Featured

Fontos csata Kreminnaja környékén

Az elmúlt hetekben a leghevesebb ellenségeskedések egyik helyszíne a luhanszki régió Kreminna városának környéke, amelyet korábban orosz csapatok szálltak meg.

„Az elmúlt három hétben a Kreminnaja körüli harcok a várostól nyugatra eső, sűrű erdős területen összpontosultak” – áll a jelentésekben. A brit hírszerzés hozzáteszi, hogy a tűlevelű erdők még télen is biztosítanak némi fedezéket a légi felderítés elől, így valószínűleg mindkét fél megpróbálja finomhangolni saját tüzérségi tüzét.

„Ahogy az erdei harcokra jellemző többnyire gyalogos harcokra korlátozódnak, gyakran akár kézitusában”  – jegyzik meg.

„Az orosz parancsnokság nagy valószínűséggel fenyegetésnek fogja tekinteni a Kreminnaja körüli nyomást amit amelyet kulcsfontosságúnak tartanak a Donyeck régió többi részének elfoglalását célzó jövőbeli offenzíva biztosításához”

A luhanszki régió Kreminna városát 2022 áprilisában foglalták el az orosz erők. December végén a brit hírszerzés azt jósolta, hogy Oroszország valószínűleg  prioritásként fogja kezelni a Kreminnaja melletti arcvonal megtartását, tekintettel a terület fontosságára a donbászi erők logisztikai támogatása szempontjából. A brit hírszerzés nyilatkozatai szerint

a lőszerhiány a legfontosabb tényező, amely korlátozza az orosz hadsereg támadóképességét Ukrajna területén.

USA-kínai versenyfutás egy afrikai diktátor kegyeiért

0

Az Egyesült Államok gyakran bírálja a diktatúrákat, de a véreskezű Teodoro Obiang elnököt mégiscsak vígan fogadta Joe Biden a Fehér Házban az afrikai csúcstalálkozón.

A 80 éves Teodoro Obiang a diktátorok mintapéldánya: csekély 42 éve van hatalmon, és élete végéig ott is akar maradni Egyenlítői Guinea korlátlan uraként. Az olajban gazdag kis afrikai állam egész olaj kincsét a sajátjának tekinti – éppúgy mint Kadhafi elnök Líbiában. Teodoro Obiang elnök nem akar úgy járni mint Kadhafi, akit 42 éves uralmának végén a fellázadt nép darabokra tépett.  A lázadás egyáltalán nem volt spontán, azt az Egyesült Államok és Franciaország lelkesen támogatta, mert elegük lett a diktátorból. Teodoro Obiang elgondolkodott Kadhafi sorsán, és szorosabbra fűzte a kapcsolatot Kínával, amely lelkesen lép az USA és az európai hatalmak örökébe  Afrikában. Mit szeretne Kína?

Az első kínai támaszpont az Atlanti óceán partján

Kínának jelenleg egyetlenegy katonai támaszpontja van külföldön: Dzsibutiban, a stratégiai fontosság Szuezi csatorna közelében. A másodikat Egyenlítői Guineában tervezik. Ennek megkönnyítésére egy pekingi bank 2 milliárd dolláros infrastruktúra fejlesztő hitelcsomagot nyújtott át Teodoro Obiang elnöknek. Az elnök ennek is minden bizonnyal örült, de annak még inkább, hogy a kínaiak régi jó szokásukhoz híven nem tartanak moralizáló kiselőadásokat a demokrácia előnyeiről, és nem ítélik el, azért, mert ellenfeleinek még a hullája sem kerül elő. Zimbabwe elnöke, akit Kínában képeztek ki, krokodilusokkal zabáltatja fel ellenségeit, Teodoro Obiang ellenfelei felidézik József Attila halhatatlan sorait: talán eltünök hirtelen…

Kuba a következő?

Washingtont már Kína tervei Egyenlítői Guineában is rendkívüli mértékben zavarják bár a kis afrikai állam messze van az Egyesült Államoktól. Peking a harmadik katonai támaszpontot viszont Kubába tervezi, amely nagyon is közel van már Washingtonhoz. Kuba első emberét nemrég díszpompa fogadta Pekingben, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a gazdasági gondokkal küszködő szocialista szigetországnak, de cserébe kért is valamit. 1961-ben az USA kishíján  világháborút robbantott ki amikor Hruscsov utasítására szovjet rakétákat telepítettek Kubába. A világháborús fenyegetés hatására a szovjet diktátor meghátrált, és nem sokkal később kollégái megbuktatták Moszkvában.

A washingtoni nagykövet az új kínai külügyminiszter

Csin Kang már harmadik ebben a sorban, jól szemléltetve, hogy az Egyesült Államok messze a legfontosabb Peking számára. Blinken amerikai külügyminiszter találkozott is azonnal a távozó nagykövettel, aki immár külügyminiszter Pekingben. Ez nem jelenti azt, hogy ő lenne a kínai diplomácia első embere, arra ott van Vang Ji államtanácsos, az eddigi külügyminiszter, aki tagja a majd mindenható kommunista párt politikai bizottságának is. Az Egyesült Államok a Biden adminisztráció kezdete óta első számú stratégiai ellenfélnek tekinti Kínát. Kissinger ex külügyminiszter, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai egyezményt Csou En-laj miniszterelnökkel állandóan bírálja ezt az elképzelést. Szerinte meg kellene állapodni Kínával. Ennek jelenleg a legfőbb akadálya Tajvan. Peking azért is tervez  katonai támaszpontot Kubában, hogy erről lemondva esetleg szabad kezet kapjon Tajvanon. Ezek hosszútávú játszmák, melynek során Peking el kívánja kerülni a katonai megoldást hiszen Putyin kudarca Ukrajnában újra azt bizonyítja, hogy ilyen módon nem lehet rendezni a problémákat a huszonegyedik században.

Miért nem csökken a gázszámlám, ha olcsóbb a földgáz az európai piacon?

Ennek a húsbavágó kérdésnek járt utána a brüsszeli Politico, amely rámutat: az enyhe tél jó az európai fogyasztóknak, és rossz Putyinnak, de ettől még egyáltalán nem szűnik meg az energiaválság.

70 euró körül jár a földgáz ára a hollandiai gáz tőzsdén, ahol ilyet csak azelőtt láttak mielőtt Putyin megkezdte volna agresszióját Ukrajna ellen (február 24.). A földgáz persze még így is nagyon drága: ötször olyan magas mint amikor 2019-ben megindult felfelé, és még mindig jóval többe kerül mint az Egyesült Államokban. Ez pedig nem jó hír az európai iparnak. Minden relatív: augusztusban még csaknem ötször ilyen magas volt a földgáz ára Európában.

A baj az, hogy a földgáz árának csökkenése nemigen mutatkozik meg a gázszámlákon, melyeket a fogyasztók kapnak Európában. Miért nem?

Az egyik ok az, hogy a nagy gázkereskedők még a korábbi magas áron vásároltak be.

“Ezért még hónapokba sőt évekbe is beletelhet míg a gázszámlákon is mutatkozik a kedvező változás”

– nyilatkozta , a brit Cornwall Insight energia kutató intézet szakértője.

Milyen áron sikerül feltölteni a nagy gáztárolókat a téli fűtési szezon után? Ez a másik tényező, ami miatt egyelőre nem csökkennek a gázszámlák hiszen a kieső orosz gázt valahonnan pótolni kell. A cseppfolyósított földgázt fogadó  kapacitások növekednek: idén két új terminál kezdheti meg működését Hollandiában és Németországban. Kapacitásuk majdnem 40 milliárd köbméter, ez a 2021-es uniós fogyasztásnak csaknem a 10%-a. Csakhogy azóta jelentősen mérséklődött a gázfogyasztás az Európai Unióban részben a spórolás részben pedig az enyhe idő miatt. Az eredmény: a gáztárolókban 83% fölött van a telítettség míg tavaly ez csak 54% volt. Ez azt jelenti, hogyha enyhe marad az időjárás, akkor a gáztárolókban levő gáz elég lehet a fűtési szezon végéig. Csakhogy akkor annyira lemerül a szint, hogy problematikus lenne a feltöltés az új fűtési szezonra: 2023 őszére és telére.

Az orosz földgáz korábban az uniós igények 40%-át elégítette ki, most csak 10%-át. Ez rossz hír az oroszoknak. Alekszej Miller a Gazprom főnöke közölte is, hogy tavaly 20%-kal csökkent a földgáz kitermelés és 45%-kal az export. Ez komoly csapás Putyin pénztárcájára, de nem elég ok az optimizmusra Európában. Olaf Scholz német kancellár fel is szólított minden német polgárt szilveszterkor, hogy fokozzák az energiatakarékosságot, mert “az elkövetkező hónapokban ennek rendkívüli jelentősége lesz”. A kancellár hangsúlyozta: még nincs vége az energiaválságnak!

Arról pedig nem beszélt, hogy az európai földgáz piac alacsonyabb árai mikor jelenhetnek meg a fogyasztók gázszámláin?

Magyar specialitás

A Nemzeti Együttműködés Rendszerében minden egy kicsit vagy inkább nagyon másképp van mint az Európai Unióban, ahol a magas energia árak ellen a kormányok védik a szegényebb rétegeket, melyeknek a jövedelemében jelentős részt képvisel a rezsi. Magyarországon viszont majdnem mindenki ide tartozik, ezért

a magyar kormány büszke kijelentése, hogy nálunk a legolcsóbb a földgáz Európában, keveseket vigasztal hiszen míg a gazdagabb uniós országokban 10-15% a rezsi részesedése az átlag jövedelemből, addig nálunk ennek a duplája.

A másik, egyáltalán nem jelentéktelen különbség, hogy az olaj és a földgáz áfája óriási bevételt hoz a költségvetésnek. A 27%-os áfa uniós rekord, és a kormány nem hajlandó azt csökkenteni, mert különben felborulna a költségvetés. Németországban és más uniós országokban jelentős mértékben csökkentették a földgáz és az olaj áfáját, hogy enyhítsék a fogyasztók nem épp irigylésre méltó helyzetét. Nálunk a politikai és a gazdasági szempontok nyíltan szembekerültek egymással, ahogy ezt maga Orbán Viktor is elismerte.

A rezsi védelmezése politikai alapszükséglete a Nemzeti Együttműködés Rendszerének. Az ára viszont szinte megoldhatatlan feladat a gazdaság számára. Az európai piacon csökkenő gázár mentheti meg az Orbán kormányt, és nem Putyin, aki ígérete ellenére nem küldi olcsóbban földgázt.

Vagyis a magyar kormány ingyen blamálja magát a Putyin barátsággal hiszen abból csak egy újévi üdvözletre telik.

A német hírszerzés egyik vezetője Putyinnak dolgozott

Botrány a Bundesnachrichtendienst (BND) szolgálatnál, ahol kiderült: az egyik osztályvezető az oroszoknak olyan információkat adhatott át, melyek döntő fontosságúak lehettek az ukrajnai háborúban.

Carsten L.-t, a BND kulcsfontosságú Technikai Szolgálatának vezetőjét december végén tartóztatták le – írja a Der Spiegel, mely szerint ez a legnagyobb kémbotrány Németországban az elmúlt években. Miért? Mert ennek az osztályvezetőnek a jelentései is hozzájárultak ahhoz, hogy a német hírszerzés folyamatosan alábecsülte az orosz fenyegetést Ukrajna ellen, noha a CIA figyelmeztette erre. A háború megindulása után Németország öt hónapon keresztül még azon az állásponton volt, hogy elítélte az orosz agressziót, de fegyvert nem szállított Ukrajnának. Nem kizárt, hogy ebben is szerepe volt az év végén lebukott osztályvezető jelentéseinek. Még kínosabb: a Technikai Szolgálat feltörte az oroszok információs rendszerét, ezért a hadműveletekről informálni tudta az ukrán hadsereget.

Mit tesz a kínos ügyben a német kormány? Hallgat. Egyetlenegy miniszter szólalt meg, aki megpróbálta sikernek beállítani az áruló osztályvezető lebukását. Marco Buschman igazságügyi miniszter kijelentette:

“nagy csapást mértünk az orosz hírszerzésre ezzel a letartóztatással.”

Sebastian Fiedler, SPD  képviselő a Bundestagban erős túlzásnak minősítette a miniszter szavait. A Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy “most láthatjuk mire képes Oroszország a politikában, a gazdaságban, a kormány ügynökségekben Németországban.”

Putyin, aki maga is a titkosszolgálatnál kezdte a karrierjét, az NDK-ban is szolgált alezredesi rangban, egész hálózatot épített ki Nyugaton a politikai-gazdasági rendszer befolyásolására. Berlinben ezt sokan nem akarták észrevenni mondván a kémek háborújának már vége – írja a Der Spiegel.

Pedig voltak figyelmeztető jelek: az FSZB, a KGB utód szervezete, meggyilkolt egy grúz ellenzékit Berlinben. Németország kiutasított néhány orosz diplomatát, de nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy az FSZB gyilkos akciót szervezett Németország fővárosában. A berlini kormány nem akarta felingerelni Putyint. Arra gondoltak, hogyha sok orosz diplomatát utasítanak ki az ügyben, akkor Moszkva válaszképpen ugyanennyi német diplomatát nyilvánít nemkívánatosnak Oroszországban. Akkor pedig komolyan károsodott volna a német képviselet Oroszországban, amely Németország legfontosabb energia szállítója volt.

Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár idején kifejezetten leépítették a kémelhárítást hiszen Putyin nagy barátja bízott az oroszokban. Schröder most is Putyin remekül megfizetett embere, akinek kiemelt szerep jutott az Északi Áramlat gázvezeték létrehozásában.

A figyelmeztetések süket fülekre találtak

A CIA korábbi európai és eurázsiai igazgatója elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy “hiába figyelmeztettem a BND-t, süket fülekre találtam”. Marc Polymeropoulos le is vonta a következtetést:

”az oroszok saját játszótérnek tekintették Európát”.

A BND kioktatta kelet-európai partnereit mondván “mi jobban ismerjük az oroszokat mint ti.”

Csak 2017-ben kapott észbe a német kormány, és akkor kezdték megerősíteni a kémelhárítást. Ez el is fogott néhány kis halat, de nem tűnt fel neki, hogy a BND egyik osztályvezetője az oroszoknak dolgozik!

Erre egy másik nyugati titkosszolgálat figyelmeztette a német kormányt.

Mennyire súlyos az árulás következménye? Sem a kémelhárítás sem pedig a letartóztatott Carsten L. ügyvédei nem nyilatkoztak eddig. Azt sem lehet tudni, hogy miért vállalkozott a BND-nek dolgozó Bundeswehr tiszt az árulásra? Figyelemreméltó, hogy az ügyészség nagyon súlyos vádat fogalmazott meg vele szemben: minősített hazaárulás! Az ügyészség szerint Carsten L

“veszélyeztette Németország biztonságát osztályvezetői állásának kihasználásával szerzett államtitkok elárulásával.”

Ez életfogytiglan börtönbüntetést is jelenthet.

Ilyen súlyos ügye a BND-nek még sohasem volt. 2014-ben letartóztatták Marcus R-t, aki titkos dokumentumokat ajánlott Oroszország müncheni főkonzuljának. A német kémelhárítás azt hitte róla, hogy az orosz hírszerzés embere, de kiderült: valójában a
CIA-nek dolgozott! Nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Carsten L. a Technikai Hírszerzés főnöke volt a BND-nél tehát nagy sok szigorúan titkos dokumentumhoz férhetett hozzá. A német kémelhárítás egyelőre a sötétben tapogatózik, mert azt sem tudják, hogy Carsten L. mióta dolgozott az oroszoknak?

A vizsgálatot nehezíti, hogy a Technikai Szolgálat Bajorországban működik, nem költöztették Berlinbe. Több mint ezer munkatársa van, akik jórészt Pullachban, Bajorországban működnek. Ők készítik a BND jelentéseinek felét.

Meghatározó szerep az ukrajnai háborúban

A Technikai Szolgálat igen aktív szerepet játszott az ukrán hadsereg támogatásában: az oroszok információs rendszerét fel tudták törni, és az így megszerzett adatokat azonnal eljuttatták Kijevbe!

Érthető, hogy az oroszok rendkívüli mértékben érdeklődtek a BND Technikai szolgálata után. Most, hogy a főnök lebukott nyilvánvalóan nagyszabású átszervezésre van szükség – hangsúlyozza a Der Spiegel, amelynek a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság feje, Konstantin von Notz így nyilatkozott:

”a titkosszolgálatainknak sokkal hatékonyabbaknak, keményebbeknek és gyorsabbaknak kell lenniük, mert erőteljes fenyegetés éri a demokráciát. Kémkedés, propaganda, befolyás szerzés. Ezért nemcsak a hadsereget kell átszerveznünk hanem a titkosszolgálatokat is.”

Horvátországban nem mindenki boldog az eurótól

Milyen változást hoz a kicsi és szegény uniós tagállamban az euró bevezetése? Ennek nézett utána a német közszolgálati Deutsche Welle.

Több turista jöhet Horvátországba, a külföldi cégek több új beruházást kezdhetnek el, mert az euró megkönnyíti a helyzetet – lelkesedett Andrej Plenkovic miniszterelnök. A baj csak az, hogy a horvát vállalkozások csak egy kis része ápol intenzív kapcsolatot az eurozónával – írja a Deutsche Welle szakértője. Andelko Subic arra mutat rá, hogy Horvátország rendkívüli mértékben függ a turizmustól. A gazdasági válság azonban érinti az országot a magas energia árak miatt. Plenkovic miniszterelnök ugyan azzal büszkélkedik, hogy a költségvetés kiegyensúlyozott, de ezt csak azért mondhatja, mert a hiány kritériumot az Európai Unió és az Európai Központi Bank módosította a Covid járványra illetve az energiaválságra hivatkozva. Az elhúzódó ukrajnai háború miatt Horvátországnak is növelnie kell a katonai kiadásokat. Az euró ebből a szempontból előnyös hiszen az import nem drágul oly mértékben mintha Horvátországnak megmaradt volna a saját fizetőeszköze.

Illúziók nélkül

A görög pénzügyi válság megmutatta, hogy mennyire sérülékeny lehet egy szegény ország az eurozónán belül is.

Az alapvető probléma az, hogy Horvátországnak van egy világszínvonalú futball válogatottja Luka Modriccsal, de nincsenek ilyen gazdasági vállalkozásai – hangsúlyozza a Deutsche Welle szakértője, aki rámutat arra: sokan tartanak attól Horvátországban, hogy válság esetén olyan megszorító csomagokat kapnak majd a trojkától mint Görögország. A trojka: az IMF, az Európai Unió és az Európai Központi Bank drasztikus életszínvonal csökkentő intézkedésekkel állította helyre Görögország pénzügyi egyensúlyát. A kúra eredményes volt: Görögország már magához tért, de a görög társadalom jórésze még nem érte el a válság előtti életszínvonalat.

Ezért a horvátok jelentős része azért imádkozik, hogyha lesznek megszorítások , akkor azok ne az amúgyis gyengén működő egészségügyet, oktatást érintsék, és ne csökkenjen brutális mértékben a nyugdíjasok életszínvonala.

Szegények és gazdagok

A fő probléma az – hangsúlyozza a Deutsche Welle, hogy növekszik a szakadék az Európai Unió gazdag és szegény tagállamai között holott korábban felzárkózásról volt szó. Az euró nem segít ezen a problémán. Az uniós támogatásból Horvátország építhet új kórházakat és iskolákat, de az orvosok és tanárok fizetését a horvát államnak kell állnia.

Miből?

Sok horvát tanár már réges-régen kivándorolt, hogy Ausztriában vagy Németországban autóbusz sofőr legyen vagy építkezéseken dolgozzon, mert olyan nagy a jövedelemkülönbség a gazdag és szegény országok között az Európai Unióban. Ezen a problémán nem segít az euró bevezetése sem.

A fapadosok a nyertesei a pandémia utáni újrakezdésnek

A Covid vírus padlóra küldte az egész légiforgalmat, de a nyitás után fellendülés jött, amely még nem érte el a 2019-es szintet. Az újrakezdést leginkább a fapadosok tudták kihasználni, mert a gazdasági válságjelek miatt az utasok azt nézték: hogy lehet a legolcsóbban repülni?

A fapadosok részesedése az európai légiforgalomban utolérte a hagyományos repülő társaságokat – írja a párizsi üzleti lap, a Les Échos.

Hogy sikerült elérni ezt? Úgy ,hogy míg a hagyományos légitársaságok 2022- ben nem érték el a pandémia előtti eredményeket addig a sikeres fapadosok felül is múlták azt: Ryanair, Wizzair, Volotea. Az Eurocontrol szerint az európai légiforgalom összesen a
83%-át érte el a járvány előtti 2019-es szintnek a tavalyi évben. A fapadosok és a hagyományos légitársaságok részesedése egyharmad körül  volt 2022-ben: 32,4% jutott a régi nagy cégeknek, és 32,3% a fapadosoknak.

2019-ben 36-32-re vezettek még a hagyományos légiforgalmi társaságok. A maradék egyharmadot a belföldi járatok teszik ki 3%, illetve a charter járatok valamint a légi áruszállítás, amelynek megnőtt a jelentősége a pandémia idején.

Óriási ugrás 2022-ben

9,3 millió légijáratot regisztráltak Európában tavaly. Ez óriási ugrás a pandémia alatti állapotokhoz képest: +3,1 millió légijárat, de még nem érte el a 2019-es szintet.A fapadosok 85%-át érték el a 2019-es eredménynek, de a legsikeresebbek túlteljesítettek: Ryanair 109%, Wizzair 114%.

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt lassúbb volt a légiforgalom helyreállása Európában mint ahogy azt a nyitáskor remélték. Minthogy a háború elhúzódni látszik Ukrajnában, ezért még az idén sem éri el várhatóan a pandémia előtti szintet a légiforgalom Európában – jósolja az Eurocontrol, amely arra számít, hogy idén a 2019-es csúcs 93%-át teljesíti majd a légiforgalom, amely csak 2025-ben lesz képes arra, hogy meghaladja a pandémia előtti szintet.

ELVESZETT MAGYAROK

Genocidiumról beszél az Erdélyi Magyar Szövetség a romániai népszavazás eredményeit kommentálva. Az derült ki ugyanis, hogy a tíz évvel ezelőtti népszámláláshoz képest 225 ezerrel, 20 százalékkal, a harminc évvel ezelőttihez képest 620 ezerrel, 40 százalékkal csökkent a romániai magyarok létszáma, és már alig haladja meg az egymilliót.

Ez a csökkenés, ha nem tévedek, még mindig kisebb, mint a vajdasági magyaroké, ami nagyjából a felére csökkent, de gyorsabb, mint a szlovákiai magyarok fogyása, ami harminc év alatt 25 százalék volt, és ma már a számuk 450 ezer alatt van.
„Békeidőben elkövetett csendes genocidiumról” beszélni még sem indokolt. Romániában a magyarok száma nagyjából hasonlóan csökken, mint a románoké, a magyarok részaránya a 23 millióról 20 millió alá csökkent népességen belül változatlanul 6 százalék, a csökkenés fő oka tehát az elvándorlás, részben Magyarországra, de növekvő arányban Nyugat-Európába is. Emellett szerepet játszik az asszimiláció, ami bizonyos mértékig természetes. Figyelemre méltó, hogy a szlovákiai népszámlálási adatok nemcsak azt mutatják meg, hogy a magyar anyanyelvűeknél kevesebben vallják magukat magyar nemzetiségűnek (462 ezerből csak 422 ezren), de a korábbi, 2011-es népszámlálás azt is felmérte, hogy az akkori, még 509 ezer magyar anyanyelvűből csak 472 ezren használták elsősorban a magyar nyelvet otthon, és csupán 392 ezren a nyilvános érintkezésben: a munkahelyen, sz oktatásban, a boltban. Szlovákiában a magyarok részaránya is csökken, a rendszerváltáskor még 10 százalék fölött volt, ma pedig már csak 8 százalék (anyanyelv szerint kicsivel több, nemzetiség szerint kicsivel kevesebb). A román népszámlálás a különbségből csak annyit mutat meg, hogy a magukat magyar nemzetiségűnek vallók 6 százalékos arányához képest 6,3 százalék a magyar anyanyelvűek részesedése, de ezek a számok nem tükrözik, hogy a válaszadók egy része nem nyilatkozott a nemzetiségéről, illetve az anyanyelvéről, s köztük lehetnek számosan a magyar anyanyelvüket elhagyók.
Korábban, az 1989-90-es fordulat előtt az asszimilációt joggal lehetett erőteljes állami kényszerre visszavezetni, azóta viszont létrejöttek a magyarok politikai pártjai, megerősödött a magyar nyelvű sajtó, konszolidálódott a magyar iskolarendszer, és még bővült is a magyar nyelvű felsőoktatás.

A természetes asszimiláció azonban folytatódik, ami ugyanúgy természetes, mint az elvándorlás.

A kisebbségi lét példáiként emlegetett finnországi svédek köréből is létezik elvándorlás Svédországba, és a dél-tiroli németajkúak közül is van, aki Németországban vagy Ausztriában, anyanyelvi környezetben keresi a boldogulását, csinál szakmai karriert. Hogyne látnánk ezt a szomszéd országokban élő magyaroknál! Az elvándorlás pedig a magyarországi magyarokat ugyanúgy érinti, mint a szomszéd országokban kisebbségben élőket. Ennek nem is a népességszám csökkenése az igazán aggasztó következménye, hanem a népesség korösszetételének kedvezőtlen alakulása, hiszen a fiatalok, aktív korúak mennek el, és az idősek maradnak, ami viszont nehezíti a nyugdíjrendszer és az egészségügy finanszírozását. A kisebbségek esetében az elvándorlásnak speciális hátránya, ha egy kisebbségi populáció saját értelmiség nélkül marad: nem lesznek pedagógusai, népművelői, könyvtárosai, ügyvédei, anyanyelvén beszélő orvosai, ápolói, bolti eladói, postásai, hivatali ügyintézői, ezért az élet mind több területén kényszerül a többségi nyelv használatára.

Amikor két évtizeddel ezelőtt Kolozsváron jártam, és fogadott az RMDSZ egy magasrangú vezetője, elmondta nekem, hogy azért támogatják az első Orbán-kormány státusztörvényét, mert azzal meg lehet úszni a kettős állampolgárságot, ami fokozná az elvándorlást, persze elsősorban a fiataloknál, aktívaknál.

Amikor azután a második Orbán-kormány a kettős állampolgársággal teljesítette ki a határon túli magyaroknak a magyar államhoz kötését, már Románia is az EU tagországa volt, és nem volt szükség magyar útlevélre az áttelepüléshez. Az RMDSZ pedig a Fidesz fenntartás nélküli híve lett. Az elvándorlást, a magyar kisebbség létszámának csökkenését ez már nem érinti.

Az RMDSZ elnöke másképpen, józanul értékeli a friss népszámlálási adatokat: szerinte azok sem büszkeségre, sem pánikra nem adnak okot. Ebben igazat adhatunk neki.

Már csak azért is, mert nem indokolt az olyan erkölcsi elvárás, hogy valakinek a szülőföldjén kellene maradnia. Ki-ki maga dönti el, hogy Romániában, Szlovákiában, Szerbiában vagy éppen Magyarországon marad, a szülőföldjén éli le az életét, élvezve az anyanyelvi környezet komfortját, az ismert környezetet, és ugyanakkor vállalva az együttélést olyan körülményekkel, amelyekkel nehezen tud megbékélni, vagy pedig odébb áll egy idegen, de jobb egzisztenciát, biztonságosabb életvitelt ígérő világba. Szerencsére ma már – vagy még? – nem kötnek adminisztratív akadályok senkit a szülőföldjéhez. Az államoknak ugyanakkor határozottan dolguk az, hogy – legalábbis a demográfiai és államháztartási egyensúly fenntartása érdekében, de azért is, hogy legyen Magyarországon is és a kisebbségi életben is elegendő szakember – igyekezzenek vonzóvá tenni a maradást. A magyarországi állam ugyanúgy nem tesz eleget ennek a követelménynek, mint a romániai, szlovákiai, szerbiai. Ehhez mérten lehet a szomszéd államokon bármit számon kérni.

Óriási dollár kötvény kibocsátással menekül előre a magyar kormány

4,25 milliárd dollár értékben sikeresen bocsátott ki államkötvényeket Magyarország. A kötvényeket háromszorosan túljegyezték – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon.

Hatalmas összeg  1.600 milliárd forint. Az államadósság kezelő központ vezetője elmondta azt is, hogy ebből a pénzből a költségvetést finanszírozzák illetve egy hamarosan lejáró dollárkölcsönt törlesztenek. Vagyis hitelből fedezik a korábban felvett kölcsön visszafizetését. Görögország ily módon jutott csődbe a korábbi pénzügyi válság idején 2008-ban. Varga Mihály pénzügyminiszter ezért sietett is hozzátenni: a deviza kölcsön aránya az összadósságban még mindig nem éri el a 30%-ot vagyis a nemzeti együttműködés rendszerét még mindig a magyar társadalom finanszírozza elsősorban.

Ilyen kormányok gerjesztik az inflációt

Erre mutatott rá Nouriel Roubini. Ha ugyanis egy országban az adósság nagyrésze a hazai devizában van, akkor az infláció ezt leértékeli. A kormány tehát vígan folytathat inflációs politikát hiszen annak árát a hazai vásárlók és befektetők érzik meg elsősorban.

A külföldi devizában eladósodott államok viszont fizetésképtelenné válhatnak, mert saját pénzük folyamatosan leértékelődik. Sri Lanka volt az első ilyen állam a mostani globális pénzügyi válság idején, de sok más ország követheti ezen az úton. A hatalmas dollár kötvény kibocsátás épp ebben az irányban megtett lépés. Egyáltalán nem véletlen, hogy Matolcsy György híressé vált parlamenti beszédében Magyarországot a világ 4-5 leginkább sérülékeny országa közé sorolta.

Nő a Covid halálozás Kínában, de csak “normális mértékben”

Nyilatkozott a kínai járványt felügyelő országos egészségügyi hatóság egyik tagja az állami televíziónak. A társas oldalakon viszont arról számolnak be a kínaiak, hogy a kórházakat elárasztották a pandémia páciensei Sanghajban és sok más nagyvárosban. A járvány tetőzése a Holdújév idején várható.

“A járvány csúcs, melynek tanúi vagyunk Kínában, nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem szokatlan” – ezzel a nem túlságosan konkrét megállapítással szolgált a központi televízióban az országos járványügyi hatóság képviselője. Az Amerika Hangja pekingi tudósítója megkereste az egyik nagy kórház igazgatóhelyettesét, aki konkrétabb részleteket közölt. Tong doktor két nagy pekingi kórházban ellenőrzi a Covid vírus elleni küzdelmet, amely azt követően vált drámaivá, hogy a kormány felszámolta a zéró tolerancia politikáját.

“A fertőzöttek 3-4% jut el a súlyos vagy kritikus fázisba abban a két kórházban, melyet én felügyelek”

– mondja a kínai orvos. Őszintén bevallja, hogy a járvány méreteiről halvány fogalma sincs, de nem is lehet, mert a hatalom megszüntette a kötelező PCR tesztet. Kína egy időre le is állt a Covid adatszolgáltatással, ezt a WHO is kifogásolta.

Peking hétfőn 3 Covid halálozást jelentett, ez nem túlságosan sok a 20 milliós városban. A baj az, hogy a kínaiak szerint eddig összesen csak 5.253 ember veszítette életét a járványban az elmúlt három év során. Kevesen hiszik el, hogy az 1,4 milliárd lakosú országban, ahonnan a járvány elindult 2019 őszén csak ilyen kevesen haltak volna meg. Peking viszont azt állítja, hogy ez a zéró tolerancia politika eredménye.

A Reuters tudósítója bejutott a 25 milliós Sanghaj egyik nagy kórházába, ahol azt látta, hogy óriási a tömeg, amely Covid ellátásra várakozik. A kínaiak szorgosan tesznek fel erről képeket és videókat a társas oldalakra, de a szigorú cenzorok ezeket pillanatok alatt eltávolítják.

Az egyik ilyen videó például arról számolt be, hogy Hunan tartomány fővárosában, a 11 millió lakosú Csangsaban az egyes számú kórházban elutasítják a Covid pácienseket mondván, hogy a kórház megtelt.

Hivatalos adatok szerint ennek a kórháznak 1500 ágya van. A videóból az is kiderült, hogy sok orvosnak is Covid fertőzése van, de tovább dolgoznak, mert vészhelyzet áll fenn.

Más videók azt mutatják, hogy kilométeres sorok kígyóznak a krematóriumok előtt. A hatóságok közölték, hogy sok városban éjjel-nappal működnek a krematóriumok, de azt cáfolták, hogy tömegesen együtt hamvasztanák el a halottakat.

Sanghaj lakosságának 70%-a fertőzött

Ezt nyilatkozta a központi pártlapnak, a Zsenmin Zsipaonak az egyik sanghaji kórház igazgatóhelyettese.

“Ma 20-szor vagy 30-szor nagyobb a Covid fertőzöttség Sanghajban mint áprilisban és májusban volt” – mondta Csen Erzsen doktor. Áprilisban és májusban két hónapig le volt zárva Kína legnagyobb városa a járvány miatt. Ez visszavetette a gazdaságot, és komoly elégedetlenséget váltott ki, amely hozzájárult ahhoz, hogy a hatalom enyhített a zéró tolerancia politikán.

A Bloomberg tudósítója szerint naponta 25 ezer ember halhat bele a Covid járványba Kínában.

Tetőzés a Hold újév idején

Az előrejelzések szerint január 23-án érheti el a csúcsot a járvány Kínában, ahol ekkor már megkezdődik a legnagyobb hagyományos ünnep, a Holdújév, amikor körülbelül 500 millió kínai indul útnak egy hét alatt, hogy felkeresse rokonait szülőföldjén. A Covid miatt ezt az óriási mozgást erőteljesen korlátozta a hatalom az elmúlt időszakban. Minden bizonnyal most is erre lesz szükség hiszen nemcsak Sanghajban következhetett be, hogy a lakosság 70%-át elérte a Covid fertőzés.

Peking közben tiltakozik azellen, hogy polgárait PCR tesztnek vetik alá külföldön a repülőtereken és a kikötőkben.

Mai kérdés – Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

Az ukránok teljes győzelemre törekszenek, és valamennyi terület visszafoglalására – beleértve a Krímet is.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elhozza a békét Ukrajna számára 2023?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK