Featured

Orbán Balázs: akié a média, azé az ország

Goebbels sem mondhatta volna szebben azt, amit a miniszterelnök politikai igazgatója bevallott a Matthias Corvinus Collegium médiakonferenciáján.

“A média stratégiai ágazat és szuverenitási kérdés, mert aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot”

– jelentette ki Orbán Balázs, aki szomorkodik, mert “a nyugati média bizonyos ideológiák szolgálólánya lett.

”Orbán Balázs nyilván ritkán nézi az MTVA produkcióit, és még ritkábban néz tükörbe. A múlton is ritkán gondolkodhat, különben eszébe jutna Rákosi Mátyás vagy Nicolae Ceausescu. Mindkét diktátor 100%-ig ellenőrizte a sajtót, még az írógépeket is regisztrálta az ÁVH. Mégis 1956-ban pillanatok alatt összeomlott a Rákosi rendszer, a Magyar Rádióban pedig megfogalmazták a híres – Hazudtunk, hazudtunk – önkritikus kiáltványt.

Ceausescu is maximálisan kontrollálta a médiát mégiscsak egy kaszárnya udvaron végezte nejével együtt a kivégző osztag előtt.

A propaganda olyan mint a 0

Ezt fogalmazta meg az amerikai média egyik szakértője, aki arra célzott, hogy önmagában a média nem tehet csodát. Ha viszont van valamilyen valós teljesítmény, annak értékét megsokszorozhatja: tízszeresére vagy akár százszorosára növelheti. Jól tudta ezt Kádár János is, akinek a propagandagépezete ezért is volt jóval hatékonyabb mint Rákosié vagy Ceausescué. Orbán Viktor e tekintetben is Kádár Jánost utánozza: mindig ügyel arra, hogy adjon valami keveset a választópolgároknak: rezsivédelem, tizenharmadik havi nyugdíj, fiatalok családtámogatása stb. A juttatások alapján a Nemzeti Együttműködés Rendszerének a szavahihetősége megnő. Most a miniszterelnök hét szűk esztendőt jósolt vagyis a választópolgárok nemigen kapnak semmit, amit az inflációval nem venne vissza tőlük.

A propagandának tehát stagnáló vagy épp csökkenő életszínvonalat kell eladnia a választópolgároknak. Ez nem épp könnyű feladat, de Rogán Antal itt is meglelte a megoldást: mi vagyunk a kisebbik rossz, mert az ellenzék nem elég, hogy teljesen impotens, de ha hatalomra kerülne, akkor új Bokros csomag jönne. A hatalom médiája ezt az üzenetet továbbítja, amelyet a közvélemény jelentős része nem azért fogad el, mert Orbán mondja hanem, mert megegyezik a saját tapasztalataival.

Korrupciós botrány és új orosz tárgyalási ajánlat

Zelenszkij elnök leváltotta kabinetfőnökének helyettesét, és a főügyész helyettesét korrupció miatt. A hadügyminiszter egyik helyettese ugyanebből az okból maga távozott. 

Egy újság megírta: a hadsereg élelmezése körül nincsen minden rendben, mert kétszer – háromszor drágábban számlázták az élelmiszereket miközben a katonák panaszkodtak a gyenge ellátásra. A parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke ezt követően vizsgálatot rendelt el.

Hamarosan távozott ez a három vezető, de többen is követhetik őket. Ukrajna a világ egyik legkorruptabb állama volt Zelenszkij elnökké választása előtt. Fő támogatója a színészből lett elnöknek nem volt más mint Ihor Kolomijszkij, hazája egyik legkorruptabb oligarchája, aki ellen sok eljárás folyt hiszen ritkán szerezte meg legális úton vagyonát, mely dollár milliárdokban mérhető. Zelenszkij népszerűsége a háború kitörése előtt ezért is süllyedt a mélypontra. Minthogy azonban Volodimir Zelenszkij megállta a helyét a háború első napjaiban, ezért népszerűsége a csúcsra jutott, és a korrupciós vádak elhalkultak. Zelenszkij az amerikai kongresszus előtt is hatásos beszédet mondott, melyet a honatyák és honanyák felállva tapsoltak meg.

Meddig tart az amerikai támogatás?

Zelenszkij elnök többször is közölte, hogy nem tárgyal Putyinnal hiszen az orosz elnök nemcsak agressziót követett el Ukrajna ellen, de háborús bűnös is, mert emberei lemészárolták a polgári lakosságot Bucsában és másutt. Putyin szóvivője most viszont új tárgyalási ajánlattal állt elő:

Oroszország hajlandó előfeltételek nélkül tárgyaló asztalhoz ülni az ukrán vezetőkkel

– közölte Peszkov.

Korábban az oroszok ragaszkodtak ahhoz, hogy ne Zelenszkij képviselje Ukrajnát illetve, hogy a Krímről és az úgynevezett “népköztársaságok” Oroszországhoz csatolásáról ne lehessen tárgyalni.

Az új orosz ajánlat feltehetően nem kerülte el Washington figyelmét sem. Az idén már 100 éves Kissinger ex külügyminiszter rendszeresen azt tanácsolja utódának, Tony Blinkennek, hogy kezdjen tárgyalásokat Ukrajna feje fölött Moszkvával. Kissinger főként azért sürgeti ezt, mert Oroszországnak van a világon legtöbb atomfegyvere: több mint 15 ezer. Ezért Oroszországot nem szabad sarokba szorítani – érvel Kissinger.

Washington hivatalos álláspontja az, hogy nem tárgyalunk Ukrajna feje fölött. Arra viszont rá lehet venni Zelenszkij elnököt, hogy tárgyaljon Putyinnal. A finom utalás  a kormányzati korrupcióra az elnök közvetlen közelében lehet akár finom figyelmeztetés is: az USA kijevi nagykövetsége tökéletesen tisztában van azzal, hogy Ukrajna továbbra is a világ egyik legkorruptabb állama. Zelenszkij elnök nyugati támogatás nélkül egy napig sem tudná tartani magát. Kérdés, hogy mit akar az amerikai diplomácia? Blinken külügyminiszter egyelőre Pekingbe megy, hogy tisztázza a helyzetet az első számú stratégiai ellenféllel. Oroszország és Ukrajna háborúja még várhat, de lehet, hogy 11 hónap után már Washingtonban is azt gondolják: elég volt!

“Orbán úgy tisztogat mint Sztálin”

0

A magyar honvédség és a titkosszolgálat idősebb vezetőit lecserélik, helyükre olyan tiszteket neveznek ki, akik lojálisak Orbán Viktorhoz. A többi között erről beszélt Vadai Ágnes,  a DK honvédelmi szakértője a Klubrádióban.

“Olyan tiszteket és tábornokokat rúg ki a miniszter kénye kedve szerint, akik katonai karrierjük jelentős részét a NATO-ban töltötték” – mondta Vadai Ágnes, aki pontosan tudja, hogy a magyar honvédelmi miniszter Orbán utasítását követi.

“Nyugaton már csak a katonatiszteket tartották partnernek, mert a magyar titkosszolgálatok körül “megfagyott a levegő” miután az orosz és a kínai titkosszolgálat nyugodtan ki és bejár a rendszerbe”

– hangsúlyozta Vadai Ágnes, aki a tisztogatást Sztálin módszereihez hasonlította.

A szovjet diktátor a harmincas évek második felében lefejezte a hadsereg tisztikarát élén Tuhacsevszkij marsallal, a fegyveres erők vezérkari főnökével. A szovjet hadsereg azért is szerepelt olyan gyengén a náci támadás első időszakában, mert hiányoztak a tapasztalt tábornokok és tisztek. Rokoszovszkijt, a későbbi marsallt, egy lágerből hívta vissza Sztálin a náci támadást követő összeomlás idején. Zsukov marsall, aki megállította a náci előrenyomulást Moszkvánál, és 1945-ben elfoglalta Berlint, Sztálin haláláig – 1953 – egy kis bőröndöt tartott az ágya mellett, ha érte jönnének a diktátor emberei, akkor ne kelljen kapkodnia.

Orbán fél

A magyar miniszterelnök tart attól, hogy az USA jelenlegi adminisztrációja le akarja venni a sakktábláról. Miután a magyar tisztikar jórészét 1990 után az amerikaiak képezték ki, ezért Orbán Viktor nemigen bízik bennük hiszen sokan elkötelezhették magukat a kiképzés közben Washingtonnak. Ráadásul

az idősebb és tapasztaltabb tábornokok és tisztek sokkal inkább tisztában vannak a realitásokkal  mint a fiatalabbak, akik közül talán többen fogadják el Orbán diplomáciai vonalát: egyensúlyozást a Nyugat és a Kelet között.

Erdogan elnök lehet Orbán mintája ebben hiszen ő NATO tagállamként olykor nyíltan paktál Putyinnal és orosz fegyvereket is vásárolt. Az amerikaiak épp a török tisztikar támogatásával megpróbálták megbuktatni Erdogan elnököt még a demokrata Obama elnök idejében. A puccs nem sikerült: sok tábornok és tiszt került börtönbe Törökországban. Orbánnak viszont annyira tetszett Erdogan rendszere, hogy még a fiát is magával vitte a török elnök beiktatására Ankarába. Egyébként Orbán Gáspár időközben elvégezte a híres brit katonai akadémiát, és mint fiatal tiszt most karriert csinálhat a honvédségnél. Vadai Ágnes joggal utalt rá, hogy a tábornokok és tisztek csoportos kirúgása gyengítheti a honvédséget, de Orbán pontosan tudja: nincs jelentős szerepe az európai erőviszonyokban a magyar hadseregnek. Belpolitikai viszont lehet: Orbán elvbarátja, Jair Bolsonaro komolyan épített a hadsereg és főként a titkosszolgálat támogatására amíg hatalmon volt Brazíliában. A tisztogatásnak tehát belpolitikai és nem katonai jelentősége van hiszen a magyar hadsereg jelentősége elhanyagolható a NATO-ban.

Újra 60 euró alatt a gázár, de a gázszámlák nem csökkennek

Kedden 10%-kal csökkent a földgáz ára a hollandiai gáztőzsdén jórészt amiatt, mert az időjárás Európa nagy részén továbbra is viszonylag enyhe. Így újra 60 euró alatt a földgáz ára pedig nyáron elérte a 345 eurót is.

Az árakat az is csökkenti, hogy Kínának hosszútávú gáz szerződése van több országgal – Oroszország, Türkmenisztán, Irán stb. – és ezt a gázt részben Európában adja el, mert a hazai tárolók tele vannak.

2021 nyarán 35-45 euró volt a földgáz ára Európában. Miért ugrott meg még jóval az ukrajnai háború kitörése előtt?

Furcsa hálótársak

A világ legnagyobb földgáz exportőrei: Közel Kelet, Oroszország, USA, Norvégia stb. nagy veszteségeket szenvedtek el, mert a Covid pandémia idején kicsi volt a kereslet hiszen a gazdaságok jórésze leállt. A pandémia után megugrott a kereslet, de az exportőr országok nem siettek azt kielégíteni, hogy felverjék az árakat. Mindenkinek szüksége volt pénzre: az amerikai palagáz termelők csak drágán tudták előállítani a nyersanyagot, számukra az áremelés létfontosságú volt. A Közel Keleten az olaj és gáz bevételekből akarják finanszírozni az átállást a megújuló energia forrásokra. Oroszország pedig a gazdasági stagnálást kizárólag az olaj és földgáz exporttal tudja ellensúlyozni. Putyin csakis ily módon tudja megőrizni a támogatottságát, mert nem kell csökkentenie az életszínvonalat.

Oroszország Ukrajna elleni agressziója szinte megszüntette Moszkva legjobb piacát, az Európai Uniót, amely viszont rekord áron vásárolt be az idei télre a világpiacon.

A gáz és villanyszámlák mindenütt drasztikusan emelkedtek Európában, amely így komoly versenyhátrányba került az Egyesült Államokkal szemben. Macron francia elnök és Scholz német kancellár olyan uniós csomagot akar, amely ellensúlyozza az Egyesült Államok több mint 300 milliárd dolláros fejlesztési tervét, mely diszkriminálja a külföldi vállalkozókat. Az USA óriási előnyt élvez ezen a téren hiszen a földgáz ott jóval olcsóbb mint Európában, ahol minden kormány igyekszik megkímélni a magas energiaköltségektől a családokat és a vállalkozókat, de ennek ellenére mindenütt jelentősen megdrágultak a villany és gázszámlák. Nem is nagyon fognak ezek csökkenni – figyelmeztette az Európa fogyasztókat a legnagyobb norvég energiaexportőr cég főnöke, aki a sajtónak elmondta: a kormányok magas extraprofit adója miatt nekik nem sok lehetőségük marad az árcsökkentésre. Finoman célzott arra, hogy a kormányok hatalmas pénzeket szednek be az energia számlákból, és jelentős részben ebből finanszírozzák egyéb kiadásaikat.

Miből?

Míg Európa gazdagabb nyugati részén a családi kiadások 5-10 %-át jelentette a rezsi az energiaválság előtt, addig ez  Európa keleti részében 15-20% volt, ahol jóval alacsonyabbak a jövedelmek. Az áremelkedés nagy csapás a szegény családoknak Európa nyugati felén hiszen most már átlagosan 12-20%-a megy rá a költségvetésnek a rezsire. Európa keleti felén azonban ez sok helyen

drámai változást jelent, mert a rezsi elviheti a családi jövedelem 25-35%-át is!

Ez megroppanthatja a Nemzeti Együttműködés Rendszerét is. Ezért összpontosítja Orbán Viktor a költségvetés plusz bevételeit a rezsivédelmi alapba. Csakhogy honnan jönnek ezek a plusz bevételek? Jórészt az infláció által megnövelt 27%-os áfából. Vagyis a fogyasztók finanszírozzák a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely kétségbeesetten várakozik az európai pénzekre, hogy ezekből tartsa fenn Orbán Viktor hatalmát. Közben pedig Matolcsy György jegybank elnök állapította meg, hogy Magyarország a világ négy vagy öt leginkább sérülékeny állama közé tartozik.

A Fitch pénzügyi minősítő le is értékelte Magyarországot.

Mit mond erre Orbán Viktor: mi magyarok különleges nemzet vagyunk! A kasszánál erre kevesen kíváncsiak…

Facebookon az államtitkár, aki Orbán idejét beosztja

Nagy János államtitkár, aki 18 éve Orbán Viktor személyi titkára, videóval mutatkozott be a Facebookon. Orbán Viktor sajtófőnöke faggatta arról: milyen is a miniszterelnök legközelebbi munkatársának lenni?

 

“Ő osztja be Orbán Viktor idejét, sokszor tőle tudja meg, hogy mennyi ideje marad a magánéletre, a családjára” – írta korábban Nagy János államtitkárról a HVG. Bár 18 éve ő a miniszterelnök személyi titkára, de nem tegeződnek. Hogy került Orbán Viktor mellé? Még az ellenzéki időszakban kérdezte meg tőle Balog Zoltán a debreceni református kollégiumban végzett egyetemistát, hogy vállalná-e a személyi titkár szerepet Orbán Viktor mellett. 2005-ben Nagy János igent mondott, és azóta szinte mindenütt ott van Orbán kíséretében. Irodája szomszédos a miniszterelnökével a Karmelita kolostor első emeletén. Nagy János irodájának falán Nagy Magyarország térkép noha ő Hajdú Bihar megyében született, Bárándon, ahol már díszpolgárrá is választották.

“Navracsicsnak köszönhetem a feleségemet”

A 41 éves államtitkár erről is beszél a videóban. Navracsics Tibor mutatta be őt Balczó Laurának, az öttusázó olimpiai bajnok lányának. Azóta már két lányuk született. A lányok rajzai édesapjuk irodáját díszíti a Karmelita kolostorban.

“Mi magyarok egy különleges nemzet vagyunk” – mondja a videóban Nagy János államtitkár szinte visszhangozva Orbán Viktor szavait, aki a Himnusz születésének kétszázadik évfordulóján hasonló húrokat pengetett. Napóleon császár aszerint rangsorolta a tábornokait, hogy mennyire tudnak feltétlen lojalitást teremteni maguk iránt a katonák között. Ebben a tekintetben Orbán Viktor jól vizsgázik, de kérdés, hogy a tábornoki karban meddig terjed ez a lojalitás? Napóleont a tábornokai fosztották meg a hatalomtól Fontaineblau-ban 1814-ben mondván, hogy a császár elveszítette a háborút.

Kérdés, hogy Orbánnak mikor nyújtják be a számlát a saját tábornokai?

Völner Pál: ha én egyszer kinyitom a számat!

A Blikk megszerezte a korrupcióval gyanúsított egykori igazságügyi államtitkár lehallgatási jegyzőkönyveit. Ebben Völner Pál többször is utalt rá, hogy magasrangú politikusok széke is meginoghat, ha ő beszélni kezd.

Efelől aligha lehet kétségünk, de a rendszer egyelőre hermetikusan zár: Hadházy Ákos független képviselő megkérdezte a hatóságokat, hogy a Völner-Schadl korrupciós ügyben emlegetett keresztnevek véletlenül nem Rogán Antalt, feleségét és Rogán kabinetfőnökét jelentik-e? Polt Péter főügyész válasza: nem merült fel bűncselekményre utaló tett, ezért nincs is nyomozás!

Omerta

Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerének – éppúgy mint a maffiának – első számú jelszava az omerta – a hallgatás törvénye.

Aki együttműködik a hatóságokkal az halott ember! Völner Pál, aki együtt járt a jogi egyetemre Orbán Viktorral, bizonyára nagyon is jól tudja ezt. Ezért is lehetett az igazságügyi minisztérium államtitkára. Csakhogy neki nincs vesztenivalója: nemcsak az ő vagyonát zárolták hanem családtagjaiét is. Börtönbüntetésre számíthat hiszen a korrupció ország – világ előtt beigazolódott. Valószínűleg épp azért, hogy Orbán Viktor felmutathassa Brüsszelnek: nálunk intenzív harc folyik a korrupció ellen! Csakhogy időközben Orbán brüsszeli álma teljesült: beütött a Katargate. Korrupciós botrányt lepleztek le Brüsszelben is. Az Európai Parlament ex alelnöke előzetesben csücsül. Vagyis Orbánnak már nincs szüksége arra, hogy példát statuáljon Völner ügyben. Mindkét korrupciós botrányban az a feltűnő, hogy a politikusok Brüsszelben éppúgy mint Budapesten nem is nagyon fárasztották magukat azzal, hogy leplezzék a korrupciót. Olyannyira védett személynek számítottak, oly régen vágtak zsebre korrupciós pénzeket, hogy megfeledkeztek arról: a rendőri védelem csak addig tart amíg parancs nem érkezik annak megszüntetéséről. Völner Pál tisztában van ezzel, és Orbán Viktornak üzent:

menekülő utat akarok, mert különben kinyitom a számat!

A maffiában nem veszélytelen a főnököt fenyegetni, de Völner Pál abban bízik, hogy Magyarország nem Oroszország, ahol Putyin egykori “barátai” olykor kiesnek az ablakon…

MÁSOK VAGYUNK?

Legutóbb január 22-én, Kölcsey Himnuszának 200. évfordulóján Szatmárcsekén tartott beszédében fejtette ki Orbán miniszterelnök kedves gondolatát a magyarok különlegességéről.

Sokszor hallottuk már őt magyar észjárásról, magyar szellemről, magyar sorsról, magyar géniuszról beszélni, és ezúttal is ekörül forgott az egész beszéd.

„Nem jobbak vagy rosszabbak vagyunk, hanem mások”,

ez a vezérgondlat, s ekként állunk szemben az Oszmán birodalommal, a Habsburgoknak, a németeknek, a szovjeteknek, most pedig a „brüsszeli bürokratáknak”. Mindazoknak, akik azt akarják, hogy mások legyünk, mint akik vagyunk.

A történelmi ív tehát oda torkollik, hogy szemben állunk azzal, amit a „brüsszeli bürokraták” várnak tőlünk. Mert mit is várnak tőlünk a „brüsszeli bürokraták”, vagyis annak a demokratikus szövetségnek a legitim módon választott bizottsági vezetői és parlamenti (európai parlamenti) képviselői?

Azoknak a közösen elfogadott normáknak a követését, amelyet az Unió alapítói – még nélkülünk, hiszen mi akkor még éppen hogy kiszabadultunk a szovjet blokkból – kialakítottak, mi pedig a csatlakozáskor vállaltuk azokat.

Orbán és társai azonban rájöttek, hogy még sem akarják ezekhez a normákhoz igazítani a magyarországi viszonyokat. Ezért mondják azt, hogy mi mások vagyunk, a „magyar észjárás” nem azonos a brüsszelivel.

Igazuk van-e, tényleg mások vagyunk-e?

A franciákhoz, nyugat-németekhez (sic!), hollandokhoz, az Unió alapítóihoz, vagy a dánokhoz, svédekhez, írekhez, akik az elsők között csatlakoztak az alapítókhoz, alighanem tényleg mások vagyunk. A World value map nemzetközi értékrend-vizsgálatok azt mutatják, hogy a magyarok tradicionálisabbak, tekintélyelvűbbek, mint az észak- és nyugat-európaiak. Nálunk évszázadokkal később kezdődött a polgárosodás, a szekularizáció, és ennek megvannak a következményei. De nemcsak az észak- és nyugat-európaiakhoz képest vagyunk mások: a nemzetközi értékrend-vizsgálat szerint azokhoz képest is, akik velünk együtt vagy még később csatlakoztak, mint a lengyelek, csehek, szlovákok, horvátok, románok. Hozzájuk képest is tradicionálisabb és tekintélyelvűbb a magyarok átlagának gondolkodása, viselkedése.

Orbánnak azért fontos a magyarok mássága, hogy megalapozza a maga önkényuralmát, azt, hogy míg az észak- és nyugat-európaiak, de még a lengyelek, csehek, szlovákok, horvátok, románok rendszeresen elzavarják kormányaikat, a magyarok az egyszeri behódolás után nem lázadnak többé az ő uralkodása ellen. Az egymást követő kétharmadok mintha őt támasztanák alá.

Nem hiszem, hogy így lenne. Volt azért nekünk is húsz évünk, amikor demokráciában éltünk, amikor rendszeres volt nálunk is a kormányváltás.

Orbán az „egyszer kell győzni, de nagyon” logikájával az egyszer megszerzett teljhatalmat használta fel arra, hogy olyan viszonyokat teremtsen az országban közjogi értelemben is és a politikai élet gyakorlatában, az információ és a terjesztett világkép révén is, amikor nem tud többé megszabadulni tőle az ország.

A 2010-et megelőző nyolc évben az akkori kormányok hibái, a 2006-os politikai válság révén teremtődött nálunk olyan sajátos, a régió többi országától eltérő hatalmi helyzet, hogy kiépülhetett az orbáni önkényuralom. A 2010 előtti évtizedekben elindult polgárosodást sikerült Orbánéknak a visszájára fordítani. Régiónk más országában is késve indult a polgárosodás. Ott is tapasztalható a főváros, a nagyobb városok, illetve a vidék eltérő politikai preferenciája, a mögötte meghúzódó értékrendi különbségek. A különbség ott van, hogy míg másutt a hatalmon levők inkább a polgárosodás, a Nyugathoz való felzárkózás előmozdítására használják a hatalmi eszközöket, az Orbán-rendszer minden erejével a polgárosodás visszafordítására, a tekintélyelvű, önkényuralmi berendezkedés tartósítására. A magyarok másságának, különleges voltának hangsúlyozása is ezt szolgáló eszköz Orbánnál.

ÖNKORMÁNYZAT ÉS PÁRTPOLITIKA

Legutóbb az a konfliktus állította előtérbe az önkormányzati tevékenység és a pártpolitika viszonyát, amikor a DK-s kerületi polgármesterek többsége nem volt hajlandó külön-külön tárgyalni Láng Zsolt kormánybiztossal az energiaköltségek emelkedése miatti kompenzációról, és emiatt ezek a kerületek nem is kapnak semmit.

Sokan érveltek úgy velük szemben, hogy a polgármesterek feladata a települési polgárok érdekének képviselete, és nem szabad pártszempontokat érvényesítniük azzal szemben.

Csak úgy mellesleg említem, hogy a DK-s polgármestereknek ebben a dologban igazuk volt.

Emlékezzünk csak arra, hogy a koronavírus-járványra hivatkozva a kormány megfelezte az önkormányzatokat megillető iparűzési adót, és az azokat emiatt ért veszteséget egyeseknek kompenzálta a költségvetésből, másoknak nem, és a válogatásban a fideszes vezetésű önkormányzatok jártak jól, az ellenzéki vezetésűek rosszul. Annak egyik eleme volt ez, ahogy a Fidesz az önkormányzatok önállóságának, biztonságos finanszírozásának felszámolására törekszik, s azokat a kormánytól hozza mindinkább függő helyzetbe. E gyakorlat újabb lépésére számítottak a kerületi polgármesterek, és ennek elkerülésére akartak nem egyenként, hanem együttesen találkozni a kormánybiztossal. Nem tévedtek: a fideszes vezetésű városok illetve budapesti kerületek megint jobban járnak, az ellenzéki vezetésűek pedig rosszabbul.

De továbbmegyek az általános kérdésre.

Vajon igaz-e az a tétel, hogy a pártpolitikának nincs helye az önkormányzatokban?

Vajon igaz-e, hogy az önkormányzatokban nem „ideológiával”, „pártállásponttal”, hanem ügyek megoldásával kell foglalkozni, mint azt több, három éve az ellenzéki pártok támogatásával megválasztott polgármestertől is hallani?

Miért szavaztunk három éve Karácsony Gergelyre, és nem Tarlós Istvánra? Miért szavaztunk a Fidesz jelöltjével szemben az ellenzéki polgármesterjelöltekre? Azért, mert abban bíztunk, hogy városukban is más politikát folytatnak majd, mint amilyet Tarlós és a többi fideszes polgármester vezetésével folytatna az önkormányzat. Vannak ebben ideologikus elemek is, például a közterületek átnevezése: Karácsony aligha szüntette volna meg Budapesten a Köztársaság teret vagy a Roosevelt teret, Tarlós pedig biztosan nem nevezett volna el közterületet kínai ellenállókról. De ennél fontosabb a különbség a társadalompolitikában: Tarlós partnere volt Orbánnak a hajléktalanok üldözésében, Karácsony – akárcsak a maga idejében Demszky – támogatja Iványiék erőfeszítéseit a segítésükre. A Karácsony vezette fővárosi önkormányzat kétségtelenül zöld politikát igyekszik folytatni, nem függetlenül attól, hogy Karácsony zöldpárti politikus. Igen, az önkormányzatokban ügyeket kell megoldani, ahogy az ország kormányzásában is. Csakhogy az ügyek megoldásában más prioritásokat követnek a különböző pártok politikusai. Ezért azután – kiváltképp a nagyvárosokban –

az önkormányzati politika is szükségképpen pártpolitika.

Nálunk is, mint szerte a világon. A főpolgármesteri székekért többnyire pártjelöltek versenyeznek, a nagyvárosok képviselőtestületeiben pártképviselők ülnek, a kampányok a pártok eltérő várospolitikai elképzeléseiről szólnak.

Annak az igénynek, hogy a pártok vonuljanak ki az önkormányzatokból, s amit legutóbb az Öt részvevőitől, majd egy másik műsorban Kukorelly Endrétől, a neves írótól hallottam, és amit most a Jobbik is képvisel, Vona Gábor alapítványának ötletét felkarolva, szerintem nincs értelme.

Arra szoktak hivatkozni: a polgármesterek, önkormányzati képviselők ne „pártérdekeket”, hanem a helyi lakosok érdekeit képviseljék. Ez is félrevezető érvelés. A pártok nem saját érdekeiket, hanem eszméiket képviselik, amely eszmék egyes embercsoportok érdekeinek, törekvéseinek adnak politikai megfogalmazást. Nem hiba, hanem erény, ha az önkormányzati politikusok az őket jelölő pártok eszméihez igazodnak, ahogy ezt Budapesten a maga idejében Demszky Gábor és önkormányzati képviselőtársai, most pedig Karácsony Gergely és képviselőtársai teszik, és tették illetve teszik kollégáik sokfelé az országban.

Politikai hamisságnak tartom, amikor egy párt által indított polgármester kilép pártjából és függetlenként csak a város érdekéről beszél, mint az egykori Jobbik-politikus Mirkóczki Ádám, aki pedig pártjának szóvivője is volt.

Ugyanarról a félreértésről van szó, mint amikor „szakértői kormánytól” várják az ország problémáinak megoldását. Ilyenkor is azt felejtik el, hogy az ország problémáira is különféle megoldásokat kínálnak a politikai erők. Az önkormányzatoknál is ez a helyzet. Ezért van helyük a pártoknak az önkormányzatokban, ezért helyénvaló, ha polgármesteri és önkormányzati képviselői helyekért is versenyeznek.

50%-os élelmiszer áremelkedés, de miért?

Magyarország élelmiszer exportőr, de ennek ellenére messze az inflációs lista élén áll az Európai Unióban: 49,6%-os élelmiszer áremelkedést mért az Eurostat decemberben! Az uniós átlag ehhez képest 18,2%. A három balti állam van még az élbolyban az élelmiszer áremelkedést tekintve, de a rekorder Litvánia is “csak” 33%-os inflációt produkált e téren.

Mindenütt a világon az élelmiszer és az energia árak mozgatják az inflációt. A magyar kormány magyarázatai az energiaárakkal kapcsolatban valamennyire még érthetőek bár nem egészen világos, ha csökken az olaj és a földgáz ára a világpiacon, akkor miért nem csökken a gáz és villanyszámla, miért nem lesz olcsóbb a benzin? De hát Magyarország e tekintetben a külföldi szállításoktól függ. Mi van viszont az élelmiszerekkel, amelyekre oly büszkék szoktunk lenni?

Idén “csak” 30% lesz az élelmiszer infláció

Ezt jósolja a Nemzeti Bank, mely rámutat arra, hogy sok cég kihasználja a piaci helyzetet, és indokolatlanul emeli az árat. Mégis kinek a tulajdonában vannak a magyar agrár cégek? A Nemzeti Együttműködés Rendszerének tartópillérei ők, akik megakadályozták a tulajdonszerzést a magyar mezőgazdaságban. Csányi Sándor, az OTP elnöke a legnagyobb magyar agrár vállalkozó is. Egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség vezetője is. Ebben a minőségben járt együtt Orbán Viktorral Katarban a futball világbajnokság idején.

A NER oligarchái az élelmiszer infláció legfőbb haszonélvezői. Ez már az energia kapcsán is kiderült amikor a MOL hatalmas pénzeket vágott zsebre az olcsó orosz olaj importjából. Most extraprofit adó címen ebből valamit visszafizet. No nem a fogyasztóknak hanem Orbán Viktornak, aki részben ebből finanszírozza a rezsivédelmi rendszert, amely nélkül meginogna a politikai hatalma.

Miért nem tesz semmit Orbán Viktor az élelmiszer infláció megfékezésére? Még a 27%-os áfát sem csökkenti igazán. A válasz: az inflációval a kormány előre menekül. A magyar vásárlók fizetik meg a NER túlélő programjának árát. Kérdezte őket erről valaki?

Rogán médiája nem akkor hazudik igazán amikor a feketét fehérnek mondja, hanem akkor amikor a legfontosabb kérdésekről nemigen beszél.

Ez most aktuális, mellőzzük

– mondta Fülig Jimmy, Rogán Antal be nem vallott mentora.

Mit keresett a CIA igazgatója Kijevben?

William Burns, aki korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt, Kijevben tárgyalt a hétvégén Zelenszkij elnökkel – jelentette némi késéssel az AP hírügynökség, mely szerint az USA további támogatásáról biztosította Ukrajna államfőjét a CIA igazgatója.

Az Egyesült Államok újabb fegyverszállítmányának értéke 2,5 milliárd dollár. Az amerikaiak nemcsak fegyvert szállítanak Ukrajnának, de információkat is adnak. Amerikai műholdak figyelik az Ukrajnában harcoló orosz csapatokat, és az adatokat átadják az ukrán hadseregnek, amely ezek alapján komoly károkat tud okozni az oroszoknak. Emiatt Moszkvában azzal fenyegetőznek, hogy kilőhetik az amerikai műholdakat, de erre aligha kerülhet sor, mert az USA figyelmeztette Putyint: erre megfelelő válasz érkezik!

A CIA igazgató az ukrán titkosszolgálat vezetőivel is tárgyalt. Ukrajnában nemrég lezuhant a belügyminiszter helikoptere, sok magasrangú tiszttel együtt. Nagy kérdés tehát, hogy most milyen formában van a titkosszolgálat Ukrajnában. Nem oly rég Zelenszkij egyik tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ukrán titkosszolgálat toronymagasan áll az orosz fölött. Eddig ez talán így volt, de a belügyminiszter helikopterének lezuhanása azt mutatja, hogy az oroszok nem adták fel a kísérleteket az ukrán elit destabilizálására.

Tárgyal-e az USA Putyinnal Zelenszkij feje felett?

Kissinger egykori amerikai külügyminiszter folyamatosan ezt ajánlgatja Biden elnöknek. Az idén már 100 éves Kissinger mindenképp alkut szorgalmaz Oroszországgal mondván: nem lenne jó konfliktusba keveredni egy olyan állammal, melynek több mint 15 ezer nukleáris fegyvere van! Az USA könnyen rá tudná venni Zelenszkij elnököt a tárgyalásra hiszen nyugati támogatás nélkül Ukrajna 24 óráig sem tudná tartani magát. Zelenszkij azt is tudja, hogy jelenleg ugyan ő a liberális média kedvence, de hogyha szembeszegülne az USA akaratával, akkor hamarosan kiderülne róla, hogy off-shore számlákon hány millió dollárt tart.

Putyin minden bizonnyal arra vár, hogy felhívják Washingtonból hiszen így megmenthetné az arcát. William Burns, a CIA igazgatója ugyanis nemrég kijelentette:

“stratégiai szempontból ez az ukrajnai háború kudarc Putyin számára.”

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK