai igazgatója a New York-i Bloombergnek, hogy Ukrajnát gyorsan fel kell venni az Európai Unióba. Közben viszont a magyar miniszterelnök megerősítette: nem akar Kijevbe utazni noha ott már minden uniós tagállam vezetői megjelentek, hogy támogatásukról biztosítsák Ukrajnát az orosz agresszióval szemben.

Orbán Balázs így vázolta fel a magyar kormány álláspontját Ukrajnával kapcsolatban az Indexnek adott interjúban:

“Magyarország álláspontja geostratégiai értelemben világos, nekünk az az érdekünk, hogy ne mi legyünk az Európai Unió legszélső tagállama. Ukrajna lehetőséget teremt a piac bővítésre. Másrészt pedig minél több ország lesz uniós tag ebből a régióból, annál jobban tudjuk az érdekeinket érvényesíteni Brüsszelben”   – hangsúlyozta Orbán Balázs.

Ez arra mutat, hogy Orbán Viktor továbbra is hisz a visegrádi együttműködésben noha az szétszakadt Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt. Lengyelország, Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett míg a magyar kormány továbbra is jó viszonyt ápol Putyinnal. Orbán Viktor gyakran bírálja Zelenszkij elnököt, akit nemrég Washingtonban tapsoltak meg a honatyák és honanyák a Kongresszusban.

Ezzel szemben mit mondott Orbán Balázs?

“Ahhoz, hogy Ukrajna uniós tagsága bekövetkezzen előbb rendezni kell a magyar kisebbség ügyét. Egyelőre sajnos nem tartunk ott, hogy a kárpátaljai magyarok ügye lenne az egyetlen vitapont” – fűzte hozzá a politikai igazgató. Aki nem titkolta, hogy

Ukrajna NATO tagságát  ellenzi a magyar kormány.

“Ez az amerikai-orosz kiegyezés és a térségbeli országok helyzetét rendező megállapodás nélkül közvetlen életveszélyt jelentene.”

Medvegyev: Magyarország megkapja Kárpátalját

Putyin elnök egykori alteregója, aki jelenleg a Védelmi Tanács alelnöke, azt találta mondani, hogy Nyugat Ukrajnát Lengyelország, Kárpátalját pedig Magyarország kaphatná meg egy rendezés eredményeképp.

Orbán Balázsnak azt a kijelentését elég nehéz értelmezni, hogy “a térségbeli országok helyzetének rendezése” tulajdonképp mire is vonatkozik.

Eziránt sajnos nem érdeklődött az Index pedig a magyar kormány mindig csak félszívvel cáfolta azt, hogy Kárpátalja kapcsán “vannak elképzelései”.

Varsó mindig siet visszautasítani minden hasonló orosz ajánlatot, de Orbán Viktor több vasat is tart a tűzben.

Arra gondolhat, amit Kissinger amerikai külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy Ukrajnának területi engedményeket kell tennie a béke érdekében. Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja természetesen nem Kárpátaljára gondolt hanem a Krím félszigetre és a Donbaszra, ahol a lakosság többsége orosz.

Kárpátalján a magyarok számaránya valószínűleg már nem éri el a 10%-ot sem.

Ettől még zsarolni lehet vele a kijevi kormányzatot. Putyin ezért hálás. Pech, hogy ez a hála csak Orbán Viktor számláján mutatkozik meg, mert a magyar fogyasztók piaci áron kapják az orosz földgázt. Orbán orosz bónusza addig csak keveseket zavart amíg olcsó volt a rezsi Magyarországon, de amióta bevezették a piaci árat “a többlet fogyasztásra” azóta ebben a kérdésben egyáltalán nem megértő a közvélemény. Tisztában van ezzel Orbán Viktor is. Politikai igazgatója ezért azt ígérte a magyar társadalomnak az Indexben: “Magyarországon olcsó biztonságos és fenntartható energiarendszer lesz, az ehhez szükséges döntések jogát soha nem engedjük ki a kezünkből” – hangoztatta Orbán Balázs, aki arra az apróságra már nem tért ki, hogy ki fizeti ki az energiaszámlát és miből?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK