Featured

USA figyelmeztetés a szankciók be nem tartása miatt

Az Egyesült Államok szankciókkal foglalkozó vezető tisztviselője a jövő héten törökországi és közel-keleti útján figyelmezteti az országokat és vállalatokat, hogy elveszíthetik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacához, ha az Egyesült Államok által tiltólistára tett  szervezetekkel folytatnak üzleti kapcsolatokat.

Washington támadja Oroszország azon kísérleteit, hogy kikerülje az ukrajnai háborúval kapcsolatos szankciókat.

Brian Nelson terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkár január Ománba, az Egyesült Arab Emírségekbe és Törökországba utazik, ahol kormánytisztviselőkkel, valamint vállalkozásokkal és pénzintézetekkel találkozik, hogy megerősítse, Washington továbbra is agresszíven végrehajtja szankcióit és mindent megtesz annak érdekében, hogy partnerei is hasonlóképpen tegyenek – mondta a Pénzügyminisztérium szóvivője.

„Magántulajdonú cégek és állami intézmények azt kockáztatják, hogy elveszítik hozzáférésüket az Egyesült Államok piacaihoz, mert szankcionált szervezetekkel üzletelnek, vagy jobbik esetben nem megfelelő gondossággal járnak el a szankciók betartásával kapcsolatos intézkedéseik során.” 

Az USA Pénzügyminisztériuma erőfeszítéseit az ukrajnai háborút követő szankciók és exportellenőrzések elkerülésére irányuló orosz próbálkozások ellen, valamint Irán destabilizáló tevékenységét a térségben, a növekedést és a külföldi befektetéseket aláásó tiltott finanszírozási kockázatokat.

Az utazás  biztosítani kívánja, hogy az egyik magas rangú tisztviselőjének tavalyi törökországi látogatása eredményeként létrejött megállapodás értelmében Törökország továbbra is érvényesítse az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni korlátozásainak megtartását. Az utazása egybeesik az Egyesült Államok és Törökország közötti feszült kapcsolatok időszakával, a két NATO-szövetséges számos témában kifejezte nézeteltérését. A pénzügyminisztérium vezetője Ankarában figyelmeztetni fogja a cégeket és a bankokat, hogy kerüljék az esetleges kettős felhasználású technológiatranszferekkel kapcsolatos tranzakciókat, amelyeket végső soron az orosz hadsereg is felhasználhat – mondta a szóvivő.

Washingtont az Irán elleni amerikai szankciók megkerülése is aggasztja

A múlt hónapban az Egyesült Államok szankciókat vezetett be Sitki Ayan török ​​üzletemberrel és céghálózatával szemben, azzal vádolva őt, hogy elősegítette az olajeladást és a pénzmosást az Iráni Forradalmi Gárda számlájára.

Washington egy sor szankciót vetett ki az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező társaságokra az Iránnal kapcsolatos szankciók be nem tartása miatt, és megnevezte az Egyesült Arab Emírségekben székhellyel rendelkező légiközlekedési vállalatot, amely a Wagner csoport – akik harcolnak Ukrajnában  – orosz zsoldosait támogatja.

Blinken kontra Orbán

Az amerikai külügyminiszter béketerve Európa keleti felére valamiféle cordon sanitaire-t jelent, olyat, amilyet az első világháborúban győztes entente a Szovjetunióval szemben hozott létre.

Finnország, a balti államok, Lengyelország, Csehszlovákia és Románia alkotta a kordont, amely Európa fejlettebb részét elzárta a kommunista Szovjetunió fenyegetésétől. Most ugyanezek az országok képeznek védőbástyát egy újabb orosz agresszióval szemben a Blinken tervnek megfelelően.

Mi lesz Ukrajnával?

Az Egyesült Államok és más NATO országok támogatásával Európa egyik legerősebb hadserege jön létre , amely ugyan nem lesz a NATO tagja,  de védelmi szövetséget köt Lengyelországgal. Ez már komoly katonai erőt jelent.

Románia hasonló védelmi szerződést köthetne Moldáviával bár itt gondot jelent, hogy Tiraszopol környékén orosz katonák állomásoznak.

Putyin megtarthatná a Krímet és a két orosz többségű tartományt Ukrajnában – Luhanszk és Donyeck – különben permanens partizán háború színtere lenne.

Zelenszkij jelenleg úgy nyilatkozik, hogy ez Ukrajna számára elfogadhatatlan, de a jól időzített korrupciós botrány Kijevben minden bizonnyal kijózanító hatást gyakorol az ukrán vezetésre.

Mire számít Orbán?

A magyar miniszterelnök keresztet vethet a visegrádi együttműködésre hiszen mind a három másik ország fontos szerepet játszik a cordon sanitaire megteremtésében. Putyin barátjának nincs hely az amerikai elképzelésben. Orbán emiatt Ausztria irányában tájékozódik hiszen ők nem NATO tagok, semlegesek. Persze emlékeznie kell arra, hogy az oroszbarát osztrák vezetőket a CIA levadászta vagyis hosszútávú programnak ez aligha tekinthető.

Igazában Orbán Viktor abban reménykedhet, hogy 2024-ben megbuknak a demokraták Washingtonban, és a republikánusok más diplomáciát képviselnek majd. A 100 éves Kissinger vonalát követik: paktálnak Moszkvával és Pekinggel sőt alkalomadtán még Észak Korea duci diktátorával is.

Blinken amerikai külügyminiszter hamarosan Pekingbe látogat. Ha meg tud egyezni a kínaiakkal, akkor Putyin rákényszerülhet a béketárgyalásokra vagy legalábbis a fegyverszünetre.

Meddig áll ki Orbán Putyin mellett? A haszon ebből minimális – a földgázt nem kapja Magyarország olcsóbban. Lehet, hogy Orbán Viktor jól pénzel ebből, de kérdés, hogy emiatt érdemes-e kockára tenni a hatalmát? Putyin barátai mindenütt megbuktak Európában. Ebben a sorban utolsó mohikánként kitartani nettó ráfizetés.

Az amerikai koncepció szerint Magyarország a Balkán része, mely nem igazán érdekli az Egyesült Államokat. Pontosabban csakis a tengeri kikötők jelentenek stratégiai érdeket. Ami a gazdaságot illeti, az német érdekszféra a Blinken tervben. Miután Orbán Viktornak nem sikerült olyan kapcsolatot kiépítenie Scholz kancellárral mint Angela Merkellel, ez sem sok jót ígér a magyar miniszterelnöknek. Akinek utolsó reménye, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök épp mostanában paktál le az Európai Néppárttal, ahonnan Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Ki Giorgia Meloni főtanácsadója? Mario Draghi, a korábbi kormányfő, akit tárt karokkal fogadnak mind Washingtonban mind Brüsszelben.

Orbán: uniós tagságunk kényszer

0

A magyar miniszterelnök külföldi újságírókat fogadott a Karmelita kolostorban, és kifejtette nézeteit az Európai Unióval és az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Rod Dreher, az American Conservative felelős szerkesztője így foglalta össze a beszélgetést.

Orbán nem szereti, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, de nem tehet mást hiszen a magyar kivitel 85%-a az Európai Unió tagállamaiba irányul. Az elmúlt 30 évben minden rossz az Európai Unió miatt történt – fejtegette Orbán, aki már több mint 30 éve jár Brüsszelbe hiszen az első parlamentben ő volt az uniós bizottság elnöke. Miben látja a hibát a magyar miniszterelnök?

“Olyan társadalmi szerkezet alakult ki Európában, amely ellentétes az emberi természettel.

Egyre nagyobb a szakadék Magyarország és az Európai Unió között. Ez az egész összeomlik persze nem Armageddonnal.”

Ha Orbán ezt komolyan gondolja, akkor ez azt jelenti, hogy tovább akar menetelni a zsákutcában előre, de valószínű, hogy csak a meghívott konzervatív újságíróknak ad elő ilyesmit. Ilyen gyenge társadalom filozófiát csak az amerikai republikánusok körében lehet eladni, Európában nem.

Putyin győzni fog

Ezt jósolja Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök szerint Putyin már régen realizálta, hogy nem tudja meghódítani Ukrajnát, nem képes arra, hogy hatalomra segítsen egy baráti kormányt. Épp ezért “az orosz elnök célja az, hogy megakadályozza a Nyugat győzelmét és közben irányíthatatlan roncs állammá változtathassa Ukrajnát. Ez már meg is történt. Ukrajna olyan mint Afganisztán. A NATO nem érti, hogy az idő Putyinnak dolgozik. Mi pedig háborúban állunk Oroszországgal.

A németek nem tudnak nemet mondani Bidennek. Víziója a jövőről egyedül Macron francia elnöknek van, de az liberális” míg Orbán elkötelezte magát a keresztény jövőkép mellett.

Kérdés, hogy legalább ő tudja e mi lehet az?

Érdekes, hogy a gazdasági válságról, amely megrendítheti a Nemzeti Együttműködés  Rendszerét Magyarországon, nem kérdezték a konzervatív újságírók Orbán Viktort. De hát az egész médiaesemény az amerikai televízióknak készült, ahol Orbán Viktor szívesen szerepelne még többet – írja Rod Dreher.

A magyar választópolgárok ezután már csak azt kérdezhetik: jó ez nekünk?

Zelenszkij: A gyűlölet és a közöny öl

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetet tett közzé Telegram-profilján az auschwitz-birkenaui megsemmisítő tábor foglyainak felszabadításának évfordulóján.

A kijevi vezető megismételte, hogy azért akar harcolni, hogy

„megmentse azokat, akiket a gyűlölet el akar pusztítani”.

„Ma is, mint mindig, Ukrajna a holokauszt áldozatainak millióinak emlékét tiszteli. Tudjuk és emlékezünk arra, hogy a közömbösség a gyűlölettel együtt öl. A közömbösség és a gyűlölet mindig együtt képesek gonoszt teremteni” – írta Zelenszkij. „Ezért – tette hozzá – olyan fontos, hogy aki értékeli az életet, határozottan mutassa meg azokat, akiket a gyűlölet el akar pusztítani”.

Támadás Teheránban

Egy Kalasnyikovval felfegyverzett férfi  támadást hajtott végre Azerbajdzsán iráni nagykövetsége ellen Teheránban. A támadás következtében életét vesztette Orkhan Asgarov, az iráni Azerbajdzsáni Nagykövetség biztonsági szolgálatának vezetője, két őrt pedig megsebesített.

Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közleményben erősítette meg az iráni sajtó értesülését. A támadás indítékát egyelőre nem közölték. Egy – állítólag – a helyszínen készült videón egy élettelen test látható a nagykövetségen belül. Az azerbajdzsáni külügyminisztérium közölte, hogy „jelenleg folyik a nyomozás az alattomos támadás ügyében”, és egy támadóról beszélt, aki egy gépkarabély lövésével rombolt le egy őrhelyet.

A két ország közötti feszültség

Azerbajdzsán északnyugaton Iránnal határos. A két ország között feszültségek vannak azóta, hogy Azerbajdzsán és az Irán által támogatott Örményország harcot vívott a hegyi-karabahi térségért. Októberben Irán hadgyakorlatot indított azerbajdzsáni határa közelében, megmutatva katonai erejét az ország tiltakozása ellenére. Azerbajdzsán szoros kapcsolatot ápol Izraellel, amelyet Teherán az egyik fő regionális ellenségének tart.

A félelem táplálja a populizmust

A populizmus a bizonytalanságból táplálkozik. A bizonytalanság félelmet okoz. A félelem pedig a primitív emberi reakcióknak kedvez: ingataggá, veszélyessé és robbanásveszélyessé teszi a marginalizált társadalmi csoportokat. Ezek a csoportok azok, amelyeknek nincs státuszuk, így alacsony szintű kommunikációval is befolyásolhatóvá válnak.

Az ipari társadalmakban a státuszt a munka köré kovácsolják. (Nálunk ezt a munka társadalmának aposztrofálják.) A munka identitást, gazdasági biztonságot, stabilitást, jólétet és társadalmi előrelépési lehetőséget biztosít az embereknek.

A globalizáció „sötét arca” véget vetett vagy feltartóztatta a stabil, jól fizetett munka világát, amely identitást, előléptetést és társadalmi státuszt épít. Így maradt a világon emberek millióinak tehetetlen sodródása, kiszorulva a társadalmi együttélésből.

Senki sem értette a zavart, és főként nem vállalta érte a felelősséget.

Ennek a tehetetlenségnek és a társadalmi együttélésből való kirekesztésnek sokféle megnyilvánulása lehet: bizonytalanság; bizalmatlanság; az elvárások hiánya, amelyek elítélik a prezenteizmust.  Megszűntek az értékek és referenciák; felváltotta a cinizmus, a normák és törvények iránti elkötelezettség hiánya (anómia). Ahogy Guy Standing is jelzi a Prekariátus*-ban:

„Sokakat vonzanak majd a populista politikusok és a neofasiszta üzenetek, ami már látható szerte Európában, az Egyesült Államokban és másutt. Ezért a prekariátus, a veszélyes osztály, és ezért van szükség egy „paradicsomi politikára”,

amely választ ad félelmeikre, bizonytalanságaikra és törekvéseikre.

*(szociológiai és közgazdasági kifejezés, mely az angol precarious [bizonytalan] és a proletariat [proletariátus] szóvegyítésével keletkezett) 

Az információs technológiai forradalom lehetővé tette azt, amit közösségi médiának ismerünk. A pillanatnyi információ és a virtuális társadalmi kapcsolatok ezen mechanizmusa, ha emberek millióinak bizonytalanságával párosul, egy ördögi, perverz kört erősít meg. Amikor az ember napról napra él, célja a túlélés. Nincs ideje az elmélkedésre, az együttélésre, a jövő tervezésére. Elszigetelve él, legjobb esetben önelégülten, egy végtelen jelenben, amely megfosztja értelmétől, céljától. A digitális világ megerősíti ezt az állapotot. Az információk, üzenetek és szlogenek felhalmozódása megakadályozza a reflexiót. Az egyirányú kommunikáció hatására a hasonló csoportokhoz kötődő emberek örökös érzelmi állapotban élnek.

A kirekesztés, ha az anyagi siker, az érdemek, a higgadt és mutatós hírességek kultuszával párosul, kirobbanó keveréket okoz. A neheztelés felületei. Az irigység átveszi a hatalmat. A bizonytalan, rosszul fizetett és demotiváló munkákra ítélt emberek megalázva érzik magukat.

A megaláztatás pedig a másik, a sokféleség elutasításában nyilvánul meg.

Jelzi a pluralitás végét. A társadalmi bizalmatlanság az eredmény. Ez annyira meggyengíti az etika iránti elkötelezettségüket, hogy elősegítsék a szabályoktól, társadalmi normáktól és törvényektől eltérő amorális viselkedést. A bizalmatlanság, a valódi kirekesztés vagy a társadalomhoz való nem tartozás érzése kedvez az antiszociális viselkedésnek. Ebben az összefüggésben ezek a lelkek fogékonyak a manicheus populista diskurzusra, amely megosztja a társadalmat jó és rossz között. A bizonytalanság veszélyt jelent a politikai társadalmi stabilitásra, a biztonságra és a közbékére. Lerombolja a liberális demokráciát.

A bizonytalanság felhígítja a társadalmi konszenzust. Amikor a szolidaritás megszűnik, megszűnik a társadalmi elkötelezettség és a kohézió. Mindenki saját magát menti meg, függetlenül attól, hogy kárt okoz-e harmadik félnek.

Veszélyesen közel kerülünk a legerősebbek birodalmához, a saját kezű igazságossághoz. Ez táptalaja a törvényen kívüliségnek és az erkölcsi romlásnak.

Önmagában ennek felismerése sajnos semmire sem elegendő.

Így aztán a hatalomban lévők visszaélve a kirekesztettek félelmével egyszerűen felválthatják a közjót szolgáló közpolitikákat maguk és feltétlen talpnyalóik érdekeinek kiszolgálásával. A hatalmi érdek megszabja a saját szabályait.

Ennek legsúlyosabb megnyilvánulási formája, amikor maga az állam éppen hatalmon lévő kormánya lesz „állam az államban”, amikor magára nézve nem tartja kötelezőnek a törvényeket, olyan módon, hogy azokat saját érdekei szerint formálja.

A nemzetközi színtér ugyanolyan veszélyes és tele van kockázatokkal (lehetőségekkel is). Globális recesszió; Oroszország Ukrajna elleni háborújának kiterjesztése. Ideális esetben a jogállamiság újjáépítésével és egy új társadalmi paktum kidolgozásával kellene elérnünk, hogy válaszoljunk a kihívásokra.

A viszály és politikai bizalmatlanság egy másik úthoz vezet.

Ahelyett, hogy jogi és intézményi reformon keresztül próbálnának pozitív irányba változni, a törvény kiskapuinak nyitva tartása megakadályozza egy új konszenzusos paktum létrehozását, amely az előttünk álló feladatok megoldásához elengedhetetlenül szükségesek. Sajnos a politikai spektrum mindkét oldala képtelen bármiféle párbeszédre. Mindkettőt csak egymás elpusztítása és a hatalom megszerzése érdekli. Egyik fél sem képes még magának sem bevallani a múltat, nemhogy egymásnak, de ami még szomorúbb a Dunának sem.

Mit akar az USA Ukrajnában?

Az Egyesült Államok külügyminisztere felvázolta az amerikai elképzeléseket az ukrajnai háború befejezéséről. Eszerint az USA mindenképp el akarja kerülni a harmadik világháborút, de nem kíván Ukrajna feje fölött dönteni.

Washington elképzelései szerint Ukrajna továbbra sem lenne a NATO tagja, de az USA és más NATO tagállamok annyira felfegyvereznék, hogy képes legyen magát megvédeni egy orosz agresszióval szemben.

Blinken igen pozitívan értékelte, hogy Németország Leopard tankokat szállít Ukrajnának. Az Egyesült Államok mindenképp egybe szeretné tartani a koalíciót Ukrajna mellett.

Mi legyen Ukrajnával?

Amerikai elképzelés szerint az Európai Unió tagjává válhatna Ukrajna, de a NATO nem vállalhat garanciát a határainak megvédésére. Oroszországnak a Krímet kivéve ki kellene vonni a csapatait Ukrajnából. A Krímet semmiképp sem tudja felszabadítani az ukrán hadsereg, az tehát Oroszország része marad, de demilitarizálni kellene nehogy onnan támadás érje Ukrajnát.

Moszkvából nézve az amerikai javaslat nonszensz, mert a Fekete tengeri flotta főhadiszállása Szevasztopolban van a Krímben. Putyin különben sem adhatna fel mindent Ukrajnában arcának és hatalmának elvesztése nélkül. Ezért Kissinger, a százéves ex külügyminiszter azt javasolja, hogy mindenképp tárgyaljanak Putyinnal, aki több mint 15 ezer atomfegyverrel rendelkezik. Blinken nem tart attól, hogy Putyin ezeket be is akarná vetni hiszen szerinte a NATO katonai fölénye olyan nagy, hogy a válaszcsapás végzetes lenne Oroszországnak.

Kérdés persze, hogy Blinken külügyminiszternek valóban ez az egyetlen elképzelése-e az ukrajnai háború megoldására?

Az ukrán vezetés egyre terjedő korrupciós botrányának időzítése azt mutatja, hogy Washington elszánta magát arra, hogy előbb vagy utóbb rendezze az ukrajnai háborút. Blinken Pekingbe készül, ahol sokkal fontosabb problémák várnak megoldásra. Kína komoly ellenfél, Oroszország nem az. A washingtoni hidegháborús diplomácia tesztje lesz Blinken pekingi utazása. Ha az USA és Kína közeledni kezd egymáshoz, akkor át kell értékelnie egész hidegháborús diplomáciai stratégiáját az Egyesült Államoknak. Ha megmarad a jelenlegi hidegháborús stratégia, akkor végtelenül elhúzódhat a háború Ukrajnában, és a NATO közelebb kerülhet a harmadik világháborúhoz, melyet Biden és Blinken állítólag el kíván kerülni.

Orbán kárára szövetkezik Meloni olasz miniszterelnök az Európai Néppárttal

0

Weber frakcióvezetővel az élen kampányt indított az Európai Néppárt Giorgia Meloni olasz miniszterelnök megnyerésére. Ha Meloni szélsőjobboldali mozgalma megegyezne az Európai Néppárttal, akkor ily módon meghatározó erő jönne létre az Európai Parlamentben, amely most sok gonddal küzd a Katargate korrupciós ügyei miatt.

Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke is megpróbálta rábeszélni Meloni asszonyt az együttműködésre éppúgy mint Roberta Metsola asszony, az Európai Parlament néppárti elnöke. A három nő összeborulása azt eredményezné, hogy az Európai Néppárt csaknem olyan jelentős szerepet játszhatna Brüsszelben mint Angela Merkel idején.

Miért jó ez Giorgia Meloninak?

Olaszország államadósága katasztrofálisan magas: az éves GDP 140%-a miközben 60% az engedélyezett norma az eurozónában. Róma maximálisan rá van utalva nemcsak az uniós pénzekre, de Brüsszel jóindulatára is. Ha összekülönbözne Brüsszellel, akkor könnyen úgy járhatna mint Orbán Viktor, aki nemcsak hogy nem kap uniós pénzt, de a nemzetközi pénzpiacon csak drágán jut új hitelhez, mert a befektetők beárazzák azt, hogy pénzügyi válság esetében a szóban forgó állam nemigen számíthatna a többiek támogatására.

Meloni rábólintott, hogy az EU adjon kevesebb pénzt Orbánnak

A magyar miniszterelnök meghiúsította Manfred Weber néppárti frakcióvezető tervét arra, hogy a brüsszeli bizottság vezetője legyen. Ezért Weber személyesen is gyűlöli Orbán Viktort, akivel szemben most a magyar miniszterelnök régi szövetségesét, Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt akarja kijátszani. A Nacional.hr horvát portálnak egy európai néppárti képviselő elmondta, hogy Meloni asszony

elfogadta azt az álláspontot, hogy renitens magatartása miatt a magyar kormányt meg kell büntetni, tőle el kell vonni az uniós eurómilliárdok egy részét.

Korábban Giorgia Meloni helytelenítette azt, hogy Brüsszel Magyarország és Lengyelország esetében bevetette a pénzügyi fegyvert: sem Varsó, sem Budapest nem áll jól az uniós pénzek kiutalása terén. Olaszország viszont mindent megkap az Európai Uniótól. A helyreállítási alapból az olaszok jutottak a legnagyobb összeghez , több mint 200 milliárd euróhoz! Pénz beszél. Giorgia Meloni folytatni akarja Mario Draghi miniszterelnök gazdaságpolitikáját és külpolitikáját miközben a migránsokkal szemben keményen lép fel, hogy megtartsa szélsőjobboldali szavazóit. Meloni pálfordulása semmiképp sem jó hír Orbán Viktor számára. Nemcsak azért rossz ez a magyar miniszterelnöknek, mert szövetséges helyett egy befolyásos ellenfelet talál az állam és kormányfők kerekasztalánál hanem, mert terve valamiféle szélsőjobb koalícióra az Európai Parlamentben ezzel befuccsolni látszik. Az már csak hab a tortán, hogy Meloni elveti Orbán oroszbarát diplomáciáját, és kiáll Ukrajna mellett.

Míg két koalíciós partnere: Matteo Salvini és Silvio Berlusconi Putyin barátaiként ismertek, Meloni atlantista, jó kapcsolatokat ápol az amerikai republikánusokkal.

Korábban Orbán olasz-lengyel-magyar szövetségben reménykedett Brüsszelben, de ebből semmi sem valósul meg. A Putyin barát magyar diplomácia miatt Varsó már egyre kevésbé szövetséges, Giorgia Meloni pedig azzal az Európai Néppárttal paktál, melyből Orbán kilépett mielőtt kirúgták volna. Innen szép nyerni – mondják ilyenkor a futballban.

A Katargate csak a jéghegy csúcsa

Azt állítja a Der Spiegel című német lap, amely több mint 1300 oldalas vizsgálati anyaghoz jutott hozzá a Katargate ügyben, melyben sok más állam és sok más európai parlamenti képviselő is érintett lehet, hogy a nyilvánosságra kerül eddigi anyagok csak a jéghegy csúcsa.

“Nemcsak Katar és Marokkó, de sok más állam is próbált befolyást vásárolni Brüsszelben hosszú időn át. Ide tartozik például Oroszország, Kazahsztán és Azerbajdzsán” – nyilatkozta a hamburgi Der Spiegelnek Viola von Cramon, az Európai Parlament zöld képviselője. Aki sietett hozzáfűzni, hogy mindezt nagyon alaposan ki kell vizsgálni, mert “az európai demokrácia szavahihetősége a tét”.

Mezzonak nevezte a belga rendőrség és titkosszolgálat azt a vizsgálatot, amely az Európai Parlament egyes tagjainak megvesztegetési ügyeit próbálta kideríteni. A belga titkosszolgálat kapott egy tippet, hogy Antonio Panzeri ex uniós parlamenti képviselő lakásán sok készpénzt találhatnak, mely minden bizonnyal megvesztegetésből származik. Lecsaptak, és 380 ezer eurót találtak 50 eurós bankjegyekben. Panzeri asszisztense volt Francesco Giorgi, az Európai Parlament alelnökének, Eva Kailinek az élettársa. A görög alelnök asszony amint hírt kapott Panzeri lekapcsolásáról, egy bőröndbe csomagolta az összes készpénzt, amely a lakásában volt, és a papájára bízta. A derék öreg nem jutott messzire: a belga rendőrök elfogták. Eva Kaili asszony azóta előzetesben, Panzeri vádalkut kötött: kitálal, ha enyhébb büntetést kap. Van miről beszélnie.

Színre lép a marokkói titkosszolgálat főnöke

A Der Spiegel értesülései szerint Jaszin Manszuri, a marokkói titkosszolgálat vezetője személyesen tárgyalt Brüsszelben. Állandó partnere volt Andrea Cozzolino Európa Parlamenti képviselő, a Panzeri hálózat egyik tagja. Manszuri Mohamed király osztálytársa volt, akinek szabad bejárást engedélyeztek az uralkodóhoz Marokkóban.

A belga rendőrség szerint már 2014 óta intenzív kapcsolatot ápoltak a marokkóiak Brüsszelben az Európai Parlement néhány képviselőjével. Marokkó a kereskedelemének kétharmadát az Európai Unióval bonyolítja le. A külföldi befektetések több mint a fele az unióból jön. Brüsszel a legtöbb támogatást Marokkónak adja ebben a térségben. Cserébe Marokkó megakadályozza, hogy az afrikai migránsok tömegesen érkezzenek Európába.

Miért fizetett Katar?

A közelgő foci VB miatt imázsát kívánta javítani a dúsgazdag emírség. 2019-ben megállapodtak Panzerivel egy “lobbizási programban”.

Giorgi, az Európai Parlament lebukott alelnökének élettársa mindig mástól vette át a pénzt. Giorgi azt is elmondta a belga rendőröknek, hogy a Panzeri hálózat hasonló szolgáltatásokat intézett Mauritániának és Szaúd Arábiának is.

A vallomásból kiderült, hogy az Európai Parlament két másik képviselője is érintett a Katargate ügyben: Alessandra Moretti és Marc Tarabella. Ez utóbbi 2022-ben ellátogatott Katarba, de erről elmulasztotta értesíteni az Európai Parlamentet.

A román kereszténydemokrata uniós parlamenti képviselő, Cristian Silviu Busoi szintén járt Katarban, ahol négy napot töltött a méregdrága Ritz-Carlton Hotelben. A számlát nem ő fizette. Maria Arena, az emberi jogi albizottság vezetője szintén elfogadott egy katari meghívást. Emiatt most le kellett mondania a tisztségéről.

Kármentés

Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnökasszonya villámgyorsan 14 pontos korrupció ellenes irányelvet fogalmazott meg, és bejelentett sok olyan ajándékot, melyről eddig megfeledkezett.

A szocialista frakció kitette két érintett képviselőjét: Cozzolinot és Tarabellat. Ez utóbbi különösen kínos helyzetbe került, mert Panzeri rávallott: 20 ezer eurós borítékokat nyújtott át neki minden találkozásuk alkalmából.

A Katargate-nek kellemetlen következménye is lett az emírség számára: Brüsszel vízum könnyítést fontolgatott, de ezt gyorsan levették a napirendről.

A legrosszabbul valószínűleg Eva Kaili asszony jár: még mindig előzetesben van, ahol ritkán láthatja kislányát. Élettársa, Giorgi rávallott, hogy magát mentse: “Eva nem volt tagja a hálózatnak, de látta a pénzt és mindent tudott” – mondta az őt kihallgató rendőröknek.

Nyugaton egyre kevésbé bíznak a magyar titkosszolgálatokban

0

Az orosz és a kínai titkosszolgálatokkal fenntartott jó kapcsolat szemet szúr elsősorban Washingtonban, ahol ezt a két nagyhatalmat stratégiai ellenfélnek nyilvánították. Különösen azért vált negatívvá a magyar titkosszolgálatok megítélése, mert Putyin Ukrajna elleni agressziója után sem csökkent az együttműködési szándék a magyar oldalon.

Az Intelligence Online szerint különösen rossz a polgári titkosszolgálatok megítélése Nyugaton, mert ezekben a szolgálatokban a kínaiak és az oroszok nyugodtan ki és be járkálnak. A magyar kémelhárítás egyáltalán nem zavarja őket. A katonai titkosszolgálat eddig kivételt képezett, de most, hogy ott is személyi változások következnek be, félő, hogy ők is elveszíthetik a bizalmat, amelyet főként ilyen háborús időkben nehéz visszaszerezni.

Fejétől bűzlik…

Orbán Viktor immár közvetlenül  irányítja a titkosszolgálatokat.

Neki jelent Kovács tábornok és nem Rogán Antalnak. Az ok világos: Orbán nem bízik senkiben. Ami nem is csoda hiszen orosz és kínai barát politikájával magára maradt a visegrádi négyesben is. Pedig korábban Babis miniszterelnök és Zeman elnök Prágában ugyancsak jó viszonyt ápoltak Moszkvával. Babis ott végezte az egyetemet, és igen jó kapcsolatot épített ki a KGB-vel. Egy ideig összekötő tisztként szolgált a szovjet és a csehszlovák titkosszolgálat között. Csakhogy Babis immár nem miniszterelnök, és az elnöki posztra is jóval több esélye van a NATO konform tábornok vetélytársnak mint neki. Szlovákiában is sokan pártolták Putyin politikáját, de az ukrajnai háború kitörése óta ennek vége.

Orbán magára maradt.

Mi lesz a Berni Unióval?

Ebben a szervezetben vitatják meg az USA európai barátai és szövetségesei az aktuális titkosszolgálati problémákat. Magyarország svájci nagykövete, Czukor József tábornok, aki nemrég az Információs Hivatalt vezette. Profizmusához nem férhet kétség, de a kapcsolataihoz igen, mert a diplomáját a Dzserzsinszkij akadémián szerezte meg Moszkvában.

Ausztria ex kancellárjának sorsa intő példa Orbán Viktor számára: Sebastian Kurz csodagyerekként indult, de villámgyorsan hullócsillaggá vált. A CIA először gyanús partnerét, a Szabadságpártot gyengítette meg. Az Ibiza videó lett a veszte az alkancellárnak, aki szép csendben el is tűnt a közéletből. Pedig nagyratörő álmai voltak: olyan sajtót szeretett volna Ausztriában mint amilyen Orbán Viktornak van Magyarországon. Bár Sebastian Kurz villámgyorsan megvált gyanús koalíciós partnerétől, a Szabadságpárttól, ez sem segített rajta. Sokan emlékeznek még arra, hogy Putyinnal táncolt esküvőjén Ausztria külügyminisztere, akit a Szabadságpárt delegált a kormányba. Mára a hölgy Libanonba menekült a kínos hazai vizsgálatok elől. Ezt követően a CIA megfenyegette Kurzot: ha nem szakít az oroszbarát irányzattal, akkor Ausztriát kizárják a Berni Unióból. Kurz igyekezett elvágni a szálakat Moszkvához, de hiába. Korrupciós ügybe keveredett, mely rég köztudott volt Bécsben, de pompás alkalmat szolgáltatott az eltávolítására. A csodagyerek a semmibe tűnt…

Orbán abban bízhat, hogy jó kapcsolatai Trumppal és a republikánus szélsőjobbal megóvják őt ettől a sorstól. Kínai barátai pedig megmenthetik a pénzügyi csődtől. Ennyiben érthető a magyar miniszterelnök hintapolitikája, de Putyinra mi szüksége van? Az orosz elnök méregdrágán adja a földgázt Magyarországnak, amely így ráfizet az orosz kapcsolatra. Orbán Viktor ettől még jól járhat hiszen Putyin a külföldi barátait közismerten a Gazprombankon keresztül pénzeli. A nyugati titkosszolgálatok meg is szereztek egy ilyen listát. Orbán emberei siettek is érdeklődni Washingtonban: ki van rajta Putyin jólfizetett barátainak listáján?

Washingtonban mosolyogva közölték:

magyar nevet nem találtunk! Egyelőre…

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK